A mindennapi híreket böngészve felteszed magadnak a kérdést. Megéri? Megéri az elveidhez ragaszkodni, kitartani a jó mellett, és ezt a szemléletet adni tovább az utókornak? És Isten egy különleges módon adja meg a választ a benned bolyongó kérdésekre.
Épp a játszótéren sétálsz a Pöttömmel. Egyik csúszda, másik csúszda, harmadik csúszda. Mászóka, ugri-bugri, és végül felfedezi a homokozót is. Nincs túl jó idő, ezt érzi ő is, úgyhogy csak kultúráltan pakolgatja kis kezével a homokot egy vödörből az emelvény másik oldalán lévő csőbe. Tetszik neki a dolog, és te csak nézed boldogan, ahogy játszik. Közben kérdezget, te válaszolsz. Az egész idilli és megnyugtató.
Aztán megjelenik egy picikét idősebb kisfiú a homokozóban, felismered, ő jött be az anyukájával pont utánatok a kapun. A kisfiú is kedvesen kérdezgeti édesanyját. "Apácska hol van?" "Apácskának van egy kis dolga még, de hazafelé talalkozunk vele."
Ő is fellép az emelvényre, megtetszik neki az a művelet, amit Pöttöm végez. A lányod épp egy újabb adag homokot szeretne markolni, miközben a kisfiú még ott áll a vödörnél. És ekkor elhangzik az, ami mindent egy csapásra helyretesz benned. "Parancsoljon, Kisasszony!" - ejti ki a kisfiú a mesebeli mondatot a világ legtermészetesebb módján.
Szemed tágra nyílik, szívedet pedig elönti valami különleges boldogság. "Parancsoljon, Kisasszony!" Az anyukával összemosolyogtok, és érzed, ennek így kell lennie. És megéri. Mindig megéri.
Megéri kedvesnek, türelmesnek lenni, megéri kitartani az elvek mellett, megéri ragaszkodni a jóhoz, és ahhoz, hogy ezt add tovább. Megéri hűségesnek lenni Istenhez, a másikhoz, önmagadhoz. Megéri nyitott szemmel járni, keresni a jót, az emberséget.
És megéri Isten mellett meghozni a döntést, és kitartani emellett a végsőkig. Követni Őt, azt az utat, amit eléd állított. Átélni és továbbadni az Ő szeretetét. Megéri.
Isten ma bíztatni szeretne téged. Ő melletted áll, és megad minden erőt a kitartáshoz, a jó cselekvéséhez, az élethez, még a mesebeli mondatok kiejtéséhez is. Hát válaszd ezt az utat minden reggel, válaszd Őt, és ne add fel. Mert mindig megéri.
Bejegyezte: Sz-Cs. Andi
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése