Hét témája: A hívő jellem
Olvasmány: Péld 16Indulatainkat nekünk kell értenünk. Másnak legtöbbször még látnia sem kell azokat.
„Az emberi értelem tervezget, de az ÚR adja meg, hogy mit mondjon a nyelv. Minden útját helyesnek tartja az ember, de az ÚR megvizsgálja a lelkeket. Bízd az ÚRra dolgaidat, akkor teljesülnek szándékaid. Mindent rendeltetésének megfelelően készített az ÚR, még a bűnöst is: a veszedelem napjára. Utál az ÚR minden fölfuvalkodott szívűt, kezet rá, hogy nem marad büntetlen! Szeretettel és hűséggel jóvá lehet tenni a bűnt; az ÚRnak félelme távol tart a rossztól. Akinek életútját kedveli az ÚR, azt még ellenségeivel is összebékíti. Jobb az igaz úton szerzett kevés, mint a törvénytelenül szerzett nagy jövedelem. Az embernek az értelme terveli ki útját, de az ÚR irányítja járását. Kijelentés hangzik a király ajkáról: nem szabad téves ítéletet mondania. Az ÚRé az igaz mérleg és mérőserpenyő, az ő művei a zacskóban tartott súlyok. Utálniuk kell a királyoknak a bűnös tetteket, mert igazság teszi szilárddá a trónt. A királyoknak kedves az igaz szó, és szeretik azt, aki őszintén beszél. A király haragja a halál követe, de a bölcs ember kiengeszteli azt. A király arcának ragyogása éltet, jóakarata olyan, mint a tavaszi esőt hozó felleg. Mennyivel jobb bölcsességet szerezni, mint aranyat, és értelmet szerezni, mint színezüstöt! A becsületes emberek útja kikerüli a veszélyt, életét tartja meg, aki útjára vigyáz. Az összeomlást gőg előzi meg, a bukást pedig felfuvalkodottság. Jobb szelíd lelkűnek lenni az alázatosok közt, mint zsákmányon osztozni a gőgösök közt. Aki megérti az igét, annak jó dolga lesz, és boldog az, aki bízik az ÚRban. A bölcs szívűt értelmesnek nevezik, a nyájas ajkak gyarapítják a tudást. Élet forrása az értelem annak, akinek van, de a bolondot még inteni is bolondság. A bölcs szívű értelmesen beszél, és ajkával is gyarapítja a tudást. Lépes méz a kedves beszéd: édes a léleknek és gyógyulás a testnek. Van út, amely az ember előtt egyenesnek látszik, de végül a halálba vezet. A munkás önmagáért fáradozik, mert szája kényszeríti rá. A mihaszna ember gonoszul áskálódik, és ajka olyan, mint a perzselő tűz. Az álnok ember viszályt támaszt, a rágalmazó szétválasztja a barátokat is. Az erőszakos ember rászedi embertársát, és nem a jó úton vezeti. Aki behunyja szemét, álnokságot tervez, aki összeszorítja ajkát, gonoszságot hajt végre. Ékes korona az ősz haj, az igazság útján található. Többet ér a türelmes ember a hősnél, és az indulatán uralkodó annál, aki várost hódít. Az ember végzi a sorsvetést, de mindig az ÚRtól való a döntés.”
Magyarázat
Az olvasott igei rész első versét nézd meg ismét: „Az emberi értelem tervezget, de az Úr adja meg, hogy mit mondjon a nyelv!” – Meg is adná az Úr, ha most tőle kérnél tanácsot. Jusson eszedbe egy másik ismert mondat is, a „Filippi kettő öt”! „Az az indulat legyen bennetek, ami Krisztus Jézusban is megvolt!” Igen, ez egy régi kifejezés (Károli-fordítás), hogy „indulat”. Talán így lehetne visszaadni az eredeti értelmét, hogy „az a gondolkodásmód és törekvés uralkodjék benned, amely a Krisztus Jézusban volt”!
„Többet ér a türelmes ember a hősnél!” (32. v.) Netán a „szájhősnél”?!
Ültem a násznéppel egy sorban egy menyegzői istentiszteleten. Kérdi az egyik asszony testvér a barátnőjét: „Aztán tartós lesz-e ez a nagy szerelemmel indult házassági kapcsolat?” – Mire a másik kajánul: „Hát, majd elválik...”
A legtöbb házasság az elszabadult indulatok miatt szakad szét. Meg kellett volna beszélni a problémákat! Ilyen gyülekezetet is láttam már, ahol a fellobbanó emberi indulatok miatt ürültek ki az imaház padjai.
(Gerzsenyi Sándor)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése