Mire jó a diploma?
Természetesen arra, hogy bekeretezzem, és felakasszam a falra, eltakarva vele egy kis tapétázási hibát.
Mire való az ismeret, a tudás? Hogy kérkedjek vele? Hogy lenézzek másokat, akiknek kevesebb van?
Mire való a pénz? Hogy felhalmozzam, semmit ne vegyek a legszükségesebbeken kívül, és évről évre kérkedjek vele, mennyit sikerült megint összekuporgatnom?
Mire jó a képesség, az adottság? Hogy örüljek neki, és még véletlenül se kamatoztassam, ne segítsek másokon, ne adjak belőle, nehogy elfogyjon?
Nem! Nem! Nem!
A diploma arra való, hogy elvégezzek egy olyan munkát, amit ennek megszerzése nélkül nehezen tudnék elvégezni.
Az ismeret, a tudás akkor jó, ha megosztom.
A pénz, ha átgondoltan, megfontoltan élek vele.
A képesség, az adottság, ha kamatoztatom.
Ma reggel ezt olvastam: „A kegyelmi ajándékokban különbség van, de ugyanaz a Lélek. A szolgálatokban is különbség van, de ugyanaz az Úr. És különbség van az erők megnyilvánulásában is, de ugyanaz az Isten, aki mindenben, és mindenkiben megmutatja az erejét. A Lélek megnyilvánulását mindenki azért kapja, hogy HASZNÁLJON vele.”
1Korintus 12:4-7.
Isten tálentumokat osztott, hogy azokat az Ő szolgálatában értékesítsük.
Nem öncélúan, hanem a közösségért.
Nem kérkedve, hanem szolgálva.
Nem elásva, hanem kamatoztatva. Azért kaptuk, hogy éljünk vele. Mert ha nem, belepi a por. Értéktelenné válik. Nem segítettünk, nem okoztunk örömöt vele másoknak.
Te is kaptál. Indulj el, és használd!
Utóirat:
1.) Istentől kaptuk – nem a miénk
2.) Azt adott, amit Ő akart – ne válogassunk! Egyszerűen fogadjuk el!
3.) Használjuk – különben berozsdásodik.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése