"Jézus ezt mondta neki: Feltámad a testvéred! Márta így válaszolt: Tudom, hogy feltámad a feltámadáskor, az utolsó napon. Jézus ekkor ezt mondta neki: Én vagyok a feltámadás és az élet, aki hisz énbennem, ha meghal is, él."
- János 11,23-26
Meghalt Lázár, Jézus közeli barátja. Nővérei gyászolják. Márta Jézus elé megy, hittel, bizalommal, de csak annyit tud a feltámadásról, amennyit a nép általában hisz a mai napig: halott testvére feltámad majd valamikor, az utolsó napon. Jézus itt nyilatkoztatja ki legtisztábban boldogító örömüzenetét: a benne hívőknek nem kell várnia a feltámadásra. A mennyben készen várja a hely az üdvözülőket. Oda, ahol nincs tér és nincs idő, a csodálatos "más világban", azonnal odaköltöznek a kegyelmet nyertek. Aki benne hisz, az nem hal meg soha, csak létformát változtat: földi, porból, anyagból való teste helyett mennyei, angyali létformát nyer, de él. Ő maga, a megholt, saját egyéniségével, tudatával, tapasztalataival él az örökkévalóságban. De Mártának is, neked is felteszi a kérdést: "Hisszük-e ezt?" Feleletünktől sok függ. Talán az életünk. Emberi bölcselkedés helyett fogadjuk el bátran az élet ajándékát Mesterünk kezéből!
Krisztusunk, életadónk, e földön is egyedül Te tudsz olyan életet ajándékozni, melyet joggal lehet életnek nevezni, nem átoknak és nyomorúságnak. Ha annyira szerettél, hogy életedet adtad értünk, biztos, hogy ezt nemcsak e látható néhány keserves évtizedért tetted. Hiszem, hogy többet akarsz adni nekem is. Hiszem, hogy készen tartod számomra is mennyei helyemet. S ha a mostani világ keserves agymosása megingatta bennem a hitet és kételkedővé tett, fogadd el imámat úgy, mint a bibliabeli, hozzád forduló édesapáét: hiszek, Uram, segíts az én hitetlenségemen! Segíts, hogy hitemet végig megőrizzem, s ne félelemmel, hanem örömmel készüljek arra a pillanatra, amikor ítéletre, de megígért kegyelmed biztonságában fogok megállni előtted. Szeress, Uram, s mikor eljön az ideje, fogadj be örök kegyelmedbe! Ámen.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése