Alfred Christlieb: Bizonyságaid örökkévaló örökségem

Szólj Áronnak, ha lesz valaki utódod közül, akiben fogyatkozás lesz, ne áldozza Istenének kenyerét!      3Móz 21,17

Zeller Sámuel egyszer ezzel a címmel szolgált: "Isten szépérzéke". Nem lehetett pap, akiben fogyatékosság volt, ha valaki béna, csonkaorrú, rokkant kezű vagy -lábú, púpos, kancsal, sömörgős vagy sérves volt. Az újszövetségben ennek a törvénynek a betű szerinti érvénye megszűnt. Vannak béna és vak prédikátorok, akik Szentlélekkel és erővel telve szolgálnak nagy áldással. Lelki értelme azonban megmaradt a 3.Móz 21-nek. Pál erről az l.Tim 3-ban beszél, és rámutat arra, hogy milyen feltételek szükségesek ahhoz, hogy valaki Isten országának áldott munkása lehessen. Isten Igéje szolgájának nem szabad mértéktelennek lennie. Különösen vonatkozik ez az italra, anyagiakra és a házaséletre. Egy részeges lelkész szolgálata éppen olyan lehetetlen, mint azé, aki az egyház pénzét lopja, vagy hűtlen a feleségéhez. Az ószövetségi lévitáknak nem lehetett birtokuk. Az Úr maga akart örökségük lenni. Az Újszövetség szolgáinak ezt kell mondaniuk a szó szoros értelmében: "Kicsodám van az egekben? Náladnál egyébben nem gyönyörködöm a földön". Pál fontosnak tartja azt is, hogy a lelkipásztor ne újonnan megtért ember legyen. Ha egy csikót már kétéves korában befognak, nem lesz ép ló belőle. Ha a gyümölcsfát kicsiny korában megerőltetik, elszárad. Ha egy ember éppen hogy megtért és már evangélizátor, kegyes fecsegővé válik, aki a rágalmazók csapdájába esik. Isten őrizzen meg bennünket ezektől a hibáktól, és engedje meg, hogy alkalmas szolgái legyünk az újszövetségi papi szolgálatban.