| 1 Boldog ember az, aki nem jár a bűnösök tanácsa szerint, nem áll a vétkesek útjára, és nem ül a csúfolódók székére, 2 hanem az ÚR törvényében gyönyörködik, és az ő törvényéről elmélkedik éjjel-nappal. | | 3 Olyan lesz, mint a folyóvíz mellé ültetett fa, amely idejében megtermi gyümölcsét, és nem hervad el a lombja. Minden sikerül, amit tesz. 4 Nem így járnak a bűnösök, hanem úgy, mint a polyva, amelyet szétszór a szél. | | 5 Ezért nem állhatnak meg a bűnösök az ítélet idején és a vétkesek az igazak közösségében. 6 Mert ismeri az ÚR az igazak útját, a bűnösök útja pedig semmibe vész. |
|
 Isten népének az énekeskönyve szerint az igaz ember áldott ember. A világ embere így énekel: "Boldog az az ember, aki agyafúrt, és háromszoros éljen azoknak, akiknek minden sikerül." Némelyik mai keresztyén éneke így hangzik: "Boldog a megváltott ember", vagy: "Boldog az, akinek útja a mennyekbe visz." De a Zsoltárok könyve 1. része mélyebben fogalmaz: "Boldog az az ember, aki igaz az Isten előtt".
Tartósan csak azok boldogok, akik az Úr akarata és Igéje szerint élnek. Akik távol tartják magukat a "bűnösök tanácsától", nem járnak a "vétkesek útján", akiket nem a vallásból gúnyt űzők társaságában lehet megtalálni, tehát "a csúfolódók székében". Ellenkezőleg: kegyességüket állandóan gyakorolják. Nappal és éjjel Isten felé fordul a szívük, ahogy az iránytű is kitartóan északi irányba fordul. Igazságot cselekszenek, nem csupán azért, mert nekik "kell" ezt tenniük, hanem mivel akarják. "Gyönyörködnek az Úr törvényében".
Hogy igaz életet éljünk, újjá kell születnünk a Lélektől, és meg kell mosódnunk a "vér által". Ezt mi még jobban tudjuk, mint az ősi énekes.
A mai hívőnek is egyet kell azonban értenie az ősi énekessel: Boldog (áldott) az az ember, aki már most igaz az Isten előtt. Nekünk, akik énekeljük a templomi énekeket míg ülünk Krisztus egyházában, sok tanulnivalónk van az atyáktól, akik a régi szövetség alatt éltek. Ők nem azt mondták, hogy a hívők akkor kezdenek élni, miután elmentek a mennybe, és hogy a hitetlenek majd a másvilágon kapnak büntetést. Számukra a kérdés már itt és most eldőlt. Az igaz él, a bűnös halott. Vagy fa vagy, vagy pedig polyva.
Boldog (áldott) az az ember, aki már most igaz az Isten előtt. Az ilyen valóban él. Olyan, mint fa a folyóvíz mellett. Ami a bűnösöket illeti, ők semmi egyebek, mint polyva. Isten szele el fogja fújni őket. |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése