"Ha... megemlékezel arról, hogy testvérednek valami panasza van ellened" (Mt 5,23)
Amikor az oltárhoz mégy és ott eszedbe jut, hogy testvérednek van valami panasza ellened - tehát nem akkor, ha beteges érzékenységedben előkotorsz valamit. "Ha megemlékezel arról", azaz ha Isten Szent Szelleme eszedbe juttatja, "akkor menj el és békülj meg testvéreddel és azután jöjj és hozd fel ajándékodat". Soha ne állj ellent bensődben Isten Szent Szelleme finom indításának, amikor lelkiismereted legmélyéig nevel téged. "Békülj meg először testvéreddel." Az Úr útmutatása nagyon egyszerű: először békülj meg. Menj vissza azon az úton, amin jöttél, térj rá arra az útra, amelyre figyelmeztetést kaptál az oltárnál és amelyről meggyőződtél, hogy az a helyes út. Legyen benned az a belső magatartás és lelki nyugalom, amely a megbékülést olyan egyszerűvé teszi, mint amilyen a lélegzés. Jézus nem is említi a másik személyt, azt mondja: te menj! Itt nincs szó a te jogaidról. A szentre jellemző, hogy le tud mondani jogairól és engedelmeskedik az Úr Jézusnak. "És most jöjj és vidd el a te ajándékodat." A folyamat pontosan le van írva. Először a magad odaáldozásának hősies szelleme, majd hirtelen megállít a Szent Szellem gyengéd intése és megállít a meggyőződésed is. Azután az engedelmesség Isten Igéje iránt, feddhetetlen magatartás az iránt, akivel szemben nem volt igazad. Végül az akadályt félretéve felviszed Istennek az ajándékodat egyszerű, vidám szívvel.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése