Pál elsősorban arról a szabadságról ír, hogy a Lélekkel
telt keresztény beléphet Isten jelenlétébe. A Szentlélek éppen úgy
mennyei személy, mint az Atya és a Fiú. Isten Lelkének, illetve Krisztus
Lelkének is nevezi Őt a Biblia (Római levél 8:9).
Ez a tény semmiképpen sem kisebbíti a Szentlélek személyes identitását,
mint ahogy Jézus személyiségét sem tette hiteltelenné kijelentése: "Én és az Atya egy vagyunk." (Jn 10:30)
A Szentháromság egyik személyeként a Lélek elveszi a leplet, ami
megakadályozza az emberi elmét, hogy felfogja, milyen közel van az
Isten, s hogy miként lehet vele kommunikálni.
Amikor a
Szentlélek Jézushoz vezeti az átadott szívű bűnöst, a lepel fellibben, a
megtérés pillanatában pedig Krisztus egészen eltünteti azt (2Kor 3:14).
Ekkor a hívő érzi, hogy szabadon járulhat Urához, mert már nem terheli
bűntudat vagy félelem. Minél inkább betölt valakit a Lélek, annál
szabadabban örvendezik Isten jelenlétében. A Szentlélek általi
keresztség elnyerésekor a keresztények oly közel érzik magukat a
mennyhez, hogy a korai adventistákhoz hasonlóan ők is órákig képesek
ujjongani és dicséretet énekelni.
Neked is van
börtönöd, ami elválaszt a Szentlélek által felkínált szabadságtól? Talán
a büszkeség? ("Mit gondolnak rólam mások?") Esetleg a félelem? ("Mi
történik, ha a Lélek átveszi az uralmat életemben?") Netán valamilyen
bűn? ("Vajon fel kell adnom néhány dolgot, amit pedig nagyon élvezek?")
Bármilyen kötelék tart is rabságban, engedd, hogy a
Szentlélek elvágja azokat! A valódi szabadság mindenek felett való
áldás! Ahogy Jézus állította: az őbenne szabadok valóban szabadok!
Imádság a mai napra
"Szentlélek, boldog vagyok, amiért megszabadítasz mindentől, ami megakadályozná, hogy Isten jelenlétét érzékeljem az életemben!"
"Szentlélek, boldog vagyok, amiért megszabadítasz mindentől, ami megakadályozná, hogy Isten jelenlétét érzékeljem az életemben!"
Garrie F. Williams írása alapján-
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése