Negyven nap múlva visszatértek a föld kikémleléséből. 26 Visszamentek, és megérkeztek Mózeshez, Áronhoz és Izráel fiainak egész közösségéhez a Párán-pusztába, Kádésba. Beszámoltak nekik meg az egész közösségnek, és megmutatták nekik a föld gyümölcsét is. 27 Elbeszélésükben ezt mondták: Elmentünk arra a földre, ahová küldtél bennünket. Valóban tejjel és mézzel folyó föld az, ilyen a gyümölcse! 28 De erős nép lakik azon a földön, a városok erődítményei igen nagyok, és még Anák ivadékait is láttuk ott! 29 A Délvidéken Amálék lakik, a hegyvidéken a hettiták, jebúsziak és emóriak laknak, a tenger és a Jordán partján pedig kánaániak laknak. 30 Bár Káléb csitította a Mózessel szembeforduló népet, és ezt mondta: Bátran fölmehetünk és elfoglalhatjuk, mert meg tudunk birkózni vele, 31 de azok a férfiak, akik vele mentek, ezt mondták: Nem tudunk az ellen a nép ellen menni, mert erősebb nálunk. 32 És rossz hírét terjesztették Izráel fiai között annak a földnek, amelyet kikémleltek, mert ezt mondták: Az a föld, amelyet bejártunk és kikémleltünk, olyan föld, amely megemészti lakosait! A nép pedig, amelyet ott láttunk, csupa szálas emberekből áll. 33 Sőt láttunk ott óriásokat is, Anák óriás fiait. Olyannak láttuk magunkat, mint a sáskák, és ők is úgy néztek ránk. "De erős nép lakik azon a földön, a városok erődítményei igen nagyok, és még Anák ivadékait is láttuk ott." (4Móz 13,28) Csaknem két évvel azután, hogy a nép kijött Egyiptomból, Kánaán határaihoz értek. Akkor kiválasztottak tizenkét embert (egyet-egyet minden törzsből) - ezek egyfajta kommandót alkottak, - azzal a céllal, hogy kikémleljék a földet. 40 napot töltöttek Kánaánban. Amikor visszatértek, elhozták a föld gazdagságának a bizonyítékát: találtak egy olyan óriási szőlőfürtöt, amelyet két férfinak kellett hoznia egy rúdon. A többség mégis kedvezőtlen hírekkel szolgált. A tizenkettőből tíz ezzel fejezte be: "Nem tudunk az ellen a nép ellen menni, mert erősebb nálunk" (31.v.). Józsué és Káléb más véleményen voltak. Csakhogy rájuk nem hallgattak. A nép olyan messziről jött, és oly sokáig utaztak, hogy teljesen elcsüggedtek. "És sírt a nép egész éjjel " (4Móz 14,1) Viharos gyűlést tartottak, és a kémek jelentést tettek. Józsué és Káléb hiába próbálták meg bátorítani a népet. A végén a dühöngő csőcselék már-már meg akarta kövezni vezetőit. Abban a pillanatban azonban az Úr dicsőségének vakító fénye ereszkedett alá a kijelentés sátrára, ami azt jelentette, hogy Isten beszélni akar Mózessel. S akkor Mózesnek meg kellett küzdenie Istennel a nép életéért. A Biblia azt mondja, hogy az izráeliták "nem mehettek be hitetlenségük miatt" (Zsid 3,19). Ennek oka nem a kánaániták ereje, az erődített városok, vagy Anák óriási termetű ivadékai voltak, hanem a hitetlenség. Ez a különbség a kémek jelentésében is megmutatkozik. Kétféle módon lehet nézni a dolgokat: a hit fényében vagy enélkül a fény nélkül. Az egyház arra hivatott el, hogy birtokolja a földet. Ha a hit világossága nélkül nézzük ezt a kihívást, akkor a világ rémítőnek látszik, a misszió pedig lehetetlennek. A hit azonban azt mondja, hogy minden és mindenki meg fog hajolni az Úr hatalma előtt - még az óriások és az erődített városok is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése