1„Legyetek a követőim, amint én is követője vagyok Krisztusnak. 2Dicsérlek titeket, hogy mindig emlékeztek rám, és úgy tartjátok meg a hagyományokat, ahogyan átadtam nektek. 3De tudnotok kell, hogy minden férfinak Krisztus a feje, az asszony feje a férfi, Krisztus feje pedig Isten. 4Minden férfi, aki fedett fővel imádkozik vagy prófétál, szégyent hoz a fejére. 5És minden asszony, aki fedetlen fővel imádkozik vagy prófétál, szintén szégyent hoz a fejére, mert ugyanolyan, mintha megnyírták volna. 6Mert ha az asszony nem fedi be a fejét, akkor vágassa le a haját, ha pedig szégyen az asszonyra hajának levágása vagy leborotválása, akkor fedje be a fejét! 7Mert a férfinak nem kell befednie a fejét, mivel ő Isten képmása és dicsősége, az asszony ellenben a férfi dicsősége. 8Mert nem a férfi van az asszonyból, hanem az asszony a férfiból. 9Mert nem is a férfi teremtetett az asszonyért, hanem az asszony a férfiért. 10Ezért tehát kötelessége az asszonynak, hogy a férjétől való függés jelét viselje a fején az angyalok miatt. 11De az Úrban nincs asszony férfi nélkül, sem férfi asszony nélkül. 12Mert ahogyan az asszony a férfiból van, úgy a férfi is az asszony által van, mindez pedig Istentől van. 13Ítéljétek meg magatokban: illik-e az asszonynak fedetlen fővel imádkozni Istenhez? 14Nem arra tanít-e titeket maga a természet is, hogy szégyen az a férfinak, ha hosszú hajat visel? 15Ha viszont az asszony visel hosszú hajat, ékessége az, mert neki fátyolként adatott a haj. 16Ha pedig valaki ebben a dologban vitatkozni akar: nekünk nincsen más szokásunk, sem Isten gyülekezeteinek.”

Magyarázat:

Képzeljük el, hogy autónkkal eltévedtünk egy idegen környéken. Sosem jártunk még ott korábban, minden ismeretlen és ijesztő. Egy járókelőtől útbaigazítást kértünk, de olyan bonyolultan magyarázott el mindent, hogy még inkább elveszve érezzük magunkat. Ekkor hirtelen megáll egy autós mellettünk, aki így szól: „Hallottam, hogy merre szeretnél eljutni. Én pont oda tartok. Számtalanszor mentem már arra, ismerem a legjobb utat. Nincs más dolgod, csak kövess engem!” Gyermekeink az életük során nagyon sokszor kerülnek ehhez hasonló helyzetbe lelkileg. Ismeretlen az út, tapasztalatlanok, és félnek. Nem hosszas magyarázkodásokra van leginkább szükségük, hanem valakire, akit követhetnek, aki segít nekik. Olyan valakire, aki már megtanulta azokat a leckéket, amelyek még előttük állnak. Ez a valaki lehetsz te az életükben! Pál apostol Krisztus követője volt, ezért merte azt tanácsolni másoknak, hogy kövessék őt. Csak akkor tudjuk vezetni gyermekeinket, ha van, aki minket vezet. Jézus, mint a Jó Pásztor vezetni és terelgetni akar minket. A juhai vagyunk, és az ő juhai ismerik az ő hangját. Tény, hogy apaként a gyermekeim sok mindenben követni fognak. Ez jó nekik? Merre vezetem őket? Élj olyan életet, amilyet szeretnél a gyermekeidnek!

(Uzonyi Barnabás)