24 "Aki tehát hallja tőlem ezeket a beszédeket, és cselekszi azokat, hasonló lesz az okos emberhez, aki kősziklára építette a házát.
25 És ömlött a zápor, és jöttek az árvizek, feltámadtak a szelek, és nekidőltek annak a háznak, de nem omlott össze, mert kősziklára volt alapozva.
26 Aki pedig hallja tőlem ezeket a beszédeket, de nem cselekszi, hasonló lesz a bolond emberhez, aki homokra építette a házát.
27 És ömlött a zápor, és jöttek az árvizek, feltámadtak a szelek, és beleütköztek abba a házba; az összeomlott, és teljesen elpusztult."
28 Amikor Jézus befejezte ezeket a beszédeket, a sokaság álmélkodott tanításán,
29 mert úgy tanította őket, mint akinek hatalma van, és nem úgy, mint az írástudóik.
"Aki tehát hallja tőlem ezeket a beszédeket, és cselekszi, hasonló lesz az okos emberhez."(Mt 7,24)
A Hegyi beszédben (Mt 5-7) Jézus sok nehéz dolgot mondott. Ezért az egyházban hosszú viták folytak arról a kérdésről, hogy miként is kell magyaráznunk ezeket a mondásokat. Vannak akik azt mondják, Jézus azért hirdette ezeket a radikális parancsokat, hogy bűntudatot ébresszen bennünk: ha érezzük, hogy mennyire bűnösök vagyunk, akkor Krisztushoz fordulunk és a bűnbocsánat kegyelmét kérjük tőle.
Mások azt mondják, hogy Jézus a Hegyi beszéd szabályait csak azoknak adta, akik "haladók" a keresztyén életben. Más, erről a prédikációról írt magyarázatok viszont megpróbálják úgy értelmezni Jézus szavát, hogy egy mindennapos keresztyén is "tudjon vele élni".
Úgy látszik azonban, hogy Jézusnak más volt az elgondolása. Azt mondta, hogy csak kétféle hallgató vagy olvasó létezik. Vannak, akik hallgatják és megcselekszik, míg mások hallgatják és nem cselekszik meg, ami mondatott nekik. Az engedelmes ember bölcs, az az ember viszont, aki nem cselekszi amit Jézus mondott, bolond.
A kegyelem célja az engedelmesség. A kegyelem nem azt jelenti, hogy "nálad minden oké, és nálam minden oké, és minden rendben van, mert Isten mindnyájunkat szeret." A kegyelem csakugyan azt jelenti, hogy Isten elfogadja a bűnösöket. "Amint vagyok sok bűn alatt, ... fogadj el, Jézusom" (Ref. énekeskönyv 460:1.). "Jöhetsz te is, jöhetek én is. De ha egyszer az ő társaságában vagyok, nem hagyja, hogy úgy maradjak, "ahogy vagyok". Engedelmességre tanít.
Vannak emberek, akik azt mondják, hogy "Isten szeret minket", és mosolyt varázsolnak arcukra, mintha ez azt jelentené, hogy "mindenre zöld jelzést kaptak". Pedig Isten szeretete soha nem jelent szabad utat a bűnösöknek. Ha egyszer már átélted Isten szeretetét, soha többé nem maradhatsz ugyanaz, ami voltál.
Csak a bolondok hiszik, hogy az ember hallgathatja Jézust anélkül, hogy megtenné, amit ő mond. És a bolondok, Isten könyve szerint, olyan emberek, akik valójában nem hisznek. Ezért nem cselekszenek.
"Aki tehát hallja tőlem ezeket a beszédeket, és cselekszi, hasonló lesz az okos emberhez."(Mt 7,24)
A Hegyi beszédben (Mt 5-7) Jézus sok nehéz dolgot mondott. Ezért az egyházban hosszú viták folytak arról a kérdésről, hogy miként is kell magyaráznunk ezeket a mondásokat. Vannak akik azt mondják, Jézus azért hirdette ezeket a radikális parancsokat, hogy bűntudatot ébresszen bennünk: ha érezzük, hogy mennyire bűnösök vagyunk, akkor Krisztushoz fordulunk és a bűnbocsánat kegyelmét kérjük tőle.
Mások azt mondják, hogy Jézus a Hegyi beszéd szabályait csak azoknak adta, akik "haladók" a keresztyén életben. Más, erről a prédikációról írt magyarázatok viszont megpróbálják úgy értelmezni Jézus szavát, hogy egy mindennapos keresztyén is "tudjon vele élni".
Úgy látszik azonban, hogy Jézusnak más volt az elgondolása. Azt mondta, hogy csak kétféle hallgató vagy olvasó létezik. Vannak, akik hallgatják és megcselekszik, míg mások hallgatják és nem cselekszik meg, ami mondatott nekik. Az engedelmes ember bölcs, az az ember viszont, aki nem cselekszi amit Jézus mondott, bolond.
A kegyelem célja az engedelmesség. A kegyelem nem azt jelenti, hogy "nálad minden oké, és nálam minden oké, és minden rendben van, mert Isten mindnyájunkat szeret." A kegyelem csakugyan azt jelenti, hogy Isten elfogadja a bűnösöket. "Amint vagyok sok bűn alatt, ... fogadj el, Jézusom" (Ref. énekeskönyv 460:1.). "Jöhetsz te is, jöhetek én is. De ha egyszer az ő társaságában vagyok, nem hagyja, hogy úgy maradjak, "ahogy vagyok". Engedelmességre tanít.
Vannak emberek, akik azt mondják, hogy "Isten szeret minket", és mosolyt varázsolnak arcukra, mintha ez azt jelentené, hogy "mindenre zöld jelzést kaptak". Pedig Isten szeretete soha nem jelent szabad utat a bűnösöknek. Ha egyszer már átélted Isten szeretetét, soha többé nem maradhatsz ugyanaz, ami voltál.
Csak a bolondok hiszik, hogy az ember hallgathatja Jézust anélkül, hogy megtenné, amit ő mond. És a bolondok, Isten könyve szerint, olyan emberek, akik valójában nem hisznek. Ezért nem cselekszenek.
A bölcs ember azonban az az istenfélő ember, akit az evangélium megtanított arra, hogy hogyan engedelmeskedjék Isten törvényének.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése