1 Azokban a napokban pedig, mivel nőtt a tanítványok száma, zúgolódás támadt a görögül beszélő zsidók között a héberek ellen, hogy mellőzik a közülük való özvegyasszonyokat a mindennapi szolgálatban.
2 Ekkor összehívta a tizenkettő a tanítványok egész gyülekezetét, és ezt mondták nekik: "Nem helyes az, hogy az Isten igéjét elhanyagolva mi szolgáljunk az asztaloknál.
3 Hanem válasszatok ki magatok közül, atyámfiai, hét férfit, akikről jó bizonyságot tesznek, akik telve vannak Lélekkel és bölcsességgel, és őket állítsuk be ebbe a munkába;
4 mi pedig megmaradunk az imádkozás és az ige szolgálata mellett."
5 Tetszett ez a beszéd az egész gyülekezetnek, és kiválasztották Istvánt, aki hittel és Szentlélekkel teljes férfi volt, valamint Fülöpöt, Prokhoroszt, Nikánórt, Timónt, Parmenászt és Nikoláoszt, az antiókhiai prozelitát;
6 az apostolok elé állították őket, és miután imádkoztak, rájuk tették kezüket. 7 Az Isten igéje pedig terjedt, és nagyon megnövekedett a tanítványok száma Jeruzsálemben, sőt igen sok pap is engedelmeskedett a hitnek.
"Válasszatok ki magatok közül, atyámfiai, hét férfit, akikről jó bizonyságot tesznek, akik telve vannak Lélekkel és bölcsességgel, és ezeket állítjuk be ebbe a munkába." (ApCsel 6,3)
Minthogy a keresztyén közösség szívben és lélekben eggyé lett, megosztja
javait. Így kezdődött. Az idők változhatnak, de a norma marad.
A gyülekezet tagjainak kell hogy legyen mindig közös hitvallása, éneke,
hiszen ők egyek szívben és lélekben. És kell hogy legyen mindig
perselytányéruk, kellenek áldozati borítékok, pénzgyűjtő kampányok,
segélyezési misszió és az összes egyéb, mert a javakhoz fűződő
magatartásukat Isten Lelke megszentelte.
A legelső keresztyén egyházban, a jeruzsálemiben, a gyülekezet anyagi
eszközeit közös alapba gyűjtötték össze, és naponként segélyt osztottak. A
hét férfinak, akiket arra állítottak be, hogy "az asztalok körül"
szolgáljanak, az volt a feladata, hogy utánanézzen, nehogy valakiről
megfeledkezzenek. Hacsak egy is szükséget látott, valamennyien hibásak
voltak.
A helyzet alaposan megváltozott. Bizonyos dolgok előnyösen változtak meg.
Az özvegyek helyzete például jelentősen megjavult. Igaz hogy még mindig
sajátos figyelmet érdemelnek, mivel az Úrnak sajátos módon gondja van
rájuk, de többé már nincsenek olyan függőségben, mint valaha voltak. Más
dolgok nem változtak meg előnyösen. Vannak keresztyének, akiknek túl sok
van, és túl keveset adnak.
Azokat az alapelveket, amelyek a legelső egyházi helyzetben érvényben
voltak, fenn kell tartanunk. Az Ige szolgálata által Isten országa kapui
megnyílnak. Az imádság szolgálata által Isten kegyelmének erői szabadulnak
fel. A kézzel fogható javak szétosztása által pedig a kegyelem áramlik a
keresztyének között.
A háromszoros szolgálat utolsó része épp olyan lényeges, mint az első
kettő.Az adományokat el kell fogadni, gondosan kell kezelni, és megfelelő módon szétosztani.
A gyülekezetnek mindig utána kell néznie, hogy azok, "akikről jó
bizonyságot tesznek, telve vannak Lélekkel és bölcsességgel,"
szorgalmaskodjanak abban, hogy a kegyelem feltétlenül szabadon áramoljon
Isten népe körében.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése