Keresztelő János a börtönben hallott Jézus cselekedeteiről.
Ezt üzente tanítványaival: „Te vagy-e az Eljövendő, vagy mást várjunk?”
Jézus válasza magába foglalja mindazt, amiről az előbb is hallhattunk:
„Vakok látnak, és bénák járnak, leprások tisztulnak meg, és süketek hallanak, halottak támadnak fel, és szegényeknek hirdettetik az evangélium.” (Mt 11,5)
Megdöbbentő válasz ez egy olyan ember számára, aki Isten ítéletét hirdeti. Jézus pedig épp a kegyelemről prédikált.
Hatalmas tömeg vette körül Jézust a tenger melletti hegyoldalon.
Megdöbbentő válasz ez egy olyan ember számára, aki Isten ítéletét hirdeti. Jézus pedig épp a kegyelemről prédikált.
Hatalmas tömeg vette körül Jézust a tenger melletti hegyoldalon.
A Hegyi beszéd történetében is hasonlóak a körülmények, amikor Jézus felmegy egy hegyre, hogy tanítsa a vele levőket.
Az evangéliumok elbeszéléséből láthatjuk, hogy Jézus szavai mellé mindig tettek is társulnak.
Emberek százai mentek oda hozzá a kisebb-nagyobb problémáikkal, betegségeikkel, megoldásra várva.
Nincs más válasz a problémáinkra, mint hogy Jézus lábaihoz helyezzük őket.
Nincs más válasz a problémáinkra, mint hogy Jézus lábaihoz helyezzük őket.
A lábak, amelyek a teremtés Uraként a vízen jártak, most az Ő teremtés feletti hatalmát jelképezik, hogy könyörületesen és teljességgel szolgáljon.
Ézsaiás hasonlóan fogalmaz:
„Mily szép, ha feltűnik a hegyeken az örömhírt hozó lába!
Békességet hirdet, örömhírt hoz, szabadulást hirdet.
Azt mondja Sionnak: Istened uralkodik!” (Ézs 52,7)
Honnan volt ekkora bizalom azokban az emberekben?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése