Ha új helyzettel találkozunk, akkor bizonyára a legtöbb ember stresszelni kezd.
Ha új úton kell elindulnunk, akkor az elején minden lépést megfontolunk.
Egészen leegyszerűsítve a következő eseménynek vagyunk szemtanúi:
Az egyiptomi biztonságból Isten kivezeti a népet a pusztába, ahol nem hagyja őket egyedül.
Gyakran látjuk azt, hogy a nép a szövetség ládája után halad.
Gyakran látjuk azt, hogy a nép a szövetség ládája után halad.
Nem említve azt, amikor maga az Úr vezette a népet tűz és felhőoszlop formájában.
Akár a ládáról, akár a tűzoszlopról legyen szó a lényeg ugyanaz: Követték Istent.
Hadd áruljak el egy titkot: Isten terve sokkal jobb a számodra, mit te valaha is eltudnál képzelni.
Még ha nem is rendelkezel kellő tapasztalattal, tudással, elegendő ha nem hátrálsz meg.
Izráel népe sem volt hozzászokva a pusztai életformában, hisz éveken át Egyiptomban laktak.
Egy dologban kell biztosak legyünk: azon az úton kell haladnunk, amelyen Isten megy előttünk.
Ha nem is vagyunk biztosak, és tesszük fel a kérdést „Miért pont én?”, Isten tudja rá a választ.
„Sőt azokat választotta ki Isten, akik a világ szemében bolondok, hogy megszégyenítse a bölcseket, és azokat választotta ki Isten, akik a világ szemében erőtlenek, hogy megszégyenítse az erőseket…”(1Korinthus 1,27)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése