💥Van Erőm💥Olvasd a Bibliát a Van Erőmmel:

„Ó, Isten, te vagy Istenem, hozzád vágyakozom! Utánad szomjazik lelkem, utánad sóvárog testem, mint kiszikkadt, kopár, víztelen föld. Így nézek rád a szentélyben, hogy lássam hatalmadat és dicsőségedet. Mert szereteted az életnél is jobb, ajkam téged dicsőít. 

Ezért téged áldalak, amíg élek, nevedet imádva emelem föl kezem. 

Mintha zsíros falatokkal laktam volna jól, úgy ujjong az ajkam, és dicsér a szám. Fekvőhelyemen is rád gondolok, minden őrváltáskor rólad elmélkedem. 

Mert te voltál a segítségem, szárnyad árnyékában ujjongok. Ragaszkodik hozzád lelkem, jobboddal támogatsz engem. 

De akik pusztulásomra törnek, a föld mélyébe kerülnek. Kardélre hányják őket, sakálok eledelévé lesznek. De a király örül Isten előtt. Dicséretet mondanak, akik rá esküsznek, a hazugok szája azonban bezárul.”‭‭Zsoltárok‬ ‭63:2-12‬ ‭

Rohanunk, szaladunk, dolgozunk és hosszasan lehetne sorolni, hogy egy nap alatt mennyi mindent teszünk. Olykor úgy érezzük, hogy nincs időnk semmire. Este fáradtan fekszünk le, és megfeledkezünk hálát adni.
A pihenést akkor tudjuk leginkább értékelni, amikor nincs elegendő időnk semmire, mert túl elfoglaltak vagyunk. Hálát is csak akkor adunk, amikor valami nem működik jól az életünkben. Ekkor eszünkbe jutnak a "szép idők".
Nem szeretnék senkit sem elkeseríteni, de ha elgondolkodunk, akkor észre fogjuk venni, hogy ebben a percben a földön több ember az életéért küzd. Hány ember veszítette el a gyerekét, szülőjét. 

Hány ember van teljesen egyedül, és nincs senki, aki gondját viselné. A sort folytathatni lehet, és ekkor derülni ki, hogy milyen áldásokkal teli életünk van. Okunk van dicsérni Őt éjjel-nappal, mert mi tudjuk, hogy ki a mi Szabadítónk, Megváltónk, Teremtőnk. 

De hadd kérdezzem meg: Azoknak az keresztényeknek, akik énekelve mentek az oroszlánok elé, nekik nem az Úr volt a Szabadítójuk?

Nem Őt dicsérték teli torokkal?
De igen, Ő, mert úgy gondolták, hogy abban a nehéz helyzetben is van okuk dicsérni Őt. 

Más részből tudták, hogy Ő akkor is Szabadító, Neve dicséretre méltó, ha a körülöttük levő emberek mégsem azt hiszik.