ALAPVETŐ BIBLIAISMERET: A VILÁGMINDENSÉG ISTENE-2.rész

I. Hit vagy hiszékenység

1. Mivel Istennel kapcsolatban legelőször a hit kerül megemlítésre, ezért az első kérdés is az, hogy mit nevezünk hitnek, azonos-e a hiszékenységgel?

• A Biblia szerinti “hit” jelentése “bizalom”, vagyis az Isten megismeréséből támadt bizalmat jelenti.
• Az Istenből megtapasztalható és megismerhető dolgok adják ezt bizalmat arra az esetre, ha már nincs lehetőségünk ellenőrizni a kijelentett dolgokat. Róm. 1,20.
• A hit tulajdonképpen a megismerésből kialakult bizalomnak egy olyan magas szintű megnyilatkozása, amit a Biblia meggyőződésnek is mond. Zsid. 11,1.
• Ha egy férj ismeri a felesége ragaszkodó szeretetét és hűségét, akkor bizalommal van iránta akkor is, ha nem látja őt.
• A hívő ember így fogadja el Isten létezését is, annak ellenére, hogy most nem láthatja Őt.
• A megtapasztalt tényeken alapuló hit számára hiába hangoznak el a tagadó kijelentések.
• Mert a Biblia szerinti hit nem hiszékenységet jelent, hanem ismereten alapuló bizalmat és meggyőződést.

2. Miért alakult ki az Istenben való hitetlenség az emberek között?

• Esetenként az Istenről való ismerethiány, és az ebből adódó meseszerű elképzelések tartanak vissza embereket attól, hogy higgyenek Istenben.
• Másokat az tart vissza, hogy a kereszténység nem tud minden kérdést megválaszolni, de azt figyelmen kívül hagyják, hogy a világi tudomány még több kérdésre nem tud válaszolni
• A feltevéseket és következtetéseket ugyanis nem lehet tudományos tényként elfogadni, különösen akkor, ha ezek a feltevések egymásnak ellentmondóak.
• Vannak, akik csupán a kényelem és a közömbösség oldaláról közelítik a hit kérdését.
• Úgy vélekednek, hogy mindez a tudósok és a papok dolga, ők egyezzenek meg egymással, ők döntsék el ezt a kérdést.

3. Milyen tényeket lehet felsorolni, amik egyértelműen bizonyítják az egész világmindenséget irányító és fenntartó Isten létezését?

• A beteljesedett próféciák a történelmi tények alapján a legjobb bizonyítékok.
• A világbirodalmak feltámadása és bukása
• A Messiásra vonatkozó próféciák pontos beteljesedése.
• A bennünket körülvevő természeti világ egy hatalmas tervező és teremtő Isten létezéséről tesz bizonyságot.
• Az univerzumban létező bolygók és csillagok mozgásának szigorú rendje. Zsolt. 19,1-7.
• A Föld életet biztosító jellege és körülményei:
• A gravitáció, a légréteg összetétele és vastagsága, a Föld Naptól való távolsága, stb.
• A természetben előforduló dolgok és jelenségek körforgása.
• A víz, az évszakok, stb.
• Az állatok és a növények szaporodási, fejlődési és cselekvési folyamatának genetikus rendje.
• Isten egyedeket teremtett, amik a maguk nemében csodálatos dolgok cselekvésére képesek.
• A természetben található élővilág egyedi szépsége is egy tervező Teremtőről tesz bizonyságot.
• Az emberi test belső felépítése és csodálatosan működő szervezete, amely képes a különböző betegségekkel és külső sérüléssel szemben az öngyógyítás reakcióját és folyamatát elindítani és véghez vinni.
• Tapasztalati tények alapján is meggyőződhetünk Isten létezéséről.
• Az Istenre talált ember életében végbemenő változás
• Az ima meghallgatások tapasztalata
• A körülöttünk tapasztalható okkult jelenségek pedig közvetve tesznek bizonyságot.

4. Hogyan kerülhetünk kapcsolatba a világmindenséget teremtő Istennel?

• Kezdetben, a bűneset előtt még közvetlen kapcsolat volt Isten és az ember között.
• A bűn miatt ez a kapcsolat megszűnt, de Isten mégsem szakította meg kapcsolatát az emberrel, hiszen Istennek korlátlan a lehetősége. Zsid. 1,1.
• A természet, mint Isten alkotása egy hatalmas könyv lehet számunkra, amiből nagyon sok ismeretet nyerhetünk Istenről. Róm. 1,20. Zsolt. 19,2-5.
• A lelkiismeretünk által is Isten jelentkezik és szólal meg bennünk. Péld. 20,27. Róm. 2,14-15.
• A legközvetlenebb és legérthetőbb kinyilatkoztatás Istenről a Biblia, ebből ismerhetjük meg Isten lényét és személyiségét a legbiztosabban.

5. Fontos-e az ember számára megismerni Istent, illetve milyen mértékben nyerhetünk ismeretet Róla?

• Az örök életünk feltétele az Isten megismerése. Ján. 17,3.
• Van egy határ, ahol Isten nem enged tovább bennünket. V. Móz. 29,29.
• Az Isten által megszabott határon túl lévő dolgok meghaladják az értelmi képességünket. Róm. 11,33-35. Ésa. 55,8-9.

II. A Biblia Istene

1. Mit jelent a Bibliában az a meghatározás és kifejezés, hogy “egy Isten”?

• Az “Isten” szó mint fogalom, egy több személyből álló egységnek, egy magas szintű hatalmi körnek a létezését ismerteti meg velünk. I. Móz. 1,26/a. Ésa. 6,8.
• Bár a “Szentháromság” kifejezés csupán egy teológiai fogalom, de a három személyű Istenről úgy az Ó mint az Újszövetség is megemlékezik és bemutatja.
• Míg az Ószövetség visszafogottan beszél az Istenség három személyéről, addig az Újszövetség nagyon határozottan megnevezi és külön választottan beszél Róluk. II. Sám 23,2-3. Ésa. 63,8-11. - I. Ján. 5,7. Mát. 3,16-17. 28,19.
• Az “egy Isten” fogalom hangsúlyozása azért kerül előtérbe a Bibliában, mivel úgy az Ó, mint az Újtestamentum iratai olyan időben keletkeztek, amikor az Isten népével érintkező népek sok-istenben hívő emberek voltak.
• Az emberek úgy hitték, hogy ezek az istenek egymással szembeállnak, hadakoznak és rivalizálnak, vagyis hatalmi küzdelem van közöttük.
• Ezzel az általános felfogással szemben tett bizonyságot a zsidó nép és a kereszténység, hogy az egész világmindenségben csak “egy Isten” létezik. V. Móz. 6,4-5. Eféz. 4,5-6.
• Bár ez az “egy Isten” három személyből áll, mégis elmondható róluk, hogy egy, mivel tökéletes összhang és egység van közöttük az egymás iránti szeretet jegyében.
• A Bibliában az “egy” szónak speciális jelentése is van.
• Ahogy a házasságban a férfi és a nő “lesznek ketten egy testté”, ahogy Krisztus tanítványainak is “egyeknek” kell lennie, akként tekinthető egynek a három személyű Istenség is. I. Móz. 2,24. Ján. 17,21.

2. A szeretet egységén kívül még milyen vonatkozásban állít nagyon határozott különbséget a “sok-isten” és az “egy Isten” között?

• A “sok-isten”-ről azt mondja, hogy nem léteznek, csupán az emberi képzelet szüleményei, a hozzájuk kapcsolódó fizikai tapasztalatok és jelenségek mögött minden esetben Sátán, az őscsaló húzódik meg. Zsolt. 115,4-7. II. Kor. 11,14-15.
• Az “egy Isten”-ről viszont azt állítja, hogy öröktől fogva egyedül létező Isten, Aki a hatalma szavával teremtett mindent és tart fenn mindeneket. Zsolt. 83,19. 33,6. 9. Zsid. 1,3.

III. A láthatatlan Isten

1. Mit tudhatunk arról a személyről, akit Atyaként ismerhetünk meg a Biblia kinyilatkoztatásaiból?

• Az emberi család megváltásának megvalósítása közben mindenben Ő a fő, a vezető. I. Kor. 11,3.
• Az emberek számára azonban láthatatlan marad, kegyelemből elrejti magát előlük. Ján. 1,18. Ésa. 45,15. I. Tim. 6,16.
• Mindezt azért, mert a bűnös állapotunk miatt a megjelenése megemésztő tűz lenne. Ésa. 59,2. V. Móz. 4,24. Zsid. 12,29. II. Móz. 33,20.

2. Az a tény, hogy az Atya most láthatatlan számunkra, egyúttal azt is jelenti, hogy nincs alakja, a teremtett lények által is érzékelhető megnyilatkozási formája?

• A teremtéskor az ember is Isten képére és hasonlatosságára lett teremtve. I. Móz. 1,26.
• Az el nem bukott mennyei lények számára ma is látható, és naponta érintkeznek is Vele. Mát. 18,10.
• A bűntől megtisztított újföldön mi a megváltott emberek is újra láthatjuk Őt. Jel.22,3-4. I. Ján. 3,2. Mát. 5,8.

3. A Szentháromság Isten személyei között mindig létezett ez az alá és fölé rendeltségi viszony?

• Csak a megváltás tervében végzendő feladatok érdekében jött létre ez a viszony, eredetileg teljes egyenlőség volt az Istenség személyei között. Fil. 2,5-7. I. Kor. 15,24-28.

4. Melyik isteni személy az, Aki az Atyához hasonlóan szintén láthatatlan, és miért?

• A Szentlélek is láthatatlan módon tevékenykedik itt a Földön az emberek között, ezért is hasonlította Jézus a szélhez a tevékenységét. Ján. 3,8.
• Az emberi család érdekében történő munkája miatt kell láthatatlanságban maradnia.

5. Miért alakulhatott ki az a keresztények körében eléggé elterjedt szemlélet, hogy a Szentlélek nem az Istenség egyik személye, hanem csak az Istennek megnyilatkozó ereje?

• Mivel a Szentírás esetenként egyszerűen csak isteni erőként beszél Róla. Csel. 1,8.
• Ilyen kijelentések viszont csak azért vannak, mivel az Istenség személyei között a Szentlélek az, Aki az isteni erőt közvetíti és adja az emberek között, miként a lelki ajándékokat is. I. Kor. 12,11.
• Azok a személyes tulajdonságok, amik megnyilatkoznak a Szentlélek tevékenysége közben egyértelművé teszik, hogy Ő egy önálló személyiség az Istenségen belül.
• Ismer, tud, I. Kor. 2,11. - akarata van, I. Kor. 12,11. - Megszomorítható, Eféz. 4,30. - Közösséget hoz létre és tart fenn, I. Kor. 2,10. stb.

6. Mi a Szentlélek elleni bűn, és miért nem bocsátható meg? Mát. 12,31-32.

• “A Szentlélek elleni bűn leggyakoribb formája az, amikor valaki kitartóan semmibe veszi a Menny bűnbánatra hívó szavát. Minden lépés, amellyel elutasítjuk Krisztust, egy lépés a megváltás elutasítására is, és a Szentlélek elleni bűn felé is.” (JÉ. 267,2.)
• “...ha valaki elutasítja a Szentlélek munkáját, akkor oda kerül, ahol nincs számára megtérés... akkor azt a csatornát vágja el, amelyen át Isten kapcsolatba léphet vele... Ha egy lélek végleg visszautasítja a Szentlelket, akkor Isten már semmit sem tehet érte.” (JÉ 264-265.)
• A Szentlélek elleni bűn állapotából pedig a Szentlélek elleni káromlás következhet, ahogyan a Jézus korabeli zsidó vezetők esetében is történt.
• “Meggyőződtek a krisztust kísérő erő felől, de hogy ellenállhassanak az igazságnak, a Szentlélek munkáját Sátánnak tulajdonították. Ezzel tudatosan választották a csalást, alávetették magukat Sátánnak, és ettől fogva már az ő ereje befolyásolta őket.” (JÉ 265,2.)

IV. Az emberek által is látható Isten

1. Mit tudhatunk arról az isteni személyről, aki a történelem folyamán többször is megjelent a bűnös emberek által is látható formában.

• Az emberi család megváltása érdekében az istenség egyik személye levetette az isteni létformáját és dicsőségét, és szolgai létformát vett fel, hogy a bűn világában élő ember is el tudja viselni a megjelenését. Fil. 2,5-8.
• Ez az esemény sorozat az Édenben elkövetett bűn miatt lépett életbe, vagyis megkezdődött Isten megváltási tervének a végrehajtása.
• Az emberiség érdekében történő megalázkodásának négy dimenzióját vagy állapotát ismerhetjük meg a Biblia alapján.
• Az Úr Angyala, akin keresztül érintkezni tudott Isten a bűnös emberrel, a választott népével, és közvetlen szolgáival a prófétákkal. II. Móz. 23,20-21.
• Ez az Angyal az Istenség minden nevét igényli magának. II. Móz. 6,3.
• Az Isten Fia, aki “testté lett”, vagyis isteni természetére felvette az emberi család természetét és létformáját. Zsid. 10,5. Ján. 1,14.
• Ezt az Isten-ember létformát megdicsőült állapotában az egész örökkévalóságon keresztül meg fog tartani, örökké az emberi család tagja marad. Dán. 7,13. Jel. 1,12-13.
• Örökkévaló Főpap, aki mennybe-menetele óta a közbenjárás és az engesztelés munkáját végzi értünk. Zsid. 8,1-2. 4,14-16.
• Királyok Királya és uraknak Ura-ként fog egyszer dicsőségben és hatalommal visszajönni ide a földre, hogy véget vessen a bűn uralmának. Jel 19,16. Mát. 25,31.

2. A Biblia tanítása alapján hogyan lehet összegezni legtömörebben azt a munkát, amit a Fiú Isten végzett az emberi család érdekében a történelmünk folyamán?

• Ő a mi Teremtőnk - Törvényadónk - Megváltónk - Főpapunk - és Királyunk.

3. Jézus mint Isten, öröktől fogva létezik vagy az Ő létezésének is van kezdete?

• Vannak olyan igei kijelentések, amik alapján arra lehetne következtetni, hogy Isten Fia úgy született valamikor az örökkévalóságban. Kol. 1,15. Zsid. 1,5/a. Ján. 5,26.
• Más igeversek viszont látszólag teljesen az ellenkezőjét állítják az előbbieknek. Mik. 5,2/b. Éa. 9,6/b.
• Amikor Isten Fia a Jehova nevet használja, akkor ezzel is azt akarja bizonyítani, hogy Ő örökké létező Isten. II. Móz. 6,3. Ésa. 48,17. I. Kor. 12,3/b.
• Az egymásnak látszólag ellentmondó igeversek közötti feszültséget az a rejtett, de mégis alapvető bibliai tanítás oldja fel, hogy Jézus nem volt mindig Isten Fia. (vesd össze: II. Sám. 7,12-14. - Csel. 2,20. - Zsid. 1,5/b. - Mát. 3,17.)
• Csak a Betlehemben való megszületés által vált Isten Fiává, mivel közvetlenül Istentől született. Luk. 1,35. Zsid. 10,5. - Luk. 3,23-38.

4. Az emberekhez való viszonyulásában különbséget találhatunk-e az Ószövetség Istene és az Újszövetség Krisztusa között?

• A keresztény köztudat tévesen tulajdonítja az ószövetségi eseményeket, a szigorú ítéleteket az Atyának, miközben Jézust pedig csak az alázatos és szelíd Istenként tartják számon.
• Az Ószövetségben is találunk olyan kijelentéseket, amik az Istenről olyan bemutatást adnak, hogy Ő kegyelmes és végtelen irgalmú. II. Móz. 34,6-7/a. Mik. 7,18. Jón. 4,2.
• Másrészt viszont azt mondja el a Biblia, hogy Istenben csodálatos módon egyesül a kegyelem az igazságossággal, ez képezi a trónjának alapját. Zsolt. 89,15.
• Ezért a bűn büntetésétől nem tekinthet el, legfeljebb átvállalja tőlünk, ha elfogadjuk Őt személyes Megváltóként. Róm. 6,23. II. Kor. 5,21.
• Az ember megváltásában tökéletes egységben munkálkodik együtt mindhárom isteni személy, éppen ezért nem lehet az ítéletet és a szigort az Atyának tulajdonítani, a kegyelmet pedig a Fiúnak. Ján. 3,16.
• Talán éppen azért, hogy az ilyen téves következtetések ne alakulhassanak ki, az “az Atya nem ítél senkit, hanem az ítéletet egészen a Fiúnak adta”. Ján. 5,22.
• Ezért nevezi a Biblia Jézust az “örökkévalóság Atyjának”, mivel örök életet csak Ő adhat nekünk, mert az Ő ítélőszéke előtt kell mindannyiónknak megállni. Ésa. 9,6. II. Kor. 5,10.
• A Szentháromság Istennek az emberi családhoz való viszonyulása mindig ugyanaz marad, mivel Istennél “nincs változás, vagy változásnak árnyéka” sem. Jak. 1,17.
• “Jézus Krisztus tegnap, ma és örökké ugyanaz”. Zsid. 13,8.