2017. december 16., szombat

ALAPVETŐ BIBLIAISMERET: ISTEN MEGOLDÁSA A BŰNNEL SZEMBEN 5.rész

I. A féltőn szerető Isten


1. Milyen volt az ember jövőjére vonatkozó kilátás a bűneset után, és milyen reakciót váltott ki ez a körülmény az emberből?

  • A bűn következményeként meg kell halniuk, Isten nem engedheti meg, hogy a világmindenség biztonságát és békéjét a bűn szabad burjánzása veszélyeztesse. I. Móz. 2,17.
    • Ha Isten nem érvényesítene a bűnnel szemben ilyen megsemmisítő ítéletet, hanem magára hagyja az embert, akkor önmagát semmisítené meg az ember a bűn természetéből adódóan.
  • Első ösztönös reakciója az volt, hogy megpróbálta megoldani a kialakult problémát, és igyekezett elrejteni annak megnyilatkozásait.
    • Meztelenségét fügefa levelekből készített ruhával próbálta eltakarni. I. Móz. 3,7.
    • Amikor rádöbbent, hogy ez a meztelenség a lelkében is megjelent, amit viszont Isten előtt nem tud eltakarni, akkor igyekezett elbújni, hogy ne kelljen találkozni Istennel. I. Móz. 3,8-11.
    • Amikor ez sem sikerült, akkor a másikra akarta áthárítani az elkövetett cselekedet felelősségét, közvetve Istent teszi felelőssé, önmagát pedig igyekszik ártatlannak feltüntetni. I. Móz. 3,12.

2. Hogyan reagált Isten arra a körülményre, hogy az újonnan teremtett ember bizalmatlanná lett Vele szemben és bűnt követett el, evett a tiltott fáról?

  • Isten azonnal felkereste az embert különböző szempontok miatt:
    • Megnyugtassa az embert, hogy még nincs elveszve minden, mert Ő az Isten ebben a helyzetben is tud megoldást a számára, még van lehetőség visszafordulni.
    • Elmondja az embernek, hogy a cselekedetének milyen kikerülhetetlen következményei lesznek az elkövetkező életében. I. Móz. 3,16-19.
    • Azonnal kiűzte őket az Édenből, hogy bűnös állapotukban ne ehessenek az élet fájának gyümölcséből. I. Móz. 3,23-24.

3. Miért reagált Isten így, a korábbi kijelentéséhez viszonyítva mintha megváltozott volna az álláspontja a bűnös emberrel szemben? I. Móz. 2,17.

  • Az általános emberi gyakorlattal ellentétben Isten különválasztottan kezeli a bűnt és a bűnöst.
    • A bűn számára továbbra is a megsemmisítő halál vár, a bűnöst viszont szereti és szánja, ezért a kegyelem lehetőségét kínálja fel részére.
  • Isten figyelembe vette azt is, hogy nem az emberben született meg a bűn, nem ő az oka a bűn megjelenésének, az ember csak áldozata lett a bűnnek, tapasztalatlanságából adódóan be lett csapva.

4. Mit jelent az a szó, hogy “evangélium”, és milyen körülmények között hangzott el az első evangélium?

  • Az evangélium egy görög eredetű szó, ami magyarra fordítva “jó hír”-t vagy “öröm hír”-t jelent.
  • Lényege az, hogy a szeretet Istene nem nyugodott bele, hogy az ember a bűnt választotta és így kárhozatra ítélte magát, ezért elhatározta, hogy megpróbálja megmenteni.
    • Az Isten evangéliuma tehát ezt az isteni szándékot mondja el a kárhozat felé rohanó embernek.
  • Bár a Bibliát ismerő emberek többsége az Újszövetség négy evangélistájának iratait értik evangélium alatt, Isten azonban az egész Szentírást evangéliumként adta az embernek.

5. Mi volt a jó hír abban, amit Isten az Édenben mondott el az első emberpár előtt?

  • A kárhozat ítélete nem következik be rajtuk, ha elfogadják az Isten által biztosított lehetőséget.
    • Isten egy Szabadítót fog támasztani az emberi család között, aki legyőzi Sátánt, magára vállalja az ember helyett a bűn büntetését, és helyre állítja azt, amit Ádám elrontott és elveszített.
  • Első ígéretként azt mondja el isten, hogy “ellenségeskedést szerez”az ember és a bűn, illetve a bűn szerzője között. I. Móz. 3,15.
    • Isten azon fáradozik, hogy az ember ne Vele, hanem a bűn szerzőjével legyen ellenséges viszonyban, hiszen Sátán az ellenség, nem Ő.
    • Amikor Isten ellenségeskedést támaszt valakiben, akkor többé nem érzi jól magát a bűnben, feltámad a lelkiismerete, szégyelli tettét, szeretné ha többé nem fordulna elő az életében.
  • Ez az isteni közbelépés kiváltja Sátán ellenségeskedését is mindazokkal szemben, akik engednek az isteni befolyásnak.
    • A Biblia szerint ez az ellenségeskedés fenn áll mindaddig, amíg az ember megváltása be nem fejeződik. Jel. 12,17.
  • Ez az ellenségeskedés a Golgotán történő eseményekben éri el a csúcspontját, ahol a Szabadító legyőzi az Ősellenséget, de egyúttal a kárhozat ítéletét is elviseli a bűnbánó bűnösök helyett.

6. Az ősevangéliumban adott szimbólumok mit jelképeznek a valóságban, milyen üzenetet hirdet szimbolikus nyelvezetével?

  • Isten egy Szabadítót ígér, aki hozzánk hasonlóan az emberi család magjaként egy asszonytól született ember lesz.
    • Ez az ígéret Jézus Krisztus betlehemi születésére utaló prófécia.
  • Ez a megígért “Mag” a kígyó fejére fog taposni; ez a kígyó Sátánt jelképezi. Jel. 12,9.
    • Nagyon érzékletes szemléltetése ez annak a küzdelemnek, ami Krisztus és Sátán között zajlott le.
      • Ha egy kígyónak a fejére taposnak, akkor elpusztul, Jézus győzelme tehát végül Sátán pusztulását fogja magával hozni.
      • A kígyó viszont a Szabadító sarkába mar a küzdelem közben, és mivel a kígyó marása is halálos, ezért ez azt mondja el, hogy a Szabadító is életét adja ebben a küzdelemben.

7. Miért nem bocsáthatott meg Isten az embernek oly módon, hogy nem engedi meg a bűn következményeinek kiteljesedését rajtuk és utódaikon?

  • Isten állandóan emlékeztetni akarja az embert ilyenképpen arra, hogy milyen borzalmas következménye van a bűnnek.
    • Ezért csak a bűn erkölcsi rontásától kész megszabadítani földi életükben, a bűn fizikai következményeit azonban viselniük kell. II. Kor. 4,16.
  • Ez a mód arra is szeretne emlékeztetni bennünket, hogy Isten, akinek uralkodása igazságon és jogosságon alapszik, nem tekinthet el a bűn büntetésétől, ezért az ember megváltása is csak igazság és jogosság által történhet meg. Zsolt. 89,15/a. Ésa. 1,27.
    • Ilyen módon Istennek lehetősége van arra, hogy megőrizze igazságosságát, miközben irgalmasságot és kegyelmet gyakorolhat a bűnbánó bűnös felé. Róm. 3,25-26.
    • Az ószövetségi áldozati rendtartás is ezt volt hivatott hirdetni és bemutatni.

II. Isten megoldásának kinyilatkoztatása

1. Mikor született meg Istennek az a megoldása, aminek megvalósulása által újra szabad lehet az ember a bűntől, és hogyan fogadja ezt a teremtett világ?

  • A megváltásra vonatkozó isteni terv már megvolt “a világ megalapítása előtt”, vagyis a világmindenség teremtése előtt, mielőtt bármit is teremtett volna Isten. I. Pét. 1,18-20.
  • Ennek a tervnek a létezése azonban Isten személyes titka volt mindaddig, amíg édenben az első kinyilatkoztatás által fel nem fedte Isten a létezését. Eféz. 3,9. 1,9.
  • Az első kinyilatkoztatás óta az egész teremtett világ feszült érdeklődéssel figyeli ennek a tervnek a kibontakozását.
    • Úgy az emberek, mint az el nem bukott lények szeretnének minél többet megismerni belőle előre. I. Pét. 1,10-12.
  • A teremtett világ azonban nemcsak a kinyilatkoztatásra kíváncsi, hanem arra is, hogy miként valósul meg ez a terv a történelem folyamán.
    • Ebből adódóan “látványosságai lettünk a világnak, úgy angyaloknak, mint embereknek”. I. Kor. 4,9/b.
    • A megváltás tervének kibontakozása folyamán az Istennek sokféle bölcsességét és szeretetének valódiságát ismerheti meg az egész teremtett világ. Eféz. 3,10.

2. Milyen módon nyilatkoztatja ki és ismerteti meg az emberi családdal Isten a megváltási tervének részleteit?

  • A megváltás titkát Isten részletekben tárja fel és ismerteti meg az emberrel. Ésa. 42,9.
  • Viszont semmit sem cselekszik addig, amíg azt ki nem jelentette a prófétákon keresztül. Ámós. 3,7.
  • A megváltás tervének megismertetésében a mennyei angyalok is közreműködnek. Jel. 1,1. Dán. 8,15-16..
  • A megváltásról szóló kinyilatkoztatások középpontjában minden esetben Jézus Krisztus személye és munkája áll, mint Megváltó és Szabadító.

3. Hány csoportba oszthatók a megváltás eseményét kinyilatkoztató próféciák, mi a különbség közöttük, és milyen jellegzetességeket figyelhetünk meg?

  • Az Isten titkát feltáró próféciákat két csoportba oszthatjuk; az egyik csoportot vázlat-próféciának nevezzük, míg a másikat pillanatkép-próféciának.
  • vázlat-próféciák jellegzetességei között a következőket említhetjük:
    • A próféciáknak ez a csoportja “az idők teljességének rendjére” vonatkozóan ad kinyilatkoztatást. Eféz. 1,9-10/a.
      • Nemcsak egy-egy eseményt mond el előre, hanem esetenként meghatározza annak történési idejét is.
      • Különösen Dániel és a Jelenések könyveiben találunk ilyen próféciákat.
    • A vázlat-prófécia minden esetben a megváltási tervvel kapcsolatos események egészéről ad egy vázlatos áttekintést, pontos esemény és időrendben.
  • pillanatkép-próféciák jellegzetességei között viszont más szempontokat figyelhetünk meg.
    • A próféciáknak ez a csoportja a megváltás eseményének csak egy-egy apró részletét villantja fel, bizonyos részt célirányosan megvilágítva belőle, de azt kinagyítva hangsúlyozza.
      • Nagyon sok ilyen prófécia található Jézus földi életével és szolgálatával kapcsolatban.
    • Ezekben az esetekben sokszor úgy tűnik, mintha a próféta beszámolójában egy pillanatra képváltás történne, mintha egy pillanatra egyáltalán nem oda való dolgot mondana.
      • Ilyen eset az is, amikor Ezékiel próféta Tírus fejedelméhez ad isteni kinyilatkoztatást, és eközben hirtelen olyan dolgokat mond, amit egyáltalán nem lehet Tírusra alkalmazni. Ezék. 28,14-15.
      • Csak a Szentírás egészének ismeretében tudjuk, hogy itt Sátánról van szó.
    • Ezek a pillanatképek gyakran kapcsolódnak egy-egy hasonló törvényszerűséget mutató a próféta korából való eseményhez, ebből adódóan kettős teljesedésűek.
      • Ilyen kettős teljesedésű Jézusnak az a beszéde is, amit Jeruzsálem pusztulásáról és a világ végéről mondott. Mát. 24. Fejezet

4. A próféciákon kívül még milyen módon adott Isten részletes bemutatást a megváltásnak szinte minden részletéről?

  • Az ószövetségi időben gyakorolt áldozati szertartás és a templomi szolgálat a megváltási tervnek egy-egy részletét volt hívatott bemutatni.
    • A kinyilatkoztatásnak ebben a formájában az ember vizuálisan szemlélhette a szimbolikus cselekményben azt, ami a nagy valóságban is történik.
    • Ugyanakkor élményszerűen át is élhette azt, hogy mit jelent, amikor az ártatlannak kell meghalni a bűnös helyett, hogy a bűnös élhessen.
    • Így akarta fenn tartani az ember emlékezetében azt, hogy Neki az Istennek milyen hatalmas áldozatot kell meghoznia azért, hogy az ember élhessen.
  • A megváltás szemléltetésének ezt a módját közvetlenül a bűneset után rendelte el Isten, még az Édenben.

III. Az evangélium kinyilatkoztatásának célja

1. Milyen hármas célt szeretne Isten megvalósítani a megváltási terv megismertetése által?

  • Útmutatást szeretne adni a bizonytalanságba került ember számára, hogy tudjunk eligazodni a történelem zűrzavarában. II. Pét. 1,19.
  • Azzal, hogy feltárja a jövőt, leleplezi Sátán csapdáit és megtévesztő szándékait, és így lehetőséget biztosít azok kikerülésére. II. Kor. 11,14. Mát. 24,24.
  • Szándékának megismertetése által lehetőséget biztosít a választásra, hogy éljünk az általa felajánlott kegyelemmel. V. Móz. 30,19-20/a.

2. Milyen fontos isteni alapelv szabályozza és határozza meg a megváltási terv érvényesülését az egyes emberek esetében?

  • A megváltási terv úgy készült el, hogy tiszteletben tartja minden ember szabad-akaratú döntését.
    • Viszont mindenkinek vállalnia kell az maga választotta döntés következményét.
    • Isten nem oszt ki önkényesen, hatalmi szóval, általa elgondolt terveket. Mát. 23,37. Jel. 3,20.
  • Tervében Isten egybeszerkesztette azokat a szabad-akaratú emberi döntéseket és cselekedeteket, amelyeket istenségéből adódóan Ő már előre látott.
    • Tervének elkészítésében a szándékával ellentétes megnyilvánulások sem képeztek akadályt, előre látva, ezeket is beépítette tervébe. Csel. 4,26-28.
    • Az emberi család megteremtése is ilyen módon történt, hiszen Isten tudott előre Sátán lázadásáról és az ember megkísértésének szomorú következményéről.
    • De előre látta azt is, hogy a megváltásban megnyilatkozó kegyelem olyan eredményt hoz, aminek következtében az egész Föld megtelik az üdvözültek seregével.
  • A kinyilatkoztatás által Isten bennünket is meghív a megváltás tervében való szabad és önkéntes részvételre, és ez a meghívás két dolgot igényel tőlünk.
    • Teljes azonosulást Isten tervével, aminek meg kell nyilatkoznia gondolkodásunkban és azokban a cselekedeteinkben, amik életmódunkat jellemzik. Róm. 16,25-26.
    • Legyünk készek arra, hogy Isten eszközeivé és segítőtársaivá válunk, hogy általunk mások is megismerhessék a megváltás evangéliumát, azaz jó hírét. Mát. 28,19-20.

3. Milyen egyetemes célt szeretne Isten eléri a megváltási tervének megvalósítása által?

  • A megváltás végső célja az, hogy Isten és a teremtett lények között újra helyreálljon az a szeretet kapcsolat és közösség, mint ami a bűn megszületése előtt volt. Eféz. 1,9-10.
    • Erre a helyreállításra az el nem bukott mennyei lényeknek is szükségük van, hiszen Sátán nagyon sok kételyt és bizalmatlanságra késztető befolyást hintett szét közöttük Istennel szemben.
    • Bár nem álltak Sátán mellé az Isten elleni lázadásban, de az elhintett bűnmagból maradhatott bennük, amit csak a Golgota keresztjénél történtek látványa tudott végleg kitörölni belőlük.
      • Itt tisztult ki és bizonyosodott be végérvényesen Sátán vádjainak alaptalansága, és egyben Isten állításának valódisága.
  • „Nem lészen kétszer veszedelem”. Náh. 1,9.
    • “Krisztus megváltói munkája igazságot szolgáltat Isten uralmának. Megtudja a világ, hogy a Mindenható a szeretet Istene. Sátán vádjai alaptalanoknak bizonyulnak; jelleméről lehullik a lepel. A lázadás soha többé nem ismétlődhet meg. A bűn soha többé nem hatolhat be a világegyetembe. A hitehagyás ellen mindenki örökre biztosítva van. Az önfeláldozó szeretet eltéphetetlen kötelékkel egyesíti a Föld és a Menny lakóit Teremtőjükkel.” (J.É. 18,1.)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése