2023. október 21., szombat
💥Biblia- Isten Szent Igéje💥
"Járuljunk azért bizodalommal a kegyelem királyi székéhez, hogy irgalmasságot nyerjünk és kegyelmet találjunk, alkalmas időben való segítségül"
Zsidók 4:16 HUNK
💥A Nap Igéje💥
Zsoltárok 119:105
,,💞Az én lábamnak szövétneke a te igéd, és ösvényemnek világossága.,,
💥Mai Ima 😇🙏
Mennyei Atyám! Szükségem van a Te békességedre, mely megnyugtat és lecsendesíti gondolataimat!
💥Mai Ige💥
Róma 6:13 (HUNK)
,,💞Se ne szánjátok oda a ti tagjaitokat hamisságnak fegyvereiül a bűnnek; hanem szánjátok oda magatokat az Istennek, mint a kik a halálból életre keltetek, és a ti tagjaitokat igazságnak fegyvereiül az Istennek.,,
,,💞Se ne szánjátok oda a ti tagjaitokat hamisságnak fegyvereiül a bűnnek; hanem szánjátok oda magatokat az Istennek, mint a kik a halálból életre keltetek, és a ti tagjaitokat igazságnak fegyvereiül az Istennek.,,
💥Mai Gondolat💥
Ne csüggedj! A sátán támadásai csak erősítik, nemesítik hitedet, és új szintre emelik azt!
💥 BUZDÍTALAK ❣️ TUDTAD HOGY ISTENNEK JÓ TERVE VAN VELED?
Már az anyaméhben eltervezett!
Aztán azt is mondja nekünk hogy ,,jò tervem van veletek békességet és nem romlást tervezek számotokra,,
,,Az ember szìve mégcsak meg se gondolja amit készìtett az őt szeretők számára,,
Szeretnéd hogy ìgy legyen a te életedben is?
Tudom hogy vannak terveid, sokszor nem is rosszak, hiszen mindenki csak jòt szeretne magának, és a családjának.
De a mi életünk korlátolt,bekorlátolt a testbe és az emberi elme gondolkodás mòdjába, a hozott és örökölt hiábavalòságba.
Ez az igazság. Ha tudni szeretnéd... hamarosan ìgy is, ùgy is Isten terve valòsul meg a világban.
,,BÉKESSÉGET ÉS NEM ROMLÁST TERVEZEK,,
De tudtad hogy ez a békesség már megérkezett hozzánk?
Jézus Krisztus személyében aki testé lett értünk,aztán elküldte szellemét hogy éljünk általa.
Amikor Krisztust a szìvedbe engeded a Békessége ott fog élni benned.
Ha ezt elhiszed mindaz megvalòsulhat amit Isten számodra tervezett.
Aztán azt is mondja nekünk hogy ,,jò tervem van veletek békességet és nem romlást tervezek számotokra,,
,,Az ember szìve mégcsak meg se gondolja amit készìtett az őt szeretők számára,,
Szeretnéd hogy ìgy legyen a te életedben is?
Tudom hogy vannak terveid, sokszor nem is rosszak, hiszen mindenki csak jòt szeretne magának, és a családjának.
De a mi életünk korlátolt,bekorlátolt a testbe és az emberi elme gondolkodás mòdjába, a hozott és örökölt hiábavalòságba.
Ez az igazság. Ha tudni szeretnéd... hamarosan ìgy is, ùgy is Isten terve valòsul meg a világban.
,,BÉKESSÉGET ÉS NEM ROMLÁST TERVEZEK,,
De tudtad hogy ez a békesség már megérkezett hozzánk?
Jézus Krisztus személyében aki testé lett értünk,aztán elküldte szellemét hogy éljünk általa.
Amikor Krisztust a szìvedbe engeded a Békessége ott fog élni benned.
Ha ezt elhiszed mindaz megvalòsulhat amit Isten számodra tervezett.
Mert mindezt a hiteddel elveheted,megélheted. Akarod e ?
🌞REGGELI CSENDESSÉG🌞
Kérd bátran a Szentlélek vezetését!
János Evangyélioma 20. rész 22
,,💞És mikor ezt mondta, rájuk lehelle, és monda nékik: Vegyetek Szent Lelket:,,
,,💞Mert a Szent Lélek azon órában megtanít titeket, mit kell mondanotok.,,
- Reggeli elmélkedés egy kiválasztott szentírási rész alapján - Szerkesztő: Kertész Marika -
💥Biblia- Isten Szent Igéje💥
,,Hát nem tudod, hát nem hallottad? Örökkévaló Isten az Úr, ő a földkerekség teremtője!
Nem fárad el, és nem lankad el, értelme kifürkészhetetlen.,,
(Ézs.40,28)
(Ézs.40,28)
2023. október 20., péntek
SZABADÍTSD FEL A HITED❣️
Lépj be abba a nyugalomba,amire Isten elhivott!
,,A Biblia azt mondja, hogy aki hisz, az belép Isten nyugalmába.,, Zsidó 4
Ha azt akarod, hogy Isten kézbe vegye a problémádat, akkor be kell lépned a nyugalom helyére.
Ha békességed van, akkor azzal megmutatod, hogy tényleg bízol Őbenne
Hogyan tudsz bemenni az Ő nyugalmába?- Isten szerinti ,,cselekedet által,,
Ha békességed van, akkor azzal megmutatod, hogy tényleg bízol Őbenne
Hogyan tudsz bemenni az Ő nyugalmába?- Isten szerinti ,,cselekedet által,,
- ima ,megvallás, dicséret,hálaadás által.
Arra bátorítalak, hogy lépj be Isten nyugalmába.
Hit által valld meg: Istenem, bízom Benned a körülményeimben.
Bízom Benned, hogy irányítod a lépteimet.
Bízom Benned, hogy megőrzöl minden utamon.
Köszönöm Atyám, hogy megnyitod a kegyelem, a növekedés és áldás kapuit számomra.
Ha a gondolataiddal Rá összpontosítasz, akkor Ő megőriz téged békességében.
Még ha az élet viharai vesznek is körül, biztonságban leszel és békességre találsz az Ő nyugalmában.
Hit által valld meg: Istenem, bízom Benned a körülményeimben.
Bízom Benned, hogy irányítod a lépteimet.
Bízom Benned, hogy megőrzöl minden utamon.
Köszönöm Atyám, hogy megnyitod a kegyelem, a növekedés és áldás kapuit számomra.
Ha a gondolataiddal Rá összpontosítasz, akkor Ő megőriz téged békességében.
Még ha az élet viharai vesznek is körül, biztonságban leszel és békességre találsz az Ő nyugalmában.
💥ISTEN HATALMAS SZERETETETE❣️
,,Mert Isten szeretetétől semmi, de semmi nem tud minket elválasztani — ebben egészen biztos vagyok! Sem halál, sem élet, sem angyalok, sem az uralkodó szellemek, sem ami most van, vagy ami ezután következik, sem azok, akiknek hatalmuk van, semmi, ami a magasságban vagy a mélységben van, semmiféle teremtmény sem választhat el bennünket Isten irántunk való szeretetétől, amely Urunkban, Jézus Krisztusban mutatkozott meg.,, Róma 8,32
Nem tudsz olyan helyre menni, ahol ne lenne veled Isten szeretete.
Nem tudsz olyat tenni,hogy Isten szeretete elhagyjon.
Nem tudsz olyat tenni,hogy Isten szeretete elhagyjon.
Soha nem leszel elválasztva Isten szeretetétől.
Ha magányosnak,vagy elhagyottnak érzed magad,jusson eszedbe, tudatositsd magadban,hogy Isten mindig veled van.
Lehet ,hogy emberek elhagynak,ingadozik az irántad való szeretetük, de Isten nem ilyen.
Isten az Ő szeretetében nem ingadozik!
Az Ő szeretete örökké tart, és az Ő szeretete mindenhol ott van.
Ha magányosnak,vagy elhagyottnak érzed magad,jusson eszedbe, tudatositsd magadban,hogy Isten mindig veled van.
Lehet ,hogy emberek elhagynak,ingadozik az irántad való szeretetük, de Isten nem ilyen.
Isten az Ő szeretetében nem ingadozik!
Az Ő szeretete örökké tart, és az Ő szeretete mindenhol ott van.
Keresd Őt, fordulj felé, szólítsd meg, Ő rád vár, engedd ,hogy szeressen.
Legyen élő kapcsolatod Vele, hogy megtapasztald az Ő határtalan szeretetét.
Legyen élő kapcsolatod Vele, hogy megtapasztald az Ő határtalan szeretetét.
Legyen örömteli napod :)
💥Mai Ima 😇🙏
🌹Kérd ma Istent arra, hogy mutasson rá azokra a területekre, amelyekben változnod és növekedned kell❣️
💥Biblia- Isten Szent Igéje💥
"💞De Jézus azonnal szóla hozzájuk, mondván: Bízzatok, én vagyok, ne féljetek!" (Máté 14:27)
🌞REGGELI CSENDESSÉG🌞
Ne félj ráhagyatkozni az Úrra!
Zsoltárok 37
,,💞Bízzál az Úrban!
- Reggeli elmélkedés egy kiválasztott szentírási rész alapján - Szerkesztő: Kertész Marika -
🌞REGGELI CSENDESSÉG🌞
Félelem helyet hit
Máté Evangyélioma 9. rész 29
.,,💞Akkor illeté az ő szemeiket, mondván: Legyen néktek a ti hitetek szerint.,,
.,,💞Akkor illeté az ő szemeiket, mondván: Legyen néktek a ti hitetek szerint.,,
Máté Evangyélioma 24. rész 6.
,,💞Hallanotok kell majd háborúkról és háborúk híreiről: meglássátok, hogy meg ne rémüljetek; mert mindezeknek meg kell lenniök. De még ez nem itt a vég.
- Reggeli elmélkedés egy kiválasztott szentírási rész alapján - Szerkesztő: Kertész Marika -
2023. október 19., csütörtök
💥Mai Ige💥
„💞Asztalt terítesz nekem ellenségeim szeme láttára. Megkened fejemet olajjal, csordultig van poharam.” (Zsoltárok 23:5)
💥A Nap Igéje💥
Zsidók 9:11,12
,,💞Krisztus pedig megjelenvén, mint a jövendő javaknak főpapja, a nagyobb és tökéletesebb, nem kézzel csinált, azaz nem e világból való sátoron keresztül,
És nem bakok és tulkok vére által, hanem az ő tulajdon vére által, ment be egyszer s mindenkorra a szentélybe, örök váltságot szerezve.,,
💥Reggeli dicséret🌹A kisebb szenvedés
,,💞De még ha szenvednétek is az igazságért, akkor is boldogok vagytok; a fenyegetésüktől pedig ne ijedjetek meg, se meg ne rettenjetek. Ellenben az Urat, Krisztust tartsátok szentnek szívetekben, és legyetek készen mindenkor számot adni mindenkinek, aki számon kéri tőletek a bennetek élő reménységet. Ezt pedig szelíden és tisztelettudóan, jó lelkiismerettel tegyétek, hogy amivel rágalmaznak titeket, abban megszégyenüljenek azok, akik gyalázzák a ti Krisztusban való példás életeteket. Mert jobb jót, mint gonoszt cselekedve szenvedni, ha ez az Isten akarata."
Péter első levele 4:14-17
Ha lehet választani, inkább kihagynám a szenvedést. Persze csak ha lehet.
Nem hiszem, hogy sok örömöt lelnék a dologban. Sokkal jobb békességben élni, nem félni, nem szenvedni. Valahogy ez az élet jobban illik hozzám. Gondolom, ezzel nem vagyok egyedül.
Nem sok olyan kereszténnyel találkoztam életemben – és éppen ezért tisztelet a kivételnek – aki valóban szívesen szenvedett volna, akár még Istenért is. Persze ez nem is probléma, csak mondom.
Péter sem ebbe a kategóriába tartozott. Ha listát kellene írni azokról az apostolokról, akiknek valóban szenvednie kellett Istenért, nem ő lenne a tetején – lehet, hogy azt a helyet Pálnak ajándékoznánk.
Sőt, ha felhánytorgathatok ilyen régi sérelmeket, Péter pont, hogy nem akart szenvedni semennyire sem. A szenvedéstől való félelme miatt képes volt letagadni még azt is, hogy ismeri Jézust, amikor a főpapi palota udvarában egy szolgáló rákérdezett kettejük kapcsolatára.
"Esküszöm, hogy nem ismerem azt az embert." Hú de kemény szavak ezek! (Máté evangéliuma 26:69-75)
Ez persze már régen volt, azóta ezerszer megbánta már, amit tett.
Ha lehet választani, inkább kihagynám a szenvedést. Persze csak ha lehet.
Nem hiszem, hogy sok örömöt lelnék a dologban. Sokkal jobb békességben élni, nem félni, nem szenvedni. Valahogy ez az élet jobban illik hozzám. Gondolom, ezzel nem vagyok egyedül.
Nem sok olyan kereszténnyel találkoztam életemben – és éppen ezért tisztelet a kivételnek – aki valóban szívesen szenvedett volna, akár még Istenért is. Persze ez nem is probléma, csak mondom.
Péter sem ebbe a kategóriába tartozott. Ha listát kellene írni azokról az apostolokról, akiknek valóban szenvednie kellett Istenért, nem ő lenne a tetején – lehet, hogy azt a helyet Pálnak ajándékoznánk.
Sőt, ha felhánytorgathatok ilyen régi sérelmeket, Péter pont, hogy nem akart szenvedni semennyire sem. A szenvedéstől való félelme miatt képes volt letagadni még azt is, hogy ismeri Jézust, amikor a főpapi palota udvarában egy szolgáló rákérdezett kettejük kapcsolatára.
"Esküszöm, hogy nem ismerem azt az embert." Hú de kemény szavak ezek! (Máté evangéliuma 26:69-75)
Ez persze már régen volt, azóta ezerszer megbánta már, amit tett.
Ki tudja, hányszor álmodott az esettel, és hányszor döntötte el, hogy ilyen soha többet nem esik meg újra. Ezért írja, amit ír.
Ezért üzeni, hogy "legyetek készen mindenkor számot adni mindenkinek, aki számon kéri tőletek a bennetek élő reménységet."
Mert nincs az a szenvedés, ami felérne azzal a kínnal, amit a Mester megtagadása jelentett neki. Tanuljunk Péter hibájából, úgy, ahogy ő is tanult a sajátjából!
Ezért üzeni, hogy "legyetek készen mindenkor számot adni mindenkinek, aki számon kéri tőletek a bennetek élő reménységet."
Mert nincs az a szenvedés, ami felérne azzal a kínnal, amit a Mester megtagadása jelentett neki. Tanuljunk Péter hibájából, úgy, ahogy ő is tanult a sajátjából!
💥Reggeli dicséret🌹 Változó sorrend
"💞Sok elsők pedig lesznek utolsók, és sok utolsók elsők." Márk evangéliuma 10:31
A népszerű közösségi oldal véletlenszerűen feldobott videói között láttam nemrég a következőt:Egy fekete, kopott farmert és bőrdzsekit viselő, nem túl bizalomkeltő külsejű férfi a reptéri kijáratnál lévő buszmegállóban az érkező utasoknak ajánlgatta, hogy ingyen, szívességből beviszi őket a városba. Persze mondanom sem kell, mindenki vagy nagy ívben kikerülte, vagy fejével jelezte, hogy nem kívánja igénybe venni a lehetőséget.
Emberünk erre tovább ment, majd pár pillanat múlva egy tűzpiros Ferrariban ülve gurult el szép lassan az buszra várakozók előtt, akik csodálkozó szemekkel bámulták. Illetve, volt, aki így utólag próbálta leinteni és elfogadni az ingyen fuvart.
Hát igen. Mondhatnánk, hogy nem minden az, aminek látszik.
Emberünk erre tovább ment, majd pár pillanat múlva egy tűzpiros Ferrariban ülve gurult el szép lassan az buszra várakozók előtt, akik csodálkozó szemekkel bámulták. Illetve, volt, aki így utólag próbálta leinteni és elfogadni az ingyen fuvart.
Hát igen. Mondhatnánk, hogy nem minden az, aminek látszik.
Sokszor a csak a külső jellemzők miatt - úgymint megjelenés, származás, foglalkozás, vallási hovatartozás, vagyoni helyzet, stb. alapján - tartunk valakit értékesnek, vagy értéktelennek.
„Sok elsők pedig lesznek utolsók, és sok utolsók elsők.”
Eme kijelentés előtt Jézust éppen egy jómódú fiatalember kereste fel.
„Sok elsők pedig lesznek utolsók, és sok utolsók elsők.”
Eme kijelentés előtt Jézust éppen egy jómódú fiatalember kereste fel.
Szépen vasalt öltönyében kiszállt a Ferrariból, tisztelettudóan ’Jó Mester’-ként szólította meg a Názáretit és azt tudakolta, hogy miként válthatná be a parancsolatok gyerekkorától való betartásáért járó pontokat örök életre.
Elképzelem, ahogy a tanítványok ott álltak ámulva és azt mondták magukban: végre nem egy ágrólszakadt vak koldus, vagy egy újabb vámszedő csatlakozik hozzánk, hanem egy minden tekintetben példás előéletű, mindenki által elismert milliomos.
És ott van előttem a tanítványok értetlen ábrázata, amikor látják az ifjút az „add el minden vagyonodat és kövess engem” felszólítás után szomorúan elmenni. „Kicsoda üdvözülhet tehát?” (Márk 10:26) – teszik fel a kérdést. „Mi elhagytunk mindent és követünk téged” (28.vers) – mondja Péter.
„Sok elsők pedig lesznek utolsók, és sok utolsók elsők.”
Azaz, ami itt a bűn világában értéknek számít, ami miatt valakit itt elsőnek tartasz, legyen az akár a valós teljesítmény után járó jól megérdemelt eredmény, az a mennyben nem ér semmit.
Istennek ugyanis nem a teljesítményed, nem a gazdagságod, nem az engedelmességed kell, hanem a lényed, aki vagy, te magad.
Mikor pedig Jézus ma Téged szólít; „Kövess engem!”
Elképzelem, ahogy a tanítványok ott álltak ámulva és azt mondták magukban: végre nem egy ágrólszakadt vak koldus, vagy egy újabb vámszedő csatlakozik hozzánk, hanem egy minden tekintetben példás előéletű, mindenki által elismert milliomos.
És ott van előttem a tanítványok értetlen ábrázata, amikor látják az ifjút az „add el minden vagyonodat és kövess engem” felszólítás után szomorúan elmenni. „Kicsoda üdvözülhet tehát?” (Márk 10:26) – teszik fel a kérdést. „Mi elhagytunk mindent és követünk téged” (28.vers) – mondja Péter.
„Sok elsők pedig lesznek utolsók, és sok utolsók elsők.”
Azaz, ami itt a bűn világában értéknek számít, ami miatt valakit itt elsőnek tartasz, legyen az akár a valós teljesítmény után járó jól megérdemelt eredmény, az a mennyben nem ér semmit.
Istennek ugyanis nem a teljesítményed, nem a gazdagságod, nem az engedelmességed kell, hanem a lényed, aki vagy, te magad.
Mikor pedig Jézus ma Téged szólít; „Kövess engem!”
Legyen válaszod a következő: „mindent kárba veszni hagytam és szemétnek ítélek, hogy a Krisztust megnyerjem” (Fil.3:8)
(Tóth Szilárd)
(Tóth Szilárd)
💥Reggeli dicséret🌹 Egy különösen fontos hely
„💞Menjetek el, és hirdessétek: elközelített a mennyek országa!”
Máté evangéliuma 10.fejezet 7.vers
Számodra mit jelent a „mennyek országa”?
Kicsit olyan megfoghatatlannak tűnhet. Ha arra gondolunk, hogy Németország, Svédország vagy Brazília, akkor betudjuk tájolni a térképen és tudunk róluk egyet s mást.
Kicsit olyan megfoghatatlannak tűnhet. Ha arra gondolunk, hogy Németország, Svédország vagy Brazília, akkor betudjuk tájolni a térképen és tudunk róluk egyet s mást.
De mi a helyzet a mennyek országával? Mit tudhatunk erről a titokzatos helyről?
A Biblia lapjain a következőket olvashatjuk róla: „Amit szem nem látott, fül nem hallott, és ember szíve meg sem sejtett, azt készítette el Isten az őt szeretőknek” (1Kor.2,9).
A Biblia lapjain a következőket olvashatjuk róla: „Amit szem nem látott, fül nem hallott, és ember szíve meg sem sejtett, azt készítette el Isten az őt szeretőknek” (1Kor.2,9).
Ez a mondat kellően sejtelmes, ugyanakkor eléggé sokat mondó ahhoz, hogy a lelki szemeink előtt kirajzolódjon egy kép.
Jézus azt mondja: elközelített! Lehet ez feltételes mód, „fenyegetés” vagy épp bíztatás, a lényegen nem változtat, mégpedig azon az egyszerű tényen, hogy elközelített.
Jézus azt mondja: elközelített! Lehet ez feltételes mód, „fenyegetés” vagy épp bíztatás, a lényegen nem változtat, mégpedig azon az egyszerű tényen, hogy elközelített.
Krisztus a tanítványok kiküldetésével kapcsolatban tette ezt a kijelentést.
A küldetésük célja pedig Jézus bemutatása, az Ő személyének képviselete és minden emberi nyomorúság orvoslása. A gyakorlatban pedig ez azt jelenti, hogy bemutatják Isten országát!
Lehet, hogy Isten országa nem szerepel az általunk ismert térképen, nem készültek róla képeslapok és nem tudunk eljutni oda repülővel vagy hajóval, azt azonban tudjuk, hogy egy nagyon is létező hely.
Lehet, hogy Isten országa nem szerepel az általunk ismert térképen, nem készültek róla képeslapok és nem tudunk eljutni oda repülővel vagy hajóval, azt azonban tudjuk, hogy egy nagyon is létező hely.
A feladatunk pedig hasonló a tanítványokéhoz: mutassuk be Isten országát azáltal, hogy képviseljük Jézus szeretetét, gondviselését és megbocsátását a körülöttünk élő emberek életében.
Váljunk fénnyé és szeretetcsomaggá, hiszen Isten országa tele van fénnyel és szeretettel, amelyet Isten jelenléte koronáz meg. Ma még nem élünk ebben a különleges országban, de tehetünk apró lépéseket azért, hogy a környezetünk megérezze azt, amit Isten készít mindannyiunk számára.
Mutassuk be Isten országát és váljunk fénnyé az emberek körében!
Áldott napot!
Mutassuk be Isten országát és váljunk fénnyé az emberek körében!
Áldott napot!
💥Reggeli dicséret🌹 Még talpon vagy!
,,Teljes örömnek tartsátok, testvéreim, amikor különféle kísértésekbe estek...,, Jakab levele 1:2
Mégis mi lenne jó a kísértésben? Mégis miről beszél Jakab? Mi értelme az egésznek?Egész életemben küzdöttem azzal, hogy ne tegyek olyant, amit Isten nem szeretne.
Szerettem volna Neki tetsző életet élni. Kísértésekkel küzdök nap mint nap, és ennek örülni kéne?
Örülni kell annak, hogy folyamatosan háború zajlik a belsőmben?
Elmentem edzeni. A teremben volt egy felirat: "Ne akkor hagyd abba, ha elfáradtál!
Elmentem edzeni. A teremben volt egy felirat: "Ne akkor hagyd abba, ha elfáradtál!
Hagyd abba akkor, ha vége a gyakorlatnak!"
Ezt a feliratot akkor vettem észre, amikor már épp az járt a fejemben, hogy most én összepakolok, és megyek haza, mert puhány vagyok az egészhez. Elgondolkoztam rajta.
Ha akkor felállok, és eljövök, azt mondtam volna, hogy ez is megvolt, kiderült, nem vagyok elég kemény, nem bírom én a strapát. Nem jöttem el. Úgy fejeztem be, hogy képes vagyok rá.
Hallottad már a mondást, miszerint egy dolgot tudsz tenni azért, hogy elhallgattassd a kísértést? Engedni kell neki.
Megteheted, hogy engedsz, de tudod mit? A diéták legnehezebb napja mindig az első.
Hallottad már a mondást, miszerint egy dolgot tudsz tenni azért, hogy elhallgattassd a kísértést? Engedni kell neki.
Megteheted, hogy engedsz, de tudod mit? A diéták legnehezebb napja mindig az első.
Ha akkor engedsz, az egészet el is felejtheted. Ma legyen ez az első nap a kísértések elleni harcodban! Ne engedj! Fogd fel máshogy a dolgot! Segítek!
Csak azt kell tönkretenni ami működik. Érzel kísértést? Fogd fel úgy, hogy Sátán ellened akar dolgozni, mert valamit lehet hogy jól csinálsz. Fogd fel úgy, hogy azért kapod a kísértést, mert Sátán célja hogy elbukj. Ez azt jelenti, hogy még talpon vagy. Lehet, hogy éppen csak, de akkor is.
Csak azt kell tönkretenni ami működik. Érzel kísértést? Fogd fel úgy, hogy Sátán ellened akar dolgozni, mert valamit lehet hogy jól csinálsz. Fogd fel úgy, hogy azért kapod a kísértést, mert Sátán célja hogy elbukj. Ez azt jelenti, hogy még talpon vagy. Lehet, hogy éppen csak, de akkor is.
Ha még meg kell kísérteni, akkor bármennyire ki vagy billentve az egyensúlyodból, akkor is még talpon vagy. Ennek lehet örülni.
A kísértés nem jó. A vele járó küzdelem nem jó. A kísértésben nem a kísértés a jó.
A kísértés nem jó. A vele járó küzdelem nem jó. A kísértésben nem a kísértés a jó.
Nem az a jó, hogy van. Az a jó, hogy azt jelenti, hogy van még miért megkísérteni.
Kísértés ér? Örülj! Ezek szerint még van mit tönkretenni benned! Örülj, mert ezek szerint még talpon vagy!
(Ömböli Dávid)
Kísértés ér? Örülj! Ezek szerint még van mit tönkretenni benned! Örülj, mert ezek szerint még talpon vagy!
(Ömböli Dávid)
.jpg)
2023. október 18., szerda
💥Mai Ige💥
,,💞Jézus nevére a pokol megremeg, szokások szűnnek meg, a betegség visszavonul, és egész életen át tartó problémák oldódnak meg.,,
💥A Nap Igéje💥
Zsoltárok 37:34
,,Várjad az Urat, őrizd meg az ő útját; és fölmagasztal téged, hogy örököld a földet; és meglátod, a mikor kiirtatnak a gonoszok.,,
🌞REGGELI CSENDESSÉG🌞
Közvetítsd Isten békességét!
Lukács Evangyélioma 24. rész 36.
,,💞És mikor ezeket beszélék, megálla maga Jézus ő közöttök, és monda nékik: Békesség néktek!,,
- Reggeli elmélkedés egy kiválasztott szentírási rész alapján - Szerkesztő: Kertész Marika-
💥Reggeli dicséret🌹Prófécia és az idő
„Azután monda nékem: Be ne pecsételd e könyv prófétálásának beszédeit, mert az idő közel van.”
Jelenések könyve 22. fejezet 10. vers
Már megint szerda van. Ennek a hétnek is mindjárt vége, no meg ennek a hónapnak, ennek az évnek is, és ha a tükörben a fejünkön az egyre több ősz hajszálat és ráncot nézem, lassan nekem is.
Csak mintha egy valami nem akarna véget érni; a bűn történelme. És ahogy a híreket hallgatom belőlem is az a kérdés szakad fel:
Uram, most, hogy már minden idői prófécia beteljesedett, mennyi szenvedésnek, mennyi nyomorúságnak, mennyi háborúnak, természeti katasztrófának kell még megtörténni, mennyi könnynek és vérnek kell még folyni ahhoz, hogy visszatérj e földre, hogy véget vess Sátán tombolásának? „Uram, te szent és igaz, meddig nem ítélsz még, és nem állasz bosszút a mi vérünkért azokon, akik a földön laknak?” (Jel.6:10)
Uram, mire vársz még?
Talán, a ma még bizonytalankodókra vársz?
Ahogy olvasom is: „Nem késik el az ígérettel az Úr, mint némelyek késedelemnek tartják; hanem hosszan tűr érettünk, nem akarván, hogy némelyek elvesszenek, hanem hogy mindenki megtérésre jusson.” (2Pét.3:9)
Vagy lehet, hogy rám vársz még?
Hogy miközben látom a megjövendölt szörnyűségek bekövetkeztét, még jobban sóvárogjak utánad? Hogy miközben várlak, azon igyekezzek, „hogy szeplő nélkül és hiba nélkül valóknak találj békességben.” (2Pét.3:14)
Igen. Biztos rám vársz még. Arra, hogy a próféciák öncélú teológiai boncolgatása, az időpontok meddő számítgatása, a másokra dobált ’fenevad’, ’antikrisztus’ jelzők helyett hű szolgaként menjek
házról házra, városról városra, mint
egy izzadt, fáradt, fanatikus
csavargó. Csak két égő szememet,
szakadozott ruhámat, porlepett
bocskoromat hívni bizonyságul
a szeretet nagy igazsága mellé.
És rekedt hangon, félig sírva,
kiabálni minden ablak alatt:
Szakadt lelket foltozni, foltozni!
tört szíveket drótozni, drótozni!
(Részlet: Dsida Jenő: Menni kellene házról házra)
(Tóth Szilárd)
Jelenések könyve 22. fejezet 10. vers
Már megint szerda van. Ennek a hétnek is mindjárt vége, no meg ennek a hónapnak, ennek az évnek is, és ha a tükörben a fejünkön az egyre több ősz hajszálat és ráncot nézem, lassan nekem is.
Csak mintha egy valami nem akarna véget érni; a bűn történelme. És ahogy a híreket hallgatom belőlem is az a kérdés szakad fel:
Uram, most, hogy már minden idői prófécia beteljesedett, mennyi szenvedésnek, mennyi nyomorúságnak, mennyi háborúnak, természeti katasztrófának kell még megtörténni, mennyi könnynek és vérnek kell még folyni ahhoz, hogy visszatérj e földre, hogy véget vess Sátán tombolásának? „Uram, te szent és igaz, meddig nem ítélsz még, és nem állasz bosszút a mi vérünkért azokon, akik a földön laknak?” (Jel.6:10)
Uram, mire vársz még?
Talán, a ma még bizonytalankodókra vársz?
Ahogy olvasom is: „Nem késik el az ígérettel az Úr, mint némelyek késedelemnek tartják; hanem hosszan tűr érettünk, nem akarván, hogy némelyek elvesszenek, hanem hogy mindenki megtérésre jusson.” (2Pét.3:9)
Vagy lehet, hogy rám vársz még?
Hogy miközben látom a megjövendölt szörnyűségek bekövetkeztét, még jobban sóvárogjak utánad? Hogy miközben várlak, azon igyekezzek, „hogy szeplő nélkül és hiba nélkül valóknak találj békességben.” (2Pét.3:14)
Igen. Biztos rám vársz még. Arra, hogy a próféciák öncélú teológiai boncolgatása, az időpontok meddő számítgatása, a másokra dobált ’fenevad’, ’antikrisztus’ jelzők helyett hű szolgaként menjek
házról házra, városról városra, mint
egy izzadt, fáradt, fanatikus
csavargó. Csak két égő szememet,
szakadozott ruhámat, porlepett
bocskoromat hívni bizonyságul
a szeretet nagy igazsága mellé.
És rekedt hangon, félig sírva,
kiabálni minden ablak alatt:
Szakadt lelket foltozni, foltozni!
tört szíveket drótozni, drótozni!
(Részlet: Dsida Jenő: Menni kellene házról házra)
(Tóth Szilárd)
2023. október 17., kedd
💥A Nap Igéje💥
Ésaiás 42:8
,,💞Én vagyok az Úr, ez a nevem, és dicsőségemet másnak nem adom, sem dicséretemet a bálványoknak.
💥Mai Gondolat💥
„Amikor Jézus így kiáltott a kereszten: „Elvégeztetett”
.jpg)
,Isten minden bűnre, amit valaha is elkövetsz, az anyaméhtől a sírig, azt írta, hogy „teljesen kifizetve”!”
.jpg)
💥Biblia- Isten Szent Igéje💥
5Mózes 6:5 RÚF
,,💜Szeresd azért az URat, a te Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből és teljes erődből💜,,
🌞REGGELI CSENDESSÉG🌞
Mivel van tele a szíved?
Példabeszédek 4:23.
,,💞Minden féltett dolognál jobban őrizd meg szívedet, mert abból indul ki minden élet.,,
,,💞Monda pedig az Úr néki: Ti farizeusok jóllehet a pohárnak és tálnak külső részét megtisztítjátok; de a belsőtök rakva ragadománynyal és gonoszsággal.,,
💥Mai Ima 😇🙏
Drága Úr Jézus, kérlek, oldozz fel múltam bilincseiből❣️
Tudom, hogy csak a Te szereteted adhat nekem igazi szabadulást❣️
Tudom, hogy csak a Te szereteted adhat nekem igazi szabadulást❣️
💥Mai Gondolat💥
Mától eldöntöm, hogy csak Isten véleménye számít!
Úgy fogom látni magam, ahogy Ő lát engem.
Az Ő tükre lesz az én tükröm is!
Úgy fogom látni magam, ahogy Ő lát engem.
Az Ő tükre lesz az én tükröm is!
💥Mai Ima 😇🙏
,,💞Segíts Istenem, hogy felismerjem mi az, amiért nekem kell küzdenem, és mi az, amit Rád kell hagynom és türelmesen várnom.”
💥A Nap Igéje💥
János 14:12
,,💞Bizony, bizony mondom néktek: A ki hisz én bennem, az is cselekszi majd azokat a cselekedeteket, a melyeket én cselekeszem; és nagyobbakat is cselekszik azoknál; mert én az én Atyámhoz megyek.,,
,,💞Bizony, bizony mondom néktek: A ki hisz én bennem, az is cselekszi majd azokat a cselekedeteket, a melyeket én cselekeszem; és nagyobbakat is cselekszik azoknál; mert én az én Atyámhoz megyek.,,
2023. október 16., hétfő
💥Mai Gondolat💥
💞Figyelj Isten hangjára, szánj elegendő időt arra, hogy megértsd rád vonatkozó akaratát❣️
💥Biblia- Isten Szent Igéje💥
Zsoltárok könyve 121. rész 7-8.
Az Úr megőriz téged minden gonosztól, megőrzi a te lelkedet.
Megőrzi az Úr a te ki- és bemeneteledet, mostantól fogva mindörökké!
Megőrzi az Úr a te ki- és bemeneteledet, mostantól fogva mindörökké!
1. Grádicsok éneke. Szemeimet a hegyekre emelem, onnan jön az én segítségem.
2. Az én segítségem az Úrtól van, a ki teremtette az eget és földet.
3. Nem engedi, hogy lábad inogjon; nem szunnyad el a te őriződ.
4. Ímé, nem szunnyad és nem alszik az Izráelnek őrizője!
5. Az Úr a te őriződ, az Úr a te árnyékod a te jobbkezed felől.
6. Nappal a nap meg nem szúr téged, sem éjjel a hold.
7. Az Úr megőriz téged minden gonosztól, megőrzi a te lelkedet.
8. Megőrzi az Úr a te ki- és bemeneteledet, mostantól fogva mindörökké!
2. Az én segítségem az Úrtól van, a ki teremtette az eget és földet.
3. Nem engedi, hogy lábad inogjon; nem szunnyad el a te őriződ.
4. Ímé, nem szunnyad és nem alszik az Izráelnek őrizője!
5. Az Úr a te őriződ, az Úr a te árnyékod a te jobbkezed felől.
6. Nappal a nap meg nem szúr téged, sem éjjel a hold.
7. Az Úr megőriz téged minden gonosztól, megőrzi a te lelkedet.
8. Megőrzi az Úr a te ki- és bemeneteledet, mostantól fogva mindörökké!
EGY MEGHATÓ TÖRTÉNET, AMIT MEGKÖNNYEZEL❣️
Egy nap egy ötéves gyerek berohant egy gyógyszertárba, és azt mondta a gyógyszerésznek:
"Uram, itt az összes pénzem, amim van. Kérlek, tégy nekem csodát. "
A gyógyszerész meglepődve kérdezte tőle, milyen csodát szeretne és mire.
A kicsi így válaszolt: - Az orvos azt mondta, anyukámnak csodára van szüksége, hogy meggyógyuljon.
Itt az összes pénz, amit spóroltam, hogy vegyek egy biciklit, de jobban szeretem az anyukámat, és azt akarom, hogy jól legyen.
Kérlek, segíts nekem. Ez elég pénz?
A gyógyszerész, nagyon meghatódva, azt válaszolta, hogy nincs benne az a "csoda".
Aztán hozzátette, hogy csak Jézusnak, Isten Fiának van meg az a különleges gyógymód, és mondta, hogy menjen templomba, és Tőle kérje.
A fiú villámcsapásként futott a templom felé.
Az oltár közelében a kereszt elé jött, és sietve, és azt kiáltotta, Jézus, nálad van a csoda!
Tudom, hogy azon a kereszten vagy, hogy fáj, és hogy nincs sok időd rám, de a gyógyszertári ember azt mondta, hogy TE csodával meg tudod gyógyítani édesanyámat!
Itt az összes pénz, amit egy biciklire spóroltam. Neked adom mindenem, de kérlek, segíts nekem.
Sajnos Jézus egy szót sem válaszolt, ezért a fiú így kiáltott:
Jézusom! Ha nem segítesz, megvádollak téged anyádnak, és megmondom neki, hogy nem akarsz segíteni nekem.
Gyere Jézus, kérlek, tudom, hogy szereted anyukádat, ahogy én az enyémet, segíts nekem, add meg nekem azt a csodát, amire anyukámnak szüksége van. Ígérem, hogy minél hamarabb visszajövök, hogy segítsek leszállni a keresztről.
A pap, aki hallgatta a fiú beszélgetését, odament és mondta, hogy imában kérje!
Elmagyarázta, hogy Krisztus hallja Őt, még akkor is, ha nem válaszol közvetlenül.
Emlékezz arra, hogy imádságunkat Istenünk mindig meghallgatja.
"Uram, itt az összes pénzem, amim van. Kérlek, tégy nekem csodát. "
A gyógyszerész meglepődve kérdezte tőle, milyen csodát szeretne és mire.
A kicsi így válaszolt: - Az orvos azt mondta, anyukámnak csodára van szüksége, hogy meggyógyuljon.
Itt az összes pénz, amit spóroltam, hogy vegyek egy biciklit, de jobban szeretem az anyukámat, és azt akarom, hogy jól legyen.
Kérlek, segíts nekem. Ez elég pénz?
A gyógyszerész, nagyon meghatódva, azt válaszolta, hogy nincs benne az a "csoda".
Aztán hozzátette, hogy csak Jézusnak, Isten Fiának van meg az a különleges gyógymód, és mondta, hogy menjen templomba, és Tőle kérje.
A fiú villámcsapásként futott a templom felé.
Az oltár közelében a kereszt elé jött, és sietve, és azt kiáltotta, Jézus, nálad van a csoda!
Tudom, hogy azon a kereszten vagy, hogy fáj, és hogy nincs sok időd rám, de a gyógyszertári ember azt mondta, hogy TE csodával meg tudod gyógyítani édesanyámat!
Itt az összes pénz, amit egy biciklire spóroltam. Neked adom mindenem, de kérlek, segíts nekem.
Sajnos Jézus egy szót sem válaszolt, ezért a fiú így kiáltott:
Jézusom! Ha nem segítesz, megvádollak téged anyádnak, és megmondom neki, hogy nem akarsz segíteni nekem.
Gyere Jézus, kérlek, tudom, hogy szereted anyukádat, ahogy én az enyémet, segíts nekem, add meg nekem azt a csodát, amire anyukámnak szüksége van. Ígérem, hogy minél hamarabb visszajövök, hogy segítsek leszállni a keresztről.
A pap, aki hallgatta a fiú beszélgetését, odament és mondta, hogy imában kérje!
Elmagyarázta, hogy Krisztus hallja Őt, még akkor is, ha nem válaszol közvetlenül.
És a kisfiú lehunyta a szemét, összetette a kezét, és az elrejtett könnyek között ugyanezt a könyörgést ismételte Jézusnak.
Megérintette a gyermek imája, az atya hazakísérte.
A templomtól az utca mentén a fiú elmagyarázta a papnak, mennyire szereti az anyját, elmondta neki, hogy csak ő van neki, és azt mondták neki, hogy csak Jézusban van az a csoda, ami meggyógyíthatja őt.
Egyszer otthon a fiú berohant az anyja szobájába, és talált egy üres ágyat. hamar kijön és látja, hogy anya kijön a konyhából, mire a fiú kérdezte az anyját: Anya, felkeltél?
Erre az anya azt mondta: igen fiam, az orvos, akit hívtál, eljött hozzám és kezelt, mellesleg amikor elköszönt, megkért, hogy mondjam meg neked, hogy ő is nagyon szereti az édesanyját.
Fiam, hogy találkoztál ezzel az orvossal? Milyen nagyszerű orvos!
A pap, aki könnyes szemmel elmélkedett ezen a csodán, és így szólt a gyermekhez:
Megérintette a gyermek imája, az atya hazakísérte.
A templomtól az utca mentén a fiú elmagyarázta a papnak, mennyire szereti az anyját, elmondta neki, hogy csak ő van neki, és azt mondták neki, hogy csak Jézusban van az a csoda, ami meggyógyíthatja őt.
Egyszer otthon a fiú berohant az anyja szobájába, és talált egy üres ágyat. hamar kijön és látja, hogy anya kijön a konyhából, mire a fiú kérdezte az anyját: Anya, felkeltél?
Erre az anya azt mondta: igen fiam, az orvos, akit hívtál, eljött hozzám és kezelt, mellesleg amikor elköszönt, megkért, hogy mondjam meg neked, hogy ő is nagyon szereti az édesanyját.
Fiam, hogy találkoztál ezzel az orvossal? Milyen nagyszerű orvos!
A pap, aki könnyes szemmel elmélkedett ezen a csodán, és így szólt a gyermekhez:
Látod, Jézus válaszolt az imádra, megadta amit kértél!
Emlékezz arra, hogy imádságunkat Istenünk mindig meghallgatja.
💥Biblia- Isten Szent Igéje💥
1 Korinthus 13:4-8 HUNK
,,💞A szeretet hosszútűrő, kegyes; a szeretet nem irígykedik, a szeretet nem kérkedik, nem fuvalkodik fel. Nem cselekszik éktelenül, nem keresi a maga hasznát, nem gerjed haragra, nem rójja fel a gonoszt, Nem örül a hamisságnak, de együtt örül az igazsággal;
,,💞A szeretet hosszútűrő, kegyes; a szeretet nem irígykedik, a szeretet nem kérkedik, nem fuvalkodik fel. Nem cselekszik éktelenül, nem keresi a maga hasznát, nem gerjed haragra, nem rójja fel a gonoszt, Nem örül a hamisságnak, de együtt örül az igazsággal;
Mindent elfedez, mindent hiszen, mindent remél, mindent eltűr.
A szeretet soha el nem fogy: de legyenek bár jövendőmondások, eltöröltetnek; vagy akár nyelvek, megszünnek; vagy akár ismeret, eltöröltetik.,,
💥Mai Gondolat💥
Zsidók 13:8 RÚF
,,💞Jézus Krisztus tegnap, ma és mindörökké ugyanaz!
Soha ne felejtsétek el, bármi is jöjjön szembe veletek, hogy
Áldott és győzelmekben gazdag Új hetet kívánok mindnyájatoknak!
,,💞Jézus Krisztus tegnap, ma és mindörökké ugyanaz!
Soha ne felejtsétek el, bármi is jöjjön szembe veletek, hogy
GYŐZÖTT A JÚDA TÖRZSÉBŐL VALÓ OROSZLÁN❣️
Áldott és győzelmekben gazdag Új hetet kívánok mindnyájatoknak!
💥Mai Ima 😇🙏
❣️Kérlek, Uram, segíts, hogy a sok zaj között meg tudjam hallani a te halk, szelíd hangodat❣️
💥Mai Ige💥
„💞…senki se fizessen a rosszért rosszal, hanem törekedjetek mindenkor a jóra egymás és mindenki iránt.” (1Thesszalonika 5:15)
💥Mai Ige💥
,,💞Ne félj hát, leányom, mindent megteszek érted, amit csak mondasz, hiszen mindenki tudja népem kapujában, hogy derék asszony vagy." (Ruth 3:11)
AZ ÚRVACSORA HASZNA: Cseri Kálmán -
Pasarét, 2003. május 25. (vasárnap)
Alapige: 1Kor 10,16-17 és 21
Az áldás pohara, amelyet megáldunk, nem a Krisztus vérével való közösségünk-e?
Imádkozzunk!
Mindenható Istenünk, kegyelmes mennyei Atyánk, köszönjük, hogy elkészítetted ezt a csendes órát itt a te házadban. Tudjuk, hogy te hívtál ide minket, mert te akarsz megajándékozni valami olyan kinccsel, amit csak tőled kaphatunk mindnyájan. Köszönjük nagy szeretetedet.
Alapige: 1Kor 10,16-17 és 21
Az áldás pohara, amelyet megáldunk, nem a Krisztus vérével való közösségünk-e?
A kenyér, amelyet megtörünk, nem a Krisztus testével való közösségünk-e?
Mert egy a kenyér, egy test vagyunk mindannyian, akik az egy kenyérből részesedünk.
Nem ihattok az Úr poharából is, meg az ördögök poharából is, nem lehettek részesei az Úr asztalának is, meg az ördögök asztalának is.
Mert egy a kenyér, egy test vagyunk mindannyian, akik az egy kenyérből részesedünk.
Nem ihattok az Úr poharából is, meg az ördögök poharából is, nem lehettek részesei az Úr asztalának is, meg az ördögök asztalának is.
Imádkozzunk!
Mindenható Istenünk, kegyelmes mennyei Atyánk, köszönjük, hogy elkészítetted ezt a csendes órát itt a te házadban. Tudjuk, hogy te hívtál ide minket, mert te akarsz megajándékozni valami olyan kinccsel, amit csak tőled kaphatunk mindnyájan. Köszönjük nagy szeretetedet.
Köszönjük, hogy nem arra vársz, hogy szeressünk téged, mert te előbb szerettél minket.
Köszönjük az elmúlt hét minden ajándékát is.
A te kezedből fogadjuk a próbákat is. Hisszük, hogy azokkal is a javunkat munkálod.
A te kezedből fogadjuk a próbákat is. Hisszük, hogy azokkal is a javunkat munkálod.
Kérünk, ajándékozz meg most olyan belső csenddel, amivel meg tudjuk hallani, érteni, magunkra venni a te életünket támogató igédet.
Könyörülj rajtunk és támasszon bennünk új életet a te beszéded.
Könyörülj rajtunk és támasszon bennünk új életet a te beszéded.
Erősíts meg minket a veled való közösségben. Oly nagy szükségünk van mindnyájunknak rád.
Hozzuk a bűneinket, amik nem kellenek rajtad kívül senkinek. Adj bocsánatot nekünk.
Hozzuk a bűneinket, amik nem kellenek rajtad kívül senkinek. Adj bocsánatot nekünk.
Engedd megtapasztalnunk, hogy nagyobb a kegyelmed minden mi vétkünknél.
Hozzuk szomorúságunkat és a gyászunkat. Adj igazi vigasztalást nekünk.
Könyörgünk most különösen azokért, akik az elmúlt napokban álltak meg ravatal mellett.
Könyörgünk most különösen azokért, akik az elmúlt napokban álltak meg ravatal mellett.
Kérünk, hogy az űrt, ami az életükön támadt, te magad töltsd ki.
Emeld fel a tekintetüket, töröld le a könnyeiket. Hadd lássák a láthatókon túl a láthatatlanokat is, téged magadat, életnek és halálnak diadalmas Urát, megváltó Urunk Jézus Krisztus.
A te Szentlelked adjon nékik igazi vigasztalást, élő reménységet.
Kérünk, szólíts meg most bennünket. Te tudod, melyikünk milyen helyzetben van, milyen terheket hordozunk, milyen kérdésekben van szükségünk tanácsra, útmutatásra.
Kérünk, szólíts meg most bennünket. Te tudod, melyikünk milyen helyzetben van, milyen terheket hordozunk, milyen kérdésekben van szükségünk tanácsra, útmutatásra.
Ajándékozz meg minket önmagaddal, Szentlelkeddel, a veled való találkozással.
Ámen.
Igehirdetés :
Ez a mai úrvacsorás istentiszteletünk különösen is kedves ünnepi alkalom, hiszen most úrvacsoráznak először azok, akik ebben az évben tettek konfirmációi hitvallást és fogadalmat. Bárcsak lenne számukra valóban emlékezetes, szent, szép alkalommá ez! Bárcsak lenne mindig mindannyiunknak igazi ünnep, amikor az úrasztalához járulhatunk.
Jó alkalom ez arra, hogy megvizsgáljuk: mi a haszna az úrvacsorának? Miért kell, miért érdemes úrvacsorázni és hogyan lehet helyesen úrvacsorázni?
Tegyük ezt úgy, hogy leolvassuk a most elhangzott két igeszakaszról azt, amit erről mond. Négy egyszerű, de fontos örömhíre van ennek az igének.
1. Az első, hogy az úrvacsora középpontjában mindig Jézus Krisztus áll, mégpedig az érettünk meghalt és dicsőségesen feltámadott Úr Jézus Krisztus személye és váltságmunkája.
Olvastuk a szereztetési igében, amit minden úrvacsora alkalmával hallunk, hogy ezt mondja a mi Urunk: "Vegyétek, egyétek, ez az én testem, amely tiérettetek megtöretik; ezt cselekedjétek az én emlékezetemre. Hasonlóképpen vette a poharat is, miután vacsoráltak, és ezt mondta: E pohár amaz új szövetség az én vérem által, ezt cselekedjétek, valamennyiszer isszátok az én emlékezetemre."
Kétszer egymás után említi, hogy az Ő emlékezetére kell az úrvacsorát venni. Vagyis emlékeznünk kell arra, hogy mit tett Ő értünk. És mit tett értünk? A folytatás így hangzik: "Mert valamennyiszer eszitek e kenyeret, és isszátok e poharat, az Úrnak halálát hirdessétek, amíg eljön."
Nekünk tehát minden úrvacsora alkalmával az Úr Jézus Krisztus kereszthalálának a tényét és jelentőségét kell hirdetnünk. És mi volt annak a jelentősége? Hosszas magyarázat helyett, hadd olvassak néhány mondatot Ézsaiás könyvéből.
"A mi betegségeinket viselte, a mi fájdalmainkat hordozta. Mi meg azt gondoltuk, hogy Isten csapása sújtotta és kínozta. Pedig a mi vétkeink miatt kapott sebeket, bűneink miatt törték össze. Ő bűnhődött, hogy nekünk békességünk legyen, az Ő sebei árán gyógyultunk meg. Mindnyájan tévelyegtünk, mint a juhok, mindenki a maga útját járta. De az Úr Őt sújtotta mindnyájunk bűnéért." (Ézs 53,4-6)
Ez az Úr halálának a jelentősége, hogy Isten Jézuson hajtotta végre a mi bűneink büntetését. Ezért, aki Jézusban hisz és komolyan veszi, hogy ez rá is érvényes, az Istentől teljes bocsánatot kap, mivel Jézus a kereszten már elszenvedte a mi büntetésünket. Ezért fogalmazott a mi Urunk az úrvacsora szereztetésekor így: "E pohár az új szövetség az én vérem által, amely sokakért kiontatik bűnöknek bocsánatára."
Ez az Úr halálának a jelentősége. Az úrvacsora egyszerű jegyei ezt a hitet erősíthetik meg bennünk. Azt a hitet, amely bizonyos abban, amit Pál apostol így fogalmazott meg: "Krisztus meghalt a mi bűneinkért és feltámasztatott a mi megigazulásunkért." Ezért minden úrvacsorai istentisztelet a hálaadásnak és az örömnek a különös alkalma. Ahogy ma énekelni fogjuk egyik szép énekünket: "Örülj, szívem, vigadj, lelkem, ékességed lett a hit. Vacsorához, mégy Jézushoz, hivatalos vagy te itt." (436. dicséret)
Az úrvacsorai istentisztelet homlokterében tehát az érettünk meghalt és feltámadott Jézus Krisztus áll, akinek az önmaga feláldozása az egyetlen, de minden időkre érvényes áldozat, amit Isten elfogadott.
2. A második, ami alapigénkből kiderült, hogy minden úrvacsora megerősíti az élő Krisztussal való közösségüket. Így olvastuk ezt itt: "Az áldás pohara, amelyet megáldunk, nem a Krisztus vérével való közösségünk-e? A kenyér, amelyet megtörtünk, nem a Krisztus testével való közösségünk-e?"
Ezt azt jelenti, hogy az a falat kenyér és korty bor, amit itt az úrvacsorában magunkhoz veszünk, Jézus Krisztusnak a nagypénteken összetört testére és a bűneink miatt kifolyt vérére emlékeztet bennünket. De ez az emlékezés nemcsak egyfajta értelmi visszagondolás arra, hogy mi történt akkor, hanem a hívő ember átéli ennek a reá való mostani hatását. Azt, hogy ma is ezért kapunk bocsánatot Istentől.
Éppen ezért ez az emlékezés egyfajta imádattá, hálaadássá is válik, és megerősíti a hívőben azt a vágyat, hogy belsőleg azonosuljon az élő Krisztussal. Vele eggyé váljék, egyesüljön. Pontosan úgy, ahogy most énekeltük: "Mert érdemedben részesül, Teveled, Uram, egyesül, ha hív tagja e vendégségnek. Mint a bort s kenyeret veszi, akképp részesévé teszi, a hit őtet az idvességnek." (437. dicséret)
Tehát lelkiképpen ugyanúgy eggyé válunk Jézussal, mint ahogy testileg, fizikálisan eggyé válunk azzal a falat kenyérrel és korty borral, amit lenyelünk. Ezért is ünnep alkalom mindig az úrvacsora, mert különös hangsúlyt tesz arra, hogy közelebb kerülhet a hívő Jézushoz, megújulhat, elmélyülhet, megerősödhet a vele való lelki közösségünk, ami aztán a hétköznapokban abban mutatkozik meg, hogy egészen valóságos módon együtt járunk, együtt lakunk, együtt élünk a hit által bennünk élő Krisztussal.
Ez a vele való közösség mindig azt is jelenti, hogy szakítani kell azzal, ami tőle idegen, ami tőle is távol tart. Röviden így mondja ezt a Biblia: a bűnnel. Ezért fogalmaz itt a Szentírás ilyen keményen: "Nem ihattok az Úr poharából is, meg az ördögök poharából is, nem lehettek részesei az Úr asztalának is, meg az ördögök asztalának is." Nincsen is-is. Vágyakozom Jézus Krisztus után, ez kifejezésre jut abban is, hogy úrvacsorázom, de semmi nem változik az életemben, úgy gondolom, mehet minden ugyanúgy tovább, mint addig. Meg sem vizsgálom, hogy neki mi utálatos most az életemben, és az nekem is utálatos lesz. Azt pedig nemcsak megvallom, hanem el is hagyom, úgy ahogy azt a Szentírás mondja. Ez az igazi.
Az erősödik meg a Krisztussal való közösségben, aki ugyanakkor vagdalja a szálakat, amik a különböző bűnökhöz, rossz szokásokhoz, téves beidegződésekhez kötik, és amit Jézus Krisztus elítél az életünkben, azt mi is elítéljük és igyekszünk el is hagyni.
A prófétáknál többször olvashatjuk, hogy Isten amiatt dorgálta az Ő népét, hogy megpróbálták ezt az is-is magatartást. Csak egyre emlékeztetek. Jeremiásnál olvassuk, Isten így mondja: "Eljöttök az én házamba, imádkoztok, bemutatjátok az áldozatot, aztán kimentek onnan, hogy ugyanazokat az utálatosságokat cselekedjétek." És ezután kemény feddés jön így semmi értelme templomba menni. Nem kell Istennek az áldozat. Neki nem az áldozat kell, hanem az áldozatot bemutatónak a szíve, az egész élete. Ő az egész embernek akar új életet adni. Nem azt tartja számon, hogy teljesített-e bizonyos vallásos kötelezettségeket. Nincsenek vallásos kötelességek. Szeretetkapcsolat van az élő Isten és a benne hívő között. És ha igazán szeretjük Őt, akkor utáljuk azt, amit Ő utál. Ő utálja a képmutatást, minden tisztátalanságot, és fel van ott sorolva, hogy mi mindent.
Az úrvacsorázik helyesen mindig, aki vágyik arra, hogy megerősödjék ez által is a Krisztussal való közössége, és ugyanakkor kész bármivel szakítani, amit Isten az életében elítél.
3. A harmadik haszna, áldása az úrvacsorának az, hogy nemcsak az élő Krisztussal való lelki közösségben újulhatunk meg, hanem újra és újra átélhetjük az egymással való testvéri közösséget is. Ezt meg így olvastuk itt a következő versben: "Mert egy a kenyér, egy test vagyunk mindannyian, akik az egy kenyérből részesedünk."
Itt mindnyájan ugyanabból a kenyérből kapunk egy falatot, és ez kifejezésre juttatja azt, hogy valahol mélyen hasonló, sőt azonos a lelki helyzetünk, mert mindannyian kegyelemre szoruló bűnösök vagyunk, és Jézus érdeméért mindannyian teljes bocsánatot és feloldozást kaptunk. Itt is megszólal azonban az ige, hogy ennek folytatása van. Mivel Isten feltétel nélkül kész megbocsátani a bűnbánó bűnösnek, ebből annak kell következnie, hogy mi is feltétel nélküli szeretettel vagyunk készek elfogadni és szeretni egymást. Ez az Istentől kapott meg nem érdemelt szeretet átárad a hívőn, és ez a szeretet határozza meg a másokhoz való viszonyát.
Korinthusban pontosan ez volt a gyülekezet egyik bűne, hogy ez hiányzott a gyakorlatukból. Ezért, mielőtt a szereztetési igére tér az apostol, keményen feddi őket, amikor így ír nekik: "Amikor összejöttök egy helyre, nem lehet úrvacsorával élni, mert az evésnél mindenki a saját vacsoráját veszi elő, és az egyik éhezik, a másik pedig megrészegedik. Hát nincsen házatok, hogy ott egyetek és igyatok? Vagy megvetitek az Isten gyülekezetét, és megszégyenítitek azokat, akiknek nincsen? Mit gondjak erre? Dicsérjelek ezért titeket? Nem dicsérlek." (11,20-22)
Az volt tudniillik a szokás, hogy ha lehetett, minden este összejöttek Isten igéjét hallgatni, és Istent dicsőíteni. Mivel azonban sokféle emberből állt az a gyülekezet is, és különösen Korinthusban sok rabszolga volt, aki keresztyénné lett, nem tudtak egy meghatározott időpontra megérkezni, hanem amikor elengedték őket. Viszonylag hosszú ideig tartott, amíg összejött a gyülekezet. Ezért ott közben, hogy hasznosan töltsék az időt, megvacsoráztak. Ez egyfajta szeretetvendégség lett volna, hogy ki-ki hoz valamit otthonról, azt elosztják és egyenlően részesednek belőle. Amikor mindenki megjött, elhangzik az igehirdetés, utána úrvacsoráznak. Ehelyett mi történt?
Azok, akik akkor indultak, amikor akartak, mert nem rabszolgák voltak, megérkeztek idejében, elunták magukat, kipakolták az elemózsiát és belaktak. Sőt még ilyen is volt, hogy megrészegedtek. S akkor befutottak, akik késő estig dolgoztak, a rabszolgák, ők semmit sem hoztak magukkal, mert nekik nem csomagolt vacsorát senki, és azt mondták azok, akik ott voltak és jóllaktak: na, most akkor úrvacsorázzunk. Erre írja Pál: milyen dolog ez? Hol van itt a szeretet? Nem az lenne a Krisztus szerint való, hogy megvárjátok egymást, aztán elosztjátok egyenlőképpen, vagy ha nem egyenlőképpen, akkor az, aki késő estig dolgozott és semmije nincs, többet kap, és utána úrvacsoráztok, ebben a szeretetlégkörben? Így azonban jobb, ha nem úrvacsoráztok, mert az nem igazi közösség.
Amikor ilyen dolgokról van szó, mindig keményen fogalmaz Isten igéje, mert Isten nem tűri, hogy miután az Ő szeretetében megfürdünk, megtisztulunk, az reánk árad, az elakadjon bennünk. Ő azért árasztja olyan bőséggel, hogy ugyanilyen bőséggel áradjon tovább. Az a szeretet és bocsánat, amit tőle kaptunk, átformáljon minket. Mindnyájan úgy születünk, hogy ez az enyém és nekem minél több legyen, a többi nem érdekel. Ebből kell újjászületni és a krisztusi természetnek kibontakozni. A krisztusi természet meg az, hogy én inkább nem eszem, csak a másiknak örömöt szerezzek és segítsek. Miért? Mert szeretem. Miért szeretem? Mert engem is szeret az Isten és én így akarok viszonyulni másokhoz, ahogy Ő elfogadott engem.
Ez az igazi szeretetközösség, ez az a lelkület, amire Jézus meg akar tisztítani, meg akar váltani. És ennyire gyakorlati következményei vannak annak, ha valaki csakugyan megerősödött a Jézus Krisztussal való lelki közösségben, abból ilyen életváltozás, gondolkozásváltozás következik, mert a szeretet gazdagon árad.
Az, amire éppen az úrvacsora után adott példát Jézus, amikor megmosta a tanítványok lábát. Amikor azt mondta nekik: "Példát adtam nektek, hogy ahogy én szerettelek titeket, ti is úgy szeressétek egymást." (Jn 13,34)
Jó lenne, ha ebben is megújulnánk minden úrvacsora alkalmával. Úgy nézek a másikra, ha nem ismerem is, hogy teljesen azonosak vagyunk abban, hogy kegyelemre szoruló bűnösök vagyunk. Ha a kegyelmet hittel elfogadtuk, bocsánatot nyert bűnösök vagyunk. Mindkettőnkre reánk árad Isten meg nem érdemelt szeretete. Hát akkor áradjon az tovább rajtunk egymásra is, meg a kívül valókra, meg a nehéz emberekre, netalán még az ellenségeinkre is! Az úrvacsora erre is ad erőt az embernek.
4. És végül, mit jelent az a szó, amire újra és újra rákérdeznek a testvérek, hogy aki méltatlanul eszi az Úr kenyerét és issza az Úr poharát? Így olvastuk ezt: "Azért, aki méltatlanul eszi az Úr kenyerét, vagy issza az Úr poharát, vétkezik az Úr teste és vére ellen. Vizsgálja meg azért az ember önmagát, és úgy egyék abból a kenyérből, és úgy igyék abból a pohárból. Mert aki úgy eszik és iszik, hogy nem becsüli meg az Úrnak testét, ítéletet eszik és iszik önmagának."
Ebből egészen világos, hogy nem az veszi méltatlanul, aki bűnös. Nem erről volt itt szó. Ellenkezőleg: az úrasztalához éppen azoknak kell jönniük, akik tudják, hogy bűnösök, és tudják, mire kérnek bocsánatot, mitől akarnak szabadulni. A korinthusiak bűne az volt, hogy úgy vettek részt ebben a különleges étkezésben, az úrvacsorában, mintha ez semmiben nem különböznék egyéb, közönséges étkezésektől. Tehát nem a lényegének megfelelő módon, nem méltóképpen vették azt, hanem méltatlanul. Mintha az úrvacsora is olyan étkezés lett volna, mint a többi. Ezért nem készültek rá, nem az Isten szeretetén csodálkozó áhítattal vettek részt azon, és egyáltalán semmi következménye nem volt az úrvacsorázásuknak, mert nem változott meg az életük. Ezért méltatlanul, hiába vették. Nem volt semmi jelentősége, semmi haszna a számukra. Gépiesen, megszokásból, így szoktuk minden este, most már jól laktunk, úrvacsorázunk és hazamegyünk.
Azt mondja az apostol: ez a méltatlan. Mert azt nem felejthetjük el soha, hogy itt a Király ad nekünk fogadást. Minden úrvacsora alkalmával a világmindenség teljhatalmú királya enged egészen közel magához és akarja táplálni a lelkünket, erősíteni a hitünket olyan módon, ahogy csak Ő tudja. Nagy kiváltság, hogy valaki úrvacsorázhat. Nagy lelki erőket kaphat ebben a Jézussal való közösségben. Újra és újra átélhetjük az Ő halálának a jelentőségét. Ezért kell azt hirdetni.
A kenyér, amit itt eszünk, ugyanolyan közönséges kenyér, mint amit máskor eszünk, de a cél, amiért fogyasztjuk, az nem közönséges, az szent cél, az lelki cél. Azért is csak egy falat, egyébként az étkezés célja, hogy jóllakjunk. Itt nem az a cél. Itt az a cél, hogy ez is emlékeztessen minket arra, hogy így törték össze miattam a bűn nélküli Jézus Krisztust, ahogy ebből a kenyérből törtek egy darabot a kezembe. Ilyen valóságosan eggyé lehetek vele a hit által, ahogy ez a falat eggyé válik velem, ahogy lenyeltem és ott van a gyomromban. Valami nagy lelki valóságot egészen egyszerű módon szemléltetni, és ezáltal a hitünket erősíteni - ez az úrvacsora célja.
Aki nem így és nem ezért úrvacsorázik, az méltatlanul eszi és issza. Gépiesen, megszokásból, azért, mert a többi is, de nincs mögött ez. Ezért szükséges az, hogy vizsgáljuk meg magunkat, mielőtt úrvacsorázunk. "Vizsgálja meg azért az ember önmagát, és úgy egyék abból a kenyérből, és úgy igyék abból a pohárból."
Önvizsgálattal készülni, hittel elfogadni és komolyan venni azt, amit ez jelent, amire utal, és utána nagy hálával továbbmenni megváltozott élettel. Itt hagyni valami bűnterhet, rossz szokást, és telítődni Krisztussal, az Ő Lelkével és örömével.
Az úrvacsora középpontjában tehát mindig Jézus Krisztus személye van. Mégpedig az Ő halálát hirdetjük ilyenkor. Ő jelen van az úrvacsorában. Nem a kenyérben és borban, hanem az Ő igéjében - ahogy Ő mondta. Ahol az Ő igéje hangzik, ott van Ő jelen.
Megerősödhet a hívő a vele való közösségben, de ennek együtt kell járnia azzal, hogy szakít a bűnökkel. Megerősödhetünk az egymással való testvéri közösségben, de ennek együtt kell járnia azzal, hogy megújulunk az egymás iránti szeretetben. Ahogy Jézus szeretett minket, úgy akarjuk mi is szeretni egymást.
Akkor nem fogunk méltatlanul úrvacsorázni, hogy ha tudjuk ez mire való. Ha megvizsgáltuk magunkat, ha hittel túllátunk az egyszerű jegyeken arra a nagyszerű eseményre, ami a Golgotán történt, és ha tudjuk, hogy ez személy szerint reánk is érvényes és megváltozik az életünk.
5. Még mintegy függelékként néhány egészen gyakorlati dolgot hadd említsek, mert erre is többször rákérdeznek a testvérek. Először mindig a kenyeret vesszük, utána a bort. Miért? Mert így van leírva a Bibliában és Jézus is ebben a sorrendben adta a tanítványoknak.
Nem feltétlenül ilyennek kell lennie a kenyér anyagának. Vannak felekezetek, ahol kovász nélküli kenyeret, vagyis ostyát vesznek. De tudok olyan hívőkről, akik a szöges drót mögött kukoricapuliszkával úrvacsoráztak, meg borókafenyőből kotyvasztottak valami levet, és hiszem, hogy az az úrvacsora is ugyanolyan érvényes volt, mint amikor mi fehér kenyérrel és finom borral emlékezünk az Úr halálára. Mert nem a jegyek anyaga teszi érvényessé az úrvacsorát, hanem az a Jézus teszi érvényessé, aki meghalt helyettünk a kereszten, és az a hit, amivel komolyan vesszük, hogy helyettünk is meghalt a kereszten.
Praktikus dolog, ha három ujjal vesszük a kenyeret, mert néha megszorítjuk két ujjal, aztán kettétörik és az úrvacsora áhítatát és szentségét ilyen apróságok is megzavarhatják. Ha mégis megtörténik, ne zavarjon senkit. Általában egy kortyot szoktuk a kehelyből inni, mert ez csak emlékeztet arra, ami történt, de ha történetesen valaki a kis kelyhet kiissza, az sem baj. Ezt a kelyhet ne úgy "dobjuk be", mint a stampedlit szokták némelyek, hanem eközben is az Úr halálára gondoljunk. Akkor lesz méltóképpeni az úrvacsorázásunk, ha ezt is ilyen szent gondolatokkal és hálával vesszük magunkhoz. Ezért jó az, ha előtte is, közben is, utána is imádkozunk.
Nehéz megérteni azt, hogy amikor Isten ad itt nekünk egy félórát arra, hogy csendben megálljunk előtte, akkor mindenféle nézelődéssel töltjük az időt ahelyett, hogy végre a templom csendjében kiöntenénk a szívünket neki. Úgy sem lehet eltéveszteni semmit, mert ha csukott szemmel imádkozik is valaki, meghallja, hogy az ő sora következik és felálltak az emberek. Nem kell izgulni semmi miatt.
Bár árasztaná ki Isten reánk a könyörgésnek a lelkét és tudnánk Őt dicsőíteni itt! Tudnánk neki konkrétan bűnt vallani. Tudnánk hálát adni a bocsánatért és kérdezni Őt, hogy mi az, amitől éppen most akarja megtisztítani az életünket.
Még egy utolsó kérdés. Milyen gyakran kell úrvacsorázni? Nem kell egyáltalán, de aki tudja, hogy mit jelent az úrvacsora, az olyan gyakran úrvacsorázik, amilyen gyakran csak lehet. Mert ha ez azt célozza, hogy megerősítse a hitünket, megújítsa a Krisztussal és egymással való közösségünket, kézzelfoghatóbbá tegye számunkra, hogy mivel akarunk szakítani, és miben akarunk változni, akkor erre minél gyakrabban rászorulunk mindnyájan. Ha meg ez ajándék, akkor minél gyakrabban tartsuk a kezünket, hogy Isten megajándékozzon vele bennünket.
Imádkozzunk!
Imádunk téged, megváltó Urunk Jézus Krisztus, aki szerettél bennünket is, és önmagadat adtad érettünk. Köszönjük, hogy a te halálod a mi életünk, bűnbocsánatunk, örök üdvösségünk szerzője lett. Könyörülj rajtunk, hogy tudjuk ezt hinni és egyre jobban, egyre bátrabban hinni. Változtassa meg ez a veled való közösségünk az életünket. Tölts meg minket azzal a szeretettel, amivel te szerettél és szeretsz bennünket.
Ajándékozz meg mindnyájunkat sok-sok olyan úrvacsorai közösséggel, ahol nem méltatlanul esszük a kenyeret és isszuk az Úrnak poharát, hanem ezzel a hittel, hálával és örömmel.
Könyörgünk, hogy így tudjanak úrvacsorázni most azok is, akik életükben először tehetik ezt. Így ébressz vágyat a szívükben, hogy minél gyakrabban vendégei legyenek a te asztalodnak.
Kérünk, beszélj velünk tovább is a most elhangzott igén keresztül. Kérünk, hogy a te halálodról szóló evangélium erősítse a hitünket.
Könyörgünk hozzád azokért, akik most különösen rászorulnak szeretetedre. Légy irgalmas azoknak, akiknek az otthonát összedöntötte a földrengés, vagy szeretteik elpusztultak a romok alatt.
Kérünk, erősítsd azokat, akik most a vizsgákra készülnek.
Kérünk, készíts sok-sok lelki áldást az elkezdődött csendesheteinkre, csendesnapjainkra, hogy sokan új életet kapjanak ott tőled.
Köszönjük, hogy adtál esőt. Alázatosan kérünk még. Tőled kérjük mindennapi kenyerünket, a minden napra szükséges igét, és a minden napra szükséges békességet.
Kérünk, segíts most folytatni az imádságot magunkban ebben a csendben.
Ámen.
Igehirdetés :
Ez a mai úrvacsorás istentiszteletünk különösen is kedves ünnepi alkalom, hiszen most úrvacsoráznak először azok, akik ebben az évben tettek konfirmációi hitvallást és fogadalmat. Bárcsak lenne számukra valóban emlékezetes, szent, szép alkalommá ez! Bárcsak lenne mindig mindannyiunknak igazi ünnep, amikor az úrasztalához járulhatunk.
Jó alkalom ez arra, hogy megvizsgáljuk: mi a haszna az úrvacsorának? Miért kell, miért érdemes úrvacsorázni és hogyan lehet helyesen úrvacsorázni?
Tegyük ezt úgy, hogy leolvassuk a most elhangzott két igeszakaszról azt, amit erről mond. Négy egyszerű, de fontos örömhíre van ennek az igének.
1. Az első, hogy az úrvacsora középpontjában mindig Jézus Krisztus áll, mégpedig az érettünk meghalt és dicsőségesen feltámadott Úr Jézus Krisztus személye és váltságmunkája.
Olvastuk a szereztetési igében, amit minden úrvacsora alkalmával hallunk, hogy ezt mondja a mi Urunk: "Vegyétek, egyétek, ez az én testem, amely tiérettetek megtöretik; ezt cselekedjétek az én emlékezetemre. Hasonlóképpen vette a poharat is, miután vacsoráltak, és ezt mondta: E pohár amaz új szövetség az én vérem által, ezt cselekedjétek, valamennyiszer isszátok az én emlékezetemre."
Kétszer egymás után említi, hogy az Ő emlékezetére kell az úrvacsorát venni. Vagyis emlékeznünk kell arra, hogy mit tett Ő értünk. És mit tett értünk? A folytatás így hangzik: "Mert valamennyiszer eszitek e kenyeret, és isszátok e poharat, az Úrnak halálát hirdessétek, amíg eljön."
Nekünk tehát minden úrvacsora alkalmával az Úr Jézus Krisztus kereszthalálának a tényét és jelentőségét kell hirdetnünk. És mi volt annak a jelentősége? Hosszas magyarázat helyett, hadd olvassak néhány mondatot Ézsaiás könyvéből.
"A mi betegségeinket viselte, a mi fájdalmainkat hordozta. Mi meg azt gondoltuk, hogy Isten csapása sújtotta és kínozta. Pedig a mi vétkeink miatt kapott sebeket, bűneink miatt törték össze. Ő bűnhődött, hogy nekünk békességünk legyen, az Ő sebei árán gyógyultunk meg. Mindnyájan tévelyegtünk, mint a juhok, mindenki a maga útját járta. De az Úr Őt sújtotta mindnyájunk bűnéért." (Ézs 53,4-6)
Ez az Úr halálának a jelentősége, hogy Isten Jézuson hajtotta végre a mi bűneink büntetését. Ezért, aki Jézusban hisz és komolyan veszi, hogy ez rá is érvényes, az Istentől teljes bocsánatot kap, mivel Jézus a kereszten már elszenvedte a mi büntetésünket. Ezért fogalmazott a mi Urunk az úrvacsora szereztetésekor így: "E pohár az új szövetség az én vérem által, amely sokakért kiontatik bűnöknek bocsánatára."
Ez az Úr halálának a jelentősége. Az úrvacsora egyszerű jegyei ezt a hitet erősíthetik meg bennünk. Azt a hitet, amely bizonyos abban, amit Pál apostol így fogalmazott meg: "Krisztus meghalt a mi bűneinkért és feltámasztatott a mi megigazulásunkért." Ezért minden úrvacsorai istentisztelet a hálaadásnak és az örömnek a különös alkalma. Ahogy ma énekelni fogjuk egyik szép énekünket: "Örülj, szívem, vigadj, lelkem, ékességed lett a hit. Vacsorához, mégy Jézushoz, hivatalos vagy te itt." (436. dicséret)
Az úrvacsorai istentisztelet homlokterében tehát az érettünk meghalt és feltámadott Jézus Krisztus áll, akinek az önmaga feláldozása az egyetlen, de minden időkre érvényes áldozat, amit Isten elfogadott.
2. A második, ami alapigénkből kiderült, hogy minden úrvacsora megerősíti az élő Krisztussal való közösségüket. Így olvastuk ezt itt: "Az áldás pohara, amelyet megáldunk, nem a Krisztus vérével való közösségünk-e? A kenyér, amelyet megtörtünk, nem a Krisztus testével való közösségünk-e?"
Ezt azt jelenti, hogy az a falat kenyér és korty bor, amit itt az úrvacsorában magunkhoz veszünk, Jézus Krisztusnak a nagypénteken összetört testére és a bűneink miatt kifolyt vérére emlékeztet bennünket. De ez az emlékezés nemcsak egyfajta értelmi visszagondolás arra, hogy mi történt akkor, hanem a hívő ember átéli ennek a reá való mostani hatását. Azt, hogy ma is ezért kapunk bocsánatot Istentől.
Éppen ezért ez az emlékezés egyfajta imádattá, hálaadássá is válik, és megerősíti a hívőben azt a vágyat, hogy belsőleg azonosuljon az élő Krisztussal. Vele eggyé váljék, egyesüljön. Pontosan úgy, ahogy most énekeltük: "Mert érdemedben részesül, Teveled, Uram, egyesül, ha hív tagja e vendégségnek. Mint a bort s kenyeret veszi, akképp részesévé teszi, a hit őtet az idvességnek." (437. dicséret)
Tehát lelkiképpen ugyanúgy eggyé válunk Jézussal, mint ahogy testileg, fizikálisan eggyé válunk azzal a falat kenyérrel és korty borral, amit lenyelünk. Ezért is ünnep alkalom mindig az úrvacsora, mert különös hangsúlyt tesz arra, hogy közelebb kerülhet a hívő Jézushoz, megújulhat, elmélyülhet, megerősödhet a vele való lelki közösségünk, ami aztán a hétköznapokban abban mutatkozik meg, hogy egészen valóságos módon együtt járunk, együtt lakunk, együtt élünk a hit által bennünk élő Krisztussal.
Ez a vele való közösség mindig azt is jelenti, hogy szakítani kell azzal, ami tőle idegen, ami tőle is távol tart. Röviden így mondja ezt a Biblia: a bűnnel. Ezért fogalmaz itt a Szentírás ilyen keményen: "Nem ihattok az Úr poharából is, meg az ördögök poharából is, nem lehettek részesei az Úr asztalának is, meg az ördögök asztalának is." Nincsen is-is. Vágyakozom Jézus Krisztus után, ez kifejezésre jut abban is, hogy úrvacsorázom, de semmi nem változik az életemben, úgy gondolom, mehet minden ugyanúgy tovább, mint addig. Meg sem vizsgálom, hogy neki mi utálatos most az életemben, és az nekem is utálatos lesz. Azt pedig nemcsak megvallom, hanem el is hagyom, úgy ahogy azt a Szentírás mondja. Ez az igazi.
Az erősödik meg a Krisztussal való közösségben, aki ugyanakkor vagdalja a szálakat, amik a különböző bűnökhöz, rossz szokásokhoz, téves beidegződésekhez kötik, és amit Jézus Krisztus elítél az életünkben, azt mi is elítéljük és igyekszünk el is hagyni.
A prófétáknál többször olvashatjuk, hogy Isten amiatt dorgálta az Ő népét, hogy megpróbálták ezt az is-is magatartást. Csak egyre emlékeztetek. Jeremiásnál olvassuk, Isten így mondja: "Eljöttök az én házamba, imádkoztok, bemutatjátok az áldozatot, aztán kimentek onnan, hogy ugyanazokat az utálatosságokat cselekedjétek." És ezután kemény feddés jön így semmi értelme templomba menni. Nem kell Istennek az áldozat. Neki nem az áldozat kell, hanem az áldozatot bemutatónak a szíve, az egész élete. Ő az egész embernek akar új életet adni. Nem azt tartja számon, hogy teljesített-e bizonyos vallásos kötelezettségeket. Nincsenek vallásos kötelességek. Szeretetkapcsolat van az élő Isten és a benne hívő között. És ha igazán szeretjük Őt, akkor utáljuk azt, amit Ő utál. Ő utálja a képmutatást, minden tisztátalanságot, és fel van ott sorolva, hogy mi mindent.
Az úrvacsorázik helyesen mindig, aki vágyik arra, hogy megerősödjék ez által is a Krisztussal való közössége, és ugyanakkor kész bármivel szakítani, amit Isten az életében elítél.
3. A harmadik haszna, áldása az úrvacsorának az, hogy nemcsak az élő Krisztussal való lelki közösségben újulhatunk meg, hanem újra és újra átélhetjük az egymással való testvéri közösséget is. Ezt meg így olvastuk itt a következő versben: "Mert egy a kenyér, egy test vagyunk mindannyian, akik az egy kenyérből részesedünk."
Itt mindnyájan ugyanabból a kenyérből kapunk egy falatot, és ez kifejezésre juttatja azt, hogy valahol mélyen hasonló, sőt azonos a lelki helyzetünk, mert mindannyian kegyelemre szoruló bűnösök vagyunk, és Jézus érdeméért mindannyian teljes bocsánatot és feloldozást kaptunk. Itt is megszólal azonban az ige, hogy ennek folytatása van. Mivel Isten feltétel nélkül kész megbocsátani a bűnbánó bűnösnek, ebből annak kell következnie, hogy mi is feltétel nélküli szeretettel vagyunk készek elfogadni és szeretni egymást. Ez az Istentől kapott meg nem érdemelt szeretet átárad a hívőn, és ez a szeretet határozza meg a másokhoz való viszonyát.
Korinthusban pontosan ez volt a gyülekezet egyik bűne, hogy ez hiányzott a gyakorlatukból. Ezért, mielőtt a szereztetési igére tér az apostol, keményen feddi őket, amikor így ír nekik: "Amikor összejöttök egy helyre, nem lehet úrvacsorával élni, mert az evésnél mindenki a saját vacsoráját veszi elő, és az egyik éhezik, a másik pedig megrészegedik. Hát nincsen házatok, hogy ott egyetek és igyatok? Vagy megvetitek az Isten gyülekezetét, és megszégyenítitek azokat, akiknek nincsen? Mit gondjak erre? Dicsérjelek ezért titeket? Nem dicsérlek." (11,20-22)
Az volt tudniillik a szokás, hogy ha lehetett, minden este összejöttek Isten igéjét hallgatni, és Istent dicsőíteni. Mivel azonban sokféle emberből állt az a gyülekezet is, és különösen Korinthusban sok rabszolga volt, aki keresztyénné lett, nem tudtak egy meghatározott időpontra megérkezni, hanem amikor elengedték őket. Viszonylag hosszú ideig tartott, amíg összejött a gyülekezet. Ezért ott közben, hogy hasznosan töltsék az időt, megvacsoráztak. Ez egyfajta szeretetvendégség lett volna, hogy ki-ki hoz valamit otthonról, azt elosztják és egyenlően részesednek belőle. Amikor mindenki megjött, elhangzik az igehirdetés, utána úrvacsoráznak. Ehelyett mi történt?
Azok, akik akkor indultak, amikor akartak, mert nem rabszolgák voltak, megérkeztek idejében, elunták magukat, kipakolták az elemózsiát és belaktak. Sőt még ilyen is volt, hogy megrészegedtek. S akkor befutottak, akik késő estig dolgoztak, a rabszolgák, ők semmit sem hoztak magukkal, mert nekik nem csomagolt vacsorát senki, és azt mondták azok, akik ott voltak és jóllaktak: na, most akkor úrvacsorázzunk. Erre írja Pál: milyen dolog ez? Hol van itt a szeretet? Nem az lenne a Krisztus szerint való, hogy megvárjátok egymást, aztán elosztjátok egyenlőképpen, vagy ha nem egyenlőképpen, akkor az, aki késő estig dolgozott és semmije nincs, többet kap, és utána úrvacsoráztok, ebben a szeretetlégkörben? Így azonban jobb, ha nem úrvacsoráztok, mert az nem igazi közösség.
Amikor ilyen dolgokról van szó, mindig keményen fogalmaz Isten igéje, mert Isten nem tűri, hogy miután az Ő szeretetében megfürdünk, megtisztulunk, az reánk árad, az elakadjon bennünk. Ő azért árasztja olyan bőséggel, hogy ugyanilyen bőséggel áradjon tovább. Az a szeretet és bocsánat, amit tőle kaptunk, átformáljon minket. Mindnyájan úgy születünk, hogy ez az enyém és nekem minél több legyen, a többi nem érdekel. Ebből kell újjászületni és a krisztusi természetnek kibontakozni. A krisztusi természet meg az, hogy én inkább nem eszem, csak a másiknak örömöt szerezzek és segítsek. Miért? Mert szeretem. Miért szeretem? Mert engem is szeret az Isten és én így akarok viszonyulni másokhoz, ahogy Ő elfogadott engem.
Ez az igazi szeretetközösség, ez az a lelkület, amire Jézus meg akar tisztítani, meg akar váltani. És ennyire gyakorlati következményei vannak annak, ha valaki csakugyan megerősödött a Jézus Krisztussal való lelki közösségben, abból ilyen életváltozás, gondolkozásváltozás következik, mert a szeretet gazdagon árad.
Az, amire éppen az úrvacsora után adott példát Jézus, amikor megmosta a tanítványok lábát. Amikor azt mondta nekik: "Példát adtam nektek, hogy ahogy én szerettelek titeket, ti is úgy szeressétek egymást." (Jn 13,34)
Jó lenne, ha ebben is megújulnánk minden úrvacsora alkalmával. Úgy nézek a másikra, ha nem ismerem is, hogy teljesen azonosak vagyunk abban, hogy kegyelemre szoruló bűnösök vagyunk. Ha a kegyelmet hittel elfogadtuk, bocsánatot nyert bűnösök vagyunk. Mindkettőnkre reánk árad Isten meg nem érdemelt szeretete. Hát akkor áradjon az tovább rajtunk egymásra is, meg a kívül valókra, meg a nehéz emberekre, netalán még az ellenségeinkre is! Az úrvacsora erre is ad erőt az embernek.
4. És végül, mit jelent az a szó, amire újra és újra rákérdeznek a testvérek, hogy aki méltatlanul eszi az Úr kenyerét és issza az Úr poharát? Így olvastuk ezt: "Azért, aki méltatlanul eszi az Úr kenyerét, vagy issza az Úr poharát, vétkezik az Úr teste és vére ellen. Vizsgálja meg azért az ember önmagát, és úgy egyék abból a kenyérből, és úgy igyék abból a pohárból. Mert aki úgy eszik és iszik, hogy nem becsüli meg az Úrnak testét, ítéletet eszik és iszik önmagának."
Ebből egészen világos, hogy nem az veszi méltatlanul, aki bűnös. Nem erről volt itt szó. Ellenkezőleg: az úrasztalához éppen azoknak kell jönniük, akik tudják, hogy bűnösök, és tudják, mire kérnek bocsánatot, mitől akarnak szabadulni. A korinthusiak bűne az volt, hogy úgy vettek részt ebben a különleges étkezésben, az úrvacsorában, mintha ez semmiben nem különböznék egyéb, közönséges étkezésektől. Tehát nem a lényegének megfelelő módon, nem méltóképpen vették azt, hanem méltatlanul. Mintha az úrvacsora is olyan étkezés lett volna, mint a többi. Ezért nem készültek rá, nem az Isten szeretetén csodálkozó áhítattal vettek részt azon, és egyáltalán semmi következménye nem volt az úrvacsorázásuknak, mert nem változott meg az életük. Ezért méltatlanul, hiába vették. Nem volt semmi jelentősége, semmi haszna a számukra. Gépiesen, megszokásból, így szoktuk minden este, most már jól laktunk, úrvacsorázunk és hazamegyünk.
Azt mondja az apostol: ez a méltatlan. Mert azt nem felejthetjük el soha, hogy itt a Király ad nekünk fogadást. Minden úrvacsora alkalmával a világmindenség teljhatalmú királya enged egészen közel magához és akarja táplálni a lelkünket, erősíteni a hitünket olyan módon, ahogy csak Ő tudja. Nagy kiváltság, hogy valaki úrvacsorázhat. Nagy lelki erőket kaphat ebben a Jézussal való közösségben. Újra és újra átélhetjük az Ő halálának a jelentőségét. Ezért kell azt hirdetni.
A kenyér, amit itt eszünk, ugyanolyan közönséges kenyér, mint amit máskor eszünk, de a cél, amiért fogyasztjuk, az nem közönséges, az szent cél, az lelki cél. Azért is csak egy falat, egyébként az étkezés célja, hogy jóllakjunk. Itt nem az a cél. Itt az a cél, hogy ez is emlékeztessen minket arra, hogy így törték össze miattam a bűn nélküli Jézus Krisztust, ahogy ebből a kenyérből törtek egy darabot a kezembe. Ilyen valóságosan eggyé lehetek vele a hit által, ahogy ez a falat eggyé válik velem, ahogy lenyeltem és ott van a gyomromban. Valami nagy lelki valóságot egészen egyszerű módon szemléltetni, és ezáltal a hitünket erősíteni - ez az úrvacsora célja.
Aki nem így és nem ezért úrvacsorázik, az méltatlanul eszi és issza. Gépiesen, megszokásból, azért, mert a többi is, de nincs mögött ez. Ezért szükséges az, hogy vizsgáljuk meg magunkat, mielőtt úrvacsorázunk. "Vizsgálja meg azért az ember önmagát, és úgy egyék abból a kenyérből, és úgy igyék abból a pohárból."
Önvizsgálattal készülni, hittel elfogadni és komolyan venni azt, amit ez jelent, amire utal, és utána nagy hálával továbbmenni megváltozott élettel. Itt hagyni valami bűnterhet, rossz szokást, és telítődni Krisztussal, az Ő Lelkével és örömével.
Az úrvacsora középpontjában tehát mindig Jézus Krisztus személye van. Mégpedig az Ő halálát hirdetjük ilyenkor. Ő jelen van az úrvacsorában. Nem a kenyérben és borban, hanem az Ő igéjében - ahogy Ő mondta. Ahol az Ő igéje hangzik, ott van Ő jelen.
Megerősödhet a hívő a vele való közösségben, de ennek együtt kell járnia azzal, hogy szakít a bűnökkel. Megerősödhetünk az egymással való testvéri közösségben, de ennek együtt kell járnia azzal, hogy megújulunk az egymás iránti szeretetben. Ahogy Jézus szeretett minket, úgy akarjuk mi is szeretni egymást.
Akkor nem fogunk méltatlanul úrvacsorázni, hogy ha tudjuk ez mire való. Ha megvizsgáltuk magunkat, ha hittel túllátunk az egyszerű jegyeken arra a nagyszerű eseményre, ami a Golgotán történt, és ha tudjuk, hogy ez személy szerint reánk is érvényes és megváltozik az életünk.
5. Még mintegy függelékként néhány egészen gyakorlati dolgot hadd említsek, mert erre is többször rákérdeznek a testvérek. Először mindig a kenyeret vesszük, utána a bort. Miért? Mert így van leírva a Bibliában és Jézus is ebben a sorrendben adta a tanítványoknak.
Nem feltétlenül ilyennek kell lennie a kenyér anyagának. Vannak felekezetek, ahol kovász nélküli kenyeret, vagyis ostyát vesznek. De tudok olyan hívőkről, akik a szöges drót mögött kukoricapuliszkával úrvacsoráztak, meg borókafenyőből kotyvasztottak valami levet, és hiszem, hogy az az úrvacsora is ugyanolyan érvényes volt, mint amikor mi fehér kenyérrel és finom borral emlékezünk az Úr halálára. Mert nem a jegyek anyaga teszi érvényessé az úrvacsorát, hanem az a Jézus teszi érvényessé, aki meghalt helyettünk a kereszten, és az a hit, amivel komolyan vesszük, hogy helyettünk is meghalt a kereszten.
Praktikus dolog, ha három ujjal vesszük a kenyeret, mert néha megszorítjuk két ujjal, aztán kettétörik és az úrvacsora áhítatát és szentségét ilyen apróságok is megzavarhatják. Ha mégis megtörténik, ne zavarjon senkit. Általában egy kortyot szoktuk a kehelyből inni, mert ez csak emlékeztet arra, ami történt, de ha történetesen valaki a kis kelyhet kiissza, az sem baj. Ezt a kelyhet ne úgy "dobjuk be", mint a stampedlit szokták némelyek, hanem eközben is az Úr halálára gondoljunk. Akkor lesz méltóképpeni az úrvacsorázásunk, ha ezt is ilyen szent gondolatokkal és hálával vesszük magunkhoz. Ezért jó az, ha előtte is, közben is, utána is imádkozunk.
Nehéz megérteni azt, hogy amikor Isten ad itt nekünk egy félórát arra, hogy csendben megálljunk előtte, akkor mindenféle nézelődéssel töltjük az időt ahelyett, hogy végre a templom csendjében kiöntenénk a szívünket neki. Úgy sem lehet eltéveszteni semmit, mert ha csukott szemmel imádkozik is valaki, meghallja, hogy az ő sora következik és felálltak az emberek. Nem kell izgulni semmi miatt.
Bár árasztaná ki Isten reánk a könyörgésnek a lelkét és tudnánk Őt dicsőíteni itt! Tudnánk neki konkrétan bűnt vallani. Tudnánk hálát adni a bocsánatért és kérdezni Őt, hogy mi az, amitől éppen most akarja megtisztítani az életünket.
Még egy utolsó kérdés. Milyen gyakran kell úrvacsorázni? Nem kell egyáltalán, de aki tudja, hogy mit jelent az úrvacsora, az olyan gyakran úrvacsorázik, amilyen gyakran csak lehet. Mert ha ez azt célozza, hogy megerősítse a hitünket, megújítsa a Krisztussal és egymással való közösségünket, kézzelfoghatóbbá tegye számunkra, hogy mivel akarunk szakítani, és miben akarunk változni, akkor erre minél gyakrabban rászorulunk mindnyájan. Ha meg ez ajándék, akkor minél gyakrabban tartsuk a kezünket, hogy Isten megajándékozzon vele bennünket.
Imádkozzunk!
Imádunk téged, megváltó Urunk Jézus Krisztus, aki szerettél bennünket is, és önmagadat adtad érettünk. Köszönjük, hogy a te halálod a mi életünk, bűnbocsánatunk, örök üdvösségünk szerzője lett. Könyörülj rajtunk, hogy tudjuk ezt hinni és egyre jobban, egyre bátrabban hinni. Változtassa meg ez a veled való közösségünk az életünket. Tölts meg minket azzal a szeretettel, amivel te szerettél és szeretsz bennünket.
Ajándékozz meg mindnyájunkat sok-sok olyan úrvacsorai közösséggel, ahol nem méltatlanul esszük a kenyeret és isszuk az Úrnak poharát, hanem ezzel a hittel, hálával és örömmel.
Könyörgünk, hogy így tudjanak úrvacsorázni most azok is, akik életükben először tehetik ezt. Így ébressz vágyat a szívükben, hogy minél gyakrabban vendégei legyenek a te asztalodnak.
Kérünk, beszélj velünk tovább is a most elhangzott igén keresztül. Kérünk, hogy a te halálodról szóló evangélium erősítse a hitünket.
Könyörgünk hozzád azokért, akik most különösen rászorulnak szeretetedre. Légy irgalmas azoknak, akiknek az otthonát összedöntötte a földrengés, vagy szeretteik elpusztultak a romok alatt.
Kérünk, erősítsd azokat, akik most a vizsgákra készülnek.
Kérünk, készíts sok-sok lelki áldást az elkezdődött csendesheteinkre, csendesnapjainkra, hogy sokan új életet kapjanak ott tőled.
Köszönjük, hogy adtál esőt. Alázatosan kérünk még. Tőled kérjük mindennapi kenyerünket, a minden napra szükséges igét, és a minden napra szükséges békességet.
Kérünk, segíts most folytatni az imádságot magunkban ebben a csendben.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)