Biblia-Ige: Zsoltárok könyve 139.rész 24,vers

1. Az éneklőmesternek, Dávid zsoltára. Uram, megvizsgáltál engem, és ismersz.
2. Te ismered ülésemet és felkelésemet, messziről érted gondolatomat.
3. Járásomra és fekvésemre ügyelsz, minden útamat jól tudod.
4. Mikor még nyelvemen sincs a szó, immár egészen érted azt Uram!
5. Elől és hátul körülzártál engem, és fölöttem tartod kezedet.
6. Csodálatos előttem e tudás, magasságos, nem érthetem azt.
7. Hová menjek a te lelked elől és a te orczád elől hova fussak?
8. Ha a mennybe hágok fel, ott vagy; ha a Seolba vetek ágyat, ott is jelen vagy.
9. Ha a hajnal szárnyaira kelnék, és a tenger túlsó szélére szállanék:
10. Ott is a te kezed vezérelne engem, és a te jobbkezed fogna engem.
11. Ha azt mondom: A sötétség bizonyosan elborít engem és a világosság körülöttem éjszaka lesz,
12. A sötétség sem borít el előled, és fénylik az éjszaka, mint a nappal; a sötétség olyan, mint a világosság.
13. Bizony te alkottad veséimet, te takargattál engem anyám méhében.
14. Magasztallak, hogy csodálatosan megkülönböztettél. Csodálatosak a te cselekedeteid! és jól tudja ezt az én lelkem.
15. Nem volt elrejtve előtted az én csontom, mikor titokban formáltattam és idomíttattam, mintegy a föld mélyében.
16. Látták szemeid az én alaktalan testemet, és könyvedben ezek mind be voltak írva: a napok is, a melyeken formáltatni fognak; holott egy sem volt még meg közülök.
17. És nékem milyen kedvesek a te gondolataid, oh Isten! Mily nagy azoknak summája!
18. Számlálgatom őket: többek a fövénynél; felserkenek s mégis veled vagyok.
19. Vajha elvesztené Isten a gonoszt! Vérszopó emberek, fussatok el tőlem!
20. A kik gonoszul szólnak felőled, és nevedet hiába veszik fel, a te ellenségeid.
21. Ne gyűlöljem-é, Uram, a téged gyűlölőket? Az ellened lázadókat ne útáljam-é?
22. Teljes gyűlölettel gyűlölöm őket, ellenségeimmé lettek!
23. Vizsgálj meg engem, oh Isten, és ismerd meg szívemet! Próbálj meg engem, és ismerd meg gondolataimat!
24. És lásd meg, ha van-e nálam a gonoszságnak valamilyen útja? és vezérelj engem az örökkévalóság útján!

Alfred Christlieb: Bizonyságaid örökkévaló örökségem

Ábrahám pedig még az Úr előtt állt.      1Móz 18,22

Az Úristen megjelent Ábrahámnak két angyal jelenlétében, és közölte vele, hogy Sodomára kimondta az ítéletet. A két angyal elment Isten megbízásából Sodomába. Ábrahám pedig irgalmas szívvel kereste, hogyan tudná az ítéletet elfordítani. Ő ott maradt Isten előtt állva. Izgatott, rohanó világban élünk. Mindent gyorsan kell elvégezni. Az izgalom és felületesség áttevődik a lelki életre is. A Biblia komoly tanulmányozására sincs már idő. Az imádság és házi áhítat is a lehető legrövidebb időre csökkent. Ezért van sok olyan keresztyén, akiből hiányzik a belső érték. Alig különböznek valamiben már a világ fiaitól. Pedig a mi időnkben semmire sem lenne nagyobb szükség, mint olyan emberekre, akikről elmondható, amit Ábrahámról mond az Ige: "Ő ott maradt Isten előtt állva". Legyen időnk naponként arra, hogy Isten előtt elcsendesedjünk! Ábrahám az imádságban egyre több bátorságot nyert. Először azt kérte, kímélje meg Isten Sodomát, ha talál benne 50 igazat. Végül már azt merte kérni, hogy ha tíz igaz lesz benne, akkor is mentse meg Isten az egész várost. A bátorsággal együtt nőtt azonban Ábrahám alázata. Semmi tiszteletlen hetykeség, elbizakodottság nem érződik benne. Egyáltalán nem úgy lép fel, mint valami kitüntetett személy, hanem így szól: "Immár merészkedtem szólni az én Uramnak, noha én por és hamu vagyok". Amikor pedig látja Ábrahám, hogy Isten meghallgatja kérését, ezt mondja: "Kérlek, ne haragudjék meg az én Uram, ha szólok..."! Majd később: "Ne haragudjék, kérlek, az én Uram, ha szólok még ez egyszer"! Ilyen az igazi imaélet. Minél magasabban szárnyal a hit, annál mélyebb az alázat. Ezt tanuljuk meg az imádkozó Ábrahámtól!

Varga László: Isten asztaláról

"Nem azt kérem, hogy vedd ki őket a világból, hanem hogy őrizd meg őket a gonosztól. Nem a világból valók, mint ahogy én sem vagyok a világból való. Szenteld meg őket az igazsággal: a te igéd igazság."      János 17,15-17

Krisztus utolsó estéjén, mintegy végrendeletképpen, értünk imádkozik. A tanítványaiért. Aki az igét olvassa, már tanul, tehát tanítvánnyá lett. De Jézus azokért a tanítványokért könyörög, akik be is vették, el is fogadták az Ő tanítását. Azok többé nem "a világ fiai". Már Isten országának polgárai. Úgy kell itt élniük, mint idegen állampolgárnak idegen földön. Sokan vannak, akik ezt megértve ki is próbálnak szakadni "e világból", külön otthont, elszigetelt kolóniát alkotni benne. Jézus éppen ezt nem akarja. Talán úgy mondhatnánk: vendégmunkások vagyunk e világban, de munkások. Talán úgy, mint európai vendégmunkások olyan országban, ahol a helybéliek nem szeretnek dolgozni, hagyják, hogy a vendégek végezzék a munka nehezét. Isten a világnak is Ura. Azért a mi feladatunk az, hogy széppé, gazdaggá varázsoljuk ezt az idegen világot. Mert a végső cél mindig az: Isten országává tenni, népét pedig Isten népévé. Hogy mások vagyunk? Igen. Isten igéje megszentel: a szó eredeti értelmében szentté, azaz mássá tesz. De csak akkor és addig, amikor az Ő igéje él és hat bennünk.

Atyám, Krisztus azon az éjszakán értem is imádkozott. Gyenge tanuló vagyok, de az Ő tanítványa. Még nem érzem, hogy mássá lettem volna, a "megszentelés", a "szentté válás" szavak olyan idegenek a számomra, nem érzem otthon magam bennük. De kérem segítségedet, hogy "mássá" legyek. Tudom, hogy kockázatos: lehet, hogy eddigi társaim, barátaim kinevetnek, talán kiközösítenek. Add, hogy ne úgy legyen, add, hogy ők is "mássá" legyenek! Védj meg attól, hogy én süllyedjek vissza a nélküled való életbe! Engem is őrizz meg a gonosztól, mind a bennem kísértő, mind a kívülről rám törő gonosztól! Igéd erejével tarts meg, hogy Tied maradjak ebben a világban! Ámen.

Andrew Kuyvenhoven: Mindennap az Ige fényében-ÉHÍNSÉG ÉS IJEDTSÉG

A mai napon olvasandó igeszakasz: 1Móz 12,10-16

10 Egyszer éhínség támadt azon a földön. Ekkor lement Abrám Egyiptomba, hogy ott tartózkodjék, mert súlyos éhínség volt azon a földön. 11 Amikor már közel járt Egyiptomhoz, ezt mondta feleségének, Szárajnak: Nézd csak! Tudom, hogy szép arcú asszony vagy. 12 Ha meglátnak az egyiptomiak, azt mondják majd: Ez a felesége! És engem megölnek, téged pedig életben hagynak. 13 Mondd, hogy a húgom vagy, hogy jó sorom legyen a te réveden, és életben maradjak általad. 14 Így is történt. Amikor Abrám Egyiptomba érkezett, az egyiptomiak látták, hogy nagyon szép az asszony. 15 A fáraó főemberei is meglátták őt, dicsérték a fáraónak, és elvitték az asszonyt a fáraó házába. 16 Abrámnak pedig jó sora lett az asszony révén: lettek neki juhai, marhái és szamarai, szolgái és szolgálói, nőstény szamarai és tevéi.

"Egyszer éhínség támadt azon a földön."

(1Móz 12,10)

Alighogy elkezdett járni Istennel Ábrám, máris bajba került. Kánaánt súlyos éhínség sújtotta. Ábrám, megrémülve ettől a szerencsétlenségtől, elhatározta, hogy Egyiptomba megy. Ott azután még több nem várt akadályba ütközött. Tudta, hogy a fáraó néha elrabolja az idegenek csinos feleségeit. Attól tartott, hogy őt magát megölik. Ábrám ezért azt javasolta Szárajnak, hogy húgának adja ki magát. És ekkor kezdődtek igazából a bajok. Miért történik mindez? Miért van az, hogy egy Istenben hívő és neki engedelmeskedő ember ki van téve egyfelől az éhhalálnak, másfelől a fáraó kétes jóindulatának? Nem tudjuk megakadályozni, hogy ezeket a kérdéseket feltegyük, de az ilyen kérdések haszontalanok. Terméketlen vitákhoz vezetnek. Az egyetlen fontos kérdés az, hogy hogyan viselkedjék az ember ilyen veszélyek láttán. Ilyenkor nem szabad leülnünk és azt kérdeznünk: Miért történt ez velem? Olyan alkalmak ezek, amikor ezt kell mondanunk: Kicsoda az Úr, akiben én hiszek? Természetesen a fenyegető veszedelmek valóságosak voltak. De Isten is valóságos volt. Jézus Krisztusért te és én megállhatunk Isten előtt. Ezért szembenézhetünk az élettel is, annak minden körülménye közepette. A hit a kétségbeesés visszautasítása. Ábrám nagyon szegényesen vizsgázott ebben a helyzetben. Hazudott, mert félt. Félt, mert már nem bízott Istenben, a partnerében. És ezért bonyolódott bele saját mesterkedésébe. Míg Ábrámot nézzük, jól tesszük, ha figyelünk a bölcsesség szavára: "Bízzál az Úrban teljes szívből, és ne a magad eszére támaszkodj! Minden utadon gondolj rá és Ő egyengetni fogja ösvényeidet!" (Példabeszédek 3,5-6)

Oswald Chambers: Krisztus mindenek felett-AZ Ő SZEMÉLYES HATALMÁNAK LENYŰGÖZŐ FENSÉGE

"Krisztus szeretete szorongat minket" (2Kor 5,14).

Pál elmondja, mennyire legyőzte, lenyűgözte, szinte satuba szorította Krisztus szeretete. Kevesen tudják, mit jelent, ha Isten szeretete megragad valakit. Minket inkább csak saját megtapasztalásaink kényszere tart fogva. Pált egyedül az az isteni szeretet ragadta meg, úgy hogy nem is volt semmi más az ő látóhatárán: "Krisztus szeretete szorongat." - Amikor egy ember életéből ezt hallod kicsendülni, félreérthetetlenül tudod, hogy annak az életében Isten Szelleme szabadon munkálkodik. Amikor Isten Szent Szelleme újjászül valakit, bizonyságtételében azt hangsúlyozza, amit Isten adott neki, és ez így is van rendjén. De a Szent Szellem keresztsége örökre kitörli ezt és akkor kezdjük megérteni, mit értett Jézus ezen: "Lesztek nekem tanúim!" (Csel 1,18). - Nem arról tanúskodunk, amit Jézus tehet - ez elemi fokú bizonyságtétel -, hanem neki tanúskodunk. Bármi történjék velünk, úgy tekintjük, mintha vele történnék, ha dicsérnek vagy szidnak, üldöznek vagy elismernek, mindent vele együtt fogadunk el. Senki más nem állhat így kí Jézusért, csak akit az Ő személyes hatalmának fensége kényszerít erre. Ezen múlik minden; különös, hogy erre jön rá legutoljára a keresztyén munkás. Pál megvallja, hogy őt Krisztus szeretete megragadta, mindent ezért tesz; akár bolondnak, akár okosnak tartják az emberek: nem törődik vele. Azért az egyért él, hogy meggyőzze az embereket Isten ítélőszékének valóságáról és Krisztus szeretetéről. Egyedül az hoz gyümölcsöt Istennek, ha így átadom magam Krisztus szeretetének. Ez sohasem a mi szentségünket, hanem mindig Isten szentségét és hatalmát bizonyítja az emberek előtt.

Carl Eichhorn: Isten műhelyében-AZ Ő SZEMÉLYES HATALMÁNAK LENYŰGÖZŐ FENSÉGE

"Krisztus szeretete szorongat minket" (2Kor 5,14).

Pál elmondja, mennyire legyőzte, lenyűgözte, szinte satuba szorította Krisztus szeretete. Kevesen tudják, mit jelent, ha Isten szeretete megragad valakit. Minket inkább csak saját megtapasztalásaink kényszere tart fogva. Pált egyedül az az isteni szeretet ragadta meg, úgy hogy nem is volt semmi más az ő látóhatárán: "Krisztus szeretete szorongat." - Amikor egy ember életéből ezt hallod kicsendülni, félreérthetetlenül tudod, hogy annak az életében Isten Szelleme szabadon munkálkodik. Amikor Isten Szent Szelleme újjászül valakit, bizonyságtételében azt hangsúlyozza, amit Isten adott neki, és ez így is van rendjén. De a Szent Szellem keresztsége örökre kitörli ezt és akkor kezdjük megérteni, mit értett Jézus ezen: "Lesztek nekem tanúim!" (Csel 1,18). - Nem arról tanúskodunk, amit Jézus tehet - ez elemi fokú bizonyságtétel -, hanem neki tanúskodunk. Bármi történjék velünk, úgy tekintjük, mintha vele történnék, ha dicsérnek vagy szidnak, üldöznek vagy elismernek, mindent vele együtt fogadunk el. Senki más nem állhat így kí Jézusért, csak akit az Ő személyes hatalmának fensége kényszerít erre. Ezen múlik minden; különös, hogy erre jön rá legutoljára a keresztyén munkás. Pál megvallja, hogy őt Krisztus szeretete megragadta, mindent ezért tesz; akár bolondnak, akár okosnak tartják az emberek: nem törődik vele. Azért az egyért él, hogy meggyőzze az embereket Isten ítélőszékének valóságáról és Krisztus szeretetéről. Egyedül az hoz gyümölcsöt Istennek, ha így átadom magam Krisztus szeretetének. Ez sohasem a mi szentségünket, hanem mindig Isten szentségét és hatalmát bizonyítja az emberek előtt.

Charles H. Spurgeon: Isten ígéreteinek tárháza-Ő visszajön

"Nem hagylak titeket árván, eljövök hozzátok" (Jn 14,18)

Itt hagyott minket, mégsem maradtunk árván. Vigasztalónk elment, mégsem vagyunk vigasztalanok. Az a vigaszunk, hogy Ő visszajön, és ez a vigasz elegendő ahhoz, hogy megerősítsen bennünket hosszúnak tűnő távolléte alatt. Krisztus már úton van hozzánk; azt mondta: "Bizony, hamar eljövök" (Jel 22,20); (sietve) már közeledik felénk. Azt mondja: "Eljövök" - és jövetelét semmi nem akadályozhatja meg, semmi nem késleltetheti még egy negyed órával sem. Külön hangsúlyozza: "Eljövök hozzátok", és ez így is lesz. Ő közvetlenül népéhez és népéért fog eljönni. Ez adjon vigasztalást, amíg szenvedünk, mert még nem jött el a várva várt Vőlegény. Mikor nem érezzük jelenlétének vidámító erejét, bánkódunk ugyan, de nem eshetünk úgy kétségbe, mintha nem lenne reménységünk. Urunk szempillantásnyi búsulásában, rövid időre elrejtőzött előlünk, de majd visszatér szeretete teljességével. Bizonyos értelemben elhagyott bennünket, de csak látszólag. Amikor elment, zálogot hagyott hátra, hogy vissza fog térni. Ó, Uram, jöjj hamar! Nincs értelme és tartalma földi életünknek, ha te nem vagy itt. Vágyakozunk fényes orcád után. Mikor jössz el újra? Bizonyosak vagyunk abban, hogy egyszer csak visszatérsz. Siess hozzánk sasszárnyakon! Ó Urunk, Istenünk! Ámen.

Charles H. Spurgeon: Harmatgyöngyök és aranysugarak

„Isten szeretete” (Róma 8,39)

Hívő lélek, nézz vissza összes élményeidre és tekintsd át ezt az utat, melyen vezetett téged az Úr a pusztán keresztül. Emlékezz meg arról, hogyan táplált és ruházott napról napra, eltűrte valamennyi illetlenséged, elnézte vágyódásod az Egyiptom húsos fazekai után és zúgolódásodat, hogyan nyitotta meg a kősziklát, hogy téged megitasson és táplált mennyei mannával. Gondolj arra, hogy kegyelmét nyomorúságaidban hatalmasan bebizonyította, hogy vére kiengesztelés lett összes bűnödért, hogy az Ő vesszeje és botja vigasztalt téged. 

Ha tekinteted így az Úr szeretetére irányítottad a múltra nézve, akkor hiteddel figyeld meg szeretetét a jövőre nézve is. Tudd meg, hogy Krisztus szövetsége és vére még sokkal többet foglal magában, mint amennyit a múltban láthatsz. Aki téged szeretett és kibékített nem szűnik meg soha szeretni és megbocsátani. Ő az Alfa és az Omega is Ő akar lenni. Ő az első, de egyszersmind az utolsó is. 

Azért légy nyugodt: ha majd egykor a sötét völgyben fogsz járni, ne félj a veszélytől, mert ott is veled van. Ha majd a Jordán hideg árjában kell állnod, nem kell félned és aggódnod, mert a halál nem választhat el téged az Ő szeretetétől, és ha bemész az örökkévalóság láthatatlan világába, nem kell remegned. „Mert meg vagyok győződve, hogy sem halál, sem élet, sem angyalok, sem fejedelmek, sem jelenvalók, sem eljövendők, sem hatalmak, sem magasság, sem mélység, sem semmiféle más teremtmény nem választhat el minket az Isten szeretetétől, amely megjelent Jézus Krisztusban, a mi Urunkban”. Nos, kedves lélek, nem hevíti ez fel szeretetedet? Becsesebbé teszi ez előtted Jézust? Nem lobbantja lángra-e szívedet a szeretet légkörének végtelen űrjén való átrepülés és nem kényszerít téged, hogy a te Uradba Istenedbe legyen minden élvezeted? 

Valóban, ha „Isten szereteté”-ről elmélkedünk és beszélünk, szívünk lángra gerjed és vágyódunk Őt jobban szeretni.

„Hozzád szeretet köti szívemet
Mit halál és sír nem törhet,
Az idő meg nem gyöngíthet;
Hozzád leszek hű,
Istenem mindig!”

Cseri Kálmán-A kegyelem harmatja- Az engedelmes ember

"Ekkor sietve leszállt, és örömmel befogadta. "(Lk 19,6)

Ez a történet fordulópontja. Így születik a hit: Zákeus hallotta Jézus szavát, bízott benne, és megtette, amit kért tőle.

A keresztény hit nem az érzelmek mozdulása, nem is csupán értelmi belátás. Az igazi hit az akarat döntése, s ezért mindig engedelmesség is. Zákeus sok mindent nem értett még akkor, de amit megértett Jézus szavából, azt megtette.

Sokan mondják: én nem tudok hinni. Tedd azt, amit Zákeus: vágyott Jézus után, kereste őt, jó helyen kereste, és amikor Jézus megszólította, ő komolyan vette azt és sietve megtette.

Olyan ez, mint a pilóta munkája. Tízezer méter magasan, felhők között nem lát semmit. 

De hallja az irányítóközpont utasításait. És célba ér, leteszi a gépet méternyi pontossággal.

Zákeusnak mindent Jézus készített elő, neki csak ezt a kis mozdulatot kellett megtennie: leszállni a fáról. Nekünk is mindent Isten készített el kegyelemből, de ez hit által lesz a mienk. Aki hittel kinyújtja a kezét, megkapja az üdvösség ajándékát.

Mit jelent befogadni Jézust? Zákeus nem futott előre, hogy rendet tegyen és eltüntessen dolgokat Jézus elől. Befogadta Jézust, és hagyta, hogy ő tegyen rendet az életében. Ez a hit magatartása ma is: gyere, Uram, nézz bele a szekrényünkbe, a pénztárcánkba, a konyhánkba és a hálószobánkba, mert mától kezdve te vagy itt az Úr! Vezess, és én kész vagyok neked mindenben engedelmeskedni. Ez az alázat és ez a bizalom jellemzi a Krisztusba vetett hitet. „Taníts akaratod teljesítésére, mert te vagy Istenem!" (Zsolt 143,10)

Nekem vajon milyen „fáról" kellene leszállnom? S ha Jézust már behívtam, minden kulcsot átadtam neki?

Napi áhítat-Jézus számít a tanítványaira

Olvasmány: Mk 8,1–10

Nem fontos, hogy mid nincs. Amid van, azt add Isten kezébe, hogy használni tudjon téged embertársaid javára.

„Azokban a napokban, amikor ismét igen nagy volt a sokaság és nem volt mit enniük, magához hívta tanítványait, és így szólt hozzájuk: „Szánakozom a sokaságon, mert már három napja vannak velem, és nincs mit enniük; ha pedig éhesen bocsátom őket haza, kidőlnek az úton, mert némelyikük messziről jött.” Tanítványai így feleltek: „Miből tudná valaki ezeket kenyérrel jóllakatni itt a pusztában?” Megkérdezte tőlük: „Hány kenyeretek van?” Ők ezt válaszolták: „Hét.” Ekkor megparancsolta a sokaságnak, hogy telepedjék le a földre, azután vette a hét kenyeret, hálát adott, megtörte, és tanítványainak adta, hogy tegyék eléjük. Ők pedig a sokaság elé tették. Volt néhány kis haluk is, és miután áldást mondott, szólt, hogy ezeket is tegyék eléjük. Ettek és jóllaktak, azután összeszedték a maradék darabokat hét kosárral, pedig mintegy négyezren voltak. Ezek után elbocsátotta őket, és azonnal hajóba szállva tanítványaival együtt elment Dalmanuta vidékére.”

Magyarázat

Beszélgettem egyik lelki beteg testvéremmel. Valaki vagy valami miatt megsértődött, elmaradt a gyülekezetből is. Boldogtalanul tengette savanyú életét. Kiöntötte előttem bánatos szíve fájdalmát. – „Lelkileg végem van. Én már csak egy nagy nulla vagyok. Senkinek nem számítok. Így talán még vegetálni sem érdemes…”
Mit lehet ilyenkor mondani? Valahogy ekként válaszoltam: – Igazad lehet. Tényleg egy nulla vagy. De ne ess ennyire kétségbe. Mert – képzeld! – én is egy nagy nulla vagyok. De most figyelj!
Jézus Krisztust, mivel ő az egyetlen Megváltó és Üdvözítő, tekintsük 1-esnek!
Mi történik, ha ez után az egyes után ideírok kilenc nullát? Az történik, hogy kapok egy tízjegyű számot, melynek neve egymilliárd. A lényeg az, hogy valamennyien ehhez az 1-eshez kötődjünk.
De szóköz és választóvonal nélkül. Nyolc sor kilencjegyű számmal az egész emberiség létszámát fel tudom írni.
Jézus számít a tanítványaira. Az egyre és a sokra is! Még akkor is, ha azok mind „nullák”. Őáltala értékesek lehetünk. Szeretettel magához kapcsol, és átsugározza belénk ajándékait a Szentlélek által.
Téged mi választ el még tőle? Bizalmatlanság, megbántottság, anyagiasság, hitetlenség vagy kétely? Mi fontosabb neked? Önigazságod, vagy a biztos célba érés azon az Úton, amely (aki) a bizonyos örök hazába, a mennyországba akar téged is elvezetni?
(Gerzsenyi Sándor)

Bob Gass:AMIKOR GONDTERHELT VAGY

„Semmiért se aggódjatok!” (Filippi 4:6)

Nyugtalan vagy ma? Programozd gondolataidba ezeket az ígéreteket!

Még jobb, ha leírod, és mindenhová magaddal viszed, és rendszeresen elolvasod őket:

1) „Legyetek erősek és bátrak, ne féljetek, és ne rettegjetek… mert velünk van… Istenünk, az Úr, aki megsegít bennünket” (2Krónika 32:7-8).

2) „De téged megmentelek… így szól az Úr, és nem kerülsz azoknak az embereknek a kezébe, akiktől iszonyodsz” (Jeremiás 39:17).

3) „Ne félj… Ha vízen kelsz át, én veled vagyok, és ha folyókon, azok nem sodornak el. Ha tűzben jársz, nem perzselődsz meg, a láng nem éget meg” (Ézsaiás 43:1-2).

4) „Ne féljetek, és ne rettegjetek… mert nem a ti háborútok ez, hanem Istené” (2Krónika 20:15).

5) „A világon nyomorúságotok van, de bízzatok: én legyőztem a világot” (János 16:33).

6) „Békében fekszem le, és el is alszom, mert csak te adod meg, Uram, hogy biztonságban élhessek!” (Zsoltár 4:9).

7) „Akik az Úrhoz kiáltanak, azokat meghallgatja, és kimenti őket minden bajból” (Zsoltár 34:18).

8) „Akkor majd bízol, mert lesz reménységed, körülnézel és nyugodtan lefekszel” (Jób 11:18).

9) „Harcolni fognak ellened, de nem bírnak veled, mert én veled leszek: megsegítlek és megmentelek - így szól az Úr” (Jeremiás 15:20).

10) „Sem a ma félelmei… sem a holnap miatti aggodalmak… még a pokol hatalmai sem… a teremtett világban semmi sem választhat el minket az Isten szeretetétől” (Róma 8:38-39 NLT).

11) „Benned bíznak, akik ismerik nevedet, nem hagyod el, Uram, azokat, akik hozzád folyamodnak” (Zsoltár 9:11).

12) „Az Úr a te őriződ, az Úr a te oltalmad jobb kezed felől… megőriz téged minden bajtól, megőrzi életedet. Megőriz az Úr jártodban-keltedben, most és mindenkor” (Zsoltár 121:5-8).

2Sám 3,22-7,17 Jn 4,1-12 Zsolt 100,1-5 Péld 23,22-28

Bob Gass

Krisztusi élet: Képviseljük Krisztust, a tökéletes példaképet-KRISZTUS- EGY AZ ATYÁVAL

Kedves TESTVÉREK!

Tavaly az Ellen G. White: Én éltem ma című kiadványt adtam közre.

Idén is folytatni szeretném a Ellen G. White írásait tartalmazó naponkénti üzeneteinek küldését.

Krisztusi élet című áhítatos könyvét osztom meg veletek.Ki is volt Ellen G White és mi az oka annak, hogy milliók tartják írásait különleges értékűnek és nagy jelentőséggel bírónak?

Csodálatos lelki ajándékokkal rendelkező asszony volt, aki bár életének nagy részét a 19. században élte (1827-1915), az egész világon még mindig sok millió ember életére van óriási hatással.
Élete során több mint 40 könyvet és 5000 újságcikket írt, de ma az 50 000 oldalnyi kézirataiból történt válogatásokkal együtt angol nyelven több mint 100 könyve jelent meg. Az irodalom története során ő a legtöbbet fordított írónő, és mindkét nemet számításba véve ő a legtöbbet fordított amerikai író. Írásai széles témakörűek: magukban foglalják a vallást, a nevelést, a társas kapcsolatokat, az evangélizálást, a próféciákat, a kiadói munkát, a táplálkozást és a vezetést.

A Jézushoz vezető út című keresztényi életről szóló életeket megváltoztató remekműve, több mint 140 nyelven jelent meg.

Isten különleges küldötté jelölte ki őt arra, hogy a világ figyelmét a Szentírásra irányítsa és segítsen az embereknek felkészülni Jézus második eljövetelére. Tizenhét éves korától, hetven éven keresztül egészen haláláig Istentől több mint 2000 látomást és álmot kapott. A látomások hossza különböző volt: ezek kevesebb, mint egy perctől körülbelül négy órán keresztül tartottak.

E kijelentésekben kapott tudást és tanácsokat leírta, hogy azokat megossza másokkal.

******************************************

,,Istent megismerni, elsősorban az Ő személyesen hozzánk intézett szaván, a bennünket körülvevő természet szemlélésén keresztül lehetséges. Nagy bölcsességében mégis jónak látta egy másik, kockázatosabb út lehetőségét is nyitva hagyni számunkra. Ő jól ismeri az emberi természet személyesség iránti igényét, vágyát. Tudta, hogy mekkora hatással lesz ránk, ha körülöttünk élő, hozzánk hasonló természetű emberek gyakorlati életén keresztül tud megnyilatkozni számunkra, hogy milyen az isteni jellem… hogy ennek eredményeképpen milyen változás jön létre bennünk egymáshoz való viszonyainkban, hétköznapi, családi életünkben, munkánkban, gondolkodásunkban. Amikor megtaláljuk egy betegségre a gyógyírt, természetes vágyunk, hogy a gyógyulás lehetőségének a hírét ne tartsuk magunkban. Önkéntelenül és örömmel tudatjuk mindazokkal - a megoldáshoz, gyógyuláshoz vezető utat - akik még nem találtak rá. Isten is hasonlóan kíván bennünket az emberiségért végzett szolgálatába bevonni. Ha ilyen megtisztelő küldetésben lehet részünk, hogy magát a Teremtőt képviselhetjük, mutathatjuk be, miért ne tennénk ezt hozzá méltó tökéletességgel, hűen tükrözve vissza mindazt, amit belőle, a szeretetéből megismerhettünk, megtapasztalhattunk, hogy ennek eredményeképpen a bennünket szemlélőkben is vágy ébredhessen az Ő személyes megismerésére? Ez a gyűjtemény, ehhez a folyamathoz kíván hozzájárulni azzal, hogy a napi üzenetek olvasása közben lehetőségünk legyen megvizsgálni, hogy megnyilvánulásaink, szokásaink, jellemünk mennyire vált alkalmas eszközzé Isten kezében, az Őt még személyesen nem ismerők megkeresésében, elérésében. Az olvasásra is igaz a törvényszerűség: „szemlélés által változunk el”.

„Képességeinknek megfelelően be kell mutatnunk az igazságot, a szeretetet és Isten jellemének kiválóságát. Ahogy a viasz felveszi a pecsét lenyomatát, úgy kell az embernek is felvennie Isten Lelkének képét és megtartania Krisztushoz való hasonlóságát…

Ha egyesülünk Krisztussal, akkor az Ő értelme lesz bennünk. Tisztaság és szeretet ragyog jellemünkben, életünket pedig szelídség és igazság uralja. Még az arckifejezésünk is megváltozik. A lélekben lakozó Krisztus kiárasztja átalakító erejét, és a külső megjelenés a belül uralkodó békéről és örömről tesz bizonyságot…

Ha kapcsolatban vagyunk a világossággal, akkor a világosság csatornáivá válunk, és szavainkkal és tetteinkkel fényt fogunk árasztani a világban. Az igaz keresztények össze vannak kapcsolódva a mennyel, a földdel; és a véges embert a végtelen Istennel összekötő szeretet kötelével. A Krisztus arcán ragyogó világosság követőinek szívében is világít - az Atya dicsőségére.

Szemlélés által változunk el. Miközben az isteni minta tökéletességén elmélkedünk, teljes átalakulásra és az Ő tisztasága szerinti megújulásra vágyakozunk. A jellembeli változás az Isten Fiában való hit által megy végbe. Az engedetlen gyermek Isten gyermekévé válik… 

Miután egy ember megtér az igazság által, a jellemátalakulás munkája tovább folytatódik életében. 

Megértésének mértéke növekszik. Mivel Isten engedelmes gyermekévé vált, Krisztushoz hasonlóan gondolkodik. Isten akarata saját akaratává válik…

Krisztussal eggyé válva alapelvei tiszták és erősek lesznek. Értelmi képessége kitisztul, és Istentől jövő bölcsességről tanúskodik.”

Forrás: E. G. White Szemelvények: Az élő szőlőtővel egyesülve című fej

Németh Sándor igehirdetése a házasságról

Vágyom egy társ után. Mikor vehetem komolyan ezt az érzést? - Németh Sándor válaszol



Házasság és a család 1. rész








Házasság és a család 2. rész












Miről ismerhetjük fel a nekünk illő házastársat? - Németh Sándor válaszol








Házasság és együttlét






Mit rombol a veszekedés egy házasságban? - Németh Sándor válaszol









Mi van, ha nem találom meg, akit Isten házastársként nekem rendelt?
- Németh Sándor válaszol

Reggeli dicséret: Ösvényen

"És füleid meghallják a kiáltó szót mögötted: ez az út, ezen járjatok; ha jobbra és ha balra elhajoltok." -Ézsaiás 30,21

Ígéret: Meghallod Isten szavát.
Isten szólni fog és úgy fog szólni, hogy mi meg is fogjuk hallani azt. Nem kis dolog ez kérem szépen. Hiszen, ha belegondolunk abba, hogy mennyien állítják, hogy hallják Őt és mennyien szeretnék, elég nagy számot kapunk. Vagy emlékezzünk, mi hányszor szerettük volna biztosan tudni, hogy vezet minket. Világunkban ki tudja megkülönböztetni a Szentlélek hangját a millió másik hangtól, amely terelni szeretne bennünket valamilyen irányba. Itt az ígéret Istentől: Az Ő ösztönzése teljesen világos lesz a mi számunkra.

Tanács: Ez a helyes, ezt tedd!
Ha jó, mindig bizonyosságot ad és ezáltal világossá tesz mindent. A lényeg az egyértelműség minden disszonancia nélkül. Szükségünk van erre, mert döntenünk kell. Aki jól segít, az mer állást foglalni, nem beszél mellé. Isten tanácsa mindig ilyen, világos és egyértelmű és igaz. Bátran hallgathatunk rá.


Időzítés: Most, mert változtatnod kell.
A jó tanács, az útbaigazítás csak akkor jó, ha jól van időzítve. Utólag könnyű okosnak lenni, de ki az aki előrelátó. Szeretünk tanácsot adni annak, aki megfogadja. Számíthatnak ránk barátaink, mindazok, akikkel jóban vagyunk, de nem szeretünk azoknak beszélni, akik csak néha hallgatnak ránk. Akikkel rossz tapasztalatunk volt, mert elfordultak bölcsességünktől. Ezekben az esetekben hiábavalónak tartjuk a segítségnyújtást. "Magadnak kerested." - mondjuk az ilyennek. Milyen érdekes, hogy Isten időpontválasztása akkorra esik, amikor valaki eltér, jobbra, vagy balra elfordul tőle. Amikor nem hallgat rá. Mert Isten segíteni akar, hogy ne tévedjünk el. 

Mert tudja jól, hogy vannak rossz döntéseink, vannak vágyaink, amik eltérítenének minket a helyes útról, ha hagyná. De Ő nem teszi!

Bejegyezte: Restás László

Chris Pásztor: Inspirálva, hogy mindig győzz!

Atyámfiai, én magamról nem gondolom, hogy már elértem volna: De egyet cselekszem, azokat, amelyek hátam mögött vannak, elfelejtvén, azoknak pedig, amelyek előttem vannak, nékik dőlvén, célegyenest igyekszem az Istennek a Krisztus Jézusban onnét felülről való elhívása jutalmára  (Filippi 3:13-14)

Gondoljunk egy osztály tanulóira, akik ugyanazon a tanfolyamon vesznek részt. Közülük némelyek nagyon keményen tanulnak, és ők nem buknak meg a vizsgán. Előzőleg talán megbuktak már néhány vizsgán. Vannak olyanok is, akik szintén keményen tanulnak, mert jelesre szeretnének vizsgázni.
Az ösztöndíjat akarják megnyerni.

A tanulók mind a két csoportja nagyon keményen tanul, de mégis különbözik a motivációjuk. Így van az életben is. Az, ha valaki keményen dolgozik, nem jelenti azt, hogy jó irányba is halad. Minden az indítéktól függ. Téged mindig a siker vágya inspiráljon, nem pedig a bukástól való félelem. Ne engedd, hogy kísértsenek a múltbeli hibáid, ellenkezőleg legyen egy nagyszerű jövő lehetősége jelentse a kihívást számodra.

Sokan nyafognak, háborognak, bánkódnak és azon gondolkodnak, hogy mit kezdhetnének a múltjukkal ahelyett, hogy reménységgel tekintenének a jövőre , és látnák a lehetőségeket, melyek nagyobb sikerre sarkallnák őket. A múltban megtapasztalt kihívások és hiányosságok ellenére motiváljon a győzelem öröme. Lásd az előtted álló fényes, dicsőséges jövőt. Ezzel a gondolkodásmóddal kezdd az új évet .
Pál azt mondta, “De egyet cselekszem, azokat, amelyek hátam mögött vannak, elfelejtvén, azoknak pedig, amelyek előttem vannak, nékik dőlvén, célegyenest igyekszem az Istennek a Krisztus Jézusban onnét felülről való elhívása jutalmára”
Ne gondolj a bukással. Ne gondolj a vereséggel. Lépj át az új évbe a Szent Szellem ereje által, csupán végtelen győzelmet és lehetőségeket láss! Tagadd meg a reménytelenséget. Győzelemre
születtél, és az Úr győzelmi ünnepbe visz téged. Felejtsd el a múltat, ragadd meg a jövődet és győzz!

Megvallás
Drága Uram, a Te erőddel ruháztál fel engem és.olyanná tetted lábaimat, mint a szarvasé, hogy magas helyeken járass engem.
Te vagy életem ereje és dicsősége! Benned élek, mozgok és létezem. Győztes vagyok ma és mindenkor a Te Szellemed által. Halleluja!

További tanulmányok:

Ésaiás 43:18-19;
Ne emlékezzetek a régiekről, és az előbbiekről ne gondolkodjatok! Ímé, újat cselekszem; most készül, avagy nem tudjátok még? Igen, a pusztában utat szerzek, és a kietlenben folyóvizeket.

Filippi 3:13-14;
Atyámfiai, én enmagamról nem gondolom, hogy már elértem volna:
De egyet cselekszem, azokat, a melyek hátam megett vannak, elfelejtvén, azoknak pedig, a melyek előttem vannak, nékik dőlvén, czélegyenest igyekszem az Istennek a Krisztus Jézusban onnét felülről való elhívása jutalmára.

Biblia-Ige: Mózes II. könyve 20. rész

1. És szólá Isten mindezeket az igéket, mondván:
2. Én, az Úr, vagyok a te Istened, a ki kihoztalak téged Égyiptomnak földéről, a szolgálat házából.
3. Ne legyenek néked idegen isteneid én előttem.
4. Ne csinálj magadnak faragott képet, és semmi hasonlót azokhoz, a melyek fenn az égben, vagy a melyek alant a földön, vagy a melyek a vizekben a föld alatt vannak.
5. Ne imádd és ne tiszteld azokat; mert én, az Úr a te Istened, féltőn-szerető Isten vagyok, a ki megbüntetem az atyák vétkét a fiakban, harmad és negyediziglen, a kik engem gyűlölnek.
6. De irgalmasságot cselekszem ezeriziglen azokkal, a kik engem szeretnek, és az én parancsolatimat megtartják.
7. Az Úrnak a te Istenednek nevét hiába fel ne vedd; mert nem hagyja azt az Úr büntetés nélkül, a ki az ő nevét hiába felveszi.
8. Megemlékezzél a szombatnapról, hogy megszenteljed azt.
9. Hat napon át munkálkodjál, és végezd minden dolgodat;
10. De a hetedik nap az Úrnak a te Istenednek szombatja: semmi dolgot se tégy azon se magad, se fiad, se leányod, se szolgád, se szolgálóleányod, se barmod, se jövevényed, a ki a te kapuidon belől van;
11. Mert hat napon teremté az Úr az eget és a földet, a tengert és mindent, a mi azokban van, a hetedik napon pedig megnyugovék. Azért megáldá az Úr a szombat napját, és megszentelé azt.

Biblia-Ige-Zsoltárok könyve 51.rész 19.vers

1. Az éneklőmesternek; Dávid zsoltára;
2. Mikor ő hozzá ment Nátán, a próféta, minekutána Bethsabéval vétkezett.
3. Könyörülj rajtam én Istenem a te kegyelmességed szerint; irgalmasságodnak sokasága szerint töröld el az én bűneimet!
4. Egészen moss ki engemet az én álnokságomból, és az én vétkeimből tisztíts ki engemet;
5. Mert ismerem az én bűneimet, és az én vétkem szüntelen előttem forog.
6. Egyedül te ellened vétkeztem, és cselekedtem azt, a mi gonosz a te szemeid előtt; hogy igaz légy beszédedben, és tiszta ítéletedben.
7. Ímé én vétekben fogantattam, és bűnben melengetett engem az anyám.
8. Ímé te az igazságban gyönyörködöl, a mely a vesékben van, és bensőmben bölcseségre tanítasz engem.
9. Tisztíts meg engem izsóppal, és tiszta leszek; moss meg engemet, és fehérebb leszek a hónál.
10. Hallass örömet és vígasságot velem, hogy örvendezzenek csontjaim, a melyeket összetörtél.
11. Rejtsd el orczádat az én vétkeimtől, és töröld el minden álnokságomat.
12. Tiszta szívet teremts bennem, oh Isten, és az erős lelket újítsd meg bennem.
13. Ne vess el engem a te orczád elől, és a te szent lelkedet ne vedd el tőlem.
14. Add vissza nékem a te szabadításodnak örömét, és engedelmesség lelkével támogass engem.
15. Hadd tanítsam a bűnösöket a te útaidra, hogy a vétkezők megtérjenek hozzád.
16. Szabadíts meg engemet a vérontástól, oh Isten, szabadításomnak Istene! hogy harsogja nyelvem a te igazságodat.
17. Uram, nyisd meg az én ajakimat, hogy hirdesse szájam a te dicséretedet.
18. Mert nem kivánsz te véresáldozatot, hogy adnék azt, égőáldozatban sem gyönyörködöl.
19. Isten előtt kedves áldozatok: a töredelmes lélek; a töredelmes és bűnbánó szívet oh Isten nem veted te meg!
20. Tégy jól a te kegyelmedből a Sionnal; és építsd meg Jeruzsálem kőfalait.
21. Akkor kedvesek lesznek előtted az igazságnak áldozatai; az égő és egész áldozat: akkor a te oltárodon áldoznak néked tulkokkal.

Napi Gondolatok Reinhard Bonnkétól

Amikor az embereknek orvosra volt szükségük, JÉZUS lett a gyógyítójuk;
amikor tanítóra volt szükségük, JÉZUS lett az igazságuk;
amikor vezetőre volt szükségük, JÉZUS lett a Jó Pásztoruk;
amikor éhesek voltak, JÉZUS lett az Élet Kenyere számukra;
amikor sötétségben voltak, JÉZUSBAN elnyerték a világ világosságát.
Krisztus ajándéka az emberiség számára nem egy új vallás, egy újfajta elképzelés az életről, vagy a mennybejutás egy új receptje volt. Jézus Önmagát adta számunkra, mint „igaz a nem igazakért, hogy minket Istenhez vezessen”.
A kereszténység nem egy vallás. A kereszténység maga JÉZUS.
Megfogalmazhatunk különféle tantételeket Róla, de tudnunk kell, hogy Jézus nem azért jött, hogy teológiát adjon nekünk.

Az egyházak létrehozták a maguk rituáléit és szertartásait, de Jézusban soha fel se merültek ilyenek. Ő azért jött, hogy személyesen köztünk legyen, hogy elérhető legyen számunkra, és hogy soha ne hagyjon el minket, és el ne távozzon tőlünk.
Legyetek áldottak! REINHARD BONNKE

Alfred Christlieb: Bizonyságaid örökkévaló örökségem

Ábrahám ezt mondta: "Hozok egy falat kenyeret..." Ábrahám pedig az Úr előtt állt és ezt mondta: "Avagy elveszted-e az igazat is a gonosszal egybe?"      1Móz 18,5.23

Ábrahámot három angyal látogatta meg egyik napon, akik emberalakban jelentek meg. Hogy mennyire a szeretetben járt Ábrahám, azt ezekhez a vendégekhez való viszonya is mutatja. Nagyon idős volt már, 99 éves. A vendégek a forró déli időbenjelentek meg, amikor az ilyen idős embernek nagyon nagy szüksége van a pihenésre. Ő mégis szeretettel fogadja őket. Siet Sára sátrába, pogácsát gyárat nekik. Maga pedig az állatokhoz fut, és egy gyenge borjút kiválaszt, azt levágatja és elkészítteti. A legjobbat adja a vendégeknek. A Zsidókhoz írt levél ezzel kapcsolatban ezt írja: "A vendégszeretetről el ne felejtkezzetek, mert ezáltal némelyek tudtukon kívül angyalokat vendégeltek meg". Micsoda áldás van azon a házon, ahol a vendégszeretetet önzetlenül gyakorolják! Példás Ábrahám magatartása abban is, hogy a vendégek fogadásakor tekintettel van saját háza népére is. A vendégség munkát jelent. Ábrahám nem ül le kényelmesen a vendégekkel, hanem siet és segít az ellátásuknál. Borjút hoz és átveszi a vendégek kiszolgálását (8. v.). Soha ne hasonlítsunk azokhoz az emberekhez, akik a vendégeknek a jó oldalukat mutatják, miközben a háznépükkel szemben hidegek és zsarnokok! Ábrahám szeretetének valódiságát és Istennek tetsző voltát az mutatja legjobban, hogy még az ítéletre megérett Sodomáért is buzgón imádkozott. Mi is legyünk hasonlóak, akik papként tudnak másokért könyörögni! Aki a szeretetben marad, az Istenben marad.

Varga László: Isten asztaláról

"Mindennek megszabott ideje van,... Megvan az ideje a születésnek, és megvan az ideje a meghalásnak... Megvan az ideje a sírásnak... és a nevetésnek... A gyásznak... és a táncnak... A megőrzésnek... és az eldobásnak... A hallgatásnak... és a beszédnek... A szeretetnek... és a gyűlöletnek... A háborúnak... és a békének."      Prédikátor 3,1-8

Tizennégy ellentétpár egyetlen szép, gondolatritmusban fogalmazott versben. Átfogja a teljes emberi életet, annak minden fontos mozzanatában. Semmi sem véletlen. Mindennek megvan a maga Istentől rendelt ideje. Nem fatalizmus, nem azt mondja az író, hogy mindennek úgy kell megtörténnie, akár akarod, akár nem. Inkább biztatás: Figyeld meg, tanuld meg, mikor minek van az ideje! Akkor cselekedj! A rosszkor indított cselekvés többet árthat, mint amennyit használ. Akkor leszel eredményes, akkor lesz haszna cselekvésednek, ha annak rendelt idejében teszed. De akkor tenned kell, és tudnod kell, hogy Isten, aki az alkalmakat rendeli, veled lesz. Vele együtt, az Ő segítségével leszel képes megvalósítani azt, amire éppen te rendeltettél. Mert az sem véletlen, hogy te vagy, hogy éppen itt vagy, hogy éppen olyan vagy, olyan a nyelved, a vallásod, a családod, a tehetséged, a vagyonod. Azoknak is megvan a rendelt szerepe. Használd fel őket a rendelt időben, hogy ne váljanak értelmetlenné, értéktelenné!

Köszönöm, Istenem, hogy ebben a világban, melyben annyi értékes ember érzi magát feleslegesnek, elhagyottnak, céltalannak, az én életemnek célt, értelmet adtál, és megmutatod annak értékét. Tudom, mindenki életének éppen olyan rendelt célja van, de nem fedezheti fel az, aki nem nálad keresi. Nem szeretnék hiábavalóvá lenni. Te adtad meg rendeltetésemet, segíts annak megvalósításában! Olyan jó érezni, hogy vezetsz, irányítasz. "És hogyha néha-néha győzök, ő járt, az Isten járt előttem, kivonta kardját, megelőzött." Köszönöm, hogy Adyval ezt én is elmondhatom. Alkalmas időben küldj segítséget, hogy megtehessem azt, amire rendeltél! Ámen.

Andrew Kuyvenhoven: Mindennap az Ige fényében-OLTÁRTÓL OLTÁRIG

A mai napon olvasandó igeszakasz: 1Móz 12,4-9

4 Abrám elment, ahogyan azt az ÚR mondta neki, és Lót is vele ment. Abrám hetvenöt éves volt, amikor kijött Háránból. 5 Fogta Abrám Szárajt, a feleségét, és Lótot, a testvére fiát, meg minden szerzeményüket, amit csak szereztek, mindenkit, akikre Háránban tettek szert, és elindultak, hogy Kánaán földjére menjenek. El is érkeztek Kánaán földjére. 6 Majd átvonult Abrám az országon egészen a sikemi szenthelyig, Móré tölgyeséig. Akkor még kánaániak voltak ezen a földön. 7 Az ÚR megjelent Abrámnak, és ezt mondta: A te utódaidnak fogom adni ezt a földet! Ő pedig oltárt épített ott az ÚRnak, aki megjelent neki. 8 Onnan továbbvonult a Bételtől keletre eső hegyvidékre, és felütötte sátrát. Bétel esett nyugatra, Aj pedig keletre. Oltárt épített ott is az ÚRnak, és segítségül hívta az ÚR nevét. 9 Azután útnak indult Abrám, és továbbvonult a Délvidék felé.

"Ő pedig oltárt épített ott (ti. Sikemnél) az Úrnak, ... Oltárt épített ott is (ti. Bételnél) az Úrnak."

(1Móz 12,7-8)

Az út az Eufrátesz síkságától Juda dombjáig öt versszakban van elmondva. Szárajnak, gyermektelen feleségének és unokaöccsének, Lótnak a társaságában Ábrám virágzó országot hagyott ott. Ábrám és házanépe északról nyomult be Kánaánba, és haladt déli irányba, egészen a júdeai pusztaságon lévő Bételig. Ez volt az a nagy utazás, a történelmi jelentőségű utazás, amelynek során az érdeklődés központja, az isteni kijelentés fókusza Kánaánba került át a következő 2000 évre. A beszámoló mégis olyan mértéktartó, mint amilyen rövid. Kilométerek százai és események sokasága van belesűrítve néhány mondatba. De kétszer történik említés arról, hogy Ábrám oltárt épített az Úrnak. Az oltár azt a pontot jelöli, ahol Isten szól, és Ábrám hitben válaszol. Az oltárok azok a helyszínek, ahol Ábrám az ő Istenével találkozik. A hosszú út valamennyi veszélyét és szépségét ki lehet hagyni az úti feljegyzésből, de az oltárépítés fontos. Itt van hát az Istennel élt élet egyik kiemelkedő vonása. Az előrehaladást nem a megtett kilométerek és a mindennapi események jelzik. Mindezeket mellőzni lehet, amikor megírják a beszámolót. De az oltárépítés alkalmai olyan lényeges kérdések, amelyeket meg kell említeni. Ezért az Istennel élt élet titok marad a kívülállónak. Minden más élet állomásai: a diploma megszerzésétől, az előléptetésen át a fizetési jegyzékig. Az emberek életútjukat azokkal a házakkal mérik, amelyekben laktak, s az utazásaikkal, amelyeket megtettek. Az Istennel élő ember életét azonban az oltártól oltárig megtett út méri. Az ilyen élet akkor éri el a célját, amikor majd Isten jelenléte zavartalan lesz és utolsó ígérete is beteljesül: "...hogy eljussak Isten oltárához, Istenhez, akinek ujjongva örülök. Hadd magasztaljalak ... Isten, én Istenem". (Zsolt 43,4).

Oswald Chambers: Krisztus mindenek felett-A VILÁG SZEMETJE

"Szinte a világ szemetjévé lettünk..." (1Kor 4,9-13).

Nem túlzás ez a kijelentés. Szavai nem azért nem illenek ránk, az evangélium szolgáira, mintha Pál elfelejtené a teljes igazságot, hanem azért, mert túl sok rejtett kötöttség van az életünkben és ezek nem engedik, hogy a világ szemetjévé legyünk. "Betöltöm, ami híja van Krisztus szenvedéseinek az én testemben" (Kol 1,24); ez sem a megszentelődésre utal, hanem arra, hogy ki vagyunk választva az evangélium hirdetésére. Péter így szól: "Ne rémüljetek meg attól a tűztől, amely próbáltatás végett támadt köztetek, mintha valami meglepő dolog történnék veletek" (1Pt 4,12). Ha megrémülünk azoktól, amik történnek velünk, ez azért van, mert nyúlszívűek vagyunk. Sok titkos büszkeség visszatart attól, hogy alábbszálljunk - le a pocsolyáig. "Én nem akarok megalázkodni, magamat lealacsonyítani." Nem is kényszerít rá senki. Kimenekülhetsz, ha akarsz. Tiltakozhatsz, kivonhatod magad azok közül, akik ki vannak választva az evangélium hirdetésére. Vagy pedig ezt mondod: "Nem bánom, ha a világ szemetjeként kezelnek is, csak hirdettessék az evangélium!" Az Jézus Krisztus igazi szolgája, aki Isten evangéliuma valóságáért kész vértanúságot is vállalni. Amikor a saját erkölcsösségére beállított ember hitványsággal, becstelenséggel és hűtlenséggel találkozik, akkor a benne levő emberi jóság olyan borzasztó ütést kap, hogy szíve kétségbeesetten bezárkózik. Isten valóságos szabadításának éppen az a csodája, hogy még a legrosszabb, legelvetemültebb ember sem eshet mélyebbre az Ő szeretete mélységénél! Pál nem azt mondja, mintha Isten azért választotta volna ki őt, hogy megmutassa, milyen csodálatra méltó embert farag belőle, hanem "hogy kijelentse az Ő Fiát énbennem" (Gal 1,16).

Carl Eichhorn: Isten műhelyében-Az Istennel való élet alaptörvénye

"Ha az Urat keresitek, megtaláljátok, de ha őt elhagyjátok, ő is elhagy titeket. "

(2 Krónika 15, 2)

Isten engedi, hogy megtaláljuk őt. Micsoda vigasztalás ez! Az eredménytelen keresés megbénít, nyomasztólag hat, elbátortalanít. Viszont mennyi mindent elér az ember, ha buzgón, törekvő módon keres. Hány ember szeretne valamire jutni földi vonatkozásban és soha nem ér célt. De aki keresi Istent, az megtalálja őt. Persze e keresésnek teljes komolysággal kell történnie. Vannak ugyanis istenkeresők, akik soha nem jutnak előre, mindig csak keringenek, mert nem komoly náluk a dolog, inkább csak játék. Értelmük kételkedik és egyik kételyből a másikba esnek. Lehet, hogy tényleg Istent keresik, de vagy nem akarnak alázatosan meghajolni, vagy valamiféle bűnükkel nem akarnak szakítani. Istent mindenekelőtt ott és olyan úton kell keresnünk, ahol megtalálható, azaz Igéjében és Fiában, Jézus Krisztusban. Isten a Fiúban lépett hozzánk közel, úgyannyira, hogy testünket is felvette. Mihelyt Jézust mint Szabadítódat hitben megragadod, megtalálod az Istent. A legnagyobb nyomorúság az Istentől való elhagyatottság érzése, mint ahogy minden boldogság teljessége az, mikor Isten szeretete vesz minket körül. Az ember azonnal ellenségei hatalmába kerül, mihelyt elhagyja őt az Isten. Izrael népéről olvassuk, hogy Isten "átadta őket ellenségeik kezébe" (Neh 9, 28). Isten minden lelket, mely elhagyja őt, ellenség kezére ad, azaz kiszolgáltatia őket sötét szenvedélyeknek és gonosz hajlamoknak. Mihelyt kezét leveszi valakiről, annak lelkén az ellenség vesz erőt és feltartózhatatlanul levonja őt a mélybe. A vége mindig súlyos bukás. Isten olyan értelemben is elhagyhat valakit, hogy elveszi a bizonyságtevőket és helyükbe a hazugságot hirdetők, vak őrállók kerülnek. Kérjük tehát az Urat, hogy ne vegye le rólunk a kezét, mert az minden csapásnál, még a halálnál is súlyosabb ítélet. De bármennyire is rettenetesen hangzik ez, hogy "ha őt elhagyjátok, ő is elhagy titeket" - még ebben is van rejtett vigasztalás. Isten nem ejt el senkit csak úgy, minden ok nélkül, mint valami szeszélyes zsarnok. Nem ötletszerűen jár el, hanem szent törvényszerűséggel. - És abban is vigasztalás van, hogy nem örökre hagyja el az embert. Izraelt, az ő népét is csak egy időre hagyta el. Azért tette, hogy a bajok súlya alatt hozzá térjenek, ismét őt keressék és szívükben vágy támadjon az igazi békesség után.

Charles H. Spurgeon: Isten ígéreteinek tárháza- Ő ingyen ajándékozott mindent

"Aki tulajdon Fiát nem kímélte, hanem mindnyájunkért odaadta, hogyne ajándékozna nekünk vele együtt mindent?" (Róma 8,32)

Alakjában nem, de tartalmában ez is igéret. Sőt, több ígéret ötvözete. Rubintok, smaragdok és gyémántok koszorúja arany foglalatban. Olyan kérdés ez, amelyet sohasem lehet úgy megválaszolni, hogy az nekünk bármilyen szívbéli aggodalmat okozzon. Mit tagadhatna meg tőlünk Isten, miután már nekünk adta Jézus Krisztust? Amire csak a menny és a föld között valóban szükségünk van, azt mind megadja nekünk. Hiszen ha adakozó jóságának határa lenne, nem adta volna oda tulajdon Fiát értünk. Mire van szükségem a mai napon? Csak kérnem kell. Kérhetem komolyan, de nem szabad erőszakoskodnom, és valamit kelletlen ajándékként kicsikarnom az Úrtól, hiszen Ő önként szeretne megajándékozni, önként adta Fiát is értünk. Nyilván senki sem mert volna ilyen nagy ajándékot kérni tőle. Túlságosan vakmerő kívánság lett volna. Ő önként adta Egyszülöttjét. Én lelkem, ezek után ne bíznál a mennyei Atyában, hogy Ő "vele együtt mindent" neked ad? Ha erőszakoskodni kellene a Mindenhatóval, szegényes imádságod mit sem érne. Szeretete azonban úgy buzog, mint valami ki nem apadó forrás. és bőségesen eláraszt mindazzal, amire valóban szükséged van.

Cseri Kálmán-A kegyelem harmatja- A megszólított ember

"Amikor Jézus odaért, felnézett, és így szólt hozzá: „Zákeus, szállj le hamar, mert ma a te házadban kell megszállnom." (Lk 19,5)

Magaslesből nem lehet Jézust megismerni, sem az ajándékait átvenni. De hogyan jön le az, aki végre felkapaszkodott már valamilyen fára? Jézus szelíd hívására. Az ő igéjének különös ereje van.

Az, hogy Zákeust nevén szólította Jézus, arra utal, hogy ismerte, mindent tudott róla, és mégis szerette. Ahogy minket is ismer és szeret. Számon tartotta, fontos volt neki, és Zákeus vágyakozása vonzotta őt. Azzal, hogy a nagy tömeg előtt kedvesen beszélt hozzá, mintegy rehabilitálta őt, megtisztelte azzal, hogy kész bemenni hozzá.

Zákeusnak azonban le kell jönnie a fáról. Fel kell hagynia a rejtőzködéssel, s meg kell aláznia magát Jézus előtt, színt kell vallania és állást kell foglalnia. Amíg valaki fügefalevelekkel takargatja bűneit, nem lehet rajta segíteni. Mihelyt kész felhagyni a látszat fenntartásával, átéli: „Ha megvalljuk bűneinket, hű és igaz ő: megbocsátja bűneinket, és megtisztít minket minden gonoszságtól." (1Jn 1,9)

Egy végzetesen megromlott házasság is úgy jött rendbe, hogy az egyik fél elkezdett őszintén beszélni arról, miben látja vétkesnek magát. Mire a másik is elsorolta, amit ő látott rossznak önmagában. S két bocsánatot nyert bűnös kezdett új életet. De erre csak a fa alatt kerülhet sor, a fáról hiába kiabálunk egymásnak. Mindent Jézus tesz meg életünk megoldása érdekében, de a bűnvallás a mi feladatunk. És ezt nem szabad halogatni. Ezért mondja Jézus: hamar szállj le, ma akarok hozzád menni.

Mert ő kész bemenni egy ilyen megvetett, gonosz emberhez is. Aki egy birkaistállóban született meg, nem fél a mi istállóéletünktől sem. De ha bejön, templom lesz belőlünk.

Az Úr elé, ha tárod A szív alázatát,
Őt nemhiába várod: Betér hozzád, megáld.
A testi gőg: halál! De bűnödet ha bánod,
Szentlelke bőven árad, S a szív üdvöt talál.
(Thilo Bálint)

Charles H. Spurgeon: Harmatgyöngyök és aranysugarak

„Annakokáért, atyámfiai adósok vagyunk”  (Rómabeliekhez írt levél 8 rész 12. vers.)

Istennek mindnyájan adósok vagyunk, mint az Ő teremtményei; tartozunk neki szolgálni testünkkel, lelkünkkel és minden erőnkkel. Törvényének áthágása következtében adósai vagyunk az Ő igazságának, mégpedig oly nagy összeggel, melynek lefizetésére képtelenek vagyunk. A keresztyénről azonban el lehet mondani, hogy Isten igazságának semmivel sem tartozik, mert Krisztus az övéinek adóssággát teljesen kifizette, de aztán annál többel adós a hívő keresztyén az isteni szeretetnek. Adós vagyok az isteni kegyelemnek és a megbocsátásnak; de nem tartozom többé az Ő igazságának, mert nem számítja fel nekem többé azon tartozást, amely már kifizettetett. Krisztus mondta: „Elvégeztetett minden!” és ezzel bizonyítja, hogy népének összes adóssága egyszersmindenkorra töröltetett. Krisztus tökéletesen eleget tett az isteni igazságnak; a számla kiegyenlítetett, a kézírás a keresztre függesztetett, a nyugta aláíratott és így nem tartozunk többé az isteni igazságnak. De éppen azért, mert ilyen értelemben nem tartozunk többé Istennek, tízszerte nagyobb mértékben vagyunk adósok Neki.

Kedves keresztyén fontold meg ezt egy pillanatig. Mennyit köszönhetsz te Isten korlátlan jóságának! Mennyivel tartozol nagy szeretetének, mert Fiát érted halálra adta.

Gondold meg, mire kötelez téged megbocsátó kegyelme, mert bár tízezerszeresen meggyaláztad, mégis szeret téged oly bensőséggel, mint valaha.

Figyeld meg azt is, hogy mennyit köszönhetsz hatalmának, felkeltett téged a bűn halálából, megőrizte lelki életedet, megtartott a romlástól és számtalan tomboló ellenség között átvezetett a biztos ösvényre.

Gondolj arra is, mit köszönhetsz változhatatlan hűségének. Ezerszer is ingadoztál, de Ő változatlanul ugyan az maradt. Isten minden tulajdonságával szemben annyira el vagy adósodva, amennyire csak lehetséges. Istennek köszönheted saját létedet és mindenedet, azért add át magad Neki teljes élő áldozatul, ez az okos istentisztelet.

Napi áhítat- Milyen jó mindaz, amit tesz!

Olvasmány: Mk 7,31–37

Aki számára Isten mindig jó, az már ismeri őt.

„Jézus ismét elhagyta Tírusz határát, és Szidónon át a Galileai-tenger mellé ment a Tízváros határain keresztül. Ekkor egy dadogó süketet vittek hozzá, és kérték, hogy tegye rá a kezét. Jézus félrevonta őt egymagában a sokaságból, ujját a süket fülébe dugta, majd ujjára köpve megérintette a nyelvét; azután az égre tekintve fohászkodott, és így szólt hozzá: „Effata, azaz: nyílj meg!” És megnyílt a füle, nyelvének bilincse is azonnal megoldódott, úgyhogy hibátlanul beszélt. Jézus meghagyta nekik, hogy ezt senkinek se mondják el; de minél inkább tiltotta, annál inkább híresztelték, és szerfölött álmélkodtak, és ezt mondták: „Mindent helyesen cselekedett: a süketeket is hallóvá teszi, a némákat is beszélővé.”

Magyarázat

Lelki tanítóink és nevelőink példájára és hatására mindennap akarunk és igyekszünk összetalálkozni ezzel a Jézussal, mert vagy a hallásunkkal, vagy a beszélésünkkel adódik valami probléma, melyet csak ő tud meggyógyítani és kezelni.
Beismerem és bevallom, hogy számtalanszor voltam olyan lelkiállapotban, amikor én voltam ez a „dadogó süket”, aki nem hallottam és nem értettem Jézus akaratát. Amikor a Szentlélek bilincsoldó hatalmára volt szükségem ahhoz, hogy azt és úgy mondjam, ami mások számára is áldás lehet.
Azóta az egész földön hirdetik a megdönthetetlen igazságot, hogy Jézus Krisztus mindent helyesen cselekedett. Ahol őt befogadják, ott ez a történelmi múlt idő azonnal a jelenben is átélhető élménnyé válik. Mert ő tegnap, ma és mindörökké ugyanaz.
Emlékeim közül előlépett egy több száz éves ének. Ennek egyik versét hadd idézzem! „Mind jó, amit Isten tészen. Hűen gondozza lelkem. Mint jó orvos, nem ad nekem mérget – orvosságképpen. A gyógyszere: az ő kegye. Azért őbenne bízom. Intézze el a dolgom.” (A hit hangjai, 204)
Jézus „kálváriájának” egyik legerősebb vonzású mondata: „Mindazáltal ne úgy legyen, ahogy én akarom, hanem amint te!” (Mt 26,39)
(Gerzsenyi Sándor)

Örömteli mindennapok-Kövesd Isten nevelési tervét és közben élvezd gyermekeidet!

,,Neveld a gyermekedet hozzá illő módon, s akkor még idős korában sem tér el tanításodtól.,, Példa.22,6

Ha mi nem tanítjuk meg gyermekeinket arra, hogy ki Isten, akkor majd valaki más megtanítja őket mindarra aki nem Ő.
Figyelmes, szeretetteljes, eredményes, boldog gyerekek nem csak úgy maguktól lesznek ,hanem ha – nevelik őket!
Bölcsen nevelni csakis Isten Igéje szerint lehet .Első lépésként meg kell tanítíni nekik,hogy ki Isten,hogy ki ő,és együtt megtalálni a számára kijelölt utat, annak megfelelően irányítani őket.Ha azon a helyen vannak, ahová Isten rendelte őket, akkor nincs szükségük arra, hogy bárki is manipulálja, irányítsa, vagy megfélemlítse őket. Akkor el vannak látva minden szükségessel, kreatívak, szembenéznek a kihívásokkal, feladataikat véghez viszik, és boldogan nőnek bele abba a környezetbe, amit Isten jelölt ki számukra!
Ha nem töltünk elég időt gyermekeinkkel ,akkor majd keresnek valaki mást akivel időt töltenek ,de nem biztos, hogy jó hatással lesznek rájuk. Építsd fel őt szavaiddal, ne pedig rombold. Öntsd szavakba szeretetedet és mondd el neki, hogy hatalmas képességek (lehetőségek) rejlenek benne. Épp úgy ahogy Isten reménységgel fordul jövőnk felé, nekünk is ezt a reménységet kell belenevelnünk gyermekeink szívébe.Felelősséggel tartozunk gyermekeinkért. Imádkoznunk kell és keresni Isten akaratát életükre vonatkozóan.
Olyan gyorsan felnőnek… ezért tedd meg most a megfelelő lépéseket, hogy később ne kelljen megbánnod semmit.

Andrew Wommack- Minőségi ima

“Amikor pedig imádkoztok, ne szaporítsátok a szót, mint a pogányok, akik azt gondolják, hogy bőbeszédűségükért hallgattatnak meg.,, (Máté 6:7)

Néha a leghatékonyabb imáink egyben a legrövidebbek is.

Jézus azt mondta: “Békesség, csendesedj le” – és a szél és a hullámok megnyugodtak. (Márk 4:39.) Azt mondta: “Lázár, jöjj ki.” És Lázár visszajött a halálból (János 11:43-44.)
 Másrészt ma sok gyülekezetben és ima-összejövetelen hangsúlyozzák az ima mennyiségét a minőség helyett. Jézus sohasem támogatta a hosszú imákat, és csak néhány példát találunk arra, hogy ő maga hosszan imádkozott volna. Nem azt mondom, hogy az Istennel való közösség nem fontos, de a formális ima csupán egy része a Vele való közösségünknek.
Sokszor kérjük arra az Istent, hogy szóljon hozzánk, de Ő nem kap egyetlen szót sem tőlünk mellékesen.
Mindent elvégzünk a beszédünkkel. Érdekes, hogy a Zsoltár 5:1,2-ben az ima és a töprengés szavak felcserélhető módon szerepelnek. Ez azt jelenti, ha a gondolataidat Isten dolgain járatod a nap folyamán, akkor imádkozol. Vannak időszakok, amikor szükséges elcsendesedned, és tudnod kell, hogy Ő az Isten. (Zsoltár 46:10). Ez szintén ima.
Nem a hosszúsága, hanem a szívből fakadó hit az, ami az imádat minőségi imává teszi. Ma, amikor imádkozol, értsd meg, hogy Isten nem túl kemény meghallani azt, amit mondasz. Nem szükséges újra és újra ismételned a mondandódat, hogy magadra vonjad a figyelmét, és az ima nem eszköz arra, hogy benyomást tégy Rá, vagy bárki másra. Egyszerűen kommunikálj vele az Ő Beszéde szerint, és nem csupán választ fogsz kapni, hanem növekedni is fogsz Őbenne.