KENNETH COPELAND: Ismerd Őt apukádként!

,,Mert nem kaptatok szolgaság szellemét ismét a félelemre, hanem a fiúságnak Szellemét kaptátok, aki által kiáltjuk: Abbá, Atyám! ,,- Róma 8:15

Egyik este, dicsőítő összejövetel után kiléptem egy barátommal az utcára, és hirtelen rácsodálkoztunk a körülöttünk lévő gyönyörűségre.

Olyan metsző, tiszta téli éjszaka volt, amikor a hold és a csillagok fényétől eláll az ember lélegzete. Azt mondtam a barátomnak: „Tommy, nézd ezt!” Szent Szellemtől ragyogó mosollyal felnézett az égre, és gyengéd hangon így szólt: „Az apukám műve!”

„Az apukám…” Soha nem felejtem el, ahogy ezt mondta.

Van, aki talán azt gondolja, hogy nem szabadott volna ilyen bizalmasan beszélnie Istenről, de nincsen igazuk. Igei dolog így beszélni Róla. Az Újszövetségben van egy görög szó az atyára: Abba. Ennek a szónak a legpontosabb forása az Apuka. Bensőségességet sugároz, és olyan kapcsolatról tesz tanúbizonyságot, amely sok együtt töltött idő alatt fejlődik ki.

Az Atya egy dolog. Az Apuka egy másik.

Gyerekkoromban az édesapám valamikor az apám volt, valamikor pedig az apukám. Amikor kacsára vadásztunk, akkor az apukám volt. Amikor megparancsolt valamit, és azonnal engedelmeskednem kellett, akkor az apám volt.

Isten is ilyen. Az Atyád és az Apukád is. Van, amikor nagyon komolyan és lényegre törően beszéltek egymással. Máskor könnyedek vagytok. De bárhogy is legyen, ha elég időt töltesz Vele ahhoz, hogy megismerd Őt, garantálom, hogy állandóan közel akarsz majd lenni Hozzá.

Igei olvasmány: Róma 8:14-18

Heti imagondolatok: HOGYAN FELEL ISTEN IMÁINKRA?

"És mielőtt kiáltanának, én felelek, ők még beszélnek, és én már meghallgattam."
(Ésaiás 65:24) Lásd még: Dániel 9:23-at!

Hogyan válaszol Isten az őszinte imára?

Mindig javunkra válik: "Kérjetek, majd ismét kérjetek és megadatik nektek. Kérjetek alázatosságot, bölcsességet, bátorságot és hitbeli növekedést. Minden őszinte imára érkezik válasz. Lehet, hogy nem úgy jön, ahogy szeretnénk, vagy akkor, amikor látni akarjuk, de megérkezik úgy és akkor, ahogy és amikor a mi szükségleteinknek legjobban megfelel. Isten nem mindig elvárásaid szerint válaszol a magány, a gyengeség és a próbák között elhangzó imákra, de mindig a javadra teszi ezt."

A lelki élet megerősítése: "Amikor Krisztus érdemei által törekszünk a mennyre, lelki életünk fejlődik. Jézusra, mint hitünk szerzőjére és bevégzőjére tekintve erőről erőre, győzelemről győzelemre jutunk, mert Isten kegyelme Krisztus által elkészítette teljes üdvösségünk."

Tettekre indítva: "Jézus nem azért mondja: kövessük Őt, hogy azután magunkra hagyjon bennünket. Ha életünket az Ő szolgálatára rendeljük, soha nem kerülhetünk olyan helyzetbe, melyben Isten nem gondoskodott már előre szükségleteinkről. Bármilyen helyzetben legyünk is, biztos vezetőnk van, aki mutatja utunkat: ...'mert amit könyörgésetekben kértek, higgyétek és megadatik néktek.'"

Aggodalmaink lecsendesítése: "Szedjétek össze minden erőtöket és nézzetek fel, nem pedig le, nehézségeitekre, és akkor soha nem bátortalanodtok el az úton. Hamarosan meglátjátok Jézust a felhők mögött, amint kinyújtja kezét, hogy segítségetekre siessen. És csak egyetlen dolgot kell tennetek: egyszerű hittel ki kell nyújtanotok kezeiteket és engednetek kell, hogy Ő vezessen titeket."

A bűnbocsánat bizonyossága: "Minden őszinte Úrhoz fordulás maradandó örömöt hoz az életbe... Az embert örömmel töltheti el az a tudat, hogy Isten megbocsátotta bűneit és a bűnbocsátó mennyei Atya körülveszi dicsőségével. Bekötözi sebeit, megtisztítja bűneitől és az üdvösség ruhájába öltözteti."

Mennyei társunk: "Jézus, a menny fenséges Ura társul szegődik mindazok mellé, akik hozzá jönnek terheikkel, gyengeségeikkel és gondjaikkal... Az a kiváltságunk, hogy naponta nyugodt, közvetlen és boldog közösségben lehetünk Jézussal."

Isteni gondviselés: "Imádkozz hittel és az Ő gondviselésének titka megadja a választ."

Krisztus, mint saját kéréseit mutatja be imáinkat: "Amikor Isten gyermeke a kegyelem királyi székéhez járul, egyszersmind a nagy Ügyvéd ügyfelévé lesz. Abban a pillanatban, amikor bűnbocsánatot kér, Krisztus azonosul ügyével és úgy tárja az Atya elé kéréseit, mintha azok az Ő kérései lennének."

Összefoglalás és imagondolatok
Isten megígérte, hogy meghallgatja hitből való imáinkat, ha kezünk és szívünk tiszta lesz. Ha ez nem következik be, akkor kérjünk alázatosságot, bölcsességet, bátorságot, türelmet, hitbeli növekedést, hogy megtudhassuk, miért is imádkozzunk. Amikor fáradtak, magányosak, csüggedtek, csalódottak, túlterheltek vagyunk és nem látunk kiutat, és amikor úgy érezzük, hogy az emberek nem értenek meg, hogy problémáink elárasztanak bennünket, akkor nézzünk fel Egyszerű gyermeki imában forduljunk a menny felé és fogjuk meg szerető, gondoskodó Istenünk kezét és mondjuk ezt: nem engedlek el, míg meg nem áldasz engem.

Ha kezünk és szívünk egyesül Istenével, Ő ezt mondja nekünk: nem hagylak el téged. És mi bízhatunk benne. Akkor is higgyünk neki, amikor a látszat ellene szól.

GLORIA COPELAND: Ne ess pánikba!

,,Bízzad teljesen az Úrra a te dolgaidat, [Ő egyetértésbe hozza a gondolataidat az Övével], és akkor beteljesülnek terveid,, - Példabeszédek 16:3

Talán éppen egy fontos döntés előtt állsz… változásra készülsz a munkahelyeden, a gyülekezetedben vagy a személyes életedben. Tudod, hogy szükséged van isteni vezetésre. És nagyon szeretnél az Úrtól hallani.

Ha ebben a helyzetben vagy, ne ess pánikba. Az Úr hangjának meghallása nem olyan bonyolult dolog, amit csak a szellemi „óriások” sajátíthatnak el.

Erre évekkel ezelőtt jöttem rá, amikor még fiatal keresztény voltam. Tetszésére akartam lenni Istennek, de nem tudtam, hogyan hozzak az Ő akarata szerint döntéseket.

Egy napon, amikor a bővített bibliafordítást tanulmányoztam, rábukkantam a Példabeszédek 16:3-ra. Azonnal megragadtam ezt az igeverset, és elkezdtem alkalmazni az életemben – tapasztalatból mondom, működik!

Neked is működni fog, ha megteszed, amit mond. Bízd teljesen Istenre a dolgaidat, az útjaidat. Ő elkezdi kiigazítani a gondolataidat, hogy azok olyanok legyenek, mint az Övé, egészen addig, amíg eljutsz arra a pontra, hogy egyszerűen tudod, mit kell tenned. Természetesen szükség lesz a hitedre. Fontos a bizalom, és ez nem lehetséges az Igén való táplálkozás nélkül. Amikor gyakorlod azt, hogy az Úrra hagyod a dolgaidat, és megbízol Benne, akkor egyre biztosabb leszel abban, hogy képes vagy hallani Tőle. Kezdd ezt el, bármilyen problémával is nézel szembe. Imádkozz, és bízd Istenre a dolgot. Más szóval, amikor imádkozol, hidd, hogy megkapod, amit kérsz. Hagyd abba az aggodalmaskodást, és kezdj el hinni.

Tanulj meg így élni, és nem számít, harminc perce vagy harminc éve vagy keresztény, a terveid be fognak teljesülni!

Igei olvasmány: Zsoltárok 37:1-7

Alfred Christlieb: Bizonyságaid örökkévaló örökségem

,,Elment Sámson Gázába, és meglátott egy parázna asszonyt és bement hozzá.,, Bír 16,1

Micsoda természetellenes kép: Isten embere, aki éppen most éli át Isten segítségének csodáját, egy ember, teli erővel és hittel, Izrael megszabadítója és bírája, akit Isten Lelke használ eszközül, egy parázna nő karmaiban van!

Csak a legmélyebb fájdalommal szemlélhetjük ezt a képet. Hogyan volt lehetséges ilyen bukás? Megdöbbentő ellentétek voltak Sámson életében. Ez az ember igen erős, mégis nagyon gyenge. Olyan erős, hogy egy nehéz városkaput kiszakít sarkából, és felviszi a hegy tetejére. Ki lehetett erősebb Sámsonnál? S ez az óriási erejű ember olyan gyenge, hogy egy rossz nő pórázon vezetheti! Aztán: ez az ember szabadon mozog, oda megy, ahová kedve tartja. Bemerészel menni Gázába, az ellenséges fővárosba egészen egyedül. Félelemtől dermedten tér ki mindenki előle. S ugyanez az ember annyira nem szabad, annyira megkötözött, hogy egy parázna nő tekintete rabságba ejti. A szenvedély hatalma jobban megkötözi, mint a vasláncok. Meglátja a parázna nőt, bemegy hozzá, nem tud szabadulni tőle.

S végül: milyen magasan áll ez az ember, s mégis mélyen van! Magasan: Isten jegyese, népének bírája, szabadítója és segítője. S mégis mélységben él, az erkölcstelenség sarában fetreng. - Élete vége mégis megnyugtató. Isten a legsúlyosabb büntetést engedi rá, kiszúrják a szemét. Megkötözik láncokkal, s egész életében egy szamár helyett hajtja a malomkövet. Végül azonban visszatér Istenhez, s úgy fejezi be életét, mint kegyelmet talált imádkozó.

Isten irgalma erősebb a mi bűneinknél!

Varga László: Isten asztaláról

"Adjatok hálát az Úrnak, mert jó, mert örökké tart szeretete! ... Nagy csodákat művel egymaga, mert örökké tart szeretete."- Zsoltárok 136,1-40 (Elolvasásra ajánlom

Egyike azoknak a zsoltárverseknek, melyeknek művészi tökélyében a tartalomra figyelés nélkül is elgyönyörködhetünk. Huszonhat tömör verssorban pillant végig Isten nagy tettein a teremtéstől Izráel történelmén át a gondviselésig, és minden verssor után jön a refrén: "mert örökké tart szeretete". De sokkal többet mond, ha megértjük mondanivalóját: bármi történik életünkben, a magunkéban vagy a közösségében, mindnek egy az oka: Isten szeretete. Csak akkor tudunk boldogan élni, csak akkor tudunk a legnagyobb bajban is hinni, bízni, remélni és örülni, ha a zsoltár monoton ismétlésével tudjuk, érezzük, hisszük és valljuk: mindennek az a végső oka, hogy Isten szeret, s örökké tart a szeretete. Ha nagy nyomorúságot látunk, azért engedi, hogy ráébresszen, hogy nélküle az ember csak rombolásra képes, s így meneküljünk az Ő szeretetéhez. Ha törekvéseink meghiúsulnak, azért van, mert nem jók voltak azok, az Ő szeretete jobbat kínál. Hogy végül boldogan fogadjuk el: Igen, Uram, sokat tévelyegtem, sokat veszítettem, de megmaradt legdrágább kincsem: a Te soha meg nem szűnő, örök szereteted.

Igen, Uram, tudom, hogy szeretsz engem. Látom ajándékaidból. Látom abból, ahogy meghallgatod kéréseimet. Látom abból, ahogy irányítod életemet, jobban, mint ahogy azt magamnak elképzeltem. Mindenekfelett látom a Krisztus értem hozott áldozatából, s tanításának csodálatos, a mindennapi életben is jónak bizonyuló irányításából. Add, hogy ne csak akkor döbbenjek rá, amikor bezártad előttem nélküled tervezett vágyaimnak ajtaját! Add, hogy az engedelmes szolgálat örömútján tanuljam meg, mennyire szeretsz, s mennyit jelent nekem ez a szeretet! De ha kell, inkább csapással téríts vissza tévelygéseimből, hogy megértsem, elfogadjam, családomban továbbadjam, soha el ne veszítsem örökké tartó, áldott szeretetedet! Ámen.

Andrew Kuyvenhoven: Mindennap az Ige fényében-A TÖLCSÉR, ÉS AMI AZON ÁTFOLYIK

A mai napon olvasandó igeszakasz: Gal 5,1-6

1 Krisztus szabadságra szabadított meg minket, álljatok meg tehát szilárdan, és ne engedjétek magatokat újra a szolgaság igájába fogni.

2 Íme, én, Pál mondom nektek, hogy ha körülmetélkedtek: Krisztus semmit sem használ nektek. 

3 De ismét bizonyságot teszek minden embernek, hogy aki körülmetélkedik, köteles az egész törvényt megtartani. 

4 Akik törvény által akartok megigazulni, elszakadtatok a Krisztustól, a kegyelemből pedig kiestek. 5 Mi ugyanis a Lélek által, hitből várjuk az igazság reménységét. 

6 Mert Krisztus Jézusban nem számít sem a körülmetélkedés, sem a körülmetéletlenség, csak a szeretet által munkálkodó hit.

"Mert Krisztus Jézusban nem számít sem a körülmetélkedés, sem a körülmetéletlenség, csak a szeretet által munkálkodó hit." (Gal5,6)

A Galata levél első olvasói azon vitatkoztak, hogy ugyan mit kell nekik tenniük, hogy megmutassák: ők csakugyan Isten népének része.
Az egyik csoport azt mondta, hogy ha valaki Isten népének a tagja akar lenni, akkor meg kell tartania Mózes törvényeit és alá kell magát vetnie a körülmetélkedés szertartásának.
Az emberek még mindig vitatkoznak a galatákat gyötrő kérdésekről. Igaz, ma már nem sokan vannak, akik azt mondanák, hogy "az igaz" keresztyéneknek meg kell tartaniok minden törvényt, melyet Isten Mózes által adott. Sokan vannak azonban olyanok, akik azt mondják, hogy "az igaz" keresztyéneknek el kell fogadniok azokat az előírásokat, és hinniök kell azokban "a kijelentésekben", amelyek a mostani próféták, vezetők és tanítók közvetítésével jutnak el hozzánk.
Tulajdonképpen valóságos ma az a veszély, hogy minket vagy gyermekeinket tévútra viszik azok az ember csinálta hozzáadások, amelyeket Jézus Krisztus evangéliumához függesztenek. Ezért hát hangoztatnunk kell az evangélium egyszerű voltát, és hangsúlyoznunk kell a dolognak a lényegét. Ha egyszer Jézus Krisztusban vagyunk, a körülmetélkedés semmit nem jelent, és a körülmetéletlenség sem jelent semmit. Az egyedüli dolog ami számít, a szeretet által munkálkodó hit.
Mindannyian cipelünk bizonyos terheket az egyik vagy másik tradícióból. És száma sincs "az egyházi berkekben" azoknak a "rámenős eladóknak", akik megpróbálnak többet ránk sózni, mint amit el tudunk hordozni. Nos, nem szabad hát elfelejtenünk, hogy az egyetlen dolog ami számít Jézus Krisztusban, a hit, amely a szeretet által tevékeny.
A hit az a tölcsér, melyen át Istennek a Krisztusban megmutatott kegyelmét vesszük. A hit semmi más, csak üres és nyitott tenyér, alázatos és bűnbánó szív. Ha egyszer vettük a kegyelmet, az a szeretet cselekedeteiben folyik át rajtunk. És a szeretet az az erő, amely cselekszi Isten akaratát. 

A hit a tölcsér, míg a szeretet az a tartalom, melyet kapunk és továbbadunk.
Isten kegyelmének gyermeki elfogadása (a hit) és az az életstílus, amelyben Krisztus Lelke fejezi ki magát (a szeretetet) - ezek az Isten népéhez tartozás jelei.

Oswald Chambers: Krisztus mindenek felett-AZ ÚR TITKA

"Az Úr bizodalmas az Őt félőkhöz" (Zsolt 25,14)

Miről ismered meg, hogy valaki barátod-e? Arról, hogy közli veled titkait? 

Elmondja neked titkos örömeit. Sokan rád bízzák titkos bánatukat, de a bensőséges kapcsolat döntő jele a titkos örömök megosztása. Beszélhetett-e már Isten nekünk titkos örömeiről, vagy mi mondogatjuk neki szakadatlanul a saját titkainkat, hogy Ő szóhoz sem juthat? Keresztyén életünk kezdetén tele vagyunk kérdésekkel Isten felé, de azután rájövünk, hogy Isten olyan kapcsolatba akar hozni önmagával, hogy ránk bízhassa terveit. Annyira eggyé lettünk-e már Jézus Krisztus imádságával - "Legyen meg a te akaratod" -, hogy Isten titkait megértjük? Istent nem nagy áldásai teszik nekünk drágává, hanem az apró dolgok, mert ezek mutatják meg, milyen csodálatosan közel van hozzánk; ismeri egyéni életünk minden kis részletét. "Megmutatja annak az utat, amelyet válasszon" (Zsolt 25,12). Eleinte tudatosan érezni kívánjuk, hogy Isten vezet, de amint előbbre jutunk, annyira tudatában vagyunk Isten jelenlétének, hogy már nem kell megkérdeznünk, mi az Ő akarata, mert eszünkbe sem jut, hogy mást válasszunk. Ha meg vagyunk mentve és megszentelődtünk, Isten egyszerű döntéseink útján vezet minket. De ha mégis azt választanánk, amit Ő nem akar, akkor visszatart attól, és erre figyelnünk kell. Amint kétely merül fel, rögtön állj meg! Ne próbáld saját érveiddel alátámasztani és ne mondd ezt: 

Miért ne tenném meg? Isten döntéseinkben tanít minket. Úgy vezeti józan eszünket, hogy ne zaklassuk Szent Szellemét folytonosan kérdezve: "Uram, most mi a Te akaratod?"

Carl Eichhorn: Isten műhelyében- Szüntelen öröm

"Örüljetek az Úrban mindenkor! "-(Fil 4, 4)

Vajon lehet-e parancsolni az örömet? Urai vagyunk-e érzéseinknek? EI tudjuk-e hessegetni magunktól a szomorúságot? Ha egy eladósodott embernek, akit igen szorongatnak a hitelezői, azt mondom: "Csak légy jókedvű!" - akkor az ilyen felszólítás lepattan róla. Vagy ha egy betegnek azt mondom: "Ugyan hagyd már abba a panaszkodást, sóhajtozást!" - akkor az joggal válaszol így: "Te könnyen beszélsz, de az én helyzetemben nem lehet az ember vidám." Ellenben ha azt az örömhírt viheted, hogy "adósságod ki van fizetve, szabad vagy!" és a betegnek azt mondhatod: "egész biztos, hogy ismét egészséges leszel!" - akkor van okod arra, hogyígy szólj hozzá: örülj!

Ebben a helyzetben van a hívő keresztyén. Van Megváltója, aki minden adósságát eltörölte. Orvost talált benne, aki minden baját meggyógyítja, aki a megkötözötteket megszabadítja és a foglyoknak a börtön ajtaját megnyitja. "Az Úrban" örüljetek mindenkor! És ez lehetséges, mert Ő nem változik meg. Életünk minden nyomorúságában velünk van; akkor is szeret minket. Belekiáltja sötétségünkbe: "Ne félj, mert én veled vagyok!" - És mivel ilyen nagy érték vagyunk szemében és meg akar dicsőíteni minket, azért rendez el mindent úgy, hogy ezt a célt elérjük. Benne rejtve vagyunk, Ő gondoskodik rólunk. Ez pedig örömre és nem gyászra ad okot. Amikor Luther Márton eljutott a Jézus Krisztusban való hitre, arra szólított fel minden hívő keresztyént, hogy vele együtt örvendezzenek. "Aki pedig nem akar örülni - tette hozzá -, az csak jajveszékeljen magában."

Rendkívül fontos, hogy naponta újra meg újra örvendezésre serkentsük magunkat, szemünk elé állítva mindazt, amit Jézusban kaptunk s hogy milyen gazdagon megáldott minket! Akkor majd szégyenkezünk, hogy milyen gyakran lenyomtak minket a földi és múló szenvedések. Hiszen minden nyomorúság és bánat "ideigvaló" és ezért könnyű. A kísértések csak valameddig tartanak, összehasonlítva az örökkévaló dicsőséggel. Emlékezzünk vissza mindarra a jóra is, amit már elvettünk és mindarra a segítségre, melyben részünk volt az Úr jóvoltából. És azt se feledjük el, hogy minden nehézségünk ellenére még mennyi jóban van részünk. 

A legjobb pedig az, hogy Ő a mienk!

Charles H. Spurgeon: Harmatgyöngyök és aranysugarak

„Ezek voltak a fazekasok, Netáim és Gedérá lakói, akik a király mellett, az ő szolgálatában laktak ott.” -(1 Krónika 4,23)

A fazekasok bizonyára nem valami fenséges foglalkozást űznek, de a „Királynak” éppen fazekasokra volt szüksége, azért a Király szolgálatában voltak, habár az az anyag, amellyel dolgoztak, csak durva agyag volt. Lehet, hogy mi is a legalsóbb fokon vehettünk részt az Úr munkájában, de mégis nagy kedvezmény az, hogy valamit tehettünk a „Királynak”, azért meg is maradunk hivatásunkban és reméljük, hogy ha mindjárt a mezőn heverünk is, mindazáltal hasonlóak leszünk az ezüsttől tündöklő galambnak szárnyához, vagy amelynek szárnyai hasonlók az aranyhoz. Ez az idézet olyanokról szól, akik a plánták között és kerítések mellett laktak, tehát nehéz munkájukat bozót és tövisek között végezték. Talán inkább laktak volna a városban a városi sürgés-forgás közepette, előkelő társaságban, nemesebb élvezetek között, de mégis megmaradtak a nekik mutatott helyen, mivel a Király dolgát végezték. A mi hivatásunk köre és lakhelyünk is meg van határozva, amelyet kényünk-kedvünk szerint nem hagyhatunk el, hanem iparkodnunk kell, megszabott helyünkön az Úrnak szolgálni és áldásul lenni azoknak, akik közt lakunk. Ezeknek a fazekasoknak és kertészeknek királyi közösségük volt, mert a királynál laktak jóllehet a plánták között, a kerítések mellett – de mégis a királynál laktak.
Nincs olyan hely, nincs oly rendes foglalkozás, akármilyen csekély és lenézett legyen is az, amely visszatartana a mi isteni Urunkkal folytatott társaságtól. Ha a legszegényebb sátrakat, a szegények túlzsúfolt szállásait, a munkásházakat vagy a börtönöket látogatjuk meg, mindenütt a Királynál maradhatunk. A szeretet minden munkájában számíthatunk Jézus barátságára és közösségére.
Ha az Ő dolgában vagyunk, szeretettel mosolyog ránk. Ti, Istennek ismeretlen szolgái, akik a nyomorultak legnyomorultabbjainak kivetettjei és szemétjei között dolgoztok az Úrért, vigasztalódjatok, mert a hamurakásokon is találtak már drágakövet, az agyagfazék megtelt égi kincsekkel és káros növények nemes virágokká változtak át.
Lakjatok a Királlyal az ő dolgában, akkor a ti nevetek is ragyogni fog az ő emléktárgyai között.


„Íme, én parányi vagyok.” -(Jób 39,37)

Ez helyes, felbátorító szó neked, szegény elveszett bűnös! Azt gondolod, hogy nem jöhetsz Istenhez, mivel könnyelmű vagy? No, akkor nézd! Soha nem élt e földön egyetlen egy szent sem, ki nem érezte volna önmagában, hogy ő könnyelmű volt. Ha Jóbnak, Ézsaiásnak és Pálnak be kellett vallania, hogy könnyelműek, tisztátalanok és bűnösök voltak, akkor te szegény bűnös, ugyan miért szégyelled ugyanazt a vallomást megtenni? Ha az isteni kegyelem nem írt ki minden bűnt a hívők szívéből, miképpen reménykedhetsz tehát, hogy azt te magad megteheted? S ha Isten az ő gyermekeit szereti, habár még könnyelműek is azok, mégis azt véled, hogy könnyelműséged akadályozza Őt abban, hogy téged szeressen? Higgy az Úr Jézusban te, ki az emberi társaság számkivetettje vagy! Jézus keres téged, mert így mondja: „Nem azért jöttem, hogy az igazakat hívjam, hanem a bűnösöket a megtérésre.”
Valld be épp most: „Te a bűnösökért haltál, én bűnös vagyok, Uram Jézus fecskendezz be engem a te véreddel” s ha bűneidet megvallod, bocsánatot fogsz nyerni. Ha őszinte szívvel mondod: 

„Én teljesen méltatlan és romlott vagyok, moss meg engem véreddel”, akkor azon szempillantásban megmosattatol. 

Ha a Szentlélek arra indít, hogy teljes szívből kiálts: Jézus Krisztus magasztallak Bűnös lelkem megváltottad.

akkor még mielőtt e sorok olvasása mellől felállnál, megnyered összes bűneid bocsánatát. 

S ha ma reggel annyi bűnnel keltél volna is fel, amennyit valaha ember tehetett, mindazáltal ma este úgy térhetsz nyugalomra, mint aki „kedvessé lett ama Szerelmesben”. S ha annyira alásüllyedtél volna is, hogy a legrosszabb bűnfoszlányokban járnál, még akkor is felöltöztetel az igazság dicső ruhájába és angyalként tündökölve jelenhetsz meg fehér selyemruhában. 

„Mert most – figyeld meg – van a kellemes idő”. Annak pedig, aki hisz abban, ki megigazítja az istentelent, a hit tulajdoníttatik igazságul. Óh, bár megajándékozna téged a Szentlélek az abban való hittel, ki a legelvetettebbet is elfogadja.

Köszöntünk Szent Szellem!: ELFUTHATSZ

"Mondták néki: ímé, a te szolgáid között van ötven ember, erős férfiak, küldd el őket, hadd keressék meg a te uradat, hátha az Úrnak Lelke ragadta el őt, és letette őt valamelyik hegyen vagy völgyben. De ő mondta: Ne küldjetek! (2Királyok könyve2:16)

John Loughborough és John Andrews mindketten már ifjú korukban prédikátorként szolgáltak, majd utazó evangelizátorok lettek. 1856-ra azonban már mindketten elcsüggedtek, és egy Waukon nevű kisvárosban telepedtek le Iowa államban. December 9-én azonban Ellen White - aki még 30. évét sem töltötte be akkor - látomást kapott, hogy el kell mennie, és fel kell kutatnia ezt a két fiatal "Illést".
Amikor végre megérkeztek Waukonba, Ellen White és társa megtalálták Loughborough-t, aki akkortájt ácsként dolgozott. A férfi vonakodva ment oda vendégei szánjához, akik háromszor tették fel neki a kérdést: "Mit csinálsz itt?" A fiatal ácsot hamarosan meggyőzte a Szentlélek, így visszalépett az evangélium szolgálatába, és élete végéig kiváló munkát végzett.
Te most hol vagy? Vajon eltávolodtál a szolgálatodtól? Természetesen munkálkodhatsz Istenért ácsmunka közben is, de meglehet, a Szentlélek arról győz meg, hogy vezess kis csoportot, vagy dolgozz teljes munkaidőben evangelizátorként, könyvevangélistaként, egészségügyi misszionáriusként, tanítóként vagy egy segélyszervezet munkatársaként. Dicsőítsük Istent azért, hogy a Lélek által ott kutat fel bennünket, ahol vagyunk!

Imádság a mai napra
"Köszönöm, hogy mindig megkeresel engem, amikor gondolatban már elvándoroltam Waukonba, és nem úgy szolgállak téged, ahogy tudnálak. Örömmel fogadom el tőled újra a szolgálatomat!"

Garrie F. Williams írása alapján

Reggeli dicséret: A végső jutalom

„Ezért a nagyok között adok neki részt, a hatalmasokkal együtt részesül zsákmányban, hiszen önként ment a halálba, hagyta, hogy a bűnösök közé sorolják, pedig sokak vétkét vállalta magára, és közbenjárt a bűnösökért.”
Ézsaiás könyve 53. fejezet 12. verse

Hogy érzed magad, amikor igazságtalanságot szenvedsz? Hogy esik, amikor valaki megbánt, de te úgy érzed, csak segíteni akartál? Mit teszel akkor, amikor valaki csak korhol téged, de te nem érted mit tettél?

Belül már majdnem felrobbansz, talán kiabálnál is, hogy valaki tegyen igazságot, de nem történik semmi, csak csendesen elviseled a sorsodat. Jézus, aki bűnt nem ismert csak sok bűnöst, tűrte a megaláztatást a fájdalmak útján. Kicsúfolták, leköpték, megverték... Sokszor feltettem már magamnak a kérdést, hogy én vajon a történet melyik részénél mondanám, hogy elég, melyiknél kezdenék üvölteni, és vajon melyiknél használnám isteni erőmet. Amikor rájövök, hogy mennyire nem bírtam volna még csak töredékét sem annak, amit Jézus bírt, rájövök, teljesen alkalmatlan vagyok arra, hogy a mennyek országába jussak. Amikor érzem, hogy hogyan tudnék viselkedni, az engem ért igazságtalansággal szemben szinte felrobbanok. De Jézus nem ilyen, nem ezt tette. Alázatosan tűrte, amit elkövetnek az emberek, önként vállalta ezt az áldozatot, értem.

Valahányszor dühbe gurulok, vagy nem úgy viselkedek, ahogyan Jézus tette, rá kell ébredjek: egy vagyok azok közül, akik Őt keresztre feszítették. Nem beszélhetek úgy, hogy ezt „ők tették”, nem. Ebben én is osztályrészt kell vállaljak, mert Jézus az én bűneimért halt meg, mert annyira szeret, hogy ezáltal meg akar menteni a biztos haláltól.

Keresztény vagyok ráadásul, és mondhatnám megváltozott az életem. Igen, így van, sokat változtam, de nem eleget! Én ma is azon fogok gondolkozni, hogy hogyan lehetnék közelebb Istenhez, hogyan lehetnék hűségesebb, kitartóbb, türelmesebb, alázatosabb, megbocsátóbb...

Bejegyezte: Laszlo Osvald

Charles H. Spurgeon: Isten ígéreteinek tárháza- Biztos léptekkel

„Az Úr, az én Uram ad nekem erõt, olyanná teszi lábamat, mint a szarvasokét, és magaslatokon enged járni engem" (Hah 3,19)

Ez Isten emberének a bizakodása, amely szintén egy ígéret, mert amirõl õ hittel meg van gyõzõdve, az egyezik Isten akaratával is. A prófétának le kellett mennie a szegénység és az éhség mélységeibe, de úgy léphetett lefelé, hogy a lába nem csúszott meg, mert az Úr erõt adott lépteinek. Máskor a küzdelem hegyeinek csúcsára kellett felkapaszkodnia; de fölmentében éppúgy nem félt, mint amikor útja lefelé vezetett, mert az Úr erõt adott neki. Isten volt az ereje. Gondolj erre: maga a Mindenható Isten a mi erõnk.

De figyeljük meg, hogy az Úr biztos lépteket is adott neki. A szarvas szikláról sziklára szökell, de soha nem téveszti el a lépést. Az Úr kegyelmét kínálja, hogy a kötelesség legnehezebb ösvényein is megcsúszás nélkül járhassunk. Lábunkat alkalmassá teszi a sziklás úton való járáshoz, úgyhogy otthonosan mozgunk ott is, ahol Isten nélkül elvesznénk.

Rövidesen talán még magasabb helyekre szólít minket. Fel kell kapaszkodnunk, egészen a Sion (az Isten) hegyére, ahol a megdicsõültek gyülekeznek. Ó, milyenek is a hit lábai, hogy felhághatunk velük az Úr hegyére!

VESZTESÉG VAGY ÚJ KEZDET?

"Bizony, a ti gondolataitok nem az én gondolataim, és a ti utaitok nem az én utaim - így szól az ÚR.
Mert amennyivel magasabb az ég a földnél, annyival magasabbak az én utaim a ti utaitoknál, és az én gondolataim a ti gondolataitoknál.
Mert ahogyan az eső és a hó lehull az égből, és nem tér oda vissza, hanem megöntözi a földet, termővé és gyümölcsözővé teszi; magot ad a magvetőnek és kenyeret az éhezőnek,
ilyen lesz az én igém is, amely számból kijön: nem tér vissza hozzám üresen, hanem véghezviszi, amit akarok, eléri célját, amiért küldtem." Ézs 55,8-11.

"Kim, nagyon jó munkaerő vagy, és a lakók is szeretnek, de a megszorítások miatt a te pozíciódat megszüntetik." Megdöbbenve hallgattam az otthon - akkori munkahelyem - vezetőjének szavait. Szomorú voltam, mert hiányozni fognak az ottani barátaim, akiket annyira megszerettem. Már egy ideje új feladatért imádkoztam, és Isten - a munkám elvesztését felhasználva - teljes munkaidős szolgálatra indított Romániába, idős, hajléktalan emberek közé.
Isten jobban átlátja életutamat, mint én. Így anélkül, hogy tudtam volna róla, az otthonban végzett munkám felkészített a veszélyeztetett körülmények között élő idős emberekért végzett szolgálatra egy másik országban. Isten felhasználta a most elvesztett munkát, amit azelőtt nem is gondoltam volna, hogy elvállalnék, arra, hogy felkészítsen életem következő szakaszára.
Ha olyasmi történik, amit nem értünk, akkor is bízhatunk Istenben, aki életünk nagy képét egyben látja. Akármi történik, bármilyen nehéz helyzettel is kell szembenéznünk, hihetjük, hogy Isten mindent a javunkra tesz.

Imádság: Drága Istenünk, segíts, hogy tudjunk bízni benned, bármi történjen is! Ámen.
Isten mindent a javunkra tesz.
Kim Jackson (Észak- Karolina, USA)

Cseri Kálmán-A kegyelem harmatja: Kiáltottak

"Kiáltottak, és a szolgaság miatt való jajgatásuk feljutott Istenhez. "(2Móz 2,23)

Istenről mi annyit tudunk, amennyit kijelentett magáról a Bibliában. Nagyon fontos, hogy helyes ismeretünk legyen róla, mert ettől függ földi életünk minősége és az örök életünk is (Jn 17,3). Életkérdés, hogy a valóban létező, egyetlen igazi Istenben higgyünk, és ne valami elképzelt, nem létező fantáziaképben. Nézzük meg néhány ószövetségi történeten keresztül, melyek az élő Isten legfőbb tulajdonságai, ki a mi Istenünk!

Kr. e. 1600 táján, a nagy éhínség idején, Jákób fia, József Egyiptomba hívta családját, mert ott volt kenyér. Később az ott megszaporodott nép rabszolgasorba került, és keményen dolgoztatták őket. Négyszáz év alatt lassan elfelejtették Istent, aki annak idején szövetséget kötött ősatyjukkal, Ábrahámmal. Isten azonban nem felejtette el az ő népét és ígéretét. A nép még szolgaságban szenvedett, de Isten már készítette a szabadulást.

Lényegében így járt az egész emberiség is: amikor szembefordultunk Istennel, az ellene való lázadás (a bűn) szolgaságába kerültünk, és azóta is kényszerpályán vagyunk. Eközben egyre kevésbé ismerjük és tiszteljük Istent. Az emberiség nagyobb része szinte semmit vagy semmi hiteleset nem tud az élő Istenről. Pedig ő a szabadulást is elkészítette nekünk Jézus Krisztus váltsághalála által, „...mikor ellenségei voltunk, megbékéltetett minket az Isten önmagával Fia halála által..." (Róm 5,10)

Mikor fordult meg a rabszolga nép sorsa? Amikor eszükbe jutott az elfelejtett Isten, és kiáltani kezdtek hozzá. A segítséget Isten elkészíti, de csak a kiáltás során végre kinyújtott kezünkbe teheti azt ajándékként.

Kiáltsak én is bizalommal Istenhez!
Tehozzád teljes szívből Kiáltok szüntelen: E siralmas mélységből Hallgass meg, Úr Isten!
Nyisd meg te füleidet, Midőn téged hívlak, Tekintsd meg én ügyemet, Mert régen óhajtlak.
(Marot K., 130. genfi zsoltár)

PÜNKÖSD- Mit ünneplünk pünkösdkor?

Szentlélek /Szent Szellem várása

Jövel erő lelke, áldott Szentlélek! Vigasztald meg a te kesergő néped. Az úton, amelyen napról napra járunk, mindenütt ijesztő ellenséget látunk.

Jövel drága lélek, erőnek lelke, mert erőnk feletti sokszor a nap terhe. Jövel erő lelke, mi mind Téged várunk, csak Te tehetsz csodát, Szentlélek, mi nálunk.

Jöjj hatalmas lélek, kérünk segíts nékünk, legyen szívig érő mindig a beszédünk. Jövel erő lelke, oldozd fel a nyelvünk,
hogy az Úr Jézusról tanúskodni merjünk.

Jövel erő lelke, tégy eggyé bennünket, jöjj, és nagy erőddel urald szíveinket. Hogy csak Rá függesszük mi tekintetünket, engedelmeskedjünk a mi Istenünknek.

Jöjj teremtő lélek, teremts egyességet,
ne bomlassza semmi a keresztyénséget. Jöjj teremtő lélek, én is csak rád várok, te urald és vezesd az egész világot!

Jövel drága lélek, hadd ébredjen a hit, mindenütt legyenek hü tanítványaid!
Igéd töltse be az egyházak tagjait, legyen győztes, élő mindenfelé a hit.

Ámen.

Pünkösd napját, azaz a Szentlélek/Szent Szellem eljövetelét és egyben az egyház megalapítását a keresztény világ vasárnap, a húsvét utáni ötvenedik napon ünnepli. 

Ez alkalomból a keresztény egyházak országszerte ünnepi miséket, illetve istentiszteleteket tartanak.

Pünkösdöt a keresztény egyház születésnapjának is tartják. Az evangélium szerint ugyanis Krisztus mennybemenetele után az apostolok, Mária és a legközelebbi tanítványok közösen ünnepeltek: Szent Péter prédikációját követően sokan megtértek, belőlük alakultak az első keresztény gyülekezetek.

Az ünnep elnevezése a görög pentekosztész, azaz ötvenedik szóból származik, s napja minden évben május 10-e és június 13-a közé esik. Eredetileg a befejezett aratás meghálálásának (Sávuot) napja volt, később pedig a Sínai-hegyi törvényhozás ünnepévé vált. Bár pünkösdöt ünnepként csak a II. században említik keresztény írók (Tertullianus, Origenes), ünneplése egyidős az egyházzal. Már 305-ben püspöki szinódus rendelte el a Szentlélek eljövetelének megünneplését. Mivel a húsvéthoz kötődő ünnep, ezért a niceai zsinat óta (i.sz. 325) mozgó ünnep.

Az evangélium szerint Krisztus mennybemenetele után az apostolok, Mária és a legközelebbi tanítványok közösen ünnepeltek. Hirtelen hatalmas szél támadt, amely betöltötte az egész házat, ahol összegyűltek, majd lángnyelvek jelentek meg, amelyek szétoszlottak és leszálltak az összegyűltekre. "És megtelének mindnyájan Szent Lélekkel, és kezdének szólni más nyelveken, a mint a Lélek adta nékik szólniok. ...Péter azonban előállván a tizeneggyel, felemelé szavát, és szóla nékik: Zsidó férfiak és mindnyájan, kik lakoztok Jeruzsálemben, legyen ez néktek tudtotokra, és vegyétek füleitekbe az én beszédimet!... Térjetek meg és keresztelkedjetek meg mindnyájan a Jézus Krisztusnak nevében a bűnöknek bocsánatjára; és veszitek a Szent Lélek ajándékát... A kik azért örömest vevék az ő beszédét, megkeresztelkedének; és hozzájuk csatlakozék azon a napon mintegy háromezer lélek..."(Ap.Csel. 2. fejezet, Károli Gáspár fordítása) 

Pünkösd tehát az egyház születésnapja is.

A középkorban a Szentlélek lejövetelét jelző szélzúgás jelképezésére kürtöket és harsonákat fújtak, a lángnyelveket égő kócok, rózsák és ostyák jelképezték, amelyeket a templom padlásáról hullattak alá, néhol fehér galambokat eresztettek szét.

Gyöngyszemek a Jelenések könyvéből: János apostol találkozik Jézussal

Jelenések könyve 1. fejezet

Mintegy hatvan év tellett el Jézus mennybemenetele óta. Sok minden történt ez alatt az idő alatt. János apostol, aki Jézus legfiatalabb tanítványa volt, megöregedett. Közel volt már a 100 évhez. Éppen rabságban volt. Mivel bátran beszélt mindenkinek Jézusról, a római császár el akarta hallgattatni. Pátmosz nevű szigetre száműzte. A szigeten követ fejtettek az építkezéshez. A tenger lehetetlenné tette, hogy János visszamenjen Efézusba, ahol sok-sok keresztény barátja volt.
Egy alkalommal, amikor a tenger felé nézett, arra, amerre kedves gyülekezete volt, egy látomást kapott. A látomás olyasmi, mint egy álom, azzal a különbséggel, hogy az illető nem alszik.
Jánosnak Isten azt mutatta meg látomásban, ami majd be fog következni. Az üzenet az Atyától jött, amit Jézus az angyaloknak adott tovább, ők átadták Jánosnak, aki megírta, és így eljutott hozzánk.
János egyszer egy erős hangot hallott a háta mögött. Megfordult, és Jézust látta, de nem úgy, ahogy utoljára az Olajfák hegyén. Jézus arca ragyogott, mint a nap. Fehér ruhában volt. Derekán arany öv volt. Lába, mint az olvasztott izzó érc, úgy ragyogott. Hangja hasonlított a vízesés zúgására. Hét arany mécses-tartó között járt, és kezében hét csillagot tartott. Nagyon szép kép lehetett. János összeesett a látványtól, de Jézus megérintette és így bátorította: ne félj!
Jánosnak azt is megmondta, hogy mit jelent, amit lát. A mécses-tartók a gyülekezetek, a csillagok a gyülekezetek képviselői. Régen mécsessel világítottak. Nem volt ugyan nagyon erős fénye, de egyértelműen mutatta az utat. Ezek természetesen szimbólumok, vagyis jelképek. Mint például, hogy „Feltámadt a tenger, a népek tengere…” Itt a tenger jelképezi a népeket. Jánosnak is ehhez hasonló jelképekben beszélt Jézus. A mécses-tartóba mécsest tettek, ami világított. Jelképesen így világítanak a gyülekezetek. Mint ahogy a csillagok a tájékozódásban segítenek éjszaka, a hívők feladata az, hogy utat mutassanak környezetükben Isten felé.


És az vajon mit jelent, hogy Jézus jár a hét mécses, illetve gyertyatartó között és tartja a csillagokat? Amikor Jézus elment a mennybe, eltűnt az emberek szeme elől. Senki nem látta. De láthatatlanul itt van és gondoskodik övéiről. Jár az Ő gyermekei között, gondoskodik róluk. Ő vigyáz arra is, hogy senki ne tévedjen el. Te is az Ő gyermeke vagy! Soha ne felejtsd el: Isten veled van és rólad is gondoskodik!


Bejegyezte: Gyürüs Panni

Jelenések könyve: Egy különös esküvő

Jelenések 19. fejezet

Ebben a fejezetben több eseményről is szó esik. A mennyei lények lélegzetvisszafojtva figyelték, hogy mi lesz a Földön. Isten népét fenyegette a gonoszok szövetsége. Amikor elesett Babilon, üdvrivalgás támadt a Mennyben. A mennyei lények elismerték Isten igazságosságát, és dicsérték Őt.. Ezután az esküvő előkészületeiről ad tudósítást a Biblia. Jézus menyasszonya az Ő népe. János korában az esküvő kicsit másként zajlott. A menyasszony ruháját a vőlegénytől kapta. Isten gyermekei a jellemüket jelképező ruhát Jézustól kapják. Ez a fehér és ragyogó gyolcs. A megváltottak jelleme a nehézségek során csiszolódott, szépült, amikor kitartottak Jézus mellett.
Amikor a menyasszony elkészült, megjelent a vőlegény. Jézus fehér lovon és fehér ruhában jelenik meg. Fehér lovakon ülő mennyei seregek követik Őt.
Jézus itt is hasonlóan néz ki, mint az első fejezetben. A különbség az, hogy vérrel hintett ruhában van. Nem csupán a menyasszonyért jön, hanem megbüntetni a gonoszokat. Két osztály lesz a Földön, amikor Jézus megérkezik. Akik azt mondják: Imé a mi Istenünk, örüljünk az Ő szabadításának!” A többiek szeretnének elmenekülni előle. Nem szeretnének a szemébe nézni Annak, Aki szerette volna őket is megváltani, de ellenálltak neki.
Most számukra, mint ítélő jön. Megszabadítja népét azok kezéből, akik szövetségre léptek Isten népe elpusztítására. Megbünteti őket, kihirdeti ítéletét felettük.
Jézus hamar eljön. Melyik oldalon szeretnél lenni? Akik félelemmel és rettegéssel figyelik közeledtét vagy akik számára a szabadulást és az örök életet hozza?

Bejegyezte: Gyürüs Panni

Jelenések könyve 20. fejezet: Millennium

Ez a szó ezer évet jelent. Egy ezeréves időszakot, amelynek különös jelentősége van az üdvtörténetben.

A Millennium Jézus második eljövetelével veszi kezdetét. Jézus feltámasztja a halott igazakat. Megdicsőült új testben jönnek elő sírjukból – ez az első feltámadás – és felemelkednek Jézushoz a levegőbe. Az élő igazak egy egészséges, új, megdicsőült testet kapnak, és elragadtatnak az Úrhoz. Jézus az igazakkal a Mennybe megy.

A gonosz halottak nem támadnak fel az első feltámadáskor. Az élő gonoszok elpusztulnak a földrengés és a jégeső következtében. Sátán a külső körülmények rabja lesz: A elpusztult, lakatlan földön nem lesz egyetlen ember sem, akit elhitessen. Csupán ő és angyalai lesznek a Földön. Közben a Mennyben ítélet folyik. Nem arról lesz szó, hogy ki üdvözül és ki veszik el. Ez eldőlt korábban, a csapások előtt. Mi történik akkor az ítéletben: Két dolog. Isten igazolja, hogy teljesen igazságosan és méltányosan járt el, ha valakit kizárt az Ő országából. Az igazak elfogadják, hogy jogos Isten döntése. Ezután a kárhozottak büntetésének meghatározására kerül sor.

Ezzel telik el az ezer esztendő.

Az ezer év végén leszáll az Új Jeruzsálem a Földre. A halott gonoszok feltámadnak – ez a második feltámadás. Sátán akcióba lép. Összegyűjti az emberek millióit és elhiteti velük, hogy megszerezhetik a szent várost és az uralmat. Támadásra indulnak a város ellen. De Isten megvédi táborát. Tűz száll le az égből a gonoszokra. Egy égő tüzes tóban megsemmisül Sátán és angyalai, a fenevad, a hamis próféta, és mindenki, aki nem fogadta el Isten kegyelmét. Megsemmisül a halál és a sír is. Ez a tüzes tó a második halál. Itt a végső megsemmisülés vár a bűnösökre. A tűz megtisztítja bolygónkat, amit Isten majd újjáteremt. De erről majd a következő részben lesz szó.

Amikor leszáll az Új Jeruzsálem, lesz, aki a falon belül lesz, és lesz, aki kívül. Ma még eldöntheted, hogy melyik oldalon akarsz állni.

Bejegyezte: Gyürüs Panni

Reggeli gyöngyszemek: A törvény igazság és igazságosság

„Igazságod örökké igazság, és törvényed igaz.” (Zsolt 119:142)

Isten a tévelygéssel szemben szeplőtlen dicsőségben, szépségben és tökéletességben küldte el a világra az igazságot. Sem emberek, sem ördögök nem ejthettek foltot Krisztus jellemén; de az igazi világosságnak, mely eljött a világba, hogy megvilágosítson minden embert, [olyan ellentétbe állítva a sötétséget] a sötétséget így állítva szembe a világossággal, hogy az emberek nem akarták befogadni azt… Nincs természetes ellenségeskedés a gonosz angyalok és a gonosz emberek között; mindkét csoport egyformán gonosz Isten törvényének áthágása miatt, a gonoszság pedig mindig szövetkezik Isten törvénye ellen. A bukott emberek és a bukott angyalok elkeseredett szövetségben állnak egymással…

Krisztus jellemének tisztasága és szentsége az emberi szív legrosszabb szenvedélyeit kavarta fel. Isten parancsolatai iránti tökéletes engedelmessége folytonos kárhoztatás volt az érzéki és züllött nemzedékre nézve. Szeplőtlen jelleme napvilágra hozta a világ erkölcsi sötétségének mélységét…

Azok, akik Isten fiaivá válnak, nem kerülhetik el a konfliktust a hitehagyás seregeivel… A Megváltó érdemei által Isten elfogadja a bűnös ember erőfeszítéseit, hogy megtartsa a törvényt, mely szent, igaz és jó…

Akik valóban egyesülnek Krisztussal, ugyanabban a munkában találtatnak/foglalatoskodnak majd, mint amit Krisztus végzett a földön: a törvényt naggyá és dicsőségessé teszik… Amikor az igazság hírnökei bemutatják az igazság erejét életükben és jellemükben, Sátán birodalma súlyos csapást szenved. (The Youth’s Instructor, October 11, 1894.)

Isten jelleme az igazság és az igazságosság; ilyen a törvénye is. A zsoltáríró így nyilatkozik: „A Te törvényed igaz”; „minden parancsolatod igaz” (Zsolt. 119:142, 172). Pál apostol pedig kijelenti: „A törvény szent, és a parancsolat szent és igaz és jó” (Rm. 7:12). Isten törvénye, amely Isten gondolatának és akaratának kifejezése, olyan maradandó, mint a Szerzője. (The Great Controversy, 467.)

Köszöntünk Szent Szellem!-KETTŐS VÁLTOZÁS

"Mikor látták őt a próféták fiai, akik átellenben Jerikónál voltak, mondták:
Az Illés lelke megnyugodott Elizeuson." (2Királyok könyve2:15)

Washington államban élt egy özvegyasszony, akit hatalmasan betöltött a Szentlélek, de nagyon meglepődött azon, hogy néhány keresztény barátja azonnal észrevette, mi történt vele.

 "Megkaptad Isten kenetét! - mondták neki lelkesen, miközben együtt dicsőítették az Urat. Hasonlóképpen Elizeus prófétatanítványai is - nem tudván, hol van mesterük - felismerték, hogy a benne lévő lélek most Elizeuson van, s ez olyan erővel hatott rájuk, hogy Isten hatalmas jelenlétében leestek a földre.

A Biblia tudós kutatói úgy tartják, hogy Elizeus kérését, miszerint Isten adja meg neki az Illésben lévő lélek kettős mértékét, akkor teljesítette az Úr, amikor Elizeus látta mesterét tüzes szekéren felvitetni a mennybe. A jerikói prófétaiskolából való fiatalemberek - aminek egyébként Illés volt az igazgatója - felismerték, hogy valóban a Szentlélek nyugodott meg Elizeuson, mint ahogy a 70 vénen Mózes idejében (Mózes negyedik könyve 11:25) és később Jézuson is (Esa 11:2).
Krisztus megígérte tanítványainak, hogy a Szentlélek rájuk is ki fog áradni (Apostolok cselekedetei 1:8), és hozzájuk intézett szava drámai módon teljesedett be pünkösd napján. 

A Lélek kitöltetését mindig felismerik, akiknek megadatott a lelkek megítélésének ajándéka, mint ahogy ez történt 20 évszázaddal később a washingtoni özveggyel és barátaival. 

Miként Elizeus megdicsőült mesterének köpenyét viselte, úgy borítja be Jézus igazságának palástja ma a Lélekkel telt keresztényeket, akik véghez viszik Mesterük csodatévő tetteit. 

Ezért nem szabad félned attól, hogy ma te is kérd Jézustól az Ő Szentlelkének kettős mértékét!

Imádság a mai napra
"Kegyelmes Atyám, arra kérlek, ajándékozz meg azzal az örömmel, hogy odaviszel egy olyan személyhez, akinek az életében Lelked kettős változást vitt végbe. Lehet, hogy személyesen fogok vele találkozni vagy talán egy könyvön keresztül, esetleg telefonbeszélgetésben vagy a médiában. Hadd dicsérjelek akkor, Uram, azért, amiért milyen hatalmas csodákat vittél végbe az ő életében!"

Andrew Kuyvenhoven: Mindennap az Ige fényében-KEGYELEMBŐL MEGÚJÍTVA

A mai napon olvasandó igeszakasz: Ef 2,4-10

4 De Isten, gazdag lévén irgalomban, az ő nagy szeretetéért, amellyel minket szeretett, 

5 minket is, akik halottak voltunk a vétkek miatt, életre keltett a Krisztussal együtt - kegyelemből van üdvösségetek! -
6 és vele együtt feltámasztott, és a mennyeiek világába ültetett Krisztus Jézusért, 

7 hogy megmutassa az eljövendő korszakokban kegyelmének mérhetetlen gazdagságát irántunk való jóságából Krisztus Jézusban.
8 Hiszen kegyelemből van üdvösségetek a hit által, és ez nem tőletek van: Isten ajándéka ez; 

9 nem cselekedetekért, hogy senki se dicsekedjék. 10 Mert az ő alkotása vagyunk, akiket Krisztus Jézusban jó cselekedetekre teremtett, amelyeket előre elkészített Isten, hogy azok szerint éljünk.

"Mert az ő alkotása vagyunk, akiket Krisztus Jézusban jó cselekedetekre teremtett, amelyeket előre elrendelt az Isten, hogy azok szerint éljünk."- (Ef 2,10)

A haláltól és a pokoltól való megváltás nem végső célja Istennek. Ez túlságosan negatív. Isten szándéka, amikor adta az ő Fiát, az volt, hogy az új életből jó cselekedetek fakadjanak.
Egy város rekonstrukciója a nyomortanyák lerombolásával kezdődik, de a munka célja az, hogy új házakat emeljenek.
A szántóföldeket nem csupán azért szántják fel, hogy a gyomot elpusztítsák. Az új termés betakarítása a gazda célja.
Ugyanígy, amikor Isten megváltó kegyelméről szólunk, nem elég az eltüntetett nyomorúságról beszélnünk. Mondanunk kell valamit arról az újdonságról is, mely megjelent. Isten nem csupán azért végezte el valamennyi megváltó munkáját, hogy kiragadjon minket a tűzből. Meg akar minket változtatni, hogy Krisztus képét viseljük.
Szabad nemcsak azt tudnod, hogy meg vagy váltva, és hogy hogyan váltattál meg, hanem azt is, hogy mi végre vagy megváltva.
Isten szeretete eltakarítja a régi és halálra ítélt város romhalmazát. Ez történt meg a Golgotán. Az ő kegyelmének az ereje azonban valóban úgy válik láthatóvá, hogy Krisztusban egy új emberiséget teremt. A feltámadás mindannak a kezdete volt, ami új és jó.
A kegyelem megváltja és átalakítja az önző emberi lényeket, hogy új emberekké legyenek, akik jó cselekedeteket teremnek. És ez Isten kegyelmének a célja. A gazdának sok és kemény munkájába kerül, hogy eltávolítsa a gyomot. Nem azért dolgozik olyan szorgalmasan, mert gyűlöli a gazt. Minden erőfeszítése azért van, mert szereti a termést.
"Mi az ő alkotása vagyunk, akiket Krisztus Jézusban jó cselekedetekre teremtett, amelyeket előre elrendelt az Isten, hogy azok szerint éljünk." Isten a "szakmunkás", és mi az ő "termékei", az ő alkotása vagyunk. 

És amikor ez a szakértő építészmérnök megkezdte kegyelmes munkáját, egy terv lebegett szemei előtt, amelyet "előre elrendelt". 

Célkitűzése a következő volt: egy új nép jó cselekedetei

Alfred Christlieb: Bizonyságaid örökkévaló örökségem

,,Azért hívják e helyet "segítségül hívás forrásának" Leniben, mind e mai napig ,,.-Bír 15,19

Az ezer filiszteus elleni harc kimerítette Sámson erejét. Égő szomjúság gyötörte. Ekkor felkiáltott az Úrhoz és ezt mondta: "Te adtad szolgád kezébe ezt a nagy győzelmet, s most szomjan kell meghalnom". Isten pedig forrást fakasztott ott, víz tört elő, Sámson ivott és feléledt.

Segítségül hívás forrásának nevezik ezt a kutat mind a mai napig. Vannak kiaszott helyek, ahol az emberek elepedve fekszenek a földön. Ha valaki itt imádkozóvá válik, akkor az ilyen helyek is válhatnak vízforrásokká.

Oberlin (áldott életű német ev. lelkész 1740-1826), amikor a Kő-völgybe költözött, ott minden siralmasan nézett ki, olyan volt, mint Lehi. Oberlin azonban imádkozó ember volt, és Isten forrásokat fakasztott. A Vas-völgye egyre inkább Isten kertjévé vált. Senki se csüggedjen el, ha árvának és elhagyatottnak érzi magát!

Isten az Ő segítségének a csodáját néha úgy ismerteti meg velünk, hogy nyomorúságokba enged bennünket. Azt akarja, hogy megtanuljunk kiáltani. Égő kívánságod változzék át Isten segítségül hívásává így: "Te adtál győzelmet, s most szomjan kell meghalnom"! S te is megtapasztalod: Isten forrást fakaszt! Egyetlen imádkozó kérheti egész halott vidékek Istentől való megéledését. Majdnem mindig vannak kilátástalan nyomorúságok; de nem lehet kilátástalanabb a helyzetük, mint Sámsonnak Lehiben. De nincs az a helyzet sem, amelyben hálásabb lehetne az ember, mint ott. A város megmenekült, a száraz, kiaszott vidéknek kútja lett: a segítségül hívás forrása.

A Zsolt 84,6-ban ezt olvassuk: "Boldog ember az, akinek Te vagy erőssége, a Te ösvényeid vannak szívében. Átmenvén a siralom völgyén, forrássá teszik azt". Bárcsak sok "segítségül hívás forrása" születne ott, ahol még most pusztaság van!

Varga László: Isten asztaláról

"Ezután az arimátiai József, aki Jézus tanítványa volt, de csak titokban, mert félt a zsidóktól -, megkérte Pilátust, hogy levehesse Jézus testét. Pilátus megengedte neki. Elment tehát, és levette Jézus testét."- János 19,38

Különös személy ez az arimátiai József. Tekintélyes vezetője társadalmának, tagja a zsidó főtanácsnak, a Szanhedrinnek. Titokban hallgatja Jézust és a róla szóló híreket, meggyőződik róla, hogy Ő a Messiás, de nem kívánja kockáztatni a pozícióját. Az evangéliumok nem tudnak róla, hogy Jézus perében egy szót is szólt volna mellette. Típusa tehát a hívő, de megalkuvó, gyáva tanítványnak. És csalódik, mert nem olyan Messiást várt, akit elítélnek és kivégeznek. Az volna a logikus, hogy csalódottan elforduljon tőle. Ő pedig akkor áll elő. Tekintélyét felhasználva kihallgatást kér Pilátustól, és elkéri a Jézus holttestét, majd saját előre elkészített sziklasírboltjába helyezi. Mi történt vele? Talán az, ami igen sok mai keresztyénnel az utóbbi évtizedekben, akik akkor álltak bátran Krisztus és az egyház mellé, amikor a legnehezebb volt a helyzet. Megértette, hogy Jézus érte halt meg. Megértette, hagy halálával tette rá a pecsétet életére és tanítására. Megértett valamit, amit csak a hit tud megérteni. Aki ezt a megértést keresi, találkozni fog a Megváltó Krisztussal.

Jó Istenem, milyen sokszor éreztem, hogy szükséged lenne rám, hogy ki kellene állnom ügyed és egyházad mellett, de úgy gondoltam, mások alkalmasabbak, jobban ráérnek, nem rám tartozik a dolog. Lehet, hogy gyáva voltam, lehet, hogy nem volt elég hitem, lehet, hogy igen lekötöttek a magam dolgai, az eredménye csak az lett, hogy nem vállaltam, amit kellett volna. Bocsásd meg nekem, Istenem! Adj újabb lehetőséget, mikor annyi nyomorúságot látok, és alkalmilag segíteni tudnék, vagy éppen állandó feladatot, melyet képes lennék betölteni! Add, hogy ne legyek gyáva tanítványod, s terhet, kockázatot vállalva is tudjak kiállni melletted! Ámen.

Carl Eichhorn: Isten műhelyében-Az elvehetetlen öröm

"Örülni fog a szívetek és senki sem veszi el tőletek a ti örömötöket."-(János 16, 22)

Jézus nem csupán valami felszínes örömöt, hanem mély, szívbeli örömöt ad. A világ örömét kívül csillogás, belül romlottság jellemzi. Néhány órára elfeledhetjük belső szorongásainkat, mint ahogy a testi fájdalmat is meg lehet szüntetni rövid időre egy-egy morfium injekcióval. Jézus a nyomorúságoknak legmélyebb okát veszi el: a bűnt. Megkönnyíti szívünket, miután a gonosz lidércnyomást megszüntette. Ő ad derűs lelkiismeretet. Az alvó lelkiismeret, mely az embert nem kínozza közvetlenül, még távolról sem jó lelkiismeret. 

Azt az örömet, melyet Jézus ajándékoz, senki sem tudja tőlünk elrabolni. Ez az "Ő" öröme. János 17, 13 szerint így imádkozott: "... hogy az én örömem teljes legyen őbennük."

Isten Fiának az volt a legnagyobb öröme, hogy az Atya szerette Őt és gyönyörűsége telt benne. Jézus szívét még a legsötétebb órában is áthatotta az a fiúi öröm, melyet az Atya szeretetének és dicsőségének gazdagsága felett érzett. Ez az öröm kell eltöltse a tanítványok szívét is: Istennek kegyelmet nyert és szeretett gyermeke vagyok Krisztus, az én Megváltóm által! - Ez az az öröm, amelyet senki és semmi el nem rabolhat és meg nem zavarhat. Elveszíthetetlen. Csak ha Jézust magát elvehetnék tőlünk, szűnne meg az örömünk, mert Ő örömünknek alapja. Külsőleg megszomorodhat az ember, de belül megelégedett és boldog az Úrban. Ezt az örömet a sokféle fájdalom és noyomorúság sem tudja elfojtani, hanem csak megtisztítja és elmélyíti.

Pál már három esztendeje volt fogságban; minden tevékenységében megakadályozták, és ő, aki csupa tűz és buzgóság volt, mégsem csüggedt el. Amikor a filippibelieknek ír, nem panaszos a levele, hanem az öröm hangja hatja azt át. Még a küszöbönálló halál gondolata sem tudja elnyomni ezt az örömet. "Ha kiontatik is vérem italáldozatként ... örülök" (Fil 2, 17). 

Még arra is gondol, hogy az elcsüggedt és levert filippibelieket a saját örömébe bevonja. - A pizidiai Antiochiában az újonnan hitre jutott keresztyének az üldözés viharába kerültek. Pált, lelkiatyjukat elszakították tőlük és elkergették a város határain kívül. Vajon búskomorságba esnek most?"

A tanítványok megteltek örömmel és Szentlélekkel" (Csel 13, 52). Ilyen a hívő öröme. 

A sötétben világít a legtisztábban és legfényesebben.

Charles H. Spurgeon: Isten ígéreteinek tárháza-Azonnali szabadulás

„Most összetöröm a rád nehezedõ igát, és köteleidet leszaggatom" (Náh 1,13)

Az asszíroknak megengedte Isten, hogy egy idõre elnyomják népét, de eljött az idõ, amikor megtörte hatalmukat. Ugyanígy tart egyeseket közülünk is elnyomva a Sátán, és szenvednek igája alatt. Bárcsak elérkezne most hozzájuk az Úr ígérete: „Összetöröm a rád nehezedõ igát, és köteleidet leszaggatom".

Az Úr azonnali szabadulást ígér: „Most töröm össze..." Higgyél az azonnali szabadulásban, és megkapod azt hited szerint még ebben az órában. Ha Isten így szól: „most", az ember ne mondja rá azt, hogy „inkább holnap".

Nézd, milyen tökéletes a szabadítása: az igát nemcsak leveszi, hanem össze is töri; a bilincseket nemcsak felnyitja, hanem le is szaggatja. Íme, Isten hatalma biztosít róla, hogy az elnyomó nem tér többé vissza. Igája összetörött, nem hajthatja még egyszer alá a fejünket. A bilincsek szétszakadtak, nem kötözhetnek meg újra. Higgy hát az Úr Jézus teljes és végleges szabadításában! „Ha a Fiú megszabadít titeket, valóban szabadok lesztek" (Jn 8,36).

Jöjj Uram, és szabadítsd meg a foglyokat ígéreted szerint!

Charles H. Spurgeon: Harmatgyöngyök és aranysugarak

„Mert a test kívánsága a Lélek ellen tör, a Léleké pedig a test ellen.” -(Galata 5,17)

Minden hívő ember lelkében szüntelen harc folyik az ó és új ember között. Az óember nagyon mozgékony és minden alkalmat észrevesz, amikor rettentő felszerelésének halálos fegyverével az újjászülő kegyelemmel szemben síkraszállhat, mialatt a másik oldalon pedig az új ember folyton azon van, hogyan fejthetne ki erősebb ellenállást ellenségével szemben és semmisíthetné azt meg. A bennünk levő kegyelem az ima, a hit, a remény, a szeretet fegyverével küzd, hogy a gonoszt leverje. Felölti „az Istennek páncélját” és küzd teljes erővel. Ez a két ellenséges természet nem szűnik meg az egymással való küzdelemtől, míg e világban élünk. A „Keresztyén” zarándok harca „Apollion” óriással három óráig tartott, de a keresztyénnek önmagával való harca zarándoklásának egész idején tart, „a szoros kapu”-tól egész a Jordán folyóig. Az ellenség oly erősen elsáncolta magát bennünk, hogy kiűzése lehetetlen, míg e testben élünk. Habár meg vagyunk szorítva és gyakran heves harc fejlődik ki, azonban van nekünk hatalmas Segítőnk és Megváltónk, Jézus, üdvösségünk Fejedelme, ki mindenkor velünk van és biztosít arról, hogy minden tekintetben diadalmaskodni fogunk Ő érte. Az ilyen szövetségessel az új természet messze felülmúlja ellenségének erejét. Harcolsz ma ellenfeleddel? Ellened van a Sátán, a világ és a test? Ne légy gyenge és félénk! Folytasd a harcot, mert Isten maga van veled! Jehova Nissi a te zászlód és Jehova Rofi, az Úr a te orvosod, sebeid gyógyítója. Ne félj, mert győzni fogsz! Ki volna képes a Mindenhatónak ellenállni? Folytasd a harcot „Jézusra tekintve”, s legyen bár a tusa hosszú és kemény, győzelmed dicső s a megígért jutalom fenséges lesz.




„Társak fel, haladjatok!
Bátran e zord pusztán át,
Ébren imádkozzatok!
Isten segít hatalmával,
Aki mindent megtehet,
Jézusban ad gyötrelmet!”

Köszöntünk Szent Szellem!: KÉTSZERES ÁLDÁS

"Mikor általmentek, mondta Illés Elizeusnak: Kérd tőlem, mit cselekedjem veled, mielőtt tőled elragadtatom. És mondta Elizeus: Legyen, kérlek, a tebenned való léleknek kettős mértéke énrajtam." (2Királyok könyve 2:9)

Egy csodatévő próféta, Isten hatalmas embere azt kérdezi, mit tehetne érted, mielőtt átadná neked a helyét, hogy folytasd munkáját. Mit kérnél tőle? Pénzt, természetfeletti hatalmat, népszerűséget? Salamon Isteni bölcsességre vágyott, és meg is kapta egy csomagban mindazzal együtt, amire még ezen kívül szüksége volt. De miért kérte Elizeus annak a léleknek a kettős mértékét, amely Illésen nyugodott? Miért nem inkább a százszorosát?
A kétszeres rész nem azt jelentette, hogy duplán annyit, mintha a Szentlelket valamilyen mértékegységgel mérni lehetne! Nem, ez a kérés azt jelentette, hogy Elizeus az elsőszülött fiú jogát kéri (Mózes ötödik könyve 21:17). 

Annak elismerését óhajtotta, hogy Ő valóban Illés lelki örököse lehessen. Természetesen Illés nem választhatta ki saját utódját. Csak az Örökkévalónak van erre hatalma. Az idős próféta tehát nem tett semmilyen harsány ígéretet, hanem egy olyan megoldást javasolt, miszerint hagyják a végkifejletet az Úrra. Ritka eset az, amikor Isten hatalmas szolgájának a nyomdokaiba egy ugyanolyan kiváló utód lép. Általában az történik, hogy az Atyának egy újabb munkát kell kezdenie más körülmények között.
A chicagói Moody Biblia-intézetben megnéztem Dwight L. Moody, az evangelizátor életnagyságú képét, akit Isten hatalmasan használt fel a szolgálatára, hogy milliók előtt hirdethette a Jézusról szóló örömhírt. Amikor Moody meghalt, mások átvették a prédikációit, és szóról szóra ugyanazt adták elő a közönségüknek. Hozzá hasonló lelkesedéssel beszéltek és imádkoztak azért, hogy éppen úgy töltse be őket a Szentlélek, mint ahogy egykoron Moodyt is. Az eredmény azonban soha nem lett ugyanaz! Istennek viszont volt egy embere, akit ugyan nagy erővel, de teljesen más módon használt fel: Reuben Torreyt, a tudóst, írót és evangelizátort, a Moody Biblia-intézet későbbi alapítóját. 

Az új lelkész nem lehet szeretett elődjének az indigómásolata, de a Szentlélek egy különleges, személyre szabott szolgálatot ad neki, amellyel áldására lehet a gyülekezetének.

Imádság a mai napra
"Mivel tudom, hogy a Te gyermeked vagyok, Uram, és Jézus Krisztus örököstársa, ezért én is most a Te Szentlelked kettős mértékét igénylem! Tölts be úgy, hogy szolgálni tudjak neked azon a személyre szabott területen, amelyre kiválasztottál!"

Garrie F. Williams írása alapján

Reggeli gyöngyszemek:A törvény szent, igaz és jó

„De a törvény szent, és a parancsolat szent, igaz és jó.” (Rm 7:12)

A világegyetem legfőbb irányítójaként Isten nemcsak minden élőlény kormányzására hozott törvényeket, hanem a természet működésére vonatkozóan is. A világon minden, legyen az nagy vagy kicsiny, élő vagy élettelen, meghatározott törvények alatt áll, melyeket nem lehet figyelmen kívül hagyni. Ez alól a szabály alól nincs kivétel, mert az isteni értelem semmiről sem feledkezik meg, amit isteni keze alkotott… Egyedül az embernek, a teremtés koronájának adott Isten lelkiismeretet, hogy megértse az isteni törvény szent kívánalmait, és szívet, mely képes a törvényt, mint szentet, igazat és jót szeretni; az embertől ezért azonnali és tökéletes engedelmességet kíván. (The Signs of the Times, April 15, 1886.)

Ez a vezetés megtilt minden elnyomást a szülők részéről és minden engedetlenséget a gyermekek részéről. Az Úr telve van szerető gyengédséggel, kegyelemmel és igazsággal. Törvénye szent, igaz és jó, ezért a szülők és a gyermekek engedelmeskedjenek annak. Azok az irányelvek, amelyek a szülők és a gyermekek életét szabályozzák, az örök szeretet szívéből fakadnak, ezért Isten gazdag áldása nyugszik azokon a szülőkön, akik otthonukban törvénye szerint igazgatnak, és azokon a gyermekeken, akik engedelmeskednek e törvénynek. A kegyelem és az igazság együttes hatása érezhetővé válik otthonukban. "Irgalmasság és hűség összetalálkoznak, igazság és békesség csókolgatják egymást" (Zsolt 85:11). A fegyelmezés alatt álló családok tagjai az Úr útján fognak járni, hogy igazságot és ítéletet cselekedjenek. (The Adventist Home, 310, 311.)

A fiatalok tekintsenek az isteni mértékre, és sose elégedjenek meg alacsonyrendű célokkal. Ne járjanak tétovázva, hanem szilárdan Jézus Krisztus erejében és kegyelmében. Néki adatott minden hatalom mennyen és földön. Menekülj Jézus Krisztushoz, és lépj Vele szilárd szövetségre hit által, hogy szeresd és szolgáld Őt. (The Youth’s Instructor, July 5, 1894.)

Mivel pedig Isten törvénye „szent és igaz és jó”, az isteni tökéletesség másolata, egyenesen következik ebből, hogy szent az a jellem is, amelyet ez iránt a törvény iránt tanúsított engedelmesség formált. Krisztus ennek a jellemnek a tökéletes példája. (The Great Controversy, 469.)

Reggeli gyöngyszemek: Isten törvénye tökéletes

„Az ÚR törvénye tökéletes, megeleveníti a lelket.” (Zsolt 19:7)

Isten régi népének adott törvényei bölcsebbek, jobbak és emberségesebbek voltak a föld legműveltebb nemzeteinek törvényeinél is. A nemzetek törvényei a meg nem újult szív gyarlóságának és szenvedélyeinek nyomait viselik, de Isten törvénye az istenség pecsétjét hordja magán.

A zsoltáros így szól: „Az Úrnak törvénye tökéletes.” Milyen csodálatos Jahve törvénye a maga egyszerűségében, világosságában és tökéletességében! Olyan rövid és tömör, hogy könnyen megjegyezhetjük minden előírását, mégis oly messze ható, hogy képes kifejezni Istennek teljes akaratát, és nem csupán a külső cselekedetekre van tekintettel, hanem a szív gondolataira, szándékaira, vágyaira és érzéseire is. Az emberi törvények nem képesek erre. Azok csak a külső megnyilvánulásokkal képesek foglalkozni. Lehet valaki törvényszegő, mégis elrejtheti gaztetteit az emberi szemek elől; lehet bűnöző – tolvaj, gyilkos vagy házasságtörő -, de amíg bűne ki nem tudódik, a törvény nem ítélheti el mint vétkest…

Isten törvénye egyszerű és könnyen érthető. Ha az emberek fiai legjobb képességük szerint engedelmeskednének ennek a törvénynek, elméjük és értelmi képességeik hatalmasan megerősödnének, és még jobban értenék Isten céljait és terveit. Ez az előrehaladás nemcsak a jelen életben folytatódna, hanem örök korszakokon át; mert bármily messzire jut is valaki Isten bölcsességének és hatalmának ismeretében, mindig végtelen távlatok maradnak előtte.

Mivel „az Úr törvénye tökéletes” (Zsolt 19,8), minden attól való eltérés bűn.

Az engedelmesség volt az egyetlen feltétel, melynek alapján az ókori Izrael elnyerhette volna az ígéreteket, melyek Isten magasan kitüntetett népévé tették őket; a törvény iránti engedelmesség ugyanolyan nagyszerű áldásokat hoz mind egyéneknek, mind nemzeteknek ma is, mint amilyeneket annak idején a zsidóknak hozott volna. 

(The Signs of the Times, January 10, 1911.)

Reggeli dicséret: Jób fájdalma

„És monda: Mezítelen jöttem ki az én anyámnak méhéből, és mezítelen térek oda, vissza. Az Úr adta, az Úr vette el. Áldott legyen az Úrnak neve!”
(Jób könyve 1. fejezet 21. vers)

Jób kétségkívül az egyik legkülönlegesebb a hithősök sorában, aki az őt ért tragédiasorozat ellenére sem átkozta meg az Istent, sőt jellemében megmaradt, mint „feddhetetlen, igaz, istenfélő és bűn-gyűlölő” (Jób 1:1).

Története bemutatja és leleplezi Sátán gyilkos szándékát, ugyanakkor reményt ad, és megerősít, hogy bár néha úgy tűnhet, hogy erőnket meghaladó próba ér, ám Isten soha nem hagy feljebb kísértetni, mint elszenvedhetjük; sőt a megoldást is mindig megadja. (1Kor.10:13)

S mielőtt hozzá hasonlóan szembenézel ma saját kihívásaiddal, ezek a bátorító sorok ösztönözzenek kitartásra!

„Ádám korától kezdve mindmáig nagy ellenségünk a sanyargatásra és a pusztításra fordítja hatalmát. Most készül az egyház elleni utolsó hadjáratára. Azok, akik Jézust akarják követni, harcba sodródnak ezzel a könyörtelen ellenséggel. A keresztény ember minél inkább követi mennyei Példaképét, annál biztosabb, hogy Sátán támadásainak célpontjává lesz.

Akik tevékenyen részt vesznek Isten ügyében; akik igyekeznek leleplezni a gonosz csalásait, és bemutatni Krisztust az embereknek, mindazok Pállal együtt elmondhatják, hogy az Urat alázatos lélekkel, könnyhullatások és kísértések között szolgálják.

Sátán a legádázabb és legravaszabb kísértéseivel támadta meg Krisztust, de minden összecsapásnál kudarcot vallott. Azok a csaták miértünk folytak; és azok a győzelmek lehetővé teszik számunkra a győzelmet. Krisztus mindenkinek erőt ad, aki kér tőle.

Sátán senkit nem győzhet le saját beleegyezése nélkül. A kísértő nem kapott hatalmat az akarat irányítására, sem pedig a bűn kikényszerítésére. Elcsüggeszthet, de nem szennyezhet be. Meggyötörhet, de nem fertőzhet meg. Az a tény, hogy Krisztus győzött, öntsön bátorságot követőibe, hogy hősiesen küzdjenek a bűn és a Sátán ellen!”

E.G.White, Nagy küzdelem című könyvének (439.o.)

Bejegyezte: Szilárd