Ha igazak kiáltanak, Te meghallgatod, és minden bajukból
kimented őket. (Zsolt. 34,17.)
A magasságos Istenhez kiáltok, Istenhez, aki jót végez
felőlem. Elküld a Mennyből és megtart engem: meg−
gyalázza az engem elnyelőt. (Zsolt. 57,2–3.)
Az Úr megment engem ellenségeimtől, még az ellenem
felkelők fölött is felmagasztal engem, az erőszakos ember−
től megszabadít engem. (Zsolt. 18,48.)
Uram, Te megszabadítasz a fegyvertől, a gonoszok szájá−
tól és az erősnek kezéből, hogy legyen reménységem, és a
hamisság befogja az ő száját. (Jób 5,15. 16.)
Elrejtesz engem a Te orcádnak rejtekében az emberek
zendülései elől; sátradban őrzöl engem a perpatvarkodó
nyelvektől. (Zsolt. 31,20.)
Meggondolás őrködik felettem, értelem őriz engem,
hogy megszabadítson engem a gonosznak útjától, és a
gonoszságszóló férfiútól. (Péld. 2,11. 12.)
Egy ellenem készült fegyver sem lesz jószerencsés, és
minden nyelv, mely ellenem perbe száll, kárhoztatik,
ez az Úr szolgáinak öröksége és az ő igazságuk, mely
Tőled van, Uram. (Ésa. 54,17.)
Isten könyörült rajtam és megszabadított engem, mert
váltságdíjat talált értem! Ezért nézhetem a Te színed nagy
örömmel, visszaadtad az igazságomat. (Jób 33,24. 26. 28.)
Az én segítségem az Úrtól van, aki teremtette az eget
és a földet. Nem engedi, hogy lábam inogjon; nem
szunnyad el az én őrizőm. Az Úr az én őrizőm, az Úr az
34
35
én árnyékom az én jobb kezem felől. Az Úr megőriz
engem minden gonosztól, megőrzi az én lelkemet. Meg−
őrzi az Úr az én ki− és bemenetelemet, mostantól fogva
mindörökké! (Zsolt. 121,2–8.)
Te így bíztatsz engem: Hívj segítségül engem a nyomo−
rúság idején, én megszabadítlak téged, és te dicsőítesz
engem. (Zsolt. 50,15.)
Tudom, hogy nem nyomhat el az ellenség és a gonosz nem
nyomorgathat engem, mert Te Uram, előttem rontod meg
az én szorongatóimat. Áldalak Atyám, mert velem van a
Te hűséged és kegyelmed; a Te neveddel magasztaltatom
fel, Jézus szent nevében. (Zsolt. 89,22–24.)
Hálát adok Neked Uram, mert meghallgattad az én imáimat,
a Te neved tisztelőinek örökségét megadtad nekem. Isten
előtt lakozom örökké, kegyelmedet és hűségedet kirendel−
ted, hogy azok őrizzenek engem. (Zsolt. 61,5. 7.)
Nem aggodalmaskodom, mert tudom, hogy meg van írva:
szorongatóim ellen fordítod kezed, és megelégítesz
java búzával, és sziklából folyó mézzel töltesz be engem.
(Zsolt. 81,14. 16.)
Az Úr támasztott fel engem igazságban, és minden utamat
egyengeti. (Ésa. 45,13.)
Uram, Te vagy az én osztályos részem és poharam; Te
támogatod az én sorsomat. (Zsolt. 16,5.)
Uram, Te kiszállsz néped szabadítására, felkented segít−
ségére; szétzúzod a főt a gonosznak házában, nyakig
feltakarod az alapjait. (Hab. 3,13.)
Az Úr, mint egy hős kijő, és mint hadakozó felkölti
haragját, kiált, sőt rivalg és ellenségeimen erőt vesz. (Ésa. 42,13.)
Aki velem verseng, megrontja azt az Úr, mennydörög
felette az égben. Az Úr megítéli a földnek határait,
királyának pedig hatalmat ád, és felemeli felkentjének
szarvát. (1Sám. 2,10.)
Az én ellenségeim elvesznek, és elszélednek mind a hamis−
ság cselekedők. (Zsolt. 92,9.)
Hálát adok Neked, mert elől és hátul körülzártál engem,
és fölöttem tartod kezedet. A Te kezed vezérel, és a Te
jobb kezed tart meg engem. (Zsolt. 139,5. 10.)
Mert az Úrnak része vagyok, mint az Ő népe, körülvesz
engem, gondja van rám, őriz engem, mint a szeme
fényét. Mint a fészkén felrebbenő sas, fiai felett lebeg,
kiterjeszti felettem szárnyait, felvesz engem, és tollain
emel engem. (5Móz. 32,10–12.)
Az Úr orcájának angyala megszabadít engem, az Úr
megváltott engem az én Istenem szerelmében és kegyelmé−
ben, fölvesz és hordoz engem minden napon. (Ésa. 63,9.)
Az Úr angyala tábort jár körülöttem, és kiszabadít engem
minden utamon. (Zsolt. 34,7.)
Angyalaidnak parancsoltál felőlem, hogy őrizzenek
engem minden utamon. Kézen hordoznak engem, hogy
meg ne üssem lábamat a kőbe. (Zsolt. 91,11. 12.)
És az Úr megszabadít engem a gonoszok kezéből, és
kiment engem a hatalmaskodók markából. (Jer. 15,21.)
Megszabadulok az Úr által örök szabadulással, nem vallok
szégyent és gyalázatot soha örökké! (Ésa. 45,17.)
Nem hallatik többé erőszaktétel földemen, pusztítás és
romlás határaimban, és a szabadulást hívom kőfalaimnak,
és kapuimnak a dicsőséget. (Ésa. 60,18.)
36
Sem betörés, sem kirohanás, sem kiáltozás nem lesz a mi
utcáinkon, mert az Úr, az én Istenem erősekké teszi kapuim
zárait, s megáldja bennem az én fiaimat. (Zsolt. 144,14. 147,13.)
Én, az Úr, eltöröm jármod keresztfáit, és kimentelek
téged a szorongatónak kezéből. (Ezék. 34,27.)
Nagy örömöt szereztél nekem Uram, örvendezek Előtted
az aratók örömével. Mert az ellenség terhes igáját, vesszejét
és az engem nyomorgatónak botját összetörted. (Ésa. 9,3. 4.)
Ezért eltávozik a gonosz terhe vállamról és igája nyakam−
ról, és megsemmisül az iga a kenet alatt. (Ésa. 10,27.)
Az Úr megőrzi az Ő színbort adó szőlőjét, mert meg van
írva: Én, az Úr, őrizem azt, minden szempillantásban
öntözöm, hogy senki meg ne látogassa, éjjel−nappal meg−
őrzöm azt. (Ésa. 27,3.)
A Jézus Krisztusban való élet szellemének törvénye meg−
szabadított engem a bűn és a halál törvényétől. (Róm. 8,2.)
Köszönöm Neked Atyám, Jézus nevében, hogy megszaba−
dítottál minden evilági gonoszságtól. (Gal. 1,4.)
Isten megszabadított engem a sötétség hatalmából, és által−
vitt az Ő szerelmes Fiának országába. (Kol.1,13.)
Megerősít engem az Úr és megőriz a gonosztól. Hálát adok
Neked Uram, hogy megmenekülök az alkalmatlan és
gonosz emberektől. Kiragad engem az Úr a gonosz
minden munkájából, és megment az Ő mennyei országára.
(2Thess. 3,2. 3. 2Tim. 4,18.)
Megszabadít engem az Úr minden nyomorúságból,
kedvességet és bölcsességet ad nekem minden ember
előtt. Így Isten fiainak dicsőséges szabadságában élek.
(Csel. 7,10. Róm. 8,21.) Ámen.
