Az elzárt forrás

"Bezárt kert az én húgom, menyasszonyom, bekerített forrás, lepecsételt kút."
(Énekek éneke 4,12)

Ebben a hasonlatban nyilván a titokzatosság fogalma lép elénk.
Van egy bekerített forrás: volt keleten egy kút, amelyre egy ház volt építve, úgy, hogy a forráshoz nem juthatott más, csak aki az elrejtett bejáratot ismerte; ilyen elzárt forráshoz hasonlít a hívő szíve, ha az megújul a kegyelem által; titokteljes élet van annak belsejében, mely nem emberi művészet és ügyesség következménye. 

Ez titok, melyet senki más nem ismer, igen, ezt még annak tulajdonosa sem képes felebarátjai előtt kinyilvánítani. Képletünk nem csak a titokzatosság gondolatát kelti fel bennünk, hanem az elkülönítés gondolatát is. Ez nem olyan nyilvános forrás, melyből minden arra menő ihat, ez olyan forrás, melytől az idegenek és jogtalanok távol vannak tartva; ez olyan kútfő, mely különös bélyeget visel, egy királyi birodalom pecsétjét, melyből mindenki felismerheti, hogy ez nem nyilvános kút, hanem olyan forrás, mely csak tulajdonosa számára van. Így van ez a lelki élettel is. Istennek választottai el lettek különítve az örök tanács által; ki lettek választva Istentől a megváltás napjára; el lettek választva másoktól annak az életnek a birtoklása által, mely azoknál hiányzik, s ők lehetetlen, hogy otthon érezzék magukat e világ fiai között vagy, hogy felüdüljenek e föld örömeiben. 

E képlet megfigyelésénél a szentség gondolata is felötlik. Az elzárt forrás egy meghatározott személy használatára van fenntartva; ugyan úgy a keresztyén szíve is. 

Ez a forrás Jézus számára van fenntartva. Minden keresztyénnek éreznie kell, hogy ő Isten pecsétjével van megpecsételve és szükséges, hogy elmondhassa Pál apostollal: „Ezután senki nekem bántásomra ne legyen, mert én az Úr Jézus bélyegeit hordozom az én testemben”. 

Még egy másik gondolat is előtérbe nyomul, ez a biztonság. Ó, milyen biztos és elrejtett a hívőnek belső élete! Ha az összes földi és mennyei hatalmasságok feltámadnának ellene, még akkor is megállja a helyét ez a hallhatatlan erő, mert aki ezt az életet adta, saját életét adta oda annak megőrzésére.

Jelenések könyve: A tengerből feljövő vadállat

Jelenések 13:1-10.

A legtöbb nemzetnek van olyan állata, ami szimbolizálja azt a népet. A magyarok a turulmadarat, a gallok a kakast, az amerikaiak a sast, az oroszok a medvét tekintik olyan állatnak, ami jelképezi őket.

A Bibliában levő vadállatok is különböző hatalmakat jelképeznek.

Az a vadállat, amiről most szó lesz, nagyon különös. Nem egy, hanem több állatból tevődik össze. Hasonlít a párduchoz, lábai ugyanakkor olyanok, mint a medvéé, a szája olyan, mint az oroszlán szája. Hét feje volt, tíz szarva, és a szarvakon koronák. Elég különös, ugye? Van még néhány jellemzője, ami segít beazonosítani, hogy melyik lehet ez a hatalom.

Ha Dániel könyvét olvassuk, ott is látunk oroszlánhoz, medvéhez, párduchoz hasonló vadállatot, és olyat is, amelyiknek tíz szarva van. Tehát ez olyan hatalom, amely babiloni, méd, görög és római alapokkal rendelkezik. Nem jó hatalom, mert Sátántól kapja az erejét. Negyvenkét hónapig, azaz 1260 évig uralkodik. Isten szentjei – azaz követői ellen háborúzik. Kap egy halálos sebet, de az begyógyul. Az egész földön van befolyása, hatalma – imádják őt.

Ilyen hatalom az emberiség történelmében csak egy van; a középkori pápaság.

A tengerből emelkedik fel, ami népeket nemzeteket jelent, tehát nem egy nemzetből

Keletkezése a babiloni, méd, görög és római hatalmak bukása után történik.

Ilyen hosszan egy hatalom sem maradt fenn. Az inkvizíció által üldözte a másképp gondolkodó embereket.

533.-ban Justiniánus kelet-római császár rendelete által Róma püspökét tette az egyház fejévé. A pápa igazán csak 538.-tól kezdhette uralkodását, amikor a császár hadvezére 538.-ban felszabadította Rómát a keleti gótok ostroma alól

Napóleon tábornoka 1798-ban fogságba vitte és megfosztotta hatalmától – ez a halálos seb. Napóleon más módon is megalázta a pápát. De azóta egyre inkább kezdi visszanyerni politikai és vallási befolyását a pápaság, tehát gyógyul a seb.

Az egész földre van befolyása, amit semmi más hatalom nem mondhat el magáról. Döbbenetes, mert a vallásos hatalom mögött Isten hatalmát gondolnánk, és nem az ellenségét. Szüksége volt a történelem során Isten gyermekeinek hogy türelemmel kivárják, hogy Isten megsegítse őket.

Ezen a földön igazán csak a Bibliában bízhatunk. Természetesen ne legyünk gyanakvóak, hisz sok áldott ember él, akik jó tanácsokat adhatnak, de a legfőbb és tökéletes tanácsadó Isten Szava.

Heti imagondolatok: KRISZTUS A MI KÖZBENJÁRÓNK

"Mert egy az Isten, egy a közbenjáró is Isten és emberek között, az ember Krisztus Jézus között." (1Timótheus 2:5)

HOGYAN ÉRTHETJÜK MEG KRISZTUS KÖZBENJÁRÓ SZOLGÁLATÁT?

Tanulmányozzuk az Ő közbenjárói munkáját: "Isten kinyilatkoztatta János apostolnak a Pátmosz szigetén azt, amit az emberek elé kellett tárnia. Tanulmányozzuk ezeket a kinyilatkoztatásokat. Szemléljük Krisztus életét és jellemét, és tanulmányozzuk közbenjárói szolgálatát. Végtelen bölcsesség, végtelen szeretét, végtelen igazság és irgalom nyilatkozik meg ebben."

Krisztus összekötő láncszem: "Krisztus az összekötő láncszem Isten és az ember között. Megígérte személyes közbenjárását. Igazságának minden érdemét a könyörgőnek tulajdonítja. Amint Istenhez közeledünk, a Megváltó érdemei által, Krisztus szorosan maga mellé állít bennünket. Átölel emberi karjával, miközben Isteni karjával megragadja a végtelenség trónját. Azt ígérte, hogy meghallja könyörgésünket és válaszol arra. Igen, Krisztus lett az ima közvetítője az ember és Isten között. Ugyanakkor az áldások közvetítője is lett Isten és az ember között."

Jézus a mi Képviselőnk: "Amint Isten Jézusnak a Jordánnál mondott: 'Ez amaz én szerelmes fiam, akiben én gyönyörködöm' (Mt 3:17) - az egész emberiséghez szól. Isten Jézushoz, mint képviselőnkhöz szól. A dicsőség, amely Krisztuson megnyugodott, Isten irántunk való szeretetének záloga. Ez beszél nekünk az ima erejéről, hogy miként juthat az emberi hang Isten füléhez, és hogyan találnak kéréseink meghallgatásra a mennyei udvarban. A hang, amely Jézushoz szólt, minden hívő léleknek mondja: ez amaz én szerelmes gyermekem, akiben én gyönyörködöm."

Az Isteni és emberi természet egyesülése: "Az Üdvözítő nagyon aggódott tanítványaiért és igyekezett megértetni velük, hogy mi célja volt Istensége egyesítésének az emberi természettel. Krisztusban Isten nyilvánította ki magát, hogy azután Krisztus is nyilvánvalóan megmutathassa magát tanítványaiban. Krisztus tökéletes ember volta az, amelyet összes követői megszerezhetnek, ha éppen úgy alávetik magukat Jstennek, ahogy azt Krisztus tette."

Lényeges az üdvösség tervéhez: "Krisztus közbenjárása az emberért a mennyei templomban éppoly lényeges része a megváltás tervének, mint halála volt a kereszten. Halálával Krisztus elkezdte a megváltás munkáját, feltámadása után pedig a mennybe ment, hogy befejezze. Jézus megnyitotta az utat az Atya trónjához. Közbenjár az emberért, hogy azok, akik hittel fordulnak hozzá, kívánságaikat őszintén Isten elé tárhassák."

A Krisztus nevében mondott ima jelentősége: "Krisztus nevében imádkozni sokat jelent. Azt jelenti, hogy elfogadjuk magatartását, megmutatjuk lelkületét és végezzük munkáját. Krisztus megment bennünket nem a bűnben, hanem a bűntől. Azoknak, akik Őt szeretik, ezt engedelmességükkel kell megmutatniuk."

ÖSSZEFOGLALÁS ÉS IMAGONDOLATOK

Boldog és hálás vagyok, hogy a betlehemi Jézus Krisztus, az Atya egyszülött Fia eljött erre a földre, hogy megváltson méltatlan bűnösöket, mint amilyen én vagyok. Szabad vagyok a bűn és Sátán hatalmától, kárhoztatásától és kötelékeitől. A bűn nem uralkodik felettem. Bűntelen és tökéletes vagyok? Nem! Szeretnék az lenni. De rendelkezhetem Jézus Krisztus bűntelen tökéletességével, mint amit a Szentlélek hatalma ingyen ajándékként ad nekem.

Vétkezem még? Sajnos, igen. Mindenkor, amikor magam veszem kezembe saját ügyemet. Azonban elhatároztam, hogy Isten erejével naponta, óránként, sőt pillanatról pillanatra az Úr Jézus Krisztus szeretetét és engedelmes szolgálatát fogom választant És amilyen mértékben Ót választom, az Ó útját és példáját, abban a mértékben szívembe költözik és győzelmet ad nekem önmagam, büszkeségem, a test kívánságai és a gonosz kísértései felett. Sátán nem tudott engem bűnre kényszeríteni. Köszönet Istennek, hogy Jézus Krisztus megszabadít engem a bűntől.

Köszönöm neked, szerető Jézus üdvösséged gazdagságát és szabadságát. Köszönöm, hogy meghaltál helyettünk, hogy kegyelem által a királyok Királyának gyermekei lehessünk. Mily nagy öröm kereszténynek lenni!

ÉRTÉK

Egyszer egy tanító előadást tartott a kezében egy húsz-ezressel 200 ember előtt.

Feltett egy kérdést a hallgatóságnak: "Ki szeretné ezt a 20ezrest?"

A legtöbb kéz a magasba lendült. Azután így folytatta: "Ma ezt oda fogom adni valakinek, de előtte mutatok rajta valamit." Fogta és mindenki szeme láttára összegyűrte.

"Szeretné még valaki megkapni?" - kérdezte. Továbbra is kezek tömb kelege a levegőben.

"Nos," folytatta, "Na ehhez mit fognak szólni?" Erre fel, ledobta a földre és sáros talpú cipőjével elkezdte taposni a húszezrest.

"Na, szeretné még valaki megkapni?" A kezek továbbra is a magasban.

"Kedves hallgatóim, ma ezzel a példával egy nagyon értékes leckét tanulhattunk meg. Nem számított, hogy mit csináltam a pénzzel, ti továbbra is akartátok, mert az értékét nem tudtam csökkenteni. Továbbra is 20 ezer forintot ér. Ugyanígy sokszor az életünkben összegyűrnek minket és beszennyeződünk, a lelkünkbe taposnak és sokszor a mi hibás döntéseink vezetnek ehhez. Ezért sokszor úgy érezzük, hogy ennél értéktelenebbek már nem is lehetünk! 

DE NEM számít mi történt, vagy mi fog történni, Jézus szemében soha nem veszíted el az értékedet! Számára felbecsülhetetlenül értékes vagy!

Gondolkodj el ezen, mert az értékünket nem cselekedeteink vagy saját magunk határozzuk meg, hanem AKIÉ VAGYUNK!

Te különleges vagy és Jézus akar téged, hogy szeretetével megújítson! Ezt soha ne feledd el!

Forrás: Eloldozva-

ALAPVETŐ BIBLIAISMERET: A BIBLIA JELENTŐSÉGE ÉS CÉLJA 1.rész

Miért jó az, ha ismerjük

1. Miért jó az, ha a huszonegyedik század embere is ismeri a Bibliát, függetlenül attól, hogy Istenben hívőnek tartja magát vagy sem?

• A Biblia az európai kultúra egyik forrása, mindmáig eleven táplálója.
• Nyelvünkben és gondolkodásmódunkban - tudva vagy tudatlanul - a Biblia fogalmai élnek.
• “A meztelen ember Ádám kosztümben jár. Ismerünk szemérmes Józsefet, csábító Potifárnékat, irgalmas samaritánusokat és álszent farizeusokat. A szenvedélyes vadászt Nimródnak nevezzük, a hitetlent Tamásnak. Egyesek bölcsek mint Salamon, szegények mint Lázár, szenvedők mint Jób. Mások úgy élnek, mint a paradicsomban, fajtalankodnak mint Sodoma és Gomora lakói..... Van, aki Ponciustól-Pilátusig szaladgál, vagy egyiptomi sötétségben tapogatózik, végül pedig bábeli zűrzavar támad körülötte.” (Békés István: Napjaink Szállóigéi)
• Irodalmi, zenei és képzőművészeti alkotások sokaságában is bibliai gondolatok, történetek és idézetek szólalnak meg, vagy öltenek alakot.
• Az emberiség történelmének a leghitelesebb dokumentumaként tarthatjuk számon.
• Nemcsak hitelesen írja le a már letűnt történelmet, hanem esetenként előre mutatva kijelenti a jövő történelmét is.

2. Az előzőeken kívül mi a Biblia eredeti célja és rendeltetése?

• Isten személyes üzenetét mondja el az emberi családnak, Isten szeretet szándékát találja meg benne a Tőle elszakadt ember.
• Népszerűségének is az a titka, hogy aki komolyan veszi, annak megváltoztatja az életét, más minőségűvé teszi azt.
• Ezért a Biblia üzenetével és gondolataival szemben lehet érvelni, még tagadni is lehet, de a belőle áradó, életeket átalakító erő olyan tény, amivel szemben nem létezik semmilyen érv sem.
• Istent arra késztette az irántunk érzett szeretete, hogy a Biblia által egy rendkívüli kinyilatkoztatást adjon önmagáról, és ezzel segítsen bennünket választ találni a bennünk felmerülő kérdéseinkre.
• A Bibliában olyan állítások találhatók, amik egyrészt kifejtik az igazságot Istenről, másrészt viszont egy személyes lényként mutatják be Őt.
• E kinyilatkoztatás mindkét területére szükségünk van, hiszen meg kell ismernünk Istent, és ez Jézusban vált leginkább láthatóvá számunkra, és meg kell ismerni az Isten igazságát is, amely szintén Jézusban jelent meg. Ján. 1,18. 14,9. – Ján. 14,6. Róm. 3,21-22.
• Ily módon a Szentírás segítségével Isten áthatol a mi szellemi és lelki korlátainkon, és rendkívüli módon mutatja be önmagát előttünk, nem hagyva kérdést afelől, hogy jelleme a szeretet, és hogy milyen komolyan akarja az üdvösségünket.

3. Mi az, amit a Biblia központi üzeneteként kell megértenünk és elfogadnunk?

• Ha az egész Biblia üzenetét figyeljük, akkor azt láthatjuk, hogy mondanivalójának középpontjában egy személy és egy esemény áll, bár a Biblia írói különböző módon beszélnek erről a személyről és erről az eseményről, de mindegyik erről beszél, a Megváltóról és a megváltásról.
• Jézus kétféle módon áll a Biblia üzenetének középpontjában:
• Mint a kinyilatkoztatást adó Isten. Jel. 1,1. 22,6. v.ö: 22,16.
• Az egész Biblia, mint örökkévaló evangélium, a Megváltó személyét állítja üzenetének középpontjába. Ján. 5,39. Luk. 24,27.
• Eseményszerűen pedig az Istentől elszakadt emberi család megváltásának részleteit jelenti ki rajta keresztül. I. Pét. 1,18-20.
• Amikor valaki a Bibliát igyekszik megismerni, akkor eközben egyre inkább a Jézus Krisztusról szóló bizonyságtételek bontakoznak ki előtte, és így a Biblia Istenével kerül személyes kapcsolatba és közösségbe.

II. Miért más, mint a többi könyvek

1. Mit jelent az a meghatározás vagy név, hogy “Biblia”?

• Ez a görög eredetű szó “biblion” azt jelenti, hogy “könyvek”, ezért már a neve is arra utal, hogy egy iratgyüjteményről van szó.
• Ez a 66 egymástól különálló írásmű két főrészből áll, az Ótestamentom, amely 39 írásműből áll, az Újtestamentumban pedig 27 írásból, és ezek együtt alkotják azt a csodálatos könyvet, amit Bibliának nevezünk.
• Az ótestamentomi részt főként héber nyelven írták, illetve egy nagyon keveset arámul, az újszövetségi részt pedig görög nyelven.

2. Mit tudhatunk a Biblia megírásának körülményeiről, és azokról az emberekről, akiket a Biblia íróiként tartunk számon?

• A Biblia első könyvét mintegy három és fél ezer évvel ezelőtt írták, időszámítás előtti tizennegyedik században, utolsó könyvét pedig az időszámítás utáni első század végén.
• A Biblia megírása tehát mintegy 1500 évig tartott.
• Írói között a társadalmi élet legkülönbözőbb rétegeihez tartozó embereket találunk.
• Isten így biztosította, hogy egyetlen társadalmi osztály se sajátíthassa ki magának a Bibliát, és ugyanakkor mindenki a sajátjának tekinthesse.

3. Mit állítanak a Biblia írói következetesen a munkájukról?

• A Biblia írói következetesen az “Úr könyvének” tekintették azt, amit nekik személyesen kellett megírniuk. Ésa. 34,16.
• Mások pedig még azt is lejegyezték, hogy a könyvükben található üzeneteket Istentől kapták és az Ő parancsára kellett leírniuk. Jer. 36,1- 2. Jel. 1,1-2. 19.
• Az előzőek alapján a Bibliáról, mint isten Igéjéről elmondhatjuk azt, hogy kettős természetű.
• Mivel a benne lévő üzenetek szerzője Isten, ezért teljesen isteninek kell tekintenünk.
• Mivel az Isten üzenetét embereknek kellett megfogalmazni, emberi nyelvre átültetni, ezért teljesen emberinek is kell azt tekinteni.

4. Hogyan gondoskodott Isten arról, hogy az általa kiválasztott emberek torzulás mentesen adják tovább a Tőle adott kinyilatkoztatásokat?

• Mindenek előtt szent életű embereket választott ki erre a feladatra. II. Pét. 1,21.
• Olyan embereket bízott meg, aki tisztelték Őt és üzenetét, akik nem akartak semmi emberit belekeverni az Istentől kapott kinyilatkoztatásba.
• A kinyilatkoztatás sértetlensége érdekében Szentlelke által “ihlette” ezeket az embereket, vagyis felfokozta emberi képességeiket, hogy tökéletesen teljesíthessék feladataikat.
• A Szentlélek ihletésének három fokozatát, azaz lépcsőjét ismerjük.
• Amikor a próféta kapja Istentől a kinyilatkoztatást
• Amikor a prófétának tovább kell adnia az általa már megértett üzenetet.
• Amikor mi vesszük kezünkbe tanulmányozás céljából Isten üzenetét.

5. Hogyan alakult ki az, hogy ezek a különböző korban és különböző emberek által írott könyvek végül egyetlen nagy könyvé lettek?

• Az Isten “szája parancsolta, és az Ő Lelke gyüjté össze őket”, egyetlen könyvbe. Ésa. 34,16.
• A Biblia könyveinek kanonizálása azáltal történt, hogy a mindenkori Isten-népe felismerte egy-egy könyvnek azt a különleges jelentőségét, ami által a benne megfogalmazott üzenet állandó aktualitással rendelkezik, ezért hozzá csatolták ahhoz a gyűjteményéhez, amely folyamatosan bővült a jelenlegi összetételére.
• A görög eredetű “kánon”szó jelentése “mérővessző”.
• A Bibliára alkalmazva ez azt jelenti, hogy az isteni kánon az egyetlen mértéke minden olyan írásnak, amely azzal az igénnyel íródott, hogy az Istentől küldött üzenet.

6. Mi kapcsolja össze ezeket a különböző korban és különböző emberek által írott könyveket egyetlen nagy könyvvé?

• A könyvek témája, vagyis a tartalom, még ha azt különböző módon mondják is el.
• A szerzők egyhangúan állítják, hogy nem a saját ismereteiket és gondolataikat közlik.
• A különböző könyvekben adott tanítások között csodálatos összhang található.

7. Még mindig megbízható és hiteles kinyilatkoztatásnak tekinthetjük ezt a több ezer éves könyvet, vajon nem sérült meg a benne lévő üzenet, miközben kézzel másolták és sokszorosították az évezredek alatt?

• Isten még ma is személyesen szól hozzánk rajta keresztül
• Feltárja és megismerteti velünk legrejtettebb gondolatainkat és bűneinket is.
• Válaszol a senkinek ki nem mondott töprengéseinkre, aggodalmainkra.
• Eloszlatja félelmünket, bátorít, vígasztal, útmutatást és tanácsot ad.
• A történelem során sokan és sokszor próbálták megsemmisíteni a Bibliát, de mindig sikertelenül, mert Istennek gondja volt és van ma is rá.
• “Megszárad a fű, és a virág elhull; De az Úr beszéde megmarad örökké I. Pét. 24-25

8. Lehet-e válogatni a Biblia könyvei között oly módon, hogy az egyik már elavult és érvénytelen, míg a másik még nem?

• Pál apostol azt mondja ki, hogy “A teljes írás Istentől ihletett”. II. Tim. 3,16.
• Jézus pedig az Istentől származó Írás örökérvényét és változhatatlanságát erősítette meg minden esetben. Mát. 5,17-18.
• Az Írásban adott kijelentéseket úgy kell elfogadni, ahogy kaptuk, nem szabad emberi önkényességgel magyarázni vagy átértelmezni: “Az írás fel nem bontható”. Ján. 10,35.
• A Biblia első és utolsó könyvének írója viszont arra figyelmeztet, hogy ezekhez az isteni iratokhoz nem szabad sem hozzá tenni, sem elvenni. V. Móz. 4,2. Jel. 22,18-19.

III. Isten célja a Bibliával

1. Milyen céllal íratta le Isten a Bibliában adott üzeneteket, miért nem maradhatott úgy mint régen, hogy apáról-fiúra szájhagyomány útján terjedt el az Isten ismerete és akaratának megismerése?

• A bűn következtében meggyengült és befolyásolt emberi elme egy idő után már nem lett volna képes torzulás mentesen továbbadni a megváltás üzenetét.
• Isten előre látta, hogy a bűn növekedésével a hamis tanítók és hamis próféták is megszaporodnak, akik Sátántól késztetve szándékosan akarják megtéveszteni az embereket.
• Ezért szükségessé vált egy megbízható tiszta forrás, amiből tévedhetetlenül meg lehet ismerni Istent és az Ő akaratát.
• Mivel a bűn elválasztotta Istentől az embert, ezért a személyes érintkezés hiányát is hivatott pótolni Isten és ember között a Biblia.
• Isten ezen keresztül mondja el tanácsait, és ismerteti meg velünk a megváltás tervét.

2. Mivel a Biblia Istennek hozzánk intézett üzenetét tartalmazza, ezért milyen legyen a hozzá való viszonyunk?

• Fogadjuk el a Bibliát, mint az igazság egyetlen Istentől adott tanúját és mértékét.
• Mindig a tiszta, hamisítatlan, minden emberi okoskodástól mentes Ige legyen előttünk.
• Mindig legyünk tudatában annak, hogy a Biblián keresztül az Isten jelenlétébe kerültünk, és onnan az Ő szavát halljuk.
• Tanulmányozás közben gyakoroljunk mindig ehhez méltó magatartást.
• A Szentlélek segítségét kérő ima nélkül sohase vegyük elő tanulmányozásra a Bibliát.
• Egyedül a Szentlélek segítsége által tudjuk torzulás mentesen megérteni az Istentől adott kijelentéseket.
• Ne veszítsük el türelmünket, ha eleinte nem értünk mindent, vagy nem azonnal értünk meg mindent.
• Az Ige igazi értékei mélyen a felszín alatt van, és csak szorgalmas kutatás által tárható fel és érthető meg. Péld. 2,3-5.
• Ha meg van bennünk az készség, hogy a megértett isteni elveket cselekedni is akarjuk, akkor kinyílik előttünk az Ige ajtaja. Ján. 7,17.

3. Mi a jelentősége a Bibliának a lelki életünk és a növekedésünk szempontjából?

• Lelki életünk mindennapi táplálékát jelenti a Biblia, lelkünk étele és itala kell legyen, ezért naponként kell kézbe vennünk Istennek ezt az üzenetét.
• “Meg van írva: Nemcsak kenyérrel él az ember, hanem minden igével, amely Istennek szájából származik” Mát. 4,4.
• “A beszédek, amelyeket én szólok néktek, lélek és élet” Ján. 6,63.
• A Bibliából megismerhető Jézus, a testté lett Ige is ilyen élő kenyér lehet számunkra.
• “Én vagyok amaz élő kenyér, amely a mennyből szállott alá. Ha valaki eszik e kenyérből, él örökké”Ján. 6,51.
• A lelki táplálkozásunkban is ki kell alakítani ugyanazt a rendszerességet, mint ahogy az a fizikai életünk táplálkozási szokásaiban van.
• Minimum naponta egyszer éljünk az Istentől adott lelki étellel, ha erősek és egészségesek akarunk maradni lelkileg.
• Ne úgy álljunk hozzá, mint valami szükséges rosszhoz, mint egy keresztény kötelességhez, amit muszáj megtenni, ezért essünk gyorsan túl rajta.
• Ebben az esetben nagyon keveset fogunk megemészteni belőle, és nagyon kevés fog beépülni belőle a lelki életünkbe.

4. Mit tegyünk akkor, ha egyáltalán nem kívánunk a Bibliával foglalkozni?

• Ha ez az érzés csak egy átmeneti megnyilatkozás, csak részleges tartózkodást jelent, akkor legfeljebb csak valamilyen hiánybetegség fog kialakulni az így érző ember lelki életében.
• Mert táplálkozik ugyan, de nem eleget, és nem megfelelő minőségű lelki ételt.
• Az ilyen élet következményeként az egészséges lelki élethez szükséges alapvető tápanyagok és vitaminok kifogynak a lelkéből, és ettől lelkileg beteggé válik.
• Ha viszont egyáltalán nem akar Isten Igéjével táplálkozni, ez már egy súlyosabb lelki betegség következményeként és tüneteként jelentkezik.
• Mivel a törvényszerűségek hasonlítanak a fizikai életben megfigyelt táplálkozási problémákhoz, azért az ilyen esetekben is ugyanazt kell mondanunk a betegnek, mint amit egy fizikai beteg étvágytalansága esetén szoktunk tanácsolni.
• A pillanatnyi érzéseid ellenére mégis élj vele, és meglátod, hogy egy idő után már élvezni fogod, sőt kívánod azt.
• Ha később valamilyen okból mégis kihagysz alkalmakat, akkor feltámad az éhség érzeted utána, és rádöbbensz, hogy már nem tudsz nélküle élni.

5. Miért nevezi Jézus boldogoknak azokat, “akik éhezik és szomjúhozzák” a Bibliában adott isteni lelki eledelt?

• Ezzel a kijelentésével Jézus az önelégült kegyesek lelki jóllakottságát kárhoztatja.
• Arra figyelmeztet, hogy az elveszettségünk és az Istentől való eltávolodásunk mindig azzal kezdődik, hogy már nem érzünk vágyat az Istentől jövő igazság után.
• Sátán bukása is azzal kezdődött, hogy “nem maradt meg az igazságban”. Jn. 8,44.
• Arra figyelmeztet, hogy nemcsak testi, hanem lelki életünknek is az az egészséges lüktetése, hogy megéhezünk és megszomjazunk, majd pedig megelégíttetünk.
• Egyedül csak ez lehet az egészséges élet szüntelen megújulásának útja és módja.
• Csak így vagyunk képesek az életünket biztosító táplálékokat befogadni.
• Ez a meghatározás a Jézus Krisztussal való élő közösség utáni vágyakozást is jelenti.
• “Az érdemtelenség érzése az igazság éhezésére és szomjazására készteti a szívet.” (J.É. 248,1.)
• “És találtassam Őbenne, mint akinek nincsen saját igazságom a törvényből, hanem van igazságom a Krisztusban való hit által, Istentől való igazságom a hit alapján.”Fil. 3,9.

IV. Ajánlás

1. Isten mindannyiunkat hív egy ilyen mélyreható igetanulmányozásra.

• Ha kitartunk az elfogulatlan, őszinte keresésben, akkor többször lesz Istennel szerzett komoly lelki élményünk.
• Meggyőződhetünk arról, hogy Isten egészen személyesen, egyénenként is tud hozzánk szólni a Bibliában megfogalmazott kijelentések és üzenetek által.
• Ha szorgalmasan tanulmányozzuk a Bibliát, akkor előttünk is fel fog tárulni a valódi értékében az az Ige, amit éppen tanulmányozunk.
• “Míg nappal virrad, és hajnalcsillag kél fel szívetekben.” II. Pét. 1,19. Jel. 22,16/b.

Következő részek:

2. A VILÁGMINDENSÉG ISTENE

3. ÉDEN, MINT AZ EMBERI ÉLET BÖLCSŐJE

4. A BŰN TÖRTÉNETE

5. ISTEN MEGOLDÁSA A BŰNNEL SZEMBEN

Forrás: Igemorzsa-

Zsoltárok könyve 3. rész

1. Dávid zsoltára; fia, Absolon elől való futásakor.
2. Uram! mennyire megsokasodtak ellenségeim! sokan vannak a reám támadók!
3. Sokan mondják az én lelkem felől: Nincs számára segítség Istennél, Szela.
4. De te, oh Uram! paizsom vagy nékem, dicsőségem, az, a ki felmagasztalja az én fejemet.
5. Felszóval kiálték az Úrhoz, és ő meghallgata engemet, az ő szentsége hegyéről. Szela.
6. Én lefekszem és elalszom; felébredek, mert az Úr támogat engem.
7. Nem félek sok ezernyi néptől sem, a mely köröskörül felállott ellenem.
8. Kelj fel Uram, tarts meg engem Istenem, mert te verted arczul minden ellenségemet; a gonoszok fogait összetörted.
9. Az Úré a szabadítás; legyen a te népeden a te áldásod. Szela.

Andrew Wommack: HOGYAN IMÁDKOZZ?

Tudod, hogy miért támad az a gondolatod, hogy meg fogok halni, közvetlenül azután, hogy így imádkoztál: „Ó, Uram, kérlek, gyógyíts meg”? 

Azért, mert nem hiszed el, hogy már meggyógyultál.

Hiszed azt, hogy Isten meg tud gyógyítani, de Őrá vársz, hogy meg is tegye. Ez helytelen! Isten már kiárasztotta gyógyító erejét. Nem Istenre kell várnod, hogy meggyógyítson téged, hanem Isten vár rád, hogy tulajdonba vedd azt, amit már elvégzett.

Mint a rádióhullámok. Az adó a jeleket már sugározza. Ha nem fogod az adást, az nem azért van, mert Isten nem sugároz, hanem a te fogadókészségeddel van a baj, mert az nem működik megfelelően. Bele kell ásni magunkat a kezelési kézikönyvbe – Isten Igéjébe –, és tanulmányozni kell azt. Meg kell tanulnunk, hogyan kell a vevőnket bekapcsolni, behangolni, kiszűrni a sistergést, és el kell hárítani minden akadályt, mely zavarhatja a legjobb vételt.

Ne mondd azt, hogy Istenre várok! Ez nem így működik.

„Akinek sebei által meggyógyultatok.” (1Pét 2,24.)

Isten vár rád, hogy hidd el és fogadd el!

Amióta elkezdtem ezt tanítani, azóta hatalmasra növekedett azoknak száma, akik elfogadták a gyógyulásukat. Ezek az emberek képesek átvenni a gyógyulást, mert már nem Istentől kérik és Rá várnak, hogy megtegye, hanem elhiszik azt, amit az Úr már megtett. Hatalmuk tudatában megnyilvánulást parancsolnak mindannak, amiről Isten már korábban gondoskodott. Az eredmény lenyűgöző!

Legidősebb fiam, Joshua megbetegedett, és úgy tűnt, meg fog halni. Feleségemmel, Jamie-vel felvettük a harcot, ellene álltunk a betegségnek, és a fiunk végül jobban lett. Ez megtörtént több, egymást követő évben is. Végül – mivel azt láttam, hogy a betegség újra és újra visszatért – az Urat kerestem, kértem és így imádkoztam:
„Uram, mi a baj?” Így válaszolt:

„Azért harcoltok, hogy meggyógyuljon, ahelyett, hogy azért harcolnátok, mert már meggyógyult. Megpróbáljátok elérni azt, hogy meggyógyuljon, ahelyett, hogy megvédenétek azt a gyógyulást, ami már a tiétek.”

Mihelyt ezt megértettem, a dolgok 180 fokos fordulatot vettek.

Ne azért harcolj, hogy meggyógyulj; harcolj azért, mert már meggyógyultál! Ne megszerezni próbáld a gyógyulást; védd meg a gyógyulást, amit Krisztus már megszerzett neked!

Engedd meg, hogy ez a kinyilatkoztatás mélyre hatolva megváltoztassa hozzáállásodat mindazokhoz a dolgokhoz, amiket meg szeretnél kapni az Úrtól!

(Részlet, A.Wommack, Már a tiéd című könyvből)

Forrás: Horváth Ilona -

Csendes percek: A VILÁG IMÁI

,,Ki hitte volna el, amit hallottunk, ki előtt volt nyilvánvaló az ÚR hatalma?
Mint vesszőszál, sarjadt ki előttünk, mint gyökér a szikkadt földből. Nem volt neki szép alakja, amiben gyönyörködhettünk volna, sem olyan külseje, amiért kedvelhettük volna.
Megvetett volt, és emberektől elhagyatott, fájdalmak férfia, betegség ismerője. Eltakartuk arcunkat előle, megvetett volt, nem törődtünk vele.
Pedig a mi betegségeinket viselte, a mi fájdalmainkat hordozta. Mi meg azt gondoltuk, hogy Isten csapása sújtotta és kínozta.
Pedig a mi vétkeink miatt kapott sebeket, bűneink miatt törték össze. Ő bűnhődött, hogy nekünk békességünk legyen, az ő sebei árán gyógyultunk meg.
Mindnyájan tévelyegtünk, mint a juhok, mindenki a maga útját járta. De az ÚR őt sújtotta mindnyájunk bűnéért.
Amikor kínozták, alázatos maradt, száját sem nyitotta ki. Mint a bárány, ha vágóhídra viszik, vagy mint a juh, mely némán tűri, hogy nyírják, ő sem nyitotta ki száját.
Fogság és ítélet nélkül hurcolták el, de kortársai közül ki törődött azzal, hogy amikor kiirtják a földön élők közül, népe vétke miatt éri a büntetés?!
A bűnösök közt adtak sírt neki, a gazdagok közé jutott halála után, bár nem követett el gonoszságot, és nem beszélt álnokul.
Az ÚR akarata volt az, hogy betegség törje össze. De ha fel is áldozta magát jóvátételül, mégis meglátja utódait, sokáig él. Az ÚR akarata célhoz jut vele.
Lelki gyötrelmeitől megszabadulva látja őket, és megelégedett lesz. Igaz szolgám sokakat tesz igazzá ismeretével, és ő hordozza bűneiket.
Ezért a nagyok között adok neki részt, a hatalmasokkal együtt részesül zsákmányban, hiszen önként ment a halálba, hagyta, hogy a bűnösök közé sorolják, pedig sokak vétkét vállalta magára, és közbenjárt a bűnösökért.,,- Ézs 53.

,,Pedig a mi vétkeink miatt kapott sebeket, bűneink miatt törték össze. Ő bűnhődött, hogy nekünk békességünk legyen, az ő sebei árán gyógyultunk meg.,, (Ézs 53,5)

AIDS/HIV fertőzésem van, amivel nagyon nehéz együtt élni. Nemrég komoly visszaesés volt az állapotomban. Nyolc napot kórházban kellett töltenem, ami egy örökkévalóságnak tűnt. Gyengén és erőtlenül feküdve megláttam az ágyam melletti asztalkán a betegek részére oda helyezett Csendes Percek spanyol nyelvű változatát. Nagy erőfeszítésekkel, de érezvén, hogy szükségem van Istenre, elkezdtem olvasni a napi áhítatos könyvet. Lelki szemeim előtt megelevenedtek az áhítatok különböző országokban élő írói, akikkel imádságban összekapcsolódtam, mikor a kórházban voltam.
Isten minden értelmet meghaladó békéje átölelt, és a zsoltáros szavai jutottak eszembe: "Este szállást vesz a sírás, reggelre itt az ujjongás" (30,6).

Ezután már képes voltam aludni. Következő reggel nyugodtan és bizakodóan ébredtem, és úgy éreztem, hogy a Csendes Percek olvasóinak családja támogat engem. Itt találkozik a világ imádságban, függetlenül az etnikai hovatartozástól, a társadalmi helyzettől, vagy az adottságoktól.
Miután túléltem egészségem romlását, ami a kórházba juttatott, folytatom a hit útját Istenben megújult reménységgel, és egy nemzetközi imacsalád támogatását élvezve.

Imádság: Urunk, köszönjük, hogy kísérsz minket. Köszönjük az egész világot behálózó imacsaládot. Ámen.

Az ima az egész világot egy nagy családdá kapcsolja össze.
Hernan Hernandez (Cortes, Honduras)

IMÁDKOZZUNK AZOKÉRT, AKIK AIDS-BEN SZENVEDNEK!

Csendes percek Istennel: Isten többre szánt

„Ekkor így szólt hozzá az ördög: ’Ha Isten Fia vagy, mondd ennek a kőnek, hogy váljék kenyérré!’” 
-Lk 4,3

-„Szerintem nem bánja Isten” – mondta a barátnőm.
A sírás kerülgetett. Meg akartam értetni vele, hogy Istennek bizonyára nem tetszik, ami potenciálisan bánatot okoz azoknak, akiket szeret.
Nem tudtam meggyőzni, összetört a szívem. Később aztán az ő szíve következett.
Barátnőm küzdelme egy kísértéssel kezdődött. Eleinte csak eljátszadozott a gondolattal. Aztán összeszedte a mellette szóló érveket, de ami ellene szólt, azt nem vette számításba. Később a tettek mezejére lépett. Végül pedig összeomlott, mert nem úgy történtek a dolgok, ahogy gondolta.
Mind szembesülünk kísértésekkel. Talán nem azzal, amivel a barátnőm.
Fel akarjuk adni, amikor nehézségekbe ütközünk. Nem fogadunk el valami jó dolgot, mert úgy érezzük, méltatlanok vagyunk rá.
Küzdelmeinkben nem vagyunk egyedül. Jézus is megtapasztalta a kísértést. A Lukács evangélium negyedik fejezetében Jézus szemtől szemben találja magát a Sátánnal a pusztaságban.

Minden szinten kísértés éri, ugyanúgy, mint minket. Az ellenség egy egyszerű csábítással indít.
„Ekkor így szólt hozzá az ördög: ’Ha Isten Fia vagy, mondd ennek a kőnek, hogy váljék kenyérré!’” (Lk 4,3).
Képzeld el magad a sivatagban minden élelem nélkül. Jézus gyomra már-már kilyukadhatott az éhségtől.
Egyetlen szavától kenyérré válnának a kövek a lábai előtt. Jézus rendíthetetlen. Tudja, mi az ellenség terve. A Mennyei Atya azért küldte Jézust, hogy ezt a sebzett világot magához vonja.
Ez nem a kenyérről szól. Az ellenség nemcsak Jézust akarta tönkretenni, hanem Isten tervét Vele.
Jézus nem bonyolódik vitába. Nem időzik a kísértésnél, Isten igéjét szegezi neki. Példája megmutatja nekünk, hogy a Mennyei Atyához való hűség fontosabb, mint a pillanatnyi éhség csillapítása. Jézus nem hagyja magát félrevezetni az által, aki bár úgy tesz, vele törődik, igazából a lelkét akarja elpusztítani.
Mind hallottuk már a csábítás hangját. Nem is egyszer.
A kísértés kompromisszumra hív, vagy arra, hogy elégítsük ki pillanatnyi vágyunkat, mely eltávolít Istentől. Hogy vegyük saját kezünkbe a dolgainkat, ragadjuk ki őket Isten kezéből. Amennyire lehetséges, el akar távolítani Istentől és az Ő rólunk szóló tökéletes tervétől.
Kísértéssel küzdő barátnőm a pillanatnyi éhségre fordította figyelmét, és így nem vette észre a valódi harcot, ami benne zajlott.
Ha kísértést érzel, tudd, Megváltód ismeri a mostani pillanaton túli szükségleteidet is. Tudja, milyen kísértést szenvedni. Ígéri, hogy segít küzdeni a kísértés ellen mindaddig, míg az ellenség fel nem adja.
Évek múltán a barátnőm megtalálta a visszautat. Hosszú szenvedéseken át Isten végül meggyógyította a szívét, és ő nem tágított Mellőle, mialatt igyekezett rendbehozni a tettével szétzilált kapcsolatait.
Amikor felkérik, hogy mondja el történetét, így foglalja össze a tanulságot: „Ha nem illeszthető be Isten legjobb tervébe rólad, fuss az ellenkező irányba”.
Bármi legyen a kísértés, pillanatnyi igényeink kielégítése sosem múlja fölül az igazság melletti döntésből fakadó tartós átalakulást.

Drága Jézus, segíts túllátnom az érzéseimen, hogy Rád találjak. Segíts legyőznöm a kísértést igéddel, és kizárnom azt szívemből és gondolataimból. Jézus nevében, Ámen.

Suzie Eller: You Are Made for More, Encouragement for today, 2017.11.07., fordítás:eszmelkdesek.blogspot, kép:pinterest

Neki legyen dicsőség mindörökké!

„Övé a dicsőség mindörökké. Ámen” (Róma 11,36)

Neki legyen dicsőség mindörökké! Ez legyen a keresztyén egyetlen kívánsága. Minden más kívánság ennek alárendeltje legyen, és ennek álljon szolgálatában. A keresztyénnek szabad azt kívánni, hogy hivatása boldogsággal és sikerrel legyen koronázva, de csupán azért, hogy az által azt a nagy kívánság be

teljesedését segítse elő: „Neki legyen dicsőség mindörökké!” Lehet neki arra törekedni és azért imádkozni, hogy több adománnyal és több erénnyel legyen megáldva, de csupán azért, hogy a fő cél annál inkább el legyen érve: „Neki legyen dicsőség mindörökké!” Nem feleltek meg kötelességeteknek, mint Isten gyermekei, nem az Úr dicsőségére vetett együgyű hívő tekintet sarkall benneteket, hanem valami más ok. Mivel keresztyén vagy, tehát „Istentől” és „Isten által” vagy: azért hát „Istenért” élj. Soha se dobogjon szíved valami egyébért oly hatalmasan, mint Ő érte. Az Ő iránta való szeretet legyen az élet folyamának hullámverése. Ez a nagyravágyás tüzelje fel lelkedet, ez legyen minden vállalatod alapköve, amelybe bocsátkozol, és ez serkentsen téged, ha buzgóságod lehűl; Isten legyen a te egyetlen célod. Arra számíthatsz: ahol az én, ott megkezdődnek a gondok is, de ha Isten az én legfőbb gyönyörűségem, Ő gondot visel rám.
Isten dicsőítése és tisztessége utáni vágyódásunk növekedő kívánság legyen. Te imádtad Őt ifjúságodban, ma már ne érd be hasonló dicsérettel és imádattal, mint akkor. Megáldott Isten téged hivatásodban és vállalkozásaidhoz szerencsét és sikert adott? Adj neki többet, mivel Ő dúsabban adott neked. Ajándékozott neked Isten belső tapasztalatokat? 

Tisztelt Őt erősebb hittel, mint kezdetben gyakoroltad azt. Növekedtél a tudományban, akkor kedvesebb énekeket énekelj. Boldogabb időket élsz, mint egykor amilyenben részesültél? 

Betegségedből, mint egy újjászületve keltél fel újból és szenvedésed békességgé és örömmé változott? Akkor kellemesebben pengesd hárfádat, hints több izzó szenet és drága tömjént hálaimád füstölőjébe. 

Adj neki dicsőséget eljárásod által és fejed dicséneked, élő isteni szolgálatod „Ámen”-ével.

Charles H. Spurgeon: Isten ígéreteinek tárháza-Gyakorlott kutató

"Mert így szól az én Uram, az Úr: Majd én magam keresem meg juhaimat, és én viselem gondjukat" (Ez 34,11)



Ezt először akkor teszi meg, amikor választottai még tévelygő juhok, akik nem ismerik sem a Pásztort, sem a karámot. Milyen csodálatosan meg tudja találni az Úr választottait! Jézus Krisztus a hatalmas Pásztor, aki megkeres és megment. Bár sokan azok közül, akiket az Atya neki adott, szinte a pokol kapujáig tévelyednek el, az Úr megtalálja és kegyelmesen magához vonja őket. Minket is megkeresett: legyünk hát jó reménységben azok felől, akikért imádkozunk, mert őket is meg fogja találni.

Azokat is keresi az Úr, akik már a nyájhoz tartoznak, de eltévelyedtek az igazság és szentség mezejéről (útjáról). Talán súlyosan tévelyegnek, bűnbe keveredtek vagy megkeményedtek. Az Úr azonban, aki az Atya előtt felelős értük, mégsem engedi őket olyan messze távolodni, hogy elvesszenek. Gondviselése és kegyelme követi őket az idegenbe, a szegénységbe, a szellemi sötétségbe és a kétségbeesés mélységeibe is. Egyet sem veszít el azok közül, akiket az Atya neki adott. Az Úr Jézus számára szent elkötelezettség, hogy megmentse az egész nyájat, annak minden tagját kivétel nélkül. Milyen drága ígéret ez számomra, ha most éppen így kell kiáltanom: "Bolyongok, mint az eltévedt juh" (,Zsolt 119,176)

Örömteli mindennapok A nyugalom helye

Van tehát egy másik fajta szombati nyugalom, amely elkészítve várja Isten népét. 

A teremtéskor Isten befejezte a munkáját, és utána megnyugodott. Ezért, aki belép Isten nyugalmába, az is abbahagyja a saját erőfeszítéseit, ahogyan Isten is tette. Tegyünk meg mindent, ami tőlünk telik, hogy beléphessünk abba a nyugalomba! 

Egyikünk se vesszen el a hitetlenség miatt, mint ahogy azok elvesztek, akik akkor engedetlenek voltak!-

Zsidók 4:9 -11.
,,Annakokáért megvan a szombatja az Isten népének
Mert a ki bement az ő nyugodalmába, az maga is megnyugodott cselekedeteitől, a miképen Isten is a magáéitól,
Igyekezzünk tehát bemenni abba a nyugodalomba, hogy valaki a hitetlenségnek ugyanazon példájába ne essék.,,

Krisztussal minden nap a nyugalom napja !
Isten gondoskodott nyugodalomról, hogy te is bemehess abba.
Jézus elvégezte! Az igazság nem követel többet.
Krisztus Jézusban nagy békesség lett az osztályrészünk.
Ne a saját cselekedeteidbe bizz,ne erőlködj tovább ,fogadd el Krisztus bevégzett munkáját .
Szeretve vagy,elfogadott vagy .Jézus Krisztus maga a tökéletes nyugalom, és benne mi is teljes nyugalmat találunk.
Jézus ott ül veled a csónakodban :)

Zsoltárok könyve 17.rész 6-7.vers

Dávid imádsága. Hallgasd meg, Uram, az igazságot, vedd észre könyörgésemet, figyelmezzél imádságomra, mely nem jő csalárd ajakról.

2

A te orcádtól jőjjön ki ítéletem, a te szemeid hadd lássanak igazat.

3

Megpróbáltad az én szívemet, meglátogattál éjjel; próbáltál engem, nem találtál semmi rosszat; ha tán gondoltam is, nem jött ki a számon.

4

Az emberek cselekedeteinél a te ajkad igéjével vigyáztam az erőszakosnak ösvényeire.

5

Ragaszkodtak lépteim a te ösvényeidhez, nem ingadoztak lábaim.

6

Hívtalak én, mert te felelhetsz nékem, Istenem! Hajtsd hozzám füledet, hallgasd meg az én beszédemet.

7

Mutasd meg csudálatosan a te kegyelmedet, aki megszabadítod jobboddal a te benned bízókat a támadóktól.

8

Tarts meg engemet, mint szemed fényét; szárnyaid árnyékába rejts el engemet.

9

A gonoszok elől, akik pusztítanak engem; ellenségeim elől, akik lelkendezve vesznek körül engem.

10

Megkövéredett szívöket elzárták, szájokkal kevélyen szólanak.

11

Körülvettek most minket mentünkben; szemeiket ránk szegzik, hogy földre terítsenek.

12

Hasonlók az oroszlánhoz, amely zsákmányra szomjaz, és a rejtekhelyen ülő oroszlánkölyökhöz.

13

Kelj fel, oh Uram! Szállj vele szembe, terítsd le őt, szabadítsd meg lelkemet a gonosztól fegyvereddel;

14

Az emberektől, oh Uram, kezeddel, a világ embereitől! Az ő osztályrészük az életben van; megtöltötted hasukat javaiddal, bővölködnek fiakkal, amiök pedig marad, gyermekeikre hagyják.

15

Én igazságban nézem a te orcádat, megelégszem a te ábrázatoddal, midőn felserkenek.

Az Úr az én örökségem

,,Az Úr az én osztályrészem - mondom magamban -, ezért benne bízom.,, 
(Jeremiás siralmai 3,24)

Nem az van mondva: „Az Úr majdnem teljesen az én örökségem”, se nem az: „Az Úr az én örökségemhez tartozik”, hanem Ő maga az én lelkem örökségének összege és tartalma.

Ezen terület térfogatában meg van mindaz, amit kívánhatunk és birtokolhatunk. 

Az Úr az én örökségem. 

Nem csak az Ő kegyelme, szeretete és szövetsége, hanem maga a Jehova. Ő minket örökségévé választott, mi pedig örökségül választjuk Őt. Persze, először az Úrnak kell kiválasztani örökségünket, mert mi azt magunktól nem tehettük volna, de ha valóban elhívattattunk az Ő elválasztó kegyelmének szándéka folytán, úgy énekelhetjük:

"Jézus én örökségem,
Drága kincs, üdvösségem;
Örök Isten szent Fia,
Te vagy lelkem jutalma."

Az Úr a mi elégséges örökségünk. Isten tartja azt fenn saját lényével, s ha Isten már önmagában elégséges, akkor részünkre Ő is kell, hogy legyen Az, aki szükségünket pótolja és minden kívánságunkat teljesen kielégítse. Nem könnyű egy ember kívánságát kielégíteni. 

Mikor azt gondolja, hogy mindent elért, amire szíve vágyott, akkor nemsokára eszébe jut, hogy még van valami, ami azon kívül esik és szíve telhetetlensége azonnal kiáltja: „Add meg, add meg!” 

Azonban mindaz, amit valaha csak kívánhatunk, isteni örökségünkben megvan, úgy, hogy ezt mondhatjuk: "Kicsoda volna nekem mennyekben Te nálad több? És Te nálad egyébben nem gyönyörködöm e földön. Elfogyatkozott az én testem és az én szívem, az én szívemnek kősziklája és az én erősségem Te vagy ó Isten, mindörökké”. Mi gyönyörködhetünk tényleg az Úrban, ki örömének folyamából itat minket. Hitünk kiterjeszti szárnyait és sasként emelkedik az isteni szeretet egébe, ahol hazája van. 

„A mi sorsunk esett nekünk kies helyen, nyilván szép örökség jutott nekünk.” Örüljünk az Úrban mindenkor, mutassuk meg a világnak, hogy mi boldog nép vagyunk, hogy azt keljen mondanunk: „Veletek megyünk, mert halljuk, hogy az Isten veletek van."

Köszöntünk Szent Szellem!: IGAZSÁGOT SZÓLT

"Mikeás pedig mondta: Él az Úr, hogy csak azt fogom mondani, amit az Úr mond nékem!,,(1Királyok könyve22:24)

Ugye, milyen könnyű szeretni azokat az embereket, akik mindig azt mondják, amit hallani akarsz? 

Akhábnak legalább 400 ilyen bólogató Jánosa volt, akiket ő prófétának nevezett. 

Békét és biztonságot jövendöltek, de hirtelen veszedelem tört rájuk. Mikeás viszont hajlandó volt az igazságot szólni, még ha népszerűtlenség és bebörtönzés is fenyegette. Sedékiás, Akháb egyik prófétája arcul csapta Mikeást, és megkérdőjelezte, milyen lélek van Isten emberében. Sátán annyira becsapta a hamis prófétákat, hogy azt hitték, bennük van az Úr Lelke, és nem jöttek rá, hogy hazug lélek szól rajtuk keresztül.
Jody egyetemi hallgató volt, és eljött az idő, amikor beleszeretett egy helyes fiúba, aki a közeli városban lakott. A fiatalember gyakran kedves ajándékokkal érkezett a lánykollégiumba, és el akarta vinni Jodyt izgalmas, romantikus helyekre. Azonban egy komoly probléma került elő. A lánnyal ellentétben ő nem hitt Istenben. Sőt, nem csak, hogy hitetlen volt, de ráadásul olyan életformát folytatott, ami szöges ellentétben állt a fiatal hölgy neveltetésével. Jody pár barátja arra biztatta a lányt, hogy menjen csak férjhez Dave-hez. Majd biztosan sikerül megváltoztatni a férjét, és nagyon izgalmas lesz a közös életük. Egy-két másik barátnője azonban arra figyelmeztette, hogy ha hozzámegy, annak fájdalmas és kínos következményei lehetnek.
Fiatal lelkész koromban körülbelül négy évvel a házasságkötésük után Jody hívott, hogy látogassam meg. Alig ismertem fel benne azt a lányt, akivel együtt jártunk egyetemre. "Tíz évet öregedtem! - sírta el bánatát. - Dave összeütközésbe került a törvénnyel, és szeretőket tartott. Most hagyott el, és alig tudom eltartani a hároméves ikreket. Mit tegyek?" Megtehettem volna, hogy emlékeztetem Jodyt azokra a hamis prófétákra, akik biztatták, hogy menjen hozzá Dave-hez, de inkább a Szentlélek gyakorlati segítségére irányítottam a figyelmét. A múltat már Ő sem tudta meg nem történtté tenni, de a jövőre bátorságot és reményt nyújtott ennek a fiatal hölgynek.

Imádság a mai napra
"Atyám, arra kérlek, vezess engem olyan barátokhoz és tanácsadókhoz, akikben a helyes ítélőképességnek a lelke van, és ne hallgassak olyanokra, akik mindig csak azt lesik, hogyan járhatnának a kedvemben a véleményükkel!

Isten csodálatos kegyelme: A megváltás ára

„És nem bakok és tulkok vére által, hanem az ő tulajdon vére által ment be egyszer s mindenkorra a szentélybe, örök váltságot szerezve.” (Zsid 9:12)

Isten számára minden egyes lélek hatalmas érték, hiszen Jézus Krisztus drága vére árán vétetett meg.
Vannak, akik úgy beszélnek az ószövetségi időről, mint egy kegyelem, irgalom és Krisztus nélküli korszakról. Hozzájuk szólnak Krisztus szavai, amelyeket a szadduceusokhoz intézett. „Nem ismeritek az Írásokat és az Isten hatalmát” (Mk 12:24). Ezt a kort az isteni hatalom csodálatos megnyilatkozásai szőtték át...

Magát az áldozati rendszert is Krisztus tervezte el, és adta Ádámnak, hogy azon keresztül tanítsa őt a Megváltó eljövetelére, aki majd a világ bűnét hordozva, meghal az emberért.. .

A megölt áldozat vére Isten Fiának vérét jelképezte. Isten úgy akarta, hogy a szent és a közönséges közötti megkülönböztetés világos és egyértelmű maradjon. A vért szentnek kellett tekinteni, mivel egyedül Isten Fiának kiontott vére szerezhet engesztelést a bűnre. A vért arra is használták, hogy megtisztítsák vele a szentélyt a nép bűnétől. Ez azt vetítette előre, hogy egyedül Krisztus vére az, amely a bűnből megtisztíthat bennünket.

Megváltónk kijelenti, hogy az örök élet ajándékát hozta el nekünk a Mennyből. Fel kellett emeltetnie a Kálvária keresztjére, hogy minden embert magához vonzzon. Mindezek után hogyan bánjunk hát Krisztus áron vett örökségével? Legyünk gyöngédek, figyelmesek, kedvesek, együttérzők és szeretetteljesek irántuk! Így lehetünk egymás számára is a segítség és áldás forrása. Ebben a munkában nemcsak az emberi család vesz részt. A mennyei angyalok fenséges társasága kísérhet bennünket, hogy segítsenek felvilágosítani szegényt és gazdagot egyaránt...

Krisztus az Atyjával való tanácskozás során elhatározta, hogy semmi árat nem sajnál, és semmit nem tart vissza a bűnös megmentése érdekében. Az egész Mennyet odaadná üdvözítő munkájáért, azért, hogy helyreállíthassa az emberben Isten erkölcsi képmását... 

Isten gyermekének lenni annyit jelent, mint egynek lenni Krisztussal, és készséges, önfeláldozó szeretettel munkálkodni a bűnükben veszteglő emberek megerősítésére. 

Nézd a vérjelet minden választotton

„Mert az Úr része az ő népe…” (5 Mózes 32,9)

Miként lesznek a hívők Istennek tulajdona? Az Ő szabad, kegyelemből való választása által. Elválasztotta őket és összes szeretetét feléjük fordította. És azt a nélkül tette, hogy valami jó lett volna rajtuk abban az időben, vagy, hogy azt előre látta volna bennük. Kegyelmes volt, akihez kegyelmes akart lenni és kiválasztott népét örök életre rendelte, így tehát azok az Ő tulajdonát képezi az Ő szabad és korlátlan választása folytán.

De azok nem csak azért az Övéi, mert elválasztotta őket, hanem mivel meg is vette őket. Letette és kifizette a teljes díjat az utolsó fillérig értük, minélfogva az Úrnak elvitathatatlan tulajdonjoga van hozzájuk. Nem mulandó ezüstön vagy aranyon, hanem az Úr Jézus Krisztus drága vérén váltatott meg a legteljesebb módon az Úrnak öröksége. 

Semmiféle követelés sem fér az Ő birtokjogához, semmiféle gátló tiltakozást nem lehet emelni ellene, a váltságdíj nyilvános törvényszék előtt lett letéve és elismerve, ennélfogva a gyülekezet az Úr szabad tulajdona örökké. 

Nézd a vérjelet minden választotton, ez láthatatlan az emberi szem előtt, de Krisztus ismeri azt, mert tudja az Úr, kik legyenek az Övéi, nem feledkezik azok egyikéről sem, akiket az emberek közül megváltott; megszámlálja a juhokat, akikért életét adta és gyülekezete, melyért magát feláldozta folyton emlékezetében van. 

De az Övéi azért is, mert legyőzte őket. Milyen küzdelembe került az Neki, míg megnyert bennünket! Milyen sokáig tartotta megszállva szívünket! Mennyiszer felszólított bennünket a megadásra! De mi elzártuk előtte ajtónkat és megerősítettük kőfalainkat vele szemben. 

Nem emlékszünk már arra a nagy napra, mikor szívünket ostrommal bevette? Mikor keresztjét kőfalainkra felállította, sáncainkat megmászta és tornyainkra kitűzte az ő mindeneket legyőző kegyelmének vérpiros lobogóját? Igen is, mi az Ő mindenható szeretetének legyőzött foglyai vagyunk. 

Mivel tehát ekképpen kiválasztattunk, megvétettünk és meggyőzettünk, ennél fogva, a mi isteni Urunk joga érinthetetlen; örülünk annak, hogy sohasem lehetünk a magunkéi és óhajtjuk naponként akaratát cselekedni és dicsőségét kinyilatkoztatni.

Zsoltárok könyve 147. rész

1. Dicsérjétek az Urat! Hiszen Istenünkről énekelni jó; hiszen őt dicsérni gyönyörűséges és illendő dolog!
2. Az Úr építi Jeruzsálemet, összegyűjti Izráelnek elűzötteit;
3. Meggyógyítja a megtört szívűeket, és bekötözi sebeiket.
4. Elrendeli a csillagok számát, és mindnyájokat nevéről nevezi.
5. Nagy a mi Urunk és igen hatalmas, s bölcseségének nincsen határa.
6. Megtartja az Úr a nyomorultakat; a gonoszokat földig megalázza.
7. Énekeljetek az Úrnak hálaadással, pengessetek hárfát a mi Istenünknek!
8. A ki beborítja az eget felhővel, esőt készít a föld számára, és füvet sarjaszt a hegyeken;
9. A ki megadja táplálékát a baromnak, a holló-fiaknak, a melyek kárognak.
10. Nem paripák erejében telik kedve, nem is a férfi lábszáraiban gyönyörködik;
11. Az őt félőkben gyönyörködik az Úr, a kik kegyelmében reménykednek.
12. Dicsőitsd Jeruzsálem az Urat! Dicsérd, oh Sion, a te Istenedet!
13. Mert erősekké teszi kapuid zárait, s megáldja benned a te fiaidat.
14. Békességet ád határaidnak, megelégít téged a legjobb búzával.
15. Leküldi parancsolatát a földre, nagy hirtelen lefut az ő rendelete!
16. Olyan havat ád, mint a gyapjú, és szórja a deret, mint a port.
17. Darabokban szórja le jegét: ki állhatna meg az ő fagya előtt?
18. Kibocsátja szavát s szétolvasztja őket; megindítja szelét s vizek folydogálnak.
19. Közli igéit Jákóbbal, törvényeit s végzéseit Izráellel.
20. Nem tesz így egyetlen néppel sem; végzéseit sem tudatja velök. Dicsérjétek az Urat!

A kétértelmű cselekedet és eljárás vétke.

Charles H. Spurgeon: Harmatgyöngyök és aranysugarak

„Akik leborulnak a háztetőkön az ég serege előtt, azokat is, akik leborulnak az Úr előtt, és esküsznek rá, de esküsznek Molokra is” (Zofóniás 1,5)

Az olyan emberek, mint ezek a csapodárok, azt gondolják, hogy biztonságban vannak, mert mind a két féllel tartanak; futnak azokkal, kik Jehovát követik és amellett térdet hajtanak a Molok előtt.

De a kétnyelvűség utálatos Isten előtt és a képmutatást szívből gyűlöli. A bálványimádó, aki határozottan bálványához ragaszkodik, kevésbé bűnös, mint az, aki megfertőződött és szentségtelen áldozatát az Úr templomába viszi, s az alatt szíve a világon s annak bűnein csüng. 

A megbízhatatlan kétnyelvű ember a mindennapi közönséges életben joggal van kitéve a megvetésnek, de az isteni dolgokban is ez a leginkább átokra méltó bűn, ami csak létezik. Az előttünk levő versben kimondott ítélet rettenetes, de nagyon is kiérdemelt, mert miért is kímélne meg az isteni igazság egy olyan bűnöst, aki tudja, mi a jó, helyesli azt és kötelezi magát, hogy azt zsinórmértékül választja, azonban mégis a gonoszt választja és annak ad helyet szívében? 

Lelkem, vizsgáld meg magadat e napon és lásd meg, vajon nem terhel-e téged a kétértelmű cselekedet és eljárás vétke. Azt vallod, hogy Jézus tanítványa akarsz lenni; szereted-e hát Őt igazán? Őszinte a te szíved Isten iránt? Becsületes vagy, vagy pedig hajlongasz, bókolsz mindennek? 

Az, hogy élőnek mondanak, keveset segít, ha a valóság szerint halott vagyok a vétkek és bűnök által. Aki egyik lábát az igazság földjére teszi, a másikat pedig a hamisság csalóka tengerére, annak esése rettenetes lesz és egészen a romlásba zuhan. Krisztus mindenünk vagy semmink. 

Isten betölti az egész mindenséget, tehát nincs hely más Isten számára, s ha szívemben uralkodik, akkor más hatalomnak nincs többé helye. A megfeszítettben bízom-e egész egyedül; Jézusnak élek-e csupán? Benső vágyódásom azt tenni? Erre irányul minden vágyam és óhajom? 

Ó, akkor legyen magasztalva a mindenható kegyelem, mely engem megmentett. S ha még hiányos vagyok e tekintetben, ó Uram, akkor bocsásd meg bűneimet és adjad, hogy féljem a Te nevedet!

Örömteli mindennapok: Győzelemre születtünk!

,,Azért beszéltem ezeket néktek, hogy tökéletes békességetek és bizodalmatok legyen énbennem. E világon nyomorúságotok, megpróbáltatásotok lészen; de bízzatok: én legyőztem a világot.,, - János 16:33 ¹

Jézus azt mondta, hogy amíg a világban élsz, lesznek problémáid.

De te nem csupán a világban élsz. JÉZUSBAN vagy a világban, és ez adja a különbséget. Őbenne vagy, és Ő már legyőzött minden létező problémát.

Isten gyermekeként nem egy legyőzött ember vagy, aki próbál győzedelmeskedni. Te győztes vagy, és a sátán próbál kirabolni téged abból a győzelemből, ami már a tiéd.

Amikor Jézust életed Urává tetted, beleszülettél a győzelembe… mert a Győztes a bensődbe költözött. Gondolkozz el ezen. A győztes Jézus. A Felkent. A megdicsőült és feltámadt Úr. A Világegyetem Ura.

Fel a fejjel, barátom! Legyen „tökéletes békességed és bizodalmad”. Maga Jézus él benned!

Igei olvasmány: János 16:15-33

Örömteli mindennapok: A nap mindig ott van!

 ,,..Mindenkor örüljetek!,, 1Thess 5:16

Legyél boldog a hitedben, és legyél boldog a szívedben folyamatosan, és mindig .
Figyeld csak, mit mond az Úr: milyen hosszú ideig legyél boldog és örömteli? Milyen hosszú ideig kell derűsen élni? Annyi ideig, amíg az emberek jók hozzánk, amíg jól érezzük magunkat, amíg a gazdaság jól működik? Nem. Az Ige szerint folytonosan, mindig. Akkor is, amikor jól mennek a dolgok, és akkor is, amikor rosszul. Amikor süt a nap, s amikor esik.
Amikor sötét felhők gyülekeznek a fejed fölött, úgy érezheted az élet tele van rossz dolgokkal. De mindig emlékezz: a sötét felhők felett süt a nap. Mindig. Lehet hogy nem vagy képes a napot látni a felhők miatt, de ez nem jelenti azt, hogy a nap nincs ott. Épp csak a sötét felhők eltakarják. A jó hírem számodra az, hogy a sötét felhők csak átmenetiek. Nem maradnak ott mindig. A nap marad ott mindig!

Ebben az átmeneti időben is őrizd meg az örömödet, légy boldog. Ne engedd, hogy néhány felhő megkeserítse az életed. Az eső esik az igazra és a hamisra egyaránt. Ez azt jelenti, hogy mindannyian kerülünk nehéz helyzetbe. Igazságtalanságok történhetnek velünk, kísértések, próbák. De tudd, amikor benne vagy egy nehéz próbában, Isten mindig megsegít. Ha nehézségeken mégy keresztül, de az arcodon mosoly, a szívedben Istent dicsőítő ének van, a próba után jutalom vár téged. Legyen áldott napod!

Zsoltárok könyve 69. rész 3.vers

1. Az éneklőmesternek a sósannimra; Dávidé.
2. Szabadíts meg engemet, oh Isten, mert a vizek lelkemig hatottak.
3. Mély sárba estem be, hol meg nem állhatok; feneketlen örvénybe jutottam, és az áradat elborít engem.
4. Elfáradtam a kiáltásban, kiszáradt a torkom; szemeim elbágyadtak, várván Istenemet.
5. Többen vannak fejem hajszálainál, a kik ok nélkül gyűlölnek engem; hatalmasok a vesztemre törők, a kik ellenségeim alap nélkül; a mit nem ragadtam el, azt kell megfizetnem!
6. Oh Isten, te tudod az én balgatagságomat, és az én bűneim nyilván vannak te előtted:
7. Ne szégyenüljenek meg miattam, a kik te benned remélnek, Uram, Seregeknek Ura! Ne pironkodjanak miattam, a kik téged keresnek, oh Izráelnek Istene!
8. Mert te éretted viselek gyalázatot, és borítja pironság az én orczámat.
9. Atyámfiai előtt idegenné lettem, és anyám fiai előtt jövevénynyé.
10. Mivel a te házadhoz való féltő szeretet emészt engem, a te gyalázóidnak gyalázásai hullanak reám.
11. Ha sírok és bőjtöléssel gyötröm lelkemet, az is gyalázatomra válik.
12. Ha gyászruhába öltözöm, akkor példabeszédül vagyok nékik.
13. A kapuban ülők rólam szólanak, és a borozók rólam énekelnek.
14. Én pedig néked könyörgök, oh Uram; jókedvednek idején, oh Isten, a te kegyelmed sokaságához képest hallgass meg engem a te megszabadító hűségeddel.
15. Ments ki engem az iszapból, hogy el ne sülyedjek; hadd szabaduljak meg gyűlölőimtől és a feneketlen vizekből;
16. Hogy el ne borítson a vizek árja, és el ne nyeljen az örvény, és a veremnek szája be ne záruljon felettem!
17. Hallgass meg engem, Uram, mert jó a te kegyelmességed! A te irgalmasságodnak sokasága szerint tekints én reám;
18. És ne rejtsd el orczádat a te szolgádtól; mert szorongattatom nagyon: siess, hallgass meg engem!
19. Légy közel az én lelkemhez és váltsd meg azt; az én ellenségeimért szabadíts meg engem.
20. Te tudod az én gyalázatomat, szégyenemet és pirulásomat; jól ismered minden szorongatómat.
21. A gyalázat megtörte szívemet és beteggé lettem; várok vala részvétre, de hiába; vigasztalókra, de nem találék.
22. Sőt ételemben mérget adnak vala, és szomjúságomban eczettel itatnak vala engem.
23. Legyen az ő asztalok előttök tőrré, és a bátorságosoknak hálóvá.
24. Setétüljenek meg az ő szemeik, hogy ne lássanak; és az ő derekukat tedd mindenkorra roskataggá.
25. Öntsd ki a te haragodat reájok, és a te haragodnak búsulása érje utól őket.
26. Legyen az ő palotájok puszta, és az ő hajlékukban ne legyen lakos;
27. Mert a kit te megvertél, azt üldözik, és a tőled sujtottak fájdalmát szólják meg.
28. Szedd össze álnokságaikat, és a te igazságodra ne jussanak el.
29. Töröltessenek ki az élők könyvéből, és az igazak közé ne irattassanak.
30. Engem pedig, a ki nyomorult és szenvedő vagyok, emeljen fel, oh Isten, a te segedelmed!
31. Dicsérem az Istennek nevét énekkel, és magasztalom hálaadással.
32. És kedvesebb lesz az Úr előtt az ökörnél, a szarvas és hasadt körmű tuloknál.
33. Látják ezt majd a szenvedők és örülnek; ti Istent keresők, elevenedjék a ti szívetek!
34. Mert meghallgatja az Úr a szegényeket, és az ő foglyait nem veti meg.
35. Dicsérjék őt az egek és a föld; a tengerek és a mi csak mozog azokban!
36. Mert megtartja Isten a Siont, és megépíti Júdának városait; és ott lakoznak majd és bírni fogják azt.
37. És az ő szolgáinak maradékai öröklik azt, és abban laknak majd, a kik szeretik az ő nevét.

Reggeli dicséret-Krisztustól nyert szabadság

"Krisztus szabadságra szabadított meg minket, álljatok meg tehát szilárdan, és ne engedjétek magatokat újra a szolgaság igájába fogni." (Galatákhoz írt levél 5:.)

Azt hallottam, hogy nehezen illeszkednek vissza a szabad, polgári életbe azok, akik hosszabb időt töltöttek valamilyen fegyintézetben. Megszokták a benti életet és elszoktak attól, ami kint vár rájuk.

Hasonló veszély fenyegeti azokat is, akik megtapasztalják Krisztus szabadítását. Nem annyira a látványos bűnöktől szabadulókat, hiszen azok tudják, hogy mit hagynak maguk mögött és miért. Pál apostol itt inkább azokról beszél, akik a Krisztusban elnyert és élvezett szabadság helyett valamiféle mankót keresnek maguknak az életben, mert korábban megszokták, hogy nem szabadok, hanem valaki vagy valami megmondja nekik, hogy mit tegyenek.

Bár azt gondoljuk, hogy mindenki szabad akar lenni, sokakat riaszt az ezzel járó felelősség, ezért inkább másokra ruházzák azon döntések felelősségét, amit nekik kellene meghozni.

Vigyáznunk kell, hogy megbecsüljük azt a szabadságot, amit Krisztus szerzett meg nekünk. Nem csak attól kell óvakodnunk, hogy szabadosságba csúszva visszaélünk vele, hanem a fenti ige szerint attól is, hogy nem élünk vele, hanem újabb, másféle szolgaságot veszünk magukra, csak mert megszoktuk, hogy nem vagyunk szabadok, és ezért nem tudunk mit kezdeni a szabadsággal.

Isten szabadnak szeretne látni bennünket. Szabadnak a hibáinktól, a bűneinktől és minden megkötözöttségtől is. Ma is.

Szerző: Stramszki István