Bizonyságaid örökkévaló örökségem-Alfred Christlieb

   Belsazár király nagy vendégséget rendezett ezer főemberének és az ezer előtt bort ivott.

    ( Dán. 5,1)

Dániel könyvének 5. része megrázó példáját tárja elénk az alkohollal való visszaélés átkának. Ha egy festő a valósághoz hűen megfestette volna ezt a főúri társaságot, mindnyájuknak szégyellni kellett volna magukat. Borzalmas módon mutatkozik itt meg a mértéktelenség következménye. A könnyelmű gúnyolódás lelkülete veszi körül őket, s még a szent sem szent előttük.

Azokat az edényeket, amiket az Isten templomában való használatra készítettek, előhozatják, hogy mulatozásukon használják. A mai napig megvan az alkohol erkölcsi pusztító hatása. Tisztességes, művelt emberek csúsznak le olyan iszákosok társaságába, akik már semmit sem szégyellnek. Maga a kegyes Noé is saját fia gúnyolódásának tárgyává vált az ital miatt.

Jézus tanítványai számára mindebből magától értetődően adódik az a tanulság, hogy őrizkedjenek az ünnepi lakomák ilyen fajtáitól. Hogyan illene a mámor és mértéktelenség annak követőihez, aki minden időben azt kereste, ami az Atyának kedves?

Erre a fegyelmezetlen társaságra hirtelen rászállt Isten rettentésr. Félelmetes fénylő szavakat írt az angyalkéz a falra. Mindenki remegett. Az anyakirálynő tanácsára hívatták Dánielt. Micsoda ellentét: Dániel viselkedése, és a részeg főuraké. Önzetlenül, nem keresve a maga hasznát, elutasítja a nagy kitüntetést, amit a rejtély megfejtéséért ajánl fel neki a király: a bíbort, az aranyláncot és minden más megtiszteltetést. A király megtarthatja ezeket magának! Dániel bátran elétárja a királynak a bűneit, és Isten ítéletét hirdeti neki.

Ma is szükségük van a könnyelmű italozóknak és csúfolódóknak ilyen bizonyságtevőkre, akik megmondják nekik az igazságot. Isten adja meg nekünk Dániel bátorságát és önzetlenségét! Isten ítélete így szólt Belsazár felett: "Megmérettél, és könnyűnek találtattál"! Ütött az utolsó órája és ő ivott. Birodalma elpusztul, és a király úszik az alkoholban. Isten ítélete vár rá, és ő részeg. Hogyan állunk mi az alkohollal?

Isten asztaláról-Varga László

 "És történt, hogy Jézus szombaton gabonaföldeken ment át, és tanítványai útközben tépdesni kezdték a kalászokat. A farizeusok így szóltak hozzá: Nézd, miért tesznek szombaton olyat, amit nem szabad?... Majd hozzátette Jézus: A szombat lett az emberért, nem az ember a szombatért; tehát az Emberfia ura a szombatnak is."      Márk 2,23-28

Nem könnyű megtalálni az egyensúlyt a törvény és a szabadság között. A törvényvallás mindig könnyű: tudd a törvényt, tartsd magad a betűjéhez, ne gondolkozz, tedd, amit az mond! De Jézus a szabadság nehéz törvényét hagyta ránk. Szerinte a törvény jó. Arra kell, hogy a jókat irányítsa, a rosszakat fékezze. De a törvény is csak eszköz, nem cél. A cél - kénytelenek vagyunk százszor is ismételni - az emberek közös boldogsága és üdvössége, Isten szeretetének megmutatkozása, célba juttatása. Ez a jézusi szeretet törvénye. Augusztinusz egyházatya sokat vitatott szabálya: szeress, és tedd, amit a legjobbnak látsz. A keresztyénség ellenségei és meg nem értői ezt a szabályt túl könnyű, felelőtlen szabadságnak mondják. Nem igaz. Ez a legnehezebb törvény. A törvényvallással szemben gondolkozásra, személyes döntésre kötelez, állandó felkészültséget, a felelősség teljességét jelenti. Ezt kell vállalnia annak, aki nem a betűt, hanem annak Urát, Krisztust akarja követni és szolgálni.

Uram, köszönöm, hogy szabaddá tettél a törvényvallás kötelékei alól. Így lettem szabad gyermeked. De sokszor olyan nehéz ez a szabadság. Nekem kell eldöntenem, fiatalon: hová mehetek el, és hogy kell ott viselkednem. Apaként: engedjem-e fiamat a moziba, vagy kötelezzem előbb a lecke elvégzésére. Tisztviselőként: hajtsak-e végre egy törvénytelen intézkedést, vagy vállaljam inkább a konfliktust feletteseimmel. Nem tudom magamra vállalni a naponkénti döntés felelősségét, ha Te nem segítesz, Uram. Te add meg nekem a hitnek azt a biztos irányítását, hogy Téged lássalak magam előtt, és segíts, hogy megtaláljam a neked legjobban tetsző megoldásokat! Ámen. 

Mindennap az Ige fényében- A FEGYELMEZÉS A FEGYELMEZÉS

A mai napon olvasandó igeszakasz: Zsid 12, 5-11 

 


5 és elfeledkeztetek a bátorításról, amely nektek mint fiaknak szól: "Fiam, ne vesd meg az Úr fenyítését, és ne csüggedj el, ha megfedd téged, 6 mert akit szeret az Úr, azt megfenyíti, és megostoroz mindenkit, akit fiává fogad." 7 Szenvedjétek el a fenyítést, hiszen úgy bánik veletek az Isten, mint fiaival. Hát milyen fiú az, akit nem fenyít az apja? 8 Ha pedig fenyítés nélkül maradtok, amelyben mindenki részesül, fattyak vagytok, nem pedig fiak.9 Azután: testi apáink fenyítettek minket, és tiszteletben tartottuk őket, nem kell-e sokkal inkább engedelmeskednünk a lelkek Atyjának, hogy éljünk? 10 Mert ők rövid ideig, a saját elgondolásuk szerint fenyítettek, ő pedig javunkra teszi ezt, hogy szentségében részesüljünk. 11 Pillanatnyilag ugyan semmiféle fenyítés nem látszik örvendetesnek, hanem keservesnek, később azonban az igazság békességes gyümölcsét hozza azoknak, akik megedződtek általa.


"Pillanatnyilag ugyan semmiféle fenyítés nem látszik örvendetesnek, hanem keservesnek, később azonban az igazság békességes gyümölcsét hozza azoknak, akik megedződtek általa." (Zsid 12,11)

A legrosszabb dolog amit a szülők elkövethetnek az, ha megengedik gyermekeiknek, hogy keresztülvigyék akaratukat. Az engedékeny nevelés elmélete megdöbbentő számban termeli ki a zavart ifjakat és az elkényeztetett kölköket. A fiatalkori bűnözés oka a szülői bűnözés. Azok a szülők, akik nem fegyelmezik gyermekeiket, nem szeretik őket.
Isten szereti gyermekeit, ezért fegyelmezi őket. Amikor Isten ezt a gyógyszert adja be, ez keserves inkább, mint örvendetes.
Némely keresztyén tanító és író azt mondja, hogy amint valami nehéz és fájdalmas esemény játszódik le az életünkben, meg kell köszönnünk mennyei Atyánknak, mert az a javunkra szolgál. Én nem hiszem, hogy ez lehetséges, de még azt sem, hogy kívánatos. Az első tapasztalatunk a fájdalom. A fájdalom nem lehet hatásos gyógyszer, ha örömként éljük át.
Amikor szomorúság sújt, vagy fájdalom ér, először is az a kísértésünk, hogy elveszítsük az Istenbe vetett hitünket. Ezért az első tennivalónk az legyen, hogy csendben maradunk. A csend az első ajándék. Amíg tántorgunk a csapás súlya alatt, semmit se szóljunk.
Azután viszont, ha azt akarjuk, hogy a fegyelmezés elérje a kívánt hatást, edződnünk kell általa. Olyan élménynek kell lennie amiből tanulunk. Ez Isten szándéka vele, és mi nem kételkedhetünk abban, hogy Isten célja szeretetből fakad.
Az edzettség nem automatikus módon történik, éppenúgy mint ahogy az iskolába járás sem garantálja, hogy tanulunk is valamit. Vannak keresztyének, akik sokat szenvedtek és keveset tanultak. Másokat meg úgy megedzett Isten fegyelmezése, hogy "az igazság békességes gyümölcsét" láthatja Isten és ember.
Lehetetlen megmondani, hogy közülünk kinek-kinek mit kell megtanulnia. A szülők tudják, hogy milyen különbségek vannak gyermekeik között és e különbségek szerint váltogatják a fegyelmezést. Csak Isten tudja, hogy melyikőnknek mit kell tanulnia. Ő az az atya, aki a legjobban szeret minket, és a legjobban tudja, hogy miben különbözünk egymástól.
Istennek számtalan gyermeke van, akik ma megköszönik atyjuknak mindazt, amit a szomorúság, a veszteség és a csalódás óráiban tanultak.
 

Krisztus mindenek felett- ÉLŐ TEOLÓGIA

   "Járjatok, amíg világosságotok van, hogy a sötétség ne lepjen meg titeket" (Jn 12,35)

Jaj neked, ha nem cselekszel aszerint, amit Isten mutatott neked a hegyen. Ha nem engedelmeskedsz a világosságnak, sötétségre fordul. "Ha azért a benned levő világosság sötétség, mekkora akkor a sötétség!" Abban a pillanatban, amikor elhanyagolod azt, amiben Isten megvilágosított, legyen az a megszentelődés vagy bármi más, elkezdődik a romlás szellemi életedben. Váltsd az igazságot szüntelenül valóra; munkáld ki minden területen, különben még a már elnyert világosság is átokká lehet. A legnehezebben azzal az emberrel boldogulsz, aki önelégülten hivatkozik egy vallásos megtapasztalásra, amit azonban nem valósított meg az életében. Ha azt mondod, hogy megszentelődtél, mutasd is meg. Megtapasztalásodnak olyan valódinak kell lennie, hogy az életedben is láthatóvá váljék. Őrizkedj minden olyan hitbeli felfogástól, amely magaddal szemben engedékennyé tesz; az a pokolból való, bármilyen szépen is hangzik. A mi teológiánk meg kell hogy nyilvánuljon az élet leghétköznapibb vonatkozásaiban is. "Ha a ti igazságosságotok nem több az írástudókénál és a farizeusokénál..." (Mt 5,20) mondja az Úr, azaz erényesebbnek kell lenned a legerkölcsösebb lénynél is, akit csak ismersz. Lehet, hogy mindent tudsz a megszentelődésről, de nem élsz benne életed gyakorlati útjain. Testi, erkölcsi és szellemi életed minden kicsi részletének a váltság mértéke szerint kell megítéltetnie. 

Két magzat beszélget az anyja hasában:

             
– Mondd, te hiszel a születés utáni életben?
– Persze. A születés után jön az élet. Talán azért vagyunk itt, hogy felkészüljünk arra, ami ezután következik.
– Lárifári! A születés után nincs semmi: onnan még senki sem tért vissza! S különben is, hogy nézne ki?
– Azt pontosan nem tudom, de úgy érzem, hogy ott mindenhol fények vannak… S talán a saját lábunkon fogunk járni, és a saját szánkkal eszünk.
– Ez már végképp ostobaság! Járni nem lehet! S még hogy szájjal enni?
– Nevetséges! Hát nem látod a köldökzsinórt? S ha már itt tartunk, gondolkodj egy picit: azért nem lehetséges a születés utáni élet, mert a köldökzsinór túl rövid.
– Igen, de szerintem valami biztosan lesz, épp csak máshogy, mint amit itt életnek nevezünk.
– Ostoba vagy. A születéssel az élet véget ér, és kész.
– Figyelj, nem tudom pontosan, mi lesz, de majd a Mama segít nekünk.
– A Mama? Te hiszel a Mamában?
– Igen.
– Ne nevettesd ki magad! Láttad már valahol? Egyáltalán, látta már valaki?
– Nem, mert itt van körülöttünk. Benne élünk. S bizony pont neki köszönhetjük, hogy vagyunk.
– Na, most már hagyj békén ezzel az ostobasággal, jó? Majd akkor hiszem el a Mamát, ha látom.
– Látni nem tudod, de ha elcsendesedsz, akkor hallhatod az énekét, érezheted a szeretetét. Ha elcsendesedsz, érezni fogod simogatását, érezni fogod óvó kezét.”

A. J. Christian: A teljesség hangja

Isten műhelyébe- Világos jelszó

  "Hátra nem fordultam! " (Ézsaiás 50, 5)   

Ez volt Isten igaz szolgájának, Jézusnak a jelszava. Tántoríthatatlanul haladt előre, semmi sem tartóztathatta fel, még Péter szava sem: "Mentsen Isten, Uram, nem eshetik ez meg veled!" Utolsó jeruzsálemi útja előtt arcát egyenesen Jeruzsálem felé fordította; "eltökélte magát". Pedig tudta, hogy borzalmak várnak rá ott. De nem fordult el, nem állt meg, ment egyenesen előre. "Hátra nem fordulok!" - ez legyen a mi jelszavunk is, ha már elindultunk a mennyei cél felé. A régi braunschweigi címeren egy futó paripa van ezzel a felirattal: Nunquam retrorsum! (soha se visszafelé). Nem lehet megállnunk, a megállás visszacsúszás. Az emberi lélek szüntelen mozgásban van; ha nem Isten felé, akkor menekülőben előle. A Szentlélek szüntelenül előre és felfelé vonz minket. Ha nem engedünk neki, visszaesünk és lezuhanunk.

"Jól futottatok, kicsoda gátolt meg titeket, hogy ne engedelmeskedjetek az igazságnak?" A galáciaiak eltértek attól, aki elhívta őket. Hogyan? Az első öröm és leírhatatlan boldogság után, amit Jézusban találtak, apály állt be náluk. A boldog érzés helyébe nyomott hangulat lépett. Tévtanítókat fogadtak be, akik a kegyelem útjáról a törvény útjára irányították őket, azt állítva, hogy nem elég a Jézusban való hit, szükség van a körülmetélkedésre és a többi zsidó törvény megtartására is. Ma is jönnek tévtanítók a felébredt lelkekhez és kötelezővé akarják tenni például a szombat megszentelését. Azt állítgatják, hogy az egyház minden hanyatlása onnan származik, hogy a szombat helyett vasárnapot ünnepel. Mások szerint az ún. "Szentlélekkel való keresztség" hiánya az oka a keresztyének rossz belső állapotának. Mások mást hoznak elő. Céljuk mindig az, hogy valamivel segítsük elő a megváltást, nem elég csak a Megváltóra hagyatkozni és vele mind mélyebb közösségbe jutni. Előbbre akarnak jutni és visszaesnek. Ne engedjük feltartóztatni magunkat, tartsunk ki ővele, a Fővel és növekedjünk benne. Haladjunk előre azokon a nyomokon, amelyekbe Isten kegyelme először állított bele (Fil 3, 16). 

Prófétai Áhítatok

APRÓ JELEK EGY LÁGY SZÉLBEN, MARSHA BURNS:

Törj át az életed gátjain és törekedj Felém jönni, mondja az Úr. A szabadság a jogaid közé tartozik az Én királyságomban, viszont nem szabad hagynod, hogy az ellenség visszatartson a célod elérésétől. Fordíts kellő időt arra, hogy megtaláld és pontosan meghatározd, mi az oka annak, hogy nem jutsz magasabbra szellemileg. Ezután tegyél meg mindent, ami a hatalmadban áll, hogy győzz! Lukács 10:19 "Íme, hatalmat adtam nektek, hogy kígyókon, skorpiókon tapodjatok, és az ellenség minden erején, és hogy semmi se árthasson nektek."

APRÓ JELEK EGY LÁGY SZÉLBEN, MARSHA BURNS:

Nézz szét a környezetedben, hogy meglásd, mi van elromolva, ugyanis van egy azzal párhuzamos szellemi állapot is. Jeleket mutatok neked a természetes világban, amelyek a szellemi állapotodat tükrözik. Végezd el a szükséges javításokat minden szinten, hogy jól működjön az életed, mondja az Úr. Képes leszel észlelni a láthatatlan világ visszatükröződését, azon keresztül, amit ténylegesen látsz. Zsoltárok 123:2 Ímé, mint a szolgák szemei uruknak kezére, mint a szolgalány szemei asszonya kezére: úgy néznek szemeink az Úrra, a mi Istenünkre, mígnem megkönyörül rajtunk!

REINHARD BONNKE-A hit Isten ajándéka

A bibliai hitről szóló tanítások olyanná váltak az évszázadok során, mint a régi festmények felszínére felkent újabb és újabb lakkrétegek, melyek az eredetileg élénk színeknek egyre sötétebb tónust adnak. Különféle teóriák és emberi tanítások megfosztottak minket attól az egyszerűségtől, amely Krisztusban van. Elérhetetlen távolságra tolták a hitet, mintha az valami távoli, ritka misztérium volna, amely csak Isten szuverén döntése nyomán adatik némelyeknek. Igen, a hitet Isten adja. Igen, a hit Isten ajándéka. Azonban ez egy olyan ajándék, amit bárki megkaphat - Isten minden gyermekének megadatik, aki az ő asztalánál ül. „Isten adja kinek-kinek a hit mértékét” (Róma 12,3), és ezt vagy használjuk, vagy nem. Az Efézus 2,8 egyértelműen fogalmaz: „Kegyelemből van üdvösségetek, hit által; és ez nem tőletek van: Isten ajándéka ez.” Lehet félreérteni ezt a részt, és várni, hogy majd Isten megajándékoz a hittel, vagy akár azt mondani, hogy „Nekem sajnos nincs hitem, mert én nem kaptam meg ezt az ajándékot.” A hit ugyanúgy Isten ajándéka, mint a látásunk, a hallásunk és a többi érzékszervünk. Ezek olyan képességek, amelyekkel mindnyájan rendelkezünk, és amelyeket használunk is. A hit is egy ilyen képesség. Ezért „ne félj, csak higgy!” REINHARD BONNKE

Joel Osteen-Mai napon Istennek átlagon felüliek vagyok! :)

A múltad minden kihívásával, minden hányattatásával adott neked valamit Isten. Jellemed fejlődött, megnőtt a látótered. Minden nehézséggel Isten jóságának egy újabb szintjét tapasztalhatod meg. Talán igazságtalanságokkal találkoztál, valaki ártott neked, vagy egy rossz döntéssel bajt hoztál magadra, de ha helyesen tudod látni, akkor a múltad nem meghatároz, hanem felkészít. /Joel Osteen/

Cseri Kálmán-A kegyelem harmatja-Egyre mélyülő patak

"...lemért ezer könyököt, és átvezetett a vízen: a víz bokáig ért."(Ez 47,3)

Ezékiel látomásában a templomból kifolyó víz egyre mélyül. Mit jelent ez?

Először a víz bokáig ér. A mezítláb vagy saruban járó emberek lába hamar bepiszkolódott, leggyakrabban lábmosásra volt szükségük. Jézus is ezt mondta: akit az újjászületés fürdője megtisztított, annak is szüksége van lábmosásra. Vagyis aki az ő tanítványa lett, az is rászorul a naponkénti bűnbánatra és bocsánatra, a lelki tisztálkodásra.

Ötszáz méterrel lejjebb a víz térdig ért. A bűnbocsánatot kapott hívő közösségbe kerül Istennel, és megtanul vele imádságos párbeszédben élni. Megtanulja Istent önmagát megalázva, térden állva imádni. Az ilyen ember már nem a saját akarata teljesülésére vágyik, hanem ezt kéri: taníts akaratod teljesítésére, mert te vagy Istenem (Zsolt 143,10).

A harmadik fokozat, amikor derékig áll a vízben a próféta. így már erős a folyó sodra, keményebben kell ellenállni minden kísértésnek. A derék egyrészt az erő jelképe (derekasan helytáll valaki), másrészt a termékenységre emlékeztet: az érett hívőnek már vannak lelki gyermekei, másokat is Istenhez vezet.

Kissé lejjebb pedig annyira megnőtt a víz, hogy úszni kellett volna benne, nem lehetett átgázolni rajta. Itt már rá kell feküdni a vízre, és teljes bizalommal engedni, hogy megtartson és vigyen. Ezt nevezi a Biblia hitben járásnak. Már nem éri a lábam a földet, de egy másik valóság tart és visz: a víz, Isten kegyelme. Én pedig hagyom, hogy vigyen, és arra használjon, amire akar.

Az Istennel való közösség mélyülésének, a hitben való növekedésnek, a lelki érésnek szép képe ez. Én hol tartok ezen az úton?

Isten ígéreteinek tárháza-Megpróbált emberek

„...megpróbáltalak a nyomorúság kohójában" (Ézs 48,10)

 

 

Ez az igevers már régóta jelmondatként van felírva hálószobánk falára, és sokféleképpen be van írva a szívünkbe is. Nem kis dolog, ha Isten megpróbálja az embert. Akit Isten kiválaszt magának, azt megpróbálja, és akit megpróbál, az kipróbált ember lesz. Jobb Isten kiválasztottjának lenni, mint ha egy egész ország választana bennünket vezetőjéül. Olyan nagy kiváltság ez, hogy örömmel elfogadhatjuk a vele járó hátrányt, ahogy a zsidók is megették a keserűfüveket a páskabárány kedvéért (2Móz 12,8). Nekünk is el kell fogadnunk a „nyomorúság kohóját", mert Isten abban próbálja meg választottait.

Kiválasztásának eszköze a nyomorúság, nem a bőség és a jólét, a helye pedig a tüzes kemence és nem a palota. A tüzes kemencében szépségünk eltorzul, erőnk felemésztődik, dicsőségünk megolvad, de csak itt nyilatkoztatja ki az örökkévaló Szeretet számunkra titkait, és itt jelenti ki Isten, hogy választottai vagyunk. Ezt mi is így tapasztaltuk meg. A legsúlyosabb próbák idején tette Isten világossá számunkra, hogy választottai vagyunk, és tett bizonyossá a szolgálatra nézve. Amikor így tudatosan is az Urat választottuk Istenünknek, ő is megmutatta, hogy kétségtelenül választottai vagyunk. Ezért, ha ma a kemence hétszeresen is van befűtve, nem akarunk félni tőle, mert Isten dicsőséges Fia jár-kel velünk az izzó parázs között.

IMA

 

                      

Köszönöm Istenem az esőt és a napot, s hogy Te egyformán szereted a szegényt és a vakot
Köszönöm az utat amit Veled együtt járok, s a mindennapi csodát amit Veled megtalálok
Köszönöm életem minden egyes percét, s hogy Te elhordozod szívem minden terhét
Köszönöm a sok jót amit Tőled kapok, s ha Veled járok el tűnek a bajok
Köszönöm családom minden egyes tagját, s hogy Te szenvedőnek meghallgatod hangját
Köszönöm az ágyat ,melyre fáradt fejem hajtom, s ha Hozzád szól az Imám Te meghallgatod hangom
Köszönöm hogy asztalunkon mindennap van étel, s hogy felsegíted azt az embert aki előtted térdel
Köszönöm örömöm és mindennapi gondom, tudom ha velem vagy, bármi jön meg meg oldom
Köszönöm Istenem, hogy általad létezek, s hogy Te megbocsátasz nekem, bár oly sokszor vétkezek

Köszönöm hogy így szeretsz nem engedsz el soha, életemben Te vagy a legeslegszebb CSODA! Amen!

 

Forrás: Istvanné Gyolai megosztása

Az Ige az élet kenyere-Aki mások életét akarja élni,

Aki mások életét akarja élni, önmaga által állított csapdába lép bele. Kétségbe esetten menekül attól , hogy szembesülni kelljen saját éltével. Talán fél, mit talál majd a lelke mélyén. Ezért inkább mások életével, problémájukkal foglalkozik, mások életét igyekszik élni, ezzel akarja figyelmét elterelni önmagáról; ez sokkal egyszerûbb, hiszen a saját életünkért felelsôsséget kell vállalni, szembesülnünk kell a rossz tulajdonságainkkal, és hibáinkkal, ami elég kényelmetlen lehet, és több idôt igényel. Ha viszont ezeket lenyomod a lelked mélyére, és próbálod figyelmen kívül hagyni, azzal nem fog eltünni; az ott lent el lesz raktározva. Megszabadulni akkor tudsz tôlük, ha a felszínre hozod , szembesülsz velük, és tudatosan dolgozol magadon.
Ha nem vagy öszinte magaddal szemben , süllyedsz lefelé. Mindenre figyelsz, csak önmagadra nem! Rohansz, anélkül hogy megállnál és megkérdeznéd magadtól hogy pl. mi az ami ennyire fáj, mire akarja felhívni a figyelmem. Mikor hogyan viselkedek, mire hogyan reagálok, miért viselkedek így,vagy úgy ha valami nem tetszik, és mi az oka hogy nem tetszik. Miért fontos az, hogy mindig más ember élete, viselkedése legyen a témám. Ki mit csinált, mondott, hogyan, és miért. Ülj le és nézz magadba, gondolkodj el magadon, figyelj a belsô hangra. Figyelj magadra!! Ez idôt igényel, és nem elég ha csak egyszer teszed meg ezt, hanem mindig és minden körülmények között szükséges. Ez egy hosszú folyamat, ami nem megy egyik napról a másikra.
Lehet, ezer álarc égett rád a múltban, és már azt sem tudod ki vagy. Játszod a szerepedet, ezt adod, és mutatod a külvilágnak; és ami legbelül van, jó mélyen, azt nem látja senki, még saját magad sem. Csak azt érzed hogy valami nincs rendben. Ezeket az álarcokat felismerni, és leszedni nem könnyü feladat. Viszont nagyon megéri!
Ha az ember hajlandó szembenézni önmagával, azzal esélyt ad a vátozásra, és ezzel egy sokkal jobb minöségû életre. Lebontja falait, megszabadul az áldozati szerepétöl, végre értelmet adva saját életének.
Önmagunk megismerése hosszú út, és rajtad kívül senki nem tud végigmenni rajta. Szembesülnöd kell saját magaddal, és ezt senki más nem teheti meg helyetted. Információkkal gazdagodhatsz mások tapasztalatai által, de ezek csak kis lámpások az életed útján. Neked kell vègigmenni rajta. Neked kell a mélybôl felhozni a megoldandó konfliktusokat, tapasztalatokat, szíved fel nem dolgozott fájdalmait. Isten ebbe egy nagyon nagy segítség! Végtelenül szeret téged, és szeretne segíteni neked, de nem fogja helyetted megtenni Ö sem. Segít nagyon sokat, viszont vannak olyan feladatok az életünkben, amikkel bizony nekünk kell konfrontálódni, saját magunk érdekében.
Amikor Jézus Krisztust a szívembe fogadtam, óriási belsô változásokon mentem keresztül. Attól a pillanattól kezdve elkezdett bennem munkálkodni egy emberi ésszel felfoghatatlan hatalmas jóságos erô. Azok a dolgok amik a felszínen voltak, rövid idôn belül eltüntek. Kisebb problémak szinte maguktól megoldódtak, és éreztem, tapasztaltam Isten gondoskodását az életemben. Az életem egyre jobb lett. Felnyitotta a szemeimet, és hirtelen megláttam az élet lényegét, és értelmét. Megmutatta hogy a rossz tulajdonságokat, fájdalmakat, rossz szokásokat, amik az évek során felgyülemlettek bennem, és csak nyomtam lefele a lelkem mélyére, nekem kell felszínre hozni , szembesülni velük, belátni , megismerni. Amikor ezek megtörténtek, akkor Ö azt onnan eltávolította a kérésemre. Ezáltal megamat is megismertem, és továbbra is folyamatosan fejlôdök, bölcsebb és tudatosabb leszek. Te is megtudod tenni! Istennel minden könnyebb, és szebb. Isten áldása legyen rajtad!

Három ember meghal és felmennek a Mennybe

Be is akarnak menni, de a kapuban egy ember megállította őket.

– Ki vagy te? – kérdezi a kapuban álló az első embert.
– Én egy híres evangélista vagyok, sok könyvet írtam, még televíziós szolgálatom is volt, és általam sok millió ember ismerte meg az Úr Jézust.
– Na ez mind szép és jó, de mondd csak, ismered az Úr Jézust?
– Persze, hogy ismerem, hiszen mint már mondtam, én híres evangélista vagyok!

– Na és te ki vagy? – kérdezte a második embertől.
– Én híres pásztor vagyok, egész meg a gyülekezeteket pásztoroltam a Földön, az istentiszteleteinket is sok millió ember nézte a különféle televíziós csatornákon.
– Na, ez valóban csodálatos! De mondd csak, ismered az Úr Jézust?
– Persze, hogy ismerem, hiszen én híres pásztor vagyok!

– Na és te ki vagy? – kérdezte a harmadik embert.
– Amint azt magad is látod, én egy egyszerű öreg ember vagyok. Az életem gyorsan elmúlt és ez idő alatt nem is tudtam semmi maradandót alkotni. Nem lettem híres prédikátor, sem gazdag, hanem egy kis házikóban éltem hosszú éveken át. Sokat imádkoztam és azon igyekeztem, hogy hűséges maradhassak az én Istenemhez.
– Na és ismered az Úr Jézust?
– Igen Uram, ismerlek téged.

TE ISMERED ŐT SZEMÉLYESEN?!

Örömteli mindennapok- Igaz Szeretetben való élet

„Férfiak! Úgy szeressétek feleségeteket, ahogyan Krisztus is szerette az egyházat és önmagát adta érte.”-Ef.5,25-

Legyél kezdeményező a szeretetben,az odafigyelésben,az elfogadásban ,ahogy Krisztus is az ,a másik feltétel nélküli elfogadásával.A szeretetünknek elsősorban akarati döntésen kell alapulnia, nem változékony érzelmeinken.
„A férfiak is szeressék a feleségüket, mint a saját testüket. Aki szereti a feleségét, az önmagát szereti. Mert a maga testét soha senki nem gyűlölte, hanem táplálja és gondozza, ahogyan Krisztus is az egyházat, minthogy tagjai vagyunk testének. ” -Ef 5,28-30-
Mennyi időt, energiát és figyelmet fordítasz naponta tested táplálására és gondozására?.......és mennyi idő, energia és figyelem jut naponta a feleségednek?

A férj akkor lesz jó vezetője a családjának,ha az Ő feje a Krisztus .
Először a férjnek kell betöltenie a szerepét ahhoz, hogy a feleség és a gyerekek képesek legyenek betölteni a magukét
A férj, aki a feleség és a család feje, a feleségét és a családját szolgálja. Mk 10,45
Isten Igéje rávezet,megtanít minket arra,hogyan legyünk jó házastársai egymásnak,hogyan és mitől fog jól működni a kapcsolatunk a házasságban .Egy házasságban mindkét félnek megvan a szerepe ,amit be kell tölteni ,ahhoz ,hogy jol működjön minden.Ám ha nem vesszük komolyan és nem cselekszünk ennek alapján ,nem fog úgy müködni ahogy azt Isten elrendelte,és ahogyan szeretnénk ,hogy működjön .Először is Isten Igéjét tesszük az első helyre az életünkben és erre kezdünk el épitkezni .Ha már házas voltál mielőtt megismerted volna Isten akaratát a házasságodra ,akkor is ujra lehet kezdeni .Isten megigérte ,hogy az egyenetlent egyenessé teszi ,és ez életünk minden területére vonatkozik,amit átadunk Neki.
Soha nincs késő újrakezdeni ,de nem érdemes sokáig húzni az időt az újrakezdésre,mert ezalatt sok értékes perctől megfosztjuk egymást ,nem éri meg.
,,az asszony pedig tisztelje a férjét. „ (Ef 5,33)
A férj csak akkor érzi magát sikeresnek, ha a felesége is tiszteli őt.
Kölcsönösen és feltétel nélkül meg kell adnunk egymásnak az odafigyelést,szeretetet amire tanit a Biblia.Törekednünk kell az egységre ,nem az egymás alá -fölé rendeltségre .Egymás mellé rendelt az Úr bennünket ,egymás segítőtársaiként szeretetben elfogadásban.
Ti asszonyok, engedelmeskedjetek férjeteknek, És ugyanígy, ti férfiak is, megértően éljetek együtt feleségetekkel, mint a gyengébb féllel, adjátok meg nekik a tiszteletet mint örököstársaitoknak is az élet kegyelmében, hogy a ti imádkozásotok ne ütközzék akadályba.1 Péter 3,1-7-
Éljetek a Krisztusi szeretetben!
Legyen örömteli napotok:)

Reggeli dicséret- Kinek tetszem?

"Most tehát embereknek akarok a kedvében járni, vagy Istennek? Vagy embereknek igyekszem tetszeni? Ha még mindig embereknek akarnék tetszeni, nem volnék Krisztus szolgája."Galata 1,10

 

Életünk során mindig is tetszeni akarunk valakinek és azért, hogy ez sikerüljön készek vagyunk sok mindent megtenni. Mondhatnánk akár azt is, hogy az életünk nem más, mint az igazodás művészete.

Az elsők, kiknek tetszését el akarjuk nyerni, azok a szüleink. Ki más, hiszen gyermekkorunkban ők a legfontosabbak. Mi vagyunk apa, anya szeme-fénye. A lányok belebújnak édesanyjuk cipőjébe, illegetik-billegetik magukat a tükör előtt, úgy kérdik: "Apa, tetszem neked?" Ilyen kor kell mindig dicsérni, csodálni, mert a gyermeknek nagyon fontos, hogy feltétel nélkül szeressék.

Aztán jönnek a társak. Nekik is imponálni akarunk. Fontos lesz számunkra, hogy nekik mi a "menő" vagy esetleg a "ciki" és ahhoz igazodunk mi is. Iskolás és középiskolás korban nagy dolog a bandázás. A jó társaság jó irányba, míg a rossz társaság az ellenkező oldal felé terelhet bennünket, néha úgy, hogy észre sem vesszük.

Talán a legfontosabb a sorban a "nagy Ő". Amikor végül megismerjük és megszeretjük, akkor már az ő szava lesz számunkra a minden. Fontosabb mint a baráti köré, fontosabb, mint a szülőké, mert ő lesz a legfontosabb, hisz vele akarjuk leélni az életünket.

Természetesen a sorban következnek a gyermekeink, majd az unokák és sorolhatnám még. Igazodunk azokhoz, akiket szeretünk, akik a legfontosabbak nekünk. Adunk a véleményükre, megfogadjuk tanácsaikat, követjük az arra érdemeseket. De ne feledjük azt sem, hogy családunk, barátaink, szerelmünk gondolkodását mindig meghatározza az a kultúra, az a környezet, ahol élünk. Tág értelemben, a világ, amiben vagyunk. A világban pedig vannak jó és rossz dolgok is és sok minden a kettő között... De kihez, vagy mihez igazodik a világ? Mi határozza meg az aktuális trendet? Sokan kutatják ezt kíváncsian, mert azt gondolják, ha kiismerik titkát, gazdagok és sikeresek lehetnek. Vannak, akik úgy vélik, ők diktálják mindezt. Aztán hamar rájönnek, hogy csupán egy hatalmas gépezet fogaskerekei.

Pál nem kevesebbről beszél itt, mint arról, hogy Krisztus szolgájának a legfontosabb személy a világon nem más, mint Isten. Őhozzá ragaszkodik, Őhozzá igazodik, Őt szereti leginkább. Jézus szerint jobban kell Őt szeretnünk mint az apánkat, anyánkat, jobban kell őt szeretnünk, még a gyermekeinknél is. (Mt 10,37) Ezt a szeretetet pedig nem tudjuk máshogy kimutatni, csak azáltal, ha Hozzá igazodunk.(Jn 14, 15) Ne legyen ez furcsa kérés! Vagy ha mégis az, mélyedjünk el a Szentírásban és megértjük majd: Ő méltó erre a szeretetre.

 

 szerző: Restás László

IMA A SZENT SZELLEM KERESZTSÉGÉRT

Mennyei Atyám, azt tanítod az Igédben, hogy ha Jézus nevében kérem Tőled a Szent Szellemet, Te örömmel oda- adod Őt. (Luk. 11,13.)

Ezért, drága mennyei Atyám, a Te Igéd alapján, Jézus nevében kérem Tőled a Szent Szellemet. Töltsd be a szívemet a Szent Szellemmel. Keresztelj meg a Szent Szellemmel.
Köszönöm, mennyei Atyám, hogy minden imámat meghallgatod és megválaszolod.
Ezért hitben vallást teszek: megkeresztelkedtem a Szent Szellemmel. Betöltekeztem, beteljesedtem, teljes lett a szívem a Szent Szellemmel. 
Ennek jeleként nyelveken fogok imádkozni, ahogy a Biblia tanítja, ahogy a Szent Szellem adja a kiejtést. Köszönöm, drága mennyei Atyám. Köszönöm, Jézusom. 
A Szent Szellem örökké bennem és velem marad, és elvezet minden igazságra.
(Csel. 2,1–4.) Ámen.

Ha azért ti gonosz létetekre tudtok a ti fiaitoknak jó ajándékokat adni, mennyivel inkább ád a ti mennyei Atyátok Szent Szellemet azoknak, akik Tőle kérik. (Luk. 11,13.)
 
És mikor a pünkösd napja eljött , mindnyájan egy akarattal együtt valának. És lőn nagy hirtelenséggel az égből mintegy sebesen zúgó szélnek zendülése, és el telé az egész házat, ahol ülnek vala. 
És megjelentek előttük kettős tüzes nyelvek és üle mindenikre azok közül. És megtelének mindnyájan Szent Szellemmel, és kezdének szólni más nyelveken, amint a Szellem adta nékik szólniuk. (Csel. 2,1–4.)
Mikor még szólá Péter ez Igéket, leszáll a a Szent Szelem mindazokra, akik hallgatták e beszédet. És elálmélkodának a zsidóságból való hívek, mindazok, akik Péterrel együtt mentek, hogy a pogányokra is kitöltetett a Szent Szellem ajándéka. Mert hallják vala, hogy ők nyelveken szólnak és magasztalják az Istent. (Csel. 10,44–46.)
Amen!

IMA AZ ÜDVÖSSÉGÉRT

Ezt az imádságot minden evangelizációs és gyülekezeti alkalom során elmondjuk azokkal, akik elõször vannak jelen az alkalmainkon. 
 ,,Szükség néktek újonnan születnetek. (Ján. 3,7.) Ha valaki újonnan nem születik, nem láthatja az Isten országát.,, 
(Ján. 3,3.) Ezek Jézus szavai. 
Újjászületni úgy lehet, ahogy a Biblia tanítja: megvallást kel tennünk a hitünkről. Miután te új újjászülettél, ezt a rövid, de nagyon fontos imát mondd el a szeretteiddel, hozzátartozóiddal, rokonaiddal, ismerőseiddel, mindazokkal, akik hisznek Jézus Krisztusban. 
Mert ahhoz, hogy újjászülessünk, megvallást kel tennünk a hitünkről. Erről szól az alábbi imádság.)

 
Hiszem, hogy Jézus Istennek Fia.
Hiszem, hogy Jézus meghalt az én bűneimért, a Biblia tanítása szerint.
Hiszem, hogy Jézus feltámadt a halálból, az én megigazulásomért.
Kérlek Jézus, legyél az én Uram! Kérlek Jézus, legyél az én Megváltóm! Kérlek Jézus, legyél az én Gyógyítóm!
Jézus, Te vagy az én Uram. Jézus, Te vagy az én Megváltóm. Jézus, Te vagy az én Gyógyítóm.
Meg vagyok váltva. Újjászülettem Krisztusban.
Az Ő szent vére örökre megtisztított minden bűntől. Ez az igazság, mert Isten Igéje igazság. Köszönöm Neked drága Jézusom. Ámen.
Mert ha a te száddal vallást teszel az Úr Jézusról, és szívedben hiszed, hogy az Isten feltámasztott a Őt a halálból, üdvözülsz. Mert szívvel hiszünk a megigazulásra, szájjal teszünk pedig vallást az üdvösségre. (Róm. 10,9–10.)
Mert mindenki, aki segítségül hívja az Úr nevét, megtartatik. (Róm. 10,13.)
Valaki azért vallást tesz énrólam az emberek előtt, én is vallást teszek arról az én mennyei Atyám előtt . (Mát. 10,32.)
Amen!

A Szeretet himnusza

Szóljak bár emberek vagy angyalok nyelvén,
Ha szeretet nincs bennem,
Csak zeng érc vagyok vagy pengő cimbalom.
Legyen bár prófétáló tehetségem,
Ismerjem bár az összes titkokat és minden tudományt,
Legyen akkora hitem, hogy hegyeket mozgassak,
Ha szeretet nincs bennem,
Mit sem érek.
Osszam el bár egész vagyonomat a szegényeknek,
S vessem oda testemet, hogy elégessenek,
Ha szeretet nincs bennem,
Mit sem használ nekem.
A szeretet türelmes, a szeretet jóságos,
A szeretet nem féltékeny,
Nem kérkedik, nem gőgösködik,

Nem tapintatlan, nem keresi a magáét,
Haragra nem gerjed, a rosszat föl nem rója,
Nem örül a gonoszságnak,
De együtt örül az igazsággal.
Mindent eltűr, mindent elhisz, 

Mindent remél, mindent elvisel.
A szeretet soha el nem múlik.

 

Joel Osteen- Mai napon MINDENT

Mai napon MINDENT, amit a káromra szántak Isten a javamra fordítja. :) 

Ha gondolatainkat megfelelő irányba tereljük, és nem rágódunk az elítélő, kisebbségi, alárendeltség gondolatain, akkor megtörténik az átalakulás. Gondolj a kis hernyóra. Életét az egyik legvisszataszítóbb rovarként kezdi. De csak azért, mert így kezdi, nem jelenti azt, hogy ilyen is marad. Isten eleve elrendelte, hogy átalakuláson menjen keresztül. Egyszer bebábozódik. Kezdődik az átváltozás. Apránként megváltozik, és egy napon kimászik a bábból. Egyszer csak kibújik egy láb, majd egy szárny, végül a feje és megszabadul a bábtól. Elrepülhet, ahova csak akar. Már nem kell neki kúszni, mászni, hanem rárepül a gyönyörű virágokra és édes nektárt szívogat. Ilyenfajta változásról beszél a Szentírás, ha megújítjuk elménket. /Joel Osteen/

Napi áhítat- Naponkénti imádkozás

Hét témája: Mindennapi teendők/Naponként

Olvasmány: Dán 6,1–17

 

A naponkénti imádkozás nem egy program, hanem állandó együttlét Istennel.

A méd Dárius pedig elfoglalta az országot hatvankét esztendős korában.
Dárius úgy látta jónak, hogy országa vezetésére százhúsz kormányzót nevezzen ki, felosztva köztük az egész országot. Ezek fölé pedig három főkormányzót rendelt, akik közül az egyik Dániel volt. Ők számoltatták el a kormányzókat, hogy a királyt semmi kár ne érje. Ez a Dániel kiemelkedett a főkormányzók és a kormányzók közül, mivel rendkívüli lélek volt benne; ezért a király őt akarta az egész ország élére állítani. A főkormányzók és a kormányzók igyekeztek ürügyet találni az ország ügyeinek intézésében arra, hogy bevádolhassák Dánielt. De nem sikerült semmiféle ürügyet vagy hibát találniuk, mert megbízható volt; sem hanyagságot, sem hibát nem lehetett találni nála. Akkor azt mondták ezek az emberek: Nem találunk semmiféle ürügyet, hogy bevádolhassuk ezt a Dánielt, hacsak Istenének a törvényével kapcsolatban nem találunk ellene valamit.
Akkor ezek a főkormányzók és kormányzók a királyhoz siettek, és ezt mondták neki: Dárius király, örökké élj! Azt tanácsolják az ország főkormányzói, az elöljárók, a kormányzók, az udvari emberek és a helytartók, hogy hozzon a király végzést, és adjon ki szigorú rendeletet: aki harminc napon belül bármiért könyörög akár istenhez, akár emberhez rajtad kívül, ó, király, azt dobják az oroszlánok vermébe! Most azért add ki, ó, király, ezt a rendeletet, és írd alá ezt az iratot, hogy a médek és a perzsák megmásíthatatlan törvénye szerint visszavonhatatlan legyen! Így is történt: Dárius király aláírta a rendeletet tartalmazó iratot.
Amikor Dániel megtudta, hogy ez az irat alá lett írva, hazament. Emeleti szobájának ablakai azonban nyitva voltak Jeruzsálem felé, és ő napjában háromszor térden állva imádkozott, és magasztalta Istenét, ahogyan azelőtt is szokta. Azok az emberek pedig odasiettek, és ott találták Dánielt, amint Istenéhez könyörgött és esedezett. Akkor a király elé járultak, és ezt mondták a királyi rendeletre hivatkozva: Ó, király! Nem írtad-e alá azt a rendeletet, hogy aki harminc napon belül bármiért könyörög akár istenhez, akár emberhez rajtad kívül, azt dobják az oroszlánok vermébe? A király így válaszolt: De igen, így van, a médek és a perzsák visszavonhatatlan törvénye szerint. Erre ők azt mondták a királynak: Dániel, a zsidó foglyok egyike semmibe vesz téged, ó, király, meg azt a rendeletet is, amelyet aláírtál, és naponta háromszor imádkozik a maga Istenéhez. Amikor a király ezt meghallotta, nagyon elszomorodott, és azon töprengett, hogyan segíthetne Dánielen. Napnyugtáig azon fáradozott, hogy megmentse őt. De azok az emberek újra a királyhoz siettek, és ezt mondták neki: Tudnod kell, ó, király, hogy a médek és a perzsák törvénye szerint nem szabad megmásítani semmiféle rendeletet vagy végzést, amelyet a király kiadott. Ekkor a király parancsára előhozták Dánielt, és az oroszlánok vermébe dobták. De a király ezt mondta Dánielnek: A te Istened, akit állhatatosan tisztelsz, szabadítson meg téged!”

Magyarázat

A héten a keresztény ember napi teendőiről és eseményeiről olvasunk igéket. Első és legfontosabb teendőnk az imádkozás. A zsidóságban és a korai kereszténységben egyértelmű elvárás volt a naponkénti, időben jól meghatározott imádság, gyakran még a szövege is elő volt írva. Dániel tartotta magát ehhez a fogságban is, nemcsak a nehézségek közt, hanem akkor is, amikor vezetői szerepbe került. Az imádság egyik célja figyelemfelhívás. Megállunk, hogy Isten figyelmét kérjük az életünkre. Megállunk és kérjük, hogy vigyázzon ránk, őrizze életünk, segítsen megcselekedni akaratát. Ezzel jelezzük neki, hogy várjuk az áldását életünkre, és észre akarjuk venni, amikor megérkezik, hogy megköszönhessük és dicsőíthessük az élő Istent. Dániel imádsága azonban felkelti a figyelmét az ellenségeinek is. S ez a figyelem akár halálossá is válhat. Ilyenkor könnyű lenne elhallgatni, visszavonulni, mondván, hogy imádságaink nem tartoznak másra, csak az élő Istenre. Dániel azonban bölcsebb ennél, tudja, hogy neki van szüksége a naponkénti imádságra, nem az élő Istennek. S akármilyen veszélyes is, nem hagyja abba az imádságot. Hiszen az igazi életveszélybe lelki szempontból akkor kerülünk, amikor abbahagyjuk az imádságot. Kérd Istent, hogy szüntelen tudj imádkozni, mert ez véd meg a kísértések közt.

(Vas Ferenc)

 

 

Bizonyságaid örökkévaló örökségem--Alfred Christlieb

   Mit zúgolódik az élő ember? Ki-ki a maga bűneiért zúgolódjék.(  Jer.Sir. 3,39)

Amikor Nabukodonozor elfoglalta Jeruzsálemet, és a város romokban hevert, amikor a halottak még szerteszét hevertek temetetlenül és az ellenség ünnepelte a győzelmét, Jeremiás olyan zúgolódást vett észre kortársai között, amit nem hallgathatott el.

Ebben a zúgolódásban az izraeliták szívének helytelen magatartását ismerte fel Isten ítéletével szemben. Ki mondhatja azt, hogy mindez megtörténhetett az Úr parancsa nélkül? "A magad gonoszsága fenyít meg téged." (Jer. 2,19) Ki-ki a maga bűnei ellen zúgolódjék!

Miránk is érvényes ez az Ige. A mások ellen, vagy Isten ellen való zúgolódás hiábavaló, de üdvös amire Jeremiás felhív minket:

"Ki-ki a maga bűnei ellen zúgolódjék"! Ez a zúgolódás a helyes önvizsgálatból ered, amire így szólít fel Jeremiás: "Tudakozzuk a mi utainkat, és vizsgáljuk meg és térjünk az Úrhoz". (40. v.)

Erre a helyes zúgolódásra tanít bennünket Trudel Dorottyának, a maennedorfi intézet alapítójának példája. Az Úrnak ezt a szolgálólányát késő este hívták egy távol lakó beteghez. Késő éjjel tért haza fáradtan és éhesen.

Azt remélte, hogy valaki vacsorával várja, de senki sem gondolt erre. Haragos gondolatok támadtak fel szívében emiatt.

Másnap reggel valaki véletlenül hallotta, amint buzgón könyörgött Trudel Dorottya, hogy bocsássa meg az Úr zúgolódó gondolatait amiatt, hogy elmúlt éjjel senki sem gondolt arra, hogy őt vacsorával várja.

Így gyakorolta Ő a zúgolódást a saját bűnei ellen.

Ez az útja a boldog, igazi keresztyén életnek.

  

Isten asztaláról-Varga lászló

  "Ezt mondja a Seregek Ura, Izráel Istene: Én beteljesítem, amit kijelentettem e város kárára... De téged megmentelek azon a napon... Bizonyosan megszabadítalak, nem esel el fegyvertől, és életedet ajándékul kapod, mert bíztál bennem!"      Jeremiás 39,16-18

Egy idegennek, egy négernek szól ez az ígéret, személy szerint egyetlen embernek, aki a legnehezebb időben, amikor a választott nép már minden reményét elvesztette, bízott Istenben, és aszerint cselekedett. Jeruzsálem ostrom alatt áll, napok kérdése a teljes összeomlás és a babiloni fogság kezdete. És ebben a tragikus helyzetben Istennek gondja van arra, hogy hűséges szolgáját kiválasztva személy szerint megerősítse, megvigasztalja és biztonságba helyezze. Ezrek fognak holnap meghalni, tízezrek indulnak rabságba kötéllel a nyakukon, királyok, vezetők, főnemesek. De ez az idegen élni fog, mert nincs olyan felfordulás, olyan háború vagy bármi más veszedelem, hogy Isten ne tudná számon tartani és megmenteni azokat, akiket megtartásra rendel. A közös bűnök következménye, a közös veszedelem mindenkit elér. Nem lehet azt kívánni, hogy egy bomba kiválogatva csak egyeseket gyilkoljon. De az, hogy ki meneküljön meg, Isten döntése. És aki bízik benne, miközben természetesen maga megtesz mindent a közösség, a hozzá tartozók megmentésére, ezt abban a tudatban teheti, hogy Isten kezében van, akit szeret, s aki őt szereti.



Uram, Istenem, tudom, hogy szeretsz, s ez a biztonságom minden veszedelemben. Tudom, hogy neked akkor is gondod van ránk egyenként. Nem véletlen, hogy ki pusztul el, és ki marad meg. Ha Te úgy rendeled, hogy én belehaljak valamilyen közös vagy egyéni veszedelembe, legyen meg a Te akaratod, mert tudom, hogy az jó. De ha életre rendelsz, adj erőt, hogy minden veszedelemben nyugodt maradjak, nyugalmat és bizalmat tudjak árasztani magam körül, tudjam megerősíteni a többiek hitét is, hogy a Te kezedben jó kézben vagyunk. Hallgass meg a bajban, és tégy erőssé annak mind elviselésében, mind elhárításában! Ámen.

Mindennap az Ige fényében- NÉZZ JÉZUSRA

A mai napon olvasandó igeszakasz: Zsid 12,1-4 

1 Ezért tehát mi is, akiket a bizonyságtevőknek akkora fellege vesz körül, tegyünk le minden ránk nehezedő terhet, és a bennünket megkörnyékező bűnt, és állhatatossággal fussuk meg az előttünk levő pályát. 2 Nézzünk fel Jézusra, a hit szerzőjére és beteljesítőjére, aki az előtte levő öröm helyett - a gyalázattal nem törődve - vállalta a keresztet, és az Isten trónjának a jobbjára ült. 3 Gondoljatok rá, aki ilyen ellene irányuló támadást szenvedett el a bűnösöktől, hogy lelketekben megfáradva el ne csüggedjetek. 4 Mert a bűn ellen való harcban még nem álltatok ellen egészen a vérig,

"Ezért tehát mi is ... fussuk meg az előttünk lévő pályát. Nézzünk fel Jézusra, a hit szerzőjére és beteljesítőjére, aki az előtte lévő öröm helyett - a gyalázattal nem törődve - vállalta a keresztet, és az Isten királyi székének jobbjára ült." (Zsid 12,1-2) 

Keresztyén életet élni olyan, mint versenyt futni. Ahhoz, hogy futhassunk félre kell tennünk bűneinket és a lelki terheket, amelyek lehetetlenné teszik a haladást és akadályoznak bennünket a futásban. Bátorítson és oktasson minket "a bizonyságtevők fellege", akik "hit által" futottak és díjat nyertek. De mindenekelőtt Jézusra szegezzük tekintetünket.
Jézus "a hit szerzője és beteljesítője". Amikor a hitre és a kitartásra terelődik a szó ő az egyetlen, aki megmutatja nekünk azt, hogy hogyan kell csinálni. Igaz lehet, hogy a korábbi bizonyságtevők (mindazok, akiket a 11. fejezet említ) sok ösztönzést adnak nekünk, de Krisztus a hit útján az idegenvezető és ő maga végigfutotta a távot a rajttól a célig. Az ő szemében a hit és a kitartás elérte a tökéletességet.
Ez alkalommal az író nem a Jézusban való hitről beszél. Amit a szemünk elé állít, az Jézusnak a hite. Ha küzdelmünkben győzedelmeskedni akarunk, akkor meg kell tanulnunk Jézustól, hogy hogyan kell hinnünk és kitartanunk. "Az előtte lévő öröm helyett ... vállalta a keresztet." Elszenvedte a keresztet, "nem törődött a gyalázattal, és végül elnyerte jutalmát Istenben való rendíthetetlen hitéért". Most Isten jobbján ül, miután végigfutotta a versenypályát.
Jézus egész életét az Atyában való hit jellemzi. Elfogadta a kereszt megpróbáltatását, mert az ő Atyja készítette azt neki. "Ne az én akaratom legyen meg, hanem a tiéd" (Lk 22,42). És az őt ért minden gúnyban, csúfolódásban és elvetésben az Istenben való hit támogatta Jézust.
A kereszthalál nemcsak fájdalmas, hanem szégyenteljes is. Azok büntetése volt, akiket nem tartottak egészen embernek. Római állampolgárt nem volt szabad keresztre feszíteni. Ilyen aljas büntetés gyalázatot hozna a római névre. Ami azonban Jézust illeti, a szégyent nem is érdemes számításba venni, hiszen ez a szégyen az atya iránti engedelmességet jelenti, s azt, hogy elérte az örömöt, s hogy számára véget ért a verseny. Így lelkesít és bátorít bennünket Jézus, hogy kitartással fussunk, amíg vele együtt meg nem dicsőülünk. 

Krisztus mindenek felett- NYUGTALANKODOL?

"Békességet hagyok nektek; az én békességemet adom nektek" (Jn 14,27). 

Vannak idők, amikor békességünk tájékozatlanságon alapszik; ha azonban ráébredünk a véres valóságra, az élet tényeire, belső békességünk lehetetlenné válik - kivéve, ha Jézustól kaptuk. Amikor Urunk békességről beszél, akkor békességet teremt. Szavai mindig "szellem és élet". Befogadtam-e valaha, amit Jézus ígért? ?Az én békességemet adom nektek" - ez a békesség tölt el bennünket, ha Krisztus ábrázatát szemléljük és nyugalmát észleljük. Kínosan zűrzavaros helyzetben vagy talán éppen most? Felrettentenek a hullámok, amelyeket az Ő gondviselése engedett meg? Mintha hited szikláit elborítanák. Még most sem találtad meg a békesség, az öröm vagy a vigasztalás forrását? Minden kopár és terméketlen? Akkor nézz felfelé és fogadd be az Úr Jézus nagy nyugalmát! A visszatükrözödő békességed annak a bizonyossága, hogy rendben vagy Istennel, mert szabad a lelkedet feléje fordítanod. Ha azonban nem vagy rendben Istennel, nem tudsz másfelé fordulni, csak önmagad felé. Ha megengeded, hogy valami eltakarja előled Jézus Krisztus arcát, akkor vagy nyugtalankodsz vagy hamis békességed van. Felnézel-e ebben a rád nehezedő helyzetben Jézusra, hogy békességet kapj tőle? Ha igen, akkor Ő a békesség jóságos forrása lesz benned és általad. De ha magad próbálsz segíteni magadon, ezzel mintegy kitörlöd Őt az életedből és megérdemled, ami ér. Azért nyugtalankodunk, mert figyelmen kívül hagyjuk Őt. Amikor Jézus Krisztussal tanácskozunk, nyugtalanságunk azonnal eltűnik, mert benne nincs békétlenség, és mert nekünk egyetlen gondunk az lesz, hogy benne maradjunk. Tárj ki mindent előtte és a nehézségekben, fájdalmas veszteségekben és szomorúságban halld meg, mit mond Ő: "Ne nyugtalankodjék a ti szívetek, se ne féljen!"

---

Isten műhelyében- Akaratunk teljes átadása

   "És Asa összegyűjtötte az egész Júdát ... és fogadást tettek, hogy ezután az Urat, az ő atyáik Istenét teljes szívvel és teljes lélekkel fogják keresni. És megesküdtek az Úrnak felszóval, kiáltással. " (2 Krónika 15, 9. 12. 14)   

 A felébredt lelkeket össze lehet és össze kell gyűjteni. Lelki halottakat hiába hívnak össze, de ha megelevenednek, járni kezdenek, sőt összejárnak. Mert közösség által nő az erő, a bátorság és a tűz. A magányos parázs hamar kialszik. A tíz törzs országából is sokan jöttek Asához. Személye vonzotta őket, mert látták, az Isten vele van. Érezhető volt ez Asa öröméből, buzgóságából, sikeres munkájából és lelki növekedéséből, Milyen fontos, hogy Isten gyermekei azt a benyomást keltsék, az áradjon belőlük, hogy az Úr velük van. Ez vonz másokat és szívesen velük tartanak. Még Saul, Dávid keserű ellensége is kénytelen volt beismerni, hogy az Úr Dáviddal van. A határozott életű hívő keresztyének mindig vonzólag hatnak környezetükre. - Egyik testvérünk kint a fronton, az első világháborúban olyan bátor tettet vitt véghez, hogy az egész századba lelket öntött. Az őrmester megkérdezte, honnan vette azt a bátorságot? "Tudom, hogy Isten kezében van az életem és ha Ő elveszi, Őhozzá megyek" - hangzott a válasz. Az őrmester érezte, hogy áz Úr van vele és felkérte, hogy minden reggel és este tartson áhítatot társainak. Így vethette a jó magot. Még halála napjának reggelén is - elesett a harcban - együtt imádkozott társaival.

A nagygyűlésen, amit Asa tartott, az Úrnak való teljes és tökéletes átadás történt. Hűséget esküdtek neki. Rendíthetetlen és teljes volt a döntésük. Boldogok voltak az emberek, mert a tökéletes átadás boldoggá tesz. Félemberek mindig nyomasztó levegőt árasztanak, nem nyújtanak örömet és vigaszt. Félre tehát minden félmegoldással és határozatlansággal! A félemberek élete a legnyomorúságosabb; semmijük nincs a világban és a Megváltóban sem örvendezhetnek. Aki pedig feltétel nélkül átadja magát az Úrnak, az megérzi az Ő egész szeretetét. Júda teljes szívvel, egy akarattal, teljes lélekkel csatlakozott az Úrhoz. Add át végre te is magadat teljesen! 

Isten ígéreteinek tárháza- Akinek érzékeny a lelkiismerete

„...igazságot teszek bárány és bárány között!" (Ez 34,22)

 

 

Vannak, akik természetüknél fogva erősek, és ezért kíméletlenek a gyengékkel szemben. Ez súlyos bűn, és sok szomorúságot okoz. A szeretetlen tolakodás, a gyengék és betegek félreállítása sajnos előfordul még a hitvallók gyülekezetében is. Az Úr azonban látja ezt a büszke és kegyetlen magatartást, és nagyon haragszik miatta, mert Ő szereti a gyengéket.

Kedves olvasóm, te is a gyengék között vagy? Azok között, akik szomorúak a tolakodás miatt, és akiket megbélyegeztek érzékeny lelkiismeretük miatt? Kemény szívűek hozzád a testvérek? Ne neheztelj rájuk viselkedésükért, és főleg ne akard nekik visszaadni a tolakodást és a könyöklést. Tedd ügyedet az Úr kezébe". Legyen Ő a bíró! Miért is avatkoznál a dolgába? Sokkal jobban és igazságosabban tud elintézni mindent, mint mi. Ő a legmegfelelőbb időben ítél, miért is siettetnénk?

A kemény szívű elnyomó pedig reszkessen! Még ha úgy látszik is, hogy most büntetlenül léphet másokon keresztül, minden büszke és bántó szava fel van jegyezve és mindegyikért számot kell majd adnia a Nagy Bíró ítélőszéke előtt.

Légy türelemmel, én lelkem! Az Úr ismeri szomorúságodat, és meglátod, megsegít.

 

Cseri Kálmán-A kegyelem harmatja- Élni fog benne minden

"Élni fog benne minden, ahová csak eljut a patak." (Ez 47,9)

Amikor ez a prófécia elhangzott, Isten népe a babiloni fogságban voll Már több évtized eltelt, sokan nem is remélték, hogy még egyszer látják Jeruzsálemet, és felépül a templom. Isten ekkor Ezékiel prófétán keresztül azzal vigasztalta a népet, hogy pontosan leírta nekik, milyen lesz az új templom. Ezékiel látomásának a végén látta ezt: a templom küszöbe alól víz folyt ki, ami egyre mélyülő folyóvá duzzadt, s ahova csak eljutott, ott élet támadt. Még a Holt-tenger is tele lett halakkal, a folyó partján pedig olyan gyümölcsfák nőttek, amelyek havonta teremtek gyümölcsöt, leveleik pedig orvosságul szolgáltak.

Mit jelent ez a képes beszéd? A templom mindig Isten jelenlétére utal. A víz a csapadékban szegény Palesztinában az élet jelképe lett. A folyó víz, élő víz, Isten igéjét jelenti. A templomból kiáradó ige termékennyé teszi a pusztaságot is, életet támaszt a halál helyén, nyomában gyümölcs terem ott, ahol semmi nem volt. Gazdag, bővölködő élet lesz ott, ahova Isten igéje eljut. Ahol azonban nincs számára hely, ott „a pocsolyák nem gyógyulnak meg, sósak maradnak".

Jézus Krisztus azt mondta önmagáról: a templomnál nagyobb van itt. Valamint ezt: én vagyok az élet. Azért jöttem, hogy életük legyen, sőt bőségben éljenek (Jn 10,10). Ő olyan vizet kínál, ami végleg eloltja a benne hívő életszomját, sőt átfolyik rajta, és másokat is megelégít (Jn 4,14).

Csodálatos látni ma is, hogy aki hallgatja és magába fogadja Isten igéjét, annak hogyan változik meg az élete. Valóban gyümölcsök jelennek meg rajta: szeretet, öröm, türelem, jóság... (Gal 5,22). A halál állapotából emel ki Isten az ő igéjével, és örök életet ad.

Isten csodálatos kegyelme- ISTEN KÉPMÁSA

''És felöltöztétek amaz új embert, amelynek újulása van annak ábrázatja szerint való ismeretre, aki teremtette azt'' 

 (Kolossébeliekhez 3:10).

Amikor Ádám kikerült Teremtője kezéből, fizikai, szellemi és lelki alkatában magán viselte Alkotójának képmását... Bűne elrontotta, és majdnem teljesen megsemmisítette Isteni hasonlóságát. Az ember fizikai ereje meggyengült, szellemi képességei lecsökkentek, lelki látása elhomályosult, és a halál foglya lett. Az emberiség azonban mégsem maradt reménység nélkül. Végtelen szeretetében és kegyelmében Isten kigondolta a megváltás tervét, és próbaidőt adott az embernek, hogy helyreállítsa benne az Ő képmását, hogy eljusson arra a tökéletességre, amelyre teremtette, hogy előmozdítsa testi, szellemi és lelki fejlődését, hogy felismerje természetének Isteni célját. Ez volt a megváltás műve. Noha Ádám bűne csaknem eltörölte Isten erkölcsi képmását, Jézus érdemei és hatalma által ez visszaállítható bennünk. Az ember jelleme visszatükrözheti Isten erkölcsi képmását, mert Jézus ezt lehetővé teszi számára.

Csodálatos volt Istentől, hogy embert, értelmet teremtett. Isten dicsőségének kell megnyilatkoznia az emberben az Isten képmására való teremtettsége és megváltása által. Egyetlen lélek többet ér, mint egy egész világ... Az Úr Jézus Krisztus lényünk és megváltásunk szerzője, és mindenki, aki be kíván lépni a Mennybe, Isten jellemének megfelelő jellemet alakít ki. Az Úr az utolsó időnek szóló egyenes és metsző igazsággal egy népet hív ki a világból, magának szentelve és megtisztítva azt. A büszkélkedést és egészségtelen divatozást, a magamutogatást és a világ elismerésének szeretetét, mindent ott kell hagynunk a világgal, ha Teremtőnk képmására akarunk elváltozni, elménk megújulása által. Kegyelmének átalakító ereje révén Isten képmása mutatkozik meg a tanítványban, aki Krisztusban új teremtés lett. Jézus megígérte, hogy elküldi a vigasztaló Szentlelket, aki megváltoztatja jellemünket Krisztus képmására. Amikor ez megtörténik, akkor tükörhöz hasonlóan visszavetítjük az Úr dicsőségét.

A forráskönyv: "Isten csodálatos kegyelme" -Ellen White írása alapján

Napi áhítat- Célegyenest a jutalomért

Hét témája: Mindennapi teendők/Naponként 

Olvasmány: Fil 3,1–14

 

Ha igazi célokat ismertél föl, nincs az a hatalom, ami visszatarthatna attól, hogy azokat föladd.

„Egyébként pedig, testvéreim, örüljetek az Úrban! Hogy ugyanazt írjam nektek, az engem nem fáraszt, titeket viszont megerősít. Óvakodjatok a kutyáktól, óvakodjatok a gonosztevőktől, óvakodjatok a megmetéltektől!
Mert mi vagyunk a körülmetéltek, akik Isten Lelke szerint szolgálunk, és Krisztus Jézussal dicsekszünk, és nem a testben bizakodunk. Pedig nekem lehetne bizakodásom a testben is. Ha másvalaki úgy gondolja, hogy testben bizakodhat, én még inkább: nyolcadik napon metéltek körül, Izráel népéből, Benjámin törzséből származom, héber a héberek közül, törvény szempontjából farizeus,
buzgóság szempontjából az egyház üldözője, a törvényben követelt igazság szempontjából feddhetetlen voltam.
Ellenben azt, ami nekem nyereség volt, kárnak ítéltem Krisztusért. Sőt most is kárnak ítélek mindent Krisztus Jézus, az én Uram ismeretének páratlan nagyságáért. Őérte kárba veszni hagytam és szemétnek ítélek mindent, hogy Krisztust megnyerjem. Hogy kitűnjék rólam őáltala: nincsen saját igazságom a törvény alapján, hanem a Krisztusba vetett hit által Istentől van igazságom a hit alapján, hogy megismerjem őt és feltámadása erejét, valamint a szenvedéseiben való részesedést, hasonlóvá lévén az ő halálához,
hogy valamiképpen eljussak a halottak közül való feltámadásra. Nem mintha már elértem volna mindezt, vagy már célnál volnék, de igyekszem, hogy meg is ragadjam, mert engem is megragadott Krisztus Jézus. Testvéreim, én nem gondolom magamról, hogy már elértem,
de egyet teszek: ami mögöttem van, azt elfelejtve, ami pedig előttem van, annak nekifeszülve futok egyenest a cél felé, Isten mennyei elhívásának Krisztus Jézusban adott jutalmáért.”

Magyarázat

Ma a hívő élet céljáról fogunk elmélkedni. A héten olyan igék lesznek előttünk, ahol a hívő élet elemeiről, napi teendőiről és küzdelmeiről fogunk olvasni. Azonban sosem szabad elfelejtenünk, hogy a hívő életünk egyetlen gyakorlata, cselekedete sem ér semmit, ha nem vagyunk tisztában mi is a célunk. Pál apostolnak a börtönben, ahol ezt a levelet írta, nagyon el kellett gondolkozni, miért is követi Krisztust. Hiszen ő sem úgy képzelte az életét, hogy börtönben ül hamis vádak miatt. Ilyen helyen könnyen megkérdőjeleződik az emberben, hogy megéri-e, amit csinált. Pál válasza az, hogy igen. Azért, mert az ő célja a mennyei elhívás jutalmának elérése. A hívő élet célja a mennyország. A hívő élet áldása és megkoronázása a mennyország. Ezt soha ne felejtsük el. Sokszor leköti a figyelmünket valamilyen más cél, amit ebben a világban akarunk elérni. Ezek gyakran jó célok, csak ha elvonják a figyelmünket az igazi céltól, akkor át kell értékelnünk magunkban a céljaink valós fontosságát.
Ma gondold végig céljaidat az életedben, s tedd első helyre a mennyet. Minden egyszerűbbé fog válni számodra. Ezt a döntést neked kell meghoznod.

Imaáhítat

Adjunk hálát a vetésünket megkoronázó aratás áldásaiért! (Zsolt 65,10–14)

(Vas Ferenc)

 

Victoria Osteen: Kicsinyenként

De csak apránként űzi el előled ezeket a népeket Istened, az Úr. Nem semmisítheted meg mindjárt őket, mert akkor elszaporodna a mezei vad a te károdra.” (5 Mózes 7:22) 

Olyan az ember természete, hogy tudni szeretné, mi vár rá az életben, mit tartogat a jövő. Szeretnénk tudni, hogy ki lesz a párunk, mikor lesznek gyerekeink, hogy alakul majd a karrierünk, hogyan teljesülnek be az álmaink, és vajon elérjük-e a céljainkat, le tudjuk-e adni a plusz kilókat…emmi baj nincs azzal, ha gondolkodunk a jövőnk felől, de ne felejtsük el, hogy az életet mindig csak a mában tudjuk élni – egyszerre csak egy nap áll a rendelkezésünkre, egyszerre csak egy lépést tudunk tenni. Először egy kilót kell fogynod, mielőtt két kilót fogynál. Először két kilót kell fogynod mielőtt öt kilóval kevesebb lennél. Ugyanez igaz az élet mérföldköveire is. Az élet apránként történik.  

Ezt látjuk az 5 Mózes 7-ben. Isten azt ígérte a népének, hogy kicsinyenként szabadítja meg őket. Tudta, hogy ha minden egyszerre történt volna, az nem lett volna jó számukra. Egy olyan útra vitte őket, ahol azt akarta, hogy megtanuljanak bízni benne, és ráhagyatkozni az Ő vezetésére.Hiszem, hogy Isten ugyanezt teszi velünk is. Apránként vezet minket. Megtanít minket kicsinyenként bízni Benne. Ne nézd le a kicsiny kezdetet. Ne érezd magad frusztrálva, ha nem olyan sebességgel történnek a dolgok, mint ahogy azt szeretnéd. Csak adj hálát azért, hogy előre haladsz. Bízz az időzítésében. Bízz benne, hogy Ő a legjobbat akarja számodra. Bízz benne, hogy győzelemre vezet, miközben apránként előre haladsz.  

De csak apránként űzi el előled ezeket a népeket Istened, az Úr. Nem semmisítheted meg mindjárt őket, mert akkor elszaporodna a mezei vad a te károdra.” (5 Mózes 7:22)

KMA-Üres az asztal?

David Wilkerson leírja a könyvében (Kés és kereszt), hogy amikor megalakult a Teen Challenge (drogosoknak, prostiknak, bűnözőknek, bandatagokoknak segítenek a mai napig, hatalmas sikerrel), és amikor az első épületükben lakó fiatalok (tinik) összejöttek a reggelihez, nem volt mit tenni az asztalra. De Isten emberét ez nem zavarta, hanem leültek az üres asztal elé, és hálát adtak az aznapi élelemért, amit az Úr fog adni. Amikor befejezték az imát, megszólalt a csengő, és egy nénike jött be az ajtón, Wilkersonhoz lépett, és átadott neki egy könyvecskét. A nénikének maga az Úr szólt, hogy hozza el a megtakarított pénzecskéjét Isten emberének. Mert nem a láthatóra nézünk, hanem a láthatatlanokra. Isten nem megadja majd, hanem megadja most, sőt... már megadta.
Wilkerson tehát egy, már megterített asztal mellé ültette fiataljait, amit csak a szellemi szemeivel tudott észlelni, hit által. Mert hagynunk kell, hogy a belső, megerősödött emberünk vigye a felhangot, ne a test és az érzelem (fizikai látás és gondolkodás). És a láthatatlant hálaadással tudjuk behozni a láthatóba.
Amikor Jézus hálát adott a két halért és az öt kenyérért, felnézett az égre, és utána a halak és kenyerek ömlöttek kifelé a mennyből (megjelentek a fizikai világban)
Aztán van még egy másik tényező: Wilkerson "gyermekei" evangelizáltak, mindennap. Éjszak kezdődött a "műszak", és igazi farkasok közé mentek be (kettesével), állig felfegyverkezett bandák közé (Nicky Cruz 18 embert ölt meg pl., mielőtt megtért). Tehát betöltjük az Úr parancsait, hogy hírdessük a megváltás üzenetét (megtérés és újjászületés), és hálát adunk mindenért, mindenütt (Pál a börtönben énekelt az Úrnak, és megnyíltak a bilincsek, megnyíltak az ajtók), és mindenkor (akkor is, ha nincs igazán miért, legalábbis ez a látszat).
Mert az Úr már rég elrendelte neked, kirendelte neked a mai áldásodat, csak be kell takarítanod. Erre te mit teszel? Zsörtölődsz, elégedetlenkedsz, testi látás által kijelentéseket teszel, hogy üres az asztal ismét, nincs mit enni, pedig dolgozok mint egy barom. Nos, egyik sincs az Úrtól, sőt az ördög hálójába kerültél. Az áldásokat nem fogod tudni behozni mások által, csak te vagy erre képes. Ne a testvérektől várjad el, hogy segítsenek, mert annyi áldást soha nem fognak tudni adni neked, amennyit az Úr elkészített, tehát csak rajtad áll. Menj a szegénynegyedekbe, még ma (és minden nap, ha lehet). Mi adunk neked működőképes szórólapokat, és töltsd be az elhívatásodat.
Akkor eljön világosságod, mint a hajnalhasadás, és hamar beheged a sebed. Igazságod jár előtted, és az ÚR dicsősége lesz mögötted. Az ÚR vezet majd szüntelen, kopár földön is jól tart téged(!). Csontjaidat megerősíti, olyan leszel, mint a jól öntözött kert, mint a forrás, amelyből nem fogy ki a víz.  Ezs. 58:8+11

Forrás: (KMA 2015)