2017. március 18., szombat
Biblia-Ige: Prédikátor könyve 9. rész
1. Mikor adám az én szívemet a bölcseségnek megtudására, és hogy megvizsgáljak minden fáradságot, a mely e földön történik, (mert sem éjjel, sem nappal az emberek szeme álmot nem lát):
2. Akkor eszembe vevém az Istennek minden dolgát, hogy az ember nem mehet végére a dolognak, a mely a nap alatt történik; mert fáradozik az ember, hogy annak végére menjen, de nem mehet végére: sőt ha azt mondja is a bölcs ember, hogy tudja, nem mehet végére.
3. Mert mindezt szívemre vettem, és pedig azért, hogy megvizsgáljam mindezt: hogy az igazak és bölcsek és azoknak minden cselekedetei Isten kezében vannak; szeretet is, gyűlölet is, nem tudják az emberek, mind ez előttük van.
4. Minden olyan, hogy mindenkit érhet, egyazon szerencséje van az igaznak és gonosznak, jónak vagy tisztának és tisztátalannak, mind annak, a ki áldozik, mind a ki nem áldozik, úgy a jónak, mint a bűnösnek, az esküvőnek úgy, mint a ki féli az esküvést.
5. Mind az ég alatt való dolgokban e gonosz van, hogy mindeneknek egyenlő szerencséjök van; és az emberek fiainak szíve is teljes gonoszsággal, és elméjökben minden bolondság van, a míg élnek, azután pedig a halottak közé mennek.
6. Mert akárkinek, valaki minden élők közé csatlakozik, van reménysége; mert jobb az élő eb, hogynem a megholt oroszlán.
7. Mert az élők tudják, hogy meghalnak; de a halottak semmit nem tudnak, és azoknak semmi jutalmok nincs többé; mivelhogy emlékezetök elfelejtetett.
8. Mind szeretetök, mind gyűlöletök, mind gerjedezésök immár elveszett; és többé semmi részök nincs semmi dologban, a mely a nap alatt történik.
9. No azért egyed vígassággal a te kenyeredet, és igyad jó szívvel a te borodat; mert immár kedvesek Istennek a te cselekedetid!
10. A te ruháid mindenkor legyenek fejérek, és az olaj a te fejedről el ne fogyatkozzék.
11. Éld életedet a te feleségeddel, a kit szeretsz, a te hiábavaló életednek minden napjaiban, a melyeket Isten adott néked a nap alatt, a te hiábavalóságodnak minden napjaiban; mert ez a te részed a te életedben és a te munkádban, melylyel munkálódol a nap alatt.
12. Valamit hatalmadban van cselekedni erőd szerint, azt cselekedjed; mert semmi cselekedet, okoskodás, tudomány és bölcseség nincs a Seolban, a hová menendő vagy.
13. Fordítván magamat látám a nap alatt, hogy nem a gyorsaké a futás, és nem az erőseké a viadal, és nem a bölcseké a kenyér, és nem az okosoké a gazdagság, és nem a tudósoké a kedvesség; hanem idő szerint és történetből lesznek mindezek.
14. Mert nem is tudja az ember az ő idejét; mint a halak, melyek megfogatnak a gonosz hálóban, és mint a madarak, melyek megfogatnak a tőrben, miképen ezek, azonképen megfogatnak az emberek fiai a gonosznak idején, mikor az eljő reájok hirtelenséggel.
15. Ezt is bölcseségnek láttam a nap alatt, és ez én előttem nagy volt.
16. Tudniillik, hogy egy kicsiny város volt, és abban kevés ember volt, és eljött az ellen hatalmas király, és azt körülvette, és az ellen nagy erősségeket épített.
17. És találtatott abban egy szegény ember, a ki bölcs volt, és az ő bölcseségével a várost megszabadította; de senki meg nem emlékezett arról a szegény emberről.
18. Akkor én azt mondám: jobb a bölcseség az erősségnél; de a szegénynek bölcsesége útálatos, és az ő beszédit nem hallgatják meg.
19. A bölcseknek nyugodt beszédét inkább meghallgatják, mint a bolondok közt uralkodónak kiáltását.
20. Jobb a bölcsesség a hadakozó szerszámoknál; és egy bűnös sok jót veszt el.
21. A megholt legyek a patikáriusnak kenetit megbüdösítik, megerjesztik; azonképen hathatósabb a bölcseségnél, tisztességnél egy kicsiny balgatagság.
22. A bölcs embernek szíve az ő jobbkezénél van; a bolondnak pedig szíve balkezénél.
23. A bolond, mikor az úton jár is, az ő elméje hiányos, és mindennek hirdeti, hogy ő bolond.
Alfred Christlieb: Bizonyságaid örökkévaló örökségem
Áron öntött borjút csinált... Mózes fogta a borjút, tűzben megégette és apróra törte.
2Móz 32,4. 20
|
Az aranyborjú története megmutatja, hogy mi a különbség a gyenge és a határozott nevelő között. Mózesnek határozott keze volt. Megvolt benne az istenfélő nevelő szilárdsága, aki határozottan és komolyan tudott bánni a reá bízott lelkekkel. Áronból hiányzott ez a szent határozottság. Hamis engedékenységből teljesítette a nép akaratát, s ezzel tulajdonképpen bukásuk szerzőjévé vált. A Szentírás ezt mondja: "Áron megvadította (fegyelmezetlenné tette) a népet". (25. v.) Szinte túlzottnak látszik ez a kifejezés, mert Áron csak hagyta magát a néptől befolyásoltatni. A Biblia azonban eltalálja az igazságot. Áronnak isteni határozottsággal szembe kellett volna szállnia a néppel, amikor az a bálványszobor elkészítését kívánta. Mivel ezt nem tette meg, így tulajdonképpen a nép fegyelmezetlenségének okozója lett. Részéről ez csak engedékenységnek tűnt, de a 3000 ember haláláért és az azzal kapcsolatos nyomorúságokért való felelősség az ő lelkiismeretét terhelte. Nagyon komoly figyelmeztetés ez minden nevelőnek! A Biblia mindig biztosan talál ítéletében. S ha nem vonakodik az akkori főpapról azt mondani, hogy ő tette fegyelmezetlenné a népet, hogyan fog ítélni azokról a szülőkről, akik gyengék a gyermekeikhez, s megengedik nekik, hogy a világi élvezetek és a hiúság bálványképeit körültáncolják! Isten ítélete így szólna felettük: TI! Ti pusztítjátok el gyermekeiteket, nem a barátok és barátnők és mások, akikre a felelősséget hárítani akarjátok. Isten őrizzen meg bennünket olyan ítélettől, amilyen Áront érte, akinél hiányzott a szent és határozott nevelői kéz, amely egyedül Isten tetszését keresi. |
Varga László: Isten asztaláról
"Szeresd felebarátodat, mint magadat! Én vagyok az Úr!"
3Mózes 19, 18
|
Szabad tehát szeretnem magamat. Nem kell meggyűlölnöm, kínoznom magam. Élhetek boldogan életem Istentől kapott örömeivel. Örülhetek, ha szép új ruhát vehetek magamra, ha jól érzem magam lakásom kényelmében, családom, barátaim közösségében, ha jólesik kedvenc ételem és italom. Az én Uram, az Úr, megengedi, mert jó, mert szeret, mert örül az én örömömnek. Jó ezt tudni, hogy annál világosabban értsem meg kemény parancsát. Ugyanúgy kell szeretnem a mellettem élőket. Ne essék jól az étel, ha mellettem éheznek a rám bízottak. Ne érezzem jól magam az új ruhámban, ha mellettem rongyokban jár a testvérem. Ne büszkélkedjem kellemes lakásommal, míg a szomszédom fűtetlen lakásban nyomorog. Nem tudok mindenkin segíteni? Igaz. De megtettem mindazt, amit megtehettem volna? Ítélő Uram szeme szigorúan néz rám: Felelős vagy! Én vagyok az Úr! |
Uram, szerető Istenem, köszönöm, hogy szeretsz engem. Köszönöm, hogy élvezhetem ajándékaidat. Köszönöm a családom szeretetét, barátaim megbecsülését, a lakást és a kenyeret, a munkát és annak eredményeit, és még annyi mindent, amit szeretetedből magaménak mondhatok. De sokszor megkeseredik mindennek az íze, amikor annyi nyomorúságot látok magam körül. Szeretnék segíteni rajta, de nem vagyok képes. Kinek segítsek először? Meddig terjed a felelősségem? Mit kell átadnom másoknak, nyomorultabbaknak? Uram, Te taníts meg rá! Add, hogy ne felejtsek naponta Tőled kérni útmutatást! Adj bölcsességet, hogy meg tudjam ítélni, mi az, ami éppen rám tartozik. És add, hogy minden rám szorulóban lássam meg a testvért, a felebarátot! Segíts, Uram, hogy képes legyek segíteni ott, ahol rám van szükség! Ámen.
|
Andrew Kuyvenhoven: Mindennap az Ige fényében-A SZOLGA OLYAN, MINT A MESTER
A mai napon olvasandó igeszakasz: ApCsel 7,51-60 | |||||
| |||||
"Azután térdre esett, és hangosan felkiáltott: Uram, ne ródd fel nekik ezt a bűnt." | |||||
(ApCsel 7,60) | |||||
Az embereket érdekli a mártírok története. A mártírokról szóló könyvek a középkor "bestsellerei" (divatos könyvújdonság) voltak. Igaz, hogy manapság egy kiadó nagyobb sikerre számíthat egy utcanő életrajzával, mint egy keresztyén mártír történetével, azonban valamennyi szekta és sok egyház továbbra is érdeklődik saját mártírjai és hősei iránt. A Biblia nagyon mértéktartó ebben az ügyben. Jakab apostol halálát kevesebb mint egy mondatban említi meg. (ApCsel 12,2). Nem mondja el, hogy hol és hogyan halt meg Pál és Péter. Ha tudnánk, egy tucat templomot építenénk, meg vagy húsz kegyhelyet. Milliók zarándokolnának el arra a helyre, ahol ők meghaltak. De a Biblia éppúgy ellene van minden ilyesminek, ahogy az emberek "odáig vannak érte". Ezért látszik különösnek, hogy az első mártírnak, Istvánnak a haláláról figyelemreméltó részletességgel hallunk. De amikor közelebbről megnézzük a beszámolót, feltűnik nekünk az a párhuzam, amely Jézus halála és István halála között van. Egyszerre megértjük hogy miért is akarja a Szentlélek közölni velünk az első mártír történetét. István halála annak a kinyilatkoztatása, hogy "a tanítvány nem feljebbvaló a mesternél... Elég a tanítványnak, ha olyan, mint a mestere, és a szolgának, ha olyan, mint az Ura" (Mt 10,24-25). Jézus komolyan gondolta, amikor így szólt: "Ha valaki utánam akar jönni, ... vegye fel a keresztjét." Istvánnal úgy bántak, ahogy annak idején Jézussal is. A szolga imádsága a mester imádsága volt. Nincs nagyobb megtiszteltetés, mint amikor a tanítvány olyan, mint a tanítója. A vezetőket és a mártírokat olyan mértékben kell tisztelnünk, amennyire megtanítják nekünk, hogy hogyan legyünk igazi tanítványok. A példát azonban maga Krisztus mutatja nekünk: így éljünk. És halálunkkal is Őt kell dicsőítenünk. |
Oswald Chambers: Krisztus mindenek felett-ÖSSZESZEDJEM MAGAM EHHEZ?
|
"Mivelhogy ilyen ígéreteink vannak..." Igényt tartok Isten ígéreteinek beteljesedésére és joggal, de ez csak az emberi oldal; az isteni oldal az, hogy az ígéretek által ismerem fel az Ő reám való igényét. Például világosan tudatában vagyok-e annak, hogy testem a Szent Szellem temploma, vagy van olyan testi szokásom is, amely nem bírja el Isten világosságát? A megszentelődés révén Isten Fia formálódik ki bennem és most nekem az iránta való engedelmesség által kell természeti életemet szellemivé alakítanom. Isten a legelrejtettebb részletekbe menően is nevel. Amikor Ő megállít, ne tanácskozz testtel és vérrel, hanem tisztítsd meg magad azonnal. Tartsd magad tisztán napi munkád közepette. Tisztogatnom kell magam testem és szellemem minden tisztátalanságától, hogy mindkettő teljes összhangba jusson Isten természetével. Vajon szellemi beállítottságom teljes összhangban van-e Isten Fiának bennem levő életével, vagy értelmem még nincs neki alárendelve? Az Úr Jézus Krisztus gondolkozásmódját alakítom-e ki magamban, aki sohasem beszélt az önmagához való jogairól, hanem belső éberségben maradva szellemét szakadatlanul alárendelte az Atyának? Felelős vagyok azért, hogy szellememet egyetértésben tartsam az Ő szellemével. Ekkor Jézus Krisztus lassanként felemel az Atya akaratának való teljes odaszentelésbe, oda ahol Ő él, ahol már ügyet sem vetek semmi másra. Isten félelmében így viszem véghez megszentelődésemet. Vezethet Isten az Ő útján és meglátják Őt mások is egyre jobban az életemben? Vedd komolyan a dolgodat Istennel szemben és akkor minden mást figyelmen kívül hagyhatsz! Legyen Isten a szó legszorosabb értelmében az első helyen az életedben! |
Oswald Chambers: Krisztus mindenek felett-ÖSSZESZEDJEM MAGAM EHHEZ?
"Isten félelmében vigyük véghez a mi megszentelődésünket" (2Kor 7,1). |
"Mivelhogy ilyen ígéreteink vannak..." Igényt tartok Isten ígéreteinek beteljesedésére és joggal, de ez csak az emberi oldal; az isteni oldal az, hogy az ígéretek által ismerem fel az Ő reám való igényét. Például világosan tudatában vagyok-e annak, hogy testem a Szent Szellem temploma, vagy van olyan testi szokásom is, amely nem bírja el Isten világosságát? A megszentelődés révén Isten Fia formálódik ki bennem és most nekem az iránta való engedelmesség által kell természeti életemet szellemivé alakítanom. Isten a legelrejtettebb részletekbe menően is nevel. Amikor Ő megállít, ne tanácskozz testtel és vérrel, hanem tisztítsd meg magad azonnal. Tartsd magad tisztán napi munkád közepette. Tisztogatnom kell magam testem és szellemem minden tisztátalanságától, hogy mindkettő teljes összhangba jusson Isten természetével. Vajon szellemi beállítottságom teljes összhangban van-e Isten Fiának bennem levő életével, vagy értelmem még nincs neki alárendelve? Az Úr Jézus Krisztus gondolkozásmódját alakítom-e ki magamban, aki sohasem beszélt az önmagához való jogairól, hanem belső éberségben maradva szellemét szakadatlanul alárendelte az Atyának? Felelős vagyok azért, hogy szellememet egyetértésben tartsam az Ő szellemével. Ekkor Jézus Krisztus lassanként felemel az Atya akaratának való teljes odaszentelésbe, oda ahol Ő él, ahol már ügyet sem vetek semmi másra. Isten félelmében így viszem véghez megszentelődésemet. Vezethet Isten az Ő útján és meglátják Őt mások is egyre jobban az életemben? Vedd komolyan a dolgodat Istennel szemben és akkor minden mást figyelmen kívül hagyhatsz! Legyen Isten a szó legszorosabb értelmében az első helyen az életedben! |
MIT ÍRT JÉZUS A HOMOKBA?
Jézus semmi írási emléket nem hagyott maga után. A Bibliában csak egyszer említik meg, hogy Jézus írt volna, de, hogy mit írt, arról pontos adatokat nem tudunk. Mégis több ez az üzenet, mint egy mesélői elem.
Minden, amit az emberek terveznek, véghezvisznek és remélnek, magában hordoz egy láthatatlan dátumot: a pusztulásuk dátumát. Amit gondolunk, mondunk és írunk, gyakran már pár perc után a múlté. Talán ezért értékeljük olyan nagyra a tárgyi emlékeket a régmúltból: egy egyszerű csont, néhány kő, vagy papiruszdarabok, mert egy darab "múlhatatlanság" illúzióját hordozzák magukkal.
Múlhatatlan szavak
Amit Jézus írt a homokba, az is a "jöttment" kategóriába tartozott volna? Még máig sem veszítettek Jézus szavai hatalmukból, még mindig egyedülálló a világtörténelemben. Megéri azon elgondolkodni, hogy Jézus Krisztus vajon mit akart kifejezni, amikor azt mondta:
Menny, és Föld elmúlik, de az én szavaim halhatatlanok.
A csapda
A jelenet teljesen békésen kezdődik: Jézus a templomhoz megy, hogy az ott lévő írástudóknak egy "előadást" tartson. De alig kezdené el, látja, hogy az ellenfelei egy asszonyt hurcolnak, akit házasságtöréssel vádolnak. Jézusnak kéne döntenie, mert az Ótestamentum szerint az asszonyt helyben meg kell kövezni. Valójában alattomos ötletek bujkálnak ellenfelei fejében. Tudniillik Jézus a törvény betartását prédikálta. Ennek ellenére magát a "bűnösök és vámszedők barátjának" nevezi, és azt mondta: "Én nem végezek ki senkit!"A vádlók eljárása egy csapda: Jézusnak döntést kell hoznia, hogy a válasza miatt utána őt ítéljék el - akkor pedig már nem az asszony, hanem maga Jézus ül az ókori törvényszéken. Ha nem védi meg az asszonyt, akkor elveszti a jó hírnevét, mint a "bűnösök és vámszedők barátja", viszont ha megvéd egy ilyen házasságtörőt, akkor lejáratja őt minden olyan ember, aki komolyan gondolja Isten parancsolatait. Akárhogy is dönt, a válaszát fel tudják használni ellene!
Jézus a homokba ír
Jézus szuverenitása viszont abban mutatkozik meg, hogy kihúzza magát egy sokatmondó tettel: lehajol, és írni kezd a homokba. Korábban rengeteget vitáztak rajta, hogy vajon mit is írhatott Jézus a homokba - mintha egyáltalán az lenne a lényeg! Nem, ami a szituációt egy másik, jó irányba tereli, azok nem az ismeretlen szavak a homokban, hanem a nyugodt, átgondolt viselkedése Jézusnak. Nem ad egy gyors választ - nem dönt rögtön. Gondolkodik. Időt hagy magának, ezzel megtörve a tömeg nyugtalanságát.
Amikor viszont továbbra is kérdeznek tőle az írástudók, egy pillanatra kiegyenesedik, és a híres mondatát hangosan kimondja: "Aki közületek nem bűnös, az vesse rá először a követ.", majd újra lehajol, és folytatja írását a homokba. Ezzel Jézus Jeremiás prófétára utal (A Biblia, Jeremiás próféta könyve, 17. rész, 13. vers.): "Izráelnek reménysége, oh Uram! A kik elhagynak téged, mind megszégyenülnek! Akik elpártolnak tőlem, a porba iratnak be, mert elhagyták az élő vizeknek kútfejét, az Urat!" "Vajon Isten ugyanolyan igazságosan dönt, mint kegyelmesen és megbocsátóan? - ezt nem is kérdik az írástudók. Ezzel maguk is elhagyják az "élő vizeknek kútfejét", mert Istent a saját elképzeléseik alá helyezik.
Visszavonulás tekintélyvesztés nélkül
Ilyen háttérrel egyértelművé válik a jelenet: a vádlók visszavonulnak. Ha Jézus és a farizeusok közvetlenül "támadnak egymásra", akkor az indulatok elhatalmasodtak volna. De így időt ad nekik a gondolkodásra, továbbra megengedi nekik, hogy visszavonuljanak tekintélyvesztés nélkül. És utána jön a történet tetőpontja: Jézus felegyenesedik. Kimondja a ítéletet, amely egy kérdéssel kezdődik, de ez a kérdés nem a vádlók kérdéseire ad választ, hanem a vádlók viselkedésére utal:
"Asszony, hol vannak azok a te vádlóid? Senki sem kárhoztatott-é téged?" Az asszony: "Senki, Uram!" válaszára jön a váratlan mondat: "Én sem kárhoztatlak: eredj el, és többé ne vétkezzél!"
Jóság és igazság egyeztetése
A probléma oka az volt, hogy az igazság és a kegyelem hogyan tud egymással harmóniában lenni. A törvény büntetést ír elő. Amennyiben senki sem tartja be a törvényeket, az káoszhoz vezet. A törvényi alapja ennek a felmentő ítéletnek nem más, mint az, hogy aki mondta a bűnös asszonynak, hogy "Én sem kárhoztatlak", maga is egy idő múlva az ő helyén áll, és őt halálra ítélik. Csak ezért nem kapnak büntetést azok, akik Jézussal vannak. Jézus tudott az emberek gyengeségéről. Mindig új, és új képekben szemünk elé tárta Isten szeretetét.
Minden, amit az emberek terveznek, véghezvisznek és remélnek, magában hordoz egy láthatatlan dátumot: a pusztulásuk dátumát. Amit gondolunk, mondunk és írunk, gyakran már pár perc után a múlté. Talán ezért értékeljük olyan nagyra a tárgyi emlékeket a régmúltból: egy egyszerű csont, néhány kő, vagy papiruszdarabok, mert egy darab "múlhatatlanság" illúzióját hordozzák magukkal.
Múlhatatlan szavak
Amit Jézus írt a homokba, az is a "jöttment" kategóriába tartozott volna? Még máig sem veszítettek Jézus szavai hatalmukból, még mindig egyedülálló a világtörténelemben. Megéri azon elgondolkodni, hogy Jézus Krisztus vajon mit akart kifejezni, amikor azt mondta:
Menny, és Föld elmúlik, de az én szavaim halhatatlanok.
A csapda
A jelenet teljesen békésen kezdődik: Jézus a templomhoz megy, hogy az ott lévő írástudóknak egy "előadást" tartson. De alig kezdené el, látja, hogy az ellenfelei egy asszonyt hurcolnak, akit házasságtöréssel vádolnak. Jézusnak kéne döntenie, mert az Ótestamentum szerint az asszonyt helyben meg kell kövezni. Valójában alattomos ötletek bujkálnak ellenfelei fejében. Tudniillik Jézus a törvény betartását prédikálta. Ennek ellenére magát a "bűnösök és vámszedők barátjának" nevezi, és azt mondta: "Én nem végezek ki senkit!"A vádlók eljárása egy csapda: Jézusnak döntést kell hoznia, hogy a válasza miatt utána őt ítéljék el - akkor pedig már nem az asszony, hanem maga Jézus ül az ókori törvényszéken. Ha nem védi meg az asszonyt, akkor elveszti a jó hírnevét, mint a "bűnösök és vámszedők barátja", viszont ha megvéd egy ilyen házasságtörőt, akkor lejáratja őt minden olyan ember, aki komolyan gondolja Isten parancsolatait. Akárhogy is dönt, a válaszát fel tudják használni ellene!
Jézus a homokba ír
Jézus szuverenitása viszont abban mutatkozik meg, hogy kihúzza magát egy sokatmondó tettel: lehajol, és írni kezd a homokba. Korábban rengeteget vitáztak rajta, hogy vajon mit is írhatott Jézus a homokba - mintha egyáltalán az lenne a lényeg! Nem, ami a szituációt egy másik, jó irányba tereli, azok nem az ismeretlen szavak a homokban, hanem a nyugodt, átgondolt viselkedése Jézusnak. Nem ad egy gyors választ - nem dönt rögtön. Gondolkodik. Időt hagy magának, ezzel megtörve a tömeg nyugtalanságát.
Amikor viszont továbbra is kérdeznek tőle az írástudók, egy pillanatra kiegyenesedik, és a híres mondatát hangosan kimondja: "Aki közületek nem bűnös, az vesse rá először a követ.", majd újra lehajol, és folytatja írását a homokba. Ezzel Jézus Jeremiás prófétára utal (A Biblia, Jeremiás próféta könyve, 17. rész, 13. vers.): "Izráelnek reménysége, oh Uram! A kik elhagynak téged, mind megszégyenülnek! Akik elpártolnak tőlem, a porba iratnak be, mert elhagyták az élő vizeknek kútfejét, az Urat!" "Vajon Isten ugyanolyan igazságosan dönt, mint kegyelmesen és megbocsátóan? - ezt nem is kérdik az írástudók. Ezzel maguk is elhagyják az "élő vizeknek kútfejét", mert Istent a saját elképzeléseik alá helyezik.
Visszavonulás tekintélyvesztés nélkül
Ilyen háttérrel egyértelművé válik a jelenet: a vádlók visszavonulnak. Ha Jézus és a farizeusok közvetlenül "támadnak egymásra", akkor az indulatok elhatalmasodtak volna. De így időt ad nekik a gondolkodásra, továbbra megengedi nekik, hogy visszavonuljanak tekintélyvesztés nélkül. És utána jön a történet tetőpontja: Jézus felegyenesedik. Kimondja a ítéletet, amely egy kérdéssel kezdődik, de ez a kérdés nem a vádlók kérdéseire ad választ, hanem a vádlók viselkedésére utal:
"Asszony, hol vannak azok a te vádlóid? Senki sem kárhoztatott-é téged?" Az asszony: "Senki, Uram!" válaszára jön a váratlan mondat: "Én sem kárhoztatlak: eredj el, és többé ne vétkezzél!"
Jóság és igazság egyeztetése
A probléma oka az volt, hogy az igazság és a kegyelem hogyan tud egymással harmóniában lenni. A törvény büntetést ír elő. Amennyiben senki sem tartja be a törvényeket, az káoszhoz vezet. A törvényi alapja ennek a felmentő ítéletnek nem más, mint az, hogy aki mondta a bűnös asszonynak, hogy "Én sem kárhoztatlak", maga is egy idő múlva az ő helyén áll, és őt halálra ítélik. Csak ezért nem kapnak büntetést azok, akik Jézussal vannak. Jézus tudott az emberek gyengeségéről. Mindig új, és új képekben szemünk elé tárta Isten szeretetét.
Carl Eichhorn: Isten műhelyében-A hit energiái
Igaz, hogy minden kegyelem, de ne tekintsd a kegyelmet úgy, mint a restség párnáját.
Ellenkezőleg, a hit minden erőt mozgósít. Valamikor Izrael népe kegyelmi ajándékként kapta meg Kánaánt. Isten kezükbe adta Kánaán népeit is. Mégis súlyos harcok árán kellett az országot birtokba venniök és győzelmet kiharcolniok, noha mindent ajándékba kaptak. Péter elhívásánál a gazdag halfogás csodálatos ajándék volt, a tanítványok mégis verejtékezve és fáradozva vonták a hálókat a partra. A hit is isteni ajándék elfogadása, de nem álomban hull az ölünkbe. A hitben, ha az valódi, van valami kényszerítő, sürgető vonás és szinte erőszakkal ragadja magához a mennyet. Az Urat szaván fogja és nem engedi el: hiszen megígérted és szavad köt! Be kell azt rajtam teljesítened. Neved dicsősége követeli ezt meg. EI nem mozdulok innen, míg meg nem szabadítasz a gonosz lelkiismerettől és az engem fogva tartó bilincsektől. Te magad mondtad Uram, hogy keressem orcádat. Szívem nyitva áll Igéd előtt. Te segítséget nyújtasz annak, aki hozzád fohászkodik, s így én nyomorult ember nem bocsátlak el téged. Uram, én ezt nem érdem szerint kérem. Nem lehet semmiféle igényem, de bízom a te könyörületességedben.
Földi problémáinkban nem követelhetünk mindenáron segítséget tőle, de ahol az üdvösség kérdése forog kockán, ott szabad, sőt kell is erőszakoskodnunk és nem hagyhatjuk magunkat könnyen elutasítani. Szabad ezt mondanod: Uram, meg kell, hogy tarts engem! Mert Isten világosan tudtul adta akaratát, hogy nem akarja, hogy egy ember is elvesszen. Nem akarja a bűnös halálát. Azt akarja, hogy mindenki eljusson az igazság ismeretére. Nem áll ellene a hitből származó sürgetésnek. Ennek a hitnek egyik legszebb példája a kananeus asszony, aki elől az Úr Jézus nem tudott elzárkózni. Igaz, hogy ez az asszony még azt is vállalta, hogy a kutyák közé sorolják őt, csakhogy részese lehessem az asztalról lehulló morzsáknak. Az Úr nem tudta őt elutasítani. - Az üdvösségéért szorongó ember úgy látja magát, mint nagy bűnöst, mint istentelent és az Úr ellenségét.
Földi problémáinkban nem követelhetünk mindenáron segítséget tőle, de ahol az üdvösség kérdése forog kockán, ott szabad, sőt kell is erőszakoskodnunk és nem hagyhatjuk magunkat könnyen elutasítani. Szabad ezt mondanod: Uram, meg kell, hogy tarts engem! Mert Isten világosan tudtul adta akaratát, hogy nem akarja, hogy egy ember is elvesszen. Nem akarja a bűnös halálát. Azt akarja, hogy mindenki eljusson az igazság ismeretére. Nem áll ellene a hitből származó sürgetésnek. Ennek a hitnek egyik legszebb példája a kananeus asszony, aki elől az Úr Jézus nem tudott elzárkózni. Igaz, hogy ez az asszony még azt is vállalta, hogy a kutyák közé sorolják őt, csakhogy részese lehessem az asztalról lehulló morzsáknak. Az Úr nem tudta őt elutasítani. - Az üdvösségéért szorongó ember úgy látja magát, mint nagy bűnöst, mint istentelent és az Úr ellenségét.
De éppen ezáltal lesz része az üdvösségben; hiszen Jézus elfogadja a bűnösöket és Isten megigazítja az istenteleneket.
A hit nem engedi magát elutasítani és így erővel ragadja meg az Isten országát.
Charles H. Spurgeon: Isten ígéreteinek tárháza-Járj az igazi úton!
"... a becsületesek imádságát kedveli"
(Péki 15,8)
|
Ez is ígéret, mert olyan tényt állapít meg, amely ma és mindörökké igaz. Isten örömmel fogadja az igazak könyörgését; sőt, gyönyörűségének nevezi azokat. Tehát elsősorban arra kell törekednünk, hogy mi magunk igazak legyünk: se jobbra, se balra el ne hajoljunk. Ne űzzünk csalárd politikát, ne adjuk meg magunkat a gonosznak, hanem legyünk őszinték, becsületesek és igazak! Ha elkezdünk ügyeskedni, színt változtatni, nem számíthatunk Isten segítségére. Ha görbe utakon járunk, hamarosan azt kell majd tapasztalnunk, hogy nem tudunk imádkozni, és ha mégis megpróbáljuk, úgy érezzük: imáink előtt zárva az ég.
Mindenben egyenesek vagyunk és úgy követjük Urunk kijelentett akaratát? Ha igen, imádkozzunk sokat és hittel. Ha imádságunkban Isten a kedvét leli, ne fosszuk meg Őt ettől az örömtől! Őt nem imáink nyelvtanilag kifogástalan mondatai érdeklik, (nem filozófiánk) nem is ékesszólásunk - az ilyesmire csak az emberek helyeznek hangsúlyt. Ő a mi Atyánk, aki gyönyörűségét leli kicsinyei gőgicsélésében, és újonnan született fiai és leányai dadogó imáiban is. Hát ne találnánk kedvünket az imádságban, amikor az Úrnak örömet okoz, ha imádkozunk? Vigyük ügyeinket bátran a mennyei trónus elé! Az Úr tudja, hogy bőségesen van okunk az imádságra, és legyünk ezért hálásak neki! |
Andrew Wommack,- Az “örök élet-kérdés” 3.rész
1. rész:
http://mennyeikincseslada.blogspot.de/2017/01/andrew-wommack-az-orok-elet-kerdes.html
2.rész:
http://mennyeikincseslada.blogspot.de/2017/03/andrew-wommack-orok-elet-itt-es-most.html
Az “örök élet-kérdés” intimitás Istennel, örök élet Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen. (Jn 3:16)
A legtöbb ember ennek a versnek arra a részére koncentrál, amely azt ígéri nekünk, hogy nem fogunk elveszni. Valóban, ez egy csodálatos ígéret, de nem ez a vers alapvető mondanivalója. Jézus elsődleges célja a földre való eljövetelével nem a bűnök bocsánata volt, hanem az, hogy örök életet adjon számunkra. A bűn elválasztott bennünket Istentől, ezért Jézus foglalkozott a bűnnel. A bűnért való fizetsége azonban csak egy lépés volt a végső célja felé, hogy az embert megbékéltesse Istennel. Ha valaki hisz abban, hogy Jézus meghalt a bűneiért, de nem megy tovább, hogy belépjen az Istennel való szoros kapcsolatba, melyet Jézus tett lehetővé, akkor eltéveszti az örök életet. Az örök élet nem az élet bizonyos hosszúságát jelöli, hanem az élet minőségét. Az örök élet az Atyával és Jézussal való bensőséges kapcsolat (Jn 17:3.) Sok ember felé helytelenül szolgáltak azzal, hogy azt mondták a számukra, hogy Jézus azért jött, hogy megbocsássa a az életünkben “bűnök szakaszát”. Ha csupán ez lett volna minden, amit Ő tett, akkor is csodálatos dolog történt volna, sokkal több, mint amit megérdemeltünk, de sokkal kevesebb, mint amit valójában megtett.
Ma, használjuk ki üdvösségünk valamennyi előnyét és lépjünk túl bűneink megbocsátásán, és lépjünk be a Hatalmas Istennel való bensőséges kapcsolatba.
http://mennyeikincseslada.blogspot.de/2017/01/andrew-wommack-az-orok-elet-kerdes.html
2.rész:
http://mennyeikincseslada.blogspot.de/2017/03/andrew-wommack-orok-elet-itt-es-most.html
Az “örök élet-kérdés” intimitás Istennel, örök élet Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen. (Jn 3:16)
A legtöbb ember ennek a versnek arra a részére koncentrál, amely azt ígéri nekünk, hogy nem fogunk elveszni. Valóban, ez egy csodálatos ígéret, de nem ez a vers alapvető mondanivalója. Jézus elsődleges célja a földre való eljövetelével nem a bűnök bocsánata volt, hanem az, hogy örök életet adjon számunkra. A bűn elválasztott bennünket Istentől, ezért Jézus foglalkozott a bűnnel. A bűnért való fizetsége azonban csak egy lépés volt a végső célja felé, hogy az embert megbékéltesse Istennel. Ha valaki hisz abban, hogy Jézus meghalt a bűneiért, de nem megy tovább, hogy belépjen az Istennel való szoros kapcsolatba, melyet Jézus tett lehetővé, akkor eltéveszti az örök életet. Az örök élet nem az élet bizonyos hosszúságát jelöli, hanem az élet minőségét. Az örök élet az Atyával és Jézussal való bensőséges kapcsolat (Jn 17:3.) Sok ember felé helytelenül szolgáltak azzal, hogy azt mondták a számukra, hogy Jézus azért jött, hogy megbocsássa a az életünkben “bűnök szakaszát”. Ha csupán ez lett volna minden, amit Ő tett, akkor is csodálatos dolog történt volna, sokkal több, mint amit megérdemeltünk, de sokkal kevesebb, mint amit valójában megtett.
Ma, használjuk ki üdvösségünk valamennyi előnyét és lépjünk túl bűneink megbocsátásán, és lépjünk be a Hatalmas Istennel való bensőséges kapcsolatba.
Andrew Wommack,- Az “örök élet-kérdés” 2.rész
Az pedig az örök élet, hogy megismerjenek téged, az egyedül igaz Istent, és a kit elküldtél, a Jézus Krisztust.
(Jn 17:3)
Ahhoz, hogy teljesen megértsük, hogy mi is az örök élet, hasznos megértenünk, hogy mi nem az.
Az örök élet nem a véget nem érő létezés.
Mindenki létezni fog akár a mennyben, akár a pokolban. Továbbá az örök élet nem véget nem érő létezés a menny áldásaiban a fizikai halált követően. A János 3:36 és 5:24 azt mutatja, hogy az örök élet a hívő ember jelenidejű tulajdona. Jézus a János 17:3-ban úgy határozza meg az örök életet, mint az Atya és Jézus Krisztus megismerését. Az ismer szó intimitást jelent a puszta intellektuális ismeret helyett. Így az örök élet az jelenti, hogy intim, személyes kapcsolatban állunk Istennel az Atyával és Jézussal a Fiúval. A János 3:16 alapján ez a közeli kapcsolat Istennel jelenti az üdvösség lényegét. Bűneink bocsánata nem az üdvösség lényege: lényege az Atyával való intim kapcsolat. Természetesen Jézus kifizette az árat bűneink bocsánatáért, mivel a meg nem bocsájtott bűnök akadályként álltak közénk és Isten közé. Foglalkozni kellett vele, és Jézus ezt meg is tette; de ha üdvösségünk megáll a megbocsátásnál, akkor elmulasztjuk az örök életet. Az üdvösség út, hogy visszataláljunk az Istennel való harmóniához. Ehelyett manapság a földi élet problémáiból való menekvést és a pokol elkerülését hangsúlyozzák. A legtöbb nem hívő ember annyira el van foglalva a “földi pokollal”, hogy nem igazán gondol, vagy törődik az örökkévaló jövővel. A vallással találkoznak és valami mást keresnek, ami betölti a szívükben lévő ürességet.
Csak az Atyával való bensőséges kapcsolat képes betölteni az űrt – az örök élet.
(Jn 17:3)
Ahhoz, hogy teljesen megértsük, hogy mi is az örök élet, hasznos megértenünk, hogy mi nem az.
Az örök élet nem a véget nem érő létezés.
Mindenki létezni fog akár a mennyben, akár a pokolban. Továbbá az örök élet nem véget nem érő létezés a menny áldásaiban a fizikai halált követően. A János 3:36 és 5:24 azt mutatja, hogy az örök élet a hívő ember jelenidejű tulajdona. Jézus a János 17:3-ban úgy határozza meg az örök életet, mint az Atya és Jézus Krisztus megismerését. Az ismer szó intimitást jelent a puszta intellektuális ismeret helyett. Így az örök élet az jelenti, hogy intim, személyes kapcsolatban állunk Istennel az Atyával és Jézussal a Fiúval. A János 3:16 alapján ez a közeli kapcsolat Istennel jelenti az üdvösség lényegét. Bűneink bocsánata nem az üdvösség lényege: lényege az Atyával való intim kapcsolat. Természetesen Jézus kifizette az árat bűneink bocsánatáért, mivel a meg nem bocsájtott bűnök akadályként álltak közénk és Isten közé. Foglalkozni kellett vele, és Jézus ezt meg is tette; de ha üdvösségünk megáll a megbocsátásnál, akkor elmulasztjuk az örök életet. Az üdvösség út, hogy visszataláljunk az Istennel való harmóniához. Ehelyett manapság a földi élet problémáiból való menekvést és a pokol elkerülését hangsúlyozzák. A legtöbb nem hívő ember annyira el van foglalva a “földi pokollal”, hogy nem igazán gondol, vagy törődik az örökkévaló jövővel. A vallással találkoznak és valami mást keresnek, ami betölti a szívükben lévő ürességet.
Csak az Atyával való bensőséges kapcsolat képes betölteni az űrt – az örök élet.
Andrew Wommack,- Az “örök élet-kérdés” 1.rész
Többet jelent, mint gondolod.
Egyszer egy alkalmazottam megkérdezte tőlem, hogy mi volt a legfontosabb tanításom.
Nem tudtam, mit válaszoljak. Minden, amit az Úr megmutatott egy egészként működik más igazságokkal karöltve. Azt válaszoltam, hogy nem tudom egyre szűkíteni a kört.
Ez a férfi csodás módon szabadult meg a kokain függőségből és éjjel nappal a tanításaimat hallgatta. A kereszténység legjavát akarta megérteni, és tudni akarta mindennek az okát. Így végül megkérdezte tőlem: „Ha csak egy alkalommal szólhatnál valakihez, mit tanítanál neki?”
Egy pillanatra eltöprengtem, de végül előálltam a válasszal: „Az igazi örök élet jelentőségét osztanám meg vele.” Talán nem hangzik nagyon mély vagy alapvető válasznak, de ez azért van, mert sokan nem tudják, hogy mit ért a Biblia örök életen.
Mondhatná valaki, hogy: „Az örök élet azt jelenti, hogy örökké élünk” De nem erről van szó. A testi halál beálltával senki sem szűnik meg létezni. Mindenki örökké él – a mennyben vagy a pokolban. „Akkor az örök élet a pokol helyett a mennyben töltött örökkévalóság.” Ez sem a helyes válasz.
A János evangélium 3,36 szerint: „Aki hisz a Fiúban, örök élete van; aki pedig nem enged a Fiúnak, nem lát életet, hanem az Isten haragja marad rajta.” Az örök életet jelen időben birtokoljuk. Ez nem olyan valami, amit a mennybe kerülésünkkor kapunk. Számos igehely utal arra, hogy az örök élet olyan valami, amit már ebben az életben birtokolhatunk. (Jn 4,14; 5,24;6,27; 6,40; 6,47)
Fenn áll tehát a kérdés: „Mi az örök élet?” Ez nagyon fontos.
A János 3,16 szerint emiatt jött el Jézus. „Mert úgy szerette Isten e világot, hogy az ő egyszülött Fiát adta, hogy valaki hiszen ő benne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen.”
Sokan hibásan azt gondolják, hogy a megváltás célja a bűnök bocsánata és a pokol elkerülése.
A János 3,16 nem így szól. Bizonyos, hogy a pokolbéli pusztulástól való megmenekülés Jézus jövetelének fontos részét képezi. Ezt Ő elvégezte azáltal, hogy megfizette a váltságot minden bűnünkért (múlt, jelen és jövő), még azokért is, amit még el sem követtünk. Ha a megváltás ennyiből áll, akkor ez több, mint amit bármelyikünk megérdemelhet és elég jó ahhoz, hogy ezt prédikáljuk.
De a megváltás sokkal, sokkal több, mint bűnbocsánat azért a pokol helyett a menybe jutásunk végett. Hagy fogalmazzam így: „Ha csupán azt kérted Jézustól, hogy bocsássa meg bűneidet azért, hogy nem kerülj a pokolba, akkor számodra sok minden kimarad az örök életből.”
A bűn volt az akadály közöttünk és a szent Isten között. A bűn azonban többé nem áll Isten és ember közé (2Kor 5, 17-18). De mire jogosít ez bennünket?
Nyilván, arra jogosít bennünket, hogy Istennel együtt éljünk örök életet. Ez csodálatos.
Azonban mindez óriási előnyökkel jár már most is, itt e földön. Az örök élet az egyike ezeknek az előnyöknek. Jézus a János evangélium 17,3-ban meghatározza az örök életet számunkra.
Ez az igehely így szól: „Az pedig az örök élet, hogy megismerjenek téged, az egyedül igaz Istent, és a kit elküldtél, a Jézus Krisztust.” Az Örök élet Isten ismerete. Talán csalódást jelent ez a definíció a számodra. Azt gondolhatod, hogy ismered Isten, és mégsem vagy elégedett. Valami többre vágysz.
A kulcs az „ismerni” szó bibliai értelmezésében rejlik. Ez jóval többet jelentett intellektuális tudásnál. Száz és száz igehelyet találunk erre a Bibliában: „Azután ismeré meg Ádám az ő feleségét Évát, a ki fogad vala méhében és szüli Kaint, és monda: Nyertem férfit az Úrtól.” (1Móz 4,1)
Ádám nem csak intellektuális módon ismerte Évát. Ettől nem születtek volna gyerekek. Ez férfi és nő közötti legintimebb kapcsolatot jelentette. Hasonlóan, amikor Jézus azt mondta, hogy az örök élet Isten ismerete, akkor egy bensőséges, közeli, személyes Istenkapcsolatról beszélt. Ez csodálatos! Sokan hiszik, hogy Jézus meghalt a bűneikért, de még sincs közeli, bensőséges, személyes kapcsolatuk az Atya Istennel. Azt hiszik, hogy ez a mennyországban történik majd.
Elégedettek azzal, hogy átvergődnek az életen arról dalolva, hogy hogyan s mint lesz majd ha a mennybe jutnak és mekkora nagy nap lesz az.
Ezzel semmivel sem akarom csorbítani a mennyországi élet nagyszerűségét, de már most örök életet (egy intim, bensőséges, közeli, személyes kapcsolat az Atyával és a fiával Jézus Krisztussal) kellene élnünk. Ez nem a ‘várakozás a majdanira’ hanem a ‘már most rendelkezésre álló teljessége’ szerinti életet jelenti. Jézus a János 3,16-ban azt mondja Isten annyira szerette a világot, egyszülött fiát adta érte, hogy aki benne hisz el ne vesszen hanem örök élete legyen. Ha mindössze annyit tettél, hogy azért hiszel Jézusban, hogy elkerüld a poklot, akkor sok mindent olyat kihagysz az örök életből, amit az Úr már most neked szán. Miért értik ezt annyian félre?
Mert az egyház megváltoztatta a megváltás üzenetét. Betoldottak egy pontot az „ elvész” szó után a János 3,16-ban. Azt tanították a világnak, hogy Isten azért küldte el az Ő Fiát, hogy meghaljon a bűneikért, hogy ők el ne vesszenek, PONT. Ez kizárja az örök élet igaz üzenetét és a megváltás célját, mint bensőséges kapcsolatot az Úrral. A hit az Isten Igéjének hallásából ered (Azért a hit hallásból van, a hallás pedig Isten Igéje által. Rm 10,17) Ha nem halljuk meg azt, hogy Jézus azért jött, hogy visszaállítsa Istennel való bensőséges kapcsolatunkat, akkor nem fogunk hinni ebben és nem is fogjuk megtapasztalni. Ez jellemezi pontosan a mai egyházat.
Valóban sokan jöttek az Úrhoz és bocsánatot nyertek bűneik miatt, megváltattak de megrekedtek. Várnak a mennyországra, hogy majd ott kezdődik az élet igazán. Ez a megváltás lényegének félreértelmezése. Ha nem lenne túlvilági élet, ha nem létezne pokol, Jézus – János 3,16 szerint – akkor is eljött volna és meghalt volna bűneinkért, hogy ismét bensőséges kapcsolatunk lehessen Vele és Atyjával már most, ebben a gonosz világban (Gal 1,4).
Ez volt az egyik lényegi különbség az első század egyháza és a mi modern egyházunk között.
Azok a hívők bensőségesen ismerték Istent. Olyan személyes kapcsolatuk volt az Úrral, ami nem a mennyországban kezdődött, hanem már itt a földön működött életükben. Nem élvezték a rádió, TV, internet és egyéb modern kommunikációs eszközök előnyeit. Sohasem ragasztottak feliratokat a tevéikre (reklám gyanánt). Mégis felforgatták az egész világot az Evangélium igazságaival mindössze 30 év alatt. (Csel 17,6) Sokkal nagyobb hatást gyakoroltak a világra akkor, mint mi most. Miért? Olyan mély élő Istenkapcsolattal rendelkeztek, hogy az már „ragályos” volt.
Rómában, a keresztények olyan bensőséges módon ismerték Istenüket, hogy elégetésük közben dicséreteket énekeltek az Úrnak. Történelmi feljegyzések szerint Néró császár bedugta a fülét és azt kérdezte: „Miért énekelnek ezek a kereszténynek?”
A reménynél és a doktrínáknál jóval többet birtokoltak. Jelen idejű kapcsolattal rendelkeztek, ami lehetővé tette számukra, hogy örömmel viseljék el az atrocitásokat. Történelmi feljegyzések utalnak arra, hogy a rómaiak leugráltak a lelátókról és odarohantak a mártír keresztényekhez, amikor örömükkel szembesültek. Tudták, ugyan az a sors vár rájuk is, de önként elfogadták a halált csakhogy megismerjék Istent, ugyanolyan közeli, bensőséges, és személyes mód, ahogy a keresztények ismerték az Urat.
Feltennék egy kérdést! Nem az ítélkezés szándékával, inkább megvilágosításod céljából fogalmazom meg. Hányan halnának meg azért, amit most Te birtokolsz? Irigylik az Úrral való kapcsolatodat?
Ha nem, akkor talán azt sugallják feléd, hogy nem úgy tapasztalod meg az örök életet, ahogy azt a Biblia leírja, és amiért Urunk Jézus Krisztus halálával neked adott.
Ez nem a csak a kiváltságos keveseknek adatott. Ez a normál keresztény élet.
Tény, ha nem így tapasztalod, akkor valójában nem is éled ezt az életet.
Ez vezette Pál apostolt (Fil 3,10) és a korai keresztényeket. Ma is ez vezeti győztes életet élő keresztényeket. Mindez egy Valakihez fűződő személyes kapcsolatról szól és nem holmi dogmákról.
Oly sok mindent szeretnék még megosztani ezzel kapcsolatosan, hisz mindannak amit tanítok ez az alapja. Kérdezd meg bátran Charis Bible College diákjait. Elmondják majd, hogy a válasz mindenre a személyes, bensőséges kapcsolat az Úrral. Az örömhír pedig az, hogy Urunk jobban akarja ezt, mint te magad.
Cseri Kálmán-A kegyelem harmatja: Engedelmes szív
"Adj azért szolgádnak engedelmes szívet, hogy tudja kormányozni népedet... "(1Kir 3,9)
Salamon fiatalon lett Izrael királya. Uralkodása elején Isten ezt mondta neki: Kérj valamit, megadom neked. Tanulságos, hogy nem a kérésével kezdi válaszát. Előbb hálát ad Isten addigi nagy tetteiért, azután utal arra, hogy Isten tette őt királlyá, nem ő akart az lenni. Majd alázatosan bevallja, hogy alkalmatlannak érzi magát erre a felelős posztra. Ezért azt kéri, hogy képes legyen mindig megérteni, mit akar Isten a néppel. Kormányozza őt mindig Isten, hogy ő is jól tudja kormányozni a népet.
Az a jelző, ami a szív előtt van, ezt jelenti: halló, értő, értelmes, engedelmes. Isten uralja az ő szívét, vagyis egész benső világát, hogy ő Isten utasításait tudja továbbadni a népnek - ez a vágya Salamonnak. Odaül a maga vevőkészüléke elé, Isten hullámhosszára állítja azt, és feszülten figyeli, mit mond az adó, mert enélkül elvéti a feladatát, tanácstalan lesz, csak így tud „különbséget tenni a jó és a rossz között".
A bűnesetben ennek épp a fordítottja történt: az ember függetlenné akart válni Istentől, és a saját akaratát igyekezett megvalósítani. Lassan el is veszítette ezt a lelki hallását és azt a bizalmat is, hogy Istentől mindig jó tanácsot kaphat, jobbat, mint amit saját szíve mond.
Vágyunk-e mi erre: „hogy halljam és kövessem szent igazságodat"? Ismerjük-e ennyire józanul a magunk korlátait, mint Salamon? És számolunk-e Isten korlátlan lehetőségeivel? Bízunk-e az ő jóságában, hogy tud adni olyan képességet, olyan halló és engedelmes szívet, ami eligazít az élet útvesztőjében, és segít eligazítani másokat is, még családon belül is? Kérjünk tőle ilyen szívet, és kérjünk tőle ilyen vezetőket népünk számára!
Charles H. Spurgeon: Harmatgyöngyök és aranysugarak
„Mert mindnyájan Isten fiai vagytok a Krisztus Jézusban való hit által.” (Galata 3,26)
Az isteni fiúság a megváltottaknak közös kiváltsága. Te kishitű gyakran panaszkodsz: Bárcsak bírnék Bátorszívű hősies bátorságával, bár forgathatnám fegyverét és használhatnám pajzsát! Ah, de én minden szalmaszálba megbotlom, és minden árnyéktól megijedek. Légy nyugodt Kishitű, Bátroszívű Isten gyermeke s te is Isten gyermeke vagy. Bátorszívű egy hajszállal sem birtokolja nagyobb mértékben az isteni fiúságot, mint te. Péter és Pál, ezek a kiváló apostolok a Legmagasságosabb családjához tartoznak, de te sem kevésbé. A gyenge hívő éppen úgy Isten gyermeke, mint bármelyik hithős.
„Ez az én boldogságom,
Dicső nyereségem,
Hogy meg nem csalódhatom,
Habár kicsiny hitem”.
Minden név ugyanazon egy családi lajstromba van feljegyezve. Az egyik nyerhet nagyobb kegyelmet, mint a másik, de Istennek, a mennyei Atyának szíve egyforma szeretettel van mindegyikhez. Némelyik nagyobb tetteket vihet véghez, Atyjának nagyobb dicsőséget szerezhet; de az, akinek neve legkisebb a mennyeknek országában, éppen úgy Istennek gyermeke, mint az, aki mennyei atyánk hatalmasai közé tartozik. Ez vigasztaljon, bátorítson és üdítsen fel, ha Istenhez közeledtünk és mondjuk: „Mi Atyánk.”
De mihelyst vigasztalásunkra nézve ezt megértettük és felfogtuk, mindazonáltal ne elégedjünk meg gyenge hittel, hanem esedezzünk az apostolokkal hitünk növekedéséért és erősödéséért! Bármilyen gyenge is legyen hitünk, ha az az Úr Jézusba vetett hit igazi és valódi, utóbb mégis a mennybe fogunk jutni. Persze vándorlásunk ideje alatt gyenge hitünkkel kevés tisztességet szerezhetünk Urunknak és Mesterünknek, de a magasztos örömöt és békességet mindazáltal mégis élvezhetjük idelent. Ha azonban Krisztus dicsőségére akarsz élni, ha boldognak és szerencsésnek érzed magad szolgálatában, akkor törekedj arra, hogy mindinkább betelj a fiúság lelkével, mígnem a teljes szeretet kirekeszti a rettegést.
Az isteni fiúság a megváltottaknak közös kiváltsága. Te kishitű gyakran panaszkodsz: Bárcsak bírnék Bátorszívű hősies bátorságával, bár forgathatnám fegyverét és használhatnám pajzsát! Ah, de én minden szalmaszálba megbotlom, és minden árnyéktól megijedek. Légy nyugodt Kishitű, Bátroszívű Isten gyermeke s te is Isten gyermeke vagy. Bátorszívű egy hajszállal sem birtokolja nagyobb mértékben az isteni fiúságot, mint te. Péter és Pál, ezek a kiváló apostolok a Legmagasságosabb családjához tartoznak, de te sem kevésbé. A gyenge hívő éppen úgy Isten gyermeke, mint bármelyik hithős.
„Ez az én boldogságom,
Dicső nyereségem,
Hogy meg nem csalódhatom,
Habár kicsiny hitem”.
Minden név ugyanazon egy családi lajstromba van feljegyezve. Az egyik nyerhet nagyobb kegyelmet, mint a másik, de Istennek, a mennyei Atyának szíve egyforma szeretettel van mindegyikhez. Némelyik nagyobb tetteket vihet véghez, Atyjának nagyobb dicsőséget szerezhet; de az, akinek neve legkisebb a mennyeknek országában, éppen úgy Istennek gyermeke, mint az, aki mennyei atyánk hatalmasai közé tartozik. Ez vigasztaljon, bátorítson és üdítsen fel, ha Istenhez közeledtünk és mondjuk: „Mi Atyánk.”
De mihelyst vigasztalásunkra nézve ezt megértettük és felfogtuk, mindazonáltal ne elégedjünk meg gyenge hittel, hanem esedezzünk az apostolokkal hitünk növekedéséért és erősödéséért! Bármilyen gyenge is legyen hitünk, ha az az Úr Jézusba vetett hit igazi és valódi, utóbb mégis a mennybe fogunk jutni. Persze vándorlásunk ideje alatt gyenge hitünkkel kevés tisztességet szerezhetünk Urunknak és Mesterünknek, de a magasztos örömöt és békességet mindazáltal mégis élvezhetjük idelent. Ha azonban Krisztus dicsőségére akarsz élni, ha boldognak és szerencsésnek érzed magad szolgálatában, akkor törekedj arra, hogy mindinkább betelj a fiúság lelkével, mígnem a teljes szeretet kirekeszti a rettegést.
Napi áhítat: Az áldozat megtérül
Mk 10,28–31
Így szól egy énekünk: „Elveszthetek mindent sorba’, Ha Te megmaradsz nekem.” Igaza van.
Magyarázat
Megtérésem után, mikor először olvastam ezt az igeverset, egyszerre nagyon megörültem és megszomorodtam. Tetszett, hogy micsoda nagy ígéretet olvashatok, viszont két dolgot nehezen akartam ebből elfogadni:
1. Ahhoz, hogy igaz legyen számomra Krisztus ígérete, és kövessem őt, el kell hagynom minden számomra fontos dolgot. Úgy éreztem, ha mindent feladok, szinte eltűnök, mert a nekem fontos dolgok nem lesznek többé. Aztán rájöttem, hogy a nekem igazán fontos rész nem más, mint hogy Krisztussal lehetek.
2. Jók az ígéretek, de mindezek üldöztetésekkel együtt járnak, amit nem szeretnék (ki szeretné?). De erről eszembe jut egy vak írónő, Helen Keller gondolata: „Jobb a séta egy baráttal a sötétben, mint egyedül a fényben”, azaz jobb Krisztussal az üldöztetések közepette, mint nyugalomban nélküle.
Ezek megértése után sem lett könnyű feladnom számomra fontos dolgokat. Továbbra is áldozatnak éltem meg elvesztésüket. Ugyanakkor ez teret engedett egy olyan kapcsolatnak Jézussal az életemben, ami egyszerűen mindennél többet ér. De ezt a cserét csak akkor lehet megtapasztalni, ha először kész vagyok megválni attól, ami korábban oly fontosnak tűnt.
(Boncz Zoltán)
Így szól egy énekünk: „Elveszthetek mindent sorba’, Ha Te megmaradsz nekem.” Igaza van.
„Péter megszólalt, és ezt mondta neki: „Íme, mi elhagytunk mindent, és követőid lettünk.” Jézus így szólt: „Bizony, mondom néktek: senki sincs, aki elhagyta házát vagy testvéreit, anyját vagy apját, gyermekeit vagy szántóföldjeit énértem és az evangéliumért, és ne kapna százannyit: most ebben a világban házakat és testvéreket, anyát, gyermeket, és szántóföldeket üldöztetésekkel együtt, a jövendő világban pedig örök életet. Ellenben sok elsőből lesz utolsó, és sok utolsóból lesz első.”
Magyarázat
Megtérésem után, mikor először olvastam ezt az igeverset, egyszerre nagyon megörültem és megszomorodtam. Tetszett, hogy micsoda nagy ígéretet olvashatok, viszont két dolgot nehezen akartam ebből elfogadni:
1. Ahhoz, hogy igaz legyen számomra Krisztus ígérete, és kövessem őt, el kell hagynom minden számomra fontos dolgot. Úgy éreztem, ha mindent feladok, szinte eltűnök, mert a nekem fontos dolgok nem lesznek többé. Aztán rájöttem, hogy a nekem igazán fontos rész nem más, mint hogy Krisztussal lehetek.
2. Jók az ígéretek, de mindezek üldöztetésekkel együtt járnak, amit nem szeretnék (ki szeretné?). De erről eszembe jut egy vak írónő, Helen Keller gondolata: „Jobb a séta egy baráttal a sötétben, mint egyedül a fényben”, azaz jobb Krisztussal az üldöztetések közepette, mint nyugalomban nélküle.
Ezek megértése után sem lett könnyű feladnom számomra fontos dolgokat. Továbbra is áldozatnak éltem meg elvesztésüket. Ugyanakkor ez teret engedett egy olyan kapcsolatnak Jézussal az életemben, ami egyszerűen mindennél többet ér. De ezt a cserét csak akkor lehet megtapasztalni, ha először kész vagyok megválni attól, ami korábban oly fontosnak tűnt.
(Boncz Zoltán)
TANÍTÁSOK: A nyelvekenszólás céljai
A Szentszellemmel való betöltekezés egyik fő megnyilvánulása a nyelveken szólás ajándéka.
A nyelveken szólás céljai
1. A bibliai hit jele: "Azokat pedig, akik hisznek, ezek a jelek követik: az én nevemben ördögöket űznek ki, új nyelveken szólnak, kígyókat vesznek kezükbe, és ha valami halálosat isznak, nem árt nekik, betegre teszik rá a kezüket, és azok meggyógyulnak."(Mk 16: 17–18)
2. Természetfölötti jel a nem hívők számára: „Úgyhogy a nyelveken való szólás jel, de nem a hívőknek, hanem a hitetleneknek, …” (1Kor 14: 22)
3. Közvetlen, természetfölötti kommunikáció Istennel: „Mert aki nyelveken szól, nem emberekhez szól, hanem Istenhez. Nem is érti meg őt senki, mert a Lélek által szól titkokat ” (1Kor 14: 2)
4. Önmagunk hitben való építésének hatékony eszköze: „Aki nyelveken szól, önmagát építi…” (1Kor 14: 4); „… épüljetek szentséges hitetekben, imádkozzatok a Szentlélek által.” (Júd 20)
5. Isten tökéletes akarata szerint való ima minden hívőért:" Ugyanígy segít a Lélek is a mi erőtlenségünkön. Mert amiért imádkoznunk kell, nem tudjuk úgy kérni, ahogyan kell, de maga a Lélek esedezik értünk kimondhatatlan fohászkodásokkal. 27Aki pedig a szíveket vizsgálja, tudja, mi a Lélek gondolata, mert Isten szerint jár közben a megszenteltekért." (Róm 8: 26–27)
„Minden imádságotokban és könyörgésetekben imádkozzatok mindenkor a Lélek által. Éppen azért legyetek éberek, teljes állhatatossággal könyörögve az összes szentekért;” (Ef 6: 18)
6. Felüdülést ad, megnyugtat, pihentet a Szellemben: "Ezért dadogó ajakkal és idegen nyelven fog beszélni ezzel a néppel az, aki ezt mondta nekik: Itt van a nyugalom, adjatok nyugalmat a fáradtaknak! Itt van a felüdülés! " (Ézs 28:11–12)
7. Alázatban tartja a természetes, pszichikai értelmet: „A nem lelki ember pedig nem fogadja el az Isten Lelkének dolgait, mert ezeket bolondságnak tekinti, sőt megismerni sem képes: mert csak lelki módon lehet azokat megítélni."(1Kor 2:14)
8. A nyelvet, és azon keresztül az egész életvezetést Isten Szellemének a hatalma alá helyezi: „Ha a lovak szájába zablát vetünk, hogy engedelmeskedjenek nekünk, egész testüket irányíthatjuk. Íme, a hajókat, bármilyen nagyok, és bármilyen erős szelek hajtják is őket, egy egész kis kormányrúddal oda lehet irányítani, ahova a kormányos akarja. Ugyanígy a nyelv is milyen kicsi testrész, mégis nagy dolgokkal kérkedik. Íme, egy parányi tűz milyen nagy erdőt felgyújthat: a nyelv is tűz,...” (Jak 3:3–6)
„Amit mond az ember, annak a gyümölcséből fog jóllakni a teste, és amit a beszéde terem, azzal kell jóllaknia. Élet és halál van a nyelv hatalmában, amelyiket szereti az ember, annak a gyümölcsét eszi.” (Péld 18:20–21)
9. A nyelveken való éneklés a Szent Szellemmel való újból és újból történő beteljesedés egyik módja: „Ne részegeskedjetek, mert a borral léhaság jár együtt, hanem teljetek meg Lélekkel, mondjatok egymásnak zsoltárokat, dicséreteket és lelki énekeket; énekeljetek és mondjatok dicséretet szívetekben az Úrnak, ” (Ef 5: 18–19)
Igehivatkozások forrása: Magyar Bibliatársulat újfordítású Bibliája
A nyelveken szólás céljai
1. A bibliai hit jele: "Azokat pedig, akik hisznek, ezek a jelek követik: az én nevemben ördögöket űznek ki, új nyelveken szólnak, kígyókat vesznek kezükbe, és ha valami halálosat isznak, nem árt nekik, betegre teszik rá a kezüket, és azok meggyógyulnak."(Mk 16: 17–18)
2. Természetfölötti jel a nem hívők számára: „Úgyhogy a nyelveken való szólás jel, de nem a hívőknek, hanem a hitetleneknek, …” (1Kor 14: 22)
3. Közvetlen, természetfölötti kommunikáció Istennel: „Mert aki nyelveken szól, nem emberekhez szól, hanem Istenhez. Nem is érti meg őt senki, mert a Lélek által szól titkokat ” (1Kor 14: 2)
4. Önmagunk hitben való építésének hatékony eszköze: „Aki nyelveken szól, önmagát építi…” (1Kor 14: 4); „… épüljetek szentséges hitetekben, imádkozzatok a Szentlélek által.” (Júd 20)
5. Isten tökéletes akarata szerint való ima minden hívőért:" Ugyanígy segít a Lélek is a mi erőtlenségünkön. Mert amiért imádkoznunk kell, nem tudjuk úgy kérni, ahogyan kell, de maga a Lélek esedezik értünk kimondhatatlan fohászkodásokkal. 27Aki pedig a szíveket vizsgálja, tudja, mi a Lélek gondolata, mert Isten szerint jár közben a megszenteltekért." (Róm 8: 26–27)
„Minden imádságotokban és könyörgésetekben imádkozzatok mindenkor a Lélek által. Éppen azért legyetek éberek, teljes állhatatossággal könyörögve az összes szentekért;” (Ef 6: 18)
6. Felüdülést ad, megnyugtat, pihentet a Szellemben: "Ezért dadogó ajakkal és idegen nyelven fog beszélni ezzel a néppel az, aki ezt mondta nekik: Itt van a nyugalom, adjatok nyugalmat a fáradtaknak! Itt van a felüdülés! " (Ézs 28:11–12)
7. Alázatban tartja a természetes, pszichikai értelmet: „A nem lelki ember pedig nem fogadja el az Isten Lelkének dolgait, mert ezeket bolondságnak tekinti, sőt megismerni sem képes: mert csak lelki módon lehet azokat megítélni."(1Kor 2:14)
8. A nyelvet, és azon keresztül az egész életvezetést Isten Szellemének a hatalma alá helyezi: „Ha a lovak szájába zablát vetünk, hogy engedelmeskedjenek nekünk, egész testüket irányíthatjuk. Íme, a hajókat, bármilyen nagyok, és bármilyen erős szelek hajtják is őket, egy egész kis kormányrúddal oda lehet irányítani, ahova a kormányos akarja. Ugyanígy a nyelv is milyen kicsi testrész, mégis nagy dolgokkal kérkedik. Íme, egy parányi tűz milyen nagy erdőt felgyújthat: a nyelv is tűz,...” (Jak 3:3–6)
„Amit mond az ember, annak a gyümölcséből fog jóllakni a teste, és amit a beszéde terem, azzal kell jóllaknia. Élet és halál van a nyelv hatalmában, amelyiket szereti az ember, annak a gyümölcsét eszi.” (Péld 18:20–21)
9. A nyelveken való éneklés a Szent Szellemmel való újból és újból történő beteljesedés egyik módja: „Ne részegeskedjetek, mert a borral léhaság jár együtt, hanem teljetek meg Lélekkel, mondjatok egymásnak zsoltárokat, dicséreteket és lelki énekeket; énekeljetek és mondjatok dicséretet szívetekben az Úrnak, ” (Ef 5: 18–19)
Igehivatkozások forrása: Magyar Bibliatársulat újfordítású Bibliája
EGY IGEN FONTOS VÁLTOZÁS: Jimmy Evans tanítása
Emlékszem, amikor egyszer veszekedtünk Karennel, milyen zaklatott voltam. Egyre csak mondogattam neki, mit érzek, és próbáltam meggyőzni, hogy hibázott, és nincs igaza. Nem jártam sikerrel, és ez csak még jobban felzaklatott.
Emlékszem, Karen egyszer csak így szólt: „Jimmy, bárcsak felvettem volna, hogyan beszéltél velem. El sem hinnéd, milyen nyers vagy ilyenkor." Én erre: „Nem vagyok nyers veled!" Ebből nem engedtem, ráadásul felemeltem a hangom. Ő meg csak nézett rám. Nem volt túl eredményes beszélgetés.
Néhány nappal később azzal kapcsolatban imádkoztam, amit Karen mondott, és a kapcsolatunkért úgy általában. Nem lehet azt mondani, hogy közel voltunk a váláshoz, de volt egy-két dolog, amit nem tudtunk megoldani. Karent leginkább azt bántotta, ahogyan beszéltem vele. Nekem pedig az volt a legnagyobb sérelmem, hogy nem figyelt rám.
Aznap reggel, miközben imádkoztam, az Úr egy olyan látást adott, ami rendkívüli módon megváltoztatott engem és a kapcsoltunkat is. Az efézusi levél ötödik részét olvastam, ahol az áll, hogy Jézus a menyasszonyát „megmossa a víznek fürdőjében az Igével". (Ef. 5,26)
Hirtelen láttam magam, amint bűneimtől beszennyezve állok Jézus előtt. Azután láttam, hogy Jézus vizet merít a kezével, és nagyon gyengéden a fejemre önti.
Nyomban megértettem, hogy Jézus egy életre szólóan elkötelezte magát arra, hogy folyamatosan megtisztít és formál engem az Igéje által. Egyáltalán nem volt nyers, durva. Éppen ellenkezőleg, nagyon gyengéd és szeretetteljes volt. Úgy, ahogy azt a harminchárom év alatt tapasztaltam, mióta Vele járok. Kétség nem fér hozzá, hogy Ő a legtürelmesebb személy, akit valaha ismertem.
Miután láttam, hogy Jézus milyen gyengéden mosott meg engem az Igéjében, nagyon bántó volt, ami utána következett. Láttam Karent gyönyörű menyasszonyi ruhájában, amin volt egy-két pecsét, és én egy locsolótömlővel próbáltam lemosni.
Az erős vízsugár fájdalmat okozott neki, és szétszaggatta a gyönyörű ruháját.
Azonnal megértettem, hogy az Úr megmutatta nekem, hogy mi a különbség az Ő természete és az enyém között, ami a kommunikációt és a mások megváltoztatását illeti. Rögtön megtértem ebből az Úrhoz, és megváltoztattam Karennel szemben a viselkedésemet.
Amikor legközelebb előfordult, hogy beszélnem kellett Karennel, elhatároztam, hogy csak egyszer mondom el, szeretetteljes módon, és a többit az Úrra bízom. Nagyon jól emlékszem arra az esetre. Karen a konyhában állt, és éppen valami olyat tett, ami nekem nagyon nem tetszett. A hűtő mellett álltam, és anélkül, hogy felemeltem volna a hangomat, elmondtam neki a véleményemet a történtekről. Aztán odaléptem hozzá, megöleltem, és kisétáltam a konyhából.
Egy vagy két nap múlva Karen elmondta, hogy látta, milyen változáson mentem keresztül, és menyire örül neki. Én is ugyanúgy. Hosszú évekig próbáltam végigerőltetni azt, amit kimondtam, és kierőszakolni az azonnali eredményt. Sajnos ez nem igazán sikerült, és csak negatív gyümölcsöket termett a házasságunknak.
Amint én megváltoztam, minden más is megváltozott. Karen egy rózsához hasonlóan virágzott, kinyílt. A kapcsolatunk rengeteget fejlődött. Eljutottam oda, hogy elmondom, mit érzek, és a többit képes vagyok az Úrra bízni. Rájöttem, hogy Ő sokkal alkalmasabb a mások megváltoztatására és a kívánt eredmények elérése, mint én. Mást is megértettem. Tudom, hogy nem minden helyes, amit ilyen összekülönbözések során gondolok, mondok, és ezeknek nem is kell az én elgondolásom alapján alakulnia. Isten hűséges, és szeretettel formál engem is ilyenkor.
Mondd el a társadnak az igazságot, a véleményedet, de szeretetben tedd, ne próbáld kikényszeríteni. Ha igazad van, az Úr társad lesz benne, és előhozza a kívánt eredményt. Ha pedig nincs igazad, hajlandónak kell lenned elfogadni, hogy esetleg te vagy az, akinek változnia kell.
Az igazság erőteljes, hatalommal bír. Nincs szüksége a segítségünkre. Csak alkalmazd szeretettel, és csodákat fogsz látni!
Az Úr áldásával!
Tiszainé Zsóka-megosztása
Emlékszem, Karen egyszer csak így szólt: „Jimmy, bárcsak felvettem volna, hogyan beszéltél velem. El sem hinnéd, milyen nyers vagy ilyenkor." Én erre: „Nem vagyok nyers veled!" Ebből nem engedtem, ráadásul felemeltem a hangom. Ő meg csak nézett rám. Nem volt túl eredményes beszélgetés.
Néhány nappal később azzal kapcsolatban imádkoztam, amit Karen mondott, és a kapcsolatunkért úgy általában. Nem lehet azt mondani, hogy közel voltunk a váláshoz, de volt egy-két dolog, amit nem tudtunk megoldani. Karent leginkább azt bántotta, ahogyan beszéltem vele. Nekem pedig az volt a legnagyobb sérelmem, hogy nem figyelt rám.
Aznap reggel, miközben imádkoztam, az Úr egy olyan látást adott, ami rendkívüli módon megváltoztatott engem és a kapcsoltunkat is. Az efézusi levél ötödik részét olvastam, ahol az áll, hogy Jézus a menyasszonyát „megmossa a víznek fürdőjében az Igével". (Ef. 5,26)
Hirtelen láttam magam, amint bűneimtől beszennyezve állok Jézus előtt. Azután láttam, hogy Jézus vizet merít a kezével, és nagyon gyengéden a fejemre önti.
Nyomban megértettem, hogy Jézus egy életre szólóan elkötelezte magát arra, hogy folyamatosan megtisztít és formál engem az Igéje által. Egyáltalán nem volt nyers, durva. Éppen ellenkezőleg, nagyon gyengéd és szeretetteljes volt. Úgy, ahogy azt a harminchárom év alatt tapasztaltam, mióta Vele járok. Kétség nem fér hozzá, hogy Ő a legtürelmesebb személy, akit valaha ismertem.
Miután láttam, hogy Jézus milyen gyengéden mosott meg engem az Igéjében, nagyon bántó volt, ami utána következett. Láttam Karent gyönyörű menyasszonyi ruhájában, amin volt egy-két pecsét, és én egy locsolótömlővel próbáltam lemosni.
Az erős vízsugár fájdalmat okozott neki, és szétszaggatta a gyönyörű ruháját.
Azonnal megértettem, hogy az Úr megmutatta nekem, hogy mi a különbség az Ő természete és az enyém között, ami a kommunikációt és a mások megváltoztatását illeti. Rögtön megtértem ebből az Úrhoz, és megváltoztattam Karennel szemben a viselkedésemet.
Amikor legközelebb előfordult, hogy beszélnem kellett Karennel, elhatároztam, hogy csak egyszer mondom el, szeretetteljes módon, és a többit az Úrra bízom. Nagyon jól emlékszem arra az esetre. Karen a konyhában állt, és éppen valami olyat tett, ami nekem nagyon nem tetszett. A hűtő mellett álltam, és anélkül, hogy felemeltem volna a hangomat, elmondtam neki a véleményemet a történtekről. Aztán odaléptem hozzá, megöleltem, és kisétáltam a konyhából.
Egy vagy két nap múlva Karen elmondta, hogy látta, milyen változáson mentem keresztül, és menyire örül neki. Én is ugyanúgy. Hosszú évekig próbáltam végigerőltetni azt, amit kimondtam, és kierőszakolni az azonnali eredményt. Sajnos ez nem igazán sikerült, és csak negatív gyümölcsöket termett a házasságunknak.
Amint én megváltoztam, minden más is megváltozott. Karen egy rózsához hasonlóan virágzott, kinyílt. A kapcsolatunk rengeteget fejlődött. Eljutottam oda, hogy elmondom, mit érzek, és a többit képes vagyok az Úrra bízni. Rájöttem, hogy Ő sokkal alkalmasabb a mások megváltoztatására és a kívánt eredmények elérése, mint én. Mást is megértettem. Tudom, hogy nem minden helyes, amit ilyen összekülönbözések során gondolok, mondok, és ezeknek nem is kell az én elgondolásom alapján alakulnia. Isten hűséges, és szeretettel formál engem is ilyenkor.
Mondd el a társadnak az igazságot, a véleményedet, de szeretetben tedd, ne próbáld kikényszeríteni. Ha igazad van, az Úr társad lesz benne, és előhozza a kívánt eredményt. Ha pedig nincs igazad, hajlandónak kell lenned elfogadni, hogy esetleg te vagy az, akinek változnia kell.
Az igazság erőteljes, hatalommal bír. Nincs szüksége a segítségünkre. Csak alkalmazd szeretettel, és csodákat fogsz látni!
Az Úr áldásával!
Tiszainé Zsóka-megosztása
Heti imagondolatok: REGGELI IMÁDSÁG
"Uram, figyelmezz szavaimra; érintsd meg az én sóhajtásomat! Ügyelj az én kiáltásom szavára, én Királyom és én Istenem; mert én hozzád imádkozom! Uram, jó reggel hallgasd meg az én szómat; jó reggel készülök hozzád és vigyázok." (Zsoltárok 5:2-4)
Mi LEGYEN ELSŐ GONDOLATUNK MINDENNAP? MIÉRT IMÁDKOZZUNK REGGELENTE?
Első szavaink reggelente: "Lelkünk első óhaja legyen minden reggel a Jézus jelenléte utáni vágy. 'Nálam nélkül semmit sem cselekedhettek'- mondta. Jézusra van szükségünk. Az Ő világosságára, az Ő életére, az Ő lelkére. Minden órában szükségünk van reá. Ezért imádkoznunk kell minden reggel, hogy amint a nap bevilágítja a tájat, és fényével beragyogja a világot, úgy az igazság napja is hatoljon be a mi szívünk és elménk kamráiba, és tegyen bennünket az Úr világosság hordozóivá. Egyetlen pillanatig sem lehetünk meg jelenléte nélkül. Az ellenség észreveszi, amikor nem vagyunk az Úr közelében, és azonnal ott terem, hogy elménket megtöltse az Ő gonosz tanácsaival, hogy erősségünkből kimozduljunk. Ezért az Úr arra vágyik, hogy minden pillanatban nála időzzünk, és így teljességre jussunk Őbenne."
Első feladatunk: "Minden reggel első dolgotok legyen magatokat igennek felajánlani. Így Imádkozzatok: 'Fogadj el Uram, a te tulajdonodnak! Összes terveimet lábaidhoz teszem. Használj fel ma is szolgálatidra! Maradj velem, s engedd, hogy minden munkámat tebenned végezzem.' Ez mindennapi kötelességetek legyen. Minden egyes reggel újból szenteljétek magatokat az Úrnak. Összes terveiteket neki rendeljétek alá, hogy megvalósítsátok vagy feladjátok, ahogy gondviselése akarja. Így adjátok át, ajánljátok fel Istennek napról napra életeteket, hogy az mindinkább átalakuljon, és hasonlóvá legyen Krisztus életéhez."
Uram segíts, hogy a tőlem telhető legjobbat tegyem: "Az eljövendő életben megértjük azokat a titkokat, melyek most szomorúsággal és csalódással töltenek el bennünket. Meglátjuk, hogy azok az imák, melyek látszólag nem találtak meghallgatásra, és azok a remények, melyek nem teljesedtek be, valójában legnagyobb áldásaink között voltak. Úgy tekintsünk minden kötelességre, bármilyen megalázó legyen is, mint szent feladatra, mivel ezek Isten szolgálatának részét képezik. Legyen ez a mi mindennapi imánk: 'Uram segíts, hogy a tőlem telhető legjobbat tegyem! Taníts meg engem, hogyan végezhetek jobb munkát! Adj nekem erőt és örömet, és segíts nekem abban, hogy szolŹgálatomba belevihessem az Úr szeretetét.' "
A napi imádság olyan fontos, mint a napi étkezés: "Ha olyan jellemet akarunk kifejleszteni magunkban, ami elfogadható Isten előtt, vallásos életünkben helyes szokásokra kell törekednünk. A naponkénti imádság ugyanolyan fontos feltétele a kegyelemben való növekedésnek, sőt egyáltalán a lelki életnek, mint a fizikai táplálkozás a testnek. Hozzá kell szoknunk ahhoz, hogy mind gyakrabban emeljük fel gondolatainkat Istenhez imádságban."
ÖSSZEFOGLALÁS ÉS IMAGONDOLATOK
Szerető Atyánk! Segíts nekünk, hogy felismerjük: mennyei segítség és a te Szentlelked állandó jelenléte nélkül semmi jót sem tehetünk. Ezért segíts, hogy szavaink és cselekedeteink a lehető legjobbak legyenek, mivel Szentlelked képessé tett bennünket arra, hogy betöltsük szerető szolgálatodat. Segíts, hogy reggelente ne együnk addig, míg nem táplálkoztunk az élet kenyeréből. Azután világosítsd meg életünket Isteni jelenléted által, hogy szeretetedet továbbadhassuk mindazoknak, akikkel naponta beszélgetünk, együtt élünk vagy dolgozunk.
Reggeli dicséret: Bűnbűnat
"Dávid tanítása. Boldog az, a kinek hamissága megbocsáttatott, vétke elfedeztetett. Boldog ember az, a kinek az Úr bűnt nem tulajdonít, és lelkében csalárdság nincsen."
- Zsoltár 32,1-2
Hogyan lehet igaz az ember Isten előtt? Hogyan tehető igazzá egy bűnös ember? - Egyedül csak Krisztus által juthatunk összhangra Istennel és a szent élet kívánalmaival. De hogyan jöjjünk Krisztushoz? Sokan teszik fel ugyanazt a kérdést, amit egykor a sokaság Jeruzsálemben, pünkösd napján, akik, miután felismerték bűneiket, így kiáltottak fel: "Mit cselekedjünk?" Péter apostol válaszának első szava így hangzott: "Bánjátok meg!" (Ap. csel. 2:37-38) Majd egy más alkalommal, nem sokkal ezután, ezt mondta: "Bánjátok meg és térjetek meg, hogy eltöröltessenek bűneitek." (Ap. csel. 3:19)
A bűnbánat a bűn feletti bánkódást és az attól való elfordulást jelenti.
Mindaddig nem hagyunk fel vétkeinkkel, amíg azok bűnös voltát fel nem ismerjük. Életünkben akkor történhet csak a valódi változás, ha teljes szívvel elfordulunk a bűntől.
Sok ember ma is félreérti a bűnbánat igazi lényegét. Sokan szomorkodnak vétkeik miatt, külsőleg javulást is mutatnak, mert félnek a bűn következményeitől. Azonban ez nem az Isten akaratának megfelelő bűnbánat. Ezek inkább a szenvedéseket fájlalják, nem magát a bűnt. Így panaszkodott és jajgatott Ézsau is, amikor látta, hogy elsőszülöttségi jogát örökre elvesztette. Bálám is beismerte bűnét, amikor Isten angyala kivont karddal állott útjában, mert életéért reszketett. Mégsem láthatjuk náluk az igazi bűnbánatot, a megtérést, az életelv megváltozását és a bűntől való irtózást. Miután Júdás Iskariotes Urát és Mesterét elárulta, így kiáltott fel: "Vétkeztem, hogy elárultam az ártatlan vért" (Mt 27:4).
Ezt a bűnbeismerést azonban csak a rá várakozó rettenetes kárhozat tudata és a végítélettől való rettegés csikarta ki belőle. Bűnének következményei félelemmel töltötték el, azonban arról nem olvashatunk, hogy szívet tépő szomorúsággal bánkódott volna azon, amiért Isten ártatlan Fiát elárulta és Izrael Szentjét megtagadta. Fáraó is beismerte bűneit, amíg Isten fenyítő vesszeje alatt szenvedett, de csak azért, hogy a további büntetést elkerülje; mihelyt azonban megszűntek a csapások, azonnal tovább dacolt Istennel. Ezek az emberek fájlalták ugyan a bűn következményeit, de nem bánkódtak bűnük felett.
Ha azonban a szív enged a Szentlélek befolyásának, a lelkiismeret felébred; a bűnös felismeri Isten törvényének mélységét és szentségét, amely Isten kormányzásának alapját képezi a mennyben és a földön. Az a világosság, "mely megvilágosít minden embert" (Jn 1:9), bevilágít a lélek titokzatos kamráiba és a sötétség elrejtett dolgait nyilvánvalókká teszi. Meggyőződés lesz Úrrá szívén, lelkén. A bűnös egyrészt megérti Isten igazságosságát és rettegéssel gondol arra, hogy egykoron bűnösen és tisztátalanul kell megjelennie a szívek Vizsgálóbírája előtt. Másrészt látja Isten szeretetét, a megszentelt élet szépségét, a lelki tisztaság örömét; vágyódik a megtisztulás után és szeretné a mennyel való összeköttetést helyreállítani.
Dávid imája, melyet bűnbeesése után mondott, megismerteti velünk a bűn feletti őszinte szomorúság lényegét. Nem látjuk, hogy bűneit elfedezi, mentegeti, vagy a fenyegető ítélet elől menekülni igyekezett volna. Dávid látta bűneinek nagyságát, a lelkén tapadó szennyet, és átérezte vétkeinek terhét. Nemcsak bűnbocsánatért, hanem szívének megtisztításáért is könyörgött. A szentség öröme és az istennel való közösség visszaállítása után vágyakozott. Lelke érzelmeit azért ilyen szavakkal fejezte ki: "Boldog az, a kinek hamissága megbocsáttatott, vétke elfedeztetett. Boldog ember az, a kinek az Úr bűnt nem tulajdonít, és lelkében csalárdság nincsen."
/Részletek E. G. White: Jézushoz vezető út c. könyvéből/
Bejegyezte: Restás László
Sok ember ma is félreérti a bűnbánat igazi lényegét. Sokan szomorkodnak vétkeik miatt, külsőleg javulást is mutatnak, mert félnek a bűn következményeitől. Azonban ez nem az Isten akaratának megfelelő bűnbánat. Ezek inkább a szenvedéseket fájlalják, nem magát a bűnt. Így panaszkodott és jajgatott Ézsau is, amikor látta, hogy elsőszülöttségi jogát örökre elvesztette. Bálám is beismerte bűnét, amikor Isten angyala kivont karddal állott útjában, mert életéért reszketett. Mégsem láthatjuk náluk az igazi bűnbánatot, a megtérést, az életelv megváltozását és a bűntől való irtózást. Miután Júdás Iskariotes Urát és Mesterét elárulta, így kiáltott fel: "Vétkeztem, hogy elárultam az ártatlan vért" (Mt 27:4).
Ezt a bűnbeismerést azonban csak a rá várakozó rettenetes kárhozat tudata és a végítélettől való rettegés csikarta ki belőle. Bűnének következményei félelemmel töltötték el, azonban arról nem olvashatunk, hogy szívet tépő szomorúsággal bánkódott volna azon, amiért Isten ártatlan Fiát elárulta és Izrael Szentjét megtagadta. Fáraó is beismerte bűneit, amíg Isten fenyítő vesszeje alatt szenvedett, de csak azért, hogy a további büntetést elkerülje; mihelyt azonban megszűntek a csapások, azonnal tovább dacolt Istennel. Ezek az emberek fájlalták ugyan a bűn következményeit, de nem bánkódtak bűnük felett.
Ha azonban a szív enged a Szentlélek befolyásának, a lelkiismeret felébred; a bűnös felismeri Isten törvényének mélységét és szentségét, amely Isten kormányzásának alapját képezi a mennyben és a földön. Az a világosság, "mely megvilágosít minden embert" (Jn 1:9), bevilágít a lélek titokzatos kamráiba és a sötétség elrejtett dolgait nyilvánvalókká teszi. Meggyőződés lesz Úrrá szívén, lelkén. A bűnös egyrészt megérti Isten igazságosságát és rettegéssel gondol arra, hogy egykoron bűnösen és tisztátalanul kell megjelennie a szívek Vizsgálóbírája előtt. Másrészt látja Isten szeretetét, a megszentelt élet szépségét, a lelki tisztaság örömét; vágyódik a megtisztulás után és szeretné a mennyel való összeköttetést helyreállítani.
Dávid imája, melyet bűnbeesése után mondott, megismerteti velünk a bűn feletti őszinte szomorúság lényegét. Nem látjuk, hogy bűneit elfedezi, mentegeti, vagy a fenyegető ítélet elől menekülni igyekezett volna. Dávid látta bűneinek nagyságát, a lelkén tapadó szennyet, és átérezte vétkeinek terhét. Nemcsak bűnbocsánatért, hanem szívének megtisztításáért is könyörgött. A szentség öröme és az istennel való közösség visszaállítása után vágyakozott. Lelke érzelmeit azért ilyen szavakkal fejezte ki: "Boldog az, a kinek hamissága megbocsáttatott, vétke elfedeztetett. Boldog ember az, a kinek az Úr bűnt nem tulajdonít, és lelkében csalárdság nincsen."
/Részletek E. G. White: Jézushoz vezető út c. könyvéből/
Bejegyezte: Restás László
Köszöntünk Szent Szellem!-SEGÍTŐ KÉZ
A MEGVÁLTÓ HATALOM |
"Mintha egy kéz nyúlt volna ki, megragadott engem a hajamnál fogva. Fölemelt engem a Lélek az ég és a föld közé, és elvitt Jeruzsálembe Isteni látomásban." (Ez 8:3; új protestáns fordítás)
Az egyik legizgalmasabb ótestamentumi felfedezésem, ahogyan Isten kezének jelképével összekapcsolja a Szentlélek személyét. Ezékiel többször is használja ezt a kifejezést, beleértve a fejezet 1. versét is, ahol ezt mondja: "az Úrnak a keze ott megérintett" (Ez 8:1; új protestáns fordítás) Amit az Újszövetségben a Lélek erejeként vagy hatalmaként emleget, azt az Ószövetség gyakran az Úr kezének vagy karjának képével szimbolizálja. Izraelt az Úr karjának hatalma hozta ki Egyiptomból. A zsidók így énekeltek: "Jobbod, Uram, erő által dicsőül." (Mózes második könyve 15:6) Józsué is elismerte, hogy az Úr karja hatalmas (Józs 4:24).
Nehémiás a nép szabadításával kapcsolatban említi Isten karját. "Ők a Te szolgáid és a Te néped, akiket megszabadítottál a Te nagy erőd által és a Te erős kezed által! (Neh 1:10) Ugyanez az áldott kéz szabadítja ki népét a bűn kötelékeiből is. Képessé teszi őket, hogy elfogadják Jézust, aki megváltotta őket, amikor meghalt helyettük a Golgota keresztjén. A Szentlélek folyamatosan bizonyságot tesz arról, hogy az újjászületett keresztények nem csupán a menny gyermekeivé lesznek (Róm 8:16), hanem győzhetnek a bűn felett is az Ö hatalmas ereje által (1Jn 4:4). Isten az Ő markába metszette gyermekeinek nevét, és soha nem engedi el őket (Ézsaiás könyve49:16).
A Szentlélekről szóló igeszakaszok közül az egyik legnagyszerűbb Zsoltárok 139:7-10, amely arra emlékeztet, hogy a Mindenható keze vezet és tart bennünket az élet legelérhetetlenebb helyein is. Pál pedig így beszél erről: "Mert akiket Isten Lelke vezérel, azok Istennek fiai." (Rómaibeliekhez írt levél 8:14) Manapság sok keresztény kezd ráébredni arra a csodálatos bizonyosságra, hogy az Úr keze rajtuk volt. Ez a kéz erősen tart téged is, és mindig jó úton vezet. Ma újra megragadhatod azáltal, hogy hittel kinyúlsz felé, és teljes szívvel alárendeled az életedet az Ő akaratának, akinek dicsőséges hatalma van.
A Szentlélekről szóló igeszakaszok közül az egyik legnagyszerűbb Zsoltárok 139:7-10, amely arra emlékeztet, hogy a Mindenható keze vezet és tart bennünket az élet legelérhetetlenebb helyein is. Pál pedig így beszél erről: "Mert akiket Isten Lelke vezérel, azok Istennek fiai." (Rómaibeliekhez írt levél 8:14) Manapság sok keresztény kezd ráébredni arra a csodálatos bizonyosságra, hogy az Úr keze rajtuk volt. Ez a kéz erősen tart téged is, és mindig jó úton vezet. Ma újra megragadhatod azáltal, hogy hittel kinyúlsz felé, és teljes szívvel alárendeled az életedet az Ő akaratának, akinek dicsőséges hatalma van.
Imádság a mai napra
"Uram, emelj fel ma a Te karoddal, és adj új bizonyosságot arra nézve, hogy kegyelmes és hatalmas vagy!
"Uram, emelj fel ma a Te karoddal, és adj új bizonyosságot arra nézve, hogy kegyelmes és hatalmas vagy!
Isten csodálatos kegyelme: KRISZTUS NEVE A JELSZAVUNK
A KEGYELEM TRÓNJA
''És akármit, kértek majd az én nevemben, megcselekszem azt, hogy dicsőíttessék az Atya a Fiúban.''
(János 14:13)
(János 14:13)
Könyörgéseinket Krisztus által juttathatjuk el a kegyelem trónjához. Rajta keresztül méltatlanságunk ellenére is elnyerhetünk minden lelki áldást. Tárjátok fel kéréseteket Alkotótok előtt! Ő nem küld el senkit, aki töredelmes szívvel jön hozzá. Egyetlen őszinte ima sem vész el. A mennyei kórus himnuszán át Isten meghallja a leggyengébbek jajszavát is. Ha csendes kamránkban kiöntjük szívünket, vagy az úton járva felfohászkodunk, szavunk eljut a világegyetem Urához. Lehet, hogy emberi fül nem hallja imánkat, de nem vész bele a némaságba, és az élet zaja sem nyomja el. Semmi sem fojthatja el a lélek sóvárgását. Az utca lármáján és a tömegek kavargásán át eljut a Menny trónusához. Istenhez szólunk, és Ő hallja imánkat. ''Kérjetek az én nevemben'' - mondja Krisztus.
Jézus az összekötő kapocs Isten és az ember között. Megígérte személyes közbenjárását. Szentségének minden érdemét latba veti könyörgő gyermekeiért. Esedezik az emberért, aki - Isten segítségére szorulva - könyörög önmagáért Isten jelenlétében. Igénybe veszi annak befolyását, aki az életét adta a világért. Amikor elismerjük Isten előtt, hogy nagyra értékeljük Krisztus érdemeit, imánk jó illatként száll fel Isten elé. Amikor a Megváltó érdemein át közeledünk Istenhez, Krisztus szorosan önmaga mellé állít, átölel emberi karjával, miközben Isteni karjával megragadja a végtelen Isten trónját. Igen, Krisztus lett az ima közvetítője az ember és Isten között. Ő lett az áldások közvetítője is. Egyesítette a Mennyet és az emberiséget. Imádkozz, imádkozz rendíthetetlen hittel és bizalommal. A szövetség angyala, a mi Urunk, Jézus Krisztus az a közbenjáró, aki biztosítja a hívők imájának elfogadását.
Biblia-Ige: János Apostol II. levele 1. rész
1. A presbiter a kiválasztott asszonynak és az ő gyermekeinek, a kiket én igazán szeretek, és nem csak én, hanem mindenki, a ki megismerte az igazságot.
2. Az igazságért, a mely megmarad bennünk, és velünk lesz mindörökké:
3. Kegyelem, irgalom, békesség legyen veletek az Atya Istentől, és az Úr Jézus Krisztustól az Atyának Fiától igazsággal és szeretettel.
4. Felettébb örültem, hogy olyanokat találtam gyermekeid között, a kik igazságban járnak, a mint parancsolatot vettünk az Atyától.
5. És most kérlek téged, Asszonyom, nem mintha új parancsolatot írnék néked, hanem, a melyet kezdettől fogva vettünk, hogy szeressük egymást!
6. És ez a szeretet, hogy járjunk az ő parancsolatai szerint. Ez a parancsolat, a mint kezdettől fogva hallottátok, hogy abban járjatok.
7. Mert sok hitető jött e világra, a kik nem vallják a Jézust testben megjelent Krisztusnak. Ez a hitető és az antikrisztus.
8. Vigyázzatok magatokra, hogy el ne veszítsük, a mit munkáltunk, hanem teljes jutalmat nyerjünk.
9. A ki félrelép és nem marad meg a Krisztus tudománya mellett, annak egynek sincs Istene. A ki megmarad a Krisztus tudománya mellett, mind az Atya, mind a Fiú az övé.
10. Ha valaki elmegy hozzátok és nem ezt a tudományt viszi, ne fogadjátok azt be házatokba, és azt ne köszöntsétek;
11. Mert a ki köszönti azt, részes annak gonosz cselekedeteiben.
12. Sok írni valóm volna néktek, de nem akartam papirossal és tintával, hanem reménylem, hogy elmegyek hozzátok, és szemtől szembe beszélhetünk, hogy örömünk teljes legyen.
13. Köszöntenek téged a te kiválasztott nőtestvérednek gyermekei. Ámen.
2017. március 17., péntek
Biblia-Ige:Efézusbeliekhez írt levél 2. rész
1. Titeket is megelevenített, a kik holtak valátok a ti vétkeitek és bűneitek miatt,
2. Melyekben jártatok egykor e világ folyása szerint, a levegőbeli hatalmasság fejedelme szerint, ama lélek szerint, mely most az engedetlenség fiaiban munkálkodik;
3. A kik között forgolódtunk egykor mi is mindnyájan a mi testünk kívánságaiban, cselekedvén a testnek és a gondolatoknak akaratját, és természet szerint haragnak fiai valánk, mint egyebek is:
4. De az Isten gazdag lévén irgalmasságban, az Ő nagy szerelméből, melylyel minket szeretett,
5. Minket, kik meg voltunk halva a vétkek miatt, megelevenített együtt a Krisztussal, (kegyelemből tartattatok meg!)
6. És együtt feltámasztott és együtt ültetett a mennyekben, Krisztus Jézusban:
7. Hogy megmutassa a következendő időkben az Ő kegyelmének felséges gazdagságát hozzánk való jóságából a Krisztus Jézusban.
8. Mert kegyelemből tartattatok meg, hit által; és ez nem tőletek van: Isten ajándéka ez;
9. Nem cselekedetekből, hogy senki ne kérkedjék.
10. Mert az Ő alkotása vagyunk, teremtetvén Általa a Krisztus Jézusban jó cselekedetekre, a melyeket előre elkészített az Isten, hogy azokban járjunk.
11. Annakokáért emlékezzetek meg arról, hogy egykor ti a testben pogányok, kiket körülmetéletlenségnek nevez vala amaz úgynevezett s a testen kézzel megcsinált körülmetélkedés,
12. Hogy ti, mondom, abban az időben Krisztus nélkül valók voltatok, Izráel társaságától idegenek, és az ígéret szövetségeitől távolvalók, reménységetek nem vala, és Isten nélkül valók voltatok e világon;
13. Most pedig a Krisztus Jézusban ti, kik egykor távol valátok, közelvalókká lettetek a Krisztus vére által.
14. Mert Ő a mi békességünk, ki egygyé tette mind a két nemzetséget, és lerontotta a közbevetett választófalat,
15. Az ellenségeskedést az Ő testében, a parancsolatoknak tételekben való törvényét eltörölvén; hogy ama kettőt egy új emberré teremtse Ő magában, békességet szerezvén;
16. És hogy megbékéltesse az Istennel mind a kettőt, egy testben a keresztfa által, megölvén ezen az ellenségeskedést.
17. És eljövén, békességet hirdetett néktek, a távol valóknak és a közel valóknak.
18. Mert Ő általa van menetelünk mindkettőnknek egy Lélekben az Atyához.
19. Azért immár nem vagytok jövevények és zsellérek, hanem polgártársai a szenteknek és cselédei az Istennek,
20. Kik fölépíttettetek az apostoloknak és prófétáknak alapkövén, lévén a szegletkő maga Jézus Krisztus,
21. A kiben az egész épület szép renddel rakattatván, nevekedik szent templommá az Úrban;
22. A kiben ti is együtt építtettek Isten hajlékává a Lélek által.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)