„Én szerelmesem”

„Semmi hibád sincsen” (Énekek éneke 4,7b)

Miután az Úr eljegyzett gyülekezetét magasztalta és szépségét bebizonyította, dicséretét még megerősíti egy minden hibától való dicső megóvás által: „ És semmi szeplő nincs benned”.

Mintha a Vőlegénynek azonnal eszébe ötlött volna, hogy a gonosz világ azzal gyanúsíthatja meg, hogy csak bájait ismertette, hibáit és fogyatékosságait pedig mind elhallgatta. Emiatt egybefoglalja az Ő elérhetetlen és kifogástalan szépségének dicsérgetésével a legcsekélyebb hibától való védekezést is. 

Egy szeplőt könnyen el lehet távolítani és valamennyi hiányosság között a legkevésbé zavarja a szépség teljes élvezetét, azonban e könnyű hibától is mentes a hívő az ő Ura szemei előtt. 

Ha azt mondta volna, hogy lényében nem található csúnya redő, sem elcsúfító torzalak vagy halálos kelés, már az elég lett volna legnagyobb csodálkozásunk előidézésére, de mivel azt erősíti, hogy még a legcsekélyebb szeplőtől is mentes, a kifogás durva okai ki vannak zárva és a csodálkozás nagysága ezzel még fokozódik. Ha azt ígérte volna, hogy apránként minden szeplőt eltávolít, úgy okunk lett volna örülni örökké, de mivel úgy beszél arról, mint ami már megtörtént, ki állhatna még ellene a gyönyörűség és a legteljesebb megelégedés eleven érzelmeinek? Ó, lelkem, kövérség van itt számodra, lakjál jól és üdítsd fel magadat e királyi csemegékkel. 

Jézus Krisztus nem verseng eljegyzett gyülekezetével. Az sokszor elbolyong Tőle és keserűséggel illeti Szentlelkét, de Ő nem engedi, hogy ennek hibája az Ő szeretetén csorbát ejtsen. 

Néha büntet, de mindig a legszeretetteljesebb módon és a legjobb szándékkal, még akkor is mindig így szólítja: „Én szerelmesem”. Balgatagságairól nem emlékszik meg soha, nem gondol felőle rosszat, hanem megbocsát és szeret a sértés után is éppen úgy, mint azelőtt. Milyen jó nekünk, hogy ez így van, mert ha az Úr Jézus olyan indulatos lenne minden megsértés alkalmával, mint mi, hogyan tudna még szeretni? Némelykor az élet nehézségei miatt kedvetlenség vesz erőt a hívőn, de a mi szeretett Urunk jobban ismeri balga szívünket, mintsem megharagudna illetlenségeink miatt.

ALAPVETŐ BIBLIAISMERET: ÉDEN, MINT AZ EMBERI ÉLET BÖLCSŐJE 3.rész

I. Teremtés vagy evolúció

1. Fontos-e azzal a kérdéssel foglalkozni, hogy miként jött létre a körülöttünk lévő világ, amelyben mi emberek is élünk?

• Minden gondolkodó emberben felmerülnek a létezésünkkel kapcsolatos alapvető kérdések.
• Honnan van világunk?
• Mi az élet és hogyan keletkezett?
• Mi az emberi lét értelme és rendeltetése?
• Ezek a felmerülő kérdések különböző reakciót váltanak ki az emberekből.
• Nagyon sokan vélekednek úgy, hogy mindez a tudósok és a papok dolga.
• Vannak, akik a véletlenszerű keletkezés elvét képviselik:
• Ősrobbanás, - Egyetlen sejtből fejlődtek szerves lények, - Esetleg mutációs fejlődéssel.
• A keresztények a Biblia kinyilatkoztatásaira alapozzák meggyőződésüket ezekben a kérdésekben.
• Sajnos elég nagy számban vannak közöttük olyanok is, akik megpróbálják egyesíteni a Biblia beszámolóját a hitetlen tudósok állításaival, és így létre hozták a maguk sajátos elméletét: “teremtés evolúcióval”.

2. A különböző elméleteket valló és mindent megmagyarázni akaró ember felé milyen kérdéseket vet fel Isten?

• “Hol voltál, mikor a Földnek alapot vetettem? Mond meg, ha tudsz valami okosat!” Jób. 38,4.
• “Aki pert kezd a Mindenhatóval, cáfolja meg, és aki az Istennel feddődik, feleljen néki!” Jób. 39,35.
• Emberi ésszel, tapasztalatból fakadó ismerettel kijelenteni nem tudunk semmit, mivel senki nem volt ott.

3. Hogyan lehet megérteni és elfogadni azt, hogy a semmiből anyag és élet keletkezett?

• A Biblia válasza erre az, hogy “Hit által értjük meg, hogy a világ Isten beszéde által teremtetett, hogy ami látható, az a láthatatlanból állott elő”. Zsid. 11,3.
• A véletlenszerű keletkezés elfogadásához is hitre van szükség, mivel a tudósok által képviselt elméletek kilencven százaléka csupán a fantázia szüleménye.
• A Biblia szerinti hit azonban nem hiszékenységet jelent, hanem az Isten megismeréséből és a tőle származó dolgok megtapasztalásából kialakult bizalmat és meggyőződést jelent.
• A bibliai hit azt jelenti, hogy bizalommal elfogadom Isten szavát olyan kérdésekben is, amelyekben nincs és nem is lehet tapasztalati ismeretem.

II. A teremtés csodája

1. Mit gondolsz, a Földünknek mint bolygónak a megteremtése is a hat napos teremtés alkalmával történt?

• A Biblia első versei számolnak be arról, hogy a Földet már kezdetben megteremtette Isten, bizonyára más égitestekkel együtt, de élet még nem volt rajta. I. Móz. 1,1-2.
• Ez a kezdet azonban nem a hat napos teremtés kezdetét jelenti, hanem Istennek az egész univerzumban végrehajtott teremtő munkájának a kezdetét.
• A Biblia általános tanítása szerint az a pillanat és esemény értendő kezdet alatt, amikor az Istenség Tanácsában a megváltás terve megszületett, amiben az egyik isteni személy vállalta, hogy életét adja a azokért a bűnösökért, akik megbánták az elkövetett bűnt.
• “Az Úr az ő útának kezdetéül szerzett engem; az ő munkái előtt régen. Örök időktől fogva felkenettem, kezdettől, a föld kezdetétől fogva.” Péld. 8,22-23.
• Jézus ezért mutatkozik be többször is úgy, hogy “Én vagyok az Alfa és az Omega, a kezdet és a vég...”. Jel. 1,8. Ésa. 44,6.
• Ugyanerre gondolva Péter pedig azt mondja: “Aki eleve el volt rendelve, a világ megalapítása előtt”. I. Pét. 1,20.
• A kezdet szó által a Biblia összekapcsolja a teremtés eseményét az újjáteremtésről szóló evangéliumi üzenettel, mert ez a szó már az eljövendő Megváltóra mutat előre.
• Ha a teremtés történetének beszámolóját figyeljük, abban is megfigyelhető, hogy a hatnapos teremtés első napján Isten csak a világosságot teremtette meg, illetve a sötétséget elválasztotta a világosságtól. I. Móz. 1,3-5.
• Az előtte lévő rész csak arról számol be, hogy a Föld mint egy bolygó már korábban is létezett, de Isten most úgy döntött, hogy élővilágot teremt ezen a bolygón.

2. Milyen állapotban volt a Föld akkor, amikor Isten hozzáfogott az élővilág megteremtéséhez?

• “A Föld pedig kietlen és puszta volt, és sötétség volt a mélység színén, és az Isten Lelke lebegett a mélység színén.”I. Móz. 1,2.
• Ezen a sötét, kietlen és teljesen víz borította Földön fogott hozzá Isten, hogy élő világot teremtsen és hozzon létre.
• De nem szabad azt gondolni, hogy a Földnek ez a kezdeti állapota egy kaotikus állapot volt, hiszen ezt is Isten teremtette, és Isten kezéből csak tökéletes dolgok kerülnek ki, és a Szentlélek által az Isten személyes jelenléte nyilatkozott meg és volt jelen a Föld felszínén.

3. Melyik isteni személy végezte el a Föld élővilágának a megteremtését?

• A Szentháromság Isten mindegyik személye részt vett valamilyen módon a teremtés munkájában.
• Ezt akarja kifejezni a Biblia azáltal, hogy az “Elohim”- az Isten szó többes száma - szót használja a teremtés történeti beszámolóban, majd utána pedig azt olvashatjuk, hogy “Teremtsünk embert a miképünkre és hasonlatosságunkra”. I. Móz. 1,26.
• Jób pátriárka arról beszél, hogy “az Istennek Lelke teremtett engem...”. Jób. 33,4.
• Mózes pedig az Atyáról beszél úgy, hogy ő a teremtőnk: “Nem atyád-é Ő, aki teremtett? Ő alkotott és erősített meg.”. V. Móz. 32,6/b.
• János apostol viszont arról emlékezik meg, hogy a teremtés művének gyakorlati megvalósítója és kivitelezője az Ige volt, aki később testté lett közöttünk, azaz Jézus Krisztus.
• “Minden Ő általa lett, és Nála nélkül semmi sem lett, ami lett.” Ján. 1,3.

4. A Biblia beszámolója szerint milyen módon végezte el Isten a teremtés munkáját?

• A körülöttünk látható élővilág az Isten szavának engedelmeskedve formálódtak ki olyanná, ahogyan Isten azt magában eltervezte.
• “És mondá Isten: Legyen...” I. Móz. 1,3. 6. 14.
• “Az Úr szavára lettek az egek, és szájának leheletére minden seregük... Mert Ő szólt és meglett, Ő parancsolt és előállott.” Zsolt. 33,6. 9.
• “Aki hatalma szavával fenntartja a mindenséget...”Zsid. 1,3.
• Jézus csodatetteinél is ezzel a jelenséggel találkozunk, mindig a szavának erejével végezte el csodáit, csak szólt a tengernek, a betegnek, a halottnak vagy a démonoknak, és mindenek engedelmeskedtek. Márk. 4,37-41. Mát. 8,5-13. Ján. 11,43-44. Luk. 4,33-35.

5. Mennyi idő alatt végezte el Isten a Föld élővilágának megteremtését, van-e jelentősége annak, hogy ennyi ideig végezte a teremtés munkáját?

• Sokak számára azonban problémát jelent, hogy a hat napot huszonnégy órás napnak kell tekinteni, vagy jelképes értelemben, és akkor egy korszakot jelent, akár ezer évet is.
• Akik ezt a jelképes változatot képviselik, azok kimondatlanul is azt állítják, hogy Ádám a hatodik nap estélyén már közel ezer éves volt, így már a következő napot sem élhette végig, ha elfogadjuk a Biblia állítását, miszerint “Lőn Ádám egész életének ideje kilencszázharminc esztendő, és meghala”. I. Móz. 5,5.
• Isten hosszú korszakokon és évmilliókon keresztül is elvégezhette volna a teremtést, vagy éppen egy pillanat alatt is, mivel Ő nem függ az időtől. II. Pét. 3,8.
• A hat napon keresztül végzett munkával azonban a most teremtett ember életritmusát akarta meghatározni, az ember számára akart mintát és példát adni ezzel az időrenddel. II. Móz. 20,8-11.

6. Mi a jelentősége annak, hogy Isten elkülönítette a hetedik napot a többitől?

• “És megáldá Isten a hetedik napot, és megszentelte azt.”I. Móz. 2,3.
• Isten különleges áldása nyugszik ezen a napon, amit azok tapasztalhatnak meg, akik Istenhez hasonlóan megszentelik ezt a napot, vagyis elkülönítik életükben a többi munkás naptól.
• A hetedik nap nyugalma által a teremtő Istentől való származásunkra emlékeztet.
• A különböző evolúciós elméletekkel szemben, ez a nap a teremtő Istent hirdeti.
• Isten annyira fontosnak tartja ezt, hogy a Tízparancsolat által is emlékeztetni akar rá, ezért a teremtés örök jeleként a törvény középpontjába helyezte el.

7. Miben különbözött az ember a körülötte lévő teremtményektől?

• Az ember Isten képére és hasonlatosságára lett teremtve, ami több féle vonatkozásban is jelentőséggel bír. I. Móz. 1,26.
• Ebben az isteni kijelentésben rejlik az ember igazi értéke, mert ennek az ismerete nem enged helyt önmagunk leértékelésére.
• Isten ezzel a kijelentésével a bűn világában élő embereknek egy képet ad önmagáról, és egy kapaszkodót, hogy Akit nem láthatunk a bűn miatt, azt bizonyos határok között mégis el tudjuk képzelni.
• Jézus messiási küldetésének is ez volt többek között a célja: bemutatni az Atyát, a láthatatlan Istent. Ján. 1,18. 14,9.
• Miként a Szentháromság Isten, úgy az ember is egy hármas egységből áll: test, lélek és szellem. I. Thess. 5,23.
• Az élő emberi szervezetnek ez a három egymástól elválaszthatatlan képessége és funkciója teszi az embert egy érző, gondolkodó és cselekedni képes lénnyé.
• A teremtett lények közül egyedül az ember képes értelmes módon kifejezni érzelmeit, mérlegelni dolgokat és szabadon választani a lehetőségek között.
• Az Isten képére és hasonlatosságára teremtett embernek adta Isten az egész Földet, és minden rajta lévő teremtmény fölötti uralmat. I. Móz. 1,28.
• Ez azt is jelenti, hogy Istentől kapott felelősségünk és kötelességünk védeni azt a környezetet, amit Isten a gondjainra bízott.

8. Milyen következmények adódtak abból a körülményből, hogy “nem jó az embernek egyedül lenni”? I. Móz. 2,18/a.

• “Szerzek néki segítő társat, hozzá illőt”, mondta Isten, és ezután teremtette meg Ádám társaként Évát. I. Móz. 2,18-23.
• Majd később az emberi család gyermekeiről is kijelenti, hogy mindenkinek az életében bekövetkezik az a pillanat, amikor felismeri, hogy egyedül van.
• Ezért elindul, hogy megkeresse azt, akit Isten szerzett neki. Én.Én. 3,2.
• Ettől kezdve pedig ragaszkodik hozzá és lesznek ketten egy testté. I. Móz. 2,24.

9. A teremtéstörténet beszámolója miért említi esetenként egyes számban az embert, holott két személy lett teremtve emberként, Ádám és Éva? I. Móz. 1,26/a. 27.

• A férfi és az asszony csak együtt rendelkezik az “Ember”-nek adott minden képességgel és tulajdonsággal, bizonyos vonatkozásban éppen ezért lesznek ők eggyé a házasságban.
• Mivel Isten szétosztotta a két emberi lény között a képességeket és tulajdonságokat, ezért beszélhetünk sajátos női és férfi tulajdonságokról és képességekről, úgy testi, mint lelki és szellemi vonatkozásban.
• Ezért minden olyan törekvés, amik szeretnék összemosni a két nem közötti különbségeket, azok az Isten teremtői rendelkezése ellen próbálnak valamit tenni.

III. Az első család otthona

1. Mit jelent az “Éden” szó, és tudhatjuk-e, hogy a Föld melyik részén helyezkedett el?

• Héberül “Éden” = görögül “Paradicsom” = magyarul “Kert”-et jelent.
• Pontos behatárolására ma már több szempontból nincs lehetőség.
• Már nem minden földrajzi név ismert azok közül, amiket a Biblia megnevez Édennel kapcsolatban.
• A vízözön ítélete is teljesen átformálta a Föld felszínét, nagyon megváltoztak a körülmények.
• A figyelembe vehető információk szerint a mai közel-keletnek egy bizonyos területére helyezi a Biblia az Éden egykori helyét.

“Kús földje”    I. Móz. 2,13.	Egyiptomtól délre, a mai Etiópia vidékét jelenti
“Asszíria”          I. Móz. 2,14.	Egykor a mai Szíria, Irak és Irán vidékén létezett
“Eufrátesz”       I. Móz. 2,14.	A régi Asszírián végigvonuló hatalmas folyó, ma is így nevezik.

2. Mi volt a célja Istennek azzal, hogy az Édent ilyen különös gonddal teremtette, megkülönböztetve a Föld többi részétől?

• Lakásul adta az embernek, olyan környezetbe akarta helyezni, ahol jól érzi magát, naponta gyönyörködhet otthona szépségében, egyben minta is lehet a többi család számára.
• “Művelje azt”, mondta Isten, vagyis teret akart biztosítani az embernek, hogy Teremtőjéhez hasonlóan ismerje meg a munka és az alkotás örömét és szépségét.
• “Őrizze azt”, mondta Isten, és ez elsősorban az emberre bízott kert feletti gondoskodást és törődést jelentette.
• Bár ez az őrködés azt is jelentette, hogy a bűn ne tudjon betörni az otthonukba, Isten ugyanis figyelmeztette őket a Kísértő szándékáról, és elmondta, mi történik, ha nem vigyáznak.

3. Mi volt az a két isteni ajándék, amit az emberért hozott létre, és az embernek adta?

• Éva megteremtése után a házasság intézményét hozta létre az ember boldogsága érdekében. Mát. 19,4-6.
• Másik ajándéka pedig a szombat volt, amit kimondottan az ember érdekében hozott létre. Márk. 2,27-28.

4. Mit állapított meg Isten az általa teremtett dolgokról, amikor bevégezte munkáját?

• “És látá Isten, hogy minden amit teremtett, ímé igen jó.” I. Móz. 1,31.

5. A hetedik nap nyugalmával befejezödött-e Isten teremtői tevékenysége?

• Ma is hatalma szavával tartja fenn az egész világmindenséget. Zsid. 1,3.
• “Ha csak ő magára volna gondja, lelkét és lehelését magához vonná. Elhervadna együtt minden test, és az ember visszatérne a porba.” Jób. 34,14-15.
• Testünk minden sejtjének és atomjának a működése a teremtő Isten törődését és gondoskodását bizonyítja, mert “Őbenne élünk, mozgunk és vagyunk”. Csel. 17,28.
• Isten teremtői hatalma nemcsak az élet megteremtésében működik, hanem a megváltásban és az emberi szív újjáteremtésében is. II. Kor. 5,17. Zsolt. 51,12.
• Ilyen módon Krisztusban találkozik a teremtés és a megváltás.

Mózes II. könyve 20. rész 6.vers

1. És szólá Isten mindezeket az igéket, mondván:
2. Én, az Úr, vagyok a te Istened, a ki kihoztalak téged Égyiptomnak földéről, a szolgálat házából.
3. Ne legyenek néked idegen isteneid én előttem.
4. Ne csinálj magadnak faragott képet, és semmi hasonlót azokhoz, a melyek fenn az égben, vagy a melyek alant a földön, vagy a melyek a vizekben a föld alatt vannak.
5. Ne imádd és ne tiszteld azokat; mert én, az Úr a te Istened, féltőn-szerető Isten vagyok, a ki megbüntetem az atyák vétkét a fiakban, harmad és negyediziglen, a kik engem gyűlölnek.
6. De irgalmasságot cselekszem ezeriziglen azokkal, a kik engem szeretnek, és az én parancsolatimat megtartják.
7. Az Úrnak a te Istenednek nevét hiába fel ne vedd; mert nem hagyja azt az Úr büntetés nélkül, a ki az ő nevét hiába felveszi.
8. Megemlékezzél a szombatnapról, hogy megszenteljed azt.
9. Hat napon át munkálkodjál, és végezd minden dolgodat;
10. De a hetedik nap az Úrnak a te Istenednek szombatja: semmi dolgot se tégy azon se magad, se fiad, se leányod, se szolgád, se szolgálóleányod, se barmod, se jövevényed, a ki a te kapuidon belől van;
11. Mert hat napon teremté az Úr az eget és a földet, a tengert és mindent, a mi azokban van, a hetedik napon pedig megnyugovék. Azért megáldá az Úr a szombat napját, és megszentelé azt.
12. Tiszteld atyádat és anyádat, hogy hosszú ideig élj azon a földön, a melyet az Úr a te Istened ád te néked.
13. Ne ölj.
14. Ne paráználkodjál.
15. Ne lopj.
16. Ne tégy a te felebarátod ellen hamis tanúbizonyságot.
17. Ne kívánd a te felebarátodnak házát. Ne kívánd a te felebarátodnak feleségét, se szolgáját, se szolgálóleányát, se ökrét, se szamarát, és semmit, a mi a te felebarátodé.
18. Az egész nép pedig látja vala a mennydörgéseket, a villámlásokat, a kürt zengését és a hegy füstölgését. És látja vala a nép, és megrémüle, és hátrább álla.
19. És mondának Mózesnek: Te beszélj velünk, és mi hallgatunk; de az Isten ne beszéljen velünk, hogy meg ne haljunk.
20. Mózes pedig monda a népnek: Ne féljetek; mert azért jött az Isten, hogy titeket megkísértsen, és hogy az ő félelme legyen előttetek, hogy ne vétkezzetek.
21. Távol álla azért a nép, Mózes pedig közelebb méne a felhőhöz, melyben az Isten vala.
22. És monda az Úr Mózesnek: Ezt mondd az Izráel fiainak: Magatok láttátok, hogy az égből beszéltem veletek.
23. Ne csináljatok én mellém ezüst isteneket, és arany isteneket se csináljatok magatoknak.
24. Földből csinálj nékem oltárt, és azon áldozd a te égő- és hálaáldozatodat, juhaidat és ökreidet. Valamely helyen akarom, hogy az én nevemről megemlékezzetek, elmegyek tehozzád és megáldalak téged.
25. Ha pedig kövekből csinálsz nékem oltárt, ne építsd azt faragott kőből: mert a mint faragó vasadat rávetetted, megfertőztetted azt.
26. Lépcsőkön se menj fel az én oltáromhoz, hogy a te szemérmed fel ne fedeztessék azon.

A Jegyes-gyülekezet

„Mindened oly szép, kedvesem” (Énekek éneke 4,7a)

Bámulatos, mennyire csodálja az Úr az Ő eljegyzett gyülekezetét, szépségét melegen és hévvel ecseteli. Nemcsak szép az Neki, hanem „mindenestől szép”. 

Önmagában szemléli azt, mert megmosta bűnt engesztelő vérével, felöltöztette igazságának érdemébe és most nézegeti s dicsérgeti, hogy mennyire el van telve kellemmel és kedvességgel. Nem csoda, hogy ez így van, hiszen csak a maga jelességét csodálja benne, mert gyülekezetének szentsége, dicsősége és tökéletessége nem egyéb, mint az Ő maga ruhája, mellyel bensőleg szeretett Jegyesét fedezi. Az nemcsak tiszta és derék, hanem valóban kedves és szép! Különös kivallósággal bír! 

Bűn okozta fogyatékosságai meggyógyultak és nyomtalanul eltűntek, de mi több: az Úr által erénydús igazságossághoz jutott, ennek folytán a valódi szépség birtokába jutott. 

A hívő lelkek tényleges igazsággal bírnak, mellyel akkor ajándékoztatnak meg, ha „kedvesekké lettek a Szerelmesben”. 

A Jegyesgyülekezet nemcsak kedves, hanem mindenekfelett szeretetreméltó. Ura így nevezi: „Te legszebb vagy az asszonyok között”. 

Oly valóságos méltósága és dicsősége van, melyet nem érhet el semmiféle nemesség, sőt királyi tekintély sem. Ha az Úr Jézus Menyasszonyát felcserélhetné is a föld valamennyi királynőjével vagy császárnőjével, vagy a menny szent angyalaival, még sem tenné, mert azt nevezi először és mindenekfelett „az asszonyok legszebbikének”. Ő az a hold, mely túlragyog minden csillagot. 

Ezt a nézetet nem szégyelli, mert az egész világot felszólítja annak meghallgatására. „Íme” szót helyez elől, a csodálkozásra való különös felszólítás jeléül, hogy azáltal a figyelmet lekösse: „Íme, én jegyesem szép vagy, íme, szép vagy”. 

Már most erősíti és hirdeti véleményét és majd egykor dicsőségének trónjáról az egész összegyűjtött emberiség előtt megszilárdítja azt: „Gyertek el én Atyámnak áldottai”, elválasztottai szépségének és kedvességének ünnepélyes megerősítése gyanánt fog ez akkor hangzani, „és bírják az országot, mely nektek megkészíttetett e világ kezdete előtt”.

Levél Istentöl!

A szavak, amiket most olvasni fogsz, a Bibliából vannak. Ha elfogadod amit mondanak, akkor meg tudják változtatni az életedet, mert egyenesen Isten, az Édesapád szívéből származnak.
Ő szeret téged. Ő az az Apa, akire mindig is vágytál. 

Csak el kell hinned és befogadnod Őt a szívedbe és vele járni tovább az utadon!

Kedves Gyermekem...

Amikor még meg sem születtél, már ismertelek. (Jeremiás 1,5)
Saját képmásomra teremtettelek téged. (1 Mózes 1,27)
Én takargattalak az anyád méhében (Zsolt. 139,13)
Jelen voltam a születésednél (Zsoltárok 71,6)
Nem véletlenül születtél,életed minden napja megiratott az én könyvemben.(Zsolt.139,16
A születésed helyét és idejét én határoztam meg. (Ap.Csel. 17,26)
Mindent tudok rólad, ismerem az ülésedet, felkelésedet, sőt a gondolataidat is.
Minden léptedet figyelemmel kísérem.(Zsoltárok 139,1-3)
Még a hajszálaid számát is számon tartom. (Máté 10,30)
A legszebb nap a számomra az volt, amikor újjászülettél. Az angyalok örvendeztek, trombiták harsongtak a mennybe...(Lukács 15,6-7)
Megigazítottalak és tisztára mostalak a Bárány Vérében (1János 1,7)
A bűneidről soha többé meg nem emlékezek. (Kolosse 1,14)
Átvittelek a sötétségből a világosságba, a szerelmetes Fiam királyságába. (Kolosse 1,13)
Örök életet adtam neked, beiratott a neved az élet könyvébe.(1 Ján.5,13
A menny állampolgára vagy. (Filippi 3,20)
Arra vágyok, hogy a szeretetemmel elhalmozzalak, csupán azért, mert gyermekem vagy. Az Atyád vagyok! (1 Ján.3,1)
Hatalmat adtam neked, hogy az ellenség minden erején tapodj.(Lukács10,19)
Gyermekem, veled vagyok mindig és nem ellened. (Róma 8,31)
Én vagyok a világosságod és üdvösséged. Nincs kitől félj! Én vagyok az életed erőssége. Nincs kitől remegjél! (Zsolt.27,1)
Én vagyok az erőd és pajzsod, bízz bennem! (Zsolt.28,7)
Megszégyenülnek és meggyalázatnak akik felgerjednek ellened...(Esa.41,11)
Minden jó ajándék számodra amit elfogadsz, az én kezemből van. (Jakab 1,17)
Mert gondoskodok rólad és megadok mindent amire szükséged van. (Máté 6,31-33)
Gyönyörködj bennem, és megadom szíved kérését.(Zsolt.37,4)
Hatalmas és csodálatos dolgokat akarok mutatni neked. (Jeremiás 33,3)
Mindent megteszek érted, sokkal bőségesebben,mint ahogy te azt el tudnád képzelni.(Efézus 3,20)
Mint ahogy a pásztor karjára veszi a bárányát, aképpen hordozlak szívemen téged. (Esa.40,11)
Elküldtem a Szent Szellemet, az igazság Szellemét,a Vigasztalót, a Tanítót, aki elvezet téged minden igazságra. (János 16,13)
Atyád vagyok és gyermekemként szeretlek,mint ahogy Jézust szeretem.(János 17,23)
És soha semmi nem választhat el téged az én szeretetemtől (Róma 8,38-39)

Örök szeretetettel szeretlek téged
a Te mennyei Atyád!

Heti imagondolatok: AZ ANYÁK IMÁJA

"És minden fiaid az Úr tanítványai lesznek, és nagy lesz fiaid békessége." 
(Ésaiás 54:13)

MIT TEHETEK AZÉRT, HOGY FELKÉSZÍTSEM GYERMEKEIMET AZ ÖRÖK ÉLETRE?

A menny hallja az anyák imáját: "Amikor Jézus keresztsége után térdet hajtott a Jordán partján és imádkozott az emberiségért, megnyílt a menny, és Isten Lelke mint galamb alászállott, és egy mennyei hang hallatszott: 'Ez az én szerelmes Fiam, akiben én gyönyörködöm.' Mit jelent ez neked? Azt jelenti, hogy a menny nyitva áll imáid előtt. Azt mondja, hogy Isten elfogadott a Szerelmesben. A kapuk nyitva állnak minden anya előtt, aki terheit az Úr lábai elé helyezi. Krisztus emberi kezével magához ölelte az emberi nemet, Isteni kezével pedig megragadta a végtelenség trónját, s így összekötötte az embert Istennel, a földet a mennyel."

Drága kiváltság: "Bátorító tanulság ez az anyáknak, mindenkor: miután megtették a tőlük telhető legjobbat gyermekeikért, Jézushoz hozhatják őket. Még az anyák karján nyugvó csecsemők is drágák az Ő szemében. Elfogadja és megáldja őket, békét, reményt és boldogságot ad mind az anyáknak, mind a gyermekeknek. Ez az a drága kiváltság, amit Jézus minden anyának adott."

A keresztény anyák imájának gyümölcsei:  "Mindenek Atyja nem hagyja figyelmen kívül a keresztény anyák imáit. Nem fordul el tőletek, és nem hagy benneteket sem tieiteket Sátánnal egyedül birkózni a végső küzdelem nagy napján. A ti feladatotok, hogy hűségesen és egyszerűen munkálkodjatok és Isten elvégzi a munkát a ti kezeitek által. A földön beteljesített életmű elismerésre kerül a mennyei udvarban, mint jól végzett munka. A szülők kimondhatatlan örömmel szemlélhetik majd, amint gyermekeik átveszik a koronát, a ruhát és a hárfát."

Maradandó befolyás: "Az imádkozó, Istenfélő anya befolyása örökké tart. Meghalhat, de munkája fennmarad."

Felhívás imára: "Ha volt idő, amikor minden otthonnak imádság házának kellett lennie, az most van." "Szülők komoly, buzgó ima által vonjanak kerítést gyermekeik köré. Teljes hittel kérjék, hogy Isten maradjon velük, s akkor a szent angyalok megőrzik őket és gyermekeiket sátán gonosz hatalmától." "Kérjék a szülők Isten vezetését munkájukban. Ha elé járulnak térdeiken, világosan megérthetik felelősségük nagyságát, és odaszán-hatják gyermekeiket annak, Aki soha nem hibázik a tanácsban és a vezetésben."

ÖSSZEFOGLALÁS ÉS IMAGONDOLATOK

Hála legyen Istennek az anyák komoly, őszinte, szívből jövő imáiért, akik képesek osztozni gyermekeik tapasztalataiban, szívfájdalmaiban, szomorúságaiban, próbáiban és kísértéseiben. Van valami végtelenül szerető, kedves és együttérző dolog az anyai szívben. Köszönet Istennek, hogy így alakította ezt. Az anyai szeretet által Isten szeretete már születésünk előtt megnyilatkozik, és én áldom Istent a szerető anyáért a végtelenül kedves együttérző és megbocsátó angyalért, az én feleségemért, akit adott nekem.

Azért vagyok ott, ahol vagyok, mert ők szívből imádkoztak, és sok Könnyet hullattak értem. Tiszteljük anyáinkat és feleségeinket, és fejezzük ki elismerésünket kedves szavakkal és cselekedetekkel, például azzal, hogy rendszeresen viszünk nekik virágot. Köszönet Istennek, hogy Ő kinyilatkoztatta együtt érző és gondoskodó szeretetét édesanyánk, feleségünk és leányaink által. Férfiak, tiszteljük őket.

Köszöntünk Szent Szellem!: KÖSZÖNTÜNK, FÉLTŐ SZERETET!

"Vagy azt gondoljátok, hiába mondja az írás: Féltékenyen őrzi Isten azokat, akikben Lelke lakozást vett? (Jak 4:5; fordítás az eredeti görög szövegből

A féltékenység a szeretet nyelve. Shakespeare azonban a Velencei kalmár című drámájában zöld szemű féltékenységről ír, az Othellóban pedig zöld szemű szörnynek nevezi. A francia filozófus, Duc de la Rochefoucauld azt mondta, a féltékenység feltételezésekből táplálkozik, és inkább van köze az önszeretethez, mint a valódi szeretethez. A csillapítására tett bármely kísérlet azonban — akár a paranoiát - még súlyosabbá teszi a féltékenységet. Illik vajon ez a leírás a Szent-lélekre? Egyáltalán nem. Akkor mégis miért használja ezt a kifejezést a Lélekkel kapcsolatosan a Biblia?

A féltékenység különbözik az irigységtől. Chuck Swindoll így fogalmazta meg: "Az irigység magáénak kívánja, ami a másé. A féltékenység azt akarja birtokolni, ami már egyébként is az övé." A Szentlélek ilyen értelemben féltékeny: szeretné, hogy a szív, amelyben lakozást vett a megtéréskor, teljes hűséggel legyen iránta. Amikor a keresztények beleszeretnek a világba, és barátsággal fordulnak felé, a Szentlélek féltékenyen vágyik rá, hogy visszaálljon első szeretetük Jézus iránt. Így már örülsz ennek a féltékenységnek? Jó tudni, hogy nem olyan Istenünk van, aki könnyedén vagy lazán veszi a vele ápolt kapcsolatunkat.

Némely Biblia-fordítás úgy adja vissza Jakab 4:5. versét, hogy emberi lelkünk vágyik féltékenyen a világ dolgaira. "Vagy azt gondoljátok, hogy az írás hiába mondja: Irigységre kívánkozik a lélek, amely bennünk lakozik?"

Bár ez természetesen igaz bukott, emberi természetünkre, az még inkább helytálló, hogy Urunk féltékenyen vágyik gyermekei szeretetére. 
A Mindenható szeretetének csodája, hogy nem csak kéri szeretetünket, de Ő maga ülteti belénk a szeretetet! A Szentlélek tölti ki szívünkbe az Úr szeretetét (Rómaibeliekhez írt levél 5:5), és a Léleknek gyümölcse a szeretet (Gal 5:22-23).

Isten nap mint nap szeretne betölteni bennünket Lelkével, hogy a szeretet nélküli kultúrkereszténység az Ő kegyelme által valódi szeretetközösséggé alakulhasson át.

Imádság a mai napra
"Atyám, légy Te érzelemvilágom és szeretetem középpontja!"

Isten csodálatos kegyelme:

AZ ISTEN DICSŐSÉGÉRE TEREMTETT EMBER

''Azért akár esztek, akár isztok, akármit cselekszetek, mindent az Isten dicsőségére műveljetek.''(1Korinthusbeliekhez 10:31)

Isten a maga dicsőségére teremtette az embert, hogy próbája után az emberi család eggyé válhasson a mennyei családdal. Isten célja az volt, hogy az emberi családdal népesítse be a Mennyet, ha engedelmesnek bizonyul minden szava iránt. Ádámnak át kellett esnie a próbán, hogy világossá váljon, vajon a hűséges angyalokhoz hasonlóan engedelmes kíván-e lenni, vagy az engedetlenséget választja. Ha kiállta volna a próbát, leszármazottait csakis hűségre tanította volna. Értelme és gondolatai olyanok lettek volna, mint Isten értelme és gondolatai. Saját jellemének megfelelően, Isten tisztának és egyenesnek teremtette Ádámot. Az első Ádámban nem éltek romlott és gonoszságra való hajlamok. Olyan hiba nélküli volt, mint az Isten trónja előtt álló angyalok. Ezek a dolgok megmagyarázhatatlanok, de sok minden, amit most még nem tudunk megérteni, magyarázatot nyer majd akkor, amikor úgy látunk, ahogyan Ő lát minket, és úgy ismerünk, ahogyan Ő ismer. Az ősi szentekkel kapcsolatban mondja az Ige, hogy Istent nem szégyellték Istenüknek nevezni [Zsid 11:16]. Nem világi vagyonszerzésre áhítoztak, és nem világi tervekben és nagyravágyásban keresték a boldogságukat, hanem mindenüket Isten oltárára helyezték. Isten országának építésére rendezték be az életüket. Kizárólag Isten dicsőségének éltek, és félreérthetetlenül kijelentették, hogy vándorokként és jövevényekként élnek a Földön. Jobb haza után törekedtek, tudniillik a mennyei után. Életükkel hirdették hitüket. Isten rájuk bízhatta igazságát és azt, hogy a világ rajtuk keresztül ismerje meg az akaratát. De ma hogyan tartja fönn Isten hitvalló népe nevének becsületét. Hogyan ismeri fel a világ, hogy különleges nép vagyunk? Milyen bizonyítékokat szolgáltatunk arra, hogy a mennyei haza polgárai vagyunk?. Puritán tisztaságnak és egyszerűségnek kellene jellemeznie mindazok lakását és ruházkodását, akik hisznek a mai időkre szóló ünnepélyes igazságban. Ruházatunknak, lakásunknak és szavainknak bizonyságot kell tennie az Istennek való odaszentelődésünkről. Micsoda erő kísérné azokat, akik ekként tanúsítanák, hogy mindenről lemondtak Krisztusért.

Győztes élet: Szoktál ellenkezni az Úrral?

Én igen. Miért írom ezt most így? 

Egy rövid bizonyságot teszek arról, miért ne vitatkozzunk, miért ne ellenkezzünk az Úrral Tegyük meg bátran amit mond.

A múlt héten kinéztem a piacra. Nem olyan nagy területen van a piac, pár sorból áll. 

A nézelődést a legszélső sornál kezdtem, és úgy haladtam sorról-sorra. 

Megnéztem a nadrágokat, cipőket, virágokat, táskákat..... Nem állt szándékomban, hogy vásároljak, csak időtöltésnek szántam. Mire végignéztem mindent, ill. majdnem mindent, ezt azért írom, mert volt egy hely, ahol olyan ruhaneműt, kötött kardigánokat árultak, amit csak messzebről néztem, ill, csak egy pillanatra rávetettem a tekintetem. Na, mire végigjártam a piacot, már igencsak megéheztem. Gondoltam bemegyek a kisboltba, veszek egy-két zsemlét, vagy valami harapnivalót, meg egy ásványvizet. 

Na meg egy kicsit el is fáradtam és azt terveztem, leülök a padra a bolt előtt és megeszegetem a harapnivalómat. Már majdnem a boltnál voltam, amikor az Úr, azon a csendes, szelíd hangján szólt, hogy menj vissza a szélső sorba. Én hamar, gyorsan igyekeztem ezt elterelni magamtól. 

Mondtam is magamban, mert akkor még nem is figyeltem fel igazán arra, hogy az Úr szól, hogy minek menjek oda, ott már voltam, nem találtam semmi olyat, ami érdekelne. Aztán újra megszólalt az Úr. Menj vissza a szélső sorba. Én meg elkezdtem vitatkozni az Úrral. Nem megyek.

Már éhes vagyok nagyon, elfáradtam, leülök és eszek. És szépen lassan ballagtam a bolt felé. 

És megint szólt az Úr. Menj vissza a szélső sorba. Ekkor már teljesen biztos voltam abban, hogy az Úr szólt. 

Azt mondtam. Hát Uram, ha te mondod, visszamegyek. Így hát elindultam, de azt sem tudtam hova menjek, mit nézzek meg. Visszaértem a szélső sorba. Nem mentem sem a cipőkhöz, sem máshová, hanem egyenesen oda, amit a legelején még csak igazán meg sem néztem. 

Egyszerűen odavezetett az Úr. Ott ilyen kötött kardigánokat árult egy néni. 

Először csak nézegettem a kardigánokat, megkérdeztem az egyiknek az árát. Aztán csak úgy egyik pillanatról a másikra elkezdtünk a nénivel beszélgetni. Beszéltünk a színekről, hogy most az élénk, vidám színek a divat. 

A néni meg szomorúan elmondta, hogy ő nem vesz fel élénk színeket, mert 15 már, hogy elveszítette a férjét és egyszerűen nem tudja elengedni. Ráadásul a beszélgetésünk közben vettem észre, hogy a néni tolószékben ül, mert nem tud járni. A beszélgetés során elmondtam a néninek, hogy Isten nagyon szereti őt. Beszéltünk az Úrról, a férjéről, a mennyről. És megkérdeztem tőle, megengedi-e, hogy imádkozzam érte. És bizony megengedte. Tudjátok drága testvéreim, hogy az Úr olyan kegyelemmel volt ott a piacon. Közben a nézelődök ott jöttek mentek. Még olyan is volt, aki kérdezni akart ettől a nénitől valamit és türelmesen kivárta, míg imádkoztam érte. Az Úr az Ő szeretetével, kegyelmével annyira átölelte ezt a drága kis teremtést, hogy a könnyek folytak végig a néni arcán, de még az én arcom is könnyes lett.
Annyira hálás voltam az Úrnak. Annyira boldoggá tett és nagyon elszégyelltem magam, amiért vitába szálltam, ellenkeztem az Úrral.

Drága Testvéreim. Csak bátorítani tudlak arra, hogy ha mond valamit az Úr, hogy tedd meg, csak tedd meg akkor is, ha nem érted miért kell ide-oda elmenned. Ő tudja az okát és nem vezetget össze-vissza, hanem igen is célja és terve van veled is. Sokszor nem értjük, mit miért kell tenni, de ha engedelmesek vagyunk, nemcsak másnak szerzünk örömet, hanem a mi szívünk is megtelik örömmel és boldogsággal. Hálaadással, hogy most is áldás lehettem valaki számára
Legyél áldás a mai napon is Jézus nevében--Ámen

Efézusbeliekhez írt levél 5. rész 2.vers

1. Legyetek annakokáért követői az Istennek, mint szeretett gyermekek:
2. És járjatok szeretetben, miképen a Krisztus is szeretett minket, és adta Önmagát miérettünk ajándékul és áldozatul az Istennek, kedves jó illatul.
3. Paráznaság pedig és akármely tisztátalanság vagy fösvénység ne is neveztessék ti közöttetek, a mint szentekhez illik;
4. Sem undokság, vagy bolond beszéd, vagy trágárság, melyek nem illenek: hanem inkább hálaadás.
5. Mert azt jól tudjátok, hogy egy paráznának is, vagy tisztátalannak, vagy fösvénynek, ki bálványimádó, nincs öröksége a Krisztusnak és Istennek országában.
6. Senki titeket meg ne csaljon üres beszédekkel; mert ezekért jő az Isten haragja a hitetlenség fiaira.
7. Annakokáért ne legyetek részesei ezeknek;
8. Mert valátok régen sötétség, most pedig világosság az Úrban: mint világosságnak fiai úgy járjatok.
9. (Mert a világosságnak gyümölcse minden jóságban és igazságban és valóságban van),
10. Meggondolván, mi legyen kedves az Úrnak.
11. És ne legyen közösségtek a sötétségnek gyümölcstelen cselekedeteivel, hanem inkább meg is feddjétek azokat;
12. Mert a melyeket azok titokban cselekesznek, éktelen dolog csak mondani is.
13. Mindezek pedig megfeddetvén, a világosság által napvilágra jőnek; mert minden, a mi napvilágra jő, világosság.
14. Annakokáért mondja: Serkenj föl, a ki aluszol és támadj fel a halálból, és felragyogott tenéked a Krisztus.
15. Meglássátok annakokáért, hogy mimódon okkal járjatok, nem mint bolondok, hanem mint bölcsek:
16. Áron is megvegyétek az alkalmatosságot, mert a napok gonoszok.
17. Annakokáért ne legyetek esztelenek, hanem megértsétek, mi legyen az Úrnak akaratja.
18. És meg ne részegedjetek bortól, miben kicsapongás van: hanem teljesedjetek be Szent Lélekkel,
19. Beszélgetvén egymás között zsoltárokban és dícséretekben és lelki énekekben, énekelvén és dícséretet mondván szívetekben az Úrnak.
20. Hálákat adván mindenkor mindenekért a mi Urunk Jézus Krisztusnak nevében az Istennek és Atyának.
21. Engedelmesek legyetek egymásnak Isten félelmében.
22. Ti asszonyok a ti saját férjeteknek engedelmesek legyetek, mint az Úrnak.
23. Mert a férj feje a feleségének, mint a Krisztus is feje az egyháznak, és ugyanő megtartója a testnek.
24. De miképen az egyház engedelmes a Krisztusnak, azonképen az asszonyok is engedelmesek legyenek férjöknek mindenben.
25. Ti férfiak, szeressétek a ti feleségeteket, miképen a Krisztus is szerette az egyházat, és Önmagát adta azért;
26. Hogy azt megszentelje, megtisztítván a víznek feredőjével az íge által,
27. Hogy majd Önmaga elébe állítsa dicsőségben az egyházat, úgy hogy azon ne legyen szeplő, vagy sömörgözés, vagy valami afféle; hanem hogy legyen szent és feddhetetlen.
28. Úgy kell a férfiaknak szeretni az ő feleségöket, mint az ő tulajdon testöket. A ki szereti az ő feleségét, önmagát szereti.
29. Mert soha senki az ő tulajdon testét nem gyűlölte; hanem táplálgatja és ápolgatja azt, miképen az Úr is az egyházat;
30. Mert az Ő testének tagjai vagyunk, az Ő testéből és az Ő csontjaiból valók.
31. Annakokáért elhagyja az ember atyját és anyját, és ragaszkodik az ő feleségéhez; és lesznek ketten egy testté.
32. Felette nagy titok ez: de én a Krisztusról és az egyházról szólok.
33. Hanem azért ti is egyen-egyen, ki-ki az ő feleségét úgy szeresse, mint önmagát; az asszony pedig meglássa, hogy félje a férjét.

Csendes percek Istennel:Lépj ki a bárkából!

Már hajnalodott, amikor Jézus odament hozzájuk a tengeren járva. Mikor pedig a tanítványok meglátták, hogy a tengeren jár, megrémültek, és ezt mondták: Kísértet ez! És ijedtükben felkiáltottak. De Jézus azonnal megszólította őket, és ezt mondta: Bízzatok, én vagyok, ne féljetek! Péter ekkor így válaszolt neki: Uram, ha te vagy az, parancsold meg, hogy odamenjek hozzád a vízen! Ő pedig így szólt: Jöjj! És Péter, kiszállva a hajóból, járni kezdett a vízen, és elindult Jézus felé. Amikor azonban az erős szélre figyelt, megijedt, és amint süllyedni kezdett, felkiáltott: Uram, ments meg! Jézus pedig azonnal kinyújtotta a kezét, megragadta őt, és ezt mondta neki: Kicsinyhitű, miért kételkedtél? (Máté 14:25-31)

Jézus és tanítványai több mint ötezer embert vendégeltek meg öt kenyér és két hal segítségével. Milyen hatalmas dolog volt ez! A tanítványok nem csak szemlélői voltak Jézus csodájának, hanem személyesen együtt kellett működniük az étel kiosztásában is. Ezen férfiak számára Jézus csodáinak megtapasztalása nem számított újdonságnak. Sőt, szerintem magukat érett, odaszánt és megingathatatlan követőknek tartották, amikor azonban Jézus elküldte őket a tengerre egy kicsi halászhajóban, miközben Ő a hegyen imádkozott, a hitük igencsak próbára tétetett.

Minden csodás és békés volt, - a tanítványok hitét is beleértve - mindaddig míg a vihar le nem csapott. Nem így vagyunk mi is? Nagyon könnyű Istenbe hinnünk, míg az égbolt csodálatosan kék, és a halászháló szakadozik a halak súlyától. De akkor is erősen kitartunk hitünkben, amikor egy borzalmas viharban hánykolódó hajónk oldalába kapaszkodunk? A tanítványok kétségbeesésükben segítségért kiáltottak, és Jézus a lehető legtökéletesebb időben és módon meg is érkezett. Gyakran, a tanítványokhoz hasonlóan, mi is megkérdőjelezzük Isten időzítését és tetteit. Amikor értetlenkedve bizonytalankodunk, akkor hitünket gyakran a félelem zsarnoksága alá helyezzük. Krisztus elszánt követői azonban készek feladni a megszokott és ismert dolgokat az ismeretlenért, mert ők úgy döntenek, hogy inkább Istent követik hitben járva, - nem pedig látásban és emberi bölcsességben bíznak. A tanítványok félelmére Jézus bátorítással válaszolt, és egy hívást intézett feléjük, kérve, hogy hitben és engedelmességben lépjék meg az első lépést. Azonban a hajóban egyedül Péter volt az, aki engedett a hívásnak, és hitben cselekedett.

Máté evangéliumának 14. fejezetéből a 28-29. verseket így olvassuk: "Péter ekkor így válaszolt neki: Uram, ha te vagy az, parancsold meg, hogy odamenjek hozzád a vízen! Ő pedig így szólt: Jöjj! És Péter, kiszállva a hajóból, járni kezdett a vízen, és elindult Jézus felé."

Mert a hitben járás azt jelenti, hogy készek vagyunk feladni azt, amit látunk, a láthatatlanért és bizonytalanért. "A hit pedig a remélt dolgokban való bizalom, és a nem látható dolgok létéről való meggyőződés" (Zsidókhoz írt levél 11:1) Ez a vers a láthatatlan dolgokról való meggyőződésről és bizalomról szól, mert ha valamit nem látunk, még nem jelenti azt, hogy nem is létezik.

John Paton és felesége misszionáriusok voltak a Csendes óceán egyik szigetcsoportján. Egyik éjszaka ellenséges bennszülöttek vették körül a missziós telepet azzal a szándékkal, hogy felgyújtják a házakat, a házaspárt pedig megölik. Paton és felesége egész éjszaka imádkoztak, kérve Istent, hogy erősítse meg hitüket. Hajnalban csodálkozva látták, hogy támadóik egyszerűen sarkon fordulnak, és elmennek.

Egy év múlva a törzsfőnök keresztény lett. Paton megkérdezte tőle, hogy azon a bizonyos éjszakán mi állította meg őket tervük véghezvitelében. A törzsfőnök egy kérdéssel válaszolt: "Kik voltak azok a férfiak veletek?" Paton így szólt: "Senki sem volt velünk, a feleségemmel teljesen egyedül voltunk." Erre a bennszülött elmesélte, hogy katonák százait látták csillogó öltözékben és kivont karddal védelmezve a házaspárt. Isten nem csak készségesen, hanem örömmel is válaszol kéréseinkre. Sajnos azonban nem mindig tetszik nekünk válasza.

Tapasztalt halászként Péter jól ismerte a bárkákat és a viharokat. Azonban bizton kijelentem, hogy szerintem Péter még soha sem próbált meg előtte vízen járni, különösen nem tajtékzó tengeren. De hát ez mit sem számított, Jézus egyszerűen azt mondta: "Jöjj!" és ebben az egy szóban egy világot átölelő igazság rejtőzött. Erő minden próbához és viharhoz, bátorság minden jellegű konfliktus kezeléséhez, és az Isten jelenlétének ígérete. Minden egybefoglaltatik ebben a szóban azok számára, akik készek engedelmeskedni Jézusnak, elhagyják a bárka biztonságát, és kilépnek az ismeretlen vízre, hogy Jézushoz mehessenek. Isten azonban soha sem kényszeríti ránk akaratát. Engedelmességre hív bennünket, de a választást teljesen ránk hagyja.

Péter az engedelmességet választotta, amikor lecsatolta szandálját, felkötötte köntösét, és átlépett a bárka oldalán. Péter maga mögött hagyta az "ismert dolgokat", a biztonságot, átlépett félelmein, és egy mélyen gyökerező, Istenbe vetett hitben tette meg lépését. És ekkor történt az, amit mindannyian megtettünk már életünk egy bizonyos pontján. Levette szemét Jézusról és elkezdett süllyedni. Péter segítségért kiáltott. Olyan szép látni, hogy Jézus azonnal kinyújtotta kezét és megragadta Péter hadonászó karját. Én személy szerint valószínűleg hagytam volna ezt a kétkedő tanítványt, jól megleckéztetve, hogy egy súlyos kőhöz hasonlóan elnyelje a víz. Ám Jézus nem így viszonyult hozzá. Mert a mindent elfedező kegyelem jelen volt, - a viharban, Péter hitehagyásánál és a megmentésért való könyörgésben is. A szeretet meghallotta Péter kiáltását, és az irgalom megmentette őt.

Hogy vagy, kedves barátom? Viharban hánykolódsz éppen egy bárka oldalába kapaszkodva, azon töprengve, hogy vajon hol lehet Isten? Miért hallgat a menny? Bensődet félelmek és kétségek szorongatják? Kiálts hát Istenhez! Tedd meg hitben az első lépést, Ő eléd fog menni, és mindenképpen találkozni fog veled.

Atyám, a szívemet kétségek szorongatják, és nagyon félek. Szeretnék bízni Benned, Uram. Szeretném hitben megtenni a lépésemet, bízva abban, hogy te ott leszel mellettem a legnagyobb szükségben is, de bevallom, nagyon gyenge vagyok. Kérlek segíts, hogy meghalljam a hangod a dühöngő hullámok zaja, és az emberi értelem tanácsa ellenére. Adj erőt, hogy a körülményeim tengere ellenére is szememet mindig Rajtad tarthassam. Jézus nevében, Ámen

Ha félek is, benned bízom! (56. Zsoltár 4. verse)

Szerinted mit jelent Istenbe vetni a bizalmadat?

Békességet hagyok nektek, az én békességemet adom nektek, de nem úgy adom nektek, ahogyan a világ adja. Ne nyugtalankodjék a ti szívetek, ne is csüggedjen!

(János evangéliuma 14:27)

Szerinted a békesség irányítja az érzelmeinket, vagy inkább a helyén kezelt érzelmek biztosítják számunkra a valódi békét? 

Lépd meg hitben az első lépést, és engedd, hogy Isten békessége uralja szívedet!

A békesség nem a konfliktus mentességet, nem is a gondok hiányát vagy pedig a probléma-nélküliséget jelenti, mert a békesség nem egy érzés, hanem egy Személy - Jézus Krisztus - és amikor igazán megismerjük Őt, akkor tapasztalhatjuk meg a valódi békét. ÁMEN!

(Forrás: Girlfriends in God, Get out of that Boat, Mary Southerland, Copyrighted by Girlfriends in God, Inc. 2014, Used with permission,http://www.girlfriendsingod.com/2014/get-out-of-that-boat-2/)

Jelenések könyve: Az első angyal üzenete

,,És láttam, íme, a Bárány állt ott a Sion hegyén, és ővele száznegyvennégyezren, akiknek homlokára fel volt írva az ő neve és Atyjának neve. Hangot hallottam a mennyből, mint nagy vizek zúgását, és mint nagy mennydörgés hangját, és olyan volt a hang, amelyet hallottam, mintha hárfát pengetnének. Új éneket énekeltek a trón előtt, a négy élőlény és a vének előtt, és senki sem tudta megtanulni azt az éneket, csak a száznegyvennégyezer, akik áron vétettek meg a földről. Ezek azok, akik asszonyokkal nem szennyezték be magukat, mert szüzek. Ezek azok, akik követik a Bárányt, ahova megy. Ezek áron vétettek meg az emberek közül zsengéiül Istennek és a Báránynak, és szájukban nem találtatott álnokság, mert feddhetetlenek. És egy másik angyalt láttam az ég közepén repülni, akinél az örökkévaló evangélium volt, és azt hirdette a föld lakosainak, minden nemzetségnek, törzsnek, nyelvnek és népnek, és hangosan ezt mondta: Féljétek Istent, és adjatok neki dicsőséget, mert eljött ítéletének órája, és imádjátok azt, aki teremtette a mennyet, a földet, a tengert és a vizek forrásait.,,- Jelenések 14:1-7

Az első, amit láthatunk a 14. fejezetben, hogy 144 000 megváltott hálát ad Istennek. Ezek azok az emberek, akiket Jézus megváltott és ők szeretetből fakadó hálából követték őt. Vagyis törekedtek úgy élni, ahogy Jézus bemutatta, illetve tanította.

Ezután angyalt látott az apostol az ég közepén repülni. Az angyal szó küldöttet jelent. Ez az angyal egy vallási mozgalmat jelképez, amely Isten üzenetét hirdeti a világnak.

Mit is mond? „Féljétek Istent, és adjatok neki dicsőséget, mert eljött ítéletének órája, és imádjátok azt, aki teremtette a mennyet, a földet, a tengert és a vizek forrásait.”

Több dolgot is meg kell jegyeznünk.

Arról szól, hogy Isten a Teremtő. Annak ellenére, hogy a Biblia világosan elmondja, hogy Isten teremtett minket, sokan nem hiszik el. Különféle elméletek vannak, amik ellentétben állnak Isten szavával.

Viszont Isten ott volt. Ezért elhihetjük Neki, hogy úgy történt, ahogy leíratta. Eljön az az idő, amikor Isten megítéli a világot. Minden egyes ember esetét előveszik a mennyben. Megvizsgálják, hogy hitt-e, valódi volt-e a hite. Aki nem kért kegyelmet Jézustól, annak bizony szomorú sorsa lesz.

Arra is felszólít az angyal, hogy féljük Istent. Mit jelent ez? Azt, hogy tiszteljük Őt. Istent akkor tiszteljük, ha szeretjük, és engedelmeskedünk Neki, ha elismerjük, hogy Ő a Teremtő.

Mivel lehet Istent, mint Teremtőt tisztelni?

Amikor Isten megteremtette Földünket, egy napot megszentelt, hogy ez emlékeztessen mindenkit, hogy Ő a Teremtő. Ez a nap a szombat. Tisztelni tehát úgy lehet Őt, ha megtartjuk parancsait, köztük a negyedik parancsot, ami a teremtés emlékünnepére irányítja figyelmünket.

A másik gondolat ebben az üzenetben az ítélet. Ha bocsánatot kérünk Jézustól elkövetett bűneink miatt, és ha tiszteljük Őt azzal, hogy megtartjuk, amit kért tőlünk, akkor nem kell félned az ítélet órájától

Gyűrűs Panni-

Komment

Ma tőle kaptam egy nagyon nem keresztény hozzászólást, véleményt egy tanításról amit először is nem én írtam, hanem neves nagy tanító, másik részről pedig nekem is az a véleményem ha valakit kicsi korában megkeresztelik és felnőtt korában ismeri meg Istent és elmondja a megtérők imáját és utána bemerítkezik!

Ahogy Jézus mintát adott Keresztelő Jánosnál!

Sajnos nem evangéliumi látása van a hölgynek..

De nem is ez a baj...hanem az, hogy sok sok kommetben olyan agresszívan reagálnak ,,keresztények,, más véleményére, hitére, látására, hogy az felháborító!

A világi embereknek több tiszteletük és toleranciájuk van!!

Még ha nem is úgy látja, érti, hiszi az Igét, akkor sem így reagáljuk le!!
SENKI sem lát tisztán mindent! Megvan írva, hogy tükör által homályosan van csak tudásunk!
De egy Úr által felkent nagy tanító véleménye mégiscsak fontosabb, mint egy olyan emberé, aki sem nem tanult teológiát, sem szeretet, tisztelet nincs benne!

Pál Apostól idézve: Pál apostol első levele a korintusiakhoz

A szeretet himnusza.

Szóljak bár emberek vagy angyalok nyelvén,
Ha szeretet nincs bennem,
Csak zengő érc vagyok vagy pengő cimbalom.
Legyen bár prófétáló tehetségem,
Ismerjem bár az összes titkokat és minden tudományt,
Legyen akkora hitem, hogy hegyeket mozgassak,
Ha szeretet nincs bennem,
Mit sem érek.


Íme az üzenet:

Kedves Mónika! A felnőtkori Bemerítkezés, fontos annak, akit gyermekOkrában nem kereszteltek meg, a szülei! De akit már mEgkereszteltek, annak felesleges a 2. megkeresztelkedés, vagy bemerítkezés, ahogy ti hívjátok! Nagyon sajnálom a Ti vallásotokat, hogy nem olvassátok az Ó SzÖvetséget!

MERT MÚLT NÉLKŰL NINCS JÖVŐ! ÁBRAHÁM, MILYEN KÁR, HOGY SOHA NEM OLVASTÁL RÓLA! Ő VOLT AZ AKINEK ISTEN IDŐS KORÁRA GYERMEKET ÍGÉRT, ÉS UGY IS LETT. Lukács Evangéliumában olvashatsz ismét, ÁBRAHÁMRÓL, A GAZDAG, ÉS A LÁZÁR TÖRTÉNETÉBEN. MEGHALT A SZEGÉNY LÁZÁR, ÉS A MENNYBEN NYITOTTA KI A SZEMEIT. ÉS ÁBRAHÁM VITTE ŐT A KEBELÉN. A GAZDAG, MEG A POKOLBAN NYITOTTA KI AZ Ő SZEMEIT. AMIKOR ISTEN, ÁBRAHÁMNAK GYERMEKET ÍGÉRT JÉZUS MÉG TESTBEN NEM JÁRT A FÖLDÖN,NEM VOLT KERESZTELÉS, VAGY AHOGY TI HÍVJÁTOK BEMERÍTÉS, ÉS ÁBRAHÁM MÉGIS A MENNYBE KERÜLT! DE TE OLYAN OSTOBA VAGY, HOGY AZ Ó SZÖVETTSÉGET, NEM ÉRTED, INKÁBB FÉLRE MAGYARÁZOD AZ ISTEN IGÉJÉT!
SZÉGYELD MAGAD!
PoNTOSAN ÍDÉZTED, A BIBLIÁBÓL, TGYETEK TANÍTVÁNYOKKÁ, MINDEN NÉPEKET, MEGKERESZTEVÉN ŐKET! KÉT SZÓT HANGSÚLYOZOK, MEGKERESZTELVÉN ŐKET! EZT ÍRJA AZ ISTEN ÍGÉJE. NEM AZT ÍRJA HOGY CSAK A FELNŐTTEKET!HANEM, MINDEN NÉPEKET! a GYERMEKEKET IS!!
BAJ VAN, A LÁTÁSODDAL?! ENNYI!

*********************
A stílusod is nagyon keresztényi szeretetet sugall 😞 miért kell így írnod, így reagálni egy kereszténynek????

szomorúúúú

hiába minden tudás, ha nincs benned szeretet

NE ÍRJ többet nekem!!

Csevegés vége

https://www.facebook.com/ildiko.jakabtokosne

Azt hiszem nem nekem kell szégyellnem magam! Meg senkinek sem, ha valaki másképp érti, látja az Igét! Egy részről pont ezért van ennyi felekezet és megosztottság Krisztus testében sajnos!

Másrészről nagyon nagy szégyen egy friss keresztény, vagy világi ember bele olvas és azt gondolja, ilyen a keresztényi szeretet?? Nekünk Krisztusi életet kell élnünk!! Ő pedig maga a SZERETET!!

Holott mindenki ahol van, az Úr testének része, mindazonáltal a test kompletten test...minden része fontos!

Ámen Imádkozunk, egymás megértettségért! Többek közt ezért is vár még az Úr.....gondoljatok bele mit talál...ha most jönne vissza, na ez a szégyen...:(

Az Úr szövetségét megtartja nappal és éjjel

„Te alkottál nyarat és telet” (Zsoltárok 74,17)

Lelkem, kezd Istennel a karácsony havát. A hópehely és a csípős szél arra emlékeztetnek téged, hogy az Úr szövetségét megtartja nappal és éjjel. Ez bizonyossá tesz téged afelől, hogy azt a magasztos szövetségét is meg fogja tartani, amelyet veled kötött a Jézus Krisztusban, a te Megváltódban, Ő, ki hűen áll szava mellett e szegény, bűntől bemocskolt világ idejének és napjainak minden változásai között nem tűri azt meg, hogy kormányzásában hűtlenséget lehessen felfedezni, az Ő drága, szeretett Fia miatt.

„Isten, aki igazgatod
Az időket s kormányzod,
Tölts meg fény’ s kegyelemmel!”

Tél a lélekben semmi esetre sem kellemes évszak, és ha az éppen most állott be nálad, nagyon érzékenyen hathat rád, de van amellett vigasz is, tudni illik az Úr az, aki a telet előhívja. Ő küldi a szenvedés metsző viharát, hogy visszatartsa türelmetlenségünk rügyeit; „hinti a zúzmarát, mint a hamvat” örömeink egykor oly zöld mezejére, „a jeget darabokra fagylalja” életünk folyamában a gyönyör hullámai keménnyé fagynak. Mindezt Ő cselekszi, Ő a tél nagy Királya és uralkodik a fagy birodalmában, tehát nem szabad zúgolódnod. A veszteség, nyomorúság, keserv, betegség, szükség és számtalan egyéb bajok az Úrtól bocsáttatnak, és bölcs szándékából jönnek ránk. A fagy megöli az ártalmas rovarokat és akadályozza a pusztító nyavalyák terjedését; szétzúzza a szögeket és porhanyóssá teszi a talajt. Ah, bár a nyomor minden tele ilyen áldásos következményekkel járna részünkre!
Ó, csak most tudjuk eléggé becsülni a tűz jótékonyságát! Milyen jól esik annak zajos pattogása és éltető heve! Hasonlóképpen becsüljük Urunkat is, ki szívünk melegének és vigaszának állandó forrása a szükség minden idejében. 

Menjünk Hozzá és keressünk Nála hitben örömet és békességet magunknak. 

Burkolózzunk be ígéreteinek meleg ruhájába és fogjunk ahhoz a munkához, amely igen hideg időben előadja magát, mert rosszul menne sorsunk, ha vonakodnánk megfogni az eke szarvát; mint a rest, aki borzad a hidegtől, az ilyen szűkölködik és koldul aratáskor.

KENNETH COPELAND: Maradj az Igében !

,,Ha énbennem maradtok, és az én beszédeim bennetek maradnak, kérjetek, amit csak akartok, és meglesz az néktek.,, - János 15:7

Ez a „maradni” vagy „lakozni” szó nagyon fontos. Amikor Jézus azt mondta, hogy engedelmeskedjünk a parancsolatainak, és tartsuk meg a Szavát, akkor nem egyszerűen arra gondolt, hogy vallásos szabályokat kövessünk.
Azt mondta, hogy engedjük meg, hogy az Ő Igéje – amely egy élő dolog! – lakozást vegyen bennünk. Töltsünk időt az Igével, elmélkedjünk rajta, az Ige járjon a gondolatainkban, azt szóljuk, és az vezesse minden cselekedetünket.
Pál apostol így fogalmazott: „A Krisztus Igéje lakozzék bennetek gazdagon…” (Kolossé 3:16). A legtöbb hívőnek fogalma sincs arról, ez mit jelent. Ezért olyan erőtlenek.
Oral Roberts egyszer azt mondta, hogy amikor az Ige valóban benned lakozik, amikor élő, és gyümölcsöt terem, akkor hallod magadban. Tudod, milyen az, amikor egy dallam van a füledben, és állandóan azt hallod magadban? Amikor az Igében lakozol, valószínűleg ugyanígy fogod hallani az Igét.
Sokszor, amikor kétségbeejtő helyzetben voltam, és azon tűnődtem, mit tegyek, hirtelen egy igeverset hallottam mélyről, a bensőmből. Azonnal tudtam, mi a válasz a kérdésemre. A bennem lakozó Ige megszabadított.
Kérd meg a Szent Szellemet, hogy munkálkodjon az érdekedben. 

Csak mondd Neki: „Amit az emlékezetembe idézel az Igéből, pontosan az alapján fogok cselekedni. Engedelmes leszek Jézus minden parancsolatának, amit eszembe juttatsz.”
Hozz egy minőségi döntést, hogy az Igében lakozol. Hamarosan azt fogod találni, hogy az Ige lakozik benned.
________________________________________
Igei olvasmány: Kolossé 3:1-16

Csendes percek: NINCS FELJEGYZÉS

"Ti tehát így imádkozzatok: Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy, szenteltessék meg a te neved, jöjjön el a te országod, legyen meg a te akaratod, amint a mennyben, úgy a földön is;
mindennapi kenyerünket add meg nékünk ma, és bocsásd meg vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek; és ne vigy minket kísértésbe, de szabadíts meg a gonosztól; mert tied az ország, a hatalom és a dicsőség mindörökké. Ámen."- Mt 6,9-13.

 

(A szeretet) nem rója fel a rosszat. (1Kor 13,5)

Gyerekkoromban anyukám előszeretettel vásárolt élelmet egy közeli kis fűszerüzletben. Előfordult, hogy nem volt elég pénze a vásárláshoz. Ilyenkor Holler, a fűszeres, azt mondta: "Semmi gond." A vásárlói füzetbe felírta a tartozást. Amikor legközelebb a környéken járt, édesanyám mindig kifizette a tartozását.
A "jegyzékbe vételt" más módon is lehet gyakorolni. Lehet, hogy fejben jegyezzük meg, amikor nem vettek figyelembe, esetleg megbántottak vagy megsértettek. De nem úgy teszünk, mint Holler úr; mi csak nagyon ritkán húzzuk át a bejegyzést, és pipáljuk ki, hogy a tartozás kifizetve. A feljegyzés ott van az elménkben, készen arra, hogy még többet fűzzünk hozzá.
Mai olvasmányunkban Jézus a megbocsátás fontosságára figyelmeztet: "bocsásd meg a mi vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek." Jézus kijelentette és meg is mutatta irántunk érzett szeretetét azzal, hogy teljesen megbocsátott nekünk.

Arra hívattunk el, hogy másokat szeressünk, ahogyan ezt Jézus teszi. Ez azt jelenti, hogy akkor is meg kell bocsátanunk, ha a másik nem kér bocsánatot. Ha már nem tartunk, és nem frissítünk a fejünkben feljegyzéseket a bennünket ért sérelmekről, akkor mondhatjuk el magunkról, hogy úgy bocsátunk meg mi is, ahogyan ezt Jézus tette.

Imádság: Istenünk, emlékeztess minket, hogy mennyi mindent bocsátottál meg nekünk. Segíts hasonlóképpen megbocsátanunk és szeretnünk, ahogy Jézus tanított. Ámen.

Kinek kellene ma megbocsátanom?

Charles Huff (Illinois, USA)

IMÁDKOZZUNK A MEGBOCSÁTÁSRA VÁRÓKÉRT!

REINHARD BONNKE:GYÓGYULÁS – JOG SZERINT VAGY AJÁNDÉKKÉNT

Jézus találkozott egy nem zsidó özveggyel Szidonban, Izraelen túl, aki azt kérte tőle, hogy segítsen és gyógyítsa meg a kislányát. (Márk 7:24-31)

Jézus próbára tette az asszonyt, amikor „kutyának” nevezte őt. Az asszony nem tágított, mire Jézus így felelt neki: „Hadd lakjanak jól először a gyermekek, mert nem jó elvenni a gyermekek kenyerét, és odadobni a kutyáknak”. Jézus itt kétféle embert ír le: a JOGGAL rendelkezőket és a JOGGAL nem rendelkezőket. A „gyermekek” IZRAEL népe, akiké voltak az ígéretek és a szövetség. A „kutyák” kívül voltak Izrael áldott közösségén. A gyermekeknek a kenyér JOG SZERINT, születési jogon jár! A kívülvalóknak a kenyér AJÁNDÉK, amit szívességből „dobnak oda” nekik. És az asszony ezt ismerte fel: ami nem lehet az övé JOG szerint, az az övé lehet AJÁNDÉKBÓL (szívességből/kegyből), ezért így felelt: Akkor dobj oda nekünk, akiket KUTYÁNAK nevezel, az Izrael számára készült gyógyító kenyérből néhány morzsát! Jézus elcsodálkozott az özvegy hitén, és meggyógyította a leányát. Azt szokták mondani: Ha gyógyulást akarsz, előbb meg kell térned! Ez igaz is, meg nem is: A Megváltottak a gyógyulás ÍGÉRETE alatt vannak, a Megváltatlanok pedig a „gyógyulás AJÁNDÉKA” alatt, és mindkettő Isten irgalmasságán nyugszik! Szóval így is, úgy is biztonságban vagyunk Jézus karjaiban. Dicsőség az Úrnak! Isten áldjon benneteket! 

REINHARD BONNKE-

Igazságok Rapszódiája :A helyes szavakat szóld

,,Mert a te beszédidből ismertetel igaznak, és a te beszédidből ismertetel hamisnak,, (Máté 12:37).

A szavak oly nagyon fontosak Isten Királyságában . A szavaiddal következetesen irányíthatod a pályádat a győzelem és a siker útján, és újrateremtheted az életed körülményeit. A megváltás alapelve szavakon alapszik. A Róma 10:10 szerint: „...szívvel hiszünk az igazságra, szájjal teszünk pedig vallást az idvességre.”

Fontos megfigyelnünk a fenti igevers két kulcsszavát, melyek a „szív” és a „száj.” A szíveddel hiszel és megbékülsz Istennel, a száddal pedig megvallást teszel az üdvösségre.

A száj szó görög megfelelője a „stoma”. A stoma egy fegyver élét vagy elejét jelenti. Eszerint a szád mint fegyver adatott neked. Ez azt juttatja eszünkbe, amit az Ige ír az Efézus 6:17-ben: „Az idvesség sisakját is fölvegyétek, és a Szellemnek kardját, a mely az Isten beszéde.”

Amikor kimondod Isten Igéjét, gyakorlatilag egy fegyvert használsz. Például, ha egy betegség támad meg, ne beszélj róla mindig, és ne panaszkodj az embereknek a helyzetről, hanem vess véget neki a száddal, azzal, hogy Isten Igéjét szólod, amely az állapotodhoz szól!

Emlékezz, amit kimondasz, megtörténik. A szavaid vagy alkotnak vagy rombolnak. Akárcsak Jézus szavai, a te szavaid is szellem és élet. Jézus azt mondta, meglesz neked, amit mondasz (Márk 11:23). A Prédikátor könyve 8:4 elmondja, hogy a király szava hatalmas, Ő pedig királyokká és papokká tett minket Istennek (Jelenések 1:6). Rendeleteket hozunk mint királyok, és imádkozunk mint papok, Isten Igéjét kimondva, hogy változást hozzunk létre az életünkben és mások életében.
Használd jól a szádat; szóld a helyes szavakat - Isten Igéjét – kizárólag és mindenkor! Hallelujah!

Ima
Drága Atyám, köszönöm értékes Szavaidat, melyek
életet adnak. Köszönöm a dicsőséget és a változást,
melyet átélek az életemben az Ige eredményeként, amely
gazdagon lakozik a szívemben és kiárad az ajkaimon. Isteni
bölcsességben és a Szellem örömében, békességében
járok ma és mindenkor. Jézus nevében, Ámen.

További tanulmányok:

Ésaiás 49:2;
Hasonlóvá tevé számat az éles kardhoz, keze árnyékában rejtett el engem, és fényes nyíllá tett engemet, és tegzébe zárt be engem.

Jelenések 19:15;
És az ő szájából éles kard jő vala ki, hogy azzal verje a pogányokat; és ő fogja azokat legeltetni vasvesszővel; és ő nyomja a mindenható Isten haragja hevének borsajtóját.

Márk 11:23;
Mert bizony mondom néktek, ha valaki azt mondja ennek a hegynek: Kelj fel és ugorjál a tengerbe! és szívében nem kételkedik, hanem hiszi, hogy a mit mond, megtörténik, meg lesz néki, a mit mondott.

Lelki békesség értéke

„Amacjá ezt kérdezte az Isten emberétől: De mi lesz azzal a száz talentummal, amit az izraeli csapatnak adtam? Az Isten embere így felelt: Tud az Úr neked annál többet is adni!” (2Krónika 25, 9)

Nagyon fontos kérdésnek tűnt ez fel Júda királya előtt és lehetséges, hogy a megpróbált és megkísértett keresztyének részére még jóval fontosabb az. 

Valami nagy összeg elveszítése, sohasem valami kellemes dolog. S ha keresztyéni hitünk alapelvei megkövetelik azt tőlünk, testünk nem mindig mutatkozik hajlandónak az ilyen áldozatra. 

„Miért veszítsem el azt, amit olyan hasznosan tudnék forgatni? Hiszen jó pénzen még az igazságot is meg lehet venni. Gondoljatok gyermekeinkre és csekély bevételünkre”. Ezek a kifogások és még több ezer abba a kísértésbe ejthetik a keresztyént, hogy hamis nyereség után kapkod, vagy visszatarthatják attól, hogy megtegye azt, amire lelkiismerete indítja, ha jelentős veszteséggel járna annak kivitele. Nem minden ember tudja e dolgokat a hit által felfogni, s éppen Krisztus tanítványainál gyakran igen sokat nyom a latban ez a mondás: „Élnünk kell!”

„Az Úr neked annál sokkal többet adhat!” Egy teljesen kielégítő felelet erre az aggodalmas kérdésre. Atyánknál van a pénztár kulcsa, és amit Őérte elveszítünk, ezerszeresen pótolhatja. A mi feladatunk, hogy akaratát cselekedjük, és ezután bízhatunk abban, hogy Ő gondot visel rólunk. Az Úr senkinek sem fog adósa maradni. 

A Szentek tudják jól, hogy egy szem lelki békesség felér ezer tonna arannyal. 

Aki jó lelkiismeretét durva, félig-meddig foszlányos ruhával fedi, az nagyobb lelki kincset hord magával, mint amennyit elveszített. Istennek tetszése és egy kis hajlék elég a hú szív számára, ellenben az Ő haragja és egy palota a kegyelemben részesült lélek részére elviselhetetlen pokol lenne. Bár rosszat rossz kövessen, s minden gazdagság elenyésszen, mégsem veszítjük el kincsünket, mely fenn van, ahol a Krisztus van, az Istennek jobbján ülve. 

De már most is úgy intézi az Úr, hogy az alázatosok bírják e földet és nem enged a jóban szükséget látni a jámboroknak, akik őszintén járnak.

Andrew Wommack: Ne mondd!

“Ne aggódjatok tehát, és ne mondjátok: Mit együnk? – vagy: Mit igyunk? – vagy: Mit öltsünk magunkra? (Máté 6:31)

Ebben a részben Jézus azt mondja, hogy ne aggódjunk és ne nyugtalankodjunk anyagi szükségeink felől. Lehetetlenség lenne nem gondolnunk egyáltalán fizikai szükségleteinkre.
Még Jézus is gondolt a pénzügyi szükségére, amikor adót kellett fizetnie. (Máté 17:24-27.)

Ne foglalja el gondolatainkat a gazdagság, az élet szükségletei felől való aggódásra ne fordítsunk időt.
Ezek a dolgok ráadásként adatnak nekünk, amikor az első helyre tesszük Isten Királyságának keresését.
E szerint a vers szerint a nyugtalanító gondolatokat akkor ragadjuk meg, amikor kimondjuk őket. Kételkedő gondolatok jönni fognak, ám addig nem vétkezünk, amíg nem fogadjuk be őket, tehát ne beszéljük ki aggódó gondolatainkat!
Igen fontos számunkra, hogy vigyázzunk azzal, amiről beszélünk.

Jézus arra figyelmeztet bennünket, hogy hitben szóljunk, mely megfelel az Ő Igéjének, így pozitív eredmények fogják követni beszédünket. Ha a kételkedés szavait beszéljük, akkor végül hinni fogunk bennük, és megtörténnek azok a negatív dolgok, amiket ezek a szavak kifejeztek.
 Nincs olyan, hogy “üres szavak”, melyek ne dolgoznának értünk vagy ellenünk.
Halál vagy élet van minden kimondott szavunkban. (Példabeszédek 18:21.) Szavaink lehetnek a legerőteljesebb fegyvereink Isten erejének felszabadítására és az ördög legyőzésére, vagy ellenkezőleg, a gonosz csapdájává is válhatnak. (Példabeszédek 6:2.)
Őrködj ma a szavaid felett. Ne táplálj magadban félelemmel, aggódással, vagy a szembejövő helyzetekkel kapcsolatos nyugtalanító gondolatokat.
Ehelyett tudatosan törekedj arra, hogy olyan módon szólj, ami hitedet, bizalmadat és magabiztosságodat fejezi ki az Úr iránt.