2Móz 20,3–6.
„A mézet nem imádjuk, csak Istent!” – kiáltott közbe óvodás kislányom egy mackós bábelőadáson. Eljutottunk már erre a szintre?
Ünnepi vasárnapok és a múlt heti boldogmondások után térjünk vissza az egyik alaphoz!
3„Ne legyen más istened rajtam kívül! 4Ne csinálj magadnak semmiféle istenszobrot azoknak a képmására, amik […]
Ünnepi vasárnapok és a múlt heti boldogmondások után térjünk vissza az egyik alaphoz!
A gazdag ifjúnak is ez volt a baja: ha még a külsőleg látszó, emberi viszonyait rendben lévőnek tartotta is, szívét megkötözte a pénz. „Gyermekeim, mily nehéz azoknak, akik a gazdagságban bíznak, az Isten országába bemenni!” (Mk 10,24 – Károli)
Jézusunk ezen a héten minket vizsgál meg, van-e az életünkben olyan dolog, amiben jobban bízunk, mint Istenben. Ez az, amit bálványként határoz meg az ige, és amitől tilt a második parancsolat.
Ide kapcsolódik egy isteni megállapítás is, ami magyarázatot ad a mégis sokfelé jelen lévő sokféle bálványimádásra, a primitív népek termékenységrítusaitól a posztmodern kor globális Facebook-függéséig. „Ha szemedet az égre emeled, és látod a napot, a holdat és a csillagokat, az ég egész seregét, ne tántorodj meg, ne borulj le azok előtt, és ne tiszteld azokat; mert azokat az ég alatt levő többi népnek hagyta meg Istened, az Úr.” (5Móz 4,19) Akiket viszont kiválasztott és népeként kezel, azoknak egyértelművé teszi az ő egyedülvalóságát. Nem kell tehát őt elképzelni és kiábrázolni, mert ő maga-magától Isten. De nem is kell alábbadni az ő tiszteleténél, hi-szen az egy igaz, örök Isten közel engedett magához. Legyen igaz istentisztelet az életünk!
Imaáhítat
Adjunk hálát az evangélium ma is eleven
hatalmáért! (Róm 1,14–17a)
(Papp Dániel)
Ide kapcsolódik egy isteni megállapítás is, ami magyarázatot ad a mégis sokfelé jelen lévő sokféle bálványimádásra, a primitív népek termékenységrítusaitól a posztmodern kor globális Facebook-függéséig. „Ha szemedet az égre emeled, és látod a napot, a holdat és a csillagokat, az ég egész seregét, ne tántorodj meg, ne borulj le azok előtt, és ne tiszteld azokat; mert azokat az ég alatt levő többi népnek hagyta meg Istened, az Úr.” (5Móz 4,19) Akiket viszont kiválasztott és népeként kezel, azoknak egyértelművé teszi az ő egyedülvalóságát. Nem kell tehát őt elképzelni és kiábrázolni, mert ő maga-magától Isten. De nem is kell alábbadni az ő tiszteleténél, hi-szen az egy igaz, örök Isten közel engedett magához. Legyen igaz istentisztelet az életünk!
Imaáhítat
Adjunk hálát az evangélium ma is eleven
hatalmáért! (Róm 1,14–17a)
(Papp Dániel)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése