Nem az lett volna az igazságos, ha a Menny megtorolta volna a halálát? Jézus azonban nem bosszúért kiáltott, hanem így imádkozott: „Atyám, bocsáss meg nekik!” (Lukács 23,34)
Még azok is bűnbocsánatot nyertek Jézus imádsága nyomán, akiknek a lelkén száradt a meggyilkolása, legyenek azok zsidók, rómaiak vagy görögök. Vére, amelyet kiontottak, az ő megváltásukért is folyt. Azon a kereszten nyertek bocsánatot a bűneikre, amelyet ők maguk állítottak. Az üdvösségük, és a miénk is azzal az isteni tollal íródott, amelyhez Jézus drága vére volt a tinta. Ahelyett, hogy bosszút állt volna a bűneinkért, megengedte, hogy ráhulljon minden bosszú, amelyet mi érdemeltünk volna. Ő volt az a hatalmas és végső áldozat, amely örökre megállította a véres bosszúk sorozatát! Jézus saját vérét ajánlotta fel, hogy véget vessen minden ellenségeskedésnek.
Pál apostol ezt így fejezte ki: „Isten ugyanis Krisztusban megbékéltette a világot önmagával” (2 Korinthus 5,19).
„Mert tetszett az egész teljességnek, hogy benne lakjék, és hogy általa békéltessen meg önmagával mindent, a földön és a mennyben, úgy, hogy békességet szerzett a keresztfán kiontott vére által” (Kolossé 1,19-20).
„Mert ő a mi békességünk, aki a két nemzetséget eggyé tette, és az ő testében lebontotta az elválasztó falat, az ellenségeskedést, és eljött, és békességet hirdetett nektek, a távoliaknak, és békességet a közelieknek” (Efézus 2,14 és 17).
Legyetek áldottak! REINHARD BONNKE
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése