Ha Őt nem izgatta volna a dolog, elvesznénk. Ő az egyetlen, akinek az utunk végén majd számot kell adnunk. Csak az számít, Ő mit gondol rólunk. Ha Ő elítél, mit számít minden más vélemény? Ha Ő nem bocsát meg, mit számít, ha bárki más megbocsát? Ha a Legfelsőbb Bíróság felmentő ítéletet hozna is, ha a sértett fél ki is mondaná: „megbocsátok”, még mindig szembe kell nézni Istennel. A bűnösök végül mind megállnak a Bíró előtt, meztelenül és szégyenkezve, mint Ádám és Éva az Éden kertjében. Mivel takarják majd el meztelenségüket? Az elismerő okleveleikkel, a gyászszertartásukon elhangzott méltatásuk füge faleveleivel? A világ elismerése, tapsa, méltatása és kitüntetése itt már semmit nem ér.
De hála Istennek a „nagy üdvösségért” (Zsidó levél 2,3), hogy Ő maga készítette el számunkra az üdvösség ruháját, amely a legdrágább anyagból készült, és a Golgotán lett láthatóvá Jézus Krisztus által!
De hála Istennek a „nagy üdvösségért” (Zsidó levél 2,3), hogy Ő maga készítette el számunkra az üdvösség ruháját, amely a legdrágább anyagból készült, és a Golgotán lett láthatóvá Jézus Krisztus által!
Legyetek áldottak! REINHARD BONNKE
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése