Példabeszédek 16. rész

1. Az embernél vannak az elme gondolatjai; de az Úrtól van a nyelv felelete.
2. Minden útai tiszták az embernek a maga szemei előtt; de a ki a lelkeket vizsgálja, az Úr az!
3. Bízzad az Úrra a te dolgaidat; és a te gondolatid véghez mennek.
4. Mindent teremtett az Úr az ő maga czéljára; az istentelent is a büntetésnek napjára.
5. Útálatos az Úrnak minden, a ki elméjében felfuvalkodott, kezemet adom rá, hogy nem marad büntetetlen.
6. Könyörületességgel és igazsággal töröltetik el a bűn; és az Úrnak félelme által távozhatunk el a gonosztól.
7. Mikor jóakarattal van az Úr valakinek útaihoz, még annak ellenségeit is jóakaróivá teszi.
8. Jobb a kevés igazsággal, mint a gazdag jövedelem hamissággal.
9. Az embernek elméje gondolja meg az ő útát; de az Úr igazgatja annak járását.
10. Jósige van a király ajkain; az ítéletben ne szóljon hamisságot az ő szája.
11. Az Úré az igaz mérték és mérőserpenyő, az ő műve minden mérőkő.
12. Útálatos legyen a királyoknál istentelenséget cselekedni; mert igazsággal erősíttetik meg a királyiszék.
13. Kedvesek a királyoknak az igaz beszédek; és az igazmondót szereti a király.
14. A királynak felgerjedt haragja olyan, mint a halál követe; de a bölcs férfiú leszállítja azt.
15. A királynak vidám orczájában élet van; jóakaratja olyan, mint a tavaszi eső fellege.
16. Szerzeni bölcseséget, oh menynyivel jobb az aranynál; és szerzeni eszességet, kivánatosb az ezüstnél!
17. Az igazak országútja eltávozás a gonosztól; megtartja magát az, a ki megőrzi az ő útát.
18. A megromlás előtt kevélység jár, és az eset előtt felfuvalkodottság.
19. Jobb alázatos lélekkel lenni a szelídekkel, mint zsákmányon osztozni a kevélyekkel.
20. A ki figyelmez az igére, jót nyer; és a ki bízik az Úrban, oh mely boldog az!
21. A ki elméjében bölcs, hívatik értelmesnek; a beszédnek pedig édessége neveli a tudományt.
22. Életnek kútfeje az értelem annak, a ki bírja azt; de a bolondok fenyítéke bolondságuk.
23. A bölcsnek elméje értelmesen igazgatja az ő száját, és az ő ajkain öregbíti a tudományt.
24. Lépesméz a gyönyörűséges beszédek; édesek a léleknek, és meggyógyítói a tetemeknek.
25. Van oly út, mely igaz az ember szeme előtt, de vége a halálnak úta.
26. A munkálkodó lelke magának munkálkodik; mert az ő szája kényszeríti őt.
27. A haszontalan ember gonoszt ás ki, és az ő ajkain mintegy égő tűz van;
28. A gonosz ember versengést szerez, és a susárló elválasztja a jó barátokat.
29. Az erőszakos ember elhiteti az ő felebarátját, és nem jó úton viszi őt.
30. A ki behúnyja szemeit, azért teszi, hogy álnokságot gondoljon; a ki összeszorítja ajkait, már véghez vitte a gonoszságot.
31. Igen szép ékes korona a vénség, az igazságnak útában találtatik.
32. Jobb a hosszútűrő az erősnél; és a ki uralkodik a maga indulatján, annál, a ki várost vesz meg.
33. Az ember kebelében vetnek sorsot; de az Úrtól van annak minden ítélete.

Alfred Christlieb: Bizonyságaid örökkévaló örökségem

,,Én azonban, és az én házam az Úrnak szolgálunk.,,- Józs 24,15

Ez Józsué vezérigéje. Érzi, hogy közeledik a vég. Még egyszer maga köré gyűjti az egész népet. Választás elé állítja őket, hogy kinek akarnak szolgálni: a káldeai ősatyák bálványainak, Egyiptom és Kánaán bálványisteneinek, vagy az élő Istennek? Ő végül így kiált: "Én azonban, és az én házam az Úrnak szolgálunk".

Micsoda felemelő kép: egy ember, aki függetlenül mások döntésétől, határozottan az Úr oldalán áll. Ma, a keresztyénség és a világ gonosz összekeveredése idején nagy szükségünk van olyan keresztyénekre, akiket Isten Lelke szilárdakká és állhatatosakká tett, akik nem a névleges keresztyének világi szokásain, hanem a Biblián tájékozódnak, akik mentesek az emberektől való félelemtől, se jobbra nem tekintenek, se balra, hanem tiszteletteljes félelemmel csak fölfelé. "Én és az én házam" - mondja Józsué. Nem mindenki szólhat így. Sokan a házasságnál a pénzre vagy a szép alakra néztek. Józsuénak olyan felesége volt, aki hozzá hasonló módon félte az Istent. Milyen keserűen kell némelyeknek megbánniuk, hogy ők nem így választottak! Évtizedekig sóhajtozhatnak emiatt.

Isten könyörüljön a könnyelműen gondolkozó ifjúságunkon, akik olyan kapcsolatokat létesítenek szüleik háta mögött, amit később keserűen meg kell siratniuk!

Én és az én házam az Úrnak szolgálunk - mondja Józsué. Józsué hite több volt, mint észvallás. Egész életében az Úr szolgálatában állt. Így legyen a mi életünkben is! Ha otthon vagyunk, vagy a munkahelyen, ha utazunk, vagy látogatóban vagyunk: álljunk mindig az Úr szolgálatában!

Mert azért jött az Úr, "hogy megszabadulván a mi ellenségeink kezéből, félelem nélkül szolgáljunk Neki egész életünkben". (Lk 1,74)

Varga László: Isten asztaláról

"Ha vétkezel, mit ártasz neki? Bármennyi a bűnöd, mit tehetsz ellene? Ha igaz vagy, mit adsz neki, vagy mit kap tőled? Csak a magadfajta embernek árt a bűnöd, és az ember fiának használ igazságod."-Jób 35,6-8

Az ember önkéntelenül arra gondol, hogy ha jót tesz és szépen él, Istennek használ vele, ha bűnt követ el, Istennek okoz kárt. Mi ebben az igazság? Isten munkatársának teremtett és rendelt minket, az Ő rendelésében, az Ő országa építésében okoz hiányt bűnünk, engedetlenségünk. De neki van ahhoz ereje, hogy lázadásainkat is felhasználja, más irányban, a maga céljaira. Neki magának ugyan mit árthat az emberparány rosszakarata? Az viszont egyszerű nagyképűség, ha azt gondoljuk, hogy jó tetteink neki használnak. Ő azokat valóban fel kívánja használni többi gyermeke boldogságára, a közösség építésére. De az eredményt emberek élvezik, családod, néped, közösséged, mindazok, akik körülötted élnek. Te pedig azok engedelmességét, akik téged szeretnek és szolgálnak. Ne essünk tévedésbe: Istennek mi sem adni, sem tőle elvenni semmit nem tudunk. Magunkat tesszük értékessé vagy hiábavalóvá engedelmes vagy engedetlen magatartásunkkal.

Jó Atyám, ments meg engem attól az értelmetlenségtől, hogy úgy képzeljem, hogy én árthatok vagy használhatok neked azzal, amit teszek. Kétéves gyermeknek jól áll, ha ököllel ront apjának, vagy megajándékozza egy katicabogárral. De én felnőttnek, értelmes embernek tudom magam, ne tegyem magam nevetségessé sem előtted, sem magam vagy mások előtt értelmetlen nagyképűségemmel! Tudom, örömöt szerezhetek neked engedelmességemmel, azért is olyan jó neked szolgálni, nekem jó az, én leszek általa gazdagabb és boldogabb. Én szenvedem meg, én vesztem el életem szépségeit, áldásait, ha veled szembe fordulok. Erre taníts meg Uram, s tégy képessé arra, hogy eléggé szeressem és gazdagítsam magam azzal, hogy másoknak szolgálok, másokat igyekszem boldogabbá tenni, mások életében kívánok áldássá lenni. Ezt a bölcsességet kérem Tőled, áldj meg vele, Uram. Ámen.

Andrew Kuyvenhoven: Mindennap az Ige fényében-AZ APOSTOLI TANÚ

A mai napon olvasandó igeszakasz: ApCsel 1,15-26 

15 Azokban a napokban felállt Péter a testvérek körében, amikor mintegy százhúsz főnyi sokaság is volt velük együtt, és így szólt: 

16 "Atyámfiai, férfiak! Be kellett teljesednie az Írásból annak, amit előre megmondott a Szentlélek Dávid szája által Júdásról, aki vezetője lett azoknak, akik elfogták Jézust; 

17 közénk tartozott, és részt kapott ebből a szolgálatból. 

18 Ez azután mezőt szerzett ennek a gonosztettnek jutalmából, de fejjel lezuhant, kettészakadt derékban, és egész belső része kifordult. 

19 Közismertté is vált ez Jeruzsálem lakói előtt, ezért nevezték el azt a mezőt a maguk nyelvén Akeldamának, azaz Vérmezőnek. 

20 Így van megírva a Zsoltárok könyvében: Legyen a szállása pusztává, és lakó ne legyen benne, tisztségét pedig más vegye át. 

21 Szükséges tehát, hogy azok közül a férfiak közül, akik egész idő alatt együtt voltak velünk, amíg közöttünk járt az Úr Jézus, 

22 kezdve a János keresztségétől addig a napig, amelyen felvitetett tőlünk: még valaki tanúja legyen velünk együtt az ő feltámadásának." 

23 Ekkor felállítottak kettőt: Józsefet, más néven Barsabbást, akinek mellékneve Jusztusz volt, és Mátyást, 

24 és így imádkoztak: "Urunk, minden szív ismerője, te jelöld ki e kettő közül az egyiket, akit kiválasztottál magadnak, 

25 hogy megkapja ebben a szolgálatban és apostolságban azt a helyet, amelyet Júdás elhagyott, hogy az őt megillető helyre jusson." 

26 Ekkor sorsot vetettek rájuk: a sors Mátyásra esett, és a tizenegy apostol közé sorolták őt.

"Szükséges tehát, hogy azok közül a férfiak közül, akik egész idő alatt együtt voltak velünk, amíg közöttünk járt az Úr Jézus, kezdve a János keresztségétől addig a napig, amelyen felvitetett tőlünk: még valaki tanúja legyen velünk együtt az ő feltámadásának."
(ApCsel 1,21-22)

Itt az a Péter, akit sok keresztyén "az apostoli tanács fejének" tart, felsorolja, hogy milyen alapon lehet valakit apostolnak minősíteni és hogy mi is egy apostol feladata. Mi tesz valakit Péter szerint apostollá? A követelmény az, hogy személyesen ismerd Jézus földi szolgálatát. Ha "akkor és ott" nem voltál jelen, lehetsz keresztyén, de nem lehetsz apostol. És mi az apostol munkája? Hogy tanúja legyen Krisztus feltámadásának. Ilyen egyszerű ez.
Későbbi nemzedékek bonyolult elméleteket dolgoztak ki az apostoli hivatalt illetőleg. Egyesek arra gondoltak, hogy nem csupán az apostoli hitet, hanem az apostoli hivatást is tovább kell adni az egymást követő nemzedékeknek. Nekünk azonban az a benyomásunk, hogy az apostoli minősítés és feladat aligha adható át másoknak. Miért? Azért, mert az apostoloktól azt várták el, hogy szemtanúi legyenek a ténynek: Jézus él. Erre jelölte ki őket a Mester, és az Újszövetségből nagyon világos, hogy ők így értették feladatukat.
Nagyon óvatosan kell használnunk a "tanú" szót. Nagyon igaz, hogy mindannyiunkat arra jelölt ki Isten, hogy tanúskodjunk az ő megbocsátó és megváltó hatalmáról. De nem szabad elfelejtenünk, hogy a Bibliában a "tanú" főként jogi szakkifejezés. Bírósági ügyekben nem mindenkinek engedik meg a tanúskodást, akinek valamiféle véleménye van a dologról, hanem csak azoknak, akik láttak és hallottak. A tanútól elvárják, hogy egyszerűen és egyenesen számoljon be az igazságról, a teljes igazságról és csakis az igazságról. Személyes elgondolásait megtarthatja magának, de az igazság szempontjából tanúvallomása a lényeges.
Így léptek be az apostolok a világ tárgyalótermébe és így adták elő amit láttak és hallottak. 

Amikor ezt tették, mélyen és szilárdan megalapozták az egyházat, s ez az alap: Krisztus feltámadásának történeti ténye. És minden férfi és nő, akik rátették életüket e tanúságtétel igazságára, az apostoli keresztyén egyház tagjai.

Oswald Chambers: Krisztus mindenek felett-BÉKETŰRÉS HITBEN

"Mivel megtartottad az én béketűrésre intő beszédemet" (Jel 3,10).

A béketűrés több, mint a türelem. A szentnek az élete úgy van Isten kezében, mint az íj és a nyíl a vadász kezében. Isten olyat vesz célba, amit a szent nem lát: megfeszíti az íjat és a szent néha azt mondja: "Tovább már nem bírom ki..." Isten ügyet sem vet rá, csak feszíti az íjat tovább, amíg meg nem látja a célt, akkor kilövi a nyilat. Bízd csak rá magad nyugodtan Isten kezére! Miben van éppen most türelemre szükséged? A béketűrésben is tartsd meg hitben kapcsolatodat Jézus Krisztussal. "Ámbár megöl engem, mégis bízom benne" (Jób 13,15. angol fordítás). A hit nem ünnepélyes érzés, hanem erős, életképes bizalom, amely arra a tényre épít, hogy Isten a tökéletes szeretet. Most nem láthatod Őt, nem értheted, mit tesz, de ismered Őt. Hajótörés ott következik be, ahol nincs meg az a belső egyensúly, amely arra az örök igazságra épült, hogy Isten szent szeretet. A hit az életed hősies bevetése az Istenbe való teljes bizalomba. Isten Jézus Krisztusban mindent kockára tett megmentésünkért. Szeretné, hogy mi is mindent kockára tegyünk a benne való odaadó bizalommal. Vannak olyan területek, ahova a hitünk még nem hatott el, amit Isten még nem érinthetett. Jézus életében nem voltak ilyen területek, de belőlünk is el kell tűnnie ezeknek. "Az pedig az örök élet, hogy megismerjenek téged, az egyedül igaz Istent, és akit elküldtél, a Jézus Krisztust" (Jn 17,3). Az örök élet olyan élet, amely ingadozás nélkül tud mindennel szembenézni. Ha így nézzük az életet, kalandos regénnyé lesz, nagyszerű alkalommá arra, hogy csodálatos dolgokat lássunk meg. Isten azért fegyelmez, hogy belevihessen ennek az erőnek a központjába.

Carl Eichhorn: Isten műhelyében-Az új élet: Krisztus mibennünk

"Élek pedig többé nem én, hanem él bennem a Krisztus. "(Gal 2, 20) 

Pál számára az élet igazán akkor kezdődött el, amikor Krisztusra talált. Mi is akkor élünk igazán, ha Krisztus az életünk központja és hajtóereje. A hitetlen ember élete a világban zajlik le és énje körül forog. Tápláló forrásai idelent vannak, céljai földiek. Egész életük a birtoklásért folytatott hajszában merül ki. Ha elveszti pénzét vagy javait, az életnek nincs többé vonzóereje számára. Az emberek előtt való tekintély és elismerés körül forog minden. Ha ezeket elveszíti, mindent elveszített. Sokan véget vetnek ekkor életüknek.

Ahol szeretetünk, törekvéseink, gondolkodásunk és gondjaink szálai összefutnak, ott van az életünk. A hit bensőséges kapcsolatba hoz minket Krisztussal. Úgyszólván beleplántálódunk az ő életébe és szoros kapcsolat teremtődik közte és köztünk. Részesei leszünk nemcsak az ő életének, hanem halálának és feltámadásának is. Énünk, mely eddig központi helyet foglalt el, vele együtt a keresztre kerül és meghal. - Krisztus csak a kegyelmet találtak szívében él és uralkodik az eddigi óemberük helyett. Az újjászületett ember nem maga él többé, hanem Krisztus él őbenne. Önszeretetünk helyét az a szeretet váltja fel, mely nem követelődzik, hanem ad; nem uralkodik, hanem szolgál; nem élvezetekre tör, hanem lemond.

Isten gyermekei számára Krisztus az élet. Távolítsd el őt életükből s az elveszti számukra minden értelmét. Mintha legfőbb idegszálukat vágták volna át. De ki akarná őt elvenni tőlem? Csak a magam bűne folytán veszíthetem őt el. Még a halál sem tudja elragadni. Éppen ellenkezőleg, őhozzá visz engem közelebb. Vajon Jézus ilyen értelemben életeddé lett neked is? Csak régi, értelemetlen életed elvesztése árán kerül birtokodba ez az igazi élet. Csak aki elveszíti életét, találja meg azt - mondja az evangélium. Aki pedig földi életét mindenáron meg akarja tartani, az elveszíti azt. Számára a halál valóban veszteség lesz, mert vele mindent elveszít. - Add tehát régi, bűnös életedet halálba! Oda való az, nem alkalmas semmi másra. Ekkor találsz Jézusban új életre, mely nem szalad el az idővel s nem lesz egyre szegényebb és elesettebb, hanem olyan életre, mely mindig gazdagabbá, erőteljesebbé válik, aszerint, ahogy Krisztus benned növekszik.

Charles H. Spurgeon: Isten ígéreteinek tárháza-Segíts te is!

"Menjetek ti is a szőlőbe, és ami jogosan megillet benneteket, megadom nektek" (Mt 20,4.7).

Igen, még az öregek számára is van munka Isten szőlőjében. A tizenegyedik órában vagyunk, és Ő mégis munkába küld bennünket. Milyen nagy kegyelem! Bizonyára minden idős ember felujjong a meghívásra. Ha valaki (meg)öregszik, már senkinek sem kell a munkája. Egyik munkahelyről a másikra megy, a munkaadók ránéznek ősz hajára, azután rázzák a fejüket. Az Úr Jézusnak azonban szüksége van az öregekre is, és jó fizetséget ígér nekik. Ilyen az igazi kegyelem! Uram, add, hogy az öregek haladéktalanul szolgálatodba álljanak!

De valóban fog adni az Úr fizetséget az elnyűtt öregeknek is? Ne kételkedj benne! Ő megígérte, hogy megadja azt, ami jogos, ha az Ő szőlőjében dolgozol. Biztosan megkapod a kegyelmet ebben az életben, és a dicsőséget odaát. A jelenben vigasztalást, a jövendőben nyugalmat. Erőt a mai napi munkád elvégzéséhez, és a dicsőség látomását, amikor közeleg a halál éjszakája. Mindezt megadja az Úr az idős korban megtérteknek, amiképpen megkapják a fiatalon hitre jutottak is.

Szeretném elmondani ezt a meg nem tért öregeknek, és kérni az Urat, áldja meg bizonyságtételemet az Úr Jézusért! Hol találhatok ilyen öregeket? Keresni fogom őket, és szeretettel közlöm velük a jó hírt.

Isten csodálatos kegyelme: ISTEN KEGYELME ÁLTAL

''Megigazulván ingyen az ő kegyelméből a Krisztus Jézusban való váltság által.'' (Rómabeliekhez 3:24)

Krisztus számos példázatban használja ''a mennyek országa'' kifejezést, jelezve azt a munkát, amelyet Isten kegyelme végez az emberi szívben. A kegyelem országa közvetlenül az ember bukása után jött létre, amikor a terv megfogant a vétkes emberiség megváltására. Akkor még csak Isten szándékában és ígéreteiben létezett, az ember pedig hit által lehetett az alattvalója. Az erőszak ellenkezik Isten kormányzatának elveivel. Isten csak szeretetből fakadó szolgálatot kíván. Istent ismerni annyit jelent, mint szeretni Őt. Be kell mutatni a jellemét, mint Sátán jellemének ellentétét. Ezt pedig az egész világmindenségben csak egyetlen lény tehette meg. Csak az mutathatta be Isten szeretetét, aki ismerte annak magasságát és mélységét.

Nem Isten akarta a bűnt, de látta előre, hogy lesz, és gondoskodott ennek a rettenetes veszedelemnek a legyőzéséről. Oly nagy volt a világ iránti szeretete, hogy elkötelezte magát egyszülött Fia feláldozására, ''hogy [ha] valaki hisz őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen''. A bűn keletkezésének pillanatától volt Megváltó is, aki megszabadítson abból. Krisztus jól tudta, hogy szenvednie kell, mégis, az ember helyettesévé lett. Mihelyt Ádám bűnbe esett, Isten Fia máris az emberiség váltságdíjaként ajánlotta fel magát. Éppoly hatalma volt akkor a bűnös felett kimondott végzet eltörlésére, mint amikor meghalt a Kálvária keresztjén. Micsoda szeretet! Milyen óriási leereszkedés! A dicsőség királya önmagát megalázva, lehajol a bukott emberiséghez. Ádám lábnyomába lépett, felöltötte a bukott emberi természetet, és felvette a harcot az Ádám felett diadalmaskodó erős ellenséggel. Legyőzte Sátánt, és ezáltal utat nyitott ahhoz, hogy megváltsa a benne hívőket az Ádám bukásából eredő kárhozattól.

Cseri Kálmán-A kegyelem harmatja: A bűn megoldása

"Nagy vihar támadt a tengeren, és már azt hitték, hogy hajótörést szenvednek. "(Jón 1,4)

Jónás nem akar elmenni Ninivébe, hanem menekül Isten elől. Aki ezt teszi, egyre mélyebbre süllyed. A hajó alján mély álomba merül. Sokan keresik a narkózist a bűn megoldása helyett.

Jónás ezzel Isten kegyelmes tervét nem tudja meghiúsítani (hogy megmentse Ninivét), de sok bajt szerez magának és másoknak is. „Nagy vihar támadt a tengeren..." A bűnnek mindig következménye van, akkor is, ha ez nem azonnal jelentkezik. Nem gondolta Jónás, hogy ekkora lavinát indít el azzal, hogy nem engedelmeskedik Istennek. Isten azonban nem mond le sem Ninive, sem Jónás megmentéséről. Életünk viharainak sokszor ez az oka és a célja.

A hajón már mindenki imádkozik, csak Jónás nem. Hogyan tudna leborulni Isten előtt az, aki háttal áll neki? A bűn mindig magányossá tesz, elválaszt Istentől és egymástól is. A kapitány felébreszti, ő bevallja: „miattam támadt ez a nagy vihar rátok." Mindig nagy eredmény, ha valaki eljut oda, hogy nem mentegetőzik, hanem nevén nevezi bűnét.

A vihar azonban mégsem csendesedett. Miért? Mert nem jó helyen vallott Jónás. A hajósok nem tudnak mit kezdeni az ő engedetlenségével. Az előtt kellene bűnt vallania, aki ellen vétett, Istennek. Így nem jut eszükbe más megoldás, mint hogy „dobjatok a tengerbe". És ez mit old meg? A bűnnel szemben tehetetlen az ember. A bűn következménye a halál.

Ezért fontos tudnunk, hogy Jézus Krisztus óta mégsem kell feltétlenül meghalnunk a bűneink miatt. Mert ő már meghalt helyettünk. Isten nem minket, hanem a bűneinket akarja a tenger mélyére dobni (Mik 7,19). Boldog ember az, aki nem valamilyen narkózisba menekül a bűnével Isten elől, hanem Istenhez menekül, neki vall, és hittel megragadja az ő kegyelmét. Ez a bűnkérdés egyetlen valódi megoldása.

Kiáltás a mélyből

"Jónás imádkozott Istenéhez, az Úrhoz a hal gyomrában. "(Jón 2,2)

Jónást saját kérésére a hajósok bedobják a tengerbe, s a vihar erre elcsendesedik. Ennyire megkeményedhet egy ember szíve, hogy inkább a halált választja, mint az engedelmességet. Isten őrizzen bennünket ettől!

Az Úr azonban nagyon türelmes, meg akarja menteni Jónást. Ha egyelőre nem tud általa munkálkodni, akkor először benne dolgozik. Odaparancsol egy nagy halat, ami mint egy mentőcsónak megmenti Isten szolgáját a haláltól. (Sokat vitatkoztak ezen, de többször megesett már, hogy egy kék bálnából vagy ámbrás cetből élve szedtek ki balesetet szenvedett embert vagy delfint, fókát.)

A nagy halban végre megszólal Jónás. Eddig egy szava sem volt Istenhez, nem mondott sem igent, sem nemet, csak némán menekült előle. Most beszél, imádkozik. Néha mi is csak egy nagy halból - megoldhatatlan helyzetből, betegségből, valamilyen függőségből - kezdünk kiáltani Istenhez. Meg kell ezt várni, nem lehetne már előbb? Onnan is lehet, a legnagyobb mélységből is eljut Istenhez az imádság, de ő minket a vele való folyamatos, boldog párbeszédre teremtett. Ezt kellene gyakorolnunk.

Jónás imádkozik - de a szíve még nem változott meg. Vágyódik Isten után, elmondja, milyen szoros helyzetben van, de hiányzik belőle az, amivel a tékozló fiú kezdte: vétkeztem, de szeretnék újra neked engedelmeskedni. Amíg valaki ragaszkodik a maga igazához, és nem ad igazat Istennek, késlelteti a szabadulását.

Isten olyan türelmes, hogy ad még egy esélyt a makacs szolgának. „Az Úr parancsot adott a halnak, és az kiköpte Jónást a szárazföldre." Csak vissza ne éljünk Isten türelmével!

Napi áhítat: Szenteld oda magad, neki is könnyebb lesz!

Hét témája: Az anyaság kihívásai

3Móz 20,1–9.                                        

Te kellesz a gyermekednek, nem egy újabb kütyü!

„Azután így beszélt Mózeshez az ÚR: Mondd meg Izráel fiainak: Ha Izráel fiai közül vagy az Izráelben tartózkodó jövevények közül valaki odaadja gyermekét a Moloknak, halállal lakoljon: kövezze meg az ország népe. Én is ellene fordulok az ilyen embernek, és kiirtom népe közül, mivel a Moloknak adta gyermekét, és ezzel tisztátalanná tette szent helyemet, és meggyalázta szent nevemet. Ha pedig az ország népe mégis szemet huny fölötte, és nem öli meg azt az embert, aki odaadja gyermekét a Moloknak, akkor én fordulok az ellen az ember ellen és a nemzetsége ellen, és kiirtom a nép közül őt és mindazokat, akik követik a paráznaságban, paráználkodva a Molokkal. 

Ha valaki halottidézőhöz és jövendőmondóhoz fordul, és követi őket a paráznaságban, ellene fordulok az ilyen embernek, és kiirtom népe közül. 

Szenteljétek oda magatokat, és legyetek szentek, mert én, az ÚR, vagyok a ti Istenetek. Tartsátok meg rendelkezéseimet, és teljesítsétek azokat! Én, az ÚR, szentellek meg titeket. Ha valaki ócsárolja apját vagy anyját, halállal lakoljon! Apját és anyját ócsárolta: vére rajta.”

Magyarázat

Döbbenetes olvasni, hogy voltak olyanok, akik a Molok nevű bálványnak áldozták fel gyermekeiket hajdanán. Ugyanilyen döbbenetes látni, hogy ma hányan odaadják különböző bálványoknak gyermekeiket, hogy azok neveljék fel őket. Kütyükkel látjuk el őket, mert az könnyebb, mint időt szentelni rájuk. Meg kellene tanulnunk, hogy nem egy százegyedik játékra van szüksége a gyermekünknek, hanem közös játszásra. Nem iPhone kell nekik, hanem apa és anya, még ha ezt nem is vallják be.
Gyermekeink félnek. Magyarországi általános iskolások között végeztek felmérést, amiben azt kérdezték a kutatók, hogy mitől félnek. Az eredmény őket is ledöbbentette. A többség azt válaszolta, attól, hogy a szüleik elválnak. Egyetemistákat is kérdeztek. Tőlük azt, hogy mire vágynak a leginkább. Olyan válaszokat vártak, hogy karrier, gazdagság, jó munkahely stb. A válaszadók többsége ezt írta: klasszikus család.
Molok ma is él, és próbálja tönkreverni családjainkat. Ne engedjük, ne adjuk oda neki gyermekeinket! A 7. versben nem arról olvasunk, hogy szenteljük oda Istennek őket (ez természetes), hanem a mi feladatunkról: „Szenteljétek oda magatokat!” Így könnyebb lesz gyermekeinknek is!
(Floch Gábor Barnabás)

Charles H. Spurgeon: Harmatgyöngyök és aranysugarak

„De a meggyógyított ember nem tudta, hogy ki az.” -(János 5,13)

A boldogoknak és egészségeseknek gyorsan telnek éveik egymás után, de egy harmincnyolc évig tartó szenvedés, hosszú és nehéz fejezetet képezhetett a szegény gutaütött ember életében. Mikor pedig az Úr Jézus egyetlen egy szavával meggyógyította, amint a Bethesda tó mellett levő tornácban feküd, majdnem magán kívül volt örömében és a nagy változásért való hálaérzete miatt. Így van ez a bűnössel is, kit hetekig és hónapokig kínoz a kétkedés és bágyadtan sóhajtozik és vágyódik a szabadulás után, az átalakulást észre fogja venni, mihelyt Jézus mindenható szavát hallja, aki neki hitében békét, örömöt ajándékoz. Ez a betegség sokkal nagyobb, mintsem annak eltávolítása azonnal fel ne tűnne. Az újonnan nyert élet sokkal fontosabb, mintsem hogy az nyomtalanul és hatás nélkül lakhatna az emberben, a létrejött változás olyan feltűnő, hogy azonnal szembetűnik. Ez a szegény ember mégsem tudta, hogy ki volt gyógyulásának létrehozója. Nem tudott semmit Annak személye Fenségéről, szeretetének és megváltó könyörületének műveiről, melynek az minden idejét és összes erejét szentelte. Nem ismerete isteni küldetését, hogy mi végett jött az emberek fiai közé. Az olyan szívben, mely Jézus vérének erejét önmagán már ugyan tapasztalta, még igen sok tudatlanság foglalhat helyet a Megváltó személyére vonatkozólag. Az efféle tudatlanságért nem szabad elhamarkodva megítélni valakit, hanem ahol látunk valamit az üdvözítő hitből, ott azt is észre kell vennünk, hogy a hit létrehozta a megváltást. A Szentlélek az emberben már rég létrehozta a bűnbánatot, még mielőtt isteni életet élne, és aki hiszi, amit tud, nemsokára világosabban tudja azt is, amit hisz. Mindazáltal a tudatlanság nagy baj, mert ezt a szegény embert nagyon sarokba szorították a farizeusok. A betegségből való meggyógyulás után nemsokára következett a tudatlanságból való kigyógyulás is, mert az Úr Jézus meglátogatta a templomban. E kegyelmes megjelenés után hallani lehetett e nyilvános vallástételét: „Hogy Jézus volna az, aki őt meggyógyította.” Óh, Uram, ha engem boldoggá tettél, jelentsd meg magad nekem, hogy hirdethesselek Téged az emberek fiainak!

Kenneth E. Hagin : Ez volt a cél!

,,Hát ezt, az Ábrahám leányát, kit a sátán megkötözött ímé, tizennyolc esztendeje, nem kellett- é feloldani e kötélből szombatnapon?,, — LUKÁCS 13,16.

A Biblia egy fokozatos, előre haladó kijelentés. Csak az Újszövetségben kapjuk meg a teljes világosságot, értjük meg a teljes igazságot és a teljes kijelentést. Az Újszövetségben Jézus világosan tanította, hogy a betegség az ördögtől van, és nem Istentől.

A Lukács 13-ban látjuk, amint Jézus bemegy a zsinagógába szombat napján. Egy asszonyt talált ott, akinek a teste mereven össze volt görnyedve. Nem tudott felegyenesedni. Talán krónikus ízületi gyulladása volt. Jézus magához hívta, és azt mondta: „Asszony, feloldattál a te betegségedből!” Azután Jézus rátette a kezét, és rögvest felegyenesedett. A zsinagóga vezetője, hasonlóan néhány mai gyülekezet vezetőjéhez, haragra gerjedt emiatt! Majd, ahogy fel van jegyezve ebben a szövegben, Jézus megvilágosította azt a tényt, hogy a sátán a betegségek szerzője. Jézus három megvilágosodást adó kijelentést tett:

(1) Az asszonyt fel kell oldozni; nem szabad megkötözöttségben tartani; meg kell szabadulnia ettől a testi bajtól.

(2) A sátán volt az, aki megkötözte őt, és nem Isten.

(3) Azért kellett feloldani, mert a szövetséghez tartozott, Ábrahám leánya volt.

Megvallás: Azért jelent meg az Istennek Fia, hogy az ördög munkáit lerontsa. Mint Krisztus Testének a tagja, én hatalmat gyakorlok az ördög munkái felett!

Steve McVey: Együtt zenélni a Mesterrel!

Érezted már úgy, hogy rossz döntést hoztál, és a rossz ajtón léptél be? Biztosíthatlak róla, hogy Isten szerető kedvessége és hűsége nagyobb, mint a hiba, amit elkövettél.

Kegyelme a biztosíték arra, hogy az Ő akarata fog érvényesülni az életedben. Nem kell aggódnunk, hogy elmulasztottuk Isten akaratát és most már csak a B terve jöhet szóba, ami kevésbé jó, mint az eredeti. Istennek nincs kevésbé jó terve. Ő mindent jól cselekszik 

(Mark 7:37), és sosem hagyná, hogy a hibáink meghiúsítsák végső célját az életünkben.

Engedjétek meg, hogy elmeséljek egy történetet, ami jól illusztrálja, hogy nem tudjuk elszúrni Isten tervét. Ő túl zseniális és leleményes ahhoz, hogy ezt hagyja.

Egy anyuka elvitte gyermekét a híres zongorista, Paderewski koncertjére. Miután helyet foglaltak, az anyuka egyik ismerősével kezdett beszélgetni. A kisfiú kihasználta az alkalmat, és felfedezőútra indult. Bement egy ajtón, amin ez állt: „Belépni tilos!”

Amikor a színházterem fényei kezdtek halványodni, az anya rádöbbent, hogy gyermeke eltűnt. Ám, mindeközben felemelkedett a függöny és a színpad közepén, a rivaldafényben egy kisfiú ült a versenyzongoránál és gyermeki ártatlansággal a „Ragyogj, ragyogj kiscsillag”-ot pötyögte.

Ebben a pillanatban a nagy zongorista lépett a színpadra. A meglepődött kisfiú fülébe súgta, hogy ne hagyja abba, csak folytassa tovább. Majd csatlakozott hozzá, és az egyszerű gyerekdalból egy fergeteges zeneművet varázsolt.

Együtt, a mester és az ifjú tanonc, ezt az óriási baklövést egy remek mesterművé kovácsolta. A nézőközönséget teljesen lenyűgözte a pillanat szépsége.

Akármilyen is a helyzeted, nem kell aggódnod. Mennyei Atyád örökkévaló karjai körülfognak, és Ő azon munkálkodik, hogy a terveit véghezvigye az életedben. Egy mesterművet fog alkotni az életedből. Nem kell aggódnod amiatt, hogy nem elég jó az előadásod. Bízz Benne és Ő ott fog veled munkálkodni, ahol éppen vagy. És együtt, egy fergeteges zeneművet fogtok alkotni.

Reggeli gyöngyszemek: Minden jó és tökéletes ajándék Tőle származik

„Minden jó adomány és minden tökéletes ajándék felülről való, és a világosság Atyjától száll alá, akinél nincs változás vagy változásnak árnyéka.” (Jakab 1:17)

Isten hatalma megnyilatkozik a szívverésben, a tüdő működésében és az élő folyamatokban, melyek a test ezernyi csatornáján futnak keresztül. Adósok vagyunk Istennek létünk minden pillanatáért és életünk minden öröméért. Az erők és képességek, melyek az embert az alacsonyabb rendű teremtmények fölé emelik, a Teremtő adományai. Ő eláraszt minket javaival. Adósai vagyunk az ételért, amit megeszünk, a vízért, amit megiszunk, a ruháért, melybe öltözünk és a levegőért, melyet belélegzünk. Az ő különleges gondviselése nélkül a levegő fertőzött és mérgező lenne. Ő a mi bőkezű jótevőnk és megtartónk. A földet megvilágító Nap, a Hold ünnepélyes ragyogása, az ég csillagokkal tűzdelt dicsősége, a záporok, melyek felfrissítik a földet és virágba borítják a természetet, a természet sokszínű gazdagsága, a magad fák, a cserjék és növények, a hullámzó gabona, a kék ég, a nappal és éjszaka váltakozása, a megújuló évszakok mind a Teremtő szeretetét hirdetik az embernek. Isten ezekkel az égi és földi jelekkel kapcsol magához minket. (The Review and Herald, September 18, 1888.)

Beszámolhatunk az Úrnak földi ügyeinkről, kérhetjük tőle mindennapi kenyerünket és ruházatunkat csakúgy, mint az élet kenyerét és Krisztus igazságosságának, isteni jellemének palástját… Akié minden hatalom mennyen és földön, annak ajándékai Isten gyermekei számára állnak készen. Olyan drága ajándékok, amelyek a Megváltó vérének súlyos áldozata árán válhatnak tulajdonunkká; olyan ajándékok, amelyek a szív legmélyebb vágyódását is betöltik. Ennek örvendezhetnek azok, akik kisgyermekként fordulnak Istenhez. Tekintsétek Isten ígéreteit a tulajdonotoknak, hivatkozzatok rájuk mint Isten adott szavára, így Ő teljes örömet áraszt rátok. (Thoughts from the Mount of Blessing, 133, 134.)

Reggeli dicséret: Felismerni Isten gondviselését az életünkben

,,Asztalt terítesz nékem az én ellenségeim előtt; elárasztod fejem olajjal; csordultig van a poharam. Bizonyára jóságod és kegyelmed követnek engem életem minden napján, s az Úr házában lakozom hosszú ideig.,,- Zsolt. 23:5-6.

Egy lelkésztől hallottam a tanulságos történetet: évtizedekkel ezelőtt menekülteket szállásoltak el kényszerűségből egy sportcsarnokban, és csupán paravánok választották el egymástól a családokat. Látni nem látták egymást, de erős volt az áthallás. Valaki egy este azt hallotta az egyik irányból, hogy a szomszédban valaki dohog: „Nem bírom ezt a füllesztő meleget. Unom, hogy minden nap bablevest kell enni...”, és sorolta tovább, hogy mi zavarja. A másik irányból pedig az hallatszott, hogy valaki imádkozik: „Köszönöm Uram, hogy meleg, fedett helyen lehetek. Köszönöm, hogy minden nap van mit ennem, van bableves...” és ő is folytatta, megköszönve lényegében ugyanazokat a dolgokat, amelyek miatt a másik háborgott.

Ahogy mondani szokták, „minden viszonylagos”. És mi vagyunk azok, akik viszonyítunk – sokszor akaratlanul is. Nagyon nem mindegy, hogy mihez viszonyítunk: Ha engedünk a természetünk késztetésének, akkor jellemzően azokat a dolgokat fogjuk meglátni az életünkben, ami nincs, ami hiányzik, noha el tudnánk képzelni, hogy legyen. Így persze sok okot fogunk találni az elégedetlenségre és zúgolódásra.

Ha ellenben abból indulunk ki, hogy nem én vagyok a világ közepe, és még emberi mércével mérve is sok hiba terhel, akkor úgy fogjuk látni az életünket és azon belül Isten ajándékait, ahogy azt a fenti zsoltárversekben olvassuk. Akkor majd ha megkérdezik, hogy „hogy vagy?”, nem az fog eszedbe jutni, hogy mi fáj, mi zavar, mi bosszant, hanem az a válasz fog kikívánkozni, hogy „jobban, mint megérdemelném”.

Bejegyezte: Stramszki István

Andrew Kuyvenhoven: Mindennap az Ige fényében- HORGONY ÉS TENGERFENÉK

A mai napon olvasandó igeszakasz: Zsid 6,13-20

13 Amikor az Isten Ábrahámnak ígéretet tett, mivel nem esküdhetett nagyobbra, önmagára esküdött,

14 és így szólt: "Bizony, gazdagon megáldalak, és nagyon megsokasítalak." 

15 És így, miután türelemmel várt, beteljesült az ígéret. 

16 Mert az emberek önmaguknál nagyobbra esküsznek, és náluk minden ellenvetésnek véget vet, és mindent megerősít az eskü. 

17 Ezért tehát az Isten, mivel még teljesebben akarta megmutatni az ígéret örököseinek, hogy elhatározása változhatatlan, esküvel vállalt kezességet. 

18 Így e két változhatatlan tény által, amelyekben lehetetlen, hogy Isten hazudjon, erős bátorításunk van nekünk, akik odamenekültünk, hogy belekapaszkodjunk az előttünk levő reménységbe. 

19 Ez a reménység lelkünknek biztos és erős horgonya, amely behatol a kárpit mögé, 20 ahova elsőként bement értünk Jézus, aki Melkisédek rendje szerint főpap lett örökké.

"Ez a reménység lelkünknek biztos és erős horgonya, amely behatol a kárpit mögé, ahová elsőként bement értünk Jézus..."-(Zsid 6,19 és 20a)

Egy hajót látunk a zord időjárásban, távol a tengerparttól. Leereszti a horgonyt. Míg a horgonylánc letekeredik, a legénység egy imát mond el, hogy a horgony szilárd talajra találjon lenn, a láthatatlan mélyben.
Ezt a képet alkalmazza a Zsidókhoz írt levélből vett olvasmányunk. De a mi horgonyunk nem a láthatatlan mélybe ereszkedik alá. A lánc a láthatatlan magasságba hatol. "A kárpit mögé" hatol be, egyenesen a "szentek szentjébe", Isten színe elé, "ahová elsőként bement értünk Jézus". Hitünk horgonya Jézus kezében van. Jézus az Atya színe előtt van, s ez a szilárd talaj tartja horgonyunkat. Urunk befejezett és az ő még folytatódó munkája az egyetlen szilárd talaj, amelyre reménységünket építhetjük.
Zord időknek nézünk elébe. Ide és tova hánykolódunk majd. De hogyha reménységünket Jézus befejezett munkájára és az Atyánál lévő hatalmi helyzetére építjük, akkor "biztosan és erősen" lehorgonyozhatunk. Hitünk bizonyossága, vagyis hogy minden javunkra szolgál, és hogy az utolsó napon nem bolondokként, hanem győztesekként kerülünk elő, abban áll, hogy Krisztus az Atyánál van. Ő az a talaj, mely tartja horgonyunkat.
Egy természettudós észrevette egy különleges madárnak a fészkét jó három méter mélyen egy parti sziklafalon. Így szólt egy fiúnak: "Kereshetsz tíz dollárt, ha lemégy és hozol nekem egy tojást abból a fészekből." Megteszem, uram, de kérek egy kötelet a derekam köré, és azt akarom, hogy a kötél másik végét az apám fogja" - válaszolta a fiú. Miért akarta a fiú, hogy az apja fogja a kötelet? Azért mert tudta, hogy apja soha nem engedné el őt. Az apa lenne a horgonya.
Mi a hitünk alapja? Ki fogja a kötelet? Mi az a talaj, ahová horgonyunk beágyazódik? Sok millió embernek nincs bizonyossága. De ha horgonyod Jézus - az ő befejezett munkája és jelenlegi méltósága -, akkor nem veszhetsz el.

Alfred Christlieb: Bizonyságaid örökkévaló örökségem

,,Az oltárt így nevezték Rúben fiai és Gád fiai: Bizonyság ez köztünk, hogy az Úr az Isten.,,  (Józs 22,34)

Kánaánt elfoglalták, s Izraelben civakodás támadt. Miért? Rúben és Gád törzse hazafelé vonult a Jordántól keletre lévő örökségébe. Az átkelőhelynél építettek egy nagy, szép oltárt az Isten dicsőségére. Némelyek, akik ezt meglátták, elhíresztelték Izraelben, hogy Rúben és Gád elfordultak Istentől, és bálványoltárt építettek. Annak az emléke, hogy mit hozott Akán bűne egész Izraelre, izzásba hozta a kedélyeket. Kevés idő múlva egész Izrael fegyverben volt, összegyülekezett Silóba, s kivonult, hogy elpusztítsa Rúben és Gád törzsét.

Ó, ez a nyomorúság! Sajnos máig ismétlődik ez a szomorú játék. Valaki hall valamit (11.v.), nem tudakozódik utána. A hamis gyanakvást mint igazságot mondja tovább. A szívekben mély gyűlölet támad testvér, rokon, szomszéd stb. ellen - mindez hamis gyanakvás miatt. Legyenek átkozottak a gonosz nyelvek, amelyek gonosz beszéd által keserű civódást támasztanak! Az ilyen rágalmazók és szidalmazók ítélet alá esnek. Nem fogják Isten országát meglátni.

Józsué idejében volt egy értelmes ember: Fineás, a pap. Ő elment ezekhez a törzsekhez, s mindjárt meggyőződött róla, hogy a hír minden alapot nélkülöz, az oltárt egyedül Isten jóságáért való hálából emelték.

Nincsenek-e családok, akik évek óta haragban vannak hamis gyanakodás miatt? S nincs ember, aki nyugodt beszédével kibékülésre vezetné őket. - Meddig álltok még harciasan egymással szemben, ahelyett, hogy nyíltan kibeszélnétek dolgaitokat egymással?
"Boldogok a békességre igyekvők (békességszerzők), mert ők Isten fiainak mondatnak." (Mt 5,9)

   

Varga László: Isten asztaláról

"Mivel a sokaság miatt nem fértek a [Jézus] közelébe, megbontották annak a háznak a tetejét, ahol ő volt, és nyílást vágva leeresztették az ágyat, amelyen a béna feküdt."( Márk 2,4)

Merész elhatározás. A tömeg eltorlaszolja a bejáratot a házba, ahol Jézus prédikál. Később se lehetnek biztosak abban, hogy hozzá tudják vinni a betegüket. De ők oda akarják vinni. Bátor fiatalok, hisznek Jézus gyógyító erejében, nem ismernek akadályt, hogy akit szeretnek, ne vigyék az Ő szeretete elé. Képesek vállalni a kockázatot, mi lesz a következménye, ha ők megbontják egy idegen ház lapos tetejét. Csak egyet tudnak, de azt rendületlenül: akit szeretnek, annak találkoznia kell Jézussal. - Szereted a gyermekedet, a feleségedet, férjedet, barátaidat? Mit teszel azért, hogy ők találkozzanak Jézussal? Nem kell háztetőket bontani, legfeljebb egy sor előítéletet, kockáztatni egyesek gúnyos mosolygását, talán a fölényes visszautasítását annak, aki éppen azért tehetetlen beteg, mert nem is akar általa meggyógyulni. Szóval nem könnyű feladat ez sem. De azok a fiatalok győztek: a beteg testben-lélekben gyógyultan hagyta el a házat, és a bámuló sokaság közül akkor már senki nem állt az útjába. Ha sikerül boldog, hívő lélekké gyógyíttatnod azt, akit szeretsz, lehet, hogy azok, akiktől féltél, csodálkozni fognak, de senki nem fog nevetni se rajtad, se a meggyógyítotton.

Uram, úgy szeretném, ha családom minden tagja hívő gyermeked lenne. Nincs szomorúbb, mint amikor azt látom, hogy hitetlen tanárok, gúnyolódó kamasz osztálytársak hatására gyermekeim eltávolodnak Tőled. Tudom, ez korunk ragályos betegsége, de tudom azt is, hogy soha nem lesznek boldogok, ha elszakadnak Tőled. De ha erőltetem, csak még jobban elriasztom őket az igétől. Adj bölcsességet, hogyan tudjam szeretteimet jobban feléd vezetni, és adj erős hitet és akaratot, hogy minden akadály ellenére Krisztus kezére tudjam adni őket! Ámen.

Cseri Kálmán-A kegyelem harmatja: Isten elől is Istenhez

"El is indult Jónás, de azért, hogy Tarsísba meneküljön az Úr elől. "(Jón 1,3)

Az „indulj", „kelj fel" kifejezés ezt is jelenti: jöjj létre, valósulj meg! A teremtő Isten megbízása ez. Mert miközben egy ember életében megvalósul Isten akarata, aközben valósul meg az az ember, és lesz azzá, akinek Isten teremtette. Aki Istentől kapott küldetését végzi, az a helyén van, annak békessége van.

Az autonóm, öntörvényű ember azonban önmagát akarja megvalósítani, ezért nem találják sokan a helyüket, van, aki egy életen át hiába keresi, sehol sem érzi igazán jól magát.

Jónás elindul, de ellenkező irányba. Menekül az Úr elől, mintha bárhova el lehetne menni Isten elől. Nem tesz ő semmi rosszat, csak nem teszi azt a jót, amivel Isten megbízta. Sok ilyen ember van: nem tagadják Istent, csak éppen semmibe veszik a parancsait.

Egy ember - Isten nélkül: ezt nevezi a Biblia bűnnek. Nem a célja felé halad. A bűn szó ezt jelenti: céltévesztés. Lehet az ilyen ember tevékeny is, csak éppen nem azt teszi, ami a dolga lenne. Nincs kapcsolata Istennel, tőle függetlenül éli napjait. Aztán nélküle kell eltöltenie majd az örökkévalóságot is. Ez az örök halál, a kárhozat. A világon sok menekülő ember van. Munkába, betegségbe, mámorba, sok mindenbe próbálunk menekülni a lelkiismeret, a hiányérzet elől.

Jónás vihetné az életmentő üzenetet Ninivébe, s ez jelentené neki is a kibontakozást, az életet. Most, hogy menekül Isten elől, szabotálja küldetését, ezzel saját pusztulásába, halálába is rohan.

A menekülésnek egyetlen helyes formája van: Isten elől is Istenhez menni. Helyreállítani vagy megerősíteni a vele való kapcsolatot, lemondani a magunk igazáról, és igazat adni neki, ezzel kezdődik az igazi élet, az örök élet minden ember számára.

Cseri Kálmán Igehirdetései: IMÁDKOZÓ ANYÁK

https://www.facebook.com/notes/isten-kincses-l%C3%A1d%C3%A1ja/im%C3%A1dkoz%C3%B3-any%C3%A1k/807849259381962/

Hanganyaga:

http://data.refpasaret.hu/pasaretmp3/2008/2008-05-04vas8h.mp3

Oswald Chambers:Krisztus mindenek felett-ÉPÍTS AZ ÖRÖKKÉVALÓSÁG SZÁMÁRA

"Mert ha közületek valaki tornyot akar építeni, nemde először leülvén felszámítja a költséget, ha van-e mivel elvégezze?" (Lk 14,28)

 

Urunk itt nem arról a költségről beszél, amivel nekünk kell számolnunk, hanem arról, amit Ő számított fel: a Názáretben töltött harminc évet, aztán a népszerűség, majd a botránkozás és gyűlölet három évét, a Gecsemáné kikutathatatlan mélységű halálos harcát és a golgotai kereszthalált - ez az, ami körül az idő és az örökkévalóság forog. Jézus Krisztus felszámította a költséget. Rajta nem nevethetnek a végén és nem mondhatják: "Ez az ember elkezdte az építést és nem bírta befejezni." Ezek a tanítványság feltételei, amelyeket Urunk a 26., 27. és 33. versben említ. Azt jelentik, hogy az Ő hatalmas építési vállalkozásában csak azokat az embereket, férfiakat és nőket tudja felhasználni, akikben Ő mindent elvégzett. "Ha valaki utánam jön ...és meg nem gyűlöli... nem lehet az én tanítványom." Egyedül azokat a férfiakat és nőket fogja Jézus Krisztus felhasználni építési vállalkozásaiban - mondja az Úr -, akik őt személyesen, szenvedélyesen és odaadóan szeretik, jobban bármilyen mély földi köteléknél. Ezek a feltételek kemények, de dicsőségesek. Isten mindent felülvizsgál majd, amit építünk. Emésztő tüzével fogja leleplezni, hogy nem építettük-e Jézus Krisztus fundamentumára néhány saját vállalkozásunkat? Ezek a napok a roppant vállalkozások napjai, olyan napok, amikor igyekszünk szolgálni Istennek és - itt van a csapda. Őszintén szólva mi magunktól soha nem munkálkodhatunk Istenért. Jézus a saját vállalkozásaiba állít bele. Az Ő épülettervei alapján, egy léleknek sincs joga meghatározni, hol alkalmazzák.

Napi áhítat: Övé is, tiéd is

Hét témája: Az anyaság kihívásai

1Sám 1                                             

A gyermek Isten ajándéka. Hogy mi lesz belőle, rajtunk is múlik.

„Volt egy Rámátaim-Cófimból, az Efraim hegyvidékéről való ember, akinek Elkána volt a neve; efrátai volt, Jeróhámnak a fia, aki Elíhú fia, aki Tóhú fia, aki Cúf fia volt. Két felesége volt; egyiknek a neve Anna, másiknak a neve Peninná volt. Peninnának voltak gyermekei, de Annának nem voltak gyermekei. Ez az ember évenként fölment városából Silóba, hogy imádkozzék és áldozzék a Seregek URának. Ott pedig Éli két fia, Hofni és Fineás volt az ÚR papja. Amikor eljött az a nap, amelyen Elkána áldozni szokott, egy-egy részt adott feleségének, Peninnának, meg mindegyik fiának és lányának. Annának is csak egy részt adott, pedig Annát nagyon szerette, de az ÚR bezárta a méhét. Vetélytársa is sokat bosszantotta őt, hogy felingerelje, mivel az ÚR bezárta a méhét. Így történt ez évről évre, valahányszor fölment az ÚR házába, így bosszantotta őt. Ő meg csak sírt, és nem evett semmit. Akkor ezt mondta neki a férje, Elkána: Anna, miért sírsz, és miért nem eszel? Miért vagy úgy elkeseredve? Nem érek én többet neked tíz fiúnál? Egyszer Anna fölkelt, miután ettek és ittak Silóban. Éli pap meg ott ült egy széken az ÚR templomának az ajtófélfájánál. Az asszony lelke mélyéig elkeseredve könyörgött az ÚRhoz, és keservesen sírt. Azután erős fogadalmat tett, és ezt mondta: Seregek URa! Ha részvéttel tekintesz szolgálólányod nyomorúságára, gondod lesz rám, és nem feledkezel meg szolgálólányodról, hanem fiúgyermeket adsz szolgálólányodnak, akkor egész életére az ÚRnak adom, és nem éri borotva a fejét! Mivel hosszasan imádkozott az ÚR színe előtt, Éli figyelte az asszony száját. Anna magában beszélt, csak ajka mozgott, de hangja nem hallatszott. Ezért Éli azt gondolta, hogy részeg, és ezt mondta neki: Meddig tart még a részegséged? Józanodj ki mámorodból! Anna azonban így válaszolt: Nem, uram! Bánatos lelkű asszony vagyok. Nem ittam bort vagy szeszes italt, hanem a lelkemet öntöttem ki az ÚR előtt. Ne tartsd szolgálólányodat elvetemült asszonynak, mert nagy bánatom és szomorúságom miatt beszéltem ilyen sokáig. Éli így válaszolt: Menj el békességgel! Izráel Istene teljesítse kérésedet, amit kértél tőle! Ő pedig ezt mondta: Nézz jóindulattal szolgálólányodra! Azután elment az asszony a maga útjára, evett, és nem volt többé szomorú az arca. Másnap reggel fölkeltek, imádkoztak az ÚR előtt, majd visszatértek otthonukba, Rámába. Amikor aztán Elkána a feleségével, Annával hált, az ÚRnak gondja volt rá. Egy idő múlva Anna teherbe esett, fiút szült, és elnevezte Sámuelnek, mert ezt mondta: Az ÚRtól kértem őt. És mikor fölment az az ember, Elkána, egész háza népével, hogy bemutassa az ÚRnak az évenkénti áldozatot, és teljesítse fogadalmát, Anna nem ment el, hanem ezt mondta férjének: Majd az elválasztása után viszem el a gyermeket, hogy megjelenjék az ÚR előtt, és végleg ott maradjon. A férje, Elkána ezt felelte neki: Tégy úgy, ahogy jónak látod. Maradj itthon, amíg elválasztod. Csak az ÚR tartsa meg ígéretét! Otthon maradt tehát az asszony, és szoptatta a fiát, míg el nem választotta. Miután elválasztotta, elvitte magával, és vele együtt vitt egy hároméves bikát, egy véka lisztet, meg egy tömlő bort, és bevitte az ÚR házába, Silóba. A gyermek még kicsiny volt. Akkor levágták a bikát, a gyermeket pedig bevitték Élihez. Az asszony ezt mondta: Kérlek, uram! A te életedre esküszöm, uram, hogy én vagyok az az asszony, aki itt állt melletted és imádkozott az ÚRhoz. Ezért a gyermekért imádkoztam, és az ÚR teljesítette kérésemet, amit kértem tőle. Én viszont felajánlom az ÚRnak. Legyen egész életére felajánlva az ÚRnak! És ott imádták az URat.”

Magyarázat

Elkána, Anna és Peninná. Ez nem az a bizonyos hármas fonál, amiről az ige beszél… eggyel több. Eleve nem lehet egészséges az, ami Isten eredeti tervétől eltérő, de most nem erről lesz szó.
A történetben olvasunk egy asszonyról, Peninnáról, akinek voltak gyermekei, mégsem volt anya (a szülés nem tesz valakit automatikusan anyává, ahogy egy gyermek sem apává), és egy másik asszonyról, Annáról, akinek nagy fájdalma volt: nem született gyermeke.
Anna valószínűleg nem hitt volna a fülének, ha megtudja, hogy néhány ezer évvel később évente negyvenkét millió gyermeket fognak megölni abortusz néven (hazánkban óránként hatot). Ő azok közé tartozott, akik nagyon szerettek volna gyermeket. Nem férje tehetett arról, hogy eddig nem kaptak, nem is ő, és nem is azért volt, mert nem szerették egymást. Fájdalmával az Örökkévalót kereste meg, kért magának egy gyermeket. Magának is, meg Istennek is. Hisz neki, az ő szolgálatára ajánlotta fel. Isten megadta.
Emlékezzünk vissza gyermekünk, gyermekeink bemutatására. Emlékszünk még a felolvasott igékre, az imádságokra?! Isten igen. Hogy mi lesz a gyermekből, rajtunk is múlik!
Imaáhítat

Adjunk hálát az édesanyák szeretetéért! (2Tim 1,3–5)
(Floch Gábor Barnabás)

Carl Eichhorn: Isten műhelyében-A nagy belső átváltozás

"A násznagy pedig megízlelte a borrá lett vizet. " (János 2, 9)

 A kánai menyegző csodája nemcsak egy pillanatnyi zavarban jelentett segítséget, hanem mélyebb és maradandóbb hatása is lett. A hat kőveder a törvény által előírt kézmosás céljaira állt ott. Vizük egyszersmind az ószövetségi törvényt jelképezte. Csak külső tisztulásra volt jó. Nem volt meg benne a bor ereje és tüze.

A tanítványok is mindaddig az ószövetségi törvény emberei voltak, azaz a törvény szempontjából kegyesek és komolyak, most azonban mélyreható átalakulást kellett megtapasztalniok. Új életre volt szükségük. Ma is sok templomos és buzgó ember akad közöttünk, aki a törvény oldaláról nézve kegyes, de hiányzik náluk a fődolog, az új élet. Kegyességük megszokott vágányon mozog, időnként imádkoznak vagy néhány verset elolvasnak a Bibliából. Életmódjuk kifelé tisztességes és a törvény betűinek megfelelő. Mindenesetre még az ilyen kegyesség is jobb, mint a zabolátlan élet és a teljes istentelenség; de hiányzik belőle az Isten iránt való szeretet ereje, mert minden csak kötelességből történik.

A törvény csak akkor tölti be célját, ha nevelőként Krisztushoz vezet minket. Azonban hányan akadnak el egész életükben a keresztyénségnek ilyen törvényes fokán. Egész kegyességük önerőből jön létre, Isten ereje nélkül. A legrosszabb azonban az, hogy tévhit keletkezik bennük, mintha mindenük meglenne és teljesen kielégíti őket egy formális vallásosság. Az ilyen ember gazdag és nincs szüksége semmire. Nem is sejti, mennyire nyomorult, szegény, vak és mezítelen Isten felől nézve. Másokat lenéz és nem tudja, hogy önmaga még ott sem tart, ahol azok. Szembekerül mindazokkal, akik komoly lelkiéletet élnek, gyűlöli és üldözi, sőt szidalmazza őket, pedig közben éppen ezáltal kerül egyre messzebb Isten országától. Nem egyszer a világ gyermekei nyitottabbak az igazság felé, mint az ilyen megcsontosodott kegyesek.

A víznek borrá való átváltozása látatlanul ment végbe, és az kitűnőnek bizonyult. Ilyen a belső áltváltozás is, s az sem marad elrejtve. Észreveszik a családtagok, munkatársak és mindazok, akiknek dolguk van az újjászületett emberrel. A bor jókedvet teremt. Akit a Szentlélek újjáformált, az másokat is üdít és erősít. - Jézus csak azt változtatja át, aki belátja, hogy neki erre mindenképpen szüksége van.

Charles H. Spurgeon: Harmatgyöngyök és aranysugarak

„Sokan követték; ő meggyógyította mindnyájukat.” -(Máté 12,15)

Mily csúnya és undorító betegségek sokaságát kellett az Úr Jézusnak folyton szemlélni! Mégsem olvassuk sehol, hogy megutálta volna azokat, hanem azt, hogy minden beteg iránt komolyan érdeklődött. A legkülönbözőbb fajtájú és feltűnő betegségekben levők gyűlhettek össze Ő előtte! Mily undok fekélyek és milyen bűzös sebek! Mégis készen volt a segítséggel a betegség szörnyetegének minden újabb megjelenésekor és diadalmasan legyőzte azt minden alakjában. A tüzes nyilak repdeshettek, Ő eloltotta azoknak emésztő hatalmát. A láz, az ödéma, a köszvény általi elerőtlenedés, az ördöngösség dühöngése, a lepra tisztátalansága vagy a vakság sötétsége: mind tapasztalták szava hatalmát és parancsára elfutamodtak. A csatamező minden részén győzedelmes maradt a bajok felett és fogadta a megszabadított foglyok hódolatát. Ő jött, látott, győzött: az úgy van még ma is. Bármilyen rosszul állok, mindazáltal a kedves orvos meg tud gyógyítani, s bármilyen nyomorúságos is azok állapota, akikre e szempillantásban imámban gondolok, mégis bízhatom Jézusban, hogy képes meggyógyítani őket bűneikből. Gyermekem, barátom, szeretteim, mindegyikőjük iránt reménykedhetem, igen, mindnyájuk felől, kivétel nélkül, ha Uram és Megváltóm gyógyító hatalmára gondolok, s ami engem magamat illet, szintén bátor lelkülettel lehetek, akármilyen nehéz és komoly a bűnnel és a kísértéssel folytatott küzdelmem. Ő, aki meglátogatta e földön a szenvedők és betegek tornácait, még mindig megmutatja kegyelmét és csodát művel az emberek fiai között! Gyere hát menjünk Hozzá most mindjárt komoly őszinteséggel.
Magasztalom Őt most, amikor arra gondolok, hogyan gyógyít lelki betegségekből, hirdetem és dicsőítem Őt, ki a mi betegségünket hordozta. „Az Ő sebeivel gyógyultunk meg.” E földön levő gyülekezete olyan lelkekből áll, akiket áldott Orvosunk gyógyított meg, az égi seregeknek meg kell vallani: „Ő gyógyította meg mindnyájunkat.” Jöjj tehát kedves lélek, hirdesd mindenfele az Ő dicsőségét.

Napi Ige, Napi Gondolat:

Napi Gondolat:

Nem a félelem szellemét adta nekünk Isten,hanem erőnek és szeretetnek és józanságnak szellemét.(2Thimótheus 1:7)

A “NE FÉLJ!” szó 365 fordul elő a Bibliában.
Ez egy naponkénti emlékeztető Isten részéről, hogy “NE FÉLJ!”.
Élj egy félelem nélküli életet, Istennel, Istennek, Istenért!

A Jézus nevében! Ámen!

**************************************

Napi Ige.

Jézus így szólt:Mindenki, aki elhagyta értem házát, testvéreit, apját, anyját, gyermekeit vagy szántóföldjeit, százszor annyit kap vissza, és örök életet kap örökségül.
(Máté 19:29)

Charles H. Spurgeon: Isten ígéretének tárháza-Ne tűrj meg semmi gonoszt magadban!

"Semmi se tapadjon kezedhez abból, ami kiirtandó, hogy így elforduljon rólad az Úr izzó haragja, és irgalmazzon neked, és irgalmában megszaporítson, ahogyan azt esküvel ígérte atyáidnak" (5Móz 13,18)

Mikor Izráel meghódítja a bálványimádók városait, el kell pusztítania mindazt, amit a bálványimádás megfertőzött, tehát tűzre való. Ugyanígy kell elbánnia a keresztyén embernek is mindenfajta bűnnel. Egyetlenegyet sem hagyhatunk meg magunknak. Késhegyig menő harcot kell folytatnunk a test cselekedetei ellen, akármilyen vagy akármekkora is az, akár testi, akár lelki, akár szellemi legyen is az. Nem azért, mert ezzel nyerhetünk kegyelmet, hanem azért, mert ez már Isten kegyelmének a gyümölcse, amelyet mindenképpen meg kell teremnünk.

Amikor Isten segít nekünk abban, hogy bűneinknek ne irgalmazzunk, nagy irgalmat gyakorol irántunk. Ha harag és bűnbánat tölt el bennünket bűneink miatt, akkor Isten többé nem haragszik ránk. Ha megfeszített erővel harcolunk természeti emberünk ellen, az Úr megsokasítja rajtunk áldását. A Krisztus Jézusban való békességhez, növekedéshez, biztonsághoz és örömhöz vezető utat találjuk meg, ha eszerint élünk: "Semmi se tapadjon kezedhez abból, ami kiirtandó". 

- Uram, a te véred tisztítson meg engem ezen a mai napon!

Heti imagondolatok: IMA ÉS ELMÉLKEDÉS

"Gyönyörködöm a te rendeléseidben; a te beszédedről nem feledkezem el." (Zsoltárok 119:16)

HOGYAN SZEREZHETEM MEG DÁVID TAPASZTALATÁT?

Engedelmeskednünk kell: "Az ismeret elnyerése érdekében a Szentlélek vezetése alatt kell élnünk. Engedelmeskednünk kell mindannak, amit Isten Igéje parancsol. Igényelhetjük mindazt, amit ígér."

Megértés ima által: "A Bibliát soha nem szabad imádkozás nélkül kutatni. Csak a Szentlélek tudja megéreztetni velünk a könnyen megérthető dolgok fontosságát, és csak Ő akadályozatja meg a nehezen érthető dolgok kiforgatását. Isten mennyei angyalokat bízott meg azzal, hogy Igéjének befogadására alkalmassá tegyék szívünket; olyannyira, hogy az Ige szépségében gyönyörködni, intéséből okulni tudjunk, ígéreteiből pedig életet és erőt merítsünk."

Céltudatosság: "A bibliai igazságok megértése nem annyira az értelmi képességen múlik, hanem inkább a céltudatosságon és az igaz élet utáni vágy őszinteségén."

Elmélkedjünk szeretetéről: "Isten arra szólít, hogy foglalkozzunk nagyszerű és tiszta gondolatokkal. Azt akarja, hogy elmélkedjünk szeretetén és irgalmán, hogy tanulmányozzuk azt a csodálatos munkát, amelyet a dicső megváltási tervben végez. Akkor egyre jobban megértjük az igazságot, mélyebb és megszenteltebb vággyal sóvárgunk szívünk és gondolataink megtisztítására. Miközben az Ige kutatásával ápoljuk az Istennel való közösséget, lelkünk a szent gondolatok tiszta légkörében átformálódik."

Járjunk a világosságban: "Járjunk állandóan Isten világosságában. Elmélkedjünk naponta az Ő jelleméről, akkor felismerjük szépségét és örvendezünk jóságában. Szívünket lángra lobbantja az Ő szeretete, felemelkedünk, mintha örökkévaló karok hordoznának bennünket. Azzal az erővel és világossággal, amit Istentől kapunk, sokkal többet ismerünk meg, és sokkal több eredményt érünk el, mint amennyit bármikor álmodhattunk volna."

Elmélkedjünk a Megváltó tökéletességéről: "Ha Üdvözítőnk tökéletességét szemléljük, akkor bennünk is felébred a vágy, hogy teljesen átalakuljunk, megújuljunk az Ő képmására. Lelkünk éhezi és szomjúhozza azt, hogy Hozzá hasonlítsunk, akit imádunk. Minél inkább Krisztusra irányítjuk gondolatainkat, annál inkább fogunk róla másoknak beszélni és képviselni Őt az egész világ előtt."

A világ történelmének legünnepélyesebb szakasza: "A világtörténelem legünnepélyesebb időszakában élünk. A földön élő tömegek sorsa nemsokára eldől. Saját jövőnk és mások üdvössége múlik azon, hogy mi most hogyan élünk.
Szükségünk van Isten Lelkének vezetésére. Krisztus minden követőjének komolyan kell kérdeznie: 'Uram, mit akarsz, hogy cselekedjem?' Meg kell magunkat alázni böjtben és imában az Úr előtt, és sokat kell elmélkednünk Isten Igéjén, különösen az ítélet jelenetein. Mély és élő tapasztalatot kell szereznünk Istennel."

ÖSSZEFOGLALÁS ÉS IMAGONDOLATOK

Ha valóban azt akarjuk, hogy tiszta szívünk, magasabb rendű és tisztább gondolataink legyenek, naponta elmélkednünk kell Krisztus életéről. Szemlélődés által megváltozunk, megújulunk, értelmünk megtelik az Ő tiszta gondolataival. Ha úgy érezzük, hogy nem vagyunk képesek a tiszta gondolatokra és arra, hogy krisztusi jellemet alakítsunk ki magunkban, akkor Isten Szaván kell elmélkednünk, Isteni segítséget kell kérnünk böjtben és imában. Pál azért ad konkrét javaslatokat arra, hogy miről gondolkodjunk (Fil 4:8), hogy életünkben visszatükröződhessen Krisztus jelleme.

Reggeli gyöngyszemek: Ő tudja, mire van szükségünk, mielőtt kérnénk

„Ne legyetek hát hozzájuk hasonlók, mert tudja a ti Atyátok, mire van szükségetek, még mielőtt kérnétek tőle.” 

(Mt 6:8)

Ha Isten, a mennyi művész az egyszerű virágokat, melyek egy nap alatt elhervadnak, pompás színekbe öltözteti, mennyivel inkább gondoskodni fog azokról, akiket saját képére teremtett?...Ha az emberek szeretik Istent, engedelmeskednek neki és megteszik részüket, Isten gondoskodni fog minden szükségletükről…Az ember egy hajszállal sem tudja megnövelni termetét, bármily gondosan igyekszik is ezt tenni. Ugyanilyen szükségtelen dolog a holnap felől aggodalmaskodni. Tedd a dolgod, és bízz Istenben; Ő tudja, mire van szükséged…Nagyobb gyengédséggel tekint ránk, mint egy anya szenvedő gyermekére…Isten barátunk a bajban és szenvedésben, védelmezőnk a szorongattatásban és megtartónk ezernyi, számunkra láthatatlan veszedelemben.

Isten ott lakik minden házban, hall minden kiejtett szót. Figyel minden elhangzó imára, átéli minden lélek bánatát, csalódásait. Ismeri a bánásmódot, amelyben apánkat, anyánkat, testvérünket, barátunkat és szomszédunkat részesítjük. Gondol szükségleteinkre, és szeretete, irgalmassága, kegyelme szakadatlanul árad, hogy betöltse ezeket… Az Ő oltalmában biztonságban vagyunk.

Isten segíti a gyengéket, és megerősíti az erőtleneket. Azokon a területeken, ahol a legnagyobbak a csapások, a konfliktusok és a szegénység, Isten munkásainak fokozott védelem alatt kell állniuk. Akik a bajok kellős közepén dolgoznak, azoknak mondja Isten: „Az Úr a te árnyékod jobb kezed felől”.

Urunk alkalmazkodik szükségleteinkhez. Ő árnyék jobb kezünk felől. Szorosan mellettünk halad és készen áll, hogy betöltse szükségleteinket. Közel jön azokhoz, akik készségesen szolgálják őt. Mindnyájukat név szerint ismeri. Ó, micsoda bizonyságaink vannak Krisztus gyengéd szeretetéről! (The S.D.A. Bible Commentary 3:1153.)

Reggeli dicséret: Onnan felülről

„A felülről való bölcsesség először is tiszta, azután békeszerető, méltányos, engedékeny, irgalommal és jó gyümölcsökkel teljes, nem részrehajló és nem képmutató.” -Jakab levele 3:17

Keserédes nap ez a mai. Hiába telt el már több év, és történt megannyi esemény, te még mindig piszkosul hiányzol. Ha ma itt lennél, úgy kívánnék neked boldog anyáknapját, ahogy eddig még soha, az unokád pedig körbeugrálna, és percenként megkérdezné, hogy "Nagyi, mit csinálsz?" Két játék között innánk egy jóféle gyümölcsteát, amit legalább 20 percig áztattam a kedvedért, és feltenném az összes öt éve belém-szorult kérdést. Hogy te ezt hogy csináltad?

Mert persze, ott vannak az emlékeim, de az csak az én szemszögem. Te mit éltél meg? Hogyan élted meg, hogyan élted túl? Hogyan tudtad ennyire jól csinálni? Hogyan tudtad ilyen magasra tenni a mércét? De ma Neked nincs lehetőséged a válaszadásra.

Isten sem mondja ki helyetted, viszont úgy érzem, nem hagy kétségek között. Válaszol, de nem a te nevedben, azt meghagyja neked az örökkévalóságra. Válaszol maga helyett, és másra már nincs is szükségem.

A megoldás onnan felülről jön. Ő tud mindehhez türelmet, kitartást és bölcsességet adni. Ő az, Aki békéssé tehet, szeretővé. Ő az, aki erőt tud adni az érem másik oldalához. Ő az, akinek a támogatásával igazán hiteles lehetek.

Ma ezért imádkozom. A Vele való kapcsolatért. Mert csak Vele tudom megugorni azt a mércét, amit elém állítottál. Csak Vele lehetek az, akire a lányomnak szüksége van. Csak Vele. Csak onnan felülről.

Bejegyezte: Sz-Cs. Andi

Biblia-Ige: Példabeszédek 2. rész

1. Fiam! ha beveszed az én beszédimet, és az én parancsolatimat elrejted magadnál,
2. Ha figyelmeztetvén a bölcsességre a te füleidet, hajtod a te elmédet az értelemre,
3. Igen, ha a bölcseségért kiáltasz, és az értelemért a te szódat felemeled,
4. Ha keresed azt, mint az ezüstöt, és mint a kincseket kutatod azt:
5. Akkor megérted az Úrnak félelmét, és az Istennek ismeretére jutsz.
6. Mert az Úr ád bölcseséget, az ő szájából tudomány és értelem származik.
7. Az igazaknak valóságos jót rejteget, paizst a tökéletesen járóknak,
8. Hogy megőrizze az igazságnak útait, és kegyeseinek útját megtartja.
9. Akkor megérted az igazságot, és törvényt és becsületességet, és minden jó útat.
10. Mert bölcseség megy a te elmédbe, és a tudomány a te lelkedben gyönyörűséges lesz.
11. Meggondolás őrködik feletted, értelem őriz téged,
12. Hogy megszabadítson téged a gonosznak útától, és a gonoszságszóló férfiútól;
13. A kik elhagyják az igazságnak útát, hogy járjanak a setétségnek útain.
14. A kik örülnek gonoszt cselekedvén, vígadnak a gonosz álnokságokon.
15. A kiknek ösvényeik görbék, és a kik az ő útaikban gonoszok.
16. Hogy megszabadítson téged a nem hozzád tartozó asszonytól, az idegentől, a ki az ő beszédével hizelkedik,
17. A ki elhagyja az ő ifjúságának férjét, és az ő Istenének szövetségéről elfelejtkezik;
18. Mert a halálra hanyatlik az ő háza, és az ő ösvényei az élet nélkül valókhoz.
19. Valakik mennek ahhoz, nem térnek meg, sem meg nem nyerhetik az életnek útait.
20. Hogy járj a jóknak útjokon, és az igazaknak ösvényeit kövessed.
21. Mert az igazak lakják a földet, és a tökéletesek maradnak meg rajta.
22. A gonoszok pedig a földről kivágattatnak, és a hitetlenül cselekedők kiszaggattatnak abból.

„Az igazi bölcsességet keressétek a legbölcsebb tanítónál: a mi Urunk Jézus Krisztusnál.”
C.H.Spurgeon

Zsoltárok könyve 41. rész

1. Az éneklőmesternek; Dávid zsoltára.
2. Boldog, a ki a nyomorultra gondol; a veszedelem napján megmenti azt az Úr.
3. Az Úr megőrzi azt és élteti azt; boldog lesz e földön, és nem adhatod oda ellenségei kivánságának.
4. Az Úr megerősíti őt az ő betegágyán; bármilyen az ágya, megkönnyíted betegségében.
5. Én azt mondtam: Uram kegyelmezz nékem, gyógyítsd meg lelkemet, mert vétkeztem ellened!
6. Ellenségeim rosszat mondanak felőlem: Mikor hal meg és vész ki a neve?
7. Ha látogatni jön be valaki, hiábavalóságot beszél; szíve álnokságot gyűjt össze magának, kimegy az utczára és beszél.
8. Minden gyűlölőm együtt suttog reám, gonoszat koholnak ellenem:
9. Istennek átka szállott ő reá, s mivelhogy benne fekszik, nem kél fel többé!
10. Még az én jóakaróm is, a kiben bíztam, a ki kenyeremet ette, fölemelte sarkát ellenem.
11. De te Uram, könyörülj rajtam és emelj föl engemet, hadd fizessek meg nékik!
12. Abból tudom meg, hogy kedvelsz engemet, ha ellenségem nem ujjong felettem;
13. Engem pedig feddhetetlenségemben támogatsz, és színed elé állatsz mindenha.
14. Áldott az Úr, Izráelnek Istene öröktől fogva mindörökké. Ámen, ámen!

Andrew Kuyvenhoven: Mindennap az Ige fényében-VÉG ÉS KEZDET

A mai napon olvasandó igeszakasz: ApCsel 1,6-14

6 Amikor együtt voltak, megkérdezték tőle: "Uram, nem ebben az időben állítod fel újra a királyságot Izráelnek?" 

7 Így válaszolt: "Nem a ti dolgotok, hogy olyan időkről és alkalmakról tudjatok, amelyeket az Atya a maga hatalmába helyezett. 

8 Ellenben erőt kaptok, amikor eljön hozzátok a Szentlélek, és tanúim lesztek Jeruzsálemben, egész Júdeában és Samáriában, sőt egészen a föld végső határáig." 

9 Miután ezt mondta, szemük láttára felemeltetett, és felhő takarta el őt a szemük elől. 

10 Amint távozása közben feszülten néztek az ég felé, íme, két férfi állt meg mellettük fehér ruhában, 

11 és ezt mondta: "Galileai férfiak, miért álltok itt az ég felé nézve? Ez a Jézus, aki felvitetett tőletek a mennybe, úgy jön el, ahogyan láttátok őt felmenni a mennybe." 

12 Ezután visszatértek Jeruzsálembe az Olajfák hegyéről, amely Jeruzsálem közelében van egy szombatnapi járóföldre. 

13 Amikor hazatértek, felmentek a felső szobába, ahol meg voltak szállva, mégpedig Péter és János, Jakab és András, Fülöp és Tamás, Bertalan és Máté, Jakab, az Alfeus fia, Simon, a Zélóta és Júdás, a Jakab fia. 

14 Ezek valamennyien egy szívvel és egy lélekkel kitartóan vettek részt az imádkozásban, az asszonyokkal, Jézus anyjával, Máriával és testvéreivel együtt.

"Első könyvemet írtam, Theofilus, mindazokról, amiket kezdett Jézus cselekedni és tanítani, mind ama napig, melyen fölviteték." (ApCsel 1,1 és 2a, Rev. Károli ford.)

Lukács első könyvét úgy ismerjük, mint "Lukács evangéliumát". Saját szavai szerint Lukács írásai közül ez az első annak feljegyzése, amit Jézus "kezdett cselekedni és tanítani". Ezzel a szerző arra céloz burkoltan, hogy második könyvével folytatja Jézus történetét, ti. elmondja amit Jézus cselekedett és tanított, miután "felvitetett".
Az első könyv Jézus földi szolgálatával foglalkozott. Ez a szolgálat egy jászolban kezdődött és a mennybemenetellel ért véget. A második könyv Jézus mennyei szolgálatával foglalkozik. Ez a mennyei szolgálat a mennybemenetellel kezdődött és még tart ma is, mikor e szavakat olvasod. Ezért Lukács második könyve (ApCsel), midőn leírja Jézus még befejezetlen mennyei szolgálatát, azzal kezdődik, hogy részletesebben számol be a mennybemenetelről.
Láthatólag némely keresztyén ember úgy hiszi, hogy csak az evangéliumok (Máté, Márk, Lukács és János) tartalmazzák Jézus cselekedeteit és tanításait. Talán az Újszövetség úgynevezett "vörös betűs" kiadásai erősítették ezt a nézetet. Mélységesen tévednénk azonban, ha azt gondolnánk, hogy Jézus csak az evangéliumokban beszél, míg az ApCsel és az apostoli levelek azt mondják el nekünk, amit Péter, Pál és János tettek és tanítottak. Egy ilyen elképzelés azt bizonyítaná, hogy nem értjük az összefüggést Jézus földi és mennyei tevékenysége között.
Az Újszövetség azt állítja, hogy Jézus, miután befejezte földi szolgálatát, a világmindenség trónjára lépett. Onnan folytatja megváltói munkáját. Az a mód, ahogy folytatja munkáját, különbözik attól, ahogy munkálkodott földi szolgálata idején. De maga Krisztus az, aki továbbra is munkában van és tanít. A Bibliának az evangéliumokat követő részében a feltámadott Úr munkái és szavai jelentetnek ki nekünk.
Először meg kell tudnunk, hogy kicsoda az Úr, mit tett és mit tesz. Aztán majd meg tudjuk érteni, hogy mi a Biblia és mi az egyház.