2017. szeptember 8., péntek
Joyce Meyer: NE BESZÉLJ FOLYTON A PROBLÉMÁIDRÓL!
Észrevetted már, hogy Jézus sohasem beszélt a problémáiról? Megtehette volna; hiszen sok hasonló problémával is meg kellett küzdenie, mint nekünk.
Úgy tűnik, hogy elég hektikus beosztása lehetett, számos goromba és kellemetlen emberrel találkozhatott. Gyakran igen nehéz helyzetekben kellett helyt állnia, arról nem is beszélve, hogy pontosan tudta miféle borzalmas szenvedés vár rá, amikor meghal a kereszten a tudta miféle borzalmas szenvedés vár rá, amikor meghal a kereszten a világ bűneiért.
Az evangéliumokat olvasva, tudjuk, hogy Jézus szájából sosem hangzott el olyasmi, amit morgásnak, vagy elégedetlenségnek vehetnénk.
Jézus egyértelműen tisztában volt a szavak erejével. Ahogy közeledett szenvedésének és kereszthalálának ideje, azt mondta a tanítványainak, hogy onnantól kezdve jóval kevesebbet fog kommunikálni velük (lásd: János 14:30).
Vajon miért mondhatta ezt?
Szerintem azért, mert ismerte a szavak erejét, és tudta, hogy megpróbáltatások közepette milyen nehéz ellenállni a kísértésnek, hogy ostobaságokat beszéljünk.
Ismerte az Atyának az emberiség megváltására alkotott tervét, és tudta, hogy annak megvalósulása tőle függ.
Elhatározta, hogy mindenképp egyetértésben marad Istennel, beleértve azt is, hogy csak Atya által jóváhagyott szavak hagyhatták el a száját.
„Nem sokat beszélek már veletek, mert jön a világ fejedelme (gonosz géniusza, uralkodója): és én bennem nincsen semmije (Nincs bennünk semmi közös, nincs semmi Bennem, ami hozzá tartozna, és nincs hatalma felettem); De (a sátán jön és), hogy megtudja (legyen meggyőzve) a világ, hogy szeretem az Atyát és úgy cselekszem, amint az én Atyám parancsolta nékem (teljes egyetértésben cselekszem az Ő rendeléseivel): keljetek fel, menjünk el innen.” János 14:30–31
Jézus persze rengeteg dologról beszélt, beleértve a bűnt is. Esetenként megfeddte a farizeusokat, és helyre tette a tanítványait is.
Ahogy az Evangéliumokat olvasod, rájössz, hogy Jézus sok mindenről beszélt, kivéve a problémáit. A Lukács 4:22 szerint „elálmélkodának kedves beszédein, amelyek szájából származtak”.
Jézusnak küldetése volt, nem hagyhatta, hogy a mindennapi problémák eltereljék. Azt mondta, hogy a beszédek, amelyeket szól, szellem és élet (lásd: János 6:63).
Vajon a te beszéded is „szellem és élet”, vagy test és halál? A jó hír az, hogy bármi is legyen a válaszod, most megváltoztathatod, ha szükséges. Elsőként bevallom, hogy Isten segítsége nélkül a szájunk megfékezése és irányítása lehetetlen vállalkozás.
Ezzel szemben viszont, ha jó döntésre jutunk ebben az ügyben, és egyetértésbe kerülünk Istennel, Ő biztosan segít majd pozitív irányba változnunk.
Részlet Joyce Meyer, FEL A FEJJEL! című könyvéből
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése