6„Izráel fiai ismét azt tették, amit rossznak lát az ÚR, mert a Baalokat és Astartékat, Arám isteneit és Szidón isteneit, Móáb isteneit, meg az ammóniak és a filiszteusok isteneit tisztelték. Az URat pedig elhagyták, és nem tisztelték. 7Ezért fellángolt az ÚR haragja Izráel ellen, és a filiszteusoknak meg az ammóniaknak a hatalmába adta őket. 8Ezek nyomorgatták és gyötörték Izráel fiait abban az időben tizennyolc évig; Izráel fiai közül különösen azokat, akik a Jordánon túl, az emóriak földjén, Gileádban voltak. 9A Jordánon is átkeltek az ammóniak, hogy Júdával, Benjáminnal és Efraim házával is harcoljanak. Izráel igen nehéz helyzetbe került. 10Ekkor így kiáltottak az ÚRhoz segítségért Izráel fiai: Vétkeztünk ellened, mert elhagytuk Istenünket, és a Baalokat tiszteltük. 11Az ÚR pedig ezt mondta Izráel fiainak: Vajon Egyiptomból, az emóriaktól, az ammóniaktól és a filiszteusoktól 12nem én szabadítottalak-e meg benneteket, vagy amikor a szidóniak, Amálék és Máón sanyargatott benneteket, nem énhozzám kiáltottatok-e segítségért? 13Ti mégis elhagytatok engem, és más isteneket tiszteltetek. Ezért nem szabadítalak meg többé benneteket! 14Menjetek, és kiáltsatok segítségért azokhoz az istenekhez, akiket választottatok, szabadítsanak meg benneteket azok a szükség idején! 15Izráel fiai ekkor azt mondták az ÚRnak: Vétkeztünk. Tégy velünk teljesen úgy, ahogy jónak látod, csak most ments meg bennünket! 16Majd eltávolították maguk közül az idegen isteneket és az URat szolgálták. Az ÚR pedig megelégelte Izráel nyomorúságát.”


Magyarázat:

Az 1990-es évek elején igen erőteljes hatás érte hazánkat, a nagy szabad(os)ságban azt se tudtuk, merre kapkodjuk a fejünket. Itt egy karizmatikus gyülekezet létrejötte, ott egy keleti vallás terjedése, okkult praktikák és misztikus tanok. Ifivezetőként szolgálva Isten törvényéhez vontuk vissza a ránk bízottakat: „Más istenek nevét ne is említsétek, hallani se lehessen a szátokból!” (2Móz 23,13b) Miközben persze ismerni kellett az ellenséget, szükséges volt elmélyedni az apologetikában. Így tették ezt Józsué (Józs 24,15), Debóra (Bír 5,8a) és Jefte is (Bír 11,21–24) a maguk idejében, vezető helyzetükben. És Isten sem maradt szótlan! Hogy milyen módon, nem részletezi az ige, de megragadó hatékonysággal felelt a nép segélykiáltására. Hétféle bálványimádásuk miatti hétféle néptől sanyargattatásukat maga Isten idézte elő (7. v.), tehát nem azoknak a népeknek az istenei vették el Istentől az ő népét; nem ők kaparintották meg saját népeik számára. Mert nem létezvén nem voltak képesek rá. Azt a valláskeverő korszakot is Isten irányította. Milyen jó, hogy itteni utolsó szavára bűnbánattal és igaz megtéréssel válaszolt a nép! Milyen jó, hogy mi is csak hozzá kiáltunk, ismerve „segélyhívószámát” (Zsolt 50,15)!

(Papp Dániel)