„Kérlek azért titeket atyámfiai az Istennek irgalmasságára, hogy szánjátok oda a ti testeiteket élő, szent és Istennek kedves áldozatul, mint a ti okos tiszteleteteket. És ne szabjátok magatokat e világhoz, hanem változzatok el a ti elméteknek megújulása által, hogy megvizsgáljátok, mi az Istennek jó és tökéletes akarata.” (Róma 12, 1-2.)
A Bibliának sok mondanivalója van a testünkkel kapcsolatban. Pál a rómaiakhoz írt levelében az első 11 részben áttekinti a megváltás tervét. Bemutatja, hogy mindenki megváltásra szorul, majd rávilágít arra, hogyan működhet a megváltás az emberek életében. A 9-11 részekben Isten Izraelre vonatkozó tervét ismerteti. A 12. rész elején aztán hirtelen váltás következik: látszólag földhözragadt témára tér át, a testünk Istennek való odaszánására. Ebből látszik, hogy az egyedüli helyes reakció a megváltásra a testünk élő áldozatként való odaadása Isten számára. Megtetted-e már ezt az életedben? Ha igen, akkor többé nem te rendelkezel a tested fölött, nem te döntöd el, hogy hol lakjon a tested, hová utazzon, mit egyen, mit igyon…, hanem ezeket a kérdéseket Isten akaratának rendeled alá. A 2. versből kiderül, hogy a test odaszánása az alapja az elme megújításának is. A megújulás nélküli elme egocentrikus. Minden helyzetben azt vizsgálja, hogyan húzhat hasznot a maga számára. A megújult elme gondolkodásának középpontjában azonban Isten áll, minden körülményben Isten megdicsőülésének lehetőségét keresi.
I.Kor. 6, 19-ben Pál megkérdezi a hívőket: „Avagy nem tudjátok-é, hogy a ti testetek a bennetek lakozó Szent Léleknek temploma, a melyet Istentől nyertetek; és nem a magatokéi vagytok?” Ezt a mai keresztények többsége nem tudja. Nem lehetsz egyszerre magadé is és Istené is. A templom Isten megszentelt helye. Nem mindegy, hogyan bánunk a testünkkel. Sok keresztény annyit sem ápolja a testét, mint a házát vagy az autóját, pedig ezek pótolható dolgok, a tested helyett azonban nem vehetsz másikat. Isten számon fogja kérni mindenkitől, hogyan gondozta a testét.
A Ján. 4, 24-ben Jézus arról beszélt, hogy az Ő eledele az Atya akaratának megcselekvése, az Ő dolgának véghezvitele. Ez a mi elhívásunk is. Ehhez azonban életben kell maradnunk. Ez egy kihívás a testünk számára. Csak egy példa: rendszeres mozgásra van szükséged ahhoz, hogy tested egészséges maradjon!
Jézus vére kiváltott minket az ördög kezéből (Kol. 1, 14.). Ahhoz azonban, hogy ez a vér működni tudjon az életünkben egyrészt világosságban, vagyis engedelmességben és nyíltságban, másrészt egymással közösségben, vagyis becsületességben és alázatosságban kell járnunk (I.Ján. 1, 7.). Jézus folyamatosan megszentel minket, elválaszt Isten számára (Zsid. 13, 2.).
Róma 6, 13-ban Isten azt kéri tőlünk, hogy szánjuk oda tagjainkat az igazság fegyvereiül Istennek, vagyis vegyünk részt a szellemi hadviselésben az Ő oldalán. El kell döntened, hogy melyik oldalon harcol a nyelved, ki irányítja a tagjaidat! A bizonyságtételünk által győzzük le a Sátánt (Jel. 12, 11). Mindenben, amit teszel, legyen az bármilyen „földhözragadt” tevékenység, mint pl. az evés, vagy az ivás, Isten dicsőségét kell keresned (I.Kor. 10, 31). A szemedet egy célra kell összpontosítanod: a hitnek fejedelmére és bevégezőjére, Jézusra (Zsid. 12, 2). Így leszel tele Isten világosságával, így válik a tested világossághordozó edénnyé (Máté 6, 22).
Róma 8, 1-ben kijelenti az Ige, hogy nincsen már semmi sem, amivel az ördög vádolhatna minket, mert Jézus elhordozta a bűneinket, és megbocsátotta azokat. Jézus vére által igazságossá vagyunk nyilvánítva, mintha soha nem vétkeztünk volna (Róma 5, 9). Isten az üdvösség ruhájával öltöztetett fel minket és Jézus Krisztus igazságossága, mint egy palást, teljesen beborít minket (Ézs. 61, 10). Jézus Krisztus testében vitte fel bűneinket a keresztre, az Ő sebei miatt gyógyulunk meg (I.Péter 2, 24).
Jel. 12, 11-ben olvassuk, hogy „életüket nem kímélték mind halálig”, tehát az Urat még az életüknél is jobban kell szeretni.
Isten testünkkel kapcsolatos akaratának ismerete azonban nem elegendő ahhoz, hogy az Ige megvalósuljon az életünkben. A zsidókhoz írt levél Jézust a mi vallásunk apostolának és főpapjának nevezi (Zsid. 3.1). A vallás megvallást jelent, vagyis ugyanazt mondani magunkról mint amit az Ige állít rólunk. Jézus csak akkor tud főpapként cselekedni az életünkben, ha megfelelő megvallásokat teszünk. Az ószövetségi páska áldozatra vonatkozó rendtartás segít megértenünk a megvallás jelentőségét (Móz. 12, 22.). Izrael fiainak házanként egy bárányt meg kellett ölniük. A vért fel kellett fogni, majd ki kellett vinni a házból, és izsóp segítségével a szemöldökfára és az ajtófélfára kellett kenniük. Ez a vér védelmezte meg őket a gonosz angyal pusztításától. Fontos azonban megérteni, hogy ha a vér az edényben maradt volna, nem használt volna semmit. A felkenés kulcsfontosságú volt a védelem szempontjából. Az izsópot kellett használniuk. Az izsóp egy kistermetű, Közel-Keleten igen elterjedt, étkezésre használt növény, mely mindenki számára könnyen hozzáférhető. Jézus vére közel 2000 éve kifolyt a kereszten. Ez a tény azonban olyan, mint az edényben lévő vér. Ahhoz, hogy ez a vér megmosson, megvédelmezzen minket, az életünkre kell helyezni. Ezt csak megvallás által tehetjük meg. A megvallás tehát olyan mint az izsóp. Bár vannak erők (kárhoztatás, kísértések, nehézségek, terhek stb.), melyek el akarnak bizonytalanítani minket, tántoríthatatlanul meg kell tartanunk a reménységnek megvallását (Zsid. 10, 23., 4, 14.). A megvallásunk határozza meg, hogy mit kapunk a jövőben. A 12 kém története is egyértelműen bizonyítja ezt (IV. Móz. 13, 14. fejezet).
Végezetül Isten testünkre vonatkozó igazságainak birtokba vételéhez szolgáljon mintaként a fent áttekintett Igék alapján megfogalmazott megvallás:
A testem a Szent Szellem temploma, melyet Jézus vére megváltott, megszentelt, megtisztított. Tagjaim az igazság fegyverei, melyeket átadok Isten szolgálatára és dicséretére. Szememet egyetlen célon tartom, és az egész testem tele van világossággal. Az ördögnek nincs helye bennem, nincs hatalma fölöttem, nincsenek jogos követelései velem szemben, mivel Jézus vére mindent elrendezett. Legyőzöm a Sátánt a Bárány vére által és a bizonyságtételem beszéde által, és nem kímélem az életemet mindhalálig. A bizonyságtételem pedig a következő: maga Jézus hordozta el bűneimet testében a keresztfán, hogy a bűnöknek meghalva, az igazságnak élhessek. Jézus sebeiben meggyógyultam.
A Bibliának sok mondanivalója van a testünkkel kapcsolatban. Pál a rómaiakhoz írt levelében az első 11 részben áttekinti a megváltás tervét. Bemutatja, hogy mindenki megváltásra szorul, majd rávilágít arra, hogyan működhet a megváltás az emberek életében. A 9-11 részekben Isten Izraelre vonatkozó tervét ismerteti. A 12. rész elején aztán hirtelen váltás következik: látszólag földhözragadt témára tér át, a testünk Istennek való odaszánására. Ebből látszik, hogy az egyedüli helyes reakció a megváltásra a testünk élő áldozatként való odaadása Isten számára. Megtetted-e már ezt az életedben? Ha igen, akkor többé nem te rendelkezel a tested fölött, nem te döntöd el, hogy hol lakjon a tested, hová utazzon, mit egyen, mit igyon…, hanem ezeket a kérdéseket Isten akaratának rendeled alá. A 2. versből kiderül, hogy a test odaszánása az alapja az elme megújításának is. A megújulás nélküli elme egocentrikus. Minden helyzetben azt vizsgálja, hogyan húzhat hasznot a maga számára. A megújult elme gondolkodásának középpontjában azonban Isten áll, minden körülményben Isten megdicsőülésének lehetőségét keresi.
I.Kor. 6, 19-ben Pál megkérdezi a hívőket: „Avagy nem tudjátok-é, hogy a ti testetek a bennetek lakozó Szent Léleknek temploma, a melyet Istentől nyertetek; és nem a magatokéi vagytok?” Ezt a mai keresztények többsége nem tudja. Nem lehetsz egyszerre magadé is és Istené is. A templom Isten megszentelt helye. Nem mindegy, hogyan bánunk a testünkkel. Sok keresztény annyit sem ápolja a testét, mint a házát vagy az autóját, pedig ezek pótolható dolgok, a tested helyett azonban nem vehetsz másikat. Isten számon fogja kérni mindenkitől, hogyan gondozta a testét.
A Ján. 4, 24-ben Jézus arról beszélt, hogy az Ő eledele az Atya akaratának megcselekvése, az Ő dolgának véghezvitele. Ez a mi elhívásunk is. Ehhez azonban életben kell maradnunk. Ez egy kihívás a testünk számára. Csak egy példa: rendszeres mozgásra van szükséged ahhoz, hogy tested egészséges maradjon!
Jézus vére kiváltott minket az ördög kezéből (Kol. 1, 14.). Ahhoz azonban, hogy ez a vér működni tudjon az életünkben egyrészt világosságban, vagyis engedelmességben és nyíltságban, másrészt egymással közösségben, vagyis becsületességben és alázatosságban kell járnunk (I.Ján. 1, 7.). Jézus folyamatosan megszentel minket, elválaszt Isten számára (Zsid. 13, 2.).
Róma 6, 13-ban Isten azt kéri tőlünk, hogy szánjuk oda tagjainkat az igazság fegyvereiül Istennek, vagyis vegyünk részt a szellemi hadviselésben az Ő oldalán. El kell döntened, hogy melyik oldalon harcol a nyelved, ki irányítja a tagjaidat! A bizonyságtételünk által győzzük le a Sátánt (Jel. 12, 11). Mindenben, amit teszel, legyen az bármilyen „földhözragadt” tevékenység, mint pl. az evés, vagy az ivás, Isten dicsőségét kell keresned (I.Kor. 10, 31). A szemedet egy célra kell összpontosítanod: a hitnek fejedelmére és bevégezőjére, Jézusra (Zsid. 12, 2). Így leszel tele Isten világosságával, így válik a tested világossághordozó edénnyé (Máté 6, 22).
Róma 8, 1-ben kijelenti az Ige, hogy nincsen már semmi sem, amivel az ördög vádolhatna minket, mert Jézus elhordozta a bűneinket, és megbocsátotta azokat. Jézus vére által igazságossá vagyunk nyilvánítva, mintha soha nem vétkeztünk volna (Róma 5, 9). Isten az üdvösség ruhájával öltöztetett fel minket és Jézus Krisztus igazságossága, mint egy palást, teljesen beborít minket (Ézs. 61, 10). Jézus Krisztus testében vitte fel bűneinket a keresztre, az Ő sebei miatt gyógyulunk meg (I.Péter 2, 24).
Jel. 12, 11-ben olvassuk, hogy „életüket nem kímélték mind halálig”, tehát az Urat még az életüknél is jobban kell szeretni.
Isten testünkkel kapcsolatos akaratának ismerete azonban nem elegendő ahhoz, hogy az Ige megvalósuljon az életünkben. A zsidókhoz írt levél Jézust a mi vallásunk apostolának és főpapjának nevezi (Zsid. 3.1). A vallás megvallást jelent, vagyis ugyanazt mondani magunkról mint amit az Ige állít rólunk. Jézus csak akkor tud főpapként cselekedni az életünkben, ha megfelelő megvallásokat teszünk. Az ószövetségi páska áldozatra vonatkozó rendtartás segít megértenünk a megvallás jelentőségét (Móz. 12, 22.). Izrael fiainak házanként egy bárányt meg kellett ölniük. A vért fel kellett fogni, majd ki kellett vinni a házból, és izsóp segítségével a szemöldökfára és az ajtófélfára kellett kenniük. Ez a vér védelmezte meg őket a gonosz angyal pusztításától. Fontos azonban megérteni, hogy ha a vér az edényben maradt volna, nem használt volna semmit. A felkenés kulcsfontosságú volt a védelem szempontjából. Az izsópot kellett használniuk. Az izsóp egy kistermetű, Közel-Keleten igen elterjedt, étkezésre használt növény, mely mindenki számára könnyen hozzáférhető. Jézus vére közel 2000 éve kifolyt a kereszten. Ez a tény azonban olyan, mint az edényben lévő vér. Ahhoz, hogy ez a vér megmosson, megvédelmezzen minket, az életünkre kell helyezni. Ezt csak megvallás által tehetjük meg. A megvallás tehát olyan mint az izsóp. Bár vannak erők (kárhoztatás, kísértések, nehézségek, terhek stb.), melyek el akarnak bizonytalanítani minket, tántoríthatatlanul meg kell tartanunk a reménységnek megvallását (Zsid. 10, 23., 4, 14.). A megvallásunk határozza meg, hogy mit kapunk a jövőben. A 12 kém története is egyértelműen bizonyítja ezt (IV. Móz. 13, 14. fejezet).
Végezetül Isten testünkre vonatkozó igazságainak birtokba vételéhez szolgáljon mintaként a fent áttekintett Igék alapján megfogalmazott megvallás:
A testem a Szent Szellem temploma, melyet Jézus vére megváltott, megszentelt, megtisztított. Tagjaim az igazság fegyverei, melyeket átadok Isten szolgálatára és dicséretére. Szememet egyetlen célon tartom, és az egész testem tele van világossággal. Az ördögnek nincs helye bennem, nincs hatalma fölöttem, nincsenek jogos követelései velem szemben, mivel Jézus vére mindent elrendezett. Legyőzöm a Sátánt a Bárány vére által és a bizonyságtételem beszéde által, és nem kímélem az életemet mindhalálig. A bizonyságtételem pedig a következő: maga Jézus hordozta el bűneimet testében a keresztfán, hogy a bűnöknek meghalva, az igazságnak élhessek. Jézus sebeiben meggyógyultam.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése