"Ültetett az Úristen egy kertet Édenben, keleten, és ott helyezte el az embert, akit formált. Sarjasztott az Úristen a termőföldből mindenféle fát, szemre kívánatosat és eledelre jót; az élet fáját is a kert közepén, meg a jó és a rossz tudásának fáját."
|
A kert abban különbözik más földdarabtól, hogy abban minden a gazda kívánsága szerint él. Minden növénynek megvan benne a maga helye, s ha nem válik be, kiirtja a gazda. Egész földünk ilyen kertje az Úristennek. Megvan benne minden, ami "a szemnek kívánatos és eledelre azaz az ember hasznára jó". Isten szeretetből teremti meg az embert, szeretete minden ajándékát a keze ügyébe helyezi. De legnagyobb ajándéka "az élet fája". Ott volt, ott van életünk közepén. Jelentése: az örök élet rendelkezésedre áll. Gyümölcse nincs eltiltva. Jogod van hozzá. Fogadd el biztat Isten szeretete. Hiányzik valami a mi életünkből, a mi világunkból a boldogsághoz, amit Isten ne adott volna meg? Berendezett kert az életterünk. Milyen kár volt, milyen kár ma is elrontani. Egy székely falunak több erdője volt, mint amennyit a román törvény visszaadhatott. A szomszéd falunak nem volt erdője, a megmaradt részt annak adták. A birtokos falu fel volt háborodva. Magyarázták nekik: ha nem adnák oda, ők úgysem kapnák meg, az államé maradna! Nem baj, mondták a derék székelyek, inkább maradjon az államnak! Ez lett az Édenből. Nem csoda, hogy az élet fája eltűnt belőle. De él a mennyben azok számára, akik hajlandók Édent építeni. |
Uram, talán inkább ne is mutattad volna meg, mire teremtetted az életet ezen az áldott, majd megátkozott földön. Inkább törődnénk bele, hogy ennyi a mi boldogságunk. Ne bántana napról napra az a tudat, hogy milyen szépen, milyen boldogan lehetne élni javaiddal, mindenkinek bőven juthatna a föld terméséből, feleslegesen halnak éhen naponta annyian. Pusztító háborúk helyett élhetnénk testvéri életet. Hozd el országodat, s addig is engedd meg, hogy Édent építhessenek otthon maguknak és egymásnak azok, akik benned bíznak. Enyhíthessük a földön a szenvedést! Ámen.
|
2016. november 1., kedd
Isten asztaláról-Varga László
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése