2017. március 27., hétfő
Biblia-Ige: Zsoltárok könyve 119. rész
1. Boldogok, a kiknek útjok feddhetetlen, a kik az Úr törvényében járnak.
2. Boldogok, a kik megőrzik az ő bizonyságait, és teljes szívből keresik őt.
3. És nem cselekesznek hamisságot; az ő útaiban járnak.
4. Te parancsoltad Uram, hogy határozataidat jól megőrizzük.
5. Vajha igazgattatnának az én útaim a te rendeléseid megőrzésére!
6. Akkor nem szégyenülnék meg, ha figyelnék minden parancsolatodra!
7. Hálát adok néked tiszta szívből, hogy megtanítottál engem a te igazságod ítéleteire.
8. A te rendeléseidet megőrzöm; soha ne hagyj el engem!
9. Mi módon őrizheti meg tisztán az ifjú az ő útát, ha nem a te beszédednek megtartása által?
10. Teljes szívből kerestelek téged: ne engedj eltévedeznem a te parancsolataidtól!
11. Szívembe rejtettem a te beszédedet, hogy ne vétkezzem ellened.
12. Áldott vagy te, Uram! Taníts meg engem a te rendeléseidre.
13. Ajkaimmal hirdetem a te szádnak minden ítéletét.
14. Inkább gyönyörködöm a te bizonyságaidnak útjában, mint minden gazdagságban.
15. A te határozataidról gondolkodom, és a te ösvényeidre nézek.
16. Gyönyörködöm a te rendeléseidben; a te beszédedről nem feledkezem el.
17. Tégy jól a te szolgáddal, hogy éljek és megtartsam a te beszédedet.
18. Nyisd meg az én szemeimet, hogy szemléljem a te törvényednek csodálatos voltát.
19. Jövevény vagyok e földön, ne rejtsd el tőlem a te parancsolataidat.
20. Elfogyatkozik az én lelkem, a te ítéleteid után való szüntelen vágyódás miatt.
Alfred Christlieb: Bizonyságaid örökkévaló örökségem
Ezen a napon engesztelés lesz értetek, hogy megtisztítson titeket.
3Móz 16,30
|
Ez a fejezet a nagy engesztelési napról, a zsidók legnagyobb ünnepéről szól, amely a nagypéntek előképe. Ezen a napon "emlékezés" történt a zsidók bűneiért. Mi, könnyelmű emberek szívesen és gyakran gyorsan elfeledkezünk bűneinkről. Szükséges azért, hogy jöjjön egy nap, amikor a Fáraó pohárnokával így szólunk: "Az én bűneimre emlékezem e napon". Isten gondoskodik arról, hogy ne hiányozzanak az ilyen napok. Jó annak, aki nem tér ki az ilyen emlékezés elől! Másodszor: Isten könyörülete úgy rendelte, hogy a főpap az egész nép bűnét egy kecskebak fejére helyezze, amelyet az egész nép helyett áldoztak. Ami akkor árnykép gyanánt történt, azt a valóságban Isten az egész emberiségért nagypénteken vitte végbe. Isten Igéje ezt mondja: "íme, Istennek ama Báránya, aki elveszi a világ bűneit". Az egész emberiség bűne, Ádám bűnétől az utolsó ember bűnéig, aki még születni fog - az Úrra volt vetve. Felmérhetetlen titkok. A 3.Mózes 16,30 azt mondja: "Ezen a napon megtisztultok". A zsidóknál Isten csak az Ő türelmének palástjával fedezte be a bűnöket. Az Úr Jézus szent vére azonban valóban eltörli azokat. Ez nem kegyes játék a gondolatokkal. Aki ezt egyszer a Szentlélek által belsőképpen igazán magáévá teszi, egész életén át nem feledi el. Elfeledhette-e Pál azt a napot, amikor Anániás ezt mondta neki: "Mosd le a bűneidet!"? Vajon nem emlékezett-e a bűnös asszony mindig arra a pillanatra, amikor Jézus ezt mondta neki: "Megbocsáttattak neked a bűneid!"? Van a mi életünkben ilyen igazi engesztelési nap? |
Varga László: Isten asztaláról
"Ne adjátok oda a kutyáknak azt, ami szent, gyöngyeiteket se dobjátok oda a disznók elé, nehogy lábukkal széttapossák azokat, majd megfordulva széttépjenek titeket."
Máté 7,6
|
Nagyon fontos és nagyon veszedelmes utasítás. Annál veszedelmesebb, mert közvetlenül ezelőtt az áll az evangéliumban: "Ne ítéljetek, hogy ne ítéltessetek!" Itt pedig nagyon is szigorú és felelősségteljes ítéletre kapunk parancsot. Embereket kell kutyáknak és disznóknak ítélnünk, és aszerint kell beszélnünk velük. De a gyakorlatban ez nem is olyan nehéz. Szent gyöngyeinket, az ige igazságait és hitünk bizonyságtételét fel kell mutatnunk minden ember előtt. De ha azt látjuk, hogy csak azért kérdeznek, hogy kigúnyoljanak, ha alig várják, hogy csúffá tegyenek, nem is személy szerint minket, hanem hitünket és Istenünket, akkor, mint mindenben, csak Jézus példáját kell követnünk. Az őszintén érdeklődő Pilátusnak bőven felelt, pedig tudta, hogy hiába. Az ellenséges tanács előtt egy mondattal elmondta bizonyságtételét, de nem vitatkozott velük. A gúnyolódó Heródest egy szóra se méltatta. A velünk beszélőnek meg kell éreznie, hogy ha szent dolgokra kerül a sor, az nekünk szent és sérthetetlen. Ahogy véletlenül sem engedjük meg, hogy anyánkkal vagy feleségünkkel gúnyolódjanak, ugyanúgy nem engedjük meg hitünk szent dolgaival kapcsolatban sem. |
Jó Atyánk, bölcsességet kérünk az emberek megítélésében. Nem abban, hogy milyen jók vagy rosszak önmagukban vagy velünk szemben, de abban, hogy mikor, hogyan kell beszélnünk a Te szent dolgaidról. Segíts, hogy legyen bátorságunk bizonyságot tenni hitünkről a leghitetlenebb vagy legzüllöttebb embertársunk előtt is, ha komolyan meghallgatja, de ne engedjük azt nevetségessé tenni senki előtt! Magunk is nevetségessé válunk, ha igéd méltóságát meg nem őrizzük. De azt se engedd, hogy félelmünkben akkor is kibújjunk a bizonyságtétel feladata alól, amikor beszélgetőtársunk talán éppen szomjas lélekkel vágyik igéd vigasztalására! Ámen.
|
Andrew Kuyvenhoven: Mindennap az Ige fényében-RÉSZESEDNI AZ Ő SZENVEDÉSÉBEN
| |||||
A mai napon olvasandó igeszakasz: Fil 3,1-11 | |||||
| |||||
"Hogy megismerjem őt, és feltámadása erejét, valamint a szenvedéseiben való részesedést." | |||||
(Fil 3,10) | |||||
Nem különös ez a sorrend? "Hogy megismerjem őt ... feltámadása erejét ... az ő szenvedését." Azt hittem, hogy amint Krisztus feltámadásának erejét megtapasztaljuk életünkben, már túljutottunk a szenvedés szakaszán és megkezdjük a dicsőséges életet. Nem, nem így van. A megdicsőült élet majd akkor kezdődik, amikor eljutunk a halálból való feltámadásra (11.v.). És ez Pál szerint még a jövő. Megismerni Jézus Krisztust - ez a keresztyén ember célja. Akkor ismerjük meg őt - egyre jobban -, ha hit által eggyé leszünk vele. A mi vele való egységünk azt jelenti, hogy egyek vagyunk vele halálában és feltámadásában. Halála által megszabadított bennünket a bűn terhétől, feltámadása által bevezetett minket egy olyan életbe, amely a Szentlélek ajándékaként lesz a miénk. Amint megkaptuk ezt az új életet, beavatást nyerünk az ő szenvedésével való közösségbe. "Az ő szenvedése" nem ugyanaz a gyötrelem, amelyet minden ember érez. Ez egy sajátos fajtája a szenvedésnek, mely csak azoknak jut osztályrészül, akik a Krisztuséi. Mielőtt Krisztust megismertük, nem indított meg minket az emberi nyomorúság, ahogy most megindít. Mielőtt Krisztust megismertük, mondhattuk: "Boldoguljon minden ember a maga módján." Most már tudjuk, hogy csak egy életmód van, és hogy minden más út a halálba vezet. Mielőtt megismertük Krisztust, olyan dolgok miatt izgultunk, amilyenek most már alig tudnak felkavarni minket. Mióta ismerjük Krisztust, megszabadultunk azoktól a terhektől, amelyek súlyosan nehezednek azokra, akik nem ismerik őt. Megszabadultunk a bűn terhétől, és a legtöbb mindennapi aggodalom, mely gyötri a mindennapi embert, vagy elvétetik tőlünk, vagy jelentős mértékben csökken. De új terheket is kapunk, melyről a megváltást nem ismerők mit sem tudnak. Ha valaki az Úr Igéjét befogadja, az Úr munkájában foglalatoskodik. Örömünnep az, amikor Krisztus feltámadásának erejét megtapasztalod életedben. De ez Krisztus szenvedésébe is beavat. |
Carl Eichhorn: Isten műhelyében-Teljes győzelem Jézusban
|
Charles H. Spurgeon: Isten ígéreteinek tárháza-Istenhez közeledni
"Közeledjetek az Istenhez, és Ő közeledni fog hozzátok"
(Jak 4,8)
|
Minél jobban közeledünk Istenhez, Ő annál kegyelmesebben jelenti ki magát nekünk. Mikor a tékozló fiú hazafelé közeledik, apja elébe fut. Mikor a kibocsátott galamb visszatér a bárkához, Nóé kinyújtja a kezét, hogy beemelje. Anllkor a szerető hitves közeledik férjéhez, az a szeretet szárnyain repül hozzá. Jöjj, drága barátom, közeledjünk Istenhez, aki olyan kegyelmesen vár ránk, sőt elénkbe jön!
Feltűnt már neked az Ézsaiás 58. rész 9. verse? Itt az Úr szinte felkínálja magát népének, amikor ezt mondja: "Itt vagyok!", mintha azt kérdezné: "Mit akarsz mondani nekem? Mit tehetek érted? Alig várom, hogy megáldhassalak!" Miért habozunk hát? Miért nem közeledünk hozzá? Isten közel van, hogy megbocsásson, megáldjon megvigasztaljon, segítsen, megelevenítsen, megszabadítson. Legyen életünk fő célja az Istenhez való közeledés! Aki ezt teszi, az mindent megtett! Ha az embertársainkhoz közeledünk, ők hamarosan megunhatnak és elhagyhatnak minket, de ha az Urat keressük, megtapasztaljuk, hogy Ő nem változik, hanem egyre közelebb jön hozzánk, és egyre teljesebb és boldogabb közösségre léphetünk vele. |
Oswald Chambers: Krisztus mindenek felett-SZEMÉLYES JELLEM ÁLTAL LÁTUNK
"Jöjj fel ide és megmutatom neked, amiknek meg kell lennie" (Jel 4,1). |
A felemelő lelkiállapot csak a jellem felemelő magatartásából származhat. Ha az általad ismert legmagasabb mérték szerint élsz, Isten folyton mondja majd neked: "Barátom, jöjj még feljebb!" A kísértésben az aranyszabály: "Menj még feljebb!" Amikor magasabbra jutsz, más kísértésekkel és más jellegzetességekkel kell szembenézned. Sátán az emelkedéssel csalogat a kísértésbe; Isten is felfelé hív, de a hatás merőben más. Amikor az ördög visz magasabb helyre, akkor a szentségről való elképzelésedet olyan magasra csigázza fel, hogy azt test és vér el nem viselheti. Szellemi akrobatamutatvány ez, próbálsz egyensúlyban maradni és nem mersz moccanni sem. - De amikor Isten emel fel kegyelméből mennyei magasságokba, ott nem kell hegycsúcsokra kapaszkodnod, hanem nagy fennsíkot találsz, ahol szabadon mozoghatsz. Szellemi életed történetében hasonlítsd össze ezt az elmúlt hetet az elmúlt évnek ugyanezzel a hetével és lásd meg, miként hívott Isten magasabbra. Mindannyiunkat elvitt oda, ahonnan magasabbról látunk. Az Isten adta igazságnak ne legyen olyan pontja, amit nyomban meg ne valósítanál az életedben. Tégy így és maradj meg annak a világosságában! A kegyelemben való növekedést nem az méri le, hogy nem mentél hátrafelé, hanem hogy van-e bepillantásod abba: szellemileg hol tartasz. Hallottad, amint Isten így szólt: "Jöjj még feljebb!" - de nem te magadért, hanem hogy jellemedbe beletekinthess. "Eltitkoljam-e Ábrahámtól, amit tenni akarok?" (1Móz 18,17). Istennek el kell rejtenie előlünk, amit tenni szándékozik mindaddig, amíg jellemünkben el nem jutunk arra a helyre, ahol ezt ki tudja jelenteni nekünk. |
Kenneth E. Hagin - Engedelmesség pénzügyekben 2.rész
1.rész:
http://mennyeikincseslada.blogspot.de/2016/12/kenneth-e-hagin-engedelmesseg.html
ENGEDELMESSÉG ÉS TIZEDADÁS
Egy vasárnapi iskolai tanár az egyik pünkösdi gyülekezetben, amelyet pásztorolt ami Észak-Közép Texasban, egy ötgyermekes özvegyasszony volt. Ő és összes gyermeke gyapotot szedett, pamacsot 40 centért. Egy régi, kis házban laktak kint egy másik ház mögött. Mégis eljött a paplakba szombatonként és azt mondta: „Hagin testvér, kerestünk néhány dollárt, hogy egy kevés ételt vegyünk és itt a tized. Nem akarok holnapig várni, mert elkölteném - tudom, hogy így lenne - olyan szörnyen szükségem van rá."
Elvettem a pénzt és amikor elhagyta a paplakot, bezártam az ajtót és sírva fakadtam. Tudtam, hogy el kellett fogadnom, máskülönben megfosztottam volna áldástól és haszontól. Eljött hozzám egy 10 centessel, mondván: „Kerestünk egy dollárt, itt a 10 centes, itt a tized." Legidősebb lánya 7 évig járta az első osztályt és sose tanulta meg leírni a nevét. Sose került ki az első osztályból. Végül a hatóságok megkérték az anyját, hogy ne küldje őt többé iskolába. Itt egy 14 éves lány, aki 7 évesekkel játszik. Azokban a nyomott években nem voltak külön osztályok és állami iskolák visszamaradott gyerekeknek, mint ő volt. A templomban úgy viselkedett, mint egy 3-4 éves gyerek, kb. olyan volt az értelmi szintje. Ma történetesen nem az anyjával ült és oda akart jutni hozzá, valójában lecsúszott és hasán a padok alatt előremászott. Aztán kinyúlt a padon, mint egy kisgyerek és elaludt.
Egyik este evangelizáció során ez a lány az oltárhoz ment (senki sem kérte, hogy menjen) és letérdelt a többiekkel. Üdvözült és megtelt Szent Szellemmel és más nyelveken szólt. Azonnal drámai változás történt! Azelőtt nem akart fürödni. Ha nem figyeltek oda rá, megjelenése szánalmas volt. Egyik napról a másikra azonban - másik estére - bejött, leült és olyan értelmesen viselkedett, mint egy 18 éves ifjú hölgy. Friss frizurával, csinosan és vonzó külsővel. Alig tudtuk elhinni, amit láttunk. Az örök életnek és Isten természetének az elnyerése értelmi képességeit 90 %-al növelte. Ez volt az egyik legnagyobb csoda, amit valaha láttam.
A 2. világháború elején történt. A lány elment meglátogatni néhány rokonát és míg ott volt, oly szépen viselkedett és nézett ki, hogy az egyik szomszédos farmerfiú randevút kért tőle. Életében sosem volt még randevúja. Megszerették egymást és amikor a fiú megkérte a kezét, igent mondott. Miután férjét bevitték katonának, egy ideig anyósánál lakott és anyósa megtanította írni, olvasni.
Elhagytam azt a gyülekezetet, hogy az evangélizáció területére menjek. Az idő múltával visszamentem, hogy segítsek a pásztornak az egyik idős ember temetésén prédikálni.
Megkérdeztem a gyülekezeti titkárt: „Mi történt azzal a lánnyal?" Kinevetett engem és így felelt „Tudja, hogy férje meghalt abban a teherautó balesetben?" Feleltem: „Igen."
Folytatta: „Nos, építési üzletük miatt, férje komoly biztosítást kötött és a lány több százezer dollár biztosítási pénzt kapott." Távolra mutatott és így szólt: „Látja azokat a ráadás épületeket?"
Számos új házat láttam hozzáépítve ehhez a kisvároshoz. A titkár folytatta: „Ő építi ezt a kiegészítést a városhoz. Ő a saját vállalkozója, saját könyvelője, ő kezeli az összes pénzt.
Gondolja ezt végig!" Ott álltam és újra sírtam - ezúttal másfajta sírással. Olyan boldog voltam. Dicsőség Istennek, hogy engedelmeskedtem Néki és elvettem az anyja tizedét. Ez a lány is megtanult tizedet fizetni.A titkár azt mondta: „Még mindig a gyülekezet titkára vagyok. Számíthatok rá, ez a lány minden vasárnap az első sorban ül két kis gyermekével. Ők a legjobban öltözött, legjobb módú, legjobb modorú gyerekek a gyülekezetben. Tizedes borítékja és felajánlásai mindig ott vannak. Minden vasárnap."
Visszagondoltam arra, honnan jött: itt volt egy még nem 30 éves fiatal hölgy, aki hozzáépít a városhoz és amikor 14 éves volt, hét évig járta az első osztályt anélkül, hogy megtanulta volna leírni a nevét.
Arra az Igére is gondoltam: „Az Űr Szelleme van én rajtam, mert Ő felkent engem, hogy prédikáljam az evangéliumot a szegényeknek." (Luk 4:18)
Halleluja, Isten nemcsak Őt választotta ki és nemcsak azt mondta: „Kivételt teszek vele." Nem, ugyanez az Evangélium mindenkié.
Mi volt a különbség? Az örök élet. Isten élete. Ez olyasmi volt, ami belé költözött és 90%-al megnövelte értelmi képességeit. Nemcsak ez - ez azonban magot is vetett. Megadta tizedét és a tizeden túl adott vissza, amikor csak néhány dollárja volt férje illetményi csekkjéről. Most sok dollárja volt, de továbbra is ugyanezt tette. Eljutott volna valaha erre a helyre, ha nem engedelmeskedik pénzügyeiben?
http://mennyeikincseslada.blogspot.de/2016/12/kenneth-e-hagin-engedelmesseg.html
ENGEDELMESSÉG ÉS TIZEDADÁS
Egy vasárnapi iskolai tanár az egyik pünkösdi gyülekezetben, amelyet pásztorolt ami Észak-Közép Texasban, egy ötgyermekes özvegyasszony volt. Ő és összes gyermeke gyapotot szedett, pamacsot 40 centért. Egy régi, kis házban laktak kint egy másik ház mögött. Mégis eljött a paplakba szombatonként és azt mondta: „Hagin testvér, kerestünk néhány dollárt, hogy egy kevés ételt vegyünk és itt a tized. Nem akarok holnapig várni, mert elkölteném - tudom, hogy így lenne - olyan szörnyen szükségem van rá."
Elvettem a pénzt és amikor elhagyta a paplakot, bezártam az ajtót és sírva fakadtam. Tudtam, hogy el kellett fogadnom, máskülönben megfosztottam volna áldástól és haszontól. Eljött hozzám egy 10 centessel, mondván: „Kerestünk egy dollárt, itt a 10 centes, itt a tized." Legidősebb lánya 7 évig járta az első osztályt és sose tanulta meg leírni a nevét. Sose került ki az első osztályból. Végül a hatóságok megkérték az anyját, hogy ne küldje őt többé iskolába. Itt egy 14 éves lány, aki 7 évesekkel játszik. Azokban a nyomott években nem voltak külön osztályok és állami iskolák visszamaradott gyerekeknek, mint ő volt. A templomban úgy viselkedett, mint egy 3-4 éves gyerek, kb. olyan volt az értelmi szintje. Ma történetesen nem az anyjával ült és oda akart jutni hozzá, valójában lecsúszott és hasán a padok alatt előremászott. Aztán kinyúlt a padon, mint egy kisgyerek és elaludt.
Egyik este evangelizáció során ez a lány az oltárhoz ment (senki sem kérte, hogy menjen) és letérdelt a többiekkel. Üdvözült és megtelt Szent Szellemmel és más nyelveken szólt. Azonnal drámai változás történt! Azelőtt nem akart fürödni. Ha nem figyeltek oda rá, megjelenése szánalmas volt. Egyik napról a másikra azonban - másik estére - bejött, leült és olyan értelmesen viselkedett, mint egy 18 éves ifjú hölgy. Friss frizurával, csinosan és vonzó külsővel. Alig tudtuk elhinni, amit láttunk. Az örök életnek és Isten természetének az elnyerése értelmi képességeit 90 %-al növelte. Ez volt az egyik legnagyobb csoda, amit valaha láttam.
A 2. világháború elején történt. A lány elment meglátogatni néhány rokonát és míg ott volt, oly szépen viselkedett és nézett ki, hogy az egyik szomszédos farmerfiú randevút kért tőle. Életében sosem volt még randevúja. Megszerették egymást és amikor a fiú megkérte a kezét, igent mondott. Miután férjét bevitték katonának, egy ideig anyósánál lakott és anyósa megtanította írni, olvasni.
Elhagytam azt a gyülekezetet, hogy az evangélizáció területére menjek. Az idő múltával visszamentem, hogy segítsek a pásztornak az egyik idős ember temetésén prédikálni.
Megkérdeztem a gyülekezeti titkárt: „Mi történt azzal a lánnyal?" Kinevetett engem és így felelt „Tudja, hogy férje meghalt abban a teherautó balesetben?" Feleltem: „Igen."
Folytatta: „Nos, építési üzletük miatt, férje komoly biztosítást kötött és a lány több százezer dollár biztosítási pénzt kapott." Távolra mutatott és így szólt: „Látja azokat a ráadás épületeket?"
Számos új házat láttam hozzáépítve ehhez a kisvároshoz. A titkár folytatta: „Ő építi ezt a kiegészítést a városhoz. Ő a saját vállalkozója, saját könyvelője, ő kezeli az összes pénzt.
Gondolja ezt végig!" Ott álltam és újra sírtam - ezúttal másfajta sírással. Olyan boldog voltam. Dicsőség Istennek, hogy engedelmeskedtem Néki és elvettem az anyja tizedét. Ez a lány is megtanult tizedet fizetni.A titkár azt mondta: „Még mindig a gyülekezet titkára vagyok. Számíthatok rá, ez a lány minden vasárnap az első sorban ül két kis gyermekével. Ők a legjobban öltözött, legjobb módú, legjobb modorú gyerekek a gyülekezetben. Tizedes borítékja és felajánlásai mindig ott vannak. Minden vasárnap."
Visszagondoltam arra, honnan jött: itt volt egy még nem 30 éves fiatal hölgy, aki hozzáépít a városhoz és amikor 14 éves volt, hét évig járta az első osztályt anélkül, hogy megtanulta volna leírni a nevét.
Arra az Igére is gondoltam: „Az Űr Szelleme van én rajtam, mert Ő felkent engem, hogy prédikáljam az evangéliumot a szegényeknek." (Luk 4:18)
Halleluja, Isten nemcsak Őt választotta ki és nemcsak azt mondta: „Kivételt teszek vele." Nem, ugyanez az Evangélium mindenkié.
Mi volt a különbség? Az örök élet. Isten élete. Ez olyasmi volt, ami belé költözött és 90%-al megnövelte értelmi képességeit. Nemcsak ez - ez azonban magot is vetett. Megadta tizedét és a tizeden túl adott vissza, amikor csak néhány dollárja volt férje illetményi csekkjéről. Most sok dollárja volt, de továbbra is ugyanezt tette. Eljutott volna valaha erre a helyre, ha nem engedelmeskedik pénzügyeiben?
Cseri Kálmán-A kegyelem harmatja: SOS
"Uram, ments meg minket, elveszünk! "(Mt 8,25)
Egy átdolgozott nap után este Jézus azt kérte tanítványaitól, evezzenek át a Genezáreti tó túlsó partjára. Ő a halászbárka hátsó részében fáradtan azonnal elaludt. Váratlanul azonban lecsapott az ismerős bukószél a tóra, és nagy vihar támadt. A tanítványok egy része halász volt, hozzáértően küzdöttek a vízzel, de a hajó már majdnem megtelt. Ekkor elhangzott az S.O.S.: Uram, ments meg, elveszünk! Jézus rászólt a viharra: hallgass el!, és nagy csend lett. Ők pedig csodálkoztak: „Ki ez, hogy a szelek is, a tenger is engedelmeskednek neki?"
Ez a néhány évtized itt a földön olyan, mint egy nagy átkelés. Elindulunk egy csónak formájú bölcsőben, s megérkezünk a túlsó partra egy csónak formájú koporsóban. Közben pedig különféle viharok tesznek próbára bennünket. Mire kell ügyelnünk?
Nem szabad elfelejtenünk, hogy van túlsó part. Erre sokan nem gondolnak. Pedig nem mindegy, hol kötünk ki. Itt dől el, hogy az üdvösség felé vagy a kárhozat felé haladunk. Ez felelős gondolkozásra és hitre serkent.
Tudnunk kell, hogy az elemek erősebbek, mint mi. Tudományunk és technikánk sem tud minden kérdésre választ adni, minden helyzetben megtartani. Ez alázatra indítja az embert: nem vagyok mindenható.
A megmenekülés feltétele, hogy ott legyen velünk Jézus, ne nélküle hajókázzunk. Így is kerülhet viharba az életünk (hitünk, egészségünk, egzisztenciánk, házasságunk...), de van kihez bizalommal kiáltani: ments meg! Neki van hatalma minden ellenséges erő felett. Ez a benne való bizalmunkat teszi szükségessé. Ő nem a viharoktól őriz meg, de minden viharban megtart.
Kiáltsunk hozzá bizalommal, minél előbb!
Ez a néhány évtized itt a földön olyan, mint egy nagy átkelés. Elindulunk egy csónak formájú bölcsőben, s megérkezünk a túlsó partra egy csónak formájú koporsóban. Közben pedig különféle viharok tesznek próbára bennünket. Mire kell ügyelnünk?
Nem szabad elfelejtenünk, hogy van túlsó part. Erre sokan nem gondolnak. Pedig nem mindegy, hol kötünk ki. Itt dől el, hogy az üdvösség felé vagy a kárhozat felé haladunk. Ez felelős gondolkozásra és hitre serkent.
Tudnunk kell, hogy az elemek erősebbek, mint mi. Tudományunk és technikánk sem tud minden kérdésre választ adni, minden helyzetben megtartani. Ez alázatra indítja az embert: nem vagyok mindenható.
A megmenekülés feltétele, hogy ott legyen velünk Jézus, ne nélküle hajókázzunk. Így is kerülhet viharba az életünk (hitünk, egészségünk, egzisztenciánk, házasságunk...), de van kihez bizalommal kiáltani: ments meg! Neki van hatalma minden ellenséges erő felett. Ez a benne való bizalmunkat teszi szükségessé. Ő nem a viharoktól őriz meg, de minden viharban megtart.
Kiáltsunk hozzá bizalommal, minél előbb!
Charles H. Spurgeon: Harmatgyöngyök és aranysugarak,
„Akkor a tanítványok mind elhagyták őt, és elfutottak.” (Máté 26,56)
Jézus soha sem hagyta el őket, de ők elhagyták Őt és már szenvedéseinek kezdetén elfutottak, gyáván féltve életüket. Ez csak egyetlen tanulságos példa arról, hogy a hívők milyen bizonytalanságban vannak, amikor magukra maradnak; a legjobb esetben olyanok ők, mint a juhok, melyek elfutnak, ha jön a farkas. A veszélyre mindannyian figyelmeztetve voltak és megfogadták, hogy inkább meghalnak, mintsem Mesterüket elhagyják; de mégis elfogta őket rögtön a félelem és elfutottak. Talán e nap kezdetén én is acéloztam lelkemet, hogy képes legyek az Úrért elhordozni a szenvedéseket és bízom magamban, hogy állhatatos hűséget nyilváníthatok. De azt kell észrevennem magamról, hogy habár nem is hitetlen és gonosz szívvel, de mégis elfutottam az én Uramtól, mint az apostolok. Valamit csak megígérni vagy az ígéretet meg is tartani, egészen más dolog. A tanítványoknak örök dicsőséget szerzett volna, ha Jézus oldala mellett férfiasan megálltak volna. Elfutottak saját tisztességük elől, nagy szégyenükre. Ó, bár meg lennék őrizve hasonló szégyentől! Hol lehettek volna valaha jobb helyen, mint Uruknál és Megváltójuknál, ki kérhette volna az Atyát, hogy küldjön számára többet tizenkét sereg angyalnál? Elfutottak az ő biztos menedéküktől. Ó Istenem, ne engedj engem ilyen balgatagságba esni! Az isteni kegyelem képes a gyávát is hősökké tenni. A füstölgő len felgyúlhat, mint az oltáron a tűz, ha Isten úgy akarja. Sőt még ezek az apostolok is, akik olyan félénkek voltak, mint a nyúl, később oroszlán bátorsággal lettek felruházva, mikor a Szentlélek kitöltetett rájuk; ekként bátorrá teheti Istennek Szelleme az én félénk szívemet is az én Uramról tanúskodni, és az igazságról bizonyságot tenni.
Milyen fájdalom foghatta el az Úr Jézust, amikor barátai hűtlenségét látta! Az egy keserű cseppel több volt szenvedése poharában, de a pohár ki lett ürítve; nem akarom azt újból keserűséggel és epével megtölteni. Ha Uramat elhagyom, ismét megfeszítem Őt és nyilvános gyalázatra adom. Irgalomnak szelleme óvj meg engem e szégyenletes állapottól, tarts meg alázatban és az én hű Uram és Megváltóm iránt való rettegés nélküli szeretetben.
Jézus soha sem hagyta el őket, de ők elhagyták Őt és már szenvedéseinek kezdetén elfutottak, gyáván féltve életüket. Ez csak egyetlen tanulságos példa arról, hogy a hívők milyen bizonytalanságban vannak, amikor magukra maradnak; a legjobb esetben olyanok ők, mint a juhok, melyek elfutnak, ha jön a farkas. A veszélyre mindannyian figyelmeztetve voltak és megfogadták, hogy inkább meghalnak, mintsem Mesterüket elhagyják; de mégis elfogta őket rögtön a félelem és elfutottak. Talán e nap kezdetén én is acéloztam lelkemet, hogy képes legyek az Úrért elhordozni a szenvedéseket és bízom magamban, hogy állhatatos hűséget nyilváníthatok. De azt kell észrevennem magamról, hogy habár nem is hitetlen és gonosz szívvel, de mégis elfutottam az én Uramtól, mint az apostolok. Valamit csak megígérni vagy az ígéretet meg is tartani, egészen más dolog. A tanítványoknak örök dicsőséget szerzett volna, ha Jézus oldala mellett férfiasan megálltak volna. Elfutottak saját tisztességük elől, nagy szégyenükre. Ó, bár meg lennék őrizve hasonló szégyentől! Hol lehettek volna valaha jobb helyen, mint Uruknál és Megváltójuknál, ki kérhette volna az Atyát, hogy küldjön számára többet tizenkét sereg angyalnál? Elfutottak az ő biztos menedéküktől. Ó Istenem, ne engedj engem ilyen balgatagságba esni! Az isteni kegyelem képes a gyávát is hősökké tenni. A füstölgő len felgyúlhat, mint az oltáron a tűz, ha Isten úgy akarja. Sőt még ezek az apostolok is, akik olyan félénkek voltak, mint a nyúl, később oroszlán bátorsággal lettek felruházva, mikor a Szentlélek kitöltetett rájuk; ekként bátorrá teheti Istennek Szelleme az én félénk szívemet is az én Uramról tanúskodni, és az igazságról bizonyságot tenni.
Milyen fájdalom foghatta el az Úr Jézust, amikor barátai hűtlenségét látta! Az egy keserű cseppel több volt szenvedése poharában, de a pohár ki lett ürítve; nem akarom azt újból keserűséggel és epével megtölteni. Ha Uramat elhagyom, ismét megfeszítem Őt és nyilvános gyalázatra adom. Irgalomnak szelleme óvj meg engem e szégyenletes állapottól, tarts meg alázatban és az én hű Uram és Megváltóm iránt való rettegés nélküli szeretetben.
Az én életem ma: AZ IGAZSÁG ÚTJÁN
Istent imádó élet-
„Az igazság útján élet van, és annak ösvényén nincs halál.” (Példabeszédek 12,28)
Legyen a türelem, kedvesség és szeretet a lényed része, akkor tapasztalataid által ki fog fejlődni jellemedben mindaz, ami „tiszta, kedves és jó hírű” (Filippibelieknek írt levél 4,8).
Isten angyalai arra várnak, hogy megmutassák neked az élet ösvényét.
Most határozd el, hogy az igazság útját választod, komoly és igaz szívű leszel, s nem hibázod el az életedet. Menj előre a mennyei angyalok vezetésével! Légy bátor, vállalkozó szellemű, ragyogjon a világosságod, hogy rád is vonatkozzanak az Ige szavai: „Írok nektek, ifjak, mivel erősek vagytok, és legyőztétek a gonoszt.” (János apostol I. levele 2,13)
Ha átadtad magadat Krisztusnak, akkor Isten családjának tagja vagy, és az Atya házában minden a tiéd. Istennek minden kincse elérhető számodra mind a mostani, mind az eljövendő életben.
Az angyalok szolgálata, a Szentlélek ajándéka, Isten szolgáinak munkálkodása: mind teérted van.
A világ és benne minden a tiéd, ha javadat szolgálja. Még a gonosz ellenségeskedése is áldásnak bizonyul majd számodra azáltal, hogy a mennyei életre nevel téged.
„Minden a tiétek”, ha „Krisztuséi vagytok” (Korinthusi I. levél 3,23).
„Az igazság útján élet van, és annak ösvényén nincs halál.” (Példabeszédek 12,28)
Egy kedvezőnek ígérkező új esztendő üres lapjai most nyílnak meg előtted. A jelentést készítő angyal készen áll az írásra. A te tetteid határozzák meg, mit fog írni. Jövendő életedet jóvá vagy gonosszá teheted, és ez dönti el, hogy az év, amelybe éppen most léptél be, boldog új esztendő lesz-e az életedben. Hatalmadban áll, hogy boldoggá tedd ezt az évet a magad és a körülötted levők számára.
Legyen a türelem, kedvesség és szeretet a lényed része, akkor tapasztalataid által ki fog fejlődni jellemedben mindaz, ami „tiszta, kedves és jó hírű” (Filippibelieknek írt levél 4,8).
Isten angyalai arra várnak, hogy megmutassák neked az élet ösvényét.
Most határozd el, hogy az igazság útját választod, komoly és igaz szívű leszel, s nem hibázod el az életedet. Menj előre a mennyei angyalok vezetésével! Légy bátor, vállalkozó szellemű, ragyogjon a világosságod, hogy rád is vonatkozzanak az Ige szavai: „Írok nektek, ifjak, mivel erősek vagytok, és legyőztétek a gonoszt.” (János apostol I. levele 2,13)
Ha átadtad magadat Krisztusnak, akkor Isten családjának tagja vagy, és az Atya házában minden a tiéd. Istennek minden kincse elérhető számodra mind a mostani, mind az eljövendő életben.
Az angyalok szolgálata, a Szentlélek ajándéka, Isten szolgáinak munkálkodása: mind teérted van.
A világ és benne minden a tiéd, ha javadat szolgálja. Még a gonosz ellenségeskedése is áldásnak bizonyul majd számodra azáltal, hogy a mennyei életre nevel téged.
„Minden a tiétek”, ha „Krisztuséi vagytok” (Korinthusi I. levél 3,23).
Reggeli dicséret: És te mit teszel hozzá?
„Engedelmeskedjetek azért Istennek, de álljatok ellen az ördögnek, és elfut tőletek. Közeledjetek Istenhez, és ő közeledni fog hozzátok. Tisztítsátok meg a kezeteket, ti bűnösök, és szenteljétek meg a szíveteket, ti kétlelkűek.”
Jakab levele 4:7-8.
Ugye ismerősek ezek a mondatok? Gondolom, hallottad már őket. Esetleg te is kezdesz belelépni az édes nosztalgiázás korába, ahonnan a régi mindig jobbnak és értékesebbnek látszik. Pedig a világ nem egy velejéig romlott, személytelen entitás, amiben mi, emberek vagyunk a szerencsétlen szenvedők. A világot mi alkotjuk, és tesszük azzá, amilyen. Te és én, és minden ember. Miattunk olyan a világ, amilyen.
Mi vagyunk azok, akik kevesebb időt töltünk a szeretteinkkel, mint amennyit egészséges lenne. Mi vagyunk azok, akik álarcokat viselve próbáljuk elrejteni a másik elől valódi énünket. Mi vagyunk azok, akik irigyek vagyunk a másikra, és ellopjuk tőle azt, ami nagyon nem a miénk. Mi vagyunk azok, akik kiközösítik azt az egyet, aki valamiben más, mint az átlag. Mi vagyunk azok, akik abszurd berögződések miatt hátrányosan megkülönböztetjük egymást. Mi vagyunk azok, akik a legszentebb közösségen, a családon belül is pokollá tesszük egymás életét. Mi vagyunk azok, akik gonosszá tesszük a világot. A mi döntéseink, a mi cselekedeteink.
Ma reggel Isten arra hív, hogy állj meg egy percre, és gondolkodj! Ne mutogass a névtelen, arctalan tömegre, ne őket okold mindazért a borzalomért, ami történik nap mint nap, hanem nézz magadba, és gondolkodj el azon, te mit teszel ezért! Mit teszel a gonoszság ellen, mit teszel a jóért?
Te is a "világban" élsz, te is hozzájárulsz ahhoz, milyen is az élet most itt a 21. században. Isten arra kér téged, hogy állj a jó oldalra! Közeledj Hozzá, mert ezzel tudod a legtöbbet tenni azért, hogy a világunk élhetőbb legyen. Ember vagy, felelősséggel áldott meg a Mindenható, hát élj vele! Élj Vele!
Keresd Istent, a Vele való kapcsolatot minden nap! Kérd, hogy mutassa meg, mi a terve veled, mutassa meg, hogyan élhetsz az emberiség javára! Dönts Isten mellett, és tegyél a világért! Tedd hozzá a te részedet! Tedd a jót hozzá!
Bejegyezte: Sz-Cs. Andi
Jakab levele 4:7-8.
"Bezzeg az én időmben..." Akkor még kint játszottunk az udvaron, sötétedésre hazaértünk, mosatlanul ettük a földiepret, meg a szomszéd cseresznyéjét, és nem lett semmi bajunk. Akkor még nem volt mobiltelefon, de a szüleink biztonságban tudtak minket, vagy legalábbis nem mutatták ki, hogy aggódnak minden lépésünkért. Akkor még mindenki köszönt a faluban mindenkinek, mindenkinek volt munkája, vagy legalábbis mindenki bejárt valahova. Akkor még nem volt ennyi gonoszság a világban, és sokkal jobban tisztelték egymást az emberek... Bezzeg az én időmben...
Ugye ismerősek ezek a mondatok? Gondolom, hallottad már őket. Esetleg te is kezdesz belelépni az édes nosztalgiázás korába, ahonnan a régi mindig jobbnak és értékesebbnek látszik. Pedig a világ nem egy velejéig romlott, személytelen entitás, amiben mi, emberek vagyunk a szerencsétlen szenvedők. A világot mi alkotjuk, és tesszük azzá, amilyen. Te és én, és minden ember. Miattunk olyan a világ, amilyen.
Mi vagyunk azok, akik kevesebb időt töltünk a szeretteinkkel, mint amennyit egészséges lenne. Mi vagyunk azok, akik álarcokat viselve próbáljuk elrejteni a másik elől valódi énünket. Mi vagyunk azok, akik irigyek vagyunk a másikra, és ellopjuk tőle azt, ami nagyon nem a miénk. Mi vagyunk azok, akik kiközösítik azt az egyet, aki valamiben más, mint az átlag. Mi vagyunk azok, akik abszurd berögződések miatt hátrányosan megkülönböztetjük egymást. Mi vagyunk azok, akik a legszentebb közösségen, a családon belül is pokollá tesszük egymás életét. Mi vagyunk azok, akik gonosszá tesszük a világot. A mi döntéseink, a mi cselekedeteink.
Ma reggel Isten arra hív, hogy állj meg egy percre, és gondolkodj! Ne mutogass a névtelen, arctalan tömegre, ne őket okold mindazért a borzalomért, ami történik nap mint nap, hanem nézz magadba, és gondolkodj el azon, te mit teszel ezért! Mit teszel a gonoszság ellen, mit teszel a jóért?
Te is a "világban" élsz, te is hozzájárulsz ahhoz, milyen is az élet most itt a 21. században. Isten arra kér téged, hogy állj a jó oldalra! Közeledj Hozzá, mert ezzel tudod a legtöbbet tenni azért, hogy a világunk élhetőbb legyen. Ember vagy, felelősséggel áldott meg a Mindenható, hát élj vele! Élj Vele!
Keresd Istent, a Vele való kapcsolatot minden nap! Kérd, hogy mutassa meg, mi a terve veled, mutassa meg, hogyan élhetsz az emberiség javára! Dönts Isten mellett, és tegyél a világért! Tedd hozzá a te részedet! Tedd a jót hozzá!
Bejegyezte: Sz-Cs. Andi
E.W. Kenyon: A szeretet az a szívnek...
"A szeretet az a szívnek, ami a virág a rétnek. A virágok betakarják a földek puszta, sivár helyeit is. Körülölelik a sziklákat. Kinőnek még a fák gyökerei között is. Betakarják a föld sebzett felszínét, az agyagos, sivár földeket a dicsőség és magasztosság palástjával öltöztetik fel, pazarló szépségben. Ugyanígy takarja be a szeretet az emberi természet durva, sebzett helyeit is."
(E.W. Kenyon)
Zsoltárok könyve 4. rész 2.vers
1. Az éneklőmesternek a neginóthra, Dávid zsoltára.
2. Mikor kiáltok, hallgass meg engem, igazságomnak Istene; szorultságomban tág tért adtál nékem; könyörülj rajtam és halld meg az én imádságomat!
3. Emberek fiai! Meddig lesz gyalázatban az én dicsőségem? Meddig szerettek hiábavalóságot, és kerestek hazugságot? Szela.
4. Tudjátok meg hát, hogy kedveltjévé választott az Úr; meghallja az Úr, ha hozzá kiáltok!
5. Haragudjatok, de ne vétkezzetek: beszéljetek szívetekkel a ti ágyasházatokban és csillapodjatok! Szela.
6. Igazságnak áldozatával áldozzatok, és bízzatok az Úrban.
7. Sokan mondják: Kicsoda láttat velünk jót? Hozd fel reánk arczodnak világosságát, oh Uram!
8. Nagyobb örömöt adsz így szívembe, mint a mikor sok az ő búzájok és boruk.
9. Békességben fekszem le és legott elaluszom; mert te, Uram, egyedül adsz nékem bátorságos lakozást.
Dicsőítések: Friderika : Győztes korona
Jézus úgy jött, mint egy ember, megalázva önmagát
Örök engedelmességben halt kereszthalált
Pedig Úr volt Ő korábban, mégis áldozattá vált
És nem kerülte el a Golgotát
Örök engedelmességben halt kereszthalált
Pedig Úr volt Ő korábban, mégis áldozattá vált
És nem kerülte el a Golgotát
Nekem Ő a legjobb példa, hogy a hűség mennyit ér
Hogy az ember úr vagy szolga, arról gyümölcse ítél
Pedig gúnyból tették fel rá azt a töviskoszorút
De a mennybe mégsem visz fel másik út
Hogy az ember úr vagy szolga, arról gyümölcse ítél
Pedig gúnyból tették fel rá azt a töviskoszorút
De a mennybe mégsem visz fel másik út
Halleluja, diadalra vitt keresztáldozat
Halleluja, győztes korona Jézus fején
Halleluja, győztes korona Jézus fején
Az Atya régi titkos tervét Ő váltotta valóra
Így lett királyi fejdísszé az a töviskorona
Most ott ül az Atya jobbján a Megváltó Messiás
És rajta kívül nincsen senki más
Így lett királyi fejdísszé az a töviskorona
Most ott ül az Atya jobbján a Megváltó Messiás
És rajta kívül nincsen senki más
Halleluja, diadalra vitt keresztáldozat
Halleluja, győztes korona Jézus fején
Halleluja, győztes korona Jézus fején
Az Ő nevére minden térd meghajol a mennyen, földön
Föld alatt és földön túl, angyaloké, embereké
Az Ő nevére minden hegy, minden fal a porba omlik
Minden ajtó megnyílik, imádjuk Őt, dicsérjük Őt
Föld alatt és földön túl, angyaloké, embereké
Az Ő nevére minden hegy, minden fal a porba omlik
Minden ajtó megnyílik, imádjuk Őt, dicsérjük Őt
Nem a keresztnél van vége, épp ott indul a megváltás
Ami vereségnek látszott, végül győzelemmé vált
Ami vereségnek látszott, végül győzelemmé vált
Halleluja, Jézus Krisztus Úr, Jézus Krisztus Úr
Halleluja, minden nyelv vallja, hogy Jézus Úr
Halleluja, minden nyelv vallja, hogy Jézus Úr
Az Ő nevére minden térd meghajol a mennyen, földön
Föld alatt és földön túl, angyaloké, embereké
Az Ő nevére minden hegy, minden fal a porba omlik
Minden ajtó megnyílik, imádjuk Őt, dicsérjük Őt
Föld alatt és földön túl, angyaloké, embereké
Az Ő nevére minden hegy, minden fal a porba omlik
Minden ajtó megnyílik, imádjuk Őt, dicsérjük Őt
2017. március 26., vasárnap
Csendes percek Istennel: A HÉT IDÉZETE
Te mégis „VAGY”. Te jó vagy, és Isten vagy. És mi olyan követőid szeretnénk lenni, akik mégis…. akik mégis, mindezek ellenére, megtalálják a békéjüket, akik a sötétségben is énekelni tudnak, akik ezt mondják: Mégis bízom benned, mert te Jó vagy, Istenem. Te mindig Istenem maradsz… így lelhetünk békére, csendesedhetünk el, és frissülhetünk fel ezen a hétvégén” - Ann Voskamp
Szívből jövő küldetés-ELVÉGZETT KÜLDETÉS
A tanítványok teljesítették Jézus megbízását. Midőn a kereszt e hírnökei szerteszéjjel járva hirdették az evangéliumot, Isten olyan mértékben nyilatkoztatta ki dicsőségét, ahogy halandó emberek még sohasem láthatták azt. Az apostolok a Szentlélek segítségével olyan munkát végeztek, amely a világot alapjaiban rengette meg. Egyetlen nemzedék alatt eljuttatták az evangéliumot minden néphez.
A tanítványok olyan férfiak voltak, akik szívből jövően beszéltek és imádkoztak; akik megragadták Izráel erősségét; erősek voltak az Úr erejében. Milyen közel álltak Istenhez! Milyen szorosan egybeforrt személyes vágyuk Isten trónjával. Nem saját erejükben végezték munkájukat az apostolok, hanem az élő Isten hatalma támogatta őket. Munkájuk nem volt könnyű. A keresztény egyházat megalapozó munka sok nehézséggel, viszontagsággal és keserű csalódással járt.
A keresztény egyház megalapítását az ádáz üldözés évszázadai követték. Azonban sohasem volt hiány olyan férfiakban, akik Isten templomának építését többre értékelték saját életüknél. Az igazság ellensége mindent elkövetett, hogy akadályozza a mű építését, amelyet az Úr építőmestereire bízott. Isten azonban "nem hagyta magát tanúbizonyság nélkül" (ApCsel 14:17). Az építőket megölhették, de a munka ment előre. A valdensek, Wycliffe, Husz és Hieronymus, Luther Márton és Zwingli, Cranmer, Latimer és Knox, a hugenották, Wesley Károly és János, valamint a többiek serege, olyan anyagot gyűjtöttek az alapra, amely kitart mindörökké. A későbbi évszázadok alatt viszont mindazok hozzájárultak a mű felépítéséhez, akik nemeslelkűen közreműködve terjesztették Isten igéjét a civilizált világon és a pogány országokban is.
Az a keresztény, aki hűen tárja fel az élet Igéjét, aki a szentség és békesség útjára vezet nőket és férfiakat, olyan anyagot helyez az alapzatra, amely mindörökké megmarad. Isten országában pedig tisztelik, mint bölcs építőmestert.
Miként Krisztus kiküldte tanítványait, úgy küldi ki ma gyülekezetének tagjait. Ugyanaz a hatalom, amellyel az apostolok rendelkeztek, számukra is létezik. Ha Isten az ő erősségük, akkor együttműködik velük, és munkájukban nem lesz hiábavaló. Ismerjék fel, hogy arra a műre, amelyben munkálkodnak, Isten nyomta rá pecsétjét.
A Megváltó legfőbb kívánsága, hogy képviselői legyünk, akik a világgal lelkületét és jellemét megismertetik. A világnak pedig legnagyobb szükséglete, hogy az Üdvözítő szeretete emberek által megnyilvánuljon.
Az egész menny férfiakra és nőkre vár,
akik által Isten kinyilatkoztatja a kereszténység erejét.
Mi volt az, ami Isten Fiát fáradságos és áldozatos életén át támogatta? Látta lelke munkájának gyümölcseit, és megelégedett. Az örökkévalóságba pillantva látta azok boldogságát, akik az Ő megalázkodása folytán bűnbocsánatot és örök életet nyertek. Hallotta a megváltottak ujjongását. Hallotta énekelni a vére árán megváltottakat.
Mi is vethetünk egy pillantást a jövőbe, szemlélhetjük a menny boldogságát. A Biblia feltárja előttünk a jövő dicsőségét. Enged látnunk Isten keze által festett képeket, amelyek nagyon becsesek gyülekezetének. Hitben ott állhatunk az örök város küszöbén, hallhatjuk a kegyes üdvözlést, amely azoknak szól, akik e földi életben Krisztus munkatársai, s kitüntetésnek veszik, ha érette szenvedhetnek. Amikor elhangzanak e szavak: "Jertek, én Atyámnak áldottai", leteszik koronáikat a Megváltó lábaihoz és így kiáltanak fel: "Méltó a megöletett Bárány, hogy vegyen erőt és gazdagságot és bölcsességet és hatalmat. A királyiszékben ülőnek és a Báránynak áldás és tisztesség és dicsőség és hatalom örökkön örökké" (Máté 25:34; Jelenések 5:12–13).
Ott a Megváltottak üdvözlik azokat, akik fáradozásaik árán a Megváltóhoz vezették őket, és valamennyien egyesülnek Krisztus dicsőítésében, aki meghalt, hogy emberek az Isten életéhez hasonló, magasabb rendű életet elnyerhessék. A küzdelem befejeződött. A nyomorúság, viszontagság és harc véget ért. Az egész menny visszhangzik a megváltottak győzelmi énekeitől, midőn örömmel zengik:
Méltó, méltó a Bárány, mely megöletett és él, a diadalmas győző!
Biblia-Ige: János Apostol I. levele 5. rész 14.
1. Mindaz, a ki hiszi, hogy Jézus a Krisztus, Istentől született; és mindaz, a ki szereti a szülőt, azt is szereti, a ki attól született.
2. Abból ismerjük meg, hogy szeretjük az Isten gyermekeit, hogyha az Istent szeretjük, és az ő parancsolatait megtartjuk.
3. Mert az az Isten szeretete, hogy megtartjuk az ő parancsolatait; az ő parancsolatai pedig nem nehezek.
4. Mert mindaz, a mi az Istentől született, legyőzi a világot; és az a győzedelem, a mely legyőzte a világot, a mi hitünk.
5. Ki az, a ki legyőzi a világot, ha nem az, a ki hiszi, hogy Jézus az Isten Fia?!
6. Ez az, a ki víz és vér által jő vala, Jézus a Krisztus; nemcsak a vízzel, hanem a vízzel és a vérrel. És a Lélek az, a mely bizonyságot tesz, mert a Lélek az igazság.
7. Mert hárman vannak, a kik bizonyságot tesznek a mennyben, az Atya, az Íge és a Szent Lélek: és ez a három egy.
8. És hárman vannak, a kik bizonyságot tesznek a földön, a Lélek, a víz és a vér; és ez a három is egy.
9. Ha elfogadjuk az emberek bizonyságtételét, az Isten bizonyságtétele nagyobb: mert az Isten bizonyságtétele az, a melylyel bizonyságot tett az ő Fiáról.
10. A ki hisz az Isten Fiában, bizonyságtétele van önmagában. A ki nem hisz az Istennek, hazuggá tette őt; mert nem hitt abban a bizonyságtételben, a melylyel bizonyságot tett Isten az ő Fiáról.
11. És ez az a bizonyságtétel, hogy örök életet adott nékünk az Isten és ez az élet az ő Fiában van.
12. A kié a Fiú, azé az élet: a kiben nincs meg az Isten Fia, az élet sincs meg abban.
13. Ezeket írtam néktek, a kik hisztek az Isten Fiának nevében, hogy tudjátok meg, hogy örök életetek van, és hogy higyjetek az Isten Fiának nevében.
14. És ez az a bizodalom, a melylyel ő hozzá vagyunk, hogy ha kérünk valamit az ő akarata szerint, meghallgat minket:
15. És ha tudjuk, hogy meghallgat bennünket, akármit kérünk, tudjuk, hogy megvannak a kéréseink, a melyeket kértünk ő tőle.
16. Ha valaki látja, hogy az ő atyjafia vétkezik, de nem halálos bűnt, könyörögjön, és az Isten életet ad annak, a ki nem halálos bűnnel vétkezik. Van halálos bűn; nem az ilyenért mondom, hogy könyörögjön.
17. Minden igazságtalanság bűn; de van nem halálos bűn is.
18. Tudjuk, hogy valaki Istentől született, nem vétkezik: hanem a ki Istentől született, megőrzi magát, és a gonosz nem illeti őt.
19. Tudjuk, hogy Istentől vagyunk, és az egész világ a gonoszságban vesztegel.
20. De tudjuk azt is, hogy az Isten Fia eljött, és értelmet adott nékünk arra, hogy megismerjük az igazat, és hogy mi az igazban, az ő Fiában, a Jézus Krisztusban vagyunk. Ez az igaz Isten és az örök élet.
21. Fiacskáim, oltalmazzátok meg magatokat a bálványoktól. Ámen!
Alfred Christlieb: Bizonyságaid örökkévaló örökségem
Ha valamely férfinak gennyes folyása támad, az tisztátalan.
3Móz 15,2
|
Egy izraelita nem mozoghatott szabadon a nép között, ha olyan testi tisztátalanságban szenvedett, amelyről a 3.Móz 15.rész beszél. Az Újszövetség a szív beszennyezéséről beszél, amely alkalmatlanná tesz bennünket arra, hogy az Újszövetség teljes jogú tagjaiként élhessünk. Van lelki értelemben is "gennyesedés", amelyről az Isten Igéje beszél. A Példabeszédek 14,30-ban ezt olvassuk: "Az irigység a csontok rothadása (gennyesedése)". Amikor Kain látta, hogy Ábel áldozatát elfogadta Isten, az övét pedig nem, irigységből gyilkossá lett. A filiszteusok, látva Izsák áldott legelőit, irigységből betömték Izsák kútjait homokkal. Saulnál akkor pattant ez ki, amikor hallotta az asszonyok énekét: "Megverte Saul az ő ezerét, és Dávid az ő tízezerét". Némely igehirdetőt is elfoghat az irigység, amikor látja, hogy mást többen hallgatnak, és nagyobb eredménnyel munkálkodik, mint ő. A Fil.1,16-ban olvassuk: "Némelyek irigységből prédikálják a Krisztust..." Egy másik veszedelmes "gennyesedés" a békíthetetlenség. Minden bűnök között a legsúlyosabb következményekkel jár. Az ember saját vétkének a megbocsátását teszi lehetetlenné. Milyen sokáig engedte Ézsau, hogy a bűn marja szívét! Joáb békíthetetlensége miatt lett Abner gyilkosává. Az Úr Jézus nagyon komolyan figyelmeztet: "Ha meg nem bocsátjátok az embereknek az ő vétkeiket, a ti Mennyei Atyátok sem bocsátja meg a ti vétkeiteket". (Mt 6,15) Végül mutassunk még rá erre az Igére: "Mert jól tudjátok, hogy egy paráznának is, vagy tisztátalannak, vagy fösvénynek, ki bálványimádó, nincs öröksége a Krisztus országában" (Ef. 5,5). Tisztátalan és fösvény. Az emberi hatóságok ezeket a bűnöket vagy ritkán büntetik, vagy sohasem. Isten azonban azzal bünteti, hogy kizárja az ilyet népének közösségéből. Uram! Gyógyíts meg minket minden tisztátalanságunkból! |
Varga László: Isten asztaláról
"Miután meghallgatták a királyt, elindultak, és íme, a csillag, amelyet láttak feltűnésekor, előttük ment, amíg meg nem érkeztek."
Máté 2,9
|
Igen, így kell eljutni Jézusig. A csillag, mely hozzá vezet, előttünk ragyog, a fejünk felett. Nem mindig látjuk, mert elfelejtünk feltekinteni. Vagy azért, mert valami más vonja lefelé a tekintetünket, vagy azért, mert azt hisszük, már megérkeztünk. Valamikor feltűnt előttünk. Talán akkor, amikor az első kis esti imádságot megtanította az édesanyánk. Talán később el is indulunk a Jézushoz vezető úton. Szép helyekre, nagy élményekre, emlékezetes találkozásokra számítunk - amilyen szép lehetett olyan hosszú út után Jeruzsálem a bölcsek szemében. Mennyire megbíztak Heródesben! Milyen szíves fogadtatásban részesülhettek! De nem torpantak meg a díszes nagyvárosban. Továbbindultak. És akkor látták, hogy a régi csillag, amit kezdet óta láttak, de elfelejtettek ráfigyelni, ismét előttük ragyog és mutatja az utat. Akkor már nem álltak meg többé, amíg meg nem érkeztek. Testvérem, ha elvesztetted szem elől gyermekkorod, ifjúságod vezérlő csillagát, nézd, ott ragyog feletted, kövesd, ne veszítsd szem elől, míg meg nem érkezel igaz, felnőtt hittel Krisztus elé! |
Jézusom, Királyom, olyan nehéz egy életen át felfelé tekintve járni! Annyi hamis szépség kínálkozik az utamon, és annyi valódi veszedelem. Mindegyik lefelé vonzza a tekintetemet. Annyi hamis heródesi kedvesség állít meg és irányít tévútra! Ne várd, hogy én találjam meg a hozzád vezető utat! Ismersz, tudod jól, magamra hagyva gyenge vagyok én ahhoz. Add nekem is megígért Szentlelkedet. Szeress engem és az enyéimet annyira, hogy Te magad vezess, és ne hagyj se megtorpanni, se eltévedni! "Fogjad kezem, az út sötét előttem, ha fényeddel meg nem világítod, de így, Uram, e mennyből jövő fénynél, reád tekintve bizton indulok."1 Ámen.
|
Andrew Kuyvenhoven: Mindennap az Ige fényében-A KERESZTYÉNEK SZOMORÚSÁGA
| |||||
A mai napon olvasandó igeszakasz: Róm 9,1-5 | |||||
| |||||
"Nagy az én szomorúságom, és szüntelen fájdalom van az én szívemben." | |||||
(Róm 9,2) | |||||
Isten szomorúsága és Krisztus szomorúsága tükröződött Pál szomorúságában. "Nagy az én szomorúságom, és szüntelen fájdalom van az én szívemben." Ez majdnem túlzásként hangzik. Pál úgy érzi, sok embernek nehézséget okoz, hogy megértse az ő szomorúságát. Ezért ünnepélyesen esküt tesz (1.v.). Igazat mond Krisztusban. Nem hazudik, és lelkiismerete, melyet Isten Lelke ural, a bizonyíték erre. Aztán elmondja nekünk fájdalmának okát: "Testvéreim elvetik Jézus Krisztust." Tudatában kell lennünk annak, hogy a Jézus Krisztus követésére való felszólítás, ha engedelmeskedtünk neki, szenvedést okoz nekünk. De olyan örömöt is szerez nekünk, amely mélyebb és nagyszerűbb bármi más gyönyörűségnél. Ugyanakkor az új örömmel újfajta szomorúság is beköltözik hozzánk. Sok minden miatt fogunk szenvedni, de szenvedésünk legmélyebb szintje ez: Isten szomorúságában részesülünk, amint Isten szeretetében részesülünk. Minden szeretet fájdalommal jár. Akik fájdalommentesen kívánnak élni, tartsák távol életüktől a szeretetet. Ha senki nem érdekel, minden esélyed megvan rá, hogy nem sérülsz meg, hacsak azt a "drágalátos kis énedet" meg nem sértik. De ha történetesen szereted feleségedet, az ő fájdalma átjárja saját lelkedet is. És ha egyike vagy azoknak, akik osztoznak magával Istennel az ő szeretetében, érezni fogsz valamit az ő szomorúságából, amikor bűnt vagy egy bűnöst látsz. Vannak emberek, akik úgy beszélnek Isten szeretetéről, mintha az valami távolról érkező kedvesség lenne: "Valaki ott fenn szeret téged." Lehet ebben a nyers megállapításban valami igazság, feltéve, hogy belátjuk, mi idegenek maradunk ez isteni "kedvesség" számára, míg Ő maga nem költözött szívünkbe. Szeretete nem marad "ott fenn". Csak akkor ismerjük meg az ő szeretetét, amikor Lelke belénk költözött. (Róm 5,5) Ha egyszer az Úr belénk költözött, lehetetlen, hogy közömbösek maradjunk, amikor Ő haragszik, hogy gyűlöljük, amit Ő szeret, vagy szeressük azt, amit Ő gyűlöl. |
Oswald Chambers: Krisztus mindenek felett-SZEMÉLYES TISZTASÁG ÁLTAL LÁTUNK
|
Carl Eichhorn: Isten műhelyében-Jézusban megszentelődve
|
Charles H. Spurgeon: Isten ígéreteinek tárháza-Viselj gondot a szegényekre
"Az Úr enyhülést ad betegágyán"
(Zsolt 41,4)
|
Jól figyeljük meg (2. vers), hogy ez az ígéret azoknak szól, akik törődnek a szegényekkel. Te is ilyen ember vagy? Ha igen, akkor neked is szól ez az Ige, de csak akkor!
Lásd: betegség idején hogy megáldja a szegények Istene az olyan embert, aki törődik a szegényekkel! Örökkévaló karjával támogatja lelkét, enyhülést ad neki, betegágyát puhává, kényelmessé teszi. Milyen gyöngédnek és együttérzőnek ismerjük meg Istent ebben a képben; milyen közel hozza Istent betegségre hajlamos, erőtlen életünkhöz. Ki hallott valaha arról, hogy a pogány istenek bármelyike, Jupiter, vagy akár az indiai vagy kínai bálványistenek ilyet tettek volna. Így csak Izráel Istene beszél. Ő "betegápolóként" áll oda az övéi ágya mellé, és gondozza őket. "Ő megsebez, de be is kötöz, összezúz, de keze meg is gyógyít" (Jób 5,17). Még ájulásunk is áldott, ha az Úr keblén tudhatjuk magunkat (keblére hanyatlunk), és ott nyerhetünk új erőt. A kegyelem a legjobb gyógyszer; az isteni szeretet a legjobb serkentő a betegeskedő számára. Erőssé teszi a lelket, még ha a soványságtól a csontok át is látszanak a bőrén. Nincs különb orvos az Úrnál, nincs jobb gyógyszer, mint az Ő ígérete, nincs jobb bor, mint az Ő szeretete. Kedves olvasóm, ha idáig elmulasztottad a szegények iránti kötelességedet, lásd meg, mit vesztesz el ezzel, légy ezután a szegények barátja és segítője. |
Napi áhítat: Mire használod az erődet?
Róm 14,13–23
Harmónia és fejlődés! Sosem leszel csalódott, ha ezekért a célokért adod erődet.
Magyarázat
Az új és a régebb óta hívőnek is szüksége van növekedésre. A régebbi hívőnek növekednie kell a szeretetben, az újnak pedig az ismeretben. Ha igazán szeretjük a hitben tőlünk gyengébbet, segítünk neki növekedni! Az új tanulhat a tapasztaltabbtól, a régebb óta hívő pedig gyakorolhatja rajta a szeretetet. Így pont az lesz az eredmény, amire itt Pál apostol bátorítja az olvasókat.
Mit jelent ez? Azt, hogy a bátorító szavakat keresed magadban, amikor vele vagy, és nem a hibáira emlékezteted. Azon gondolkodsz, mid van, amivel segíthetnéd őt. Ha rájöttél, felkínálod neki. Ha nagyon új neki, és te tudod, hogy sokat segítene rajta, megtanítod rá, hogyan kell használnia. Fizikai és lelki dolgokra egyaránt gondolhatsz itt.
Nagyon hálás vagyok, amikor azt tapasztalom évtizedes hívőknél, hogy nemcsak az évek múltak el felettük, hanem megtanulták a szeretet titkát, és gyakorolják is.
Az ige arra kér, hogy használjuk minden energiánkat arra, hogy egymást építsük. Erre az újonnan megtért és a régebb óta hívő is képes. Aki ezt gyakorolja, nemcsak fogyasztója, befogadója már tovább a gyülekezeti közösségben nyerhető áldásoknak, hanem továbbadója is.
Imaáhítat
Könyörögjünk a magunkban bizakodás helyett az Úrba vetett tántoríthatatlan bizalomért! (Ézs 30,15.18)
(Sinka Csaba)
Harmónia és fejlődés! Sosem leszel csalódott, ha ezekért a célokért adod erődet.
„Többé tehát ne ítélkezzünk egymás felett, hanem inkább azt tartsátok jónak, hogy testvéreteknek se okozzatok megütközést vagy elbotlást. Tudom, és meg vagyok győződve az Úr Jézus által, hogy semmi sem tisztátalan önmagában, hanem ha valaki valamit tisztátalannak tart, annak tisztátalan az. Ha pedig atyádfia valamilyen étel miatt megszomorodik, akkor nem jársz el szeretetben. Ne tedd tönkre ételeddel azt, akiért Krisztus meghalt. Vigyázzatok, ne káromolják azt a jót, amelyben részesültetek. Hiszen az Isten országa nem evés és ivás, hanem igazság, békesség és a Szentlélekben való öröm; mert aki ebben szolgál Krisztusnak, az kedves az Isten előtt, és megbízható az emberek előtt. Azokra a dolgokra törekedjünk tehát, amelyek a békességet és egymás építését szolgálják. Étel miatt ne rombold az Isten munkáját. Minden tiszta ugyan, de rossz annak az embernek, aki megütközéssel eszi azt. Jó tehát nem enni húst, nem inni bort, és semmi olyat nem tenni, amin testvéred megütközik. Te azt a hitet, amely benned van, tartsd meg az Isten előtt. Boldog, akinek nem kell elítélni önmagát abban, ami felől döntött. Aki pedig kételkedik, amikor eszik, máris elítéltetett, mivel nem hitből tette. Mert minden, ami nem hitből származik, az bűn.”
Magyarázat
Az új és a régebb óta hívőnek is szüksége van növekedésre. A régebbi hívőnek növekednie kell a szeretetben, az újnak pedig az ismeretben. Ha igazán szeretjük a hitben tőlünk gyengébbet, segítünk neki növekedni! Az új tanulhat a tapasztaltabbtól, a régebb óta hívő pedig gyakorolhatja rajta a szeretetet. Így pont az lesz az eredmény, amire itt Pál apostol bátorítja az olvasókat.
Mit jelent ez? Azt, hogy a bátorító szavakat keresed magadban, amikor vele vagy, és nem a hibáira emlékezteted. Azon gondolkodsz, mid van, amivel segíthetnéd őt. Ha rájöttél, felkínálod neki. Ha nagyon új neki, és te tudod, hogy sokat segítene rajta, megtanítod rá, hogyan kell használnia. Fizikai és lelki dolgokra egyaránt gondolhatsz itt.
Nagyon hálás vagyok, amikor azt tapasztalom évtizedes hívőknél, hogy nemcsak az évek múltak el felettük, hanem megtanulták a szeretet titkát, és gyakorolják is.
Az ige arra kér, hogy használjuk minden energiánkat arra, hogy egymást építsük. Erre az újonnan megtért és a régebb óta hívő is képes. Aki ezt gyakorolja, nemcsak fogyasztója, befogadója már tovább a gyülekezeti közösségben nyerhető áldásoknak, hanem továbbadója is.
Imaáhítat
Könyörögjünk a magunkban bizakodás helyett az Úrba vetett tántoríthatatlan bizalomért! (Ézs 30,15.18)
(Sinka Csaba)
Heti imagondolatok:NEHEZEN TALÁLUNK IDŐT AZ IMÁRA
"Várjad az Urat, légy erős; bátorodjék szíved és várjad az Urat." (Zsoltárok 27:14)
HOGYAN TALÁLHATUNK IDŐT AZ IMÁRA ÉS AZ ELMÉLKEDÉSRE?
A figyelés szükségessége: "Figyelned kell, különben az élet sürgős elfoglaltságai oda vezetnek, hogy elhanyagolod az imát, éppen akkor, amikor a legnagyobb szükséged volna az imából származó erőre. Az Istenfélelem abban a veszélyben van, hogy kiszontja azt a lélekből a kötelezettségek teljesítése iránti túlzott igyekezet. Súlyos bűnt követünk el, ha lelkünket megfosztjuk attól az erőtől és mennyei bölcsességtől, ami kérésünkre szüntelenül rendelkezésünkre állna. Szükségünk van arra a világosságra, amit csupán Istentől nyerhetünk el, mert e bölcsesség nélkül senki sem teljesítheti kötelességeit."
Az ima az erő forrása: "Emlékezz arra, hogy az ima erőd forrása! Egyetlen munkás sem lehet eredményes, ha csak gyorsan, futtában imádkozik, és elrohan, hogy olyan dolgokkal foglalkozzon, amit szerinte elhanyagoltak, vagy ami feledésbe merült. Csupán néhány elsietett gondolatot szánt Istennek, nem szán időt az elmélkedésre, az imára, és nem vár arra, hogy az Úr megújítsa lelki és fizikai erejét. Így hamar elgyengül, és nem érzi az Isten Lelkének felemelő, késztető befolyását. Nem serkenti őt a friss élet. Elcsigázott testét és kimerült elméjét nem frissíti fel a Krisztussal való személyes közösség."
Az ima elhanyagolása a serénység és látványosság miatt: "Létszámunk növekedésének következtében szélesebb körű terveket kell lefektetünk, hogy eleget tehessünk a kor kihívásainak. Eközben nem látható gyarapodás a kegyességben, a keresztény egyszerűségben és buzgóságban. Úgy tűnik, hogy a gyülekezet megelégedett az első lépésekkel a megtérés útján. Sokkal készségesebbek a tevékeny munkában, mint az alázatos odaadásban, a külső vallási tettek végrehajtásában, mint a szív bensőséges munkájában. Elhanyagolják az imát a tevékenység és a látványosság kedvéért. Pedig a kegyességet, ami a szív megüresítésével és megtisztításával kezdődik, a mindennapi ima által kell ápolni."
Legsúlyosabb hibáink az ima elhanyagolásából erednek: "Ha megengedjük, hogy a munkában tanúsított igyekezet elvonjon bennünket annak a célnak a teljesítésétől, hogy naponta keressük az Urat, a legsúlyosabb hibákat fogjuk elkövetni, és a legsúlyosabb veszteségeket fogjuk elszenvedni. Az Úr nem lesz velünk, mert bezártuk előtte az ajtót, s így nem jut el lelkünkhöz. De ha imádkozunk, akkor is, amikor kezünk munkával van tele, az Úr füle nyitva lesz, és meghallja könyörgésünket. Ha elhatározzuk, hogy nem szakadunk el erőnk Forrásától, az Úr is elhatározza, hogy jobb kezünk mellett marad, és segítségünkre siet, hogy ne kelljen megszégyenülnünk ellenségeink előtt.
Krisztus kegyelme képes lesz elvégezni értünk mindazt, amit erőnk végső megfeszítésével sem érhettünk volna el. Azokat, akik szeretik és félik az Urat, gondok sokasága veheti körül anélkül, hogy bizonytalanná és botladozóvá tenné lépteinket. Isten gondoskodik rólad azon a helyen, ahova kötelességeid állítanak, de gondod legyen arra, hogy amilyen gyakran csak lehet, keresd fel azt a helyet, ahol el szoktad mondani imáidat." Semmi se tántorítson el az imától és a Biblia tanulmányozásától. "Ne engedjük, hogy bármi is - akármilyen drága és szeretetreméltó -oly mértékben lefoglalja elménket, hogy eltávolítson bennünket Isten Szavának kutatásától és a buzgó imától."
ÖSSZEFOGLALÁS ÉS IMAGONDOLATOK
Irgalmas Atyánk! Kérünk, segíts nékünk imádkozni, mert a Szentháromsággal való bensőséges kapcsolat nélkül eltávolodik tőlünk a te Szent Lelked; elhal lelkiségünk, s bármennyit dolgozunk is, eredménytelenek leszünk. Segíts nekünk meglátni azt, hogy a túlhajszolt munka akkor is megronthatja lelki életünket, ha az Úr ügyében végezzük azt; hogy amikor rossz döntéseket hozunk és hibákat követünk el, akkor szívünk és elménk zárva van a mennyei befolyás előtt. Luther Márton is felismerte: "Ha nem töltök minden reggel két órát imában, akkor napközben le fog győzni a gonosz."
Uram, segíts nekünk abban, hogy semmi - bármilyen jónak tűnjön - se vonjon el bennünket attól, hogy kutassuk Igédet, hosszan elmélkedjünk Krisztus szeplőtelen élete felett, és figyeljük a Szentlélek halk hangját, mikor ezt mondja: ez az út, ezen járjatok.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)