Isten megszabadította Izraelt Egyiptomból. Döbbenetes csodákat tett az
érdekükben. Ellátta őket egész sivatagi vándorlásuk alatt. Nem volt
olyan szükségük, amit be ne töltött volna. De Izrael elkövetett két
tragikus hibát.
- Az egyik a feledékenység volt:„Hirtelen elfeledék cselekedeteit.”
- A másik a türelmetlenség: „Nem várák az Ő tanácsát.”
Isten a mannáról, a mennyei kenyérről gondoskodott táplálékul, amely teljesen megfelelő volt Izrael számára. A nép mégis megvetette a természetfölötti ellátást. Átengedték magukat féktelen étvágyuknak, és húst követeltek helyette. Erre Isten szelet küldött, hogy sodorjon annyi fürjet a táborukba, míg térdig nem járnak benne. Majd ahogy a nép lakmározni kezdett a fürjekből, sokan megbetegedtek és meghaltak. Ezt így kommentálja a zsoltáros: „És megadá nékik, amit kívántak; és ösztövérséget bocsáta lelkükbe.”
Tanulnunk kell Izrael sorsából, és védekeznünk kell e két összefüggő hibával, a feledékenységgel és a türelmetlenséggel szemben. Minket is megkísérthet, hogy megvessük Isten ellátását, és úgy érezzük, hogy jobban tudjuk, mire van szükségünk, mint Ő. Ilyenkor saját vágyainkat kezdjük ráerőltetni az imában Istenre. Ilyenkor a legrosszabb, amit Isten tehet velünk, ha megadja kérésünket. Mert ha megteszi, ez „ösztövérséget*” teremt a lelkünkben.
*Ösztövérség: szárazság, aszottság, terméketlenség, üresség.
A hit megvallása:
Soha nem fogok Istenre erőltetni olyan imakérést, amelyet ha megadna, ösztövérré tenné a lelkemet.
Forrás: Derek Prince (Dallamok Dávid hárfáján)
- Az egyik a feledékenység volt:„Hirtelen elfeledék cselekedeteit.”
- A másik a türelmetlenség: „Nem várák az Ő tanácsát.”
Isten a mannáról, a mennyei kenyérről gondoskodott táplálékul, amely teljesen megfelelő volt Izrael számára. A nép mégis megvetette a természetfölötti ellátást. Átengedték magukat féktelen étvágyuknak, és húst követeltek helyette. Erre Isten szelet küldött, hogy sodorjon annyi fürjet a táborukba, míg térdig nem járnak benne. Majd ahogy a nép lakmározni kezdett a fürjekből, sokan megbetegedtek és meghaltak. Ezt így kommentálja a zsoltáros: „És megadá nékik, amit kívántak; és ösztövérséget bocsáta lelkükbe.”
Tanulnunk kell Izrael sorsából, és védekeznünk kell e két összefüggő hibával, a feledékenységgel és a türelmetlenséggel szemben. Minket is megkísérthet, hogy megvessük Isten ellátását, és úgy érezzük, hogy jobban tudjuk, mire van szükségünk, mint Ő. Ilyenkor saját vágyainkat kezdjük ráerőltetni az imában Istenre. Ilyenkor a legrosszabb, amit Isten tehet velünk, ha megadja kérésünket. Mert ha megteszi, ez „ösztövérséget*” teremt a lelkünkben.
*Ösztövérség: szárazság, aszottság, terméketlenség, üresség.
A hit megvallása:
Soha nem fogok Istenre erőltetni olyan imakérést, amelyet ha megadna, ösztövérré tenné a lelkemet.
Forrás: Derek Prince (Dallamok Dávid hárfáján)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése