Nyelveken szólás: Karizmatikusság

   

A személyes imanyelv ismeri az adott ajándékon belüli fejlődést, kiteljesedést. Ennek egy totál megtapasztalható eredménye a kezdeti kapott nyelv kiteljesedése és más nyelvekkel történő bővülése.  

A magam tapasztalata is az, hogy több nyelvet is megtudok különböztetni szellemi imáim során.

 /most nehogy azt gondold, hogy az értelemmel való imát nem tartom szelleminek. :)/ Picit olyan ez a jó értelemben való dicsekedés/büszkeség, mint József köntöse. Ö se volt szomorú, hogy ilyen csodás ajándékot kapott, hanem mint gyermek örömmel újságolta. 

 A gond nem Józseffel volt és nem is a köntössel, a testvérei hozzáállása, nem volt megfelelő.  

Az írás egyértelművé teszi hogy a nyelveken szóló, szól nyelveken, nem a Szent Szellem. Ha a Szent Szellem szólna nyelveken, akkor valóban Istenkáromlás lenne minden olyan feltételezés, hogy én a hívő irányítom a Szent Szellemet, ahogy nekem tetszik. De pont ezért hívom fel rá a figyelmet, hogy nem a Szent Szellem szól nyelveken, hanem a hívő ember, hit által, és itt a lényeg, úgy ahogy a Szent Szellem adja néki a szót a szellemén keresztül. 

Ezt egy olyan  ajándék, a személyes imanyelvet, amit a keresztény életben való növekedés és épülésünk érdekében kapunk. Ami egyben ajtó is a további Szellemi ajándékokra, amelyeket már a Szent Szellem osztogat, úgy ahogyan Ö jónak látja és akkor, amikor Ö akarja. Hiszen ezek az ajándékok a közösséget és másnak a hasznát szolgálják. Míg a keresztségkor nyert nyelveken szólás, magunk épülésére, áldására, erő vételre, védelemre és növekedés érdekében kapjuk.  

Tehát, hogy ne legyen zavar, meg kell különböztetnünk azt a nyelveken szólást, amelyet hitem szerint, minden keresztény megkap/megkaphat és ez általában a Szent Szellem keresztség vagy betöltekezés velejárója. A betöltekezés történhet közvetve vagy közvetlenül Isten Szellemének akarata szerint. S egyértelmű jele a túlcsordulás a megtelés, ami egy személyes imanyelv megtapasztalásával jár együtt. 

 Egészen más a Pál által, az 1 korinthus levél 12: 30-ban említett nyelveken szólás ajándéka. Noha a személyes imanyelvi nyelveken szólás nem egyszer beléphet és be is lép az ajándék szintű nyelveken szólásba. Ott a hívő már nem magának szól nyelveken, nem magát építi, hanem Isten a közösség felé akarja használni, természetfeletti módon a Szent Szellem egy vagy több ajándékán keresztül. Az ilyen nyelveken szólásra igaz, hogy nem mindnyájan szólnak nyelveken, és ha mégis van szóló, akkor egy vagy kettő legyen, és feltétlen magyarázza is meg vagy ö vagy más hívő, természetesen a nyelvek magyarázásának ajándékában, nem pedig önkényesen. Hiszen csak így épülhetnek a testvérek belőle. 

A gyülekezetben vagy a magánéletben, amikor nem a közösséghez szól a hívő, a magyarázat nem indokolt. Bár az én magánvéleményem, az hogy kívánhatja/kérheti a magyarázó ajándék működését. Magam az tudom mondani, nem egyszer kaptam már, hit által így, igen megerősítő segítséget.

Ma olvastam egy tudományos elemzést, igaz nem az első volt, találkoztam már ilyennel, ami Isten igéjét és az azon belül megfogalmazott dolgokat boncolgatta. Kedvelem a tudományokat, de leginkább csak akkor ha, nem lépik át a saját kompetenciájuk területét. Ha átlépik, nem örülök, mert általában többet ártanak, mint használnak az adott dolognak, és nem egyszer teljesen félreértve vonnak le konzekvenciákat. Valamint Isten igéjében nem azért hiszünk mert a tudomány azt igazolni látszik. Még akkor is így van ez ha sok azonos következtetésre jutnak mint a biblia.

Az ige azt mondja: „Érzéki ember pedig nem foghatja meg az Isten Lelkének dolgait: mert bolondságok néki; meg sem értheti, mivelhogy lelkiképpen ítéltetnek meg.”  Mondom, örülök hogyha a világban a tudósok, bibliai dolgokkal is foglalkoznak, de a fenti ige alól, ők sem kivételek. 

Azok Istennek fiai akiket a Szent Szellem vezet nem pedig akiket a tudomány és annak megállapításai. Ráadás nagyon érdekelne, hogy az a nyelveken szóló hívő, aki az Atyával való intimitásából kilépve, tudományos vizsgálatra adja az Atyától kapott szellemi ajándékait, az mennyire kérdezte meg erről az Istent. De visszakanyarodva.

E témánál mindig szeretem megjegyezni, senki ne gondolja, hogy azért mert én nyelveken szóló karizmatikus ember vagyok bárkit is másodrangú kereszténynek, vagy kevésbé szelleminek gondolok. Erről a nyelveken szólás bejegyzésemben már írtam a blogomon. De egyszerűen nem tehetem meg, hogy ne beszéljek, ne írjak e sok port kavart témáról, hiszen az írás is erre utal: „Mert nem tehetjük, hogy amiket láttunk és hallottunk, azokat ne szóljuk. Én ezeket egy világi háttérből megtérve halottam, láttam és megtapasztaltam a magam életében is egész gyakorlati módon. 

Nem lenne korrekt erről halhatni csupán egy állbékesség kedvéért. 

Forrás: http://bibliavalasz.blogspot.de/