„Ugyanazon
az éjszakán ezt mondta neki az ÚR: Végy egy bikát apád barmai közül,
egy kifejlett hétéves bikát. Rombold le apád Baal-oltárát, a mellette
levő szent fát pedig vágd ki! Azután építs oltárt
Istenednek, az ÚRnak, ennek az erődnek a tetején, a kőrakásból. Vedd a
bikát és áldozd fel égőáldozatul a kivágott szent fa hasábjain! Gedeon
tíz embert vett maga mellé a szolgái közül, és úgy tett, ahogyan
megparancsolta neki az ÚR. De nem merte nappal megtenni, mert félt apja
háza népétől és a városbeli emberektől; ezért éjjel tette meg.
Amikor másnap korán reggel fölkeltek a városbeli emberek, látták, hogy a
Baal oltárát lerombolták, a mellette levő szent fát kivágták, a bikát
pedig feláldozták az imént épített oltáron. Ekkor azt mondták egymásnak: Vajon ki tette ezt? Addig kérdezősködtek és kutattak, míg megmondták: Gedeon, Jóás fia tette ezt.
Ekkor azt mondták a városbeli férfiak Jóásnak: Hozd ki a fiad! Meg kell
halnia, mert lerombolta a Baal oltárát, és kivágta mellőle a szent fát!
Jóás azonban ezt mondta mindazoknak, akik szembeszálltak
vele: Ti akartok perelni a Baalért? Ti akarjátok megmenteni őt? Aki
perbe száll érte, az meg fog halni reggelig! Ha isten ő, akkor pereljen ő
magáért, amiért lerombolták az oltárát! El is nevezték Gedeont azon a napon Jerubbaalnak, mivel azt mondták: Pereljen vele a Baal azért, amiért lerombolta az oltárát!”
Magyarázat
Nagyon felszabadító számomra ez a történet.
Egyszerűen azért, mert egy olyan személyt, akit a hit hősei között említ
a Biblia (lásd Zsid 11,32), nagyon emberinek láthatok. Engedelmeskedett
Isten elhívásának, de csak óvatosan...
A hit hősei hozzánk hasonló emberek. Ők is ismerik a gyengeséget, a gyámoltalanságot, a félelmet, a kétségeskedést stb. Ám mindezek nem tartják vissza őket az Istennek való engedelmességtől. Így szereznek olyan bizonyságokat, mint Pál apostol, aki így írt erről: „Mindenütt szorongatnak minket, de nem szorítanak be, kétségeskedünk, de nem esünk kétségbe; üldözöttek vagyunk, de nem elhagyottak, letipornak, de el nem veszünk; Jézus halálát mindenkor testünkben hordozzuk, hogy Jézus élete is láthatóvá legyen testünkben.” (2Kor 4,8–10)
Az Istennek való szolgálat során ne szégyelld a bizonytalanságaidat, ne engedd, hogy úrrá legyenek rajtad! Ha gyámoltalanul is, de tedd meg az engedelmesség első lépéseit! Olyan megtapasztalásokat hoz ez neked, amelyek erősítik az Istenbe vetett bizalmadat.
Hasonló ez ahhoz, amikor gyerekek biciklizni tanulnak. Az első bizonytalan, félve megtett próbálkozásoktól függ, hogy mernek-e később hosszú utakat megtenni. Ismerek olyan valakit, aki a kezdeti, első méterek után feladta. Azóta is csak gyalog jár... Kész vagy megtenni az engedelmesség első – talán titkos – lépéseit, hogy a hit hősévé lehess?
A hit hősei hozzánk hasonló emberek. Ők is ismerik a gyengeséget, a gyámoltalanságot, a félelmet, a kétségeskedést stb. Ám mindezek nem tartják vissza őket az Istennek való engedelmességtől. Így szereznek olyan bizonyságokat, mint Pál apostol, aki így írt erről: „Mindenütt szorongatnak minket, de nem szorítanak be, kétségeskedünk, de nem esünk kétségbe; üldözöttek vagyunk, de nem elhagyottak, letipornak, de el nem veszünk; Jézus halálát mindenkor testünkben hordozzuk, hogy Jézus élete is láthatóvá legyen testünkben.” (2Kor 4,8–10)
Az Istennek való szolgálat során ne szégyelld a bizonytalanságaidat, ne engedd, hogy úrrá legyenek rajtad! Ha gyámoltalanul is, de tedd meg az engedelmesség első lépéseit! Olyan megtapasztalásokat hoz ez neked, amelyek erősítik az Istenbe vetett bizalmadat.
Hasonló ez ahhoz, amikor gyerekek biciklizni tanulnak. Az első bizonytalan, félve megtett próbálkozásoktól függ, hogy mernek-e később hosszú utakat megtenni. Ismerek olyan valakit, aki a kezdeti, első méterek után feladta. Azóta is csak gyalog jár... Kész vagy megtenni az engedelmesség első – talán titkos – lépéseit, hogy a hit hősévé lehess?
(Hajnal Zoltán)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése