Varga László: Isten asztaláról

"Hasonló a mennyek országa a gazdához, aki korán reggel kiment, hogy munkásokat fogadjon a szőlőjébe. Miután megegyezett a munkásokkal napi egy dénárban, elküldte őket a szőlőjébe. Amikor kiment kilenc óra tájban, látta, hogy mások is állnak a piacon tétlenül... Ismét kiment tizenkét óra körül és délután három óra tájban, ... késő délután öt óra tájban is kiment... Miután pedig beesteledett,... kaptak egy-egy dénárt. ... Amikor [az elsők] átvették, zúgolódni kezdtek a gazda ellen, és ezt mondták: Ezek az utolsók egy órát dolgoztak, és egyenlővé tetted őket velünk..."      Máté 20,1-12

Jézusnak a legérdekesebb példázatai azok, amelyekben igazságtalanság feszül. Ott mindig fontos tanítást találunk. Pár évtizeddel ezelőtt minden városban ott álltak reggel a piacon a napszámosok, várva, hogy valaki fogadja meg őket, éppen, mint a Jézus idejében. Nagyon szomorú kép volt, amikor még délután is ott ácsorogtak, akiket a gazdák nem fogadtak meg. Elveszett egész napjuk, üres kézzel mehettek haza, pedig talán életfontosságú szükség lett volna arra a napszámra. Melyik járt jobban, aki reggel óta munkában volt, vagy aki nem kellett senkinek? Erre gondolt Jézus. Hány embernek telik ma úgy el az élete, hogy nem kell senkinek, hogy felesleges! Mennyivel boldogabb az, aki már ifjan megkapja feladatát, elfogadja rendeltetését, és örömmel végzi munkáját egy életen át. Istennek szüksége van rád, ha későn is veszed észre. Jutalma egy dénár, egy hely a mennyben, nem adhat kevesebbet. Igyekezz, hogy mielőbb munkába állhass!

Gazdám, életem Ura! Egyedül Te teheted hasznossá, értékessé az életemet. Volt idő, amikor feleslegesnek éreztem magam. Nem szűkölködtem, az emberek szerint nem volt okom panaszra, csak én voltam szerencsétlen, mert semmi értelmét nem láttam sem a munkának, sem a munkátlanságnak. Köszönöm, hogy megszólítottál. Hogy munkába állítottál. Hogy megmutattad, kellek neked, kell a munkám, kell a jókedvem, kell az, hogy másokat is biztassak, hogy eredménye lett annak, amit végeztem. Tarts meg szolgálatodban, és fogadj oda mindnyájunkat, ne legyen köztünk értelmetlen élet! Olyan jó együtt dolgozni a Te szőlődben! Ámen.