Áldott testvéreim. A kegyelem témája mindannyiunkat
érinti, ezért fontos tisztán látnunk ebben a kérdésben is. Legfőképpen
azért is, mert sok téves nézet és hiedelem létezik, amely által
veszélybe sodorják az emberek nem csak önmagukat, hanem másokat is,
azáltal hogy tévesen tanítják.
A kegyelem Isten ajándéka mindazoknak, akik hisznek
Őbenne. A kegyelem a bűneinkért adatott, az által, hogy Jézus egyszer
és mindenkorra megáldoztatott értünk. Jézus rendezte el a kapcsolatunkat
az Atyával. Előtte a harag fiai voltunk, de így gyermekeivé lettünk az
által, hogy megbékéltetett minket a Fia áldozatával.
A kegyelem tehát Jézus által vált élővé számunka. A bűneink a kegyelméből, a benne való hit által válnak semmivé.
4Mózes 21,9
„Csinála azért Mózes rézkígyót, és feltűzé azt póznára. És lőn, hogy ha a kígyó valakit megmar vala, és az feltekinte a rézkígyóra, életben marada.”
„Csinála azért Mózes rézkígyót, és feltűzé azt póznára. És lőn, hogy ha a kígyó valakit megmar vala, és az feltekinte a rézkígyóra, életben marada.”
Akik felnéztek erre a kígyóra, azok életben maradtak. De erre később visszatérek.
Mindenképpen, határozottan kijelenthetjük az ige
által, hogy a kegyelem nélkül a bűneinkben halnánk meg és nem lenne
lehetőségünk az üdvösségre. De csupán elég a kegyelem?
Ezzel a kérdéssel sokaknál borul a bili, mivel
hallani sem akarnak másról, csakis Isten kegyelméről ami által
üdvözülhetnek. Amint már előzőekben taglaltam, a kegyelem adatott a mi
bűneinkért és ez által vált szabad utunk az Atyához. A kegyelmet úgy is
elképzelhetjük, mint egy mentőövet. Mi fuldoklunk és kapálózunk, Jézus
pedig bedobja a menőövet. Ám ezen a mentőövön nincs kötél, amivel
kihúzna minket. Bedobja és megkérdezi, akarsz élni? Akkor ússz ki a
partra!
Aki élni akar, az hallgat az életmentő szavára. Sőt, meg is cselekszi azokat!
Azt mondom tehát, hogy cselekedetek által van üdvösségünk? Szó sincs róla:
Efézusi levél 2,8-9
„Mert kegyelemből tartattatok meg, hit által; és ez nem tőletek van: Isten ajándéka ez; Nem cselekedetekből, hogy senki ne kérkedjék.”
„Mert kegyelemből tartattatok meg, hit által; és ez nem tőletek van: Isten ajándéka ez; Nem cselekedetekből, hogy senki ne kérkedjék.”
Tehát nem cselekedetek által a miénk. De miért nem tudják sokan tovább olvasni ezt az igét?
Így folytatódik:
Így folytatódik:
Efézusi levél 2,10
„Mert az Ő alkotása vagyunk, teremtetvén Általa a Krisztus Jézusban jó cselekedetekre, amelyeket előre elkészített az Isten, hogy azokban járjunk.
„Mert az Ő alkotása vagyunk, teremtetvén Általa a Krisztus Jézusban jó cselekedetekre, amelyeket előre elkészített az Isten, hogy azokban járjunk.
Tudjátok ha azt mondom, hogy nem kellenek a
cselekedetek, akkor ezzel a kijelentéssel Jézus szavait tenném semmivé.
Ha pedig azt mondom, hogy kellenek, akkor Jézus váltságáldozatán
taposok.
Hogy van akkor ez? Tegyük simává az utat azzal, hogy elhordjuk az akadályozó tényezőket.
A hit nem Jézus létezésében merül ki. A hit nem hiszékenység, a hit nem passzív,
hanem a hit aktív és cselekvő!
hanem a hit aktív és cselekvő!
Jakab levele 2,17
„Azonképpen a hit is, ha cselekedetei nincsenek, megholt ő magában.”
„Azonképpen a hit is, ha cselekedetei nincsenek, megholt ő magában.”
A valódi hit tehát cselekvő!
A hívőknek vannak ismertető jegyei. Ha ezek nincsenek meg, annak a hite hiábavaló, az csak szájával dicséri Istent:
Ézsaiás könyve 29,13
„És szólt az Úr: Mivel e nép szájjal közelget hozzám, és csak ajkaival tisztel engem, szíve pedig távol van tőlem, úgy hogy irántam való félelmök betanított emberi parancsolat lőn:”
„És szólt az Úr: Mivel e nép szájjal közelget hozzám, és csak ajkaival tisztel engem, szíve pedig távol van tőlem, úgy hogy irántam való félelmök betanított emberi parancsolat lőn:”
Lukács evangéliuma 6,46
„Miért mondjátok pedig nékem: Uram! Uram! ha nem mívelitek, amiket mondok?”
„Miért mondjátok pedig nékem: Uram! Uram! ha nem mívelitek, amiket mondok?”
Mi a hívők ismertetőjegyei? Akik hisznek benne:
azok szeretik Őt:
azok szeretik Őt:
Máté evangéliuma 10,37
„Aki inkább szereti atyját és anyját, hogynem engemet, nem méltó én hozzám; és aki inkább szereti fiát és leányát, hogynem engemet, nem méltó én hozzám.”
38-as vers
Azok követik Őt:
„És aki föl nem veszi az ő keresztjét és úgy nem követ engem, nem méltó én hozzám.”
39-es vers
Azok meghalnak Érte:
„Aki megtalálja az ő életét, elveszti azt; és aki elveszti az ő életét én érettem, megtalálja azt.”
40-es vers
Azok befogadják Őt:
„Aki titeket befogad, engem fogad be; és aki engem befogad, azt fogadja be, aki engem küldött.”
„Aki inkább szereti atyját és anyját, hogynem engemet, nem méltó én hozzám; és aki inkább szereti fiát és leányát, hogynem engemet, nem méltó én hozzám.”
38-as vers
Azok követik Őt:
„És aki föl nem veszi az ő keresztjét és úgy nem követ engem, nem méltó én hozzám.”
39-es vers
Azok meghalnak Érte:
„Aki megtalálja az ő életét, elveszti azt; és aki elveszti az ő életét én érettem, megtalálja azt.”
40-es vers
Azok befogadják Őt:
„Aki titeket befogad, engem fogad be; és aki engem befogad, azt fogadja be, aki engem küldött.”
János evangéliuma 1,12
„Valakik pedig befogadák őt, hatalmat ada azoknak, hogy Isten fiaivá legyenek, azoknak, akik az ő nevében hisznek;”
„Valakik pedig befogadák őt, hatalmat ada azoknak, hogy Isten fiaivá legyenek, azoknak, akik az ő nevében hisznek;”
És mi van azokkal, akik nem tesznek eleget ezeknek a
követelményeknek? Még egyszer mondom: követelményeknek! Nézzük meg az
igéből:
Máté evangéliuma 18,23-35
„Annakokáért hasonlatos a mennyeknek országa a királyhoz, aki számot akar vala vetni az ő szolgáival. Mikor pedig számot kezde vetni, hozának eléje egyet, aki tízezer tálentommal vala adós. Nem tudván pedig fizetni, parancsolá annak ura, hogy adják el azt, és a feleségét és gyermekeit, és mindenét, amije vala, és fizessenek. Leborulván azért a szolga előtte, könyörög vala néki, mondván: Uram, légy türelemmel hozzám, és mindent megfizetek néked.Az úr pedig megszánván azt a szolgát, elbocsátá őt, és az adósságot is elengedé néki. Kimenvén pedig az a szolga, találkozék egygyel az ő szolgatársai közül, aki száz dénárral vala néki adós; és megragadván azt, fojtogatja vala, mondván: Fizesd meg nékem, amivel tartozol. Leborulván azért az ő szolgatársa az ő lábai elé, könyörög vala néki, mondván: Légy türelemmel hozzám, és mindent megfizetek néked. De ő nem akará; hanem elmenvén, börtönbe veté őt, mígnem megfizeti, amivel tartozik. Látván pedig az ő szolgatársai, amik történtek vala, felettébb megszomorodának; és elmenvén, mindent megjelentének az ő uroknak, amik történtek vala. Akkor előhivatván őt az ő ura, monda néki: Gonosz szolga, minden adósságodat elengedtem néked, mivelhogy könyörögtél nékem: Nem kellett volna-é néked is könyörülnöd a te szolgatársadon, amiképpen én is könyörültem te rajtad? És megharagudván az ő ura, átadta őt a hóhérok kezébe, mígnem megfizeti mind, amivel tartozik. Ekképpen cselekszik az én mennyei Atyám is veletek, ha szivetekből meg nem bocsátjátok, kiki az ő atyjafiának, az ő vétkeiket.”
„Annakokáért hasonlatos a mennyeknek országa a királyhoz, aki számot akar vala vetni az ő szolgáival. Mikor pedig számot kezde vetni, hozának eléje egyet, aki tízezer tálentommal vala adós. Nem tudván pedig fizetni, parancsolá annak ura, hogy adják el azt, és a feleségét és gyermekeit, és mindenét, amije vala, és fizessenek. Leborulván azért a szolga előtte, könyörög vala néki, mondván: Uram, légy türelemmel hozzám, és mindent megfizetek néked.Az úr pedig megszánván azt a szolgát, elbocsátá őt, és az adósságot is elengedé néki. Kimenvén pedig az a szolga, találkozék egygyel az ő szolgatársai közül, aki száz dénárral vala néki adós; és megragadván azt, fojtogatja vala, mondván: Fizesd meg nékem, amivel tartozol. Leborulván azért az ő szolgatársa az ő lábai elé, könyörög vala néki, mondván: Légy türelemmel hozzám, és mindent megfizetek néked. De ő nem akará; hanem elmenvén, börtönbe veté őt, mígnem megfizeti, amivel tartozik. Látván pedig az ő szolgatársai, amik történtek vala, felettébb megszomorodának; és elmenvén, mindent megjelentének az ő uroknak, amik történtek vala. Akkor előhivatván őt az ő ura, monda néki: Gonosz szolga, minden adósságodat elengedtem néked, mivelhogy könyörögtél nékem: Nem kellett volna-é néked is könyörülnöd a te szolgatársadon, amiképpen én is könyörültem te rajtad? És megharagudván az ő ura, átadta őt a hóhérok kezébe, mígnem megfizeti mind, amivel tartozik. Ekképpen cselekszik az én mennyei Atyám is veletek, ha szivetekből meg nem bocsátjátok, kiki az ő atyjafiának, az ő vétkeiket.”
Mit tett ez a király? Haladékot adott vagy
elengedte a tartozását? Elengedte neki! Kegyelmet adott és tartozás
nélkül ment el az ember a király színe elől. De ez az ember ugyanaz
maradt mint előtte...
Ezután találkozott az egyik szolgatársával aki adósa volt. Fojtogatni kezdte embertársát és börtönbe vetette. A király meghallotta ezt és az akkor adott kegyelmét visszavonta! Ezen az emberen hiábavalóvá lett Isten kegyelme.
Ezután találkozott az egyik szolgatársával aki adósa volt. Fojtogatni kezdte embertársát és börtönbe vetette. A király meghallotta ezt és az akkor adott kegyelmét visszavonta! Ezen az emberen hiábavalóvá lett Isten kegyelme.
2Sámuel 22,26-27
„Az irgalmashoz irgalmas vagy, A tökéletes vitézhez tökéletes vagy. A tisztához tiszta vagy, A visszáshoz pedig visszás.”
„Az irgalmashoz irgalmas vagy, A tökéletes vitézhez tökéletes vagy. A tisztához tiszta vagy, A visszáshoz pedig visszás.”
Mennyien borulnak le Isten előtt kegyelemért, de ők
maguk nem kegyelmeznek! De ne szűkítsük be ezt csupán a kegyelem
fogalmával. Én ugyan megkegyelmezek másokon, akkor rám nem lett
hiábavaló Isten kegyelme!?
Ha Isten megkegyelmezett nekem, akkor nekem is meg kell kegyelmeznem másokon.
Ha Isten meghalt értem, akkor nekem is meg kell halnom Őérte.
Ha Ő szeret engem, akkor nekem is szeretnem kell Őt.
Ha Ő lejött értem, akkor nekem is Ő hozzá kell menni, az Ő útján kell járnom.
Ha Isten meghalt értem, akkor nekem is meg kell halnom Őérte.
Ha Ő szeret engem, akkor nekem is szeretnem kell Őt.
Ha Ő lejött értem, akkor nekem is Ő hozzá kell menni, az Ő útján kell járnom.
1János levele 2,6
„Aki azt mondja, hogy ő benne marad, annak úgy kell járnia, amint ő járt.”
„Aki azt mondja, hogy ő benne marad, annak úgy kell járnia, amint ő járt.”
Még az elején ígértem, hogy visszatérünk az
érckígyó esetére. Izrael népe vétkezett, ezért Isten kígyókat küldött
rájuk. Akik pedig a Mózes által felállított kígyóra felnéztek, azok
megmenekültek.
Ne keverjük össze az üdvösséggel. Közülük csupán két ember mehetett be az ígéret földjére, a többiek a pusztában hullottak el. De mondhatja valaki, hogy az érckígyó Jézus előképe voltés ahogyan Jézusra felnézünk, úgy örök életünk van. Ez téves, mert a kígyóra csak fel kellett nézni, Jézusban viszont hinnünk kell. A valódi hitről pedig már szót ejtettem.
Ne keverjük össze az üdvösséggel. Közülük csupán két ember mehetett be az ígéret földjére, a többiek a pusztában hullottak el. De mondhatja valaki, hogy az érckígyó Jézus előképe voltés ahogyan Jézusra felnézünk, úgy örök életünk van. Ez téves, mert a kígyóra csak fel kellett nézni, Jézusban viszont hinnünk kell. A valódi hitről pedig már szót ejtettem.
Végül jöjjön ez az ige:
Kolosse levél 3,2
„Az odafelvalókkal törődjetek, nem a földiekkel.”
„Az odafelvalókkal törődjetek, nem a földiekkel.”
Ámen
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése