Zsoltárok könyve 31:6
Nyújtod felém a kezed,
mert így biztosabbak lépteid. És megyünk. Lépcsőn fel, lépcsőn le.
Megyünk előre és visszafelé. Aztán megállunk, mert meg kell nézni a
fűszálat, a fakérget, az út repedését. Letérünk a járdáról a kavicsos
részre, és most még erősebben kapaszkodsz. Nem szoktad meg, hogy apró
lábad alól kiguruljon a talaj, de élvezed a kihívást, és néhány
pillanatra le is hajolsz söprögetni a sétány kavicsait. Aztán indulunk
tovább. Persze, megy már egyedül is, de azért jó még kapaszkodni.
Kapaszkodni abba, akit szeretsz, akiben feltétel nélkül megbízol, akihez
jó odabújni, átölelni, akinek a karjaiban vagy igazán jó helyen.
És van úgy, hogy
elfáradsz, vagy megunod a lépegetést, esetleg megijedsz valamitől, és
ekkor másként nyújtod a kezed. És jelzed is, hogy "gyorsabban, vegyél
fel, szükségem van a közelségedre!"
És van, hogy csak
játszol a kezemmel. Nézegeted, néha meg is harapod, simogatod, pacsit
adsz bele. Aztán megfogod, és jelzed, hogy táncoljunk, vagy legyen egy
másik játék a terítéken. És én ott vagyok veled. Ha kell, mókázunk, ha
kell csak foglak, felveszlek, átölellek.
Néha szeretném
megállítani az időt. Csak egy kicsit megnyújtani a pillanatokat, amikor
apró kezed megragadja az enyémet. Szeretném mélyebben megélni azt a
kötődést, amit ez a mozdulat sugároz. Szeretnék megállni, és örülni
annak, ahogy fogod a kezem, mert szeretsz és szükséged van rám.
És szeretném látni majd
azt, ahogy az Ő kezét ragadod meg. Szeretnék a részese lenni annak,
amikor rájössz, szükséged van valakire, aki nálam és Apádnál is erősebb,
hatalmasabb. Szeretnék ott lenni, amikor rádöbbensz, neked Isten kell,
az Ő jelenléte, társasága, az Ő keze, ahol igazán biztonságban vagy.
Szeretném, ha jó példát
látnál tőlünk. Szeretném, ha a valódi Istent ismernéd meg rajtunk
keresztül. Istent, akitől nem kell félni. Istent, aki hatalmas, erős és
mindenkinél jobban szeret. Istent, aki feléd nyújtja a kezét, és
biztossá szeretné tenni lépteidet a vándorló kavicsok felett is. Istent,
aki látja szükségleteidet. Aki ha kell, sétál veled, ha kell fut, és ha
kell, még táncra is perdül veled.
Hát gyere, fogd most meg
a kezemet, és kérjük együtt Őt, mert az Ő kezei hatalmasak, karjai
elrejtenek, és egyedül nála lehetünk igazán biztonságban.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése