Alfred Christlieb: Bizonyságaid örökkévaló örökségem

...befogadta a kémeket békességgel.      Zsid 11,31

Az a körülmény, hogy a kémek teljesen idegenek voltak és más nemzethez tartoztak, Ráhábot arra indíthatta volna, hogy hideg fogadtatásban részesítse őket. Ő azonban hit által cselekedett, s a hit sohasem szeretetlen, még az idegenekkel szemben sem. A hit megtanít bennünket eltekinteni a nemzeti különbségtől, hiszen Isten irgalma érvényes mindenféle emberre, bármilyen bőrszíne, származása legyen is. A legjelentősebb az a körülmény, hogy Ráháb ezeket az embereket barátságosan befogadta, noha tudta, hogy ezek az ő hazáját el fogják pusztítani. Azt a komoly szemrehányást tehetnénk Ráhábnak, hogy nem volt benne hazaszeretet és szégyenteljesen viselkedett, amikor a kémeket elrejtette, ahelyett, hogy kiszolgáltatta volna őket. Ezért a hazaárulásért a legszégyenteljesebb halált érdemelte volna. A helyzet azonban egészen más volt. Ráháb világosságot nyert Istentől arra nézve, hogy hazája elvész. A kémek kiszolgáltatása Isten tervét nem hiúsította volna meg. Jerikót már nem lehetett megmenteni. Ezért nem vehetjük rossz néven Ráháb-tól, hogy számolva Isten megmásíthatatlan ítéletével, a maga és családja megmentésére gondolt. Ezáltal legalább Jerikó lakóinak egy piciny töredéke életben maradt. Mást nem tehetett. Ami cselekedetében hazája elleni hűtlenségnek látszik, alapjában véve hazáját szolgálta, amennyire az lehetséges volt. A hit megőriz attól, hogy teljesen értelmetlenül és céltalanul védjük hazánkat minden körülmény között. Kérdés, hogy Isten akarata szerint való-e az, hogy emberi becsületességből, az utolsó csepp vérig harcoljunk akkor, amikor világos már, hogy hazánkat meg nem menthetjük. Ha csupán az emberi dicsvágy vagy vak gyűlölet ilyenkor a mozgatórugó, akkor ez az álláspont bizonyára nem helyes. Ha azonban meg kell lennie, a hit ad ilyenkor szeretetet szívünkbe ellenségeink iránt is, akiket Isten hazánk megítélésére felhasznál, vagy fel akar használni (amitől mentsen meg Isten bennünket!) (Megjegyzés: Milyen más lett volna Németország sorsa, ha a szerzőnek ezeket a prófétai szavait komolyan vették volna a második világháborúban." - a fordító)