Varga László: Isten asztaláról

"Tudjuk pedig, hogy ha földi sátorunk összeomlik, van Istentől készített hajlékunk, nem kézzel csinált, hanem örökkévaló mennyei házunk."      2Korinthus 5,1

Pál apostol sátorponyvatakács volt, azzal kereste kenyerét, míg egy-egy városban misszionált. Megbecsült dolog volt a sátor, nem volt szégyen, ha valaki egész életét abban töltötte. Díszes, pompás, aranyos sátrak álltak az urak rendelkezésére. Géza fejedelmünk palotát épített a fiának, de maga sátorban hunyta le a szemét, mert csak azt tartotta úrhoz illőnek. De azt mindenki, Pál is tudta, hogy a sátor ideiglenes alkotmány. Ma itt van, holnap odább költöztetik, és idővel elrongyolódik. Lehet testi életünk akármilyen díszes, aranyos, megcsodált, pár évtizednél tovább nem tart. Elkopik. Nagyszerű hasonlat: Ez a földi életünk csak sátor. Ideiglenes, romlandó, előbb-utóbb ki kell költözni belőle. Ezzel állítja szembe az ige a biztos, jól megépített házat. Nem emberi kéz alkotta, nem emberi akarat vagy érdem szerzi meg számunkra. Isten készítette hozzá tartozó, hozzá ragaszkodó gyermekei, munkatársai számára. Nem kár, nem veszteség a sátorból - legyen az akármilyen kellemes, biztos - végleges hajlékba költözni. Kár siratni azt, ami múlandó. Isten széppé teszi ezt a sátor-életet is, ameddig itt van tennivalónk. De végül oda vár. Hajléka készen vár ránk. Igyekezzünk úgy élni, úgy szolgálni, úgy szeretni és úgy imádkozni, nehogy bezárják előttünk ajtaját annak a mennyei háznak, mely már elkészítve várja beköltözésünket!

Istenem, túl sokra becsüljük ezt a földi életet. Még akkor is, ha gyenge, beteges ez a mi sátor-testünk, talán akkor még inkább, ragaszkodunk hozzá. Köszönöm, hogy adtad, hogy alkalmassá tetted mindannak befogadására, amivel meg akarsz ajándékozni minket. De nagyon szegények volnánk, ha azt gondolnánk, hogy ennyi az egész jövőnk. Mit ér az életnek minden ragyogása, ha nemsokára úgyis megöregszünk, elkopik a sátor, és mi hiába foltozgatjuk, ki kell költöznünk belőle. Köszönöm, hogy Te többre becsülsz, mint mi magunkat. Többet akarsz adni nekünk, mint amit kérni képesek vagyunk. Mutasd meg nekünk hitben és reményben már itt azt a hajlékot, melyet Krisztus készített a számunkra! Ámen.