Napi áhítat-Aki szereti Istent, szeresse a testvérét is

Hét témája: A testvérszeretet szépsége

Olvasmány: 1Jn 4,15–21

Ne mulassz el egyetlen lehetőséget sem a szeretet kifejezésére! Nem fogod megbánni.

„Ha valaki vallja, hogy Jézus Isten Fia, abban Isten marad, ő pedig Istenben; és mi ismerjük és hisszük azt a szeretetet, amellyel Isten szeret minket. Isten szeretet, és aki a szeretetben marad, az Istenben marad, és Isten is őbenne. Abban lett teljessé a szeretet közöttünk, hogy bizalommal tekinthetünk az ítélet napja felé, mert ahogyan ő van, úgy vagyunk mi is ebben a világban. A szeretetben nincs félelem, sőt a teljes szeretet kiűzi a félelmet; mert a félelem gyötrelemmel jár, aki pedig fél, nem lett tökéletessé a szeretetben. Mi tehát azért szeretünk, mert ő előbb szeretett minket. Ha valaki azt mondja: „Szeretem Istent”, a testvérét viszont gyűlöli, az hazug, mert aki nem szereti a testvérét, akit lát, nem szeretheti Istent, akit nem lát. Azt a parancsolatot is kaptuk tőle, hogy aki szereti Istent, szeresse a testvérét is.”

Magyarázat

Isten iránti szeretetünknek kiábrázolása, hogy mennyire szeretjük testvéreinket. Egy gyülekezetbe lépve szinte azonnal érzékelhetjük a testvérek egymásra nézéséből, interakcióiból, hogy milyen a légkör. Felszabadult, szeretetteli helyre érkeztünk, vagy hideg „jégországba”, ahol rég megfagyott minden a testvérek között. A lelkiség és közösség összekapcsolódik elválaszthatatlanul. Az emberen belül is így van ez, tehát a lelki és szellemi szint hat egymásra – nem is beszélve a fizikumunkról, mely sokszor tükrözi az előbbi két szint állapotát vagy a légkört, melyben élnünk kell (pszichoszomatikus betegségek). Éppen ezért mesterkélt lenne különválasztani, és nem is hiteles – János épp erre figyelmeztet bennünket.
A megbocsátás, kiengesztelődés létszükséglet. Ha nem bocsátunk meg valakinek, és a múltban ellenünk elkövetett tettei alapján ítéljük meg őt évtizedek múltán is, akkor megkérdőjelezzük Isten kegyelmét és mindenhatóságát. Hiszen ő alakíthat mindenkin, és megtérésre vezetheti a bűnöst. Olyan, mintha egy rózsa bimbóját levágnánk, mielőtt kivirágoznék. Nem fogjuk megtudni, milyen lett volna, ha tovább növekedhetett volna. Legyünk szeretetteljesek és irgalmasak, hiszen mi is érdemtelenül nyertünk irgalmat!

Imaáhítat

Adjunk hálát a testvéri közösségért! (1Thessz 3,6–9)

(Nemeshegyi-Horváth Anna)