''Igazság és jogosság a te királyi székednek alapja; kegyelem és hűség jár a te orczád előtt.'' (Zsoltárok 89:15)
 Jézus által Isten irgalma lett nyilvánvalóvá az emberek számára. Ez az irgalom azonban nem mellőzi az igazságosságot. A törvény feltárja Isten jellemét. A törvényből egy jótát és egy szikrányit sem lehet megváltoztatni annak érdekében, hogy az emberek, elesett állapotukban, eleget tudjanak tenni annak. Isten nem változtatta meg a törvényét, hanem feláldozta önmagát Krisztusban az emberek megváltásáért. ''Isten volt az, aki Krisztusban megbékéltette magával a világot.'' (Korintusbeliekhez írt második levél 5:19) Isten szeretete nem kevésbé fejeződött ki igazságosságában, mint irgalmasságában. Isten trónjának az igazságosság az alapja, és szeretet a gyümölcse. Sátánnak az volt a szándéka, hogy elválassza az irgalmasságot az igazságtól és az igazságosságtól. Azt igyekezett bebizonyítani, hogy Isten törvényének igazságossága ellensége a békességnek. Krisztus azonban megmutatja, hogy Isten tervében ezek elválaszthatatlanok egymástól. Az egyik nem létezhet a másik nélkül. ''Irgalmasság és hűség összetalálkozik, igazság és békesség csókolgatja egymást.'' (Zsolt 85:11)
Életével és halálával Krisztus bebizonyította, hogy Isten igazságossága nem semmisítette meg irgalmasságát. Isten megbocsáthatja a bűnt, s emellett a törvény szent, igaz és jó, és annak tökéletesen engedelmeskedhetünk. Sátán vádjai megdőltek. A kegyelem és a törvény elválaszthatatlan egymástól. Jézusban irgalmasság és hűség találkozik, békesség és igazság csókolgatja egymást. Élete és jelleme az ember lehetőségét is feltárja. Jézus Isten képviselője volt, és az ember példaképe. Bemutatta a világnak, hogy mivé válhat az emberiség, ha hit által egyesül az Istenséggel. Isten egyszülött Fia magára vette az emberi természetet és keresztet. A kereszt Istenhez vonja az embert, Istent pedig az emberhez. Az igazság elhagyta magas pozícióját; a mennyei seregek, a szentség katonái, közel húzódtak a kereszthez, tisztelettel hajolva meg előtte, mert a kereszten elégtételt nyert az igazság. A kereszt kivonja a bűnöst a bűn fogságából és a gonoszság szövevényéből. A kereszt felé tett minden lépésével szíve meglágyul, és bűnbánattal kiált fel: ''Az én bűnöm feszítette keresztre Isten Fiát.'' Bűnét a keresztnél hagyja, Krisztus kegyelme pedig átalakítja jellemét.
|
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése