Bizonyságaid örökkévaló örökségem

Alfred Christlieb -

A kutyák eszik meg Jézabelt Jezréel kőfala előtt. (l.Kir. 21,23)

 

 

"Hogy elpusztulnak egy szempillantásban! Elvesznek, elenyésznek a rettegéstől." (Zsolt.73,19) Ez a zsoltárvers illik Jézabel életének végéhez. Lélekben odamegyünk a jezréeli királyi palotához. A palota falánál néhány csont hever. Jézabel királynőnek a koponyája és csontjai ezek, akit az imént dobtak ki a palota ablakán. Ezek a csontok nagyon komolyan beszélnek. Három kitörölhetetlen tanítást akarnak belénk vésni:

1. Milyen hiábavaló és múlandó a test minden szépsége! Nemrég még látható volt a palota ablakában egy büszke asszony kifestett arccal, gyönyörű ékszerekkel a fején. Hosszú időn át ő volt a legbefolyásosabb személy az országban. Most pedig ez a néhány, kutyáktól lerágott csont maradt belőle hátra. Ilyen gyorsan elmúlik a test dicsősége.

2. Mennyire meg tudja bosszulni Isten a szolgáin elkövetett minden sérelmet a maga idejében! A palota mellett elmenő emberek tudták, hogy Illés próféta félelmetes ellenségének csontjai ezek, azé az asszonyé, aki Isten hűséges szolgájának sok fájdalmat okozott. Hányszor állta útját a próféta munkájának ez a Jézabel! Illés nem állt bosszút magáért, azonban sóhajai feljutottak Istenhez. Most ütött Jézabel órája. Illés ellensége nyomorúságos módon halt meg. Csontjai palotájának falainál emlékeztetnek a Róm.12,19-re: "Enyém a bosszúállás, én megfizetek, ezt mondja az Úr". Ez bátorítson bennünket, ha gonosz emberek Isten szolgáit bántalmazzák!

3. Isten ellenségeinek végül is akaratuk ellenére Isten Igéjét kell megerősíteniük. Illés megmondta: "A kutyák eszik meg Jézabelt Jezréel kőfala előtt". Ez szóról szóra beteljesedett. Jézabelnek halálával kellett érvényt szereznie Isten Igéjének, amit életében megvetett.