"Dávid zsoltára. Uram, te megvizsgálsz, és ismersz engem. Tudod, ha leülök vagy ha felállok, messziről is észreveszed szándékomat. Szemmel tartod járásomat és pihenésemet, gondod van minden utamra. Még nyelvemen sincs a szó, te már pontosan tudod, Uram. Minden oldalról körülfogtál, kezedet rajtam tartod. Csodálatos nekem ez a tudás, igen magas, nem tudom felfogni. Hova menjek lelked elől? Orcád elől hova fussak? Ha a mennybe szállnék, ott vagy, ha a holtak hazájában feküdnék le, te ott is ott vagy. Ha a hajnal szárnyaira kelnék, és a tenger túlsó végén laknék, kezed ott is elérne, jobbod megragadna engem. Ha azt gondolnám, hogy elnyel a sötétség, és éjszakává lesz körülöttem a világosság: a sötétség nem lenne elég sötét neked, az éjszaka világos lenne, mint a nappal, a sötétség pedig olyan, mint a világosság. Te alkottad veséimet, te formáltál anyám méhében. Magasztallak téged, mert félelmes és csodálatos vagy; csodálatosak alkotásaid, és lelkem jól tudja ezt. Csontjaim nem voltak rejtve előtted, amikor titkon formálódtam, mintha a föld mélyén képződtem volna. Alaktalan testemet már látták szemeid; könyvedben minden meg volt írva, a napok is, amelyeket nekem szántál, bár még egy sem volt meg belőlük. Milyen drágák nekem szándékaid, Istenem, mily hatalmas azoknak száma!"
Zsoltárok 139,1-17
|
Nem volt szívem megcsonkítani ezt a gyönyörű zsoltárt. Nem szorul magyarázatra. Szinte hihetetlen, hogy háromezer évvel ezelőtt írták. Bizonyíték, hogy Isten Lelke mindig ugyanaz volt. Próbáljuk átélni, meggazdagodni általa, hogy a miénk legyen elveszíthetetlenül.
|
Istenem, ma sincs mélyebb költő Dávidnál, ő is csak akkor írhatott ilyen éneket, ha Lelked ihlette, Ő adta a lantjára. Add, hogy én is mindig így tudjalak magam mellett, ilyen végtelennek, mégis ilyen közel, ilyen hatalmasnak, mégis ilyen szeretettel. Téged lássalak a természet csodáiban, Téged a tudomány eredményeiben, Téged gyermekeim mosolyában, Téged szenvedéseimben, örömeimben és bűnbánatomban. Szeress, hogy szerethesselek, taníts, hogy megismerjelek, mindennap nálad találjak megnyugvást, és soha el ne veszítselek! Ámen.
|
|
|
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése