"Mert azt, amit imádságunkban kérnünk kell, nem tudjuk úgy kérni, amint kell, de maga a Szent Szellem esedezik értünk kimondhatatlan fohászkodásokkal..." (Róm 8,26). |
Tudjuk, hogy a Szent Szellem ad nekünk erőt az imádsághoz. Tudjuk, mit jelent a Szent Szellem által imádkozni, de azt már sokszor nem tudjuk, hogy maga a Szent Szellem könyörög bennünk úgy, ahogyan mi ki sem tudnánk mondani. Ha Istentől újjászülettünk és Isten Szent Szelleme bennünk lakik, Ő kimondja helyettünk a kimondhatatlant. "Ő" - a Szent Szellem bennetek - "Isten akarata szerint esedezik a szentekért" (27. v.) Isten nem azért kutatja át a szívedet, hogy tudatos imádságaidat megismerje, hanem hogy a Szent Szellem imádságát felfedezze benned. Isten Szelleme a hívőt szentélyül használja fel, hogy benne közbenjárjon. "A ti testetek a bennetek lakozó Szent Szellem temploma." Amikor Jézus Krisztus megtisztította a templomot, "nem engedte, hogy valaki edényt vigyen a templomon keresztül" (Mk 11,16). Isten Szelleme nem akarja, hogy testedet saját kedved szerint használd. Jézus könyörtelenül kiűzte mindazokat, akik adtak-vettek a templomban és így szólt: "Az én házam imádság háza, ti pedig azt latrok barlangjává tettétek." Mi felismertük-e már, hogy testünk a Szent Szellem temploma? Ha igen, akkor gondosan meg kell őriznünk az Ő számára mocsoktalanul. Tudatára kell ébrednünk annak, hogy tudatos életünket - amely csak kicsiny része a személyiségünknek - meg kell őriznünk a Szent Szellem templomaként. Ő majd figyelemmel kíséri a tudatalatti részt is, amiről mi semmit sem tudunk. De lássunk neki, hogy megőrizzük a tudatos részt, mert azért mi vagyunk a felelősek. |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése