Hét témája: Mi vagy?
Olvasmány: 1Kor 11,26–30.
Csak annyit vizsgálj mindig magadban, hogy valódi meggyőződésből teszed-e azt, amit teszel! Mert ami nem hitből fakad, az bűn.
„Mert valamennyiszer eszitek e kenyeret, és isszátok e poharat, az Úr halálát hirdessétek, amíg eljön.
Azért, aki méltatlanul eszi az Úr kenyerét, vagy issza az Úr poharát, vétkezik az Úr teste és vére ellen. Vizsgálja meg azért az ember önmagát, és úgy egyék abból a kenyérből, és úgy igyék abból a pohárból. Mert aki úgy eszik és iszik, hogy nem becsüli meg az Úr testét, ítéletet eszik és iszik önmagának.”
Magyarázat
Sokkal könnyebb egymás életét vizsgálni, mint saját magunkét. Nemegyszer találkoztam azzal a jelenséggel, hogy igehirdetés után odajöttek hozzám testvérek, hogy megköszönjék az elhangzott üzenetet, mert végre megmondtam az embereknek azt a bűnt vagy hibát, amiből meg kellene térniük. Nem maguknak, hanem a másik embernek hallgatták az igét.
Saját életünkre nézve gyakran vakok vagyunk. Nem látjuk vagy nem akarjuk felismerni tévedéseinket, bűnös kívánságainkat, talán így védjük meg önmagunkat. Pedig szükségünk van helyes önismeretre, önvizsgálatra ahhoz, hogy Istennel és emberekkel is rendezett viszonyban éljünk. Bele kell néznünk az Isten tükrébe, hogy meglássuk önmagunkat, még akkor is, ha nem mindig tetszik az a kép, amit látunk.
Önmagunkat nem láthatjuk helyesen, saját szemünkön keresztül, sőt még a másik szemén keresztül sem, csakis Isten szemén keresztül. Ezért jó újból és újból odaállni Isten elé, és kérni a zsoltárossal együtt: „Vizsgálj meg, Istenem, ismerd meg szívemet! Próbálj meg, és ismerd meg gondolataimat! Nézd meg, nem járok-e téves úton, és vezess az örökkévalóság útján!” (Zsolt 139,23–24)
Imaáhítat
Könyörögjünk, hogy rendezett szívvel hozhassuk az Úr elé áldozatainkat! (3Móz 22,29)
(Merényi Zoltán)
„Mert valamennyiszer eszitek e kenyeret, és isszátok e poharat, az Úr halálát hirdessétek, amíg eljön.
Azért, aki méltatlanul eszi az Úr kenyerét, vagy issza az Úr poharát, vétkezik az Úr teste és vére ellen. Vizsgálja meg azért az ember önmagát, és úgy egyék abból a kenyérből, és úgy igyék abból a pohárból. Mert aki úgy eszik és iszik, hogy nem becsüli meg az Úr testét, ítéletet eszik és iszik önmagának.”
Magyarázat
Sokkal könnyebb egymás életét vizsgálni, mint saját magunkét. Nemegyszer találkoztam azzal a jelenséggel, hogy igehirdetés után odajöttek hozzám testvérek, hogy megköszönjék az elhangzott üzenetet, mert végre megmondtam az embereknek azt a bűnt vagy hibát, amiből meg kellene térniük. Nem maguknak, hanem a másik embernek hallgatták az igét.
Saját életünkre nézve gyakran vakok vagyunk. Nem látjuk vagy nem akarjuk felismerni tévedéseinket, bűnös kívánságainkat, talán így védjük meg önmagunkat. Pedig szükségünk van helyes önismeretre, önvizsgálatra ahhoz, hogy Istennel és emberekkel is rendezett viszonyban éljünk. Bele kell néznünk az Isten tükrébe, hogy meglássuk önmagunkat, még akkor is, ha nem mindig tetszik az a kép, amit látunk.
Önmagunkat nem láthatjuk helyesen, saját szemünkön keresztül, sőt még a másik szemén keresztül sem, csakis Isten szemén keresztül. Ezért jó újból és újból odaállni Isten elé, és kérni a zsoltárossal együtt: „Vizsgálj meg, Istenem, ismerd meg szívemet! Próbálj meg, és ismerd meg gondolataimat! Nézd meg, nem járok-e téves úton, és vezess az örökkévalóság útján!” (Zsolt 139,23–24)
Imaáhítat
Könyörögjünk, hogy rendezett szívvel hozhassuk az Úr elé áldozatainkat! (3Móz 22,29)
(Merényi Zoltán)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése