Mindennap az Ige fényében-A BÁRÁNY HARAGJA

A mai napon olvasandó igeszakasz: Jel 6,12-17 12 És láttam, amikor feltörte a hatodik pecsétet: nagy földrengés támadt, és a nap elsötétült, mint egy fekete szőrcsuha, a telihold olyan lett, mint a vér, 13 és az ég csillagai lehullottak a földre, ahogyan a fügefa hullatja éretlen gyümölcsét, amikor nagy szél rázza; 14 az ég is eltűnt, mint egy felgöngyölődő papírtekercs, minden hegy és sziget elmozdult a helyéről. 15 A föld királyai, a fejedelmek és a vezérek, a gazdagok és a hatalmasok, a szolgák és a szabadok mind elrejtőztek a barlangokban és a hegyek szikláiban, 16 és így szóltak a hegyekhez és a sziklákhoz: "Essetek ránk, és rejtsetek el minket a királyi trónuson ülő arca elől, és a Bárány haragja elől, 17 mert eljött az ő haragjuk nagy napja, és ki állhat meg?"  "Essetek ránk, és rejtsetek el minket a királyi széken ülő arca elől, és a Bárány haragja elől." (Jel 6,16) Ez a kép a harag napjáról egy nyugtalanító kép. Ha ezt az oldalt a harag napja eljötte előtt olvasod, akkor még egy olyan világban élsz, ahol Jézus úr volta nem látható világosan. Vannak emberek, akik tiszteletet tanúsítanak Krisztus iránt, és ezért szenvednek is, mások tagadják őt, és jól megy nekik. Eddig még nincs semmiféle valóságos bizonyíték arra nézve, hogy Jézus Úr. Amíg a harag napja nem jött el, addig a kegyelem napja még tovább tart. Ha a nap még ragyog, míg mindezt olvasod, ha az emberek továbbra is nevetnek, és a templom harangjai továbbra is szólnak, akkor még mindig a kegyelem napjait éled. Isten keze még kitárva minden ember felé, és hangja továbbra is hív, gyengéden, de kitartóan: "Jöjjetek haza!" De még a Bárány türelmének is van határa. A trónon ülő szent haragja eléri azt a fokot, amikor már nem lehet visszafojtani. A föld megrendül, és az összes idáigvaló támasznak vége lesz. A kék ég meghasad. A csillagok viharos gyorsasággal hullanak alá, mint fáról a gyümölcs, amelyet az őszi szélvihar lesodor. És a romantikus holdfény vértócsává válik. Az emberek, mint megriadt állatok rohangálnak majd. Hangyaként fognak elrejtőzni a hasadékokban. Ez lesz a "Dies irae" - a harag napja. Ez úgy hangzik, mint valami önellentmondás - a Bárány haragja. Talán ez az oka annak, hogy olyan nehéz elhinni. Lehet, hajlandók vagyunk elhinni, hogy Juda oroszlánja mint megölésre szánt Bárány jelentetett ki nekünk. Meg kell azonban arról is győződnünk, hogy a Bárány oroszlán is. Még az egyház tagjai is hajlamosak szemük elől téveszteni Isten szentségét - szeretetének tökéletes tisztaságát és haragjának mélységét. Isten kegyelme máris megengedi nekünk, hogy tudjunk erről. Ha semmi más nem képes bennünket hazavinni, akkor végre ijedjünk meg megtérésre és hitre. És szánalomra méltó az a szegény ember, aki már többé megijedni sem képes.