Bizonyságaid örökkévaló örökségem

  Egyikük pedig, amikor látta, hogy meggyógyult, visszatért Jézushoz és hangosan dicsőítette Istent, Jézus előtt arcra borult és megköszönte Neki; ez az ember samáriai volt.

     (Lk 17,15-16)

A tíz bélpoklos közül - akiket Jézus meggyógyított -, egy jött vissza, hogy hálát adjon neki.

Három körülmény teszi ezt a hálaadást különösen értékessé. - Ez az ember jött, pedig a szükség már nem kényszerítette. Első jövetelét az Úrhoz betegség okozta. Ez már megszűnt, ő azonban mégis visszajött Jézushoz.

Hányan vannak, akik nem keresik már a magános és közös imádságot, mihelyt a baj elmúlt. Az első világháború kezdetén tódultak az imaórákra. Amikor az első győzelmi hírek megérkeztek, sokan távolmaradtak.

Ez a samaritánus visszajött; társai mind más utat jártak: egyetlenegy sem tért vissza a Megváltóhoz. Ő is azt mondhatta volna: ha a többiek nem mennek, nekem sem szükséges. Ez az ember azonban nem a tömeget követte, hanem saját szíve tanácsát. Így indult el a Jézushoz vezető úton, noha senki sem ment vele.

Kérjük Istentől azt a szent szívbeli önállóságot, hogy akkor is tudjunk az Úr útján járni, ha senki nem jön velünk!

Végül ő Jézushoz ment, noha samaritánus volt. A zsidók nem tartottak kapcsolatot a samaritánusokkal. (Jn 4,9) A samaritánusok nem adtak szállást Jézusnak, mivel Jeruzsálembe ment. Ha a meggyógyultnak is olyan előítéletei lettek volna, mint kortársainak, akkor távol maradt volna Jézustól. Családunk, munkatársaink előítélete nem tart-e vissza az imádkozástól, vagy nem fojtja-e el hálánkat?

Hasonlítsunk az egy hálás samáriaihoz, és ne a kilenc hálátlanhoz!

Isten asztaláról-Varga László

   "Az elöljárók pedig letépették ruhájukat, és megbotoztatták őket..." "Pál azonban így szólt hozzájuk: Megvertek minket nyilvánosan, ítélet nélkül, és börtönbe vetettek, holott római polgárok vagyunk... jöjjenek ide, és ők maguk vezessenek ki bennünket!"      
(Apostolok cselekedetei 16,22-37)

Az alázat csak Isten felé kötelezi a keresztyén embert. Nemcsak szabad, de kötelessége is megőrizni emberi méltóságát az emberek között - természetesen gőg, felvágás nélkül. Ha megaláznak, el kell viselnünk, de Isten gyermekeihez illő méltósággal, és ha megvan rá a lehetőségünk, azt ki is kell követelni. Képzeljük el: Pál és társai véresre verve, kalodába zárva ülnek a börtönben, és jön a parancs: dobják ki őket, menjenek, amerre látnak. Pál büszkén hivatkozva római polgárságára követeli törvényes jogait, követeli, hogy a város elöljárói menjenek oda, kérjenek tőle bocsánatot, és személyesen engedjék őket szabadon. Neki van erre szüksége? Nem. Az ő szavukra megtért városbeli keresztyéneknek van szüksége arra, hogy ne kelljen szégyenkezniük miattuk, hogy nekik is legyen meg az a tisztességük, ami ebből a bocsánatkérésből származik. Az igazságtalan tisztviselőknek pedig jár az a tanulság, hogy ők szégyenüljenek meg, nem azok, akiket meg akartak szégyeníteni. Szabad, sőt kell tehát minden jogi lehetőséget felhasználni magunk és közösségünk tekintélyének fenntartására. Isten gyermekei vagyunk, öntudatosan kell viselnünk magunkat.

Mindenható Istenem, köszönöm azt a belső öntudatot, hogy én a Te gyermeked vagyok, s ez minden emberi méltóságnál többet ér. Tudom, nem szabad ezzel dicsekednem, mert nem engem illet meg, hanem a Te nevedet és egyházad nevét, és azt is tudom, hogy én magam méltatlanul viselem nevedet. De tagja vagyok egyházadnak, és ez kötelez. Segíts, hogy megtaláljam a helyes magatartást: se visszataszító gőgösségem, se hazug alázatoskodásom ne hozzon szégyent nevedre és egyházadra. Ha meg akarnak alázni hitemben, tudjam felemelt fővel fogadni, vissza is verni, ha kell, Tőled kapott lehetőségeimmel. Ámen.

Mindennap az Ige fényében- BOCSÁSD EL NÉPEMET

A mai napon olvasandó igeszakasz: 2Móz 1,8-14 

8 Új király került azonban Egyiptom élére, aki már nem ismerte Józsefet. 9 Az pedig ezt mondta népének: Lám, az izráeli nép nagyobb és erősebb, mint mi. 10 Bánjunk csak okosan vele, hogy még többen ne legyenek, mert ha háború támad, ő is ellenségeinkhez csatlakozik, ellenünk harcol, és kivonul az országból. 11 Ezért munkafelügyelőket rendeltek föléjük, hogy kényszermunkával sanyargassák őket. Raktárvárosokat kellett építeniük a fáraó számára: Pitómot és Ramszeszt.12 De mennél jobban sanyargatták őket, annál inkább szaporodtak és terjeszkedtek, úgyhogy félni kezdtek Izráel fiaitól. 13 Ezért kegyetlenül dolgoztatták az egyiptomiak Izráel fiait. 14 Kemény munkával keserítették az életüket: sárkeveréssel, vályogvetéssel és mindenféle mezei munkával; sokféle munkával kegyetlenül dolgoztatták őket.

"Ezért kegyetlenül dolgoztatták az egyiptomiak Izráel fiait. Kemény munkával keserítették az életüket: sárkeveréssel, vályogvetéssel és mindenféle mezei munkával, sokféle munkával kegyetlenül dolgoztatták őket." (2Móz 1,13-14)  

Az Exodus könyve (magyarul: a Kivonulás, azaz 2Móz) az elnyomott nép felszabadításával foglalkozik. Ezért lett közkedvelt minden idők elnyomottai között.
A fekete rabszolgák az Exodus könyvének énekeit énekelték az Egyesült Államok déli részén elterülő ültetvényeken. A munkásnyúzó elnyomók üzemeinek dolgozói a fáraó uralmát nyögő izraelitákhoz hasonlították magukat. Az ő Mózesük egy munkásvezér volt. A cionista mozgalom, amely sok zsidót vett rá arra, hogy visszatelepüljenek Palesztinába, gyakran utalt az egyiptomi elnyomásra. Leon Uris írt erről a drámai hazatérésről egy bestsellert. (divatos könyvújdonság). A könyv címe: Exodus
Így hát, amikor elkezdjük olvasni a Biblia Exodusnak nevezett könyvét, fel kell vetnünk a kérdést, és válaszolnunk kell rá: kinek a számára íródott ez a könyv ? Kik az elnyomottak? Ki a fáraó, ki a szabadító és miféle szabadságot hoz el ő nekünk?
Ez tulajdonképpen bibliamagyarázati kérdés. A bibliamagyarázat egyik alapvető szabálya az, hogy minden versszakot és minden szakaszt a többi verssel való kapcsolatában kell látnunk. Továbbá a Biblia minden könyvét a többi könyvvel való kapcsolatában kell látnunk. Máskülönben bárki gyakorlatilag bármilyen céllal felhasználhatja a Biblia bármelyik részét.
Az Exodus könyve történelmi beszámoló Izráel népének a születéséről. Elbeszélés, melyben Mózes a központi alak. Meghalljuk, hogy miként próbálta meg a fáraó megnövelni királyságának erejét, s közben csökkentetni a zsidó népesség számát. Aztán Isten intézkedett. Rákényszerítette akaratát a fáraóra, szabadsággal és szövetséggel ajándékozta meg Izráelt.
A könyvnek maradandó tanulságai vannak a zsarnokságról, az elnyomásról, és a szabadságról. Ezt azonban csak úgy kell értelmeznünk, mint ami egy hatalmas tétel a Bibliában elmondott egész szabadítási történetben, vagyis abban az elbeszélésben, amelynek Jézus a központi alakja.
Mózes Istene és Jézus Atyja meg fogja semmisíteni a Sátánt és minden elnyomó hatalom zsarnokát. Meg fogja ajándékozni gyermekeit szabadsággal Krisztusban, aki az ő Fia és az ő Uruk.

Krisztus mindenek felett- SZENTSÉGRE RENDELVE

  "Szentek legyetek, mert én szent vagyok" (1Pt 1,16). 

Mindig vizsgáld meg magadat újra, mi az életed célja. Az ember elrendelt célja nem a boldogság, nem is az egészség, hanem a szentség. Manapság annyiféle hajlam forgácsol szét minket; egészséges, jó, nemes hajlamok, amelyek beteljesedhetnek; de közben Isten elgyengíti őket. Minden egyedül azon fordul meg, hogy az ember elfogadja-e Istent, aki meg akarja őt szentelni. Bármibe kerüljön is, az embernek rendbe kell jönnie Istennel. Hiszem én azt, hogy szentnek kell lennem? Hiszem, hogy Isten lakozást vehet bennem és engem szentté tehet? Ha az igehirdetés arról győz meg engem, hogy szentségtelen vagyok, ezt rossz néven veszem. Az evangéliumot hallva mélyen megsértődöm, mert a kijelentés megmutatja, hogy szentségtelen vagyok. De heves vágy is támad bennem, ha megértem, hogy Isten azt a célt állította az ember elé, hogy szent legyen. Egy terve van: megszentelt emberek teremtése. Isten nem gép, hogy örökké áldásokat osztogasson. Nem azért jött közénk, hogy szánalomból megváltsa az embert a nyomorúságából; azért váltotta meg az embert, mert arra teremtetett, hogy szent legyen. A megváltással az az elgondolása, hogy újra teljesen eggyé tegye az embert Istennel Jézus Krisztus halála által, anélkül, hogy a leghalványabb árnyék maradna Isten és az ember között. Ne tűrj meg sem magadban, sem másokban semmi olyat, amivel a szent Isten nem ért egyet. A szentség: hogy lábad tiszta úton járjon, nyelved ne szóljon tisztátalanul, értelmed tiszta gondolkozású legyen. Az élet minden apró részlete nyitva van Isten fürkésző szeme előtt. Szentség nemcsak az, amit Isten ad nekem, hanem amiről én is bebizonyítom, hogy Ő adta nekem. 

Testünk odaszánása -Isten műhelyében

   "A test azonban nem a paráznaság számára van, hanem az Úr számára és az Úr a test számára. " (1 Kor 6, 13) 

Amikor Jézus az előtte álló borzalmas szenvedésekről beszélt tanítványainak, Péter így szólt: "Mentsen Isten, Uram! Nem eshetik ez meg veled!" (Máté 16, 22). Azt akarta ezzel mondani: Uram, kíméld magad! - Természetünk szerint ezt a kíméletet hirdetjük önmagunknak is és azoknak is, akiket szeretünk. Ez a lágy, becézgető szeretet, amely csak kímélni akar, nem isteni, hanem emberi. Testünk minden erejével az Úré, és az Ő rendelkezésére kell, hogy álljon. Drága áron váltott meg minket, nemcsak lelkünket, de testünket is. Őt dicsőítsük hát ne csak lelki erőinkkel, hanem a testiekkel is.

Pál apostol Ura szolgálatában mások javát kereste, és ezért nemcsak mindent kárba veszni hagyott, hanem önmagát is odaszánta és felemésztette. Olyan borzalmas dolog egészségünket és életünket odaáldozni Jézusért? Hányan emésztik fel magukat becsvágyuk szolgálatában és őrlődnek fel idő előtt? Hányan roskadnak össze a munka terhe alatt, holott csak nyereség- meg dicsőségvágyból teszik! Hányan rövidítik meg életüket, rontják meg egészségüket a bűn szolgálatában! Az erkölcstelen élet évről évre megszámlálhatatlanul sok áldozatot követel. Az iszákosság sok drága emberi életet nyel el. Hát olyan sajnálnivaló és borzasztó, ha valakit az Úr házáért való féltő szeretet emészt? Nem sokkal inkább ez az élet legmagasztosabb célja?

Nem úgy nyerjük-e meg életünket, ha az Úrért kockára tesszük és elveszítjük? Mert aki meg akarja tartani életét, élvezni akarja és azért kíméli, hogy lehetőleg meghosszabbítsa, az elveszíti azt. Ezzel szemben Jézus a neki szentelt életet különös védelmébe veheti és védelmébe akarja is venni. Ha testedet rendelkezésére adod, akkor mindenható erejével Ő is rendelkezésedre áll. Ezt fejezi ki ez az Ige: "Az Úr a test számára." Ha valóban az Ő ügyéért tölt be tiszta buzgóság és szeretet, különös erősítést és segítséget ad még testileg is. Amíg használni akar, megtart. Arit neki áldozol oda, vissza tudja adni, ki tudja pótolni.

Nagyszerű megtapasztalásaink lesznek testi életünkre nézve is, ha odaszánjuk a Megváltónak. Ha korán halunk is meg, mégsem túl korán. Az Úr őrködik az életünkön, amit érte élünk és pontosan kimérte életünk idejét.
 

Isten ígéreteinek tárháza- Megmaradni a szeretetben

„Ha parancsolataimat megtartjátok, megmaradtok a szeretetemben" (Jn 15,10).

 
 
Ezt a kettőt, az engedelmességet és a Jézus Krisztus szeretetében való megmaradást, nem lehet elválasztani egymástól. Csak Krisztusnak engedelmeskedő élettel bizonyíthatjuk, hogy szeretetközösségben vagyunk vele. Engedelmeskednünk kell az Úrnak, ha érezni akarjuk szeretete melegét. Ha bűnben élünk, nem élhetünk szeretetben. Istennek tetsző szent élet híjával nem lehetünk kedvesek az Úrnak. Aki nem törődik a megszentelődéssel, mit sem tud Krisztus szeretetéről.

Az Úr szeretetének tudatos megtapasztalása valami igen finom műszerhez hasonló. Sokkal érzékenyebb a bűnre és a kegyelemre, mint a hőmérő higanyszála a melegre és a hidegre. Ha szelídek vagyunk és ügyelünk arra, hogy gondolatainkkal, szavunkkal és életünkkel az Urat dicsőítsük, akkor ő szeretetének számtalan jelével áraszt el minket. Ha pedig meg akarunk maradni ebben a szeretetben, meg kell maradnunk a megszentelődés útján. Nem rejti el arcát előlünk, ha mi nem rejtőzünk el előle. A napunkat elsötétítő felhőt a bűn támasztja, de ha éberek és engedelmesek vagyunk, és teljesen Istennek szenteljük magunkat, akkor világosságban járhatunk, mert Isten világosság, és akkor megmaradhatunk Krisztus szeretetében, amiképpen Krisztus is megmarad Atyja szeretetében. Ez tehát egy vigasztaló ígéret, amely azonban komoly feltételhez van kötve.

Uram, add, hogy figyeljek erre a „ha" szócskára, mint valami kulcsra, amellyel az ígéret megvalósul számomra!

Cseri Kálmán-A kegyelem harmatja- Véget ért a nyár

"Elmúlt az aratás, véget ért a nyár, és mi nem szabadultunk meg!" (Jer 8,20)

Az a nyár, amiről itt Jeremiás ír, a Kr. e. 587. év nyara volt. Ezt követően Nebukadneccar babiloni király hadai a földdel tették egyenlővé Júda városait, köztük Jeruzsálemet és a templomot is.

Az előző fejezetben Isten részletesen elmondja, hogy miért. „Loptok, gyilkoltok, paráználkodtok, hamisan esküsztök", pogány környezetetek hatására az ég királynőjének és egyéb bálványoknak áldoztok, asztrologiát és más sötét babonaságot gyakoroltok, mindezt leöntitek vallásos mázzal, és úgy vélitek, minden rendben van. Változni senki sem akar, „már pirulni sem tudnak".

Pedig az egyetlen menekvés az őszinte bűnbánat lenne, s akkor Islen nem hajtaná végre a kilátásba helyezett ítéletet. Az a nyár még a kegyelmi idő meghosszabbítása volt. De hiába, az emberek nem arra használták, amire Isten adta. így bekövetkezett az ítélet.

Komolyan vesszük-e, hogy minden bűnnek következménye van? Hisszük-e igazán, hogy minden megbánt és abbahagyott bűnre Isten bocsánatot ad? És arra használjuk-e a kegyelemből kapott időt, hogy megragadjuk az elkészített kegyelmet? Arra használjuk-e az alkalmakat, amire Isten adta?

Így a nyár végén, tanév elején mindig feltűnik: milyen gyorsan megnőnek a gyerekek. Amit nem adtunk meg nekik kiskorukban, talán soha nem lehet pótolni. S milyen hamar elmennek az öregjeink - s mi itt maradunk sok lelkiismeret-furdalással a mulasztásaink miatt. És váratlanul távoznak sokan a derékhadból is.

Egyszer pedig elmúlik nemcsak egy nyár, hanem az életünk is. Mit kell majd mondani: sajnos nem szabadult meg, vagy ezt: idejében megragadta Isten szabadító kegyelmét, s most hazament hozzá a mennyei dicsőségbe?

„Jól vigyázzatok tehát, hogyan éltek... kihasználva az alkalmas időt mert az idők gonoszak." 

(Ef 5,15-16)

Örömteli mindennapok-Mindenre elegendő kegyelem!

Mi azonban nem ennek a világnak a szellemét kaptuk, hanem az Istentől származó Szent Szellemet, hogy általa megismerjük mindazt, amit Isten nekünk ajándékozott.-1 Kor.2,12-

Isten kegyelme nem csupán elég,több mint elég!
Isten kegyelme már a miénk ,semmit nem tudunk tenni ,hogy kiérdemeljük azt ,csakis kinyúlni és elfogadni tudjuk.Ha érdem szerint járna,nem volna kegyelem.
A körülményeid nem képesek megváltoztatni Isten jellemét. Isten kegyelme még mindig teljes, még mindig itt van a számodra, akkor is, ha nem érzed.
Akik pedig befogadták, azokat felhatalmazta arra, hogy Isten gyermekeivé legyenek; mindazokat, akik hisznek az ő nevében -Jn.1,9-
Ezért a mai napon Isten szol hozzád,fogadd el az Ő -mindenre elegendő kegyelmét! Élj az új identitásodban,amit az újjászületésed által kaptál,kezdj el járni abban. Krisztus Új Szövetséget kötött velünk. Azért halt meg, hogy az embereket megszabadítsa a bűnöktől, amelyeket a Régi Szövetség idején követtek el, de azért is, hogy azok, akiket Isten elhívott, megkapják örökkévaló örökségüket, amelyet Isten ígért nekik.-Zsido 9,15-
Engedd hogy az Ő vére megtisztítsa az elmédet a múlttól,hogy felkelhess és tovább mehess .Amíg nem fogadod el Jézus Krisztus mindenkori áldozatát a bűneidért ,addig gyakran el fogsz bukni ,mert saját erődből próbálsz Istennek megfelelni. Addig folyamatosan másokat fogsz okolni és vádolni ,indulatossá válsz magaddal és másokkal szemben,te magad és mások fogják megfizetni az árat.
Ez azt jelenti, hogy visszautasítod a kegyelmet .
Mi lett volna,ha Péter vagy Pál visszautasította volna a kegyelmet?
Ők az újszövetségi gyülekezet oszlopai!
Állj fel ,nézz fel ,fogadd el és menj tovább!
"Az Úr Jézus kegyelme mindnyájatokkal!"-Róma 16,24
Legyen örömteli napod :)

Győztes élet

Efézus 2/8,9
Mert egyedül Isten kegyelme tette lehetővé, hogy a hitetek által üdvösségre jussatok. Ez nem a ti érdemetek, hanem Isten ajándéka! Nem a jó cselekedetek eredménye, hogy senki ne dicsekedhessen.

(Római levél 10/8-10)
Hanem mit mond az Írás? Egészen közel van hozzád Isten üzenete. Ott van az a szádban és a szívedben. Ez pedig a hit üzenete, amelyet mi hirdetünk
Ha tehát megvallod, hogy Jézus az Úr, mert a szívedben hiszed, hogy Isten feltámasztotta őt a halálból, akkor üdvözülsz.”
Mert belül, a szívünkben jön létre az a hitbeli meggyőződés, amely Isten számára elfogadhatóvá tesz bennünket, és ha a szánkkal megvalljuk, amit hiszünk, akkor üdvözülünk.

Legyen szép napod.:)

Nicelife-Szokásformálás-A JÖVŐ ÉS A VILÁG VÉGE

Ha a világ végére vonatkozó minden egyes hibás jóslatért egy dollárt kapnánk, és egymás után letennénk őket a földre - hát igen akkor bizony sok pénzünk lenne. A jövő ismerete utáni vágyakozásból táplálkoznak a médiumok telefonszolgáltatásai és a futurista szemináriumok azzal a reménnyel kecsegtetve, hogy kezünkbe vehetjük jövendőnket.

Viszont csupán egyetlen természeti katasztrófa elég ahhoz, hogy emlékeztessen arra, gyakran előre nem látható események kénye-kedvének vagyunk kitéve. Egyetlen "véletlen" örökre megváltoztathatja a magunk számára kiszabott jövőt. A jövő naponta megérkezik hozzánk, függetlenül attól, hogy készen állunk-e vagy sem.

A KÖNYVBŐL
"De gondolhatnád magadban: Miről ismerjük meg, hogy nem az Úr mondott egy igét? Ha egy próféta az Úr nevében mond egy igét, de az nem történik meg, nem teljesedik be: azt az igét nem az Úr mondotta, hanem a próféta mondta elbizakodottságában; ne félj tőle!" (5Móz. 18:21-22).

 

"Emlékezzetek az ősrégi dolgokra, mert én vagyok az Isten, nincs más; Isten vagyok, nincs hozzám hasonló! Előre megmondtam a jövendőt, és régen a még meg nem történteket. Ezt mondom: Megvalósul tervem, mindent megteszek, ami nekem tetszik" (Ésa 46:9-10).

"De el fog jönni az Úr napja, mégpedig úgy, mint a tolvaj, amikor az egek recsegve-ropogva elmúlnak, az elemek égve felbomlanak, a föld és a rajta levő alkotások is megégnek" (2Pt 3-10).

ISTEN ÍGÉRETE
"Akkor így szól a király a jobb keze felől állókhoz: Jöjjetek, Atyám áldottai, örököljétek a világ kezdete óta számotokra elkészített országot" (Mt 25:34).

CSELEKVÉSI PONT

HA MEG AKAROD TUDNI A JÖVŐT, AKKOR KÉRDEZZ RÁ ANNAK SZERZŐJÉNÉL. A KÖNYV LAPJAIN Ő TÉRKÉPET RAJZOLT RÓLA. NÉHÁNY DOLGOT TUDUNK BIZTOSAN A JÖVŐRŐL, HOGY AZ ISTEN KEZÉBEN VAN, ÉS A KÖNYVBEN IS ÍRVA VAN RÓLA, ÉS HOGY VALAHOL BIZTOSAN ELTÖLTJÜK MAJD.

  
Gratulálunk! Kialakítottál egy csodálatos szokást, csak most már el ne veszítsd a lendületet! Isten ígéretei igazak, hatalommal bírnak, és jobbá teszik majd a te életedet és a családodét. Ha minden nap olvasod A Könyvet, Isten ígéreteit szívedbe és elmédbe vési majd. A Könyv elmondja, hogy hitünk Isten Igéjének hallása és tanulása által épül. Ragaszkodj szokásodhoz! Ez a valaha elsajátított legjobb szokásod.

Napi áhítat- Naponkénti várás

Olvasmány: Jak 5,7–11

 

 

Aki helyesen vár, az dolgozik a jövőn, és nem összevissza álmodozik a jövőről.

„Legyetek tehát türelemmel, testvéreim, az Úr eljöveteléig. Íme, a földművelő várja a föld drága gyümölcsét, és türelmesen várja, amíg az korai és késői esőt kap. Legyetek tehát ti is türelemmel, és erősítsétek meg a szíveteket, mert az Úr eljövetele közel van. Ne panaszkodjatok, testvéreim, egymásra, hogy el ne ítéltessetek! Íme, a bíró az ajtó előtt áll.Vegyetek példát, testvéreim, a szenvedésben és a türelemben a prófétákról, akik az Úr nevében szóltak. Íme, boldognak mondjuk azokat, akik tűrni tudtak a szenvedésekben. Jób állhatatosságáról hallottatok, és láttátok, hogyan intézte a sorsát az Úr; mert igen irgalmas és könyörületes az Úr.”

Magyarázat

A földművesek valóban tudnak türelmesen várni az esőre, köztük élve naponként tapasztalom ezt. Tudják, hogy az eső időpontja, mértéke és intenzitása, a gyümölcsök növekedése nem az ő kezükben, hatalmukban van. A földművesek várakozása azonban sosem jelent tétlenséget. Mindig tudják, hogy az eső előtt gyorsan gyomlálni kell, mert utána rohamosan növekedni fog a gyom. Tudják, ha jön az eső, akkor milyen munkát kell elvégezni, míg nedves a föld. Ilyen a lelki élet is. Naponként várunk az Úr eljövetelére, de sosem vagyunk tétlenek. Jakab most egyszerű, de nehéz dolgokat kér tőlünk. Először türelmet, amit a rohanó világunk tépáz meg napról napra. Majd azt kéri, ne panaszkodjunk egymásra, még a lelki testvéreinkre se. Gyülekezetben élve elég nehéz ezt betartani, ugye? Állhatatosságot is kér tőlünk, olyat, amilyet Jób és a próféták mutattak be a számunkra. Csupa apró, mégis nehéz feladatai vannak azoknak, akik Krisztus eljövetelére várnak. Ezek is tanítanak a türelemre, mert nem végezhetők el gyorsan. Mikor visszajön Megváltónk, azt fogjuk mondani, hogy annyi munkánk lenne még, de örömmel fogjuk félbehagyni. Ketten őrölnek majd akkor a malomban, az egyik felvétetik, a másik otthagyatik. Addig a napig azonban várnunk és munkálkodnunk kell. Tedd mindkettőt! A naponkénti várakozás sosem jelent tétlenséget. Tartsd ezt az emlékezetedben.

(Vas Ferenc)

Isten csodálatos kegyelme- LÁTTUK ÉS HALLOTTUK

''És mi láttuk, és bizonyságot teszünk, hogy az Atya elküldte a Fiút a világ üdvözítőjéül'' (1János 4:14). 

János, mint Krisztus tanúja, sohasem bocsátkozott szóvitába vagy fárasztó fejtegetésekbe. Azt hirdette, amit tudott, látott és hallott. Szoros kapcsolata volt Jézussal; hallgatta tanításait, és látta hatalmas csodatetteit. Csak kevesen ismerhették meg annyira Jézus jellemének szépségeit, mint János. Számára eloszlott a sötétség; reá az igazi világosság sugárzott. A Megváltó életéről és haláláról szóló tanúsága világos és hatalmas volt. Szíve túláradt a Megváltója iránti szeretetétől; ajkára tolultak bizonyságtételei, amelyek ellenállhatatlanul ragadták magukkal hallgatóit. Tanúsítani tudta, ''Ami kezdettől fogva vala, amit hallottunk, amit szemeinkkel láttunk, amit szemléltünk, és kezeinkkel illettünk, az életnek igéjéről (és az élet megjelent, és láttuk, és tanúbizonyságot teszünk róla, és hirdetjük néktek az örök életet, amely az Atyánál vala, és megjelent nékünk), amit hallottunk és láttunk, hirdetjük néktek, hogy néktek is közösségetek legyen velünk, éspedig a mi közösségünk az Atyával és az Ő Fiával, a Jézus Krisztussal'' (Jn 1:1-3).

Mindenki a saját tapasztalatából győződhet meg arról, ''hogy Isten igaz'' (Jn 3:33). Bizonyságot tehet arról, amit ő maga látott, hallott és megérzett Krisztus hatalmából. Tanúsítani tudja, ''Segítségre volt szükségem, és azt megtaláltam Jézusban. Ő minden hiányomat pótolta, lelki éhségemet kielégítette. A Biblia számomra Krisztus kinyilatkoztatása. Hiszek Jézusban, mert Ő az én Megváltóm. Hiszek a Bibliában, mert belőle Isten szól a lelkemhez.'' Hogyan bizonyosodjunk meg Isten jóságáról és szentségéről? A zsoltáríró nem azt mondja, hogy hallgass, olvass, higgy, és így születik meg benned a megismerés, hanem, hogy ''Érezzétek [ízleljétek; az angol változat szerint], és lássátok meg, hogy jó az Úr!'' (Zsolt 34:8) Ahelyett, hogy valaki más beszámolóját fogadnád el, próbáld ki önmagad! A tapasztalat nem más, mint a saját élményből merített ismeret. Tapasztalati vallásosságra van szükségünk. ''Ízleljétek, és lássátok meg, hogy jó az Úr!''

Reggeli dicséret- Ki az urad?

„Ne uralkodjék tehát a bűn a ti halandó testetekben, hogy engedelmeskedjetek kívánságainak. Tagjaitokat se állítsátok a gonoszság fegyvereiként a bűn szolgálatába, hanem álljatok Isten szolgálatába, mint akik a halálból életre keltetek, és tagjaitok az igazság fegyvereiként szolgáljanak Istennek.”

Pál levele a római gyülekezetnek 6:12-13

Pál apostol ebben a szakaszban erősen katonai nyelvezetet használ. A jó harcost hasonlítja össze a rosszal, úgy hogy a kettő egy személyben egyesül. Nem a fegyverzet, az erő, az ügyesség teszi ugyanis naggyá a katonát, hanem az, hogy mindezeket az eszközöket kinek a szolgálatába állítja. Gazdát pedig egy okosan számító harcos könnyen cserélhet.

Jól szemlélteti ezt a Csillagok háborújának főhőse, Anakin Skywalker életútja. Pilótatehetségét, majd később, mint jedi, fénykardját először csak nemes és jó célokra használja. A gonosz Palpatine szenátor azonban elhiteti vele, hogy álmai eléréséhez sokkal több lehetősége van akkor, ha az „erő sötét oldalára” áll. Így lesz a nemes Anakinból félelmetes Darth Vader. A galaxis legyőzhetetlen urának hiszi magát, valójában azonban saját önző kívánságainak rabjává válik. Mindenkit legyőz, mindenkit félreállít, miközben egészen magányossá válik a galaxisban. Amikor azonban Palpatine Vader fiát, Luck Skywalkert akarja villámaival megölni, rádöbben arra, hogy a gonoszság szolgálata tönkretette életét. Utolsó elhatározásában – a még mindig benne rejtőző szeretet hatására – az igazság oldalára áll, megmenti fiát, és megöli Palpatine mesterét, a legfőbb gonoszt. Tette ugyan halálos sebet ejt rajta, mégis tudja, hogy jól döntött.

Sokan úgy gondolják, hogy urai a helyzetnek, életük irányítása a kezükben van, hiszen mindenki a saját sorsának kovácsa. Hogy ez mennyire hamis elképzelés, azt éppen Darth Vader története bizonyítja. A galaxis ura lehetek, miközben saját önzésem rabja vagyok; bármit elérhetek – pénzt, karriert, hatalmat –, miközben a bűn engedelmes szolgája maradtok. Ha úgy gondolom, hogy én irányítom a sorsom, és ehhez Istennek semmi köze, akkor valójában az önzés uralkodik rajtam és a rossznak teljesítek katonai szolgálatot. Ne katonáskodjunk hát a bűn zsoldján, hanem álljunk inkább Isten hadseregének kötelékébe, aki olyan fegyverzettel ruház fel benneteket, amely elűzi a bűn uralmát.

Közzétéve ennyi ideje: 10 hours ago, szerző: Árvai Tamás

Andrew Wommack- Mindennap Jézussal

Aki hisz énbennem, ahogy az Írás mondta, annak belsejéből élő víz folyamai ömlenek!” (János 7:38)
Az “elő vizek folyamai” a Szent Szellemre és a hívő életében kifejtett hatására utal.
A Galata 5:22-23 az mondja: “A Lélek gyümölcse pedig: szeretet, öröm, békesség, türelem, szívesség, jóság, hűség, szelídség, önmegtartóztatás.” 
   

Ezeknek a tulajdonságoknak artézi kútként kellene feltörnie belőlünk. Nem pumpálni kellene őket. Folyamként áramlanak belőlünk, ahogy gondolkodásunkat Isten Szavára hangoljuk. Jézus a gyümölcstermésről beszél a János 15-ben és azt állítja: “nélkülem semmit sem tudtok cselekedni. ” (5. vers) Ez a gyümölcs a Szent Szellem gyümölcse, nem saját erőfeszítéseinké. Mivel “Aki pedig az Úrral egyesül, egy Lélek ővele” (1 Korinthus 6:17.) a Szent Szellem gyümölcse a saját újjászületett szellemünk gyümölcse is. Szellemünk rendelkezik ezekkel a tulajdonságokkal attól függetlenül, hogy érezzük-e ezt vagy sem. Az, hogy sok keresztény nem ismerte fel ezt az igazságot, ahhoz a gondolathoz vezette őket, hogy képmutatókká kellene lenniük az öröm kifejezéséhez, amikor depressziósnak érzik magukat. Azonban pusztán a lelki részünk az, amely depresszióssá válik. Szellemünk mindig termi a Szellem gyümölcseit. Aki szellemben akar járni akkor képmutató, ha megengedi, hogy a lelkéből fakadó érzelmek uralják szellemi érzelmeit. Aki megérti ezt, az választhat, hogy engedi a lelkének, hogy lenyomja őt, vagy pedig engedi a Szent Szellemnek, hogy az újjászületett szellemén át felszabadítsa benne az Úr örömét és békességét. A gyümölcsöd nem általad születik, a benned lakó Szent Szellem hozza létre. A te szereped az, hogy odaadd magad Neki és az Ő érzelmeid fejezd ki, nem a tiédet. Tedd ezt ma, és egységben fogsz élni Vele, sokkal több gyümölcsöt teremve!

Napi áhítat-Naponkénti munkálkodás

Hét témája: Mindennapi teendők/Naponként 

Olvasmány: Jn 9,1–5

 

Sok minden nélkül elképzelhetetlen a homo sapiens. Az egyik ilyen a naponkénti rendszeres munka.

„Amikor Jézus továbbment, meglátott egy születése óta vak embert. Tanítványai megkérdezték tőle: Mester, ki vétkezett? Ez vagy a szülei, hogy vakon született? Jézus így válaszolt: Nem ő vétkezett, nem is a szülei, hanem azért van ez így, hogy nyilvánvalóvá legyenek rajta Isten cselekedetei. Nekünk, amíg nappal van, annak a cselekedeteit kell végeznünk, aki elküldött engem. Mert eljön az éjszaka, amikor senki sem munkálkodhat. Amíg a világban vagyok, a világ világossága vagyok.”

Magyarázat

A vakon született ember meggyógyítása egyike kedvenc bibliai történeteimnek. Gyengénlátóként könnyű beleélnem magam abba, hogy milyen nagy csoda és áldás, hogy Jézus látóvá tette ezt a vakot. Mégis a történet rengeteg lelki igazságot is tartalmaz a számunkra. János mindig többről beszél, mint amit az emberi szem meglát a Megváltó életének eseményeiből. Mindig ezt a többet kell keresnünk, mikor olvassuk az evangéliumot. Jézus itt arról beszél, hogy nappal munkálkodnunk kell, cselekedve Isten akaratát, aki elküldte számunkra a Megváltót, az ő egyszülött Fiát. Ó, ez könnyű: mondhatod. Mindennap igyekszem megélni a hívő életem, mindennap igyekszem Isten akaratából megvalósítani valamit. Ez csak természetes. Jézus figyelmeztet, hogy nem így van. Az ő szolgálatában is voltak időszakok, amikor el kellett rejtőznie. A nagyhéten lopva ment be minden reggel Jeruzsálembe, hogy ne siettesse a megváltás munkáját, hogy Isten időrendje valósuljon meg. Akkor már a sötétség uralkodott, lelki éjszaka volt. Tisztában kell lennünk azzal, hogy vannak szakaszok az életben, amikor nem tehetünk semmit. Sokan ilyenkor akarják megmutatni cselekedeteikben engedelmességüket, mikor nem lehet tenni semmit. S akkor tétlenek, mikor munkálkodni kellene. Bűn ez is.
Kérd ma Istent, hogy tanítson arra is, mikor kell munkálkodnod Isten országának ügyében, és mikor nem. Kérj bölcsességet erre is.

(Vas Ferenc)

 

 

Bizonyságaid örökkévaló örökségem

   Akkor Simon Péter, minthogy volt egy kardja, kirántotta azt, és a főpap szolgájára sújtott és levágta annak jobb fülét; a szolga neve Málkhosz volt.(  Jn. 18,10)

 Amikor Péter Málkhosz fülét levágta, olyan hibát követett el, amely gyakran ismétlődik.

Péter nem tudott várni Jézus feleletére. Lukács elmondja, hogy a tanítványok megkérdezték: "Vágjuk-e őket karddal?", de mielőtt az Úr válaszolhatott volna, Péter heves természetétől indíttatva már vágott is. A kard megcsillant a levegőben és Málkhosz füle le volt vágva.

Ha Péter tudott volna várni, nem követte volna el ezt a hibát. -Hányszor történik ma is hasonló, ha az ember nem tud várni Jézus világos útmutatására!

Péter nem tudta az igazságtalanságot elviselni. Jézus elfogatása valóban égbekiáltó igazságtalanság volt.

Ki volt ártatlanabb, mint a Megváltó? Péternek pedig az volt a véleménye, hogy az igazságtalanságot nem szabad eltűrni és megengedni, hanem, ha szükséges, erőszakkal is meg kell akadályozni. Ez nem Isten szerinti gondolat volt.

Ma is kardot rántanak némelyek - ha ez gyakran csak az éles nyelv kardja is -, mihelyt azt gondolják, hogy igazságtalanság éri őket. Hagyjuk a fegyvert, ha hamisan vádolnak, vagy megsértenek! Ne avatkozzunk be, majd Isten beavatkozik a maga idejében!

Amikor Péter Málkhosz fülét levágta, arról is bizonyságot tett, hogy nem adta fel saját gondolatait és nem fogadta el Isten gondolatait. Jézus többször megjövendölte, hogy Néki szenvednie kell.

Péter azonban megmaradt annál a gondolatnál, hogy a szenvedést el kell kerülni. - Ezek vagyunk mi, emberek. Sokszor hosszú időbe telik, amíg elhagyjuk kedves gondolatainkat és elfogadjuk Jézus gondolatait a kereszthordozásról.

Kérjük Istent, adjon nekünk türelmet, szelídséget és engedelmességet, hogy ügyére szégyent ne hozzunk!

Isten asztaláról-Varga László

 "Kérjetek, és adatik nektek, keressetek, és találtok, zörgessetek, és megnyittatik nektek. Mert aki kér, mind kap, aki keres, talál, és a zörgetőnek megnyittatik... mennyivel inkább ad jókat a ti mennyei Atyátok azoknak, akik kérik tőle?"      Máté 7,7-11

Egyszerű és világos beszéd. Jó Atyánk meg akar ajándékozni minket minden jóval, hiszen azért teremtett erre a földre annyi ajándékot, hogy az ne vesszen el, érje el célját: embergyermekei mindennapi örömét és mennyei boldogságát. Gyermekeit akarja megajándékozni. Az ajándékért semmit nem kell tenni, csak elfogadni és megköszönni. Csakhogy Isten gyermekei úgy elszakadtak Atyjuktól, nehéz őket előkeríteni. Jelentkezniük kell. Semmi másra nincs szükségük, csak éppen gyermeki bizalommal kérni. Be kell hozzá kopogtatni: Itt vagyok, Atyám, be szeretnék jutni hozzád, hogy én is örülhessek ajándékaidnak. És az ajtó nyitva áll. De az is természetes: aki nem kér, aki nem keres, aki nem kopogtat, az bizony kívül marad Isten szeretete ajtaján. Erőszakkal senkit nem tesz boldoggá, se hajánál fogva be nem emel mennyei országa dicsőségébe. Aki nem fogadja el Isten szeretetét, anélkül marad. Nem számíthat Istenre se a családjában, se a munkájában, se a betegágyon. Sok mindent megszerezhet így is, de megfosztja magát az ajándékozó Istennel való kapcsolat bensőséges örömétől. Ám azt a legmegrögzöttebb istentagadónak is el kell mondanunk, hogy ha kér, ha keres és zörget, Isten szeretete őt is várja.

Mennyei Atyám, köszönöm, hogy minden szépet és jót az én boldogságomért, az én örömömre is teremtettél. Ami szép és jó volt életemben, mind neked köszönöm. Az életemet, a családomat, ételemet és italomat, otthonom nyugalmát, örömmel végzett, eredményes munkámat, a természet csodáit, lelkem békességét, tudom, mind neked köszönhetem. Pedig még kérni is alig kértem, milyen ritkán és erőtlenül kopogtatott imádságom szereteted ajtaján. De tudom, tapasztaltam, ajándékaid készen állnak számomra és szeretteim számára. Kérem Tőled. Keresem a hozzád vezető utat. Most is kopogtatok ajtódon. Fogadj be engem és enyéimet áldott kegyelmedbe! Ámen.

Mindennap az Ige fényében- ZÁRÓIMA

"A békesség Istene pedig, aki az örök szövetség vére által kihozta a halálból a juhok nagy pásztorát, a mi Urunkat, Jézust, tegyen készségessé titeket minden jóra, akaratának teljesítésére." (Zsid 13,20-21) 

 

Befejezésül az író imatémává teszi tanításának fő elemeit és szánkba adja ezt az imádságot. A legtöbb keresztyén megérti, hogy ily módon kell bibliaolvasásunknak gyümölcsözővé lenni. Ezért azt az időt, amelyet bibliaolvasásra szánnak, összekapcsolják az imádságra fordított idővel. Akkor viszont meg is kell kísérelnünk, hogy imádságaink egyfajta válaszok legyenek arra, amit a Bibliában olvastunk. Amíg a Bibliából vett tanítások valami mást mutatnak, mint amit imádságainkban óhajtunk, addig Isten és mi nem vagyunk partnerek, nem vagyunk szövetségesek. Amikor azonban Isten kijelentése megtanít bennünket arra, hogy mit kívánjunk, vagyis hogy miként kell imádkoznunk, akkor megtanulunk Isten útjain járni. Ez az Istennel való összhang, ez a szövetségből fakadó partneri viszony valóságos misztérium. Nem titok azonban akkor és ott, amikor és ahol ez az összhang létrejött és megerősödik. Ez akkor történik meg, amikor Isten Igéje elér bennünket, és amikor odafordulunk ennek az igének az Istenéhez imádságaink segítségével. Itt sokkal többről van szó, de ez a dolog lényege. Ez a szövetségi élet szíve. A szövetségi életet szintén a bibliaolvasást és az imádságot követően Krisztus vére és lelke teszi lehetségessé számunkra. Vére által megtartatunk, lelke pedig megmutatja nekünk az utat, hogy miként éljünk Isten akarata szerint, amíg meg nem érkezünk az örök városba, ahol örökké tartó összhangban fogunk élni vele. Most hát tegyük a Zsidókhoz írt levél fő elemeit imádságunk témájává: Békesség Istene, Pásztorunk Jézus nevéért, akinek halála igazolást nyert feltámadásában, és akinek vére a mi üdvösségünk, ruházz fel bennünket Lelkeddel, hogy képesek legyünk cselekedni a te akaratodat. Ámen.

A mai napon olvasandó igeszakasz: Zsid 13,17-25

17 Bízzatok vezetőitekben, és hallgassatok rájuk, mert ők vigyáznak lelketekre úgy, mint akik erről számot is adnak. Hadd tegyék ezt örömmel és ne sóhajtozva, mert ez nem válnék javatokra. 18 Imádkozzatok értünk! Mert meg vagyunk győződve arról, hogy lelkiismeretünk tiszta, hiszen mindenben helyesen akarunk eljárni. 19 Főként pedig azért imádkozzatok, kérlek, hogy mielőbb visszajussak hozzátok. 20 A békesség Istene pedig, aki az örök szövetség vére által kihozta a halottak közül a mi Urunkat, Jézust, a juhok nagy pásztorát, 21 tegyen készségessé titeket minden jóra, akaratának teljesítésére; és munkálja bennünk azt, ami kedves őelőtte Jézus Krisztus által, akinek dicsőség örökkön-örökké. Ámen. 22 Kérlek pedig, testvéreim, legyen örömötökre az intő szó, hiszen csak röviden írtam nektek. 23 Tudjátok meg, hogy Timóteus testvérünk kiszabadult, és ha megjön, hamarosan meglátogatlak titeket vele együtt. 24 Köszöntsétek vezetőiteket és a szenteket is mind. Köszöntenek titeket az Itáliából valók. 25 A kegyelem mindnyájatokkal!

Krisztus mindenek felett- AZ ÉN ÖRÖMEM... A TI ÖRÖMETEK

   "...hogy megmaradjon bennetek az én örömem és a ti örömetek teljes legyen" (Jn 15,11). 

Mi volt Jézus öröme? Az Ő öröme az volt, hogy teljesen átadta és odaszentelte magát az Atyának. Az volt az öröme, hogy véghezvigye, amiért az Atya elküldte. "Hogy teljesítsem a te akaratodat, ezt kedvelem..." (Zsolt 40,9). Jézus imádkozott azért, hogy örömünk egyre teljesebb legyen, míg nem lesz azonos az övével. Megengedtem-e Jézus Krisztusnak, hogy bevezessen engem az Ő örömébe? Életem nem a testi egészség, a külső események vagy az Istennek végzett sikeres munka által teljesedik ki, hanem azáltal, hogy teljesen megértem Istent és olyan közösségben vagyok vele, amilyenben Jézus volt. Leghamarabb az rontja meg az örömünket, ha nyugtalankodunk életkörülményeink miatt. Jézus azt mondja, hogy e világ gondjai megfojtják az Igét. Mielőtt észrevennénk, hogy hol vagyunk, rabul ejt a dolgok látszata. Amit Isten eddig tett értünk, az csupán a küszöb; most azt akarja, hogy lépjünk be oda, ahol tanúi lehetünk és ahol hirdethetjük, hogy kicsoda Jézus Krisztus. Légy igazi kapcsolatban Istennel; legyen örömed ebben és akkor "élő víznek folyamai ömlenek a bensődből" (Jn 7,38). Légy Jézus Krisztus kútja, akin át Ő élő vizet áraszthat. Ne légy öntudatos, se szenteskedő, éld a Krisztusban elrejtett életet. Az az élet, amely helyes viszonyban van Istennel, olyan természetes, mint a lélegzés. A legtöbb áldást azoknak az életéből kaptad, akik nem voltak ennek tudatában. 

Isten műhelyében-Halálból élet

   "Aki megtalálja az ő életét, elveszti azt, és aki elveszti az ő életét énérettem, megtalálja azt. " 
 (Máté 10, 39)   

Isten országának egyik alaptörvénye ez. Alkalmazására leginkább az üldözések idején kerül sor. Aki meg akarja tartani életét és ezért hitét megtagadja, az elveszíti, de aki az evangéliumért odaadja, az a legteljesebb értelemben mint örök életet megtalálja azt. De van ennek az Igének egy általános alkalmazása is. Mit tartunk életnek? Azokat a javakat és örömöket, amelyeket nyújt? Végy ki az életből minden földi jót, jólétet, tisztességet, és máris elveszítette értékét. A világi ember ilyenkor eldobja az életét, nem akar tovább élni, ha már csak nyomorúság, fájdalom és megvetés a sorsa. Aki meg akarja nyerni az igazi életet, oda kell adnia földi életét, világi javaival, megbecsülésével, örömeivel együtt. Ha valaki ezekben az elmúló dolgokban látja az életet és ezekre törekszik, az az ellenkezőjét találja meg annak, amit keres: a vége halál. Önzés uralja az életét, ha pedig az ember önmagának él, elvész. Ezt a bűnös, önző életet kell elveszítenünk.

Késznek kell lennünk arra, hogy mindent odaadjunk, a legnemesebb földi javakat és örömöket is. Soha ne mondjad: "Ettől nem tudok elszakadni! Ezt nem tudom elviselni!" Szakadjunk el mindentől és engedjük elszakítani magunkat, amikor Isten mélyre vág, csak így találunk rá az igazi életre. Ugye, ez olyan igazság, amitől megretten a természetünk? De nézd csak meg a másik oldalról is. Nem neked kell lassan megöldökölnöd és megfojtanod vágyaidat, hanem Krisztus veszi el őket. Halála már régen elnyelte az alacsonyrendű, önző életet. Bűnné teszi neked a kívánságok uralmát és vágyat ébreszt a Szentlélek uralma alatt folytatott szent élet után. Az Ő élete lesz a te életed. Veszítsd el életedet benne, add át neki azt minden testi vággyal, földi céllal; Ő bevon téged halálába és új életet ajándékoz neked, amit az Isten és emberek iránt való szeretet tölt be. A halál keserű, de Jézus halála lesz a te halálod és ha vele meghalsz, gazdaggá és bolodoggá leszel Isten szeretetében.

Ha Jézusban és Jézussal megnyeri lelkünk az örök életet, akkor a födi élet elveszhet a maga látszat-javaival, gyönyöreivel, tisztességével és megbecsülésével. Nem veszítünk semmit. De mindent elveszítünk, ha szégyelljük Jézushoz és az Ő megvetett tanítványaihoz tartozónak vallani magunkat az emberek előtt. 

Prófétai Áhítatok

A TROMBITA, BILL BURNS:

Megadom azt, amire szükségetek van. Akkora erővel és hatalommal hozom be az igémet az életetekbe, hogy abból lesz a szemlencsétek, amin keresztül láttok. És ahogy az Én szemlencsémen keresztül nézitek a körülményeiteket és a körülöttetek folyó dolgokat, meg fogjátok érteni, merre kell mennetek. Meg fogjátok érteni, mit kell tennetek. Meg fogjátok érteni, mert a Szellemem által beszélek hozzátok. A Szellemem által vezetlek titeket. És a Szellemem által jelentem ki nektek, Én népem, azokat a dolgokat, amiket tudnotok kell és amiket meg kell tennetek, mondja az Úr.
APRÓ JELEK EGY LÁGY SZÉLBEN, MARSHA BURNS:
Élesítsd az éberségedet, hogy tisztán láthasd az irányt, amerre vinni akarlak. Csak akkor fogod megtudni, hogy mekkora jelentősége van a mostani gondolataidnak és cselekedeteidnek, amikor elkezdesz gyümölcsöt teremni. Nagyon figyelj oda a Szellemem kenetére, a csendes, szelíd hangra, ami igazgatja a lépéseidet, mondja az Úr. Zsoltárok 37:23 Az ÚR irányítja annak az embernek a lépteit, akinek az útja tetszik neki.

Isten ígéreteinek tárháza- Isteni, örök, változhatatlan örömhír

„De az Úr beszéde megmarad örökké. Ez pedig az a beszéd, amelyet hirdettek nektek" 

(1Pt 1,25).

Minden emberi tanítás, sőt minden ember elmúlik, mint a fű a mezőn. Ez az Ige azonban arról biztosít minket, hogy az Úr Igéje egészen más, mert az mindörökké megmarad.

Az evangélium isteni kijelentés, mert ugyan, milyen más beszéd marad meg örökké azon kívül, amit az örökkévaló Isten szólt? Az evangélium Isten örökké élő kijelentése, amely az élettel most is éppoly teljes, mint a régmúlt időkben volt, ma is pontosan olyan erővel tud meggyőzni és megtéríteni, megújítani és megvigasztalni, megtartani és megszentelni, mint egykor, csodálatos kinyilatkoztatása első idejében.

Az evangélium Isten változhatatlan kijelentése, amely nem hervad el máról holnapra, mint a fű, mert az mindig a változhatatlan, örök Isten igazsága marad. Az emberi vélekedések megváltoznak, az Isten által hirdetett igazság azonban éppoly kevéssé változik, mint az azt kijelentő Isten.

Az evangélium örömhír Istentől, Isten szava, amelyre mindenestől ráhagyatkozhatunk. „Beszéde megmarad örökké", tehát életünkben, halálunkban, az ítéletben és az örökkévalóságban. Dicsőség Istennek Krisztus által ezért az örök érvényű vigasztalásért. Legyen Isten Igéje a legfőbb táplálékod ma és életed minden napján.

Cseri Kálmán-A kegyelem harmatja-A szabadulás képeskönyve

"Megmentett engem erős ellenségemtől... az Úr az én támaszom."(Zsolt 18,18-19)

 

 

A 18. zsoltár olyan, mint egy képeskönyv. Dávid erőteljes képekkel írja le, mit élt át Isten szabadítása előtt és után. A szabadítás előtt:

„Körülvettek a halál kötelei... A sír kötelei fonódtak rám..." Akit körbetekerve kikötöttek egy fához, az nem tudott magán segíteni, ott pusztult el a tűző napon. Így kötöz meg minket sokféle téveszme, vágy, szokás, félelem, szenvedély. Igaz az ének: „Ha nem jön segítség, elpusztulok."
Egyet tehet az ember: „Nyomorúságomban az Úrhoz kiáltottam, segítségért kiáltottam Istenemhez." De vajon hallja-e? S majd éppen egy ilyen megkötözött emberrel fog foglalkozni? „Meghallotta hangomat templomában, kiáltásom fülébe jutott." Ezzel a reménységgel kiáltsunk hozzá mindig!
Akkor nagy dolgok történnek: megrendül a föld, megzendül az ég, megjelenik Isten, a kötelékek lehullanak, s az ember átéli: Szabad vagyok, szabad!
S mi következik utána?

„...fénysugarat ad nekem Istenem a sötétségben." Világosság támad, ami leleplez, eligazít, utat mutat, „felragyog néked a Krisztus".
Biztonságérzet támad az ember szívében. Az Úr „pajzsa mindazoknak, akik hozzá menekülnek". A pajzs megvéd a támadásoktól - ha szorosan ott maradunk mögötte. A halálát is túléli az, aki az Úrhoz ragaszkodik.
„Biztossá teszed lépteimet, és nem inognak bokáim." Nemcsak kiemel a pusztulásból, nemcsak ráállít az élet útjára, hanem végig is kísér azon, erősít, bátorít, hűsége végtelen.
Melyik kép illik rám? Melyik tapasztalat ismerős már nekem?

 

Kálmán Ágnes: Térdre hullok én

Térdre hullok én a feszület ezer kínja előtt
Arcomat a fénybe emelem, tövisek sugarát kötöm
Szívemben az érzések hullámot korbácsolnak
Szemem sarkában könnycseppek morzsolódnak

Szivárványszálakon, a színek játszadozó mosolyán
Szétárad a szeretet ezernyi aranyfényű bársonyán
Körbefonja a szikrázó gyöngyeit, apró gömbökön
Feszület ragyogva ég, bíbor fényben tündököl

Szavam cseppjei elérnek hozzád, s te hallgatod
Dalolva ég bennem, szárnyakon száll a te dalod
Szabadság, mint angyal, elnyeli a halált
Kezed simogatja lágy, fehér angyalszárny

Felemelsz, s szereteted széthintve aláhull
Szívemből egy sugár szeretetből rád terül
Odaér, színeken játszva hozzád simulva,
szíved lüktetésében elmerül.
2015. 11. 16.
Minden jog fenntartva!
Kálmán Ágnes:

Reggeli dicséret-Tudatos döntés a jó mellett

„Emberi módon szólok a ti testeteknek erőtlensége miatt. Mert amiképpen odaszántátok a ti tagjaitokat a tisztátalanságnak és a hamisságnak szolgáiul a hamisságra: azonképpen szánjátok oda most a ti tagjaitokat szolgáiul az igazságnak a megszentelésre.” (Rómabeliekhez írt levél 6. fejezet 19.vers)

Az egész Rómabeliekhez írt levelet átjárja a törvény és/vagy a kegyelem, a cselekedet és/vagy a hit kérdése körüli bizonytalanság tisztázása. Ugyanis a gyülekezetben két vélemény feszült egymásnak.

Egyrészt voltak, akik azt hangoztatták, hogy a törvényre már nincs szükség, az a zsidóknak adatott. A keresztények nem a törvény, hanem a kegyelem alatt vannak, így csak a hit számít, és így bármit ehetünk, ihatunk…

Másrészt, főként a zsidókból lett keresztények hajlamosak voltak túlhangsúlyozni a törvény funkcióját és már-már az örök élet elnyerését is bizonyos cselekedetek megtételéhez kötötték. (Lásd például: körülmetélés körüli vita: Apcsel. 15:1)

Pál pedig mindkét csoportnak válaszol és helyre rakja a dolgokat: Egyrészt „Mert a törvény cselekedeteiből senki sem igazul meg előtte, hiszen a törvény csak a bűn felismeréséért van.” (Róm. 3:20) S a megigazulás tekintetében „a törvény vége Krisztus minden hívőnek igazságára.” (Róm.10:4)

„Ám a törvény szent, és a parancsolat szent és igaz és jó. Tehát a jó nekem halálom lett-e? Távol legyen: sőt inkább a bűn az, hogy megtessék a bűn, mely a jó által nekem halált szerez…” (Róm.7:12-13)

„Mit mondunk tehát? Megmaradjunk a bűnben, hogy a kegyelem annál nagyobb legyen? Távol legyen: akik meghaltunk a bűnnek, mi módon élnénk még abban?” (Róm.6:1-2)

Ezért a Krisztusban való élet egy új élet, ahol a krisztusi szeretet törvényéről nemcsak szépen elbeszélgetnek, hanem valósággal látszik a „szeretet által munkálkodó hit” (Gal.5:6)

Ezért bátorít az apostol arra, hogy Krisztus megismerése után legalább olyan lelkesedéssel szolgáljuk Őt, mint azelőtt vágyainknak éltünk. Ezért igyekezzünk megvalósítani Pál felhívását:

„Senkinek semmivel ne tartozzatok, hanem csak azzal, hogy egymást szeressétek, mert aki szereti felebarátját, a törvényt betöltötte.” (Róm.13:8) 

 

 szerző: Szilárd 

 

Győztes élet- Ne menj vissza a világba

I. János 2/15-17

Ne szeressétek a világot, se azokat, amik a világban vannak. Ha valaki szereti a világot, nincs meg abban az Atya szeretete. Mert mindaz, ami a világban van, a test kívánsága, és a szemek kívánsága, és az élet kérkedése, nem az Atyától van, hanem a világból

A világ pedig elmúlik, és annak kívánsága is; de aki az Isten akaratát cselekszi, az megmarad örökké.

Ez a világ ránk vár. Arra vár, hogy a sötétségben világosság gyúljon.

Mt. 5/14. Ti vagytok a világ világossága.

A fogságban,elnyomásban élő emberek arra várnak, hogy megszabaduljanak. Még akkor is, ha nincsenek vele tisztában, Bibliai ismeret hiánya miatt nem tudják azt, hogy ők elnyomottak.

Ez a világ tele van fájdalommal. Az emberek teljesen reménység nélkül vannak. Legyőzi őket a gond, a félelem. a haláltól valófélelem az, ami kimondatlanul is ott van az emberek szívében.

Nekünk nem kell félnünk sem a haláltól, sem pedig az elkövetkezendő időktől. Akik nem ismerik Istent, a hírek hallatára teljesen a félelem szolgáivá lesznek. Mi történik akkor, ha a gazdasági válság még jobban eléri őket? Mi lesz akkor, amikor a természeti katasztrófák sorozata történik.

Félnek a holnaptól, félnek az elmúlás gondolataitól.

Ezt adja a világ. Békességet semmi nem tud adni, csak egyedül Isten. Ő a mi békességünk és reménységünk.

Tudjuk, tisztában vagyunk vele mi fog történni. Azt is tudjuk, hogy ez a helyzet nem lesz jobb, csak rosszabb. teljesen mindegy ki a miniszterelnök. katasztrófák sorozata fog bekövetkezni. Éhség, halál, szenvedés, kín...az ami erre a világra vár.

Ha te már Isten királyságához tartozol, ne menj vissza a világba. Nincs ott semmi, amire neked szükséged lenne.

Mit tudna adni neked a világ, amikor ők rád várnak.

Amire neked szükséged van itt a földi élethez, azt az Úr megadja.Betölti a szükséged. Semmi felől nem kell aggódni és semmitől nem kell megijedni.

Mert aki hisz, az nem fél és nem aggódik.

Aki hisz, az teljesen megbízik az Úrban és békessége van még akkor is, ha körülötte dúl a vihar.

Azok a dolgok, amelyek most történnek, azoknak meg kell lenniük. Sőt!! Még ennél rosszabb is lesz, hiszen az Úr megmondta.

A nagy nyomorúság még ezután jön, ami azokra vár, akik nem hisznek.

II. Thess.2/9,10

A törvénytipró eljövetele a sátán munkálkodása, a hazugság minden erejével, jeleivel és csodáival, És a gonoszság minden csalárdságával azok között, akik elvesznek; mivelhogy nem fogadták be az igazságnak szeretetét az ő üdvösségükre.

Mi, akik befogadtuk az igazságnak a beszédét, már ezeknél a történéseknél nem leszünk itt. Az Úr előtte elviszi az Ő menyasszonyát.

De ezt a világ nem tudja. Azért kell elmondanunk, hogy megmeneküljenek.

Ránk vár az a feladat, hogy elmondjuk az embereknek az örömhírt.

A világban az emberek félelemben vannak a jelen történései miatt. Nincs szükségünk sem a félelemre, sem pedig a reménytelenségre. Ezért neméri meg visszamenni a világba,mert nincs ott semmink, nem hagytunk ott semmit amire szükségünk lenne

Ámen

Szerző: Püski Julianna

Bizonyságaid örökkévaló örökségem-Alfred Christlieb

 Vigyázzatok és imádkozzatok, hogy kísértésbe ne essetek!( Mt.26,41)

Ha Jézus tanítványa elbukik, annak mindig megvan az előzménye. Erre tanít bennünket Péter tagadása is. Nála az előzmény az önbizalom volt és saját erejének a túlértékelése.

Jézus ezt mondja: "Ezen az éjszakán mindnyájan megbotránkoztok bennem". Péter így válaszol: "Ha ezek mind megtagadnak is, én soha"!

Péter nem volt hazudozó, de nem ismerte még saját szívének mélységeit. Túlértékelte saját erejét. Sokat gondolt magáról. Kevély szavakat mondott, pedig egészen közel állt a bukáshoz.

Nem gondolkoztat ez el bennünket? Ha erőnk tudata átjár bennünket, ha jó véleménnyel vagyunk magunkról, akkor az elbukás veszélye egészen közel van.

Legyünk és maradjunk kicsik a saját szemünkben, így nem esünk el!

Aztán: közvetlenül a tagadás előtt az Úr Jézus Pétert különösképpen is felhívta a vigyázásra és imádkozásra.

Ezek a szavak: "Nem bírtatok vigyázni velem egy óráig sem"? mind a három tanítványnak szóltak, de különösképpen Péternek. Ő észrevette ezt, de a test fáradtsága olyan nagy volt, hogy Jézus figyelmeztetése nem jutott Péter szívéig.

Sokszor mi is akkor bukunk el, amikor nem engedünk a Lélek szelíd figyelmeztetésének, aki imádkozásra indít. Ha imádkozva nem vesszük fel Isten minden fegyverét, az ellenség eltalálja nyilaival a gyenge pontunkat.

Végül Péter bele mert keveredni Jézus ellenségeinek a társaságába. Saját kíváncsisága vitte oda. - Őrizkedjünk a világ tüzénél való kedélyes csevegésektől!

Az Isten gyermekeivel való közösség megőriz, a világgal való közösség veszélyeztet. Ezért el az önmagunkban való bizalommal, az imádságban való restséggel, és a világi társasággal!

Így maradunk meg az Úrban!

   

Isten asztaláról-Varga László

  "Pedig a mi betegségeinket viselte, a mi fájdalmainkat hordozta... a mi vétkeink miatt kapott sebeket, bűneink miatt törték össze. Ő bűnhődött, hogy nekünk békességünk legyen, az ő sebei árán gyógyultunk meg."      Ézsaiás 53,4-5

 Ézsaiás próféta csodálatos látomása a szenvedő Messiásról. Isten törvénye szent, annak meg kell valósulnia. Aki hiánytalanul betölti, tökéletes boldogság a része, megérdemelt, jogos jutalma földön és mennyben. A názáreti Jézus, mint tökéletes ember, isteni tökéletességgel betöltötte. Utolsó csepp vére hullásáig helytállt az igazság és szeretet törvénye mellett. Mit kapott érte? Olyan szenvedést, mely a legaljasabb, legsötétebb gonosztevőnek lett volna az ítélete. A kárhozat kínját szenvedte el a kereszten. Ez az igazságtalanság a mi életünk reménysége. Ha én Isten ítélőszéke előtt állok, Megváltóm mellém léphet, és így szólhat: "Igaz, hogy ez a semmirevaló mindent megtett, hogy méltó legyen a kárhozatra, de azt én szenvedtem el. Ha én azt kaptam, amit ő érdemelt, kapja meg ő, ha kérte, amit én érdemeltem!" Ő bűnhődött, hogy nekünk üdvösségünk legyen. Ez a "helyettes elégtétel" tanítása. Annak adatik, aki hittel kéri, tudva és őszintén sajnálva, hogy nem képes olyan életet élni, amivel megérdemelné, és komolyan elszánva magát, hogy amennyire tőle telik, elvégzi azt, amit Isten elvár tőle.

Mindennap az Ige fényében- AZ ÖRÖKKÉVALÓ DICSÉRET

A mai napon olvasandó igeszakasz: Zsid 13,7-17 

 

7 Ne feledkezzetek meg vezetőitekről, akik az Isten igéjét hirdették nektek. Figyeljetek életük végére, és kövessétek hitüket. 8 Jézus Krisztus tegnap, ma és mindörökké ugyanaz. 9 Különféle idegen tanításoktól ne hagyjátok magatokat félrevezettetni. Mert az a jó, ha kegyelemmel erősödik meg a szív, nem pedig ételektől, mert azoknak semmi hasznát nem veszik azok, akik velük élnek. 10 Van oltárunk, amelyről nincs joguk enni azoknak, akik a sátorban szolgálnak. 11 Mert amely állatok vérét a főpap a szentélybe beviszi a bűnért, azoknak testét megégetik a táboron kívül. 12 Ezért Jézus is, hogy megszentelje a népet tulajdon vére által, a kapun kívül szenvedett. 13 Menjünk ki tehát őhozzá a táboron kívülre, az ő gyalázatát hordozva. 14 Mert nincsen itt maradandó városunk, hanem az eljövendőt keressük. 15 Általa vigyük Isten elé a dicsőítés áldozatát mindenkor, azaz nevéről vallást tévő ajkaink gyümölcsét. 16 A jótékonyságról és az adakozásról pedig el ne feledkezzetek, mert ilyen áldozatokban gyönyörködik az Isten. 17 Bízzatok vezetőitekben, és hallgassatok rájuk, mert ők vigyáznak lelketekre úgy, mint akik erről számot is adnak. Hadd tegyék ezt örömmel és ne sóhajtozva, mert ez nem válnék javatokra.

"Általa vigyük Isten elé a dícséret áldozatát mindenkor: nevéről vallást tévő ajkaink gyümölcsét."

(Zsid 13,15)

Kétféle áldozat van: bűnért való áldozat és dicsőítő áldozat. Bűnért való áldozatokat mutattak be az ószövetségi korban mindvégig. Jézus Krisztus volt azonban az utolsó áldozat. Ő egyszer s mindenkorra meghalt a bűnért. Az örökkévalóságig sem fognak újból semmiféle bűntörlő áldozatot meggyújtani. Dicsőítő áldozatokat is gyakran mutattak be az ószövetségi korban. Mégis, valójában csak azután tanultuk meg dicsőíteni Istenünket, miután Jézus Krisztusban megcselekedte hatalmas tetteit. Most a dicsőítő áldozatok szállnak fel Istenhez örökkön örökké. "Általa vigyük Isten elé a dícséret áldozatát." A dicsőítő áldozat csak Jézus által kedves Isten előtt. Az Ószövetségben sok "ezt tedd", és "ezt ne tedd" szabály volt az istentiszteleti áldozattal kapcsolatosan. Az Újszövetségnek is vannak szabályai. Az alapvető és mindent magában foglaló szabály az, hogy a dicsőítő áldozatot Jézus által kell Isten elé vinni. A dicsőítés azok ajkáról fakad, akik ismerik Krisztust. Ők a szájukat használják arra, hogy dicsőítsék Istent. A legtöbb gyülekezet szívesen énekli: "Ó, bárcsak ezer nyelvem volna ... dícséretedre Istenem" (Evangélikus énekeskönyv 63. ének ford. megj.). Nagyon sok ember azonban még azt az egyetlen nyelvet sem használja, amelyet Isten adott neki. Nem szabad csak ajkunkkal dicsőítenünk Istent. "Ne csak szájjal dícsérjelek, s ne is csupán szívemmel, adj olyan éltet, mely magasztal lelkemmel és testemmel." Viszont ismét, ha oly életet kérünk, amely tele van dicsőítéssel, akkor nyilván ajkunkkal is dicséret áldozatát akarjuk vinni. "Vigyük Isten elé a dícséret áldozatát mindenkor." A dicsőítő istentiszteletnek állandóan folynia kell. Nem szabad megszakítanunk. Végül is a dicsőítő áldozat annak a gyümölcse, amit Isten maga ültetett. Isten bőségesen vetett, gazdagon kell hát aratnia. Dicsősége soha nem ér véget. Mióta Krisztus bemutatta az utolsó bűntörlő áldozatot, a Szentlélek ajándékát adta nekünk. A Lélek az a láng, amely meggyújtja a dicsőítő áldozatot.